Észak-Magyarország, 1963. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-01 / 281. szám

a ESZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1363, december U Oswald a merénylet után Rubyhoís igyekezett ? Az AFP különtudősííőja rekonstruálja a merénylet utáni első órák eseményeit — Ki adta fel a hirdetést? — Ruby emlékiratait írja Az FBI emberei D aljas baji folytatják a nyomozást Oswald, valamint gyilkosának: Jack Ruby-nak ügyében. A nyomo­zók vizsgálatot tartanak a vá­rosnak azokban a részeiben, ahol feltehetőleg céllövési gya­korlatokból származó, lövedé­kek által, átlyuggatotl konzerv­dobozokat találtak. E nyomok­ból arra próbálnak következ­tetni, hogy Oswald — vagy mások — a merénylet elkövetése elölt „gyakorolták magukat". Azt próbálják felderíteni, hogy a megtalált puskagolyók közül volt-e olyan, amelyet a Ken- nedy-merényletre állítólag használt olasz gyártmányú pus­kából lőttek ki. Az FBI, az Amerikai Szövet­ségi Nyomozó Iroda haladékta­lan vizsgálatát követeli „a te­xasi őrjöngők” egyik csoportjá­nak ügyében két amerikai kép­viselő. Grabowski demokrata­párti és Conte republikánus kópiáséiő pénteken este köve­telte, az FBI derítse ki az úgy­nevezett „Dallas, Texas ameri­kai ténymegállapító bizottságá­nak” hátterét. Azon a napon, amelyen Kennel}}' elnök megérke­zett végzetes dallasi kortes- útjára, a Dallas Morning News című helyi lap, fize­tett hirdetés formájában, egy kolumnás „szózatot” intézett Kennedyhez, az említett szervezet, vala­mint elnökének, bizonyos Bernard Weissmann-nak nevében. A két amerikai képviselő, az FBI vizsgála­tát követelve, most megál­lapította, hogy a közle­mény „ádáz, gonosz és gyalázkodó volt, rosszindu­latú szóhasználatával al­kalmas lehetett fanatikus elemek felizgatására.” Mint a sajtó már korábban er­ről hírt adott, a dallasi lapban megjelent közlemény durván gyalázta Kennedy elnök sze­mélyét és politikáját. Újabb gyanús momentumok Az AFP Dallasba kiküldött különtudósítója — abból a fel­tevésből kiindulva, hogy Os­wald gyilkolta meg Kennedy elnököt — rekonstruálja a me­rénylet utáni első órák esemé­nyeit és miután lépésről lépés­re végigjárta azt az útvonalat, amelyet Oswaldnak tulajdoní­tanak, arra a következtetésre jut, hogy újabb homályos pontok merültek fel az üggyel kap­csolatban. Dallas városa — kezdi az AFP különtudósítója — 28x38 kilométer nagyságú területen fekszik, de a dráma két fősze­replője — Oswald és Ruby — különösképpen ugyanabban az egész kis kiterjedésű negyed­ben. Oak difiben lakott. A gyalog sétálónak nem egészen öt percre van szüksége ahhoz, hogy Os­wald egykori otthonából Ruby otthonába eljusson. Lakásától 12 percnyi járásra a Ruby otthonához vezető úton találkozott Oswald Tippit rendőrrel és — az ellene emelt vád szerint — lelőtte őt. Annak az útnak, amelyet Oswald a Kennedy ellen elkö­vetett merénylet után megtett, első szakasza világos és egysze­rűen nyomon követhető — folytatja ezután az AFP kü­löntudósítója. Kennedy elnö­köt 12.29 órakor Xhelyi idő) ér­ték a halálos golyók. Oswald 12.33 órakor elhagyhatta a merénylet színhelyét. 12.39 órakor — négy perccel azután, hogy a rendőrség személyle- írást adott róla — Oswald autóbuszra szállt, annál a meg­állónál, amely 400 méterre van Vadász Ferenc a Texas School Book Deposi­tory épületétől. Közben azon­ban a merénylet hatására meg­bénult a forgalom. Oswald 12.42 órakor leszállt az autó­buszról. Gyalog elhaladt né­hány épület mellett, majd 12.45 órakor taxiba szállt és a sofőrnek olyan házszá­mot mondott be, amely egészen közel van a Ruby otthonához vezető 10. utcá­hoz. Oswald 12.53 órakor kiszállt a taxiból, túlhaladva saját la­kásán. gyalog igyekezett haza­felé, mivel valószínűleg úgy határozott, hogy átöltözik. Lépteit meggyorsítva, öt perc­cel később — tehát 12.58 óra­kor — érkezett haza. Szállás- adónöje látta, amint futva ér­kezett és rövid időn belül is­mét eltávozott hazulról. Ekkor a házzal szemben lévő autó- buszmegállóhoz ment. Néhány percnyi várakozás után azon­ban úgy döntött, hogy gyalog folytatja útját. Ez 13.03 óra tájban lehetett. Ennél a pontnál kezdődik Oswald útjának második, sokkal titokzatosabb sza­kasza — folytatja az AFP különtudósítója, aki — ma­ga is megtévén ezt az utat — erről a pontról kiindul­va, 12 perc alatt érkezett el arra az utcasarokra, ahol Tippit rendőr holttestet megtalálták. Ez a dráma tehát valószínűleg 13.15 órakor játszódott le, ami megfelel a rendőrség által fél­hivatalosan megadott időpont­nak. A dráma gyorsan leper­gett. Körülményeit titokza­tosság veszi körül. Az ember­ben számos kérdés felmerül, amikor a dráma színhelyét, qzt a szegény lakónegyedet, a gyér forgalmú utcát nézi. Hogyan lőtték le a rendőrt Felmerül először az a kérdés, hogy Tippit rendőr miért tar­tózkodott Dallasnak ebben az elhagyott negyedében, amikor a rendőrség csak­nem valamennyi tagját sí- ; etve a Kennedy elleni me­rénylet színhelyére irányí­tották. Ugyanígy felmerül az a kér­dés is, hogy miért ült Tippit egymaga a jeepben, .amikor a rendőrségnél érvőnybénv’'4cvő szabályzat megköveteli,' hogy szolgálati úton legalább két rendőr tartózkodjék egy-egy jeepben. De kérdés az is, hogy mi­ért szólította meg Tippit Oswaldot és mit mondott egymásnak ez a két em­ber annak a rövid beszélgetésnek során, amelyet egy szemtanú — Helene Markham asszony — „barátinak” írt le. Markham asszony szerint, miután a rendőrségi jeep megállt, Tippit egy ideig még a volán mellett maradt és így beszélgetett az ablakon át be­hajoló Oswalddal. A rendőr azután hirtelen kiszállt a ko­csiból. Oswald néhány lépést hát­rált és körülbelül három méter távolságból — a ko­csi teteje fölött — három lövéssel leterítette a rend­őrt. Mindhárom ■ revolvergolyó a fején találta Tippitet. Az AFP különtudósítója' szerint Oswald a szemébe né­zett Markham asszonynak, de úgy döntött, hogy megkíméli ezt.a tanút.. >, ,. ...... E zután elindult Ruby ott­hona felé, amelytől ekkor már csak hét percnyi járásra volt. Néhány .lépés után azonban meggon­dolta magát és irányt változ­tatott. Oswald nem sokkal később megállt egy - zsíbárus üzlete előtt, faházakkal beépített piszkos negyedben, majd elha­ladt két lakóház között es egy üres telken eltávolí­totta revolveréből az üres töltényhüvelyeket és — amint egy szemtanú el­mondotta — új tölténye­ket tett a fegyverbe. Ugyanakkor eldobta fehér gyapot ingzubbonyát, tovább ment és 13.40 óra tájban izga­tottan megállt egy cipóüzlct előtt — háttal az úttestnek —, hogy elrejtse magát egy arra haladó rendőrségi autó elől. Mihelyt a veszély elmúlt, Os­wald folytatta útját és be­ment a Texas Theatre mozi­ba, ahol az említett cipőüzlet tulajdonosának bejelentése alapján a rendőrség letartóz­tatta. Jack Ruby dallasi báríulaj- donos, a Kennedy elnök elleni merénylet elkövetésével vádolt Oswald gyilkosa egyébként em­lékiratait írja, a börtönben. Ünnepélyesen átadták az Astoria gyalogos aluljárót Budapesten Tizenegy hónap alatt — 9 hónappal a kitűzött határidő előtt — elkészült az Astoria gyalogos aluljáró. A főváros új létesítményét szombaton délután ünnepélye­sen adták út. Az ünnepségen megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Budapesti Párt- bizottság első titkára, Sarlós István, a fővárosi tanács vb el­nöke, Prieszol József közleke­dés- és postaügyi miniszter- helyettes. Megjelent a Napjaink decemberi száma Ismételten gazdag tartalom­mal kei-ült olvasói elé Észak- Magyarország irodalmi folyó­irata. Jobbágy Károly, Kalász László, Kúzmányi Gusztáv, ‘Hizlal Ádárn, Kassák Lajos, Weöres Sándor, Bihari Sándor, Demény Ottó, ■ Csanádi János, Juhász József, Akác István, Takács Imre és Moldvai Győző versei változatos gondolatisá­got Ígérnek. Nagy Zoltán: Gondolatok a „Horizont”, vitáról című, okos, érvelő ebekében „helyére” rakja a sokat vitatott témát. Tiszaszederkény-Ujvá- rosról Niklai Adám írt. írások és tévedések címen Oltyán Bé­la polemizál a lap recenzistái- val. Az ember tragédiájának miskolci, kétszereposztásban történő előadásáról Hám,őri Ottó és Párkány László írt méltatást. Könyvismertetést Lázár István, Tamás Mihály, Zsidai József toliéból olvasha­tunk. A novellatermés szerzői között megtaláljuk Baráth La­jos, Szekrényest Lajos, Tóth Lajos nevét. Mit hoz Johnson? TizenfiaiHnadUtféL t öbb mint egy hét telt el, 1 hogy a gyilkos golyó ki­oltotta. John F. Ken­nedy, az Egyesült Államok leg­fiatalabb elnökének, életét. A lapok első oldalán azonban még mindig a Daliásból és AVa- shingtonból érkező hírek sze­repelnek. Csak éppen azzal az árnyaltsággal, hogy most már egyre több szó' esik Lyndon Johnsonról, az, új elnökről; árról, követi-e elődje bel- és külpolitikáját. Hogy milyen volt a kiváló amerikai férfi bel- és külpoli­tikája? Lényegesen árnyaltabb, mint elődjéé, Kisenhoweré. Kennedy elnök politikájában — mind országa belső ügyeit, min'd pedig a nemzetközi hely­zetei. illetően — józanabb, reá­lisabb elképzelésekből, a való helyzet pontosabb felméréséből indult Iá. Kennedy — a vezető imperialista hatalom elén, a monopolkapitalista osztály kép­viselőjeként — meggondol (ab­ban mérlegelte a szocialista és kapitalista táborban bekövet­kezett megváltozott erőviszo­nyokat, mint hazája s az im­perialista tábor burzsoá politi­kusainak legtöbbje. Természe­tesen ez a politika is imperia­lista, az amerikai monopóliu­mok érdekeit képviselő, a szo­cializmus térhódításával szem­beszegülő magatartás volt — de a lényekre alapozódott. Az ország belső életére vo­natkozóan két fontos célkitű­zést. foglalt magában az Egye­sült Államok 35. elnökének po­litikája. Egyrészt biztosítani akarta, hogy évszázadokkal, az emberi jogokat kimondó füg­getlenségi nyilatkozat után végre mindenki, az amerikai négerek is ■ megkapják jogai­kat, másrészt olyan gazdasági reformokat akart végrehajtani, amelyek fontos változásokat hozhattak volna az ország gazdasági életében. Nemzetközi politikai vonala pedig az volt Kennedynek, hogy napjainknak a békére nézve veszélyes, vitás kérdé­seit tárgyalások s ne fegyveres összetűzések útján oldják meg. Kennedy olyan külpolitikai vo­nalat követett, amely — sok és veszélyes kanyarral ugyan — ahhoz a moszkvai tárgyaló­teremhez vezetett, ahol 1963 nyarán rákerült az amerikai küldött aláírása a nukleáris kísérletek részleges eltiltásáról kötött egyezményre. K cnnedyt bel- és külpoli­tikai elképzeléseinek valóraváltása közepette érte utol a halál. S ha még nem is tudjuk, hogy ki volt gyilkosa, azt világosan tudjuk, hogy kik álltak a. háttérben, kik irányították a merénylő kezét. .Nem kétséges, hogy azt a légkört, a hajsza és az uszí­tás levegőjét, amelyben az el­nök éleiét kioltó lövés eldör­dülhetett, az amerikai „veszet­tek.” teremtették még. A gálád .bűntett mögött, semmi kétség, ;a legszélsőségesebb reakciósok, !a fanatikus fajvédők, egves monopoltőkés csoportok áll­anak, azok, akiknek nem tet­szett Kennedy kül- és belpoli­tikája. • A véres színjáték szervezői, akik kioltották Kennedy elnök életét ma.id eltették láb alól Oswaldot is, akit a merénylet­tel vádoltak, elszámították vui- trukat. Túlzottan könnyen le­lepleződtek, s még az a szé­gyenteljes provokációjuk sem sikerült, hogy bizonyos kom­munista-ellenes légkört tudja­nak teremteni. 1963-ban már nem lehet . megismételni a Reichstag-pert, nem lehet gya­lázatból, uszításból tőkét ko­vácsolni a fasizmus számára. Jóhnsonnak, az Egyesült Ál­lamok új elnökének szinte első ténykedése — igen helyesen — az volt: utasítást adott, hogy vizsgálják,felül a dallasi nyo­mozási komédiát. E határozott intézkedés jó kezdetnek bizo­nyult részéről. Az új elnökről mindezideig viszonylag keveset tudott a vi­lág, mert' mint korábbi áléi­nak, háttérbe szorult az ener­gikus Kennedy mögött. John­son abból a Texasból szárma­zik. korábban azt az államot kénviselte a szenátusban, ahol elődjét megölték. A sorrend­ben h a miin eh a tód i k elnök nagybefolvású politikus volt, nemcsak Texasban, hanem ál­talában délen, valamint a kö­zép és délnyugati államokban, Johnson, Roosewelt élni egykori felfedezettje, az Aiiryr rikai Demokrata Párt egz':1”' rutinos vezetője. o y rr ohnson első nyilatkosai I biztatóak. Azt bizony1 a jak, az új elnök fel0®* merte: elengedhetetlenül séges, hogy a döntő nemzetk^ .. kérdésekben Kennedy legutf £ bi néhány hónapban kitelji’ dett alícióinak nyomán iru jón el. A leglényegesebb eljker a szempontból, hogy. az új nők a kongresszus két házánw, együttes ülésén kifejtfaem Kennedy tovább él azokhcja a szavakban és tettekben, a lyeket maga mögött hagy oly j6jc „Nem találunk elég szói) szavakat, hogy kifejezzül vesztése felelt érzett bánó Icát, és nem találunk elég írni. szavakat, hogy kifejezzül tér- tökéltségünket, hogy föl suk, amit ö elkezdett. Aíony, o gondolatokat, amelyeket;ozlk. viselt — hangoztatta Jolivá" —, most. át kell vinni té ges cselekedeteinkbe és fogjuk őket vinni." Máj, szögezte: „szüntelenül kt, .tuí_ fogjuk a békét, és kutatn ’ ** juh a megegyezés féri. mJ1_ azokkal is, akikkel véle: különbségeink vannak.” t ieg„ Roosewelt elnök egykoiynak fedezettjének szavaiban, megnyilatkozásaiban tehik, mutatkozott be, hogy r sérli folytatói elődje tevén, az ségét. Johnson is a légé) nemzetközi" kérdésnek r tette a béka biztosító: általános és a teljes les'n„Tfílj~ megvalósítását. Szavaibr^0*20' lehet következtetni, bog)* érti a békés együttélé tenne. Szovjetunió által, képvir litikáját. ennek jelentős1"0^ ®c" egész világ számára. Ez; S7'e',:~ telte meg a nagy ameri'esira"” nép, a hálaadás ürmei;vas®0" estéjén is. Erre utal az^szov^ is, hogy maga mellet'.. ’ rr’f'7 Kenned}' minisztereit, SZ?V«1 Rusk külügyminisztert;,..™.'” .** hogy első megbeszé, egyikét Mikojannal, %agyok jetunió Minisztertanác, .elnökhelyettesével f,r \ U. Egyébként ez a tan£’ „ jóval hosszabbra nyúlt* j i_-„ zettnel, s Mikojan szer volj:|Jn|. nos és kielégítő volt. /, vezető államférfi Ruskkal is zott, s a kiadott hivz leütésekből ítélve, itt: krétebb kérdésekről i; T mint a két állam eg,, - ,­zötti kapcsolatai. ^ edzct* Mikojan elvtárs, sz3, mint a niszterelnök-helyetteízösség is, shingtoni látogatása nyos c:m- nőtt a kegyelet aktusogy meg- litikai eseménnyé vfjjssá soha kézzelfoghatóan letup Anna hogy a szovjet polity _____ é s alkotó lépésekké******1* gítséget nyújtani a; államvezetésben oktz ajtó kj- nemzetlcözi követlsoltatta id} nek kedvező me? Mikojan látogatásáét az ajtó­ben újnhb komoly Időit: Washington és IWbyitják, ké- esolatainak további sara. Rendkívül ’pviselő úr szovjet miniszterei készsége- tesnek az a megjeggyeskedett, Ruskkal- folytatott tccantsa cl ,.megtalálták a lesz mert az nnalások továbbvitele, ha a ját”. il eszébe Ma még nem lehi bezártaak megítélni, hogy a I Washington közötti!, telerak- sok folytatása mii egész szo­bán, milyen lerühsti vonat majd eredmén.yekebercce.l ki- széd új raf el vétele a; a mackót, önmaga is jelentőidért. Már A nyugati világ naiok az esti a párbeszéd továb or végre ról már olyanokat ) En. mert- például a Daily Eítánam. Dó shingtoni tudósítólünk nem Johnson elnök úgy szót. sem minél előbb találtján jár- Jlruscson miniszr végre az Nagy-Britanniában t: mélik, _ hogy a ^ nyugati csúcstalálliiiaríiz jen. mar biztosra vehet;a nem vi- —nyugati konferen térét szolgálja máj ' am, mond­J ohnson n^hjn egy cif- kormányzáíjj vacsorád zul a remélőkkor még tét, hogy az enyhü^ így akart ügyet sikerül a Kagni, a mit, evilkolusa okozta q ja’ tanul' ellenére megóvni. Emmsült Államok.^. Aínint a világ küzvelem & '< tetteken, a cselé. efeés28éá. Reméljük, hoav a'° várakozásunkat. pjcrő Janó* tén pontosan félnyolckor } Színházi Elet-et tartott a kezé-< ben a Körútnak tartó villamos] Boráros téri járdaszigetén. < A szikár, jó megjelenésű,} kissé sápadt, harmincöt körüli < férfi, fekete télikabátot viselt.} Bajkainak kellett megszokta- < nia. } — Bocsánat, ismerősnek tet-< szik lenni Budapesten? } — Csak itt, Pesten nőttem 4 fel. ., } — Jó, akkor menjünk a'So-i roksári út felé. • - , } — Menjünk — egyezett bele] az idegen, aki Kőbányáról} jött, ott lakott a Család utca] ötvenháromban. Ettől, kezdve} már főleg ő beszélt. ] — Mik a kilátások? Az ak-j cióval, persze ... Monorról ta-4 lan .. nem, de Pilisről, Irsárólj lehetne valaki a küldöttség-] ben. Megoldható? Jól van...} Harcos, bátor emberek legye-] nek, de fegyelmezettek. Az ér-} zödjék a fellépésükből, hogy] — Petőfit idézve — még kér] a nép, most adjátok neki...} Kimondatlanul is érződjék a] levegőben, ha ott lesznek a mi} embereink. ] A Soroksári úton elhallga-} tott. ] — Ennyi volt a közölniva-} lóm. A párt részéről így kép-] zeljiik el részvételüket az éh-} ségakcióban. A közvetlen cél,] hogy kenyeret szerezzünk a} nyomorgó falusiaknak. ] Baj kain volt a sor, hogy el-} mondja mit tapasztal járta-] ban-kel lében. . . 1 (Folytatjuk.) ■ Zoli tudott a küldöttség­járásról. Benne volt a Nép­szavában. Sejtette: Bajkainak bizonyosan van valami köze a dologhoz. Preszly Elemér megyei. főispánhoz készültek deputációba a szociáldemok­raták. A földnélküliek családon­ként tíz kiló gabonát kai> tak havonta a megyétől. Ez volt a „segély”. Egy napi ín­ségmunkát kellett végezni érte.. Mennyi kenyeret lehet ebből sütni? Jó krumplisán legfeljebb tizenhárom kilót. Negyven deka jut belőle na­ponta egy családnak, fejen­ként átlag tiz deka. No, meg egy vöröshagyma. Bajkai viszi faluról falura a lázadás szellemét, ő válasz­tói! ki két megbízottat a kül­döttségbe. Azzal kezdődött, hogy né­hány nappal előbb Bajkait ta­lálkozóra hívta egy ismeret­len ember. Nem ment volna el, ha az üzenethózó nem lett volna régi, kipróbált is­merőse. Abban megbízott. Pontos személyleírást kapott tői© egy bizonyos Gabiről. Gabi azon a szombat es­ban: Beke Zoli. Bajkai tudta róla: öt sosem lehet megelőz­ni a szokásos keddi és pén­teki összejövetelen. A kályha melletti asztalnál ült, a Nép­szavát böngészte. — Szervusz professzorom — hajolt fölé Bajkai. — Mi újság a. nagypolitikában? Zolit nem áldotta meg a sors túlságosan nagy humorérzék­kel. összeráncolt homlokkal válaszolta. — Emlékszel, mit ígért a kormány? Azt, hogy télen nem lesz kilakoltatás. Es mi a vége a nagy fogadkozásnak? Nézd — bökött az újságra — napon­ta hetven családot pakolnak ki az utcára. A szükséglakások zsúfoltak. Apró gyerekek fagy­nak meg az éjszakában. Te,' mit gondolsz, János, mi lesz ennek a vége? — Világíorradalorrí - — mondta Bajkai. — Ez olyan világos, mint a kétszer kettő.. — Elkomorodott. — Vidéken se jobb. De addig kell, még egy kicsit brusztolni. A megyé­ben tízezreknek kellene se­gély. De hiába járt küldöttség Károlyi Gyulánál,.,a vén- esi-, bész a fülebojtját se mozgatja. VII. A Pálma kávéház A szokatlanul kemény fagy és a vele érkezett heves,, dunai szél. pirosra csípte a Váci úti járókelők arcát. Az emberek fázósan nyitottak be az ötvenes házba a Pálma kávéház tölgyfa ajtaján, jól- esőn melengették gémbere- dett ujjaikat a töredezett kály­ha virágmintás csempéin. Bajkái János jó félórával ko­rábban érkezett a megbeszélt időpontnál. Monorról jött. Tagbaszakadt ember volt, negyven felé járt. Vöröses szőke bajusza, egészséges szí­nű, kerek parasztképéről ma­gabiztosság sugárzott. Amikor benyitott a hátsó helyiségbe, ' négy-öt ünneplő ruhába öltözött fiút és lányt pillantott meg az ablak mel­lett. Ahogy közelebb ment, hal­lotta, arról beszélgettek, nem bánnák, ha ma kissé hamarabb fejeződne be a tanulás, mint máskor, szeretnék elérni a far­sangi bálon a nyitó csárdást. Rajtuk kívül csak. egy isme­rős fiatalember volt a szoba­

Next

/
Oldalképek
Tartalom