Észak-Magyarország, 1963. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-08 / 287. szám

GSZAKM AGTAKORÜ2.A ö

YftsáWlap, lí’eö. deiScöihef IS,

NICOLAS GUILLEN:

rßaLladtL

4ki parasztokat vitt az operaszíiipadra :

Száz: éve született Pietro Mascagni, a Parasztbeesület szerzője

(Jíup/zidek

Gyere, galambom, gyere hát, beszeld el szíved bánatát!

Ihattam két férfit menni én Bászlókkal és fegyveresen: e/, egyik arab ménen ült, Kötét kanca a másiké. Asszonyt, házat elhagytak ölt hogy zord tájakra menjenek: ott ügetett a gyűlölet, s közökben tárták a halált.

,,Hóvá. mennek?” mondtam nekik.

Feleletül, egyszerre jött:

,.Gal am bőm. innét egyenest a háborúba visz utunk, így szóltanak s aztán s aztán repülnek nyolc patájukon, napba, porba öltözötten, í egy verőkkel, zászló j ukkal, nz egyik arab ménen ült, sötét kanca a másiké.

Gyere, galambom, gyere hát

AMAL HAiMZAH:

beszéld el szived bánatát!

Láttam menni két özvegyet, soha ilyet nem láttam én, olyanok voltak, mint szobor, mit könyvből vágtak volna ki. „Asszonyok, hova mentek így? ’ látván őket, mondtam nekik. „A férjünkért megyünk mi most,

galambom, — felelték nekem. El mentükről, érkeztükröl kaptunk szomorú; híreket: holtak minőiket ten s fekszenek, fekszenek holtan a fűben; fejüket tépik keselyük, hasuk már féreggel tele, tüzük nincs, hallgat fegyverük, zászlójuk immár nem lobog: á mór mén megbokrosodott, a sötét kanca elfutott.

Gyere, galambom, gyere hát, beszéld el szíved bánatát!

Fordította: Kiss Ernő

Tenger

(LANT)

A tengerparti fövenyen állok,

Es messze látni a nyílt tengeren,

Pár hullám visszajön s új hullámot Indít, amely a homokban clpihcn.

A fodrozódás erre gurul,

Messziről- tart vissza a fényes kéken. Megcsodálom miképpen alakul A pillanat játéka fenn és lenn, a mélyben.

Hasonlít hozzá a szívem, komolyan Csobogó, rohanó hullámok tengere,

Jó s rossz kedvem benne árfolyam — Most csenddel, elfáradt békével tele ..,

KüSTÁCI SÁNDOR:

Nem

vagyok

Nem vagyok már aki tegnap Valami történt, valami bánt Nem keresem már a mámort Ezt a ledér kedves átkot

Nem vagyok már aki tegnap Az engedés acélellene Férgelége a léha csendnek

Mikor Wagner olyan ballada-operát komponált Párizsban, amelyben istenek, félistenek és hercegek helyett egyszerű hajósok szerepeltek (A bolygó hollandi), ugyancsak rideg fogadtatásban részesültek a nézőtéren helyetfoglaló, előkelő uraságoknál. Amikor több mint 30 évvel később Párizsban is bemutatták azt az operát, amelyben először kapott hangot az alacsony rangú katonák, dohánygyári munkásnők és hegyvidéki csempészek élete (Carmen), úgy megbukott, hogy szerzőjének, Bi- zetnek a korai halálát is ennek tulajdonítják.

A Carmen párizsi bukása idején Pietro Mascagni, egy szegény livornói olasz család gyermeke 12 éves volt. Zenei tehetségére felfigyelt egy sokpénzű zenerajongó, majd taní- tatni kezdte a milánói konzervatóriumban. A fiatal Pietro Mascagni azonban nem járta, végig az előkelő zenei iskolát, hanem hamarosan elszegődött egy vándorszínész társulathoz karmesternek — pénzt keresni Aztán letelepedett egy kicsiny Cerigvolában, ahol zongoratanig és a városi zenekar dirigense lett. Itt alaposan megismerkedett a falusiak életével, vágyaikkal és indulataikkal, s ebből az ismerkedésből született meg az első nagysikerű opera, amelynek hősei földettúró, köznapi emberek voltak, „földszagú” problémáikkal, heves indulatokkal, őszinte vágyakkal és az ebből született emberi tragédiával.

A Parasztbecsület szerzője kerek félévszázaddal volt fiatalabb Verdinél és Wagnernél. Csakhogy ez alatt a félévszázad alatt az olasz operaelőadások közönsége is megváltozott: egyre több helyet foglaltak el a nézőtérből a városok alacsonyabb sorban élő polgárai és a szegény diákok. S mert a Parasztbecsületben az ő dallamaik az utcák és tengerpartok fülbemászó népdalai teremtettek újfajta zenei világot — Korán kezdtem, vígan kezdtem j forró ünnepléssel fogadták Búsan fogom befejezni. ' Mascagni művét.

A cerignolai zenetanító egyszeriben híres és ünnepelt művész lett egész Itáliában, s aztán az egész világon.

A Parasztbeesület nálunk is hamar műsorra került, s kisebb megszakításokkal máig Is műsoron maradt a budapesti s a vidéki operasrinpadainkon- Mascagni karmesteri szereplései pedig a pesti Operaházban, a Vigadóban és a Szegedi Szabadtéri Játékokon a legemlékezetesebb zenei élményeink sorába kerültek. Amikor most világszerte megemlékeznek születésének 100. évfordulójáról, mi ugyanezzel a nagy művésznek és közeli jóbarátnak kijáró szeretette] és tisztelettel gondolunk 3 Mesterre, aki az egyszerű parasztok életének belső gazdagságát, emberi melegségét először emelte az operamüvészet csodavilágába.

h o n f l

A Icpcsöhápban a barátom hangját hallom:

—' No. gyerünk csak befelé! Érjünk csak be a lakásba! Majd adbk én nektek! Hát mit gondoltok ti? Szem- telenlcedtek? Leégettek? Gyerünk, majd. bent, számolunk!

A két. srác láthatólag nem sok jót várva bandukol felfelé, egyre nehezebben lépve minden lépcsőfokot.

— M történt? Mi baj?

Barátom kifújja. magát,

néhány mondatot küld még a fiúk után, aminek a lényege: egyikük se próbálja elhagyni a házat, aztán mesélni kezd.

— Fürödni voltam a srá- . cokkal. Közöltem velük, hogy

most. ne kérjenek se csokoládét, se süteményt, mert csak a. busz, meg a belépőjegyek költsége van nálam, egy huncut, vassal sincs több. Meg is értették, meg is ígérték, hogy nem kérnek semi k t u »

mit. Mikor végeztem a -füt- déssel, megjegyeztem, hog'J azért, most csak jól esite e, pohár sör, de igyekezzünk haza. Kint összetalálkoztunk egy ismerősömmel.

— Elmegyek a büfébe, cffD szendvics, meg egy pohár sói most; mindent megér mondta. — Gyertek ti is!

—■ A, nem megyünk. Kgtj' általán nem kívánok semmik Meg sietünk is haza — mond tani. Mire az egyik srác. De hadd menjek csak főn Majd. gdok én neki! Megérti lege ti még 6 ezt!

— De miért? Mit csinált

— Az egyik srác megszé lel: — F.n is megennék cffU csokit, meg apu is meginti(• egy pohár sört. de nincs egí huncut vasa sem!

És felsictett a lépcsőn.

Nem hinném, hogy a srf cok nagy örömmel váriak volna a találkozást.

<pt>

mar...

A zúgó erdők gyermeke

Vakum történt, valami bánt. Tán aki jön, a sötét lovas Tüzes, fekete paripán,

Ki majd igazul fog fizetni:

Tardy Lajos;

A tokaji Borvásárló Bizottság története (1733-1798)

71

fontos b f-r/.

Béla:

?

• »

Vjotr Jarwss-sw'cz lousy*! Ittfniszies elnökhelyettes elnökletével isiéit fartőit Varsóban a külföldi gazdasi iő rgyiittmű- ködéy.1 bízottra:,;

A? ülése?» megvizsgál*

• y-rtgyeferszájr részvételét- a KOSI l”SZ—iütsS érj

k---óráinak:'.:' programjának

tcí tesdíéséfcen ér zr- V)sS— sőlö. éri Eépíjazdaságf tor- vek összeegyezf r.íéscbcn.

íffilísü isgyitfa a keraiiaszSal-totekszlM riszftevSSt

Aziasrtssz M:kf;j:= i a Szovjetunió r-íiojsutertaiiácssnak első cinökhaí’ éztmibáéari fogadta 5. .n.riéf-.vfij korét..;siái - ér takes!&?. rx- 5

Von,

Mikojan a szovjet kormán?', valamint Nyiklfa Hruscsov szovjet kormányfő ncv *•!.-*:= ődv'ó.-.Siu* ftr. értekrezlíi: réz-iv-'íVoö: é» tíkerstes* la van t

múnkújufetfoz.

Az élénk 0ésiiéiggzé?. sikál» mávái olyan '-érdesekéi éri«: lettek, mint a -leszerelés, a fi ".rí feszültnél] enyhülése. rtr. euroi-ii i)izfo'..*ág meg- szilárdítása, e ssátdaWgi. kulturális kapcsolatok fejlesztése.

bar.

rcívfcinza yv-tl«i szambán U; i.,. r ui Jiiösan, =nűÍcov a r.:?T M*<ö halytefe*. s felé r;:.áh.-dntt áOaiaÓk ertj

r,» nő: okvű nvxniiitria való - kint-vtiei -cc íiN'jZrbw», v il;5A

erdekeb-ei) Ac-iri f czzzr.y d 0 i 3 néger kérdéshez. A ''ö:-v' rab* .v í z* ,-é <: tői me r:2:=zd- ■■ eodOtt

ÄgyiCCfri : O f:: a Vei vétetíC-r ezt »".ZUttSSOCÍáiUk -.]lr::M tüTAa, „ dézsák t::-fri1:; és nör-- ilsiLCt’ - ^ lan. hec i ebh-tt- rtz ii'd-rnbun

j v-.r-tHci dik as a ..ihiratkir. harcin fráter ájul ai-i.vv kixíott. rx-rj sr-.-uzzci,

szén taagsh'oz szőri 1.0id? Kon-Jamelynék egiól- pe.3e.tSje kát. Peri tehstetlenül nézte,Vvé.dhen tzizaári-lá-ixai vádolt*

Per,

Akkor WiavcSfinii! me’lntic mepn-olnif. orv 5>rngr • a; jcs-ttv. •.zcp’.oy képű fiú redacts a . /.) .* .Vztö í::T.

Kézd «* bskyt. klEizuz no- íogc-tf.

Km

i'C'uhí.- sáclt, r-;em soká táncold

iriíLtn»:

P'

. ion

haltak

r>’

t:! l

Nvh,'|:

rőtéijcs taps '■ bevezetői t

fogaüta f,

:re':,zT . prr.-Miüti Erkel Hunyadi Lása • iőjából a „Meginti" ä^aees*:.-- v5‘'-re. Utána ériibo:-; kn sfii- ííkív versét szavalta s” oo- «-»•ünyár.. fel lérprusrll ko= lár-y A Sybili három (’nettje fejérié be a műsort.

A ftnüalabbfck lütelmeílcnüi vártak erre / rendezők iranyt- '-Ihonr- gyorsasággal rzkták fel Tfcdé a székeket. rTasz.ásrié és c két lány az nh- )ah Mfi't; M c-rha;, kapott ha- lyet. Peri z.k'é ud is velük lovában u..;1 .eíio dótt el, né- vány korú fiafalernbev

n - Hé. T-k: •ilctv ! halványkék krep-desisbe > ItízcU Ilonkán fUggÖTt

lysvctté v-étrj’jnkofával ke-/, dődött s rm.AsU.iz. A terem i:o- -.epét csakhamar '.-enátvasit«*,

sru ép

sudár, r-zök.e U:»;y nifadg eL •űrl tánctér krivurgássbin. >• ri u.suómen), l j .• 1 Mlt.izitt. ere s éri öriliho •tti -riéi, :ok lái'fcrsj akadt.

ty.,] y cjirdvs U' c'o.) trifigó Rb't-zni..: A fiú sZSfSít* Váia-j, u -ülóijh i":yr néhás?' jjeré éig tTueukm; hagyják őket. Sze- : os-:'* taiToliu a láik-T, dripii;- yd- > -..Ör.*r fi- U'éil -V •« :: dúdolta.

Kgv üsare/rms tarigö.

Egv k.váér lesjty.

Simul 10 : i'.czzérn.

Ezen a?, o.rirskán ,,

Ilonka innsolyso;::

— Me*;: ijánta meg, . hogy hallgatott rum?- ri-ern, ha niarcva' tánco>- hívtok.

Egv kicsit eis-r^av eilte magi-:, mvrt vaialrogj.-- rtnán. ieirzs- £:•*» :AÚ|:g.-.»»U 5Z 3K- indoViotiä,

Mar vúgr- it volt a tangónak.

Kcr.r-.c-J-n nrmeiközi és hszst .sr.yhüiéat Uarttaő be!-, wlsi*l»( j ksHpt.-TUiksJu. ftU’Ji, ’fnl&ri -nt .se vóléiH-i:,. hcrgj" Dallá!: vszsa nlliven tépv-k.elö.le a riot.gpsssaupjyr..

S-rutTj fi.lgar úr. r^nästetvsefi

A ,kís sz.-piös ;űak V;rá«i»A:.: j-ő-;-•? ezz-z;. a iznaec-pg

.tnchéjiSW- SBat-áfi?

És taiéjj tr-s t.om roesperk', \

súcrzi: és msi iaT -:s.r, :nui* —. UrisEabő, tenet: — mono-íf -i a !i‘rhedi: Mriri.-.’u v-uak

’-a h «on:=iédja. —-Jól megygur.vi* anyagi Uvr-Mgartc-K .h ne71: m&s. viliit ti V.ilTyetr

[ — S^i v, Vprotezséíja az vjo-íe.gid'h-.: Hcrcltísón »<. Várd, ja inühei-tT/o. mint a Babát, jai-ir-ok n.-p-i tövaJelme n <'Kk;n, * tti:: dollárt, udn; kcü s -t ...

psrJ-ulg; tar tori. Trc most leg- • üáhh átrí-kerba fúrva, körbe járhattak ? íererabeR,-a, íiú hangulata -ívhúien .ol- rióörvi.r A hány jókedvű voll, otthonusaa -őreaie magát. Szűk

net után. aíiogy lárcolm kozd- a Babt:.éa,-,r nt o.m,

<fí S2y elegána ideg« n ‘'--ó ky.wir vaiogafc-ázcl>t= szegy

t-k -a iancclék. Peri luegbajcult Veidnek úgy urai- alig agy-két

:::• jutofr: Tfajlt ni ■

Oi nfóás h■ 3. iiütsíabb fiuk uzörakóstaíták. prlkfiri.*,. A lány males. pillantássA) >n<ừ dort r-r!-'- köször.ecst. - - Arat myev kislány - á’lapitottá meg h'er;.

triií ni elvitték ' K&fH; :-)»«• íl-nkát kr-.-rad«-.

Moét rtúr vfivnsiu'szivi hJif-.ft, néhány iéfv's'úfí.r: Vi a tv üjru ti.'fjioriu- u miiül ki hívóbb P.P.rgO:-- rizthud?

I

lC-'lkli át keüftt üd: }:U

BbK3JBRuV-'«Jótí. Ez aa ekif;-'. 1 :•

■•cir: csutkán a nemrégiben fori.yfji-OR -)%lt 3 !v:‘Áiglé!.?hc-gy hitiftlön ólretőrösok Peri átenged le flór,kút. «'s kei-a tán-pickhozfnn.ori;.:,! impHwHzir.us win

.s'PI.me felkért «feie icte.

■•■-=V5' 3 ö': v'.'1-a-kelte ei; lionkáh

öcséru, - . uovlud rá' s Lnk-'ooh.einieRpU’ir kikent^*etísk volna ktzükH a fiökv. .Mfijajit n^íitámasz-Jerc.sebl. Hockefellereh, \u-Ap- ‘otty vád d ,»vs övén;k. őne-k Du I’ontnk. ha. nem é . Kori vizű id, új,Jtí-tfe s ísxSScOk mögé a ?.'*••«* — RorA'yhn haverenÍV-vk-l Wall Éir&at xraifcí - -i: r! ’!H!:vi -hát*':W-^éterr. .-lm.Uílru hb •.‘miliő .c

bármit ! :3-f pO?P

Ti-xánr. — F.x.-éfZépiirunaii ’ők'

j-1 Ghruröni. aki ma Hun

iek é'- tvieg

?- ,-xu ■

rr.lr.rien rr&veí

Ajak

ti-AKBI i

textBSi

j , ' I :kor megjeientette ezt- a

buriW-t, ,-jj^ ■

rendeltek haza. Ezzel az oroS —magyar kereskedelmi kap csőlátóknak egy sok reményi’1 jogosító vonala lezárult.

A szerző munkája negyedíl részében a rendelkezést re álló — széleskörű«1 gyűjtött, de néhol mégis szil kös — források adatai alapjai az oroszországi rriagyar borki vitel nagyságát, a borárak é szállítási költségek alakulása mutatja be. Borkivitelünk lehc tőségeit vizsgálva, rámutat ah ra, hogy hatóságaink szűklátá' körű politikája támogatás he lyett elsorvasztott egy olya! külkereskedelmi kezdeménye zést, amelynek hiányát a hegy aljai bortermelés hamarosá1’ keservesen érezte meg. A XVIII—XIX. század fordulójá11 haladó közgazdászaink a k«' rábbi hivatalos állásponttal el' lenlétben már az orosz—mS' gyár kereskedelmi kapcsolaté'' fejlesztését sürgették, ncp] utolsó sorban a hegyaljai bír rok hanyatló forgalmának fa1' élénkítésére.

A tanulmány nagy goncldr1 minden lényeges momentum^ kiterjeszkedve rajzolta meg ;l tokaji orosz Borvásárlo Bízol-.1' ság történetét. Egy vonatkozó azonban mégis homályban vV>' radt: a magyar hatóságok széf' ző által is érthetetlen szűk!«' tókörűségnek minősített polit1' kdjónak indítékai. A közve1' lenül „teilen éi'hetö” okoW' felsorolja a szerző, (vallási é1' lentét, nemesi jogok félté** stb.), de végül ő is kény tcP az elmaradott szemléletre l*1' valkozni. A külpolitikai heh" zet változásai is csak az.egyi^ oldalt, a Bizottság megtörése motiválják, az ellenséges m«*' gatartást éppen nem magyaré*' zák meg. Ügy gondoljulr, iioR ebben — a szerző által is em*‘‘ tett, de talán nem eléggé hatií' súlyozott —• kereskedelmi kot1' kurrencia játszhutta a fő si? repet. Ennek bemutatásáig azonban kereslredelmi életünk nek, egyes lcereskedelmi köív politikai befolyásának oly«11 mélyreható elemzése lett volt1) szükséges, amely e munkár)®" nemcsak kereteit, hanem kiP zött témáját is meghálál!1’ volna.

Külön értéke a kötetnek J bőséges jegyzetapparátus. BÍ-. apró technikai liibara azá1' ban —éppen a munka igényié’ sége miatt •— szeretnénk íe’, hívni a figyelmet. A szoyK levéltári jelzések rövidítéséiül feldolgozását közölni; kelj11 volna, mivel még az c téfC tájékozottabb olvasó is csC. sejti inkább, hogy a CGAL tK vidités a leningrádi Közpor Történeti l^e-véltárat jelöli.;Aj is zavaró, higy hol cirill, <fte latinbetüsek.

í tanulmány értékes h<*|| ff zájárulás mind a hegy*| jai szőlő- és bőrtermék' nind az orosz—magyar kert^’ cedeimi kapcsolatok történek' lez. Nem elhanyagolható szeri iont az sem, hogy felhívja a «yelmet a szovjet levéltár8; lazai szempontból kevé&sé k. nert és kevéssé kiaknáz«1 invagára. A Rákóczi MúzeM? 3arátj Köre jól választott. 'tll| :or mcg)elentette ezt a mii*1’ tát

gok nem nézték jó szemmel. Zálogos szőlőknek külföldiek kezére jutásában a hazai nemesség jogsérelmét, az orosz kolóniában a pravoszláv „eretnekség” terjesztőjét, s nem utolsó sorban a borárakut felverő versenytársat látták. Az 1750-es évek, ideijére meg is romlott a hatóságok és az Orosz Bizottság viszonya, s a későbbiek folyamán az orosz kézen lévő záiogbirtokok megszerzéséért, illetve megtartásáért vívott harc’ jellemzi a tokaji komissió történetét. Ez a küzdelem — a külpolitikai viszonyoknak erős függésében változva —, végül is oda vezetett, hogy a Bizottság felhagyott az önálló termeléssel, s fokozatosan visszabocsátotta a zálogban bírt szőlőket. Működésének harmadik, s egyben utolsó szakaszában csupán vásárlásra korlátozta tevékenységét, s a francia borok oroszországi elterjedésével párhuzamosan, lassan fel is számolt. Utolsó néhány tagját 1798-ban

A sárospataki Rákóczi Muzeum füzetei helytörténeti és néprajzi irodalmunk értékes kiadványai közé tartoznak. A sorozat legújabb darabja, a tokaji orosz Borvásárló Bizottság történetét feldolgozó munka, méltán csatlakozik jó hírű elődeihez.

A négy''részre osztott mű először a magyar, közelebbről a hegy aljai bor oroszországi elterjedésének történetét tekinti át. Azután szól azokról a kísérletekről, amelyeket Nagy Péter cár és utódai a rendszere,, magyarországi borbeszerzés érdekében tettek. E törekvések eredményeképpen hozták létre 1733-ban a Magyar Borok Bizottságát. Ez eleinte tisztán kereskedelmi úton próbálta a cári udvar borszükségletét ellátni. Később Tokajban állandó jellegű kolóniát szerveztek, s zálogos szőlőbirtokokat szerezve, saját termeléssel is foglalkozni kezdtek.

Az Orosz Bizottság tevékenységét a helyi és udvari ftatósá-