Észak-Magyarország, 1963. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-06 / 285. szám

ESXAfclWAéYAEORSZAG Péntek, 1963. december 6. Johnson Kennedy célkitűzéseinek megvalósítását követeli Űjabb tüntPÍPwekm ké«/,tí!uek az amerikai négerek Megtartotta első ülését a Kennedy meSKydk«lásának körülményeit vizsgáló elnöki bizottság Véren incidens a brazil szenátusban Hírügynökségi jelentések sze­rint Johnson amerikai elnök szerdán beszédet mondott az AFL—CIO szukszervczell szö­vetség végrehajtó bizottságá- öok ülésén, E beszédében erélyesen sürgette a meg­gyilkolt Kennedy elnök V olgár j cigi ]) rogram ján a k mielőbbi megvalósítását. Rámutatott: „eddig túl sokat beszéltünk, keveset tettünk és azt is nagyon későn". Az elnök bírálta, hogy a kongresszusban a déli államok képviselői zátonyra akarják futtatni ezt a programot, sőt, meg­hallgatásra sem akarják ér­demesíteni. Minden jel arra mutat, hogy a faji megkülönböztetés fel­számolását követelő néger tüntetések hamaro­san folytatódni fognak az Egyesült Államokban. A legnagyobb néger szervezetek vezetői, beleértve Martin Lu­ther King-et és Roy Wilkins-t is, szerdán zárt tanácskozást tartottak Washingtonban. Több néger vezető azonban mór a ta­nácskozást megelőzően kijelen­tette, hogy a néger szervezetek tüntetései, december 22-e után, •amikor letelik a Kennedy meg­gyilkolását követő gyészhónap, fclvtatódni fognak. Csütörtökön délután megtar­totta első ülését as a hét tagú elnöki vizsgálóbizottság, amely­nek feladata, hogy fényt de­rítsen John F, Kennedy meg­gyilkolásának körülményeire és hátterére. A csütörtöki zárt ülés meg­kezdésékor rövid időre been­gedték az újságírókat; is. akiket Warren, az Egyesült Államok legfelső bíróságának elnöke, a bizottság vezetője néhány szó­ban tájékoztatott arról, hogy még nem vették kézhez az FBI dallasi nyomozóinak jelentését. Mint ismeretes, a gyilkosság színhelyén 50 tagú FBT-csoport dolgozik és ennek jelentése lesz majd az elnöki vizsgáló- bizottság munkájának fő do- kumentuma. A Fehér Ház jólértesüH for­rásai szerint az 'FBI, a szövet­ségi nyomozz» hivatal előbb Bobért Kennedy igazságügyi miniszter elé terjeszti a Kennedy elnök meggyilkolá­sának körülményeiről szóló je­lentését, s csak aztán adja át Johnson elnöknek. A brazil szenátus ülésén szerdán pisztolypárbaj tört ki két szenátor között. A golyók célt tévesztettek és halálosan megsebesítettek coll harmadik politikust. A hírügynökségi jelentések szerint a plsztolypárbnjl vivő két szenátor, Arnon de Mello, n Kereszténydemokrata Párt tagja és Silvestre Pericles, a munkáspárt tagja egyaránt A lagoas-á llarnot képviseli. Pericles, aki robbanékony vér­mérsékletéről ismeretes, hosz- szú ideje tagja a szenátusnak, míg Mellót a közelmúltban vá­lasztották meg, Pericles meg­fenyegette szenátortársát, ha szólásra emelkedik, lelövi. Amikor Mello a szónoki emelvényre lépett, a szemta­núk szerint feszülten figyelte Perkiest, majd pisztolyt; rán­tott elő és rálőtt, azonban célt tévesztve Jósé Cairala, Acra állambeli szenátort találta el. Cairatát kórházba szállították, de már nem sikerült megmen­teni. A gyomorlövés halálos volt, Pericles viszonozta a tü­zet, de az ő golyói senkit semJ találtak el. 1 béke erőinek fernere Mint az AFP megjegyzi, a I pisztolypárbai mindkét sze­replője nagybirtokos és a drá- \rnai lövöldözés hátterében csa­liddá viszály áll. 99 Különös hormúny66 Ofassorsságban .Szerdán kopogtatott Maró ki­jelölt olasz miniszterelnök, a Kereszténydemokrata Párt fő­titkára a köztársasági elnök, palotájában, hogy közölje: hosszú és viharos tárgyalások után az új olasz kormány ké­szen áll a megalakulásra. Sok szempontból ez az új kormány nemcsak Olaszország, hanem egész Nyugat-Európa egyik „legkülönösebb" polgári kormánya. Különössé minde­nekelőtt az teszi, hogy nem­csak tíz kereszténydemokrata, három szociáldemokrata és egy vagy két köztársaságpárti poli­tikus ül majd a miniszteri bár­sonyszékekben. A nyugat-euró­pai parlamenti társasjáték megszokott résztvevőin kívül öt miniszterével helyet foglal az új kormányban Nenni szo­cialista pártja. Ez először for­dul elő az 1948 utáni Olasz­ország politikai történetében. Nenni pártja a szakszerveze­tekben, ezernyi város és község vezetésében együttműködik a kommunistákkal. így pusztán formai szempontból a Moro- kabinet másfél évtized óta Olaszország leghaladóbb kor­mánya lehetne. De csak lehetne. A Nenni- szoeíalisták belépését ugyanis olyan kompromisszum kísérte, amely a kormányon belüli jobboldal győzelmének tekint­hető: Nenniél: nemcsak az at­lanti politikát és a ,,több ol­dalú utó merő" tervét fogadták el a szocialista párt kongresz- hzusi határozata ellenére, ha­nista párt, az, ország 8 millió szavazatot számláló második pártjának elszigetelésébe is. Ez a kompromisszum voltaképpen azt jelenti, hogy a hatalom sáncai közé betörő Nenni-szo- cialisták nem rendelkezhetnek kellő erővel elgondolásaik ér­vényesítésére. A Keresztény- demokrata Párt derékhada, élén Moroval, természetesen nem a Nenni pártja iránti szerétéiből” engedte be a ha­talomba a szocialista pártot, hanem azért, mert a Keresz­ténydemokrata Párt veszélye­sen meggyengült és hatalmát csak így lehetett, megmenteni. Sályes bányaszerencsétlenség (Folytatás az 1. oldalról.) Kádár János az alábbi rész­véttáviratot intézte az elhunyt bányászok hozzátartozóihoz.; A Tatabányai Szénbányásza­ti Tröszt igazgatóságának, MSkCMP pártbizottságának, Szakszervezeti Bizottságának. KlSZ-bjzottságának, Tatabánya A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága megrendüléssel értesült a 15/a, aknában történt súlyos szeren­csétlenségről. A tragikus körül­mények között elhunyt bányá­szok családtagjainak, hozzátar­tozóinak mély részvétünket fe­jezzük ki és együttérzéssel osz> tozunk fájdalmas gyászukban. Az MSZMP központi Bizottsá­ga nevében Kádár János első titkár Huszonnégy vers Vadász Ferenc fí^enfiaDfTiadiVtdf lírája1111 a icyjuvuuvi r.u IJ-.Jí I, . és azonnal ítélkezhetett: a klasszikus mellett eltörpül, avagy méltó versenytárs ti mai líra? Meggyőződhettünk.: nem kell szégyenkeznünk. Korunk költői is kilesznek magukért. Desz még idő, amikor ezeket a verseket is klasszikusnak nevezik. Bodor Tibor szavalatait nem is tudnám eléggé szép, jó és illő szavakkal dicsérni. Úgy szavalt, hogy hangjával, irányította « halig a! óságul. Szűnni nem akaró taps jelez­te minden vers végét. S ez — úgy érzem — bizonysága volt annak is, hogy n versek jó érzésű és jó érzékű, a szépet értő és a szépért lelkesedő sziveket találtak. Jó volt ezt érezni. Jó volt meggyőződni arról, hogy a Földes Gimná­ziumban nem egyszerűen versértö, hanem a. jó versre éhes diákok tanulnak. Nem csak a szavalást élvezték, ha­nem a tartalmát is érlelték. RozsgycsZtvenszkij és Csepeli. Szabó Pál filozófiai mélységű mondanivalóját ugyanúgy, mint Petőfi szerelmi zokogá­sát — a Szeptember végén-l. F.gy szó, mint száz: igen szép, sikeres est volt. (Sz. 3.) Bodor Tibor szavalóestjét hallgattuk szerdán este a Földes Gimnáziumban. A hallgatóság — körülbelül há­romszáz diák és néhány ta­nár — árzésvilágában áthe- vült ezen az estén. Verset hallgatni jöttek. F.gy kicsit talán illendőségből is, vagy tanáraik felszólítására, de a líra iránti tiszteletteljes ér­deklődés se. hiányzóit a sok­sok fiatal lélekböl. Emi sorozat első estjén vol­tunk. A tervek és szándékok szerint még több következik. As irodalmi tananyagot akar­ják igy még jobban megér­tetni és még jobban megsze­rettetni. Az a ?A vers, amit Bodor Tibor elszavali, egé­szen bizonyosan élővé vált a hallgatókban, söl: élménnyé és megmaradó szép emlékké. A rendezést kellős szándék vezérelte. Először is közelebb hozni, élőbbé lenni a klasszi­kus költészetet; másodszor: rögtön utána, képet adni a mai Írók alkotásaiból, a. mo­dern lírából, hogy igy köny- nyebben lehessen hasonlítani, melyik a szebb, az érdeke­sebb, az izgalmasabb? Ez sikerült legjobban. Az ifjú hallgatóság kerek egy évszázad (elsősorban magyar) J-X Afl 1J 1 I i LU bij. jnuiilvci? ^ »ártok nyilatkozatának mef elente óta eltelt három rt1 lemcsnk ezeken a területeke1' gazolta az akkori megállapító’ sokat — fokozottan megmutat a azt is, hogy a békéért, emberiség jólétéért vívott hat1 torán a szocialista országai ooltikája mind szélesebb tárná yadásra. talál. Ez a tény kén)" ilt szeritette a vezető imperialist i,i hatalmakat, mindenekelőtt a1 ke Egyesült Államokat arra, íiofP vc bizonyos fokig számolni őr en a realitásokkal, a világba'1 te végbement változásokkal, ( tömegek nyomására íogadjá) el a békés együttélés lehetősé Bét;. Ezt a folyamatot nem le ];i lel: megállítani sem polití' g;j kai manőverekkel, sem rné fényietekkel. A békés együt'-' ^ élés, amely három évvel CJ |(j előtt még főként célkdtűzá volt, ina már bizonyos fold« |1( valóság, s az imperializmit j(, legveszettebb bajnokai ceá ^ tudják visszafordítani bt. esc ái mén yeket. A népek: éberség* ®s amelynek íeuntórláaára és f° S kozására hívott fél a nyilaidé p, zat; a szocialista országok n$ ói vekvő ereje, amely a nyilaik0, a‘ zat útmutatása szerint fejl^ jí dik, biztos guranciát nyújt a'1’ ^ hoz, hogy a béke és a haladd Ifi erői maradjanak fölényben, ái A Z JOtiO-as moszkvai nyilát *1 * hozat fegyver a kommF S] nisták, a béjce és a demokrácia tábora, közében. Egyetlen kort munißta, de a béke egye.ti igaz hívó sem engedheti nieí hogy ezt a fegyvert ne rend«1' tetősének megfelelően haszná1' < jók fel. Éppen ezért kötele^' * «égé mindenkinek, aki a. mot# * kvai nyilatkozatot iránymutó ’ tónak tekinti, hogy erősítse ' *■ szocialista országok, *a komort, 1 nirta partok, a bek eszere1 erők egységéi A Magyar ^ cialista Munkáspárt híven ey digi i i-án yvonalához, töretJen" j kitart a nyilatkozat útmutató^ t mellett; a. testvéri pártokká j együtt lankadatlanul arra tv ^ rekszik, hogy szilárdítsa, íe j lessze ezt az egységet. Szoló j összefogásban barátainkkal, * , szociálisig országokkal, a tes*. t véri kommunista cs munkát . pártokkal, a béke és a tártjí ? dalmi haladás minden hí véri s harcolunk azért, hogy azok a! , elvelv, amelyeket az 1900"' j moszkvai nyilatkozat fogy, | össze, minél olőbb teljes \ szűkben valósággá váljanak.! . korunk valamennyi probléto" , ját valóban új módon, a bek , » demokrácia, a ezoeializnrt' ; érdekében oldhassuk meg. i 1/ iilönosen nagy erővel nut­tatkapik meg a: szocia­lista. világrendszer döntő bt- _ folyása, történelemiormáló erő • • je napjaink fő kérdésében, 0 béke és a. háború kérdésében• n Egy új, minden eddiginél pusn- titobb nukleáris világháború n megakadályozásáért milliók so- j rakoznak fel; az agresszoroH jj. * megfékezését,' a háborús tervet megvalósulásának megakadó' ,~T l.vozását milliók vették kezük- be. Ennek a hai'cnak élvonala' CP- ban a szocialista országok ha* ep.c ladnak, amelyek következetés, *“c valóban lenini békepolilikájuk- kai minden békeszerető ertibef ^ tiszteletét és megbecsülését ki' ~ vívták. A békéért küzdő embc *höl, riség összefogásával, mindé' a nekelőtt a szociaiista országok! ®6a elsősorban a Szovjetunió erű' «Ül, feszítéseivel sikerült meggátol' ni, hogy a legsötétebb reakció kök lovagjai agressziót kövessenek' ®ede eJ a szocialista útra lepett Kuba népe ellen s ezzel Fi fogy egész viiágoü a háború szaka' van dekába taszítsák. De nemcsak * n< a közvetlen veszély pillanat»' J\em ban bizonyosodott be, hogy at táró emberiség együttes akciójává) Wél napjainkban közelebb juthS' tunk a békéhez, a háború ki' küszöböiéséhez a világ törté q, nőiméből. Az összefogás, a kö* zös akció, a népek akarat-8 vívta ki, hogy megszületett a/‘ ben első megegyezés: a. nukleárö tas. kísérletek részleges megtiltása• söj; Természetes, hogy ez a szerzi; dés csupán kezdet, első lépési amely korántsem hárítja el 8űrt® világ feje felöl a háborús ve rj* szélyt — de mégis kézzelfo«!'u,nc hatóan igazolja a moszkva1 ^ ®i- nyilalkozat megállapításait 8U]n békéért vívott harc lehetőségé Tte' ről. A békés egymás mellett ^ élés politikája, amelyet a nyi’J*r latkozat meghirdet, igy váljk , béke ellenségei, elleni o.ktífe> cselekedetek kibontakoztató‘ ^ ; sána.k politikájává. Í J árom évvoi ezelőtt, 1960. i december 6-án tettók ' közzé a kommunista és mun- lís káspártok képviselői második fői moszkvai értekezletének nyl- jc latkozaiát, amelyet 87 ország bé :í(i millió kommunistájának Ej képviselői írtak alá. Három év tíf rövid időszak, de napjaink tör- m ténelmónek meggyorsult me- ra note, a szinte viharos gyorsa- m sággal egymást követő esemé- m nyék mégis lehetővé teszik, ly bogy e viszonylag rövid idő be után is elemezzük a nyilatko- bt zat igazságát, mogállapításá- Iá­nak helyességét, következtéié- vg seinek realitását. J:í Korunk fő jellegzetessége, hogy a szocialista világrend- . szer az emberi, társadalom fej- lödésének döntő tényezőjévé (,j válik” — szögezte ]e három év- ^ vei ezelőtt u moszkvai nyilat- n, kozat. — „Az emberi társa- jc dalom történelmi fejlődésének ej fő tartalmai, irány vonalit, és j. jő sajátosságait korunkban a. szocialista világrendszer, azok £ az erők határozzák meg. a.me- lyck az imperializmus ellen, a ^ társadalom szocialista átalald- e, fásáért harcolnak." n Ezt az erőt testesíti meg n. ti szocialista országok növekvő k gazdasági és katonai polen- n ciálja. Míg alig egy évtizeddel zi ezelőtt a szocialista országok v részesedése a világ ipari tér- o meléséből alig érte el a 60 szá- k zalékot, ina már'megközelíti a f negyvenet is, nem egy fontos d iparágban pedig már maguk a mögé utasították a tőkés orszá- v gokat. Fél év sem tolt el a rná- s sodik moszkvai értekezlet utón, 11 s a szocializmus erejének elé- 11 ven jelképeként útnak indult a ivilágűrbe az első ember, a Szovjetunió polgára, Jurij Ga- ^ garin, S alig egy évvel a nyi- í; latkozat közzététele uián az _ emberiség megismerkedett a Cl kommunista építés nagyszerű 5 s részben máris megvalósult tervével, a Szovjetunió Kom- j: munlsla Pártjának programiú- j vak A mind szorosabbra ío~ r nódó együttműködés, amely az i elmúlt években új tartalmat s nyert, a gazdasági tervek t egyeztetése, a Kölcsönös Gaz- c dasági Segítség Tanácsán beiül f megvalósuló kooperáció és sza- J knsítás tovább növeli a szóda- í lista országok gazdasási póton- c eiálját. annak az erők egyik l legfőbb tényezőiét, amely meg- J határozza a világ fejlődésének I menetét I Nemcsak gazdasági téren Ik»- zott nagy változásokat ez 'a há­rom esztendő a szocialista or­szágokban — megváltozott belső lielyzetük is. A kommu­nizmus, a szocializmus s/éles- körű építése során mind szoro­sabbra fonódik ezekben az or- szágokban a munkásosztály és a parasztság testvéri szövet* I sége, egyre szélesebbé válik, egyre teljesebb lesz a nemzeti egység, Vi.rnely megnöveli a kö­zös céléri, a szocializmusért * dolgozók táborát, meghalvá- inyozza erőforrásait. p A szocializmus ea-eje nem- jcsak orsziigajnkban nyilvánul % meg ilyen szemléletesen — a fkapitalista országok példája js fazt mutatja, hogy mind több fés több azoknak a száma, lakik harcolnak a társadalom ímegváltoztatásáért. Csak né- fhány hónapja, hogy az egész Jvilág tanúja lehetett az olasz 7 kommunisták' nagyszerű vá- , .lasztási sikerének s ezt » al- ; kert olyan program .iegyóbeu ' lérlék el, amelynek egyik sa>‘- ' ’ kalulos pontja éppen a mosz- ! [kvai nyilatkozat. Növekednék •’n szocializmusért küzdő erők ’ Imas országokban, a tőkés világ “minden pontján: Európában, ^Ázsiában, Afrikában éa Latin- f Amerikában — az íiTiperiaHí- imus erői a legkatségbeesettebb . »erőfeszítésekkel, a legvadabb J [erőszakkal,- a Jegkörmönfon- ,, ,tabb mesterkedésekkel sem ké- .“pesek megállítani ezt a folya- i .matot, A szocializmus vonzása .“mind erőteljesebben érezteti “ hatását a fiatal felszabadult ! országokban, Ázsia és Afrika 'üúj államaiban. Mind többes „[[több latin-amerikai ország né- i[ pe követeli, hogy forduljanak ■ határozottan szembe a külső < • „ ■' cs belső kizs a km ány o'l ássál, s -..ezt a folyamatot mind nehe- !zebb feltartóztatniok az impe- d rializtnus zsoldjába szegődött ; diletátoroknak éfi tábornokok- inak. hirdetője. Most nem ússza meg szárazon .., J A detolctívek egymás után! tuszkolták be az embereket a; kávéház előtt várakozó „mese-! autóba”. Akiket a helyiségben találtak, mind egy szálig elfog­ták. Németh Piroskát, aki az Angyalföldi Rák kötszövőgyár- ban volt íelvetőnő, Szabó Pi- risicfl. vasmunkást, Bodnár Ist-' vá.n vasast, aki a Lukács für­dőben dolgozott. A tolón «kocsiban két pad volt. Csak néhányon fértek rá. A többiek összezsúfolódva áll ­tak egymás mellett’. A hátsó ajtón át némi fény szűrődött a kocsi belsejébe. Lelakatolták az ajtót. — Most äztan helyben ra­gjaink — suttogta Kotlár Mari. — Ez ám az igazi farsangi mu­latság! Vigyázott, hogy nyugton ma­radjon. Nagyon erősen dobo­gott a szíve, de rászorította a kezét. Ha ma nem is. arra fel­készült, hogy egyszer ilyesmi is megtörténhet velük. L adányi Karcsi oclafura­kodott hozzá, bátorítón szorongatta a kezét, i igv mondta neld, hogy Béke Zoli ’ is hallja: — Bízhatsz benne, meglán­col tatásban nem lesz hiány. De azért, én tanácsolom elegáiu bankfiú létemre: ha szoknyá­ban jársz is, mutasd meg hogy legény vagy a talpadon 1 ! (Folytatjuk.) nem ismeri Fürst mostani munkáját... Hain Péter ügy látszik, őt tisztelte meg különleges figyel­mével. Belékarolt. —■ Visszaadjam? — incselke­dett és állához tolta a boxert. —- No, ne féljen. Vissza Ugyan nem adom, de maga tudja, bántani, ml senkit se bántunk. Nem úgy, mint ma­ga ... Nem átallotta volna a rend valamelyik kötelesség- tudó őrét állonütni vele, ha ne adj isten készületlenül találja. •— Kültelkeken járok — mondta Cziráki, figyelmen kí­vül hagyva a detoktívfőnök kö- tekedését, Sok az éhségtől el­vadult útonálló, önvédelmi eszköz.,. — A világmegváltókat is bántják? Ejnye... — Nincs ránk írva ■— vonj vállat Cziráki ©s elhúzódott. Hain karja lecsúszott. Dühö­sen hátbataszította. — Gyerünk! Akkor látta meg Sol Inert — Ä, még egy régi ismerős A marxizmus fáradhatatlan mi. Ha bűnösök vagyunk, vi­gyenek bennünket a fogházba, lia nem, akkor ne fogjanak itt minden ok nélkül, mert... A gondnok türelmetlenül közbevágott: — Nanana! Álljanak csak meg a szóáradattól. En nem árra vagyok kíváncsi, hogy maguk hogyan szoktak szóno­kolni az elvtársaiknak! Két szóval mondják meg, miért nem esznek. — Ha bűnünk vari foly­tatta Fürst Sándor — tegyenek át bennünket a fogházba, ha nincs, engedjenek haza! Akkor megúsztam büntetés nélkül... — gondolta Cziráki — Most... ? I ütött rá ideje, hogy I mindezt végig gondolja, J miközben a detektívek az újoncokkal foglalkoztak. Ö nulr ismerte a dörgést: ebből a szemináriumból, ha ügyesen védekeznek, valami istentele­nül nagy ügyet nem tud össze- íabrikálni a rendőrség. Akkor huszonkilencben Fürst Sándort elítélték, egy éve sincs, hogy szabadult. Üt jsíik elváltak, XI, A meseauíóbcm A gondnok hatalmas, hor­dóhasú ember volt. Nyomhatott vagy száz­negyven kilót. — Azért hívattam magukat — kezdte —, hogy megtudjam: miért folytatna!: éhségsztráj­kot Engem ugyan nem nagyon izgat, hogy maguk esznek-e vagy sem, de előírás, hát egye­nek, Ámbár morogta —, egy kis koplalás csak használ az egészségnek ... Hetenként egy­szer engem is koplaltat a fele­ségem, mert attól fél, hogy megüt a guta. Senkinek se árt, ha kevesebbet zabái. Csákiját én nem orvosi tanácsadás cél­jából állíttattam elő magukat — szuszogta —, hanem azért, hogy megtudjam, miért nem esznek. Fürst Sándor válaszolt. — Gondnok úr! Minket már nyolc napja itt tartónak. Meg- íirténtek a kihallgatások. A >svzőkör>yvet is felvették, de máig sem történt velünk sem­Nenni és követői Voltaképpen ennek a mentőakciónak nyáj toltak segédkezel, amikor ilye feltételek mellett is vállalta a kormányban való részvétei Meg kell azonban mondán hogy ez az új, különös olas kormány a mentőakció ellené re is rendkívül ingatag. Min denekelött azért, mert a Kt részténydemokrata Párt égj mással harcoló frakcióim bomlik — Nevűinek pedig ha talmas baloldali ellenzéke va­sa ját pártjában. Az új kot mún.v igy voltaképpen csak ra borítja a hatalom köntösé az olasz politika óvok óta tarti és továbbra is folytatódó vál ságára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom