Észak-Magyarország, 1963. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-04 / 283. szám

ES2CÄKM AG IAROKS SA G Szerda, 19(53. (iccejnat í* A művészeti nevelés és a műkedvelő művészeti mozgalom Egy házfelügyelő kálváriája Két évvel in. Mindenik embernek a lelkében dal van és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek .szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét , is szépnek. (Babits: A második ének) Ha az emberben eddig élt a' vágy, hogy a bensőjében levő szépei, vajaimképpen kifejezze — már pedig érmek igenlése nem szorul bizonyításra —, ak­kor most, napjainkban külö­nösen él. .Az a tevékenység, amit a munkapadoknál, a gé­pek mellett és a legkülönbö­zőbb munkatérületekeri végez 'nem, elég ahhoz, hogy a maga belső világát teljes egészében kifejezésre juttassa. Belül gyű remiik valami többlet, valami más. ami nyilvánosság elé kí­vánkozik, arni csak akkor okoz örömet gazdájának, ha mások­nak ajándékozza, ha másokkal is megosztja. Hosszan lehetne fejtegetni: miért növekszik ez a vágy pont a mi rendünkben a tömegek között? Miért jut nálunk annyi energia, idő, pénz is erre? Miért válik lehe­lévé például a képzőművészeti szakkörök immár hagyomá­nyos országos kiállítása? Mi adja az erőt például az SZMT színjátszóinak ahhoz, hogy na­gyon lelkiismeretesen, sok fá­radsággal. járó munkával ké­szüljenek a'rendszeres tájelő­adásokra? És miért tartja ér­demesnek egy neves rende­zőnk, hogy foglalkozzon velük, oiyítsa, Vezesse őket? De gadjuk el a tényt, elemzés .ikül: az embereknek nálunk megadatott, hogy közöljék má­sokkal is a szépet, ami bennük éi. Ezzel a ténnyel mindenkép­pen számolnunk kell, és.rosz- szul tennénk, ha hamis zöngé- ,iü ítéletet hirdetnénk az önte­vékeny művészeti mozgalom felett, pusztán azért, mert gon­dot okoz a. módszernek, a meg­változott körülmények szülte magasabb igényekből fakadó mik&SRtini a 'keraese; Melyek hát azok az új for­mák, amelyek eredményre ve­zethetnek? Azok a szakemberek, akik sokat .foglalkoznak a miként kérdésével, egyre erőteljeseb­ben hangsúlyozzák - a klubosí- tást. Természetesen nem pusz­tán egy klubterem építését ér­tik ezen, hartem á klubfoglal­kozást, .mint módszert jelölik meg. Mert: ez biztosíthatja leginkább azt a légkört, ami szükséges a különböző csopor­tok képzéséhez, összeforrott- ságához, az esetleges más- más elképzelések tisztázásá­hoz, a neveléshez, egyáltalán az előbb Telepeshez. Itt kap­hatják meg rendszeres foglal­kozások közben azt a többle­tet, amivel megfelelő módon tudnak eleget tenni a megnö­vekedett és mindig is növekvő igényeknek. Mindez nyilván­valónál hozzáértő vezetőket, képzett szakembereket követel, akik maguk sem sajnálják az időt, a fáradságot, a minél eredményesebb munkáért: ön­képzéssel, tanulással, sok-sok töprengéssel, merészséggel. A klubfoglalkozás nem lehet csu pán egy-egy csoport összejöve­tele, aminek csali egy a célja: kellemes időtöltés. Ha valaki arra vállalkozott, hogy ad. ma gából valamit másoknak, ak­kor ezt csak igénnyel teheti. Ha nem így teszi, akkor kine­vetik és legközelebb már nem hallgatják, nem nézik. Ép­pen ezért csak tanulással, kép­zéssel, önmagunk állandó csi­szolásával vállalhatjuk a megméretést. Bizonyos, hogy a kellemes időtöltésre is lehet, kell módot találni a klubfog­lalkozásoknál, hiszen a leg­alapvetőbb feltétel természe­tesen mindenek előtt egy jól berendezett, otthonos hangu­latú helyiségnek az előterem­tése, ahová szívesen jön min­denki, de a főcél mégsem az időtöltés. A legfontosabb: szedjünk magunkra valamit, amivel többek leszünk, hogy ne találtassunk könnyűeknek, mert a mérleg másik serpe­nyőjébe a közönség már igen­igen sok súlyt rakott. végül Ne feledjük is az a célunk, hogy a közön­ség még több, még nagyobb súllyal mérjen. Annak a mun­kának a célja, amit az öntevé­keny művészeti mozgalom vé­gez, azonos a hivatásos mű­vészek céljával. A közízlés csiszolását, az általános mű­veltség emelését kell szolgál­nia ennek is. Ezek figyelembe­vételével kel! kezelnünk, új módon alkalmaznunk az önte­vékeny művészeti mozgalom hagyományos formáit is. Szük­séges az erők bizonyos mérvű csoportosítása, illetve a cso­portok feladatainak tisztázása. A színjátszók, az irodalmi színpad, a bábszakkör, bár mind külön egység, egy nagy célt szolgál: az irodalmi­művészeti nevelést. Határozza ez meg a programjukat, tegye egységessé, szorossá, összehan­golttá munkájukat! így együt­tesen nyilván hatékonyabb te­vékenységet fejthetnek ki. A zenei mozgalomnál a ki­sebb egységek szervezése tűnik helyesnek. Ezeknek a megte­remtése, művelése is egysze­rűbb és könnyebben mozoghat­nak, többet szerepelhetnek. A képző- és díszítőművész szakköröknek továbbra is az a célja, hogy a. képzőművé­szethez értő embereket nevel­jen. Fejlessze a látáskultúrát, az ízlést. Itt említenénk meg, hogy érdemes lenne többet foglalkozni egy most bonta­kozó mozgalommal, az ama­tőr filmezéssel is. Jelenleg csak elszigetelt csoportosulá­sok léteznek, megfelelő irá­nyítás és nagyobb lehetőségek nélkül. * Nem teljes a kép, tevékeny művészeti mozgalom­ról alkottunk. Teljes képet so­ha nem is adhat erről senki, mivel természetszerűleg örök mozgásban él ez is. A legfon­tosabb kérdések közül taglal­tunk néhányat, melyekkel ta­lán sikerült érzékeltetnünk: az öntevékeny művészeti mozga­lom nemcsak a. múltban volt. hanem most is óriási tényező kulturális életünk egészében. Tegyünk érte rangjához illően. Párkány T.ászlő Priska Tibor (Vége.) ezelőtt költö­zött be Vári Dezső, az akkor 28 éves fiatal­ember, kis családjával a Kili­án-Észak H/2-es lakásszövet­kezetének, Kistábornok utca 38. szám alatti házfelügyelői lakásába. Bár az érettségizett fiatalember kissé másképpen képzelte él lakásproblémájá­nak megoldását, mégis öröm­mel vállalta a házfelügyelői teendőkét, a szép kis lakásért és a 300 forintos fizetésért a 48 Lakásos, három lépcsőházas épületben. Felesége is kim; radt állásából, hogy a férj el­foglaltsága ellenére (az LKM tervező irodájának dolgozója, az ifjúsági ház gondnoka, s a KlSZ-ben is tevékenykedik) megfelelhessenek a házfel­ügyelőséggel járó minden kö­vetelménynek. De boldogok voltak a lakásszövetkezet tag­jai, s Márkus Károly, a lakás­szövetkezet igazgatóságának elnöke is, hogy ilyen rendes fiatalembert kaptak házfel­ügyelőnek. És egy évig nem is volt sem­mi baj. Egy év után azonban megkezdődött Vári Dezső kál­váriája, s most, egy év eltelté­vel oda fajult ez az emberi ki­csinyesség', megne.mértés szül­te ügy, hogy a házíelügyelönek és családjának nincs egy nyu­godt perce, s a lakásszövetke­zet legtöbb tagja már torkig van az egésszel. pos budapesti iskolára javasol­ta. Hiába állított helyettest, lilába kísérelt meg érvelni, kérni ő és a szakszervezet egy­aránt, hiába tartotta érdemes­nek továbbtanulásira a párt- szervezet, a KISZ és munka­helye, ahol megbecsülik szol­galmát, igyekeze tét, — a lakás- szövetkezet elnöke (elsősorban ő) ragaszkodott ahhoz, hogy Vári Dezső csakis házfelügye­lő legyen. Négyszer kellett ha­zajönnie különböző tárgyalá­sokra, valóságos „tetemrehívá- sokra” az iskoláról. Csupán 19G3 márciusában hat „figyel­meztetést” kapott kézhez, majd jött a felmondás, amit a TEB hatálytalanított, mert jogtalannak tartotta. Egymást követték a fenyegetések, pisz- kolódások, majd az újabb fel­mondás. Hiába akart Vári De­zső lakást cserélni, hiába akadt már két cserepartner is, valaki ahhoz ragaszkodik, hogy Vári és családja „taka­rodjanak” a lakásból. Pedig néha szóban már meg is egyez­tek a cserében, már-már. úgy látszott, hogy a legilletékesebb is hozzájárul az. ügyhöz, de közben Vári „bűnei” ismét szaporodtak. Képes volt még a Felsőfokú Kohóipari Techni­kumba is beiratkozni! történtek mulasz­tások a házfe.1­És hogy Nehéz lenne felsorolni. hogy egy év alatt hány szervet, hány hi­vatalt járt meg Vári Dezső ügye”, hány embert foglal­koztatott az a hatalmas akta­halmaz, ami nem azért szüle­tett elsősorban, mintha Vári olyan rossz házfelügyelő lenne, hanem azért, mert tovább akar tanulni, és nem hajlandó le­mondani erről a „bűnös” szán­dékáról. A több kilónyi, fegyelmik­ből, bírósági perekből, jegyző­könyvekből, levelekből, s ki győzné sorolni, milyen iratok­ból álló aktahalmaz első papí­rosa.. az első „figyelmeztetés” akikor született, amikor a szak- szervezet; Vári Dezsőt öt hóna­ügyelői teendők ellátása körül is? Hát lehet ezen csodálkoz­ni, amikor a lakásszövetkezet igazgatósági elnöke, aki vala-1 mi presztízs-kérdés féleséget I *rá* A-**************** kreált ebből az ügyből. M hónapok óta szóba sein “ házfelügyelőjével. Hón óta írásban, egy füzetecskc d3' in „érintkeznek” egymf ő* Vári már takarítószereksc -1” kap pénzt, már a kiéget v i ‘ lánykoriét sem cseréli J® csak azért talán, mert (tó“1 Ez a napjainkban ige: sz? morú, valóságos tengeri'«*™' ra, s a régi háziurak n«c megmutatom én!” magiad-, sara emlékeztető ügy Jó** már nagyon sokaikat 1,3 ‘ koztat. Már az LKM sza >d:r' vezeti bizottsága, sőt.ü if'' üzemi pártbizottság is azosf radozik, hogy'’ lezáruljon ej;if áldatlan, egy egész ház ly* jét megbolygató, s a. Vári-10/ Iád életét megkeserítő ylt*** ria járás. De vajon, ha dB' kásszövclkezet igazgatok:®' nalc elnöke, aki betegig hivatkozva elzárkózik békés rendezése elől, tóvá#3 is csak azt a megoldást Wu helyesnek, hogy VáriékajA1) kell tenni az utcára”, még az is előfordulhat, tovább tekerődzik ez az daS‘ kígyó?! r~ ! embe.érck I Nagyon sok li;c> s z erí béri együttélés ma vaiwt sza bályal úgy kívánják, nogy ' ne fordulhasson elő. *.) Rajzpedagógusok tanácskozása gyei bizottságának tagja nyi­totta meg. Ezután Domonkos Imre, a rajzpedagógiai és kép­zőművészeti tagozat titkára számolt be az elmúlt tanév­ben végzett munkáról, majd a jelenlegi tanév feladatairól szólott. Ezt követően Seres János, a Borsod megyei tago_ zat vezetője tartott beszá­molót az elmúlt évi munká­ról, majd ismertette az új tan­óv munkatervét. A tanácskozás részvevői megtekintették a rajzpedagö­. ... , ... . . giai kiállítást, később pedig a Miskolci Országos Grafikai Miskolcon, a nevelők Kos­suth utcai művelődési ottho­nában december elsején or­szágos tanácskozást tartott a Pcd agögusok Szakszervozeté- nek Rajzpedagógiai és Képző­in üveszeti Tagozata. A tanácskozást, melyen töb­bek között Török Tivadar, a Mű vei öd és ügyi Minisztérium főelőadója, Farkas György, fiz Országos Pedagógiai. Intézet tanszékvezetője is jelen volt, Kaposvári Károly, a Pedagó­gus Szakszervezet Borsod me­Timiikéi autó — Kérem, abban a november 17-í jegyzetében nem irt igaz dolgpko.t... — Hogyan'! Hiszen önök adták az információt! • — No, igen. November elején, még valóban csak nyolc dolgozónknál.' voll saját ásító ja. De november 17-én, ami­kor erről megjelent a cikk, már 12-rc nőtt nálunk a sze­mélygépkocsik száma... A Miskolci Betoiláruffyár főmérnöke vitázott, így ve­lem a minap. Persze nem valamiféle haragos, pará.zshangú • vita volt ez. hiszen ami szóba került, annak mindketten örültünk. Elsősorban talán én, meri abban az említett jegyzetben azt írtam, hogy ha nein is nagy az arány (a gyár 600 dolgozója közül akkor nyolcnak volt saját autója), mégis örvendetes, hogy egyáltalán már ilyen arányról is beszélhetünk. Mert vajon létezett-e ilyesmi alig húsz évvel ezelőtt, jutott-e a. megélhetésen kívül ilyen értékes luxuscikkre egy nehéz fizikai munkát végző em­bernek ? S hogy ez az arány egyre nő, annak világos bizonyí­téka az is, hogy a. Miskolci. Betonúm gyárban néhány hét. alatt újabb négy ember vásárolt személyautót. És talán e cikk. megjelenése után hamarosan újra vitázni Itezd velem a gyár főmérnöke: , Kérem, ebben az újabb jegyzetében sem írt igaz dolgokat... 4; Biennalet; * * * A Marryar Rádió és Televízió miskolci stúdiójának műsora (A ISO méteres tiuilárnbossz-oia ie—1© óráig) Megyei körkép, N a pírén den: az export! Befejezéshez közeledik .. . X Hajdú Mihály: Magyar paraszt­ig dalok. ;j: Az egészségügyi kultúra leérd é- % sei. ❖ Asszonyok műsora: a nőtanács ^gondoskodása az öregekről. Jfr Egyveleg Strauss-keringőkböl. Sporthiradó. |Országgyűlési képviselők $ és megyei tanácstagok I beszámolói * * December 10: Góesl Miklós orsz. 4 gyűl. képv. és Csató Sándor me- #gyei tanácstag, Mezőkövesd, 17 óra­jkor; Szepesik flezBö orsz. gyük T képv. és Gáspár Gáspár megyei ta- X nácstag, Felsődobsza, 13 órakor. t December 11: dr. Deseő Jenő ráz. gyűl. képv. és dr. Varga Já- ~ A sfcnos megyei tanácstag. Sály. 17 óra- I*' sfr‘kor: Papp József orsz. gyűl. képv. me<^el UmácstaS. Vezényel; Lambert© Gardelli Az Országos Filharmónia miskolci kirendeltségének nagyzenekari hangversenybér- let sorozatá-ban rendkívüli ze­nei esemény tanúi lehelünk december 9-cn, hétfőn este a Miskolci Nemzeti Színházban: a Miskolci Szimfonikus Zene. kart a- hazánkban tartózlcodó Világhírű olasz dirigens, lam­béria Gardelli vezényli. A kon­cert műsorán Ha.yd.n D-dur (londoni) szimfóniája, vala­mint Beethoven VII. szimfó­niája, szerepel. Két nappal később, decem­ber 11-én a „B” kamarahang­verseny bérleti sorozatban, a Zeneművészeti Szakiskola hangversenytermében, a. Bu­dapesti Madrigál Kórus hang­versenyét hallhatjuk. A kórust Szekeres Ferenc vezényli, köz­reműködik Gábor Artemis (ének). Czigány György (zon­gora) és Kovács Imre (fuvola). Tanácstagok fogadóórái Miskolc városi tanácstagok: December 5: dr. Deseó Emil, Me­gyei Kórház rendelőintézete, fsz. 33. bz., 15 órákor; Földes! Gyula, Miskolc-Tapolca, Rudas László pártszervezet, 17 órakor; Kormos György, Major u. 4. az., tsz-Jroda, 16 órakor; Németi Ferenc, Szabó Lajos utgai általános iskola, 18 óra- kpr; Recskó Tstván. IV. kér.. Kő u. 35. sz., 17 órakor; Tóth Mária, Nagyváthy u. általános iskola, 13 órakor; Vágó Péter, ír. kér., Marx Károly u., Oprendek pártszerve­zet, 17 órakor. Csokor helyett — Állj, állj! Kezdjük újra! Ennél a jelenetei a követ kezőkre kell ügyelnünk... , Es a szereplők újra megállnak, ki tudja hánfldi./or^n'’ . az est folyamán. Orosz György pedig, a Misklci Nemz Színház főrendezője magyaráz, magyaráz, lurepeser.. Melyik próbáról való a kép? Mindegvikrl- Az SZl színjátszói, a Csortos Gyula együttes hetcnkewVcL^crpr bál, és a fiatalok mindig keményen dolgozna?, fékezné a legpontosabban követni a rendező utast tas-f vn ' Jj hogy csak így lehet eredményes a munkajuj. Ho^zu óta dolgoznak együtt, és számos szép siker ytti szórom kát, tehetségüket. A legújabb: nemrégiben át a Kiv | Együttes kitüntetést Budapesten, melyet a Nbmuvetósi i tözet és a wuívelödésügyi Minisztérium ltclya csoportul Egyik igen szép jelzője ez eredményes munká'uknak. És jó alkalom egy rövid visszapillantást^ Nem azzal í igénnyel, hogy elmondjuk az együttes történftét, mert ern *• ők sem tudnának sokat mondani. Legfeljebb, mnyit: szere a színjátszást, a törzsgárda már több mint öi'tve együtt va Még azt tehetnék hozzá: rengeteget játszwlak. a lctsaal egyre növekszik, és most már az okoz gondft, hogy minden- szerepeljen. Hagyjuk hát a történetet, inkább az apró top nősekből idézzünk néhányat, amiket ők maguk emitter)1 meg az elmúlt évek sok-sok élményébe!, Mint a legkedvr sebbet említik a következőt: — Hangácson szerepeltünk. A szünetben az iskola iß3 gatója odajött hozzánk és azt mondta, hogy az előadás v gén maradjunk a színpadon. Nem tudtuk mi lesz, de térin szelesen mindnyájan a színpadra niejtünk. Úttörők jött -jt hozzánk, és mindanyiunknak virágot adtak. Nagyon szí •T sen emlékezünk erre az estre. . Í Egy másik, amit szintén a legszebb emlékek között tt tarjak számon: — Ugyancsak tájelőadásra mentánk, de az egyik szer«' lónk nem tudott velünk tartani. Abban állapodtunk wj hogy kocsival jön utánunk, így időben érkezik niajd az ef adásra és nem kell várakoztatnunk a közönséget. A koí azonban elromlott, és a barátunk csak másfél órás késés* érkezett meg. A művelődési otthon tömve, az emberek vi jak a kezdést, telik, múlik az idő, és mi csak várunk. Idei f sen. A közönség azonban riem türelmetlenkedik. Más V óráig nyugodtan vár mindenki, senki sem áll fel a helyért * Ezt sem lehet elfelejteni. í Más: / X — Elindultunk már a faluból, amikor észrevettük, ha í az egyik szereplőnk hiányzik. Amikor később ő is közöttük i ült, valaki nekitámadt: „Háromszor is kiáltottuk a neved* í Nem tudtál szólni, bogy nem vagy itt?” J Az együttes sokát járja a megye községeit. Főleg azoK1 $ a helyeket keresik ahová a színház nem jut el. A fiatal* jé nagyon szeretik esteket az utakat. A magyarázat valahol V rejlik: ■S — Szinte minden falura jellemző, hogy a közönség * í lünk együtt éli a darabol;. Az emberek valahogy nem el#* •k getelt nézők, habéin együtt örülnek, bosszankodnak a ^ replőkkel. „No te jól megjártad! Helyes! Úgy kell neki!’" $ hallatszanak a megjegyzések, felkiáltások. Mintha elfel^ •K keznének arról, hogy játék, amit látnak. Ez igen jóém * nekünk. ­Bizonyosan azoknak is. alcik a tömött széksorokban * nek. Akik már számtalanszor adták tanújelét: szereti örömmel várják az együttest. És ezt a Csortos Gyula színpj szintén a legmagasabb kitüntetések között tartja szám«1 (nriíJpt) A* ***** A * kk-fűc*-k-k+** » M-*. A A * éi»rHNrA-jli A * A A * A * i** fc£. \ 49. lottó cs fotó jáfckhétfől a Borsod*Á-Z s Heves megyékben vásárolt totó és lottó­szelvényeket Miskolcon értékelik ki Miskolc város területén lévő toté-fottő kiren- delfségeinknéf a lottószelvéivek bedobás! idefe a 49. heti játékhéttől kezdődően csütőirtiHi déli 12 óra, a totószelvénvek fiedobásí határidejf vasárnap déli ]1 óra

Next

/
Oldalképek
Tartalom