Észak-Magyarország, 1963. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-06 / 285. szám

1 I u Világ proletárjai, egyesüljetek? XIX. évfolyam, 285. szám. Ara: 50 fillér Péntek, 1963. december 8. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága csütörtökön kibővített ülést tartott. A Központi Bizottság tagjain és póttagjain kívül a-, ülésen részt vettek a Központ Revíziós Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökei, a forradalmi munkas-paraszt kormány tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a Bu­dapesti Pártbizottság titkárai, a Magyar Szocialista Munkás­párt megyei pártbizottságai­nak első titkárai, a budapesti kerületi pártbizottságok első titkárai, a SZOT titkárai, a Tervhivatal elnökhelyettesei és az OKISZ elnöke. _ Az ülés résztvevői meghall­gatták és egyhangúlag tudomá­sul vették Nyers Rezső elvtárs, a Központi Bizottság titkárá­nak tájékoztatóját időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. Ajtai Miklós elvtárs, a Poli­tikai Bizottság póttagja, a Tervhivatal elnöke ismertette a népgazdaság 1964. évi tervé­nek irányelveit. ' A Központi Bizottság a je­lentőst és a határozati javasló-. KeSeí—nyugati SíerefesifaE-isletalet Mmiliváhmi Moszkvában, a Szakszerveze­tek Háza oszlopcsarnokában megnyílt a nyolcadik kelet nyugati kerékasztal-értekezlet, amelyen Nyugat és Kelet kul­turális és politikai életének képviselői vesznek részt. A kerekasztal-értekezleten — amelyet első ízben rendeznek meg a szovjet fővárosban — tekintélyes küldöttségek vesz­nek részt. Franciaországot Ju­les Moch volt. szocialista mi­niszter, Daniel Mayer és egy csoport gaulleista személyiség képviseli: az angol küldöttség Vezetője Noel Baker, tagjai kö­zölt van Zilliacus, Micardo, va­lamint a Munkáspárt és a Kon­zervatív Párt több képviselője; az olasz küldöttség tagjai kö­zött ott találjuk La Pira firen­zei kereszténydemokrata pol­gármestert. ViUorelli szocia­lista szenátort, az Olasz Szo­cialista Párt. külügyi .osztályár nak vezetőjét és több katolikus személyiséget. Valószínű jelen lesz az értekezleten George Kennen, az Egyesült Államok volt belgrádi nagykövete is. Szovjet részről ott lesz Ad- zsubéj, az Izvesztyija főszer­kesztője. Zsukov, a Pravda szemleírója, Hja Ehrenburg és mások. tot beható vita után egyhangú­lag elfogadta és javasolta, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány az elfogadott irányel­vek- alapján dolgozza lei a nép­gazdaság J964-0S részletes ter­vét, biztosítsa, hogy a tervfel­adatokat a vállalatok általában december végéig megkapják. Biszku Béla elvtárs, a Köz­ponti Bizottság titkára előter­jesztette a Politikai Bizottság javaslatát a Központi Bizott­ság 1984., T. félévi munkater­vére. A Központi Bizottság a javaslatot határozattá emelte. Kádár János elvtárs, a. Köz­ponti Bizottság első titkára szervezeti és személy; kérdé­sekről referált és tett a Politi­kai Bizottság nevében javasla­tokat. A Központi Bizottság a mun­ka jobb megosztása, a pártve­zetés hatékonyabbá tétele cél­jából elhatározta a Központi Bizottság titkárságának kibő­vítését és új osztályok felállí­tását az apparátusban. . A Központi Bizottság titkár­nak választotta meg Cseícrkl Bajos elvtársat és1 megbízta a tudomány- ás köz­oktatás ügyeinek felügyeleté­vel, dr. Kórom Mihály elvtársat és megbízta az adminisztratív ügyek felügyeletével, Szüreti István elvtársat és megbízta az iparirányítás fel­ügyeletével. Súlyos bányaszerencsétlenség Tatabányán Hogyan történt a katasztrófa? — Befejeződtek a mentési munkák — Szombaton temetik a munka közben hősi halált halt bányászokat A Tatabányai Szénbányászat; ’Tröszt 15/a' aknájában decem­ber 4-én, az éjszakai műszak­ban sújtólég robbanás történi. A robbanás következtében 26 bányász életét vesztette, négy bányász könnyebben megsérült. Az éjszakai műszak a meg­szokott módon kezdődött. Boda Antal 26 tagú ifjúsági szocia­lista brigádja elfoglalta helyét a bánya délkeleti mezőjének *34-es számú frontfejtésén. Munkához készülődtek, amikor a sú.ftólég robbanás , bekövetkezett. A robbanás hatására a front­fejtés főlégvágatón törés tá- hiadt, a levegő-ellátás meg­szűnt és a gázok elárasztották a munkahelyet. A Boda-brigád tagjai rész­ben a. robbanás nagy erejé­től, részben pedig égési se­bek következtében mind a 26-an életüket vesztettek. A frontfejtés közelében tartóz­kodó másik négy bányász könnyebb sérülést szenvedett, Öe egymást segítve, sikerült el- feenekiilniök a veszélyes hely- fel. Hasonlóképpen kimenekül­tek az életveszélyes gázoktól ^árasztott területről két elő­fejő csapat tagjai is, akik si­kerrel használták önmentő ké­szülékeiket. A bánya távolabbi mezőiben ?°m olcozott biliesetet.a rob- fenás, mert a szénpor állandó Permetezése miatt szénpor-rob- fen ás nem következett be. a hánya többi 125 dől- Hozója sértetlenül hagyhat­ta el munkahelyét. A tröszt központi bányamen­tő állomásának dolgozói és az üzemek bányamentői azonnal hozzáláttak a mentéshez, s a helyszínre érkeztek a megyei pártbizottság, a tröszt, a Ne­hézipari Minisztérium és a Bá­nyász Szakszervezet vezetői is. Tíz órás, megfeszített mun­ka után sikerült felszínre hozni a szerencsétlenül járt 26 bányász holttestét. Csütörtök reggel 9 órakor a mentés befejeződött, a szeren­csétlenség okainak kiderítésére a vizsgálat tovább főijük. A munka frontján hősi halált halt 26 bányászt, a szénbányá­szati tröszt és a Bányász Szak- szervezet saját halottjának te­kinti. A gyász jeleként városszer­te fekete zászlók kerültek a középületekre. A 86 fiatal bányász temetésére külön bizottság alakult, a gyász- szertartásra szombaton dél­után fél 3-kor kerül sor. A szerencsétlenség legidő­sebb áldozata 41, a legfiatalabb 20 éves volt. Mindannyian Ta­tabányán végezték el a vájár­tanuló iskolát, Boda Antal szo­cialista brigádjának tagjai nemcsak a munkában, hanem magánéletükben is példát mu­tattak. A szerencsétlenségben életét vesztette Borsi János csillés, Boda Antal vájár, brigádveze­tő, Busa Béla vájár, Cságola Ist­ván csillés, Fischer Ferencesil­lés, Gvőth Mihály segédvájár. Juhász János 2. csillés, Kaszás Győző segédvájár, Király Ist­ván vájár. Kosiba Sándor vá­jár, Köves Sándor csillés, Lu­kács Péter csillés, Papp Béla vájár, Pap László 1. vájár, Pörcz Szilveszter vájár, Rác-z János vájár, Schlégl János Mi­hály vájár. Sipos József vájár, Szabó István (zalai) vájár, Szei- bert Lajos csillés. Takács Mi­hály lőmester, Toldi József vá­jár, Váczi József vájár, Vágó János vájár, Vidies János vá­jár és Zábonyik István vájár. A temetés napját a tatabá­nyai tanács gyásznappá nyilvá­nította. Narancs-szüret Szegeden A Szegedi József Attila Tudományegyetem Növénytani Intézetének botanikus kertjé­ben sárgára ért a narancs. Az egyik 25 éves fa a. pálmaházban 140 szép termést hozott. Molnár Mária kertésztanuló szedi a termést. Újabb borsodi bányák teljesítették éves tervüket A Borsodi Szénbányászati Tröszt bányái közül csütörtö­kön újabb négy akna jelentet­te: teljesítette idei termelési tervét. Az éves tervüket határ­idő előtt teljesítő aknák száma ezzel hétre emelkedett. A lyukóbányai Mátyás-szint, sajószentpéteri Il-es akna, valamint a Terv-táró után most az Ormos Il-es, a Szeles Il-es, a Feketevölgyi Il-es és az Adri­ányi akna jelentette, hogy fel­színre küldte az éves terv tel­jesítéséhez szükséges utolsó csille szenet. Az Ormos II. aknán több mint tíz szocialista brigád tel­jesítménye segitette a nagysze­rű eredmény elérését. A sze- lesi és a feketevölgyi bányák­ban elsősorban a termelékeny­ség növelésével, az egyes mun­kahelyekre kidolgozott techno­lógiai előírások pontos betartá­sával érték el a kiváló ered­ményt. Az adriányi szinten pe­dig nemcsak a teljesítményt növelték az előírthoz képest mintegy tíz százalékkal, de az önköltség, valamint a palatar­talom csökkentésében is jó eredményt értek el. A tervüket határidő előtt tel­jesítő bányák az év végéig' több mint 50 ezer tonna szenet ad­nak* A KGST gépipari állandó kizoílsógának ülése Prágában A KGST gépipari állandó bizottsága november 26-tól de­cember 3-ig a csehszlovák fő­városban tartotta meg ülését, amelyen Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország, Magyaror­szág, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió küldöttei vettek részt. Ezen kívül megfigyelők­kel képviseltette magát a Kí­nai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság, a Kubai Köztársaság és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság. Tovább folytatják a Sajó szabályozását Az Eszakmagyarorszagi Víz­ügyi Igazgatóság jövőre több mint 150 millió forintot fordít árvízvédelmi munkált elvégzé­sére, új öntözőtelepek ki­alakítására és a mezőgazdasá­gi termékeket veszélyeztető belvizek levezetésére. Ebből az összegből — többek között — tovább folytatják a Sajó sza­bályozását. A munkákat — mint már hírül adtuk — az el­múlt években megkezdték és eddig Miskolc alatt egy éles kanyar átvágásával két kilo­méter hosszú új medret építet­tek a folyónak. Két. partján pedig — egészen Szirmabese- liyőig — árvízvédelmi töltése­ket emeltek. Ezzel Miskolc ha­lárában megszüntették az ár­vízveszélyt, és mintegy 32 holdnyi terület szabadult íel városrendezési célokra. Jövő­re Putnok és- az országhatár között kerül sor a Sajó ren­dezésére. A mederszakasz éles kanyarait terméskövekkel rak­ják ki, és a partokon több mint 10 kilométer hosszú új töltést építenek. Jelentős munkát végeznek majd Dél-Borsodban: Tisza- valk környékén is. Ezen a vi­déken a Hazafias Népfront kezdeményezésére mintegy 20 ezer holdról száműzik a belvi­zeket és a környező termelő­szövetkezetek segítségével ön­tözhető gazdaságokat alakíta­nak ki. Az idén befejezték a 20 kilométer hosszú főcsator­na építését. Tavasszal pedig 5,5 millió forint Költséggel hozzáfognak a korszerű szi­vattyútelep létesítéséhez. Be­rendezéseivel másodpercenként 2,4 köbméter vizet emelnek majd át a főcsatornából a Ti­szába, Ugyanakkor száraz idő­ben öntözési célokra a szi­vattyúk ugyanennyi meriy- nyiségü vizei: emelnek ki a folyóból. Ezenkívül jövőre ren­dezik a Tiszakeszi és Tiszafü­red közötti gázlót és ezáltal a Tiszának ez a szakasza is ha­józhatóvá válik. A Hemád völgyében pedig tovább foly­tatják az öntözhető területek kialakítását. Ezen a mezőgaz­daságilag fontos vidéken 1965- ig a Bársonyos csatorna vizé­vel mintegy 12 ezer holdat ön­tözhetnek rendszeresen. (Folytatás a 2. oldaton.) 4 i/ Homokozzák a jégpáncélos utakat „Mikulás-gyár A kisfiún bolyhos, fehér sapka volt, a nagyapja fe­jén fekete kucsma. A kisfiú gömbölyű, alma-ar­ca még pirosabbnak tűnt a fehér keretben, a nagyapa sápadt vonásait még inkább halványította a. fe­kete prém. Az egyik arc csupa derű, a másikon legalább hatvan év gondjainak nyoma. A két ember kéz a kézben ballagott együtt, a Szerencsi Csokoládégyár előtt, — Nagyapó, itt mit csinálnak? — szólal meg hirtelen a pöttömke gyerek és megáll a hatalmas épület előtt. — Itt csinálják a mikulásokat. — mondja az öreg és lépne tovább. — A mikulásokat? Es miből? — húzza vissza nagyap­ját a fiúcska. — Hát csokoládéból! — válaszol türelmes«» az öreg és nagy kucsmája alatt mosolyra futnak a ráncok. — Akkor ez a mikulás-gyár! — esivitel a kiesi, az­tán pirqs arcán szigorú kifejezéssel néz a nagyapóra. — Es te ezt nekem sohasem mondtad!... — Nem jutott eszembe — mentegetőzik nagyapó. — Pedig tudtad! — a gyerek hangja szemrehányóan cseng. — Hiszen amikor te kisfiú voltál, neked is itt csi­nálták a mikulásokat!... Az öreg ránéz a kisfiúra. Nagy, erős kezével megsi­mogatja a bolyhos, fehér sapkát. — Nekem még nem csinálták. Ez a mikulás-gyár csak azóta készít minden gyéreknek ajándékot, amióta apuká­déi« elhatározták... — Es a nagyapó mélyen szemébe húzza a fekete kucsmát, ne látszódjon, hogy most nem futnak mosolyra ráncai. ’ R, A. A hó és az ólmos eső sok he- JÍven szinte tükörsimává tette a borsod; utakat. A KPM Mis­kolci Igazgatósága azonnal megkezdte a korábban már az utak mentén tárolt szóróanyag szétterítését. Már az első csú­szós téli napon több mint 30 homokozó gépkocsi.járta első­sorban a beton és az aszíalí- utakat, hogy a járműforgalmat biztosítsa. Csütörtökre sikerült is a miskolc—budapesti főköz­lekedési út, valamint, a Kassa felé vezető út Borsod megyére eső szakaszát homokkal és" sa- lakzuzálékkal lehinteni. A fon­tosabb és eljegesedésnek leg­jobban kitett útszakaszokon úgynevezett gépkocsi önjárato- kat közlekedtetnék. Ezek a fel­halmozott szóróanyaggal a szükséghez képest szórják fel az ut álcát. A csúszós utak következté­ben 24 óra alatt hét közlekedé­si baleset történt Borsod me­gyében. Ez az átlagos napi bal­leseteknek csaknem kétszerese. „Szerencse” a szerencsétlen­ségben, hogy csupán egy eset­ben történt nyolc napon túl gyógyuló sérülés, a többi ka- $ rombolnál »csak’* anyagi kár keletkezett. A rendőrség felhí­vással fordult a gépjárműveze­tőkhöz, és fokozott óvatosság­ra intette őket. A járőrszolgá­latot is sűrítették, hogy szükség esetén figyelmeztetéssel is ele­jét vegyék a baleseteknek. FÉ1 FÜLLEL — Öregem, valami rosszat sejtek! — Miért? ~~ Az utóbbi napok­ban bundás nőket láttam ez utcán. Amikor az el­sőt észrevettem, még nem gondoltam semmi rosszrai. Nyilván most vette és meg akarja egy kicsit sétáltatni. De teg­nap már több bundái is láttam. Sőt! Melegcipőt! Még a ballon is járja, de egyre több a vagy kabát. A kirakatok tele vannak mikulással, karácsonyfa díszekkel. Hó is van már, jeges út is! Csak nem ér véget a nyár? <pt> Ülést tartott a Magyar Szocialista Monk ás párt Központi Bizottsága A Kosponti Bizottság új isik árai: Cseterki Lajos, dr. Korom Mihály és Ssurdi István elvtársak

Next

/
Oldalképek
Tartalom