Észak-Magyarország, 1963. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-10 / 288. szám
ESZAKMAGYARÖRSZAG Kedd, WPS. decemfier ti. Hruscsov elviárs beszéde az SZKP KB plénumán (Folytatás az 1. oldalról.) Egészen. 1953-ig .tartott- a vegyipar lebecsülése. „Az 1948-ban elfogadott úgynevezett természetátalakítási terv csupán a füvesítésre és a mező- ,%’édő erdősávokra szorítkozott. A párt Központi Bizottsága intézkedéseket tett az elkövetett hibák kijavítására. A párt mélyrehatóan és sokoldalúan megbírálta a füves-herés föld- művelési rendszert, megmutatta, azokat a károkat, amelyeket áz a mezőgazdaságnak okozott” — mondotta 'Hruscsov. ; Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta: „a műtrágyagyártás a mezőgazdaság további fellendítésének döntő alapja”. majd közölte, hogy 1980-ban .,150—170 millió tonna műtrágyát kell gyártani”. Hruscsov felhívta a tudományos intézményeket, hogy fokozzák kutatásaikat a gyomnövények elleni küzdelem céljait szolrráló új. hatékonyabb és olcsóbb vegyszerek előállítása érdekében. Hruscsov kiemelte a vegyiparnak az állattenyésztésben játszott szerepét. Hangsúlyozta, hogy ha a takarmányokat bizonyos kémiai adalékokkal egészítik kj, akkor i l.ymodon gyorsan csökkenteni lehet az egy termékre eső költséget és növelni lehet a takarmányok felhasználásának hatékonyságát. Hruscsov „az állattenyésztés legnehezebb és legnagyobb problémájának” az állatok fehérje ellátását nevezte. A szovjet miniszterelnök a plénum résztvevői elé vitára bocsátotta azt a kérdést, hogy a jövőben célszerű lenne a mezőgazdasági gépipari szövetség mintájára mezőgazdasági vegyipari szövetséget teremteni. Erre a szövetségre hárulna a mezőgazdaság széleskörű kemi- zálásának minden feladata. Javjísaüii kell a minőséget Hruscsov utalt arra, hogy a legközelebbi években jelentős mértékben kell növelni a ruha zati cikkek és a lábbeli terme lését, majd rámutatott, hogy e tárgyak előállításában mind nagyobb szerepet játszanak a szintetikus anyagok. A közszükségleti cikkek termelésének a vegyipar segítségével történő növelésével együtt javítani kell e cikkek minőségét, tetszetősebbé kell tenni őket és javítani kell kidolgozásukat — hangsúlyozta Hruscsov. — Nem törődhetünk bele a jövőben, hogy szöveteink, cipőink és egyéb fogyasztási cikkkeink bár tartósak, külsőleg gyakran kevésbé tetszetősek, mint a külföldi kétszítmér.yek. 'Hruscsov hangsúlyozta, hogy határozott intézkedéseket kell ter.ni az állami és tervfegyelem ■ megszilárdítására, meg kell szüntetni a feldolgozó, üzemek és a nyersanyag-előállító üzemek közötti teljesítmény-különbséget. A vegyiparba-és 'a'műanyagok felhasználásával közszükségleti . cikkeket gyártó könnyűipari ágakba 1970-ig több mint 11 milliárd rubel beruházást kell eszközölni. A közszükségleti cikkek . termelésével összefüggő vegyipari ágazatok fejlesztése az ország további gazdasági fellendítésének egyik fontos feladata — hangsúlyozta. Hruscsov a vegyipari gépgyártást a vegvipar gyorsított fejlesztési programjának egyik kulcskérdéseként méltatta Az SZKP Központi Bizottságának 1958. májusi plénuma után a vegyipari berendezések gyártása növekedett, megszilárdult, a vegyipari gépgyártás tudománvos-kutató és tervező bázisa, több mint kétszeresére nőtt az iparágban foglalkoztatott mérnökök és technikusok száma. Szakemberek számításai szerint a vegyipari berendezések termelését (a többi népgazdasági ágak szükségleteinek figyelembe vételével) mintegy négyszeresére kell emelni. „A berendezések hazai üzemekben való termelésének továbbfejlesztése nemcsak nem zárja Jd, hanem fel is tételezi — e béren a többi szocialista országgal való együttműködés fokozását — mondotta Hruscsov. Vegyiparunk fejlesztéséhez jelentékenyen hozzájárultak Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Románia és Magyarország tudósai, tervezői, mérnökei és munkásai. A vegyipari berendezések behozatala ezekből az országokból a hétéves terv öt éve alatt megközelítőleg kilencszeresére emelkedett. Előzetes adatok szerint a KGST-országok az 1964 —1970-ig terjedő időszakban körülbelül egymilliárd rubel értékben szállíthatnak ilyen berendezéseket. Hruscsov az SZKP Központi Bizottsága, a szovjet kormány nevében meleg köszönetét mondott „a testvérpártoknak, e pártok vezetőinek, a testvéri szocialista országok munkásainak és szakembereinek, mert együttműködnek hazánkkal a vegyipar fejlesztésében.” Korszerű vegyi eljárások gyíirsütemű kidolgozássá a fő A szónok bírálta * a vegyipari vállalatok nem megfelelő elhelyezésé^ A műanyag-, műgurni- és mű- rost-gyártásnak körülbelül a fele például a Szovjetunió európai részeinek olcsó nyersanyagot, fűtőanyagot és villamosenergiát nélkülöző központi körzeteiben összpontosul. Hruscsov a tudósok főfeladataként jelölte meg a korszerű vegyi eljárások gyorsütemű kidolgozását az ipar számára. Hruscsov a plénum résztvevőihez fordulva hangsúlyozta: „A vegyipar fejlesztésének az egész párt, az egész nép ügyévé’kell válni a.”n- „A szovjet emberek forrón támogatják a párt intézkedéseit a gazdaság további fejlesztésére és a népjólét emelésére.’’ ,?A Szovjetunióink a kommunista építésben elért sikeréi örömmel töltik el barátainkat” — jelentette ki Hruscsov. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára megállapította, hogy a Szovjetunió minden eszközzel fejlesztve gazdasági kapcsolatait és együttműködését a testvéri szocialista országokkal, síkraszáll á kapitalista országokkal fenntartott üzleti kapcsolatok kiszélesítése mellett is. „Szívesen adunk megrendeléseket a kapitalista országok cégeinek vegyipari üzemek egész komplexumára és más berendezésekre és megfizetünk érte, ahogyan azt a kereskedelmi feltételek előírják.” „Súlyos kiábrándulás vár- azonban azokra — tette hozzá —, akik busás profitot akarnak zsebrevágni ezen az üzleten, kihasználva az állítólag kedvező konjunktúrát, akik arra számítanak, hogy a Szovjetunió rákényszerül bármilyen egyezményre, mert úgymond, nincs más választása. Ismétlem, aki becsületesen altar dolgozni. annak adunk megrendelést, ba hítelt biztosítanak, mivel ez már a gazdasági kapcsolatok formájává vált. Azok, akik másképpen kalkulálnak, hoppon maradnak.” „A szovjet állam most oly erős és hatalmas, hogy csak az hiszi, hogy megzavarhatja’ terveink végrehajtását, aki el- ? vesztette pz eszét — jelentette -t< ki Hruscsov. ? Ml magabiztosan haladunk ;; előre és minden újabb év- ; vei, minden újabb gazdasági sikerrel, nagyobb léptekkel, gyorsabban közeJc- dünk a kommunizmus fe- í lé.” í Hruscsov rámutatottt'a Szov- f jelunió és a, testvéri szocialista országok kommunistái, a szocializmus és a kommunizmus ], építésének időszakában „bébi- f zonyitják, hogy helyesen tud- | ják alkalmazni a marxizmust k —leninizmust, annak forradal- |j miságát, elsősorban a gazda- * sági építés frontján”. A szónok . á hangsúlyozta: a „itt, az anyagi termelés f területén mérünk döntő' % csapást a régi világra, üt * bizonyosulhat be megcáfol- 5 hatatlanul a szocializmus * fölénye a kapitalizmussal J szemben”. -t< „A jelenlegi viszonyok közölt + hazánkban a kommunizmus k gazdasági bázisának megterem- ^ léséért, a többi szocialista or- -k szágban pedig a szocialista £ gazdaság megteremtéséért ví- -ft volt harc — a nemzetközi té- * ren vívott osztály harc egyik'fő * formája.” -k „A kapitalizmus fölött ara- tott teljes győzelem szilárd * alapjait — jegyezte meg % Hruscsov' — nem túlzó for- j* radalmi frázisok, hanem a ^ millióknak az anyagi tér- -j* melcs területén végzett ^ lankadatlan munkája teremti meg. j — Minél erősebb a Szovjet- k unió és minden szocialista or- J szag gazdasága, annál jobban k megmutatkozik a szocialista J rendszer fölénye, annál na- -je gyobb lesz forradalmasító, lel- k kesítő hatása k Az SZKP Központi Bizottsá- J gánalc plénuma, Hruscsov k négy és félórás előadói be- ^ széde után szünetet rendelt el. k A plenáris ülép december k 10-én, moszkvai idő szerint ^ délelőtt tíz órakor folytatja k munkáját, . .. k npizenöt esztendővel ezelőtt, 1948. december * 10-én az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésén a történelem első olyan nemzetközi okmánya született, amely kinyilvánítja: minden embert, bárminő fajtájú, bőrszínű, nemű, vallású, politikai meggyőződésű legyen is, egyforma jogok illetnek meg, s a törvény elölt mindenki egyenlő. Azóta ünnepeljük ezen a napon az emberi jogok napját. Van tehát ilyen nemzetközi érvényű nyilatkozat s ez akkor is nagy jelentőségű az egész emberiség számára, ha a jogok biztosítékairól nem is szól, ha az ilyen, biztosítékok — mindenekelőtt a polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális biztosítékok ősz- szességc — egyelőre a maguk teljességében csak a szocialista országokban vannak -meg. .Az emberi jogok napja a világ sok-sok országában tehát harci nap is — éppen az ünnepélyes nyilatkozat elveinek és harminc cikkelybe foglalt szavainak érvényre juttatásáért. E lég csak néhány pillantást vetni napjaink és az elmúlt tizenöt esztendő történetére, hogy megértsük: az emberi jogokról ‘szóló nemzetkö^j. nyilatkozat teljes megvalósulása még távoli dolog. A kiáltvány bevezetője azt fejtegeti: azért szükséges az emberi jogok összefoglalása, mert a fasizmus éveiben barbár módra sárbatiporták azokat. S azóta? Bárminő bőrszínű, fajtájú ember egyforma jogai — vajon az úgynevezett szabad világ vezető hatalma, az Egyesült Államok földjén a négerek szániára fenntartott küiönautóbuszok nem az emberi jogok megtiprásáról beszélnek? A Nyugat-Németor- szágban az elmúlt esztendőben mélységes és nemzetközi felháborodást kiváltó Spiegel- botrány vajon nem azt mutatja-e, hogy á különböző felfogású állampolgárok ■véleménynyilvánítási szabadságáról szóló nyilatkozatot papírrongynak tekintik? A nyugati világban nagyliangúaxi reklámozott, terrorista dél-viet nami rendszer a békés polgú rok elleni irtóhadjáratban as elmúlt hónapokban a budd lustákra irányított eortüzek lien jeleskedett: mintegy íi gyelmeztetve „a. különböző vailásúak egyforma, jogaira". A. végtelenségig lehetne folytatni; barbár gyilkosságot Dél-Ámerikábam, népirtás Angolában, rabszoigakeresko delem arab sejkségekben soha nem feledhető kegyetlenség az azóta szabaddá, lelt Algéria népo ellen, idegen légiók és terrorcsoportok garázdálkodásai Malájföldön) Kenyában... S hány ország van még » tőkés világban, ahol nem ezekkel a véres, szörnyű tettekkel sértik meg a nemzetközi nyilatk.oza.tot, hanem úgynevezett „tinóm eszközökkel”! Ahol. a nőknek nincs választójoguk, ahol szántó törvényes, hogy az asszon? azonos munkáért alacsonyabb bért kap. Vajon nem a nemek egyenlőségének elvét csapják arcul? A nyilatkozat bevezetője a fasizmus vad éveinek gaztetteire hivatkozik. Ám a nyű gáti. világ nem egy országé bari nyíltan újjáélednek a fa sizmus erői. — az emberi szabadságjogok legkonokabb és legdurvább megsemmisítői, a demokrácia, a béke, a szocia lista gondolat barbár ellenségei. A z ünnep figyelmeztetés is: az emberi jogok megvalósulásának teljessége harc kérdése is. Harc a jogokért, azok valódi bír' tosítékáiért: a szocialista országok, a gyarmati sorból függetlenséget már elért népek és a tökcs világ demokratikus tömegeinek közős harca azért, hogy az ünnepélyes nyilatkozat tizenöt esztendős szavaiból mindenük valóság legyen. Egy moPÄan A KKASZNAJA ZVEZDA, a szovjet fegyveres erők lapja, vasárnapi számában melcghani- gú megemlékezést közöl a 15 esztendős Néphadsereg c. lapról. KOCSA POPOVICS jugoszláv külügyminiszter Václav David csehszlovák külügyminiszter meghívására december 16-tól 20-ig hivatalos látogatást tesz Csehszlovákiában ISMERETLEN telefonáló bejelentette, hogy megöli Erhard nyugatnémet kancellárt, ha nem teljesíti á hadirokkantait és a volt hadifoglyok követeléseit. BUTLER angol külügyminiszter hétfőn délelőtt kétnapos látogatásra Bonnba érkezett. Repü ^szerencsétlenség Kmerföában hatóit A hétfőre virradó éjjel súlyos repülőszerencsétlenség történt az Egyesült Államokban. A Pan American légiforgalmi társaság egyik Boeing 707-es típusú, sugárhajtású, személyszállító repülőgépét a Maryland állambeli Elkton fölött, magyal- idő szerint .néhány perccel hajnali három óra előtt, körülbelül másfél kilométeres magasságban villámcsapás érte. Kigyulladt és lezuhant. A gép a Puerto Rico-i San Jüanból indult el és Baltimore érintésével, fedélzeten 74 utassal — közöttük két gyermekkel — és nyolc főnyi személyzettel Philadelphiába tartott. A delawarei repülőtér irányítótornya néhány másodperccel azelőtt kapta az utolsó rádió- üzenetet a gép parancsnokától, aki az időt és helyet megadva közölte: „lángolva zuhanunk”. A katasztrófát senkj sem élte túl. Több szemtanú látta a szerencsétlenség bekövetkezését. Az egyik elktoni lakos elmondotta, hogy hatalmas villámlást látott. Néhány másodperccel később tanúja volt annak, hogy a gép egyik szárnya leválik a törzsről. Az idézett' szemtanú még azt is megfigyelte, hogy emberi testek zuhannak ki a lángoló gépből. Ulbricht hajlandó tárgyalni Erharddal Németország újraegyesítéséről Walter Ulbricht, az NDK államtanácsának elnöke kijelentette, hogy Németország újraegyesítése ma is lehetséges, s a kérdésről mindenkor hajlandó személyesen tárgyalni Vadász Ferenc TtzenheuHMMÜlctel Erhard nyugatnémet kancellárral, vagy kormányának megbízottjával. Szó szerint a követ' \ kezőket mondta: „Hajlandó vagyok azonnal Bonnba utazn'> hogy ott bizonyos közös bizottságok létesítéséről és más kérdésekről tárgyaljak, ha ily«1! ^meghívást kapok, s hajlani0 Ivagyolc Erhard urat fogadni a2 ‘NDK fővárosában, vagy Th'f fringiában, vagy akárhol a Nőimet Demokratikus Köztársa- ]ság területén. £ E tárgyalásoknak természeti tesen a teljes egyenjogúság 4» alapján keli folyniuk." I Ulbricht nyilatkozata. 0' •NDK rádiójának és televíziója' jnak új műsorában, a nénic' • kérdésről szóló kerekasztal-te' ||.szélgetés keretében hangzott e ■ % Végétért a moszkvai t kerekasztal-érfekezlet s Moszkvában vasárnap sajt^ • értekezlettel zárult a Vm1 »nemzetközi kerekasztal-kon#' ♦ rencia. * Az értekezlet felhívta * »nagyhatalmakat, tartózkodj]*' Inak az erőszak alkalmazását^’ ♦ mozdítsák elő a Rapacki-teé Smegvalósulását és tegyenek Rj] intézkedéseket a mevleoetésS'A Irü támadás . megelőzésére. ■ ♦ A moszkvai kerékasztalai rtekezleten egyébként kultuA1' ► lis bizottságot hívtak életre- ^ »bizottságra három konkrét ^ ladat megoldása vár, közli''' jegy európai pedagógus-ér^ ♦kéziét összehívása. Mekkora kalamajkát okoz- tam... 1 Hirtelen felötlött benne a kérdés: melyik csapás érintette Ilonkát kellemetlenebből, az-e, amelyet ő kapott Lakylól, vagy] amit Zsíros sózott Laky Béla- nyaka közé? Nem tudta, miért gondol erre, de ezekben a percekben mellbetaszílotta a gva-j nú: hátha Ilonka szívesen tán-: colt LakyVal, hátha ... Ostoba voltam, otromba — tört rá a kétségbeesés. — Nevetséges :] Visszakértem a táncosától. < Most már mindegy — gon-] dolta Feri elkeseredetten.. —( Eldől, hogy melyikünket vá-j lasztja. < O dament a lányhoz, fel-: kérte. Ilonka szótlanul i követte. Arcáról sem-: mit se tudott leolvasni. Vajon: mire gondol? Megkérdezni ] nem merte. Hogyan kérdez-: hetné? Újra érezte a oofon] nyomát. Valósággal égette. < Most talán még erősebben,] mint előbb. Nem mond lufttá. meg Ilonkának, nem kiálthatta] oda az embereknek: Vissza-] fizettem! t Lehet, hogy tudja és éppen] ezért neheztel? — szorult ősszel a torka. — Talán szívesebben] táncolna most is Laky Bélával? < (Folytatjuk.) gal érezte, hogy a két lány s az anyjuk így is megtudja, mi történik a folyosón. Gondolt egy nagyot, íélretolt mindenkit, aki köztük állt. Zsíros pofonjai pirosra festették Inky Béla fülét. Ezért ő beérte azzal, hogy kétszer egymás után megcélozta a jólvasalt fiatalember fenekét. De Laky ezt már nem fogadta olyan megadással, mint a bivalyerős Zsíros pofonjait. Készült, hogy birokra keljen Felivel. Öklök emelkedtek a levegőbe. Feri meglepődött: a bálozó társaság őt védte. Ismeretlen emberek igazságérzete fellázadt és megfékezte a gyűrűkkel felcicomázott, piperkőó alakot. _ Laky megtorpant. Jobbnak látta, ha elpárolog. Hóna alá fogta télikabátját, öklét rázva ment le a lépcsőn. Feri zavartan, bizonytalan léptekkel ment vissza a terembe. — Mi lesz most? — szorongott. — Kinevetnek, Próbálta vigasztalni magát: sokan tudják, hogy letörlesztette az adósságot, Laky sem úszta meg szárazon ... Síöt... De azért továbbra is nehezen oszlott zavara. Mit szól Ilonka? tudják a gyárban ... ? Ha Ba- dantinak meg a többinek a fülébe jut... hogyan állok elé- bük? A folyosón felcsattant Zsíros hangja: — Hogy mertél ilyet tenni, te nyavalyás? Hirtelen még két pofont mért a megrettent úriszabó képére. — Ez már nem az első eset — pattogott Zsíros. — Meghívnak a bálra és pimasz módon botrányt csinálsz. Bántott téged ez a gyerek? Feri nem tudta, örüljön-e vagy sírjon, hogy Horváth Nándi ennyire apáskodó Mállással kelt a védelmére. Megfosztotta őt a bosszú elégtételétől, bíráskodik, mintha ő ott se lenne. S okan álltak körülöttük. Néhány lány is. Ilon- káék bentmaradtak a teremben. De Feri bizonyosságfel a helyzetet Zsíros és megmarkolta Laky mellét, aki harciasán állt Ilonka mellett. Villámsebesen pótolta, amit Feri elmulasztott. Amúgy is szívesen fitogtatta erejét, most még annak a kockáztatásával is, hogy az idősebbek megboí- ránkoznak eljárásán még mielőtt az egyet is szólhatott volna, három hatalmas pofont mázolt Laky Béla képére. Most nyilvánvaló lett, hogy milyen nagy tekintélye van Nándinak. Néhány másodperc felt el néma döbbenetben, aztán többen köréjük sereglettek, közbevetelték magukat: — Ügy kell neki! Megérdemelte! Feri ellenfelét kisodorták a folyosóra. Velük ment ő is. Az arca égett, de jobban égette belülről a szégyen. Iszonyú — gondolta —, mit gondol most rólam Ilonka? Mi lesz, ha megXIV. Kire neheztel Ilonka? F eri úgy érezte, mintha vízbe zuhanna. A csattanásni többen felfigyeltek. ösztönösen meglendült a keze, vissza akart ütni, de néhány an közéjük ugrottak, ökle a levegőt érte ... Szörnyű szégyenérzet vett rajta erőt. Ilyet még sose élt át. Ez az egész, ami történt, annyira valószínűtlennek tűnt, hogy szinte levegő után kapkodott. Ügy tűnt, mintha rossz álom tört volna rá, zúgott a füle. forgott veié a terem. Ebbon a percben ott termett Zsíros. — Miért ütött meg? — kérdezte. — Semmiért — mondta S. — Az én ismerősöm ez a lány. — Ja, vagy úgy? — fogta Az. emberi jogok napján.
