Észak-Magyarország, 1963. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-08 / 287. szám

Vasárnap, 1963. december 8.

ESÍAKMAGYARORSZAG

megnövekedett terület és végsó fokon a kedvező időjárás következtében e nyáron viszont annyi zöldség termett — főleg paprika, uborka, paradicsom, káposzta —, hogy egyébként milliókat érő árumennyiség ott ment tönkre a földeken. S az áru. a termelvények bősége következtében azok átvételi ára is úgy alakult, hogy a korábbi évek kisebb területén, kevesebb munkaráfordítással is nagyobb volt a jövedelmezőség, mint 1963-ban. Ebből le kell vonnunk a következtetést, hogy: ha a termelés szerkezetében követelőén szükséges változtatásokat hajtunk végre, azt csak úgy tehetjük meg, ha jó- előre felmérjük a termelvények elhelyezésének lehetőségeit, ha gondoskodunk az áru elhelyezéséről, illetve — ez még előnyösebb a tsz-ek számára — feldolgozásáról. Egyébként számos közös gazdaságunk beszél arról, hogy megfelelő összefogással, közös vállalkozás keretébén most már mielőbb gondoskodni kellene a fölösen termett — és nemzetközi viszonylatban egyébként keresett —■ zöldáruk tartósításáról.

Végső fokon tehát ilyen változtatásokra van szükség ahhoz, hogy termelőszövetkezeteinkben megszüntessük a gépesítés, a fejlett agrotechnika előtt szubjektivitás következtében ténylegesen lévő és tapasztalható akadályokat. Hiszen, ha a termelési szerkezet változtatásával a munkaerő, a tsz-tagság ereje és hozzáértése intenzív növényféleségek termelésénél jövedelmezően hasznosítható, akkor akadályta. lanul megoldható a gépesítésre' a fejlett agrotechnika alkalmazására. a kemizálásra ösztönző premizálási módszerek alkalmazása is. ügy, hogy ez az egész tsz-tagság érdekeit szolgálja, minden egyéni, vagy csoportos ellentétek nélkül. Arról nem is szólva, hogy az egész népgazdaság érdekeit' tekintve, végeredményben ez az az irt, amelyet elképzeltünk és. terverünk.

oem

tliUK TK m

műit ísinily t".pí: C :f.zt

il í.

Levelek mennek,

— csomagok nem jönnek...-vétlenül \

úgy h

íiri

doig^. 5

; i a ir.rra- is :étovázá>

Még élénken emlékszem a Népszabadság május 14-i számára, amelyben „Levelek mennek, csomagok jönnek" cím alatt olvashattunk néhány észak-borsodi községben, Hemádkérésen, Szendrő- ládon, Alsóvadászon, Olasz- liszkán és másutt is garázdálkodó nyugati-címárusokról és a megvásárolt címek nyomán külföldre, enyhén szólva tisztességtelen szándékkal leve- lezgetők egy csoportjáról. Ezek, noha általában normális körülmények között éltek, „szegénységükre”, „gyógyíthatatlan betegségükre” és más „szívettépő” bajukra hivatkozva tucatszámmal írogatták leveleiket nyugati segélyszervezetekhez és egyházi intézményekhez; pénzt, csomagot, ruhaneműt „kunycrál- tak" a gyanútlan külföldiektől, akik mitsem sejtve a levélírók tényleges helyzetéről, időnként megszánták, a „szegény haza” „nehéz helyzetben' lévő” fiait... Végül is gyanút keltett a sok egyforma tartalmú,, típusiénél”, s egy nyugat- németországi levélíró felhívta rá a Népszabadság munkatársának figyelmét. Ennek nyomán lepleződtek le a hemád- kércsi stb. tisztességtelen címárusok és más haszonlesők, a rendszerint hazug tartalmú levelek küldözgetői.

Szerkesztőségünk a minap Uruguay-ból kapott levelet, ott élő három hazánkfiától. Közös kérésüket tolmácsolja a levél és mellékelten küldenek három másik levelet is, amelyeket Csirmaz Józsefeic, Kiss Mária és özv. Póta Belőné küldött az ö címükre.

Mezőkövesdről Dél-Amerikába

Az Uruguay-ból érkezett levélben egyebek között ezt olvashatjuk:

„—mindhárom levél tartalma kísértetiesen hasonlít egymásra, az írás. pedig szinte egy és ugyanaz... Valószínű,

hogy egy személy írta, bár lehetséges, hogy tévedünk. Azt viszont kétkedve hisszük, hogy Mezőkövesden, s a levélből — bár ez nincs leírva benne —'úgy tűnik, egész ó api < yo szí: i.-o » crwi»r- ti nycmorog .., Én ptl- ú;u’ host ni évek után nemrég jártán az ö--./ - ■; 1 ban, ahol hó lister ne': ■ VJ • ..............C }. — 'c.'i ;

P

el ve torn k a •< V. az t e

e.

gvtak y só? árán s? altiul úy.../■. /..

SOI

eélnünk veid

cél : . . i •

vegyünk ball fy.

’■iic Inti

.m kell n-eri íbúv.k, ik isí- ür-t mások, ők voltak, hiv&támtnfs

l'vuUCí- CfOL\tW i- ^ ■ y. ...

.,; ,

.(. * -t.i

'cob miit!

n..

'7;* j. ‘2,’xii

i’eii'anéi hullott vélemény :

! CSr tí i A

»kh§

int... y

Htl V.T!:'

él-"k S. I

! ,-ri

kilendült: rósz.- ,-t vls

n.' Ctk

' a 1

• j »-ÍN ;

15 t:Z ■1st!

1 nctiiJ'-ár éá

i.-J j-íeíiif- b-iZisie/zg tiv:á

: kKzöt

; c. K ir

riuyitér

i .rí.‘ tx-bi- j

; r-.Tf s j I

n

, J' , i d; IÁ**-J

rr f-iaci íV: »■-•lac’aiokíít

Ili' Hl IS. rt: ,e% a

még ök szabtál;

nyék „vizótt. >T: hegy alapjőb«

:»*' *A'.

az ent'o.iinvus.ik'}ru\. Vü/T b'

;v-jlÄd bsiáluktuúk mi, Hwri

rossz, a légióié

• "p (, 'S'-ir •;•«. k.rif _ ^ ; \ ;

Hi.l.i: Ügy érzem.

sót a. legjobha

/vm.Vjií ) harte ) időbe».-, mis ti r,tények höz í't c 'élé

l:i‘zi:.nek.

ut ’i" ú”'

(■)1 ( c-r.

• CAÍ J| ■T-It. I •

/ Cl ;7 .r

t elképzel utóbb) — k' , v

oil r:,y t é V .rzs- ;l:ov. rek f orradi t lista '■

murit leik'- ru

. i I

a; t»í rt óh

azon Hu, • v h ■ - ■ncnolinl íz entbe- szocla- cpUmiz‘‘cgy tip hé i n i

■!.

. l /fiút arttA

; wjyíis

leú.iük el: ta Iptimista tragédiában zs ß emdirek, hanem -■izétek, nezzti sii 'c VJ ••légek harcolnak egymással Ka jól n»egt-- móljuk e>-a helyzd ma 1c egészen más körülíró - Műnk is az van. > véve eoytv'r : sok a más, a btöl különböze, l akr.rai'anu! ki c-iie.-r-égi': e képr.’lés, 1913-ban t J atjp.rchiánrik nevezték. Mt>, IvSkés kárúlr..>ryeK ,-.özr c; ■■vtiték. r-atajú-rak, n’.eoiő.ea: á álotií'-y-j" neoeztiik el A narcot r-b'aea u hábc-rúh; i ms kell pjfvn ■; i. 2* ermái h acatabb mrtm;-vrjük, mü-K több oiyar fegjn'ernélkiül ko- . i’iszáreró: le.--;., mmt az . Op- i’ci’iío tragédia" hősnője volt.

. emberek közi élni, meggyőzet őket a sroeir-ll'-mus teljes és részletes igazságáról.

igiista goudníknzású embert nevelni mindenkiből ~- ez a mostani kommunisták feladna. Ft a békés építés kc- mtszát jóinak munkája — es i'ent. í. kevés. El kese red é- re,

akik nem ismerik őket... Ügy tudjuk, hogy Mis- kolctól Mezököl'esd nincs nagyon messze. Ha módjukban áll. kérjük, tájékoztassanak bennünket a feladók helyzetéről. Szívességüket előfe is hálásan köszönjük, hazafias üdvözlettel: aláírás, Montevideo.”

Természetesen eleget tettünk Dél-Amerikába szakadt honfitársaink kérésének. Kiutaztunk Mezőkövesdre és felkerestük a levelek feladóit.

Elsőnek Csirmaz Józsefeiéhez látogattunk el, ;i Margit utca 6. szám alá, aki arról panaszkodott a dél-amerikai címzettnek, hogy..,ót gyerekével együtt nyomorog, neki kell fenntartania a nagy családot, mert a férje téb'cés és ha lehet némi pénzsegélyt kér.. ”

Az asszonyka zavarban van, amikor megmondjuk, mi járatban vagyunk. Széaven- kezik is. mérgelődik is, bár az utóbbit igvekszik e’leplezni. Nem sokáig tudi-’. mert zavarában előhozakodik az igazsággal.

— Kérem szépen, nem én írtam, a levelet

« Fátyol Rozi írta,

én a címet se tudom, ő címezte meg, valahová Amerikába. Mondta, hogy soknak írt már. jó dolog az ilvesmi, majd küldik Amerikából a csomagot meg a Pénzt...

— Valóban küldték?

— Nern küldték, kóréra szépen, pedig a Fátyol Rozinak én a levélírásért adtam vagy 180 forint értékű ruhaneműt ...

— Ki az a Fátyol Rozi?

— Kövesden jobbára csak így ismeri mindenki, de a „rendes nevén” Balogh Elemimének hívják. Valamikor iskolázott is, meg az'irodán dolgozott, csak tetszik tudni, hogy van, hogy valaki rossz társaságba keveredik, az könnyen lecsúszik ,.. Aztán ilyesmire is képes...

Miközben a beszélgetés folyt, megtudtuk, hogy Csír- mazék raját lakásukban laknak, a férj. Csirmaz József a helyi szabó ktsz-ben dolgozik. átlag ICCO forint körül keres és van némi melléi.- jövedelme is. ’ (/?, hatéves k-rlányuk van. élelmük, ruházatuk tüzelőjük, mini a ?■< ütött- cs'.’ddv ’k, bigtpsí’otí

főbbe? Utónév

íeiavkrte

vében a levelet, aki éppen érettségi előtt állt.

Igaz, hogy hatan varrnak testvérek, édesapja a cipész ktsz-ben dolgozik és átlagban 1700 forintot keres. De jelenleg már Kiss Mária is dolgo- . zik és keres, mint gyermek- gondozónő. Húga középiskolába jár, a család nemrég vásárolt egy szép kis családi házat, a gyerekek mind elég jól öltözködnek, persze egy nagyobb családnál mindig több a gond, mint másutt...

Kiderült, hogy a nagymama — Molnár Jánosné — is segíti a családot. A levelet is ő íratta, ezzel is „segíteni” akart. Neki is Fátyol Rozi, azaz Baloghné ajánlotta, hogy 200 forintért megír egy levelet és „majd meglátja, mi mindent fog kapni, mert jönnek a csomagok ...” A nagymama csak 50 forintot ad itt, de már azt is bánja, mert későn jött rá, hogy Baloghné öt is becsapta ...

— „Öt gyerek • anyja vagyok ... és semmink s'ncsen” — írták özvegy Póta. Bélámé levelében külföldre, hogy egy Ids „pénztámogatáshoz” jussanak. A valóságban özvegy Póta Béiánénak három gyereke van, akik közül kettő már önálló, családos és jó anyagi körülmények kötött él. s segíti özvegy édesanyját. Pótáné 21 éves lányával él együtt, aki irodai munkakörben dolgozik. Mindketten jól öltözködnek.

Kiderült, hogy ezt a levelet is Fátyol Rozi” írta. 100 forintért, de még 15 forintot kellett adni bélyegkölt- ségre...

A kárvallott

hí-zéketiyek

egész sorával beszélgettünk Mezőkövesden. A szálak mindenütt „Fátyol Rozihoz” vezetnek. özvegy Kovács Gás- párnétól (Liliom utca 48.) az utóbbi időben 2000 forintot csalt ki és egy-egv levélírásén: 100 forintot kért. Biztosra ígérte, hogy „a bőkezű nyugati állampolgárok küldeni fogják a. csomagot és a pénzt...”

Kovácsné egyébként betegeskedő asszony, akit 25 éves gépész-kovács fia tart el. kb. 1C90 forintos keresetiből Igaz. otthon van r-v k fiái ; p is és főin; betegsége miatt .

rózsás helyz*' ’ ", ' ’

, . , i..' . ok . i

e*r ('d . h.

« te: f .

A ts ú’V-;. Il-es uikiy ; váj

rancf .új.. r.z étetPauíor'.ir, Accsíot»

Jé" ? ó» ^

S -& ß

hiemt többet***

V kevesebbel dolsozní.

' nur; i km-esnií...

í

■:\vsik ■: leié 1.állunk m.-g ilyen

vú'.f'inú i\v set. Lr. fvjno-k. czetr a -.é'-.v, pv,;i; r.t.r.; ari-e. aiapc- só^r.süi, ii-ijiy a. r. tunkt:r.elg.üi .-Oi-o -fIC!.!. J C.épeS'^S ízt- fc$: ti .-f kuviHlvél;et- inc^’kó •!,} -üo-ti rt. «Ni.brick mmiknyH. biztr-sifaci azi. hegy k.vesebbei 4>>igo*zp-riak, it . :'v l-i t \c-ov.onek. bi:i '••'VI í:’ t V k Vxiv'.'.'le-n szara-éS öogi í- IN

rác? :ny

bt műn :c

laki

riiiméiyjt'i

ycn.A • a mcffléi • kó: :t teve*

fi — u nbbez TóSp í } .

Cl' í?£/OV).' e,

, .'lógni

rn *— hj' ;

jirrjis íöb

bei ke ?esni.

rodi Ve

Nrzzük

n'.eg eg'»' r.

iWiy- i

nyiro bői;

/k*b. ji 07. íí r*ri.i

• TisVü-«;

hír.

re ú ’

rec;

• n-e>5 lőni. u'

tin lista

PSzil-Nj/Raíjnttü Pl

ebé’ -ban ; if-e az 7 : /''•', cl:bc‘. ,

u xommi-r-t UíMvIetet, »tort. esdi és? érdiem:

■'ír,

it.yfít'j"

iiívszimizi

rnnsra

nekünk ni;

ÍCS

okmdr. ü

is/en :>

:i vagyunk

az

i «nd*

A P 7.

„Optimist

a fiiipéi

dia” hősein nizimist lói örököltük vagyunk, ■

ek

v.ro

i ; .-1

;: i’.t

arneftr.ek

utódán A tan ültük, lia rr.í opt

z opt: r tőiök

ük

>P95.

ii ni isták i

esznek

:i mi utódai

,, Jy

•»

íj-.J r»t.

ír. A kor,

iotíoly;-■n-r. élünk, '

>0uyöluH, ■;

ina r.eb

ér..

: í»,

1 ';r9Nehéz, dr

: szép

Meri a.: ért

t '

1 ••r«1

ncr küzd

?lf?m s:

:ép karcok :

T0y.. 1

rn'-xta. Sí

U p

,» dig ni

J cs

S ;

[iOttil

op'.nrtrr

U? veil,

tiil. Ért -1-, 1

is

'•’*TzT'

tudjuk n

i i ir. rt

•< gi nrituk

As

bulikén ’

valljuk

magunkat

az

“Ptimista

hősök

,u ódáinak-.

bar. drei JóztMaf

n mi lenne, ha mindenki goi delko Ö.

népgazdasási szinten n-.vzük ezt: lva minden gyár, rniud -r üzen. ni -dcri isblaluc íréic;- fK vúict •■it.úgozna, kei” -s-i u r,t p. kéréseid -nho, ke.vstsbö cipő, kevesebb inairscif'k \r-rt-- sebb ricnyé.r ;':,i nek S lia iíjva-m-’kkor emel- koilnénev a i'izeíos.-k, li'bb

pénzt kv'lene ki ve o* az .'illan'! kassz 1 i.tből, p-ki.'.C keresucb leire lakóházai;, iskaUk. művelődési objektumok építésére, ki: ebb összeg mtrcün ;

ü’üíltetfsíkre, tí ■uz’i. 'iju'i' i és uy / b-irolhahi-tek a 1 t'- i i- sokat .. Fz tehát ts-'-gl i: ('ív/.'.g .tlj.-c.-ínyedé4ü v - i na :'.iy '»«lykónt ma.,a ; .

i-'.-.i most fonb’ts.’l- nr-v m * iVlíevésd; ígS kővyfk-.zT J %h« ml'-iíbn u t nivLl

órtciCi'íVf it

Még .: ikor i kicsit idbVvf* !’

a ec gatoiu.r'il a és Ubh r.it’nk

: -.m-i-'Aek üf.-t.trí

níri mindenütt

i'árúi e!

lass egy i-vsit

kt: riysir,

>: (Si

? A »«ÜEiziyvütilV

i&O, i ezen berelmc-íí:

:u:t

mr gazdagod.',u.

ink :zt

csak ; i4 *■ a.

v&larie;

orv

tudja sretoszVG-n. \

ír

;r loareiühik.

ért .v-i-i

> ■

:id lOit $ZCU'i'V 7sár c j

riíftt

bet >- kell urve-éli..

S;vűr:>

r. • «sdd'gieknói

t-TZt]

Jcíccivol ?übb

reintk

i-N07.7 F:J:J kz-silelnie.

A

1-öáo en

V-y ez a - ■-/ -i 1-■érc-n. ki váj; nt. y

O ’Cf'rí:

at'c'vhnv« a Bor— .1

yr. 1 (.

in t aottjuk

jCt <

w r ”- p,;l" lka

S űcs c

ivté

— Le ;iá. ;r.\.

Job

uiktb ’ un at

tXrái'ci.

1

>n Ut*. Jg;r.'l- ;.y : ?

V - ■

. ü’ n irt koil

táv ob'1'

fel-*:

«nbertímes

len. í£j

7 \

c- e ,V-.. it.-l' te.,

jsfnu.M

f‘?ü «.

éicsj u. érn i—

ks

■(% kell ‘ í lenIfe íit

iét.leg rtksuhúi'cr.-v.

ú.

Jkictd

k'-vnibtri

un*.oeratára ..

bíónTicb

’»••ítyiknmbbrá t

lafeiál,.

TiiV

'ííi-l első J’aicgu.zd'ii.á

t.;' ril

ilkodik írvjd.

szabad

Sjg-i megerí-rs

xu'"<

I nS» rí': jobb

x -c

•c: t

cvíUirin'úv,

el.

Végét p'-rinek

1. VP i

. s *:h V be lát ó-cszÁicseke1

lit

}.??.ss7Ms»>r, tr.

ís rov,'-, o

r. vó.

ucveavietír'.or.ség

üzdule.

ni f

r.Ttjc & rzerinA

kc.u isö

JK.

.1ív néa.t'TC'

s'i lí(■ v on. »■'. őst*” r.

i ,,.

e:(.

r rJ

asftti - J <!'*■-. ni <v.»

ssóKvn* ir-ort & tübaev if .

V-n.-p^ru,, mu:*-.« nv. sohsüíca'

.a n iobbHt

flyti&Ry Ate».

A termelőszövetkezeti termelés és elosztás időszerű problémáiról

családtagjaikat is bevonják a munkába, s minél nagyobb kapásterületet vállaljanak. Igen- ám, de azokban a közösségekben, ahol a gépesítés fokozódott, sőt, lehetőség lett volna a kemizálás, a vegyszeres gyomirtás alkalmazására is, a kedvező prémiumfeltételek alapján a tsz-tagság érdekei ütköztek a gépi kapálással, illetve a vegyszer alkalmazásával. Néhány helyen kerestek olyasforma megoldást, hogy a géppel végzett munka díját leszámolták a részesedésből. Azonban e? a forma nem talált elismerésre a tagság körében. Hasonló, sem elvileg, sem gyakorlatilag nem tisztázott és bonyolult helyzetet teremtett — és méginkább teremthet a gépesítés fokozásával párhuzamosan — a bizonyos termést éleségek: napraforgó, burgonya gépi betakarítása is.

A gépesítés, a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazása, tovább) fejlesztése elengedhetetlenül szükséges. Hiszen enélkül nem léphetünk lényegesen előre a termelés, a hozamnövelés és az önköltségek csökkentése területén és általában a mezőgazdasági termelés nemzetközi versenyében. Tehát a premizálás, a jövedelemelosztás, az anyagi ösztönzés tartalmán, formáján kell olvan változtatásokat eszközölnünk. amelyek serkentenek a génesítésre, a gépi kanacitás legteljesebb kihasználására.

Változtatni

a termelés szerkezetén

Szakemberekkel, termelőszövetkezeti vezetőkkel történt beszélgetések során elhangzott már néhány javaslat az ösztönző formák változtatásával kapcsolatban. Azonban ezek — bár helyesek —, csak mint az egész gazdálkodási, termelési és elosztási — folyamattól elvonatkoztatott, s éppen ezért nem célravezető — ma még nem alkalmazható — tényezők jöhetnek számításba. „Hatványozottan premizálni a gépkezelőket, a gépeket kiszolgáló tsz-tago- kat, szakembereket... A gépek alkalmazásától függően is premizálni a tsz-ek vezetőit... Aratásnál például ne a kézi aratókat, hanem a gépet kiszolgálókat részesíteni nagyobb prémiumba;’ .. ” T'r‘ri'- sen

Kétségtelen, hogy termelő- pzövetkezeteink ez évben újabb jelentős, biztató lépést tettek előre a fejlődés útján. E fejlődést nem csupán a kedvezőtlen időjárás ellenére is általában jónak mondható termelési és gazdálkodási eredmények bizonyítják. Sőt, — bár pillanatnyi meghatározás szempontjából mindig lényeges az egy gazdasági év során létrehozott új érték —, termelőszövetkezeteink idei fejlődését talán még jobban lemérhetjük a saját erőből és a társadalom anyagi támogatásával épített új gazdasági létesítmények, a munkába állított új erő- és munkagépek egész során, s más oldalról azon a pozitív és feltétlenül szükséges változáson, amely egyrészről a munkához való Viszonyban, másrészről a jövedelemelosztás eddigi módszereiben végbement.

Egész társadalmunk szempontjából örvendetes, s a jövő szempontjából ígéretes tényező, hogy például megyénk termelőszövetkezeteiben , ebben a gazdasági évben szinte minden időszerű munkát pontosan, a követelményeknek megfelelően Végeztek közös gazdaságainkban. A növényápolás, az aratás, az őszi kalászosok vetése, a tala jelőkészítés 1963-bhn olyan gyors, olyan szakszerű volt, amilyenre eddig soha nem adódott példa. Elsősorban ennek köszönhető, hogy a jobb munkával bizonyos fokig egyensúlyozhattuk a rossz időjárást. Énnek köszönhető, hogy állati termékekből megyénk minden területen többet adott a vártnál a népgazdaság számára. S a holnapot tekintve — pontosabban a további fejlődést tekintve —-, komoly biztosíték, hogy most, a jövő évi tervek készítésénél termclőszövetkc- aeteink — éppen az ez éri tapasztalatok alapján — helyesen és okosan vették és veszik figyelembe az új anyagi és erkölcsi adottságokat, tényezőket.

A termelőszövetkezeti gazdálkodás, a termelés, a munka- szervezés és a tervezés, a távlatok kutatása, boncolgatása azonban másrészről azt is meg-' mulatta, hogy a további helyes és szükséges fejlődés érdekében feltétlenül változtatásokra van szükség mind a munkaszervezés, mind a jövedelem elosztása, mind az ári: féleségek elhelyezése tekintet ben. mert sok tekintetben mii! ez évben is szűknek bizonyultak az eddig alkalmazott móM Szerek keretei. S - ha ezek«' nem formálunk, nem alakSa tunk, esetleg olyan akadályok« kai találjuk magunkat szem-, ben. nmeivel? gátolhatják a fejlődést. És elsősorban a termelőerők mm szintjének további fejlődéséi

Gspíííités

és az anyaai ösztönzés

, Termelőszövetkezeteink gai dálkodásában már ez évben mutatkoztak olyan jelek, hog bizonyos jövedeiemeloszláj anyagi ösztönzésen alapuló V, nyezők következtében a term Jőszövetkezeti tagság nem ip< nyelte, sőt, ellenezte a már i;, tneglévő gépel, kapacitásán«, kihasználását. Mi volt ennek oka? Ismert dolog, hogy 196í,v ben és 1962-ben is kevésná; mutatkozott a tsz-tagság erű;, h növényápol;hoz Külső erő ^segítségére volt szükség, d. még így is jelentős terület, ., kapásféleségei; egy része ne»,' kapott megfelelő gondozást. I’ hem, vagy csak alig hozott te ' juést. Ezek megszüntetése éré, ’ kében természetesen megíeh ' intézkedésekre volt szükség, első,— és az agrotechnii., n módszerek eredményes alk mazása, a fejlődés szempont, hói legfontosabb — tényező; gépesítés fokozása, a bizov»-.'" munkafolyamatok gépesít-é. Vólt. Legalábbis néhány, ei. már alkalmas közös gazban' ban. Ezzel párhuzamosan g«-' állomásaink i: erősödtek gt, Park, a szükséges erő- és műi kagépek tekintetében.

Ugyanakkor komoly váltó*?, tatásokat eszközöltek termel; szövetkezeteink a premizál és. anyagi, ösztönzés terület? Is. A kedvező préir íumfrité',"' lek. avagy a munkacevség rm leüli, de 25—S0 százalékos tó Uiészctheni el ienszolgál tf. Iá* •; SyEosííö növényápolás arra ösztönözte a tsz tagságot, h" tóég nem a ti-z-ben doigi r