Észak-Magyarország, 1963. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-10 / 288. szám
V Világ proletárjai, egyesüljetek! * Wf i Miskolci beszélgetés Gardellivei Kepüloszcrencséílenség Amerikában Költemény a tej'ről MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIX. évfolyam, 288. szám. Ara 50 fillér Kedd, 1963. december 10. A vegyipar fejlesztésének fontosságáról beszélt Hruscsov elvtárs az SZKP Központi Bizottságának plénumán »5 »* * £ * .* Hí H: * * ijs Borús idők — napsütések Vasárnapi sporteredmények Kr’SHí'íf'X* •'v vr ív vr v-Hv* •Sí" v!* vr "X* *' N. Sz. Hruscsov hétfőn a Kreml kongresszusi palotájában, a Központi Bizottság plénumán beszámolót tartott „A Vegyipar gyorsított fejlesztése ‘— a mezőgazdasági termelés fellendítésének és a nép jólét emelkedésének legfontosabb feltétele” címmel. A szovjet vegyipar fejlesztésének az elkövetkező hét évre előirányzott méretei példa nélkül állanak a világ gyakorlatában — állapította meg Hruscsov. A vegyiparba és a mezőgazdaság komplex kémizálásába eszközlendő beruházások teljes összege több, mint 42 milliárd i'ubel lesz. — mondotta. A párt és a kormány a szovjet hatalom évei során először kapott lehetőséget arra, hogy ilyen hatalmas beruházásokat hajtson végre az ipar azon ágazataiban, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a nép szükségleteinek kielégítésével. A szovjet nép a párt vezetésével elsőrendű nehézipart hozott létre. Az állam most óriási anyagi eszközöket fordíthat a vegyipar, a mezőgazdaság és a könnyűipar fejlesztésére annak érdekében, hogy több élelmiszert és egyéb, a nép szükségleteinek kielégítésére szolgáló árucikket termeljen. „A szovjet emberek jólétének fokozását célzó feladatok megoldása szilárd alapra helyeződik” — jelentette ki a Központi Bizottság első titkára. Nem. akartuk a múlt kikáii megismételni Hruscsov hangsúlyozta, hogy „ez az év időjárási szempontból rendkívül kedvezőtlen volt. Á zord tél, majd a kegyetlen szárazság kárt okozott az ország legfontosabb mezőgazda- sági területeinek. A terméshozam kisebb volt a múlt évinél ás sok millió hektáron elpusztultak az őszi vetések”. „Csak a kolhoz- és szov- f hozrendszeren alapuló mezőgazdaság tudott szembeszegülni az elemek ilyen támadásával” mondotta; Bár az idén 835 millió púddal több szemesterményt bocsátottak az állam rendelkezésére, mint 1953-ban, „ebben az évben a szemestermények, főképpen a búza, még sem fedezik a szükségletet”. „A kormány kénytelen volt bizonyos mennyiségű gabonát külföldről beszerezni. Vannak emberek, akik így vélekednek: miképpen lehetséges az. hogy Régebben, amikor kevesebb volt >1 szemestermények összhoza- tta, gabonát adtunk el, most Pedig vásárolunk.” Az ilyen véleményekre válaszolva, Hrus- csok a következőket mondotta: „ha a lakosságot Sztálin és Molotov módszere szerint látnánk cl gabonával, akkor ebben az évben is adhatnánk el gabonát külföldre. A módszer a következő volt: eladtunk a külföldnek gabonát és egyes vidékeken az emberek gabonahiány miatt az éhségtől felfúvódtak, sőt meghaltak. igen, elvtársak, tény, hogy 1947-ben sok helyen az országban, például a kurszki területen emberek éhenhaltak, ‘ » ugyanakkor eladtak gabonát” Hruscsov, hangsúlyozta: „a párt határozottan elítélte és mindörökre elvetette az ilyen módszereket”. „Az SZKP Központi Bizottsága és a kormány a nép érdekeit szem előtt tartva — hogy a lakosságnak ne támadjanak felesleges nehézségei —■, elhatározta: megvásárolja a szükséges szemesterményt. ügy gondolom, hogy minden szovjet ember helyesli a Központi Bizottságnak és a kormánynak ezeket az intézkedéseit.” A mezőgazdasági termelés növekedését elemezve, a szónok kiemelte, hogy határozottan megváltozott az állami felvásárlások, különösen az állattenyésztési termékek felvásárlásának struktúrája. Ezt á változást nagy társadalmi- és politikai győzelemként értékele. „Most a kolhozok és szov- hozok — vagyis a szocialista szektor — nem az egyéni parasztgazdaságok fedezik az ország gabona- és más élclmiszerszükséglete- it, látják el az ipart mező- gazdasági nyersanyaggal. Jogosan vágjunk büszkék erre a győzelemre.” A kolhoz- és szovhoztermélés teljes győzelme tönkreveri az ellenségnek azt az állítását, hogy az egyéni magángazdálkodás valamifajta előnnyel rendelkezne a szocialista gazdálkodással szemben. Még mielőtt a határidő lejár... A szónok megemlékezett a lakásépítésben a múlt évtized ülatt elért eredményekről és közölte, hogy a Szovjetunió lakosságának majdnem fele, 108 millió ember költözött új lakásba. Hruscsov megállapította, hogy a gazdaság fejlődésében óriási szerepet játszott a pártbak a műszaki fejlesztés gyorsítására vett irányvonala. Kifejezésre juttatta azt a Meggyőződését, hogy a szovjet nép határidő előtt teljesíti, sőt, túlteljesíti a hétéves tervnek, az ipari termelésre vonaikozó előirányzatait. Ezután szólt azokról ax okokról, amelyek miatt a párt olyan figyelmet fordít a vegyiparra, s hangsúlyozta, hogy ez a rendkívül fontos kérdés érinti a kommunizmus anyagi-technikai alapjának megteremtését szolgáló célszerű utakat és eszközöket. A vegyipar azért kerül most első helyre a népgazdaságban, mert a vegyipari termékek és * műanyagok alkalmazása mélyreható minőségi átalakításokat tesz lehetővé az anyagi termelés legfontosabb területein — hangoztatta Hruscsov. A vegyipar fejlesztésének alapvető feladataival foglalkozva. a szónok megállapítot- ta, hogy hét év alatt körülbelül 2m új üzemet kell építeni és több mint 500 működő üzemet felújítani. Közgazdászok számításaira hivatkozva, Hruscsov bejelentette, hogy a vegyipar bruttó termelése a szóbanforgó időszakban 3—3.5-szörösére növekszik. „Nem túlzó az a megállapítás — jegyezte meg a szónok —, hogy a gépesítés mellett a kémia meghonosítása forradalmasítja a mezőgazdaságot, utat nyit a legmagasabb munkatermelékenység eléréséhez.” A szovjet kormányfő ezután rámutatott, hogy valamennyi, illetve csaknem valamennyi mezőgazdasági termék termelése egyenesen és közvetlenül összefügg a gabonagazdálkodás fejlődésével. lesz gabona, akkor lesz hús, tej és más — mondotta Hruscsov. Az eredmények elérésében — hangoztatta a szónok — kiemelkedő szerepet játszott a szűzföldek és parlagon heverő földek meghódítása. ,-A Szovjetunió ellenségei — mondotta —, az utóbbi időben különböző híreszteléseket terjesztenek a szűzföldekről, igyekeznek bizonygatni, hogy az új földek termővé tételének politikája állítólag nem hozta meg a várt eredményeket. A burzsoá sajtó úgy próbálja beállítani a dolgot, hogjr a vegyipar problémáinak jelenlegi felvetése a szűzföldek kudarcával van kapcsolatban.” Hruscsov számokkal cáfolta meg a rágalmazók koholmányait: • „az állam csupán az árugabonával fedezte az összes szűzföldi beruházásokat, sőt, azon felül körülbelül három, milliárd rubel tiszta nyereséghez jutott”. A vegyipar fejlesztése mindenek élőit Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, bogy ma az az előnyös, ha a vegyipar fejlesztésére, a> müírágyagyátásra fordítják a rendelkezésre álló eszközöket és nem a vetésterület növelésére. Hruscsov a fejlesztés alapvető kérdésének nevezte a mezőgazdasági termelés intenzivebbé tételét; Megvitatjuk elvtársak — mondotta — a műtrágyagyártás növelésének nagyszabású programját. Ennek megvalósításához több év szükséges. A párt úgy irányítja az erőket, hogy rövid idő alatt felépüljön az új üzemek sora, bővüljön a vegyipar nyersanyagbázisa.” Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kifejezte azt a reményét, hogy az előirányzott intézkedések már a következő évben jó eredményeket hoznak. Az 1964-ben felhasználandó hétmillió tonna trágya 14—20 millió tonna terven felüli gabonatermést hozhat. Az öntözött földművelés problémáiról szólva, Hruscsov elmondta: „meg kell találnunk annak a lehetőségét, hogyan termelhetünk az öntözött földeken mintegy kétmilliárd púd gabonát, különösen rizst, kukoricát. őszi búzát. Ez megfelelő biztonsági alap lesz, re- ménytkeltő biztosíték arra, hogy meghatározott mennyiségű gabonát kaphassunk, függetlenül az időjárási viszonyoktól”. Hruscsov rámutatott, hogy a gabona és egyéb termékek - 1970-re előirányzott termelési szintjének eléréséhez 70—30 millió tonna ásványi műtrágya szükséges. „A műtrágyagyártásban komoly lemaradásunk van — jegyezte meg Hruscsov. — Ebből ered a terméshozamban, a szántóföldek hektáronkénti hozamában mutatkozó lemaradásunk is.” „Ha az Amerikai Egyesült Államok például — folytatta Hruscsov —, ma megelőz bennünket a mezőgazdasági termékek termelésében, az ne valamilyen amerikai bölcsességből ered. A terméshozam magas színvonalát előtt az magyarázza, hogy 1962-ben az Egyesült Államokban 118 millió hektárnyi területen 36.5 millió tonna műtrágyát használtak fel, nálunk pedig 2X6 millió hektáron csak 17.3 millió tonnát. Átszámítva az Egyesült Államokban minden hektárnyi szántóterületre 229 kilogramm műtrágya jutott, nálunk pedig 62 kilogramm.” Azokról az okokról szólva, amelyek előidézték' a Szovjetunióban a mezőgazdasagi kémia fejlesztésének komoly lemaradását, Hruscsov hangsúlyozta: „nálunk a füves-hej-és földművelési rendszert alkalmazták. amely lényegében tagadta a műtrágya szerepét és hatékonyságát”. (Folytatás a 2. oldalonJ Az űj ásvány, a zeolit feldolgozását is megkezdik a Hegyaljai Ásványbánya és Öriőmű Vállalatnál Tokaj-Hegyalja környékén, az úgynevezett szerencsi ' öb- lözetben, a geológiai kutatások eddig már több mint tíz féle ásvány jelenlétét állapították meg. Ezeket a Hegyaljai Ásványbánya és öriőmű Vállalat dolgozza fel. Nem egy közülük, mint például a bento- nif, a kovaföld minősége eléri a világszínvonalat. A kutatófúrások feltárták Mád határában az úgynevezett zeolit nevű ásványt Ezt a hazánkban kevésbé ismert kőzetféleséget eddig nem bányászták. A kísérletek során azonban kiderült, hogy igen jól lehet hasznosítani például a papíriparból, töltőanyagnak. A zeolit kitermelésére bányát nyitottak, s a selypi cementgyárban kezdtek kísérlet elect, megértésére. A feldolgozott ze~ olitol Ausztriába exportálták, ahol a papírgyárak használták fel. Az űj ásványi termék iránti, kereslet nyomán a Hegyaljai Ásványbánya és öriőmű Vállalat most befejezte a bánya kibővítését, s a tervek szerint jövőre a rendszeres termelést is megkezdik. A felszínre hozott zeoiitot a mintegy 10 millió forinttal rekonstruált régi őrlőben dolgozzák fel. s bocsátják a hazai ipar rendelkezésére, valamint exportálják is. Az idei gabonabehozatalról nyilatkozóit Mulató János külkereskedelmi miniszterhelyettes Mulató János külkereskedelmi miniszterhelyettes nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársántak az, idei g&bpnabéhoza tálról. Elmondotta, hogy ez évben — mint ismeretes — a kedvezőtlen időjárás miatt az előirányzottnál lényegesen hevesebb lett a gabonatermés- Ezért a kormány á Szükséglét kielégítésié céljából —: á felvásárolt mennyiségen kívül — mintegy 800 ezer tonna kenyér- és takarmány- gabona importját határozta el. A határozat alapján külkereskedelmi vállalataink megvásárolták a szükséges gabonamennyiséget. Az importgabona 55 százalékát Európában, 45 százalékát, pedig az USÁ-ban vásárolták meg világpiaci árön. a jelenleg kialakult fizetési feltételekkel. A gabor.c- szállítmányok túlnyomó része még e~ évben, a fennmaradó mennyiség pedig 1964 február végéig beérkezik az országba. Kenyérgabon "„szükségletűn k így teljes mértékben, a takar- mánygabona ellátás pedig ki- elégi tőén biztosított. Felkés sültek as ünnepi forgalomra — Fogy a televízió? Hányat adtak el tegnap? — érdekló- dünk a szikszói, földmüvesszö- veíkezei műszaki boltfában. — Tegnap hatot, ma délig ötöt — felel büszkén a.z eladó. —, sokan spóroltak az idén televízióra. Nemcsak ebben a boltban A magyar áruk tranzitkikötője A tengerentúli exportra szállított, vagy importált áruk nagy részét a lengyel kikötőkben rakják át. A Gdynia-i kikötő igen jelentős forgalmat bonyolít le Magyarország számára. ' mm Ládákba csomagolt magyar gépek elszállításra várnak a Gdyniata JsOEötóben. ilyen vagy a forgatom, hanem a földművé,'.szövetkezet többi üzleteiben is. Jönnek az ünnepek, többet, vásárolnak az emberek, A földmüvesszövetke- zet igyekszik lépést tartani a meffnövekedett forgalomma!. Fádig egyedüli hiánycikk a tűzhely, de saját fuvarral hoznak a salgótarjáni gyárból még SS' darabot. A szezon előtt ISO darab volt a ra/ctárban. most egy sincs. Sokan akarják új tűzhelyen főzni az ünnepi káposztát, A szikszói földmüvesszövet- keset már 17 éve működik. Ez idő alatt szép eredményt ért el. két és fél millió forint értékű i forgóeszközzel rendelkezik. /I beruházási hiteleket -vissza -- zette, s két év óta, egy mülíj forinton felüli nyereséggel zár. S hogy mindez minek köszönhető? — Igyekeztünk az áruellátást jól megszervezni, nincs olyan áru, amelyet Miskolcon meg lehet kapni, és nálunk nem. Eladóink is szívvel-léle“ kel dől górnak, megszerettették iiz\eteihket a vásárlókkal, Forgalmunk. sokszor a miskolci boltokéi is felülmúlja. Példa - ul: az egyik miskolci Fii - SZÉRT, ahol tizennégyen dolgoznak, a múlt héten átlagosan napi 20 ezer forint forgalmat bonyolított le, míg mi hátán 30 ezer forintot — válaszol kérdésünkre Piszkor József. Ez az adat is cáfolja azóta:: a megállapításokat, hogy a falusiak csak a városban vásárolnak. Nem is lenne érdemes, hiszen a. főldmüvesszöveikese- ti boltok, mint a szikszói péld ■ is mutatja, minden igényt kielégítően felkészülnek a kies nagyobb forgalmú isis műi i elégít,c I sebb c Ikpolcra
