Észak-Magyarország, 1963. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-04 / 283. szám

6'ríTa, 1963. december 4. ÜSZAStMAGTAROKSTIAO 5 j» munka eredménye: lígésg éwhén kitűnő termelés Nem isméi• akadályt csss ózdi nagryolvasztómíí kollektívája különféle értékelések, sla- 'fötikák most már világosim Jutatják, hogy az év első ld- ro.' hónapjában a nagyol vasz­• tó;,ű termelt a legeredménye- teben. Hosszú számoszlopok é.xjelzik az ózdi kohászok si- ft'-eit, s ez nem véletlen. A jó s? -rvezés, az előrelátó, pontos ^rvezéssed és okos mimikával, ’em utolsó sorban igyekezete 'al párosulva ezt ercdményez- IX 1509S Soma p iervíűiaeSIesítést LáSk el. Kimagasló eredmény .^amelyre büszke az egész -WC?, de elsősorban a nagyol- ,■ ztó gyárrészleg dolgozói, tík fogadalmukhoz híven, * *?ész évben eredményesen bígoenak. De nemcsak egy- Sírti tervtúlteljesitésről, hinnyiségi növekedésről van sz, hanem egy másik lénye­ge dologról is, amely ugyan- °s;í a szívós és következetes P* lica eredménye: lavuü a tninüség Azizdi kohászok tehát mind Piennjségi, mind pedig minő­ségi trvüket teljesítettéle, il- .'IfitvotúHélj&sítettélc az év első Idler- hónapjában. Célul tűz­ték ]\ ugyanis, hogy a minő­ség rpgjnvitása érdekében az L -1- i. osztályú nyersvas ré­szesedési aranyát, a bázishoz viszonyítva, két százalékkal növelik. Ehelyett a minősé javításában 7,4 százalékos ré­szesedésnél tartanaid S hogy mit jelent ez az acélgyártás szempontjából, azt legjobban az acélmű szakemberei, az ol­vasztárok tudják. Ugyanis, ha a nagyolvasztómű jó minősé­gű acélnyersvasat ad az acél­műnek, akkor az acél minősé­ge is javítható, ezáltal az egész termelés gazdaságosan alakul­hat. Jól megalapozza tehát a nagyolvasztómű az acélmű eredményeit is. Aztán a mű- szinttervi feladatok teljesíté­sével is követendő példát mu­tatnak az ózdi kohászok: Gazdaságosan íermeinek Ezt a nagy célkitűzést ás sok akadály, nehézség közepette sikerült elérniük. Mi bizonyít­ja legjobban, hogy valóban gazdaságosan termel a gyár­nak ez az egyik legjelentősebb és nagy létszámmal dolgozó egysége? A számok itt is meg- cáíolhatatlanul bizonyítanak: a tervezett 10,1 millió forintos megtakarítással szemben az év első kilenc hónapjában 26.3 millió forint letf a megtakarítás Az ózdi kohászok örülnek ezeknek a valóban kitűnő ter­Csillagvizsgáló liszaszederkény-üjjvárosban Ti szas ederkény-U j városiján eddig töb mint ezer lakás ké­szült el. Jár dolgozik a város új tóenyérRára, s jövőre újabb létesítményeik készülnek el. Elkészül a' öt épületet össze­fogó árkádé üzletsor, és újabb 1811 lakásbi költözhetnek be a családok. Demklvül számos la- Köház épílsét is megkezdik. Ezek közöt lesz a 15 emelet magas; tornyház. amelynek tetején csillagvizsgálót rendez­nek be. Azl!j csillagdát társa­dalmi muxÄval készítik ©1- Kupoláját 'íriszai "Vegyikom- fiinát és a 'ítteapalltenyai Hő­erőmű dolgozói munkaidő Után, megtakarított anyagok­ból állítják össze. Az új to- honyházban nagyobbrészt — a . korszerű köve.elményélcnek megfelelő — kétszintes laká­sokat alakítanak ki. Ez azt jcJemti, hogy a dolgozók a nap­Óa^áiaként 2 tonnával több acél Az Ózd! Kohászati üzemek dur- Vabengcrmüvénelc 3-as számú taéiylcemencéjében a munkadara­bok súlyának növelése miau egy­ezerre csak s öntecset helyezhet­tek el, hogy azokat hengerlésre felmelegítsék. Elhen Imre techni­kus és öt társa javaslatára a ke, tneneo falazatát úgy építették út, bogy abban most már 10 öntecs is elfér. A módosítás jól bevált, a kemencében óránként, átlagosan csaknem két tonnával több acélt Izzíthatnak, s ezzel a berendezés teljesítőképessége több mint lu szá­zalékkal megnövekedett. Ezáltal egy évben 14 millió forlut érték­kel növekszik az özem hengerelt- acél termelése. Az új megoldás ér­tékes segítséget nyújt az üzemnek a* évelcji lemaradás csökkentésé­hez, illetve a terv teljesítéséhez. t=a A TARCALI földműves­szövetkezet boltegységei ebben us évben 240 ezer forintot használtak fel boltfejlesztésre. — A NAGYVILÁG című fo­lyóirat szerkesztőségének köz ^működésével irodalmi anké­tet rendez december 7-én este Sárospatakon a Kossuth Lajos fiúkollégium ifjúsága. Ennek Során a színjátszó csoport Sza kólezai Lajos tanár előkészíté­sében bemutatja Siegfried Lenz színművét. — VADNA községben az állomáshoz vezető Ság vári Endre utcában községfcjleszté- ui alapból 200 méteres beton- i&rdaj. építettek. pali szobából egy lépcsősoron juthatnak fel az emeleten , el­helyezett fürdő- és hálószobá­ba. A toronyházat egyedi ter­vek alapján építik fel és ab­ban 73 lakást rendeznek be. Tiszaszed erkény-U j város épí­tésének meggyorsítására ta­vasszal már széles körben al­kalmazzák a Bementei Könnyű- betongyár új termékét, a gáz- Kzilikát felazóelemciket, így például három — egyenként 36 lakásból álló. nyolcemeletes — középmagas házat a Beren- tón készülő falazóelemből, egy 55 lakásos épületet pedig gáz- szálikát középblokkokból épí­tenek fel. Emellett hozzáfog­nak a könyvtárral, játékszo- báklkal, színház- és möziterem- mel felszerelt. 500 férőhelyes művelődési ház és egy újabb, 12 tantermes általános iskola alapozásához. Az új létesítmé­nyek és lakások 1965-re ké­szülnek Ch melési síkeréknek, de nem ül­nek babérjaikon. A nemrégen lezajlott termelési tanácskozá­sokon Ggyemberként határoz­ták el, hogy 1964-ben még job­ban, eredményesebben dolgoz­nak. Ez azonban csak úgy ér­hető el. ha a feltételeket az eddigieknél jobban biztosítják számukra. Igen sok műszaki problémát kell megoldani, hogy a nagyolvasztó gyárrész­leg továbbra is az élvonalban haladjon nemcsak Özdon, de az egész mag var kohászatban is. Ebben az évben kell meg­alapozni a jövő év sikeres munkáját, s ha figvelem.be vesszük, hogy sor került az T. számú kohó üzembehelvezásé- re, akkor különösen kitűnnek a feladatok. Még nagyobb szervezettségre van tehát szük­ség. ez alapozhatta meg a ter­melés növekedését, a gazdasá­gosságot és az önköltség továb­bi csökkentését. Az egyik leg­fontosabb teendő: iavsfíiEii ísz »nyageFátást! A kohók anyagellátása még nincs biztosítva és a mészkő- ellátás is nehézségeket okoz. a MÁV ismert szállítási nehéz­ségei miatt. Ezért a lehetőség­hez mérten nagyobb erőfeszí­téseket kell tenni az alap­anyagellátás javítása érdeké­ben. Azzal is számolná kell, hogy télen esetleg a hengerelt áru kiszállítás se lesz zökke­nőmentes. Az ózdi kohászok azonban nem egyszer bizonyí­tották be, hogy nem ismernek akadályt, s elhatározásukat valóra váltiák Bizton hihető, hogy így lesz ez a jövőben is, teljesítik ért ter­vüket, sez alapja lehet a jövő évi még sikeresebb -Icohász- munkánolc. Végezetül megállapíthatjuk: az ózdi gyár szép eredményei nem véletlenül szüleinek eb­ben az évben, s különösen nem a nagyolvasztóműben. A legfelsőbb gazdasági-műszaki vezetéstől kezdve, a művezető­kön át, az olvasztárokig egyet­len cél fűti az embereket: a terv mennyiségi és minőségi teljesítése.. S ez pénzt jelent, nemcsak a népgazdaságnak és a gyárnak, hanem az egyes embereknek is. a. várható nyereségrészesedésben. Szegedi László Még egyszer a „Geszti Szerelemről ST I. Epy ködös, alkalmatlan, de bortermelésre, arra igen alkalmas, mert ezek­nek a főuraknak megvolt a le­hetőségük arra, hogy kedvük , , , . , __... , ,,__, szerinti helyen vásároljanak f utta az utat a ho, hogy órakon . ■' ’ bortermelésre alkalmas terüle­tet. Nem semmiért tartottak sötét téli éj- I szakán ve­lem már megesett, amikor be­keresztüi hiába barangoltam, nem találtam meg azt a nyo­mot, amelyen a célhoz értem volna. Mással is megeshetett ez. De megeshet ez nemcsak be­havazott úton, hanem a fele­dés rétegével letakart törté­nelmi adottságú helyeken is. A történelmi adottságú helyek­kel is. Jó ilyenkor, ha olyan útitársunk van, aki ismeri a tá­jat, az adottságokat és n lehe­tőségeket és elfogadjuk jót akaró szolgálatát. Különösen, ha nem is csak rólunk van szó, nem is csak egy gondjainkra bízott faluról, hanem egv olyan népgazdasági lehetőségről, amelynek kiáltva elfekvő lehe­tőségeit hírből már eddig is is­merték megveszel'! c, sőt or­szághatáron túl is. Nem állí­tom, hogy olyan sokan, de azt igen, hogy a hozzáértők igen számosán. Kezdjük egy történelmi adattal., .,Signatum Gest 26. máj. 1770. Interrogationes 4” — olvasható. — „ Mi tsodás és minémű fogyatkozásai vágy­nak és minémű különös hasz­nai?'’ cím alatt: „Helységünk hadárában különös jótétemény a szőlőhegy ... Fogyatkozásunk ellenben az, hogy a szántóföld­jeink mind kevesek, mind so­ványak és az nagy hegyek miatt nehezen és nem is trá­gyázhatjuk, ezért is magunk határján elegendő kenyerünk nem terem, a záporesők is, mind szántóföldjeink, mind szőlőhegyeinkben sok tetemes károkat szoktak okozni..Es mégis különös jótétemény a szőlőhegy 1770-ben. Pedig a Gesztiek tulajdonában lévő te­rület csak elenyésző hányada annak a hatalmas szőlőterület­nek, melyet a felső tízezerhez tartozók birtokoltak. Leírok néhány nevet: Báró Szepessi Antal, Báró ötvös Ignác, Gróf Csáky Tivadar, Báró Sroken- dorí Ferdinand. Fáv Ignác és Antal, Gróf Péchvné, Báró Winbitten, Fáy Bamebáené, Klobusiczky család. Majthénvj Pálné. Báró Majthényi László, a Csáty nemzői sós. Almássy József, Fényes Elek stb. Ennyi szőlőbirtokos ffiúr egy ilyen kis faluban!? Ha más adat nem volna, csak ez. nem kell-e. hogy elgondolkoztas­son?! Hiszen közülük eev rém lakott Geszten! Csak sző1 obir- tokn volt itt. Mert egy 16i!9-ik é\d feljegyzés ezt mondia: „itt nem lakik nemes.” Lakozásra itt, műveltettek itt szőlőkultú- rát! Nem foglalkozhatom itt. a „Fromontóriumok” peres dolgá­val, a cseretérül etekkel sem, de ezt az. egy adatot leírom az 1579. évből: „Egyrészről Ujszászi Lőrincz és Tibor Ambrus, ónás- részről B. Zicsi a geszti prb- montóriumon lévő peres szőlő dolgában 100 forint vincullum alatt kötelezik magukat, hogy amit a vármegye határpz, an­nak alávetik magukat.” Elgon­dolkoztató és a per súlyát méri 1579-ben a 100 forint vin­culum. Gondoljuk el. micsoda pénzösszegről van szó! ley ért­hető, hogy ezekben az időkben a gesztiek csak a peremré'ze- ken tudtak, sokszor egy élet munkája alatt összegyűjtött jö­vedelmükből venni néhány száz négyszögölet — de vettek! — és mint a bortized termesz­tésére kötelezettek, munkáltak bizonyos területeket. E néhány, itt ismerteteti tör­ténelmi tény mellett, ha még azt is tudjuk, hogy a híres len­gyel kóser bort itt készítették, tárolására pincéket építettek, közvetlenül innen szállították Lengyelországba, ezért itt, ebben az igen félreeső faluban, amelynek bekötőútja nem volt, úttól és vasúttól távol, keres­kedő családok telepedtek meg, s melyről a temető fejfái a bi­zonyosságok — mindinkább nyilvánvalóvá lesz. hogy kü­lönleges adottságú hely. Talán már ííém is kellene le­írnom azt., hogy ezek mellett kiváló aszúja is terem. Meri ezt aztán kevesen hiszik. Azért, mert csaknem elpusztult szőlö- kul túráin helyén pótlásként kevés furmint és hárslevelű tőkét ültettek el. De van ilyen és meg lehet róla győződni. Az aszúsodáshoz szü c ti <^rno s penész Geszten élő valóság és az egész falu tanúja annak, hogy igen, itt voltak bő aszú- termő esztendők. Ismerik az aszú készítés, módját is, pedig ezt már résen készítették. Én 14 éve studírozom e szívemhez nőtt lehetőséget, azóta nem. de jó pár alkalommal én is ízlel­tem. ~~Ü7 rr~ nincs ma? Hopv miert Sok oka van. Nem sorolhatom fel mindazokat, amelyekre én gondolok, de annyit elmondok, hogy itt tulajdonképpeni szőlő- kultúráról nem is beszélhetünk a jelenlegi állagánál fogva, mert csak szőlővegetáció van úgy 20—70 százalékig a pro- montóriumok teljes egészén és 20—30 katasztrális hold. ennél jobb százalékú szőlő. Emellett az összterületek pótlása, vagy újratelepítése csemege szőlő­vel, a szépen díszlő cs bőven termő rizling-olasz és bánáti, mézes, pozsonyi fehér, ezerjó leányka és egyéb bőventermő fajtákkal pótolják lei a hiányt- Az pedig tudott dolog, hogy ezek nern, vagy kevésbé aszű- sodnak s ami sszúsodás van. azt box-javítónak beszűrik a többivel. Érdemes lenne a bor- sodgeszti pincékben megnézni a rakodium celláról is. Hozzáér­tő embereknek ez is sokat el­árulna. Mondhatom, bőven van. Én is meg tudnék ajándé­kozni egy-egy marokkal vagy húsz kiváló borászunkat. De azt teljes felelőséggel ál­lítom, hogy a furmint és hái's- levelű díszük itt olyan szépen, mint bárhol a Hegy alján. Ezf meg lehel és meg is kell vizs­± ülj. a, -hr-4r ^^ -A- -A ■ -J Hatalmas ha*ócsavar gálái. De azt is állítom, teljes felelősséggel, hogy az olasz riziing, a leányka, az ezerjó, és a más fajták is, olyan gyönyö­rűen díszlenek, hogy hazánk­ban kevés az ilyen hely. Emiatt az adottságok miatt is teljesen más illatú, zamaté, szinte selymesen lágy boxt ad, melynek tüze együtt jelentke­zik azzal az érezhető, finom, enyhe, diszkrét pax-főm illattal, mely minden más bortól meg­különbözteti, például a hegy­aljai sajátos, savas, a talaj­adottságból adódó borok egye­dülálló zamatétól. A geszti bor lágyabb, savtalanabb, jó évjá­ratban különlegesen édeskés, kesernyés, szinte százszámra pattan ki belőle pohárbatöltés- kor az üdítő, hajszálvékony szénsavbubox'ék. Elfogult lennék talán? Ezen a mérlegen is lemérettem már magam és méregetem is, mert tizennégy év alatt volt időm. De annyi sok nehézség­gel. meg nem éxttéssel, közöm­bösséggel találkoztam ezt az ügyet tekintve, hogy már csak­nem igazat adtam annak az Irányos Józsefnek, aki Bíró Károllyal volt nálam, — mint a hegyaljai szőlőrekonstrukció akkori felügyelője, jelenleg az Ampelológiai Intézet tudomá­nyos munkatáx'sa, Bii'ó Károly pedig a kutatóintézet h. igaz­gatója — s azt mondotta: „Bár a világ legjobb borának a zs­inata érezhető ezen a boron, a Samos-i zamat, de hogy itt szőlőkultúi’a legyen, nem hi­szem, mert. az akadályok miatt belefái'adok.” Bizonyára azok­ra a megneméríésekre gondolt, amiből jó adag jutott. De elismerés, a mai megér­tésért és a felkarolásáért e fon­tos népgazdasági ügynek, a legfelsőbb vezetésé és az ezt megvalósító, — belátható időn belül realizáló — megyei és já­rási illetékes vezetőké és név- szeiint dr. Fejes Sándor Kos- suth-díjas F. M. főigazgatóé, akiknek ügyszeretetéből, hi­szem, rövidesen újraéled a fe­ledés fátylával letakart törté­nelmi szőlőkultúra és Bacchus felemeli poharát Borsodgeszt népének felvirágzására és bol­dogulására. Nem is sokan sej­lik Boi'sodgeszlen, hogy milyen nagy távlat és lehetőség vaxi előtte, hogy az ország egyik legkultúx'áltabb, leggazdagabb községe lehet, ha ezt a kínál­kozó lehetőséget azonnal meg- x-agadja és népünk új életének épülő és építő rendjéhez oda­adja munkája és tudása legja­vát. Mert ha 3770-ben ezt írták be a falu valloiixásaként, azzá lehet sokkal inkább ma és azzá is lesz népgazdaságunk segítő támogatásával. Halomvár, Ar. LKM .-cíISntöflf.lében készül az 1200 tonnás tesiRevjáré hajúk meghajtömtive, melyet a Magyar Daru- és hajógyár angyalíöldi gyárrészlegéneic szállítanak. Képünkön az lkai atéiöniöüéjébcn el­készített liajócsavar. Megérkezett... Egyesek talán már abban reménykedtek, hogy az idén elmarad... Pedig csak késett. Vasárnap reggel a miskolci piacon viég novemberi napfény előcsalta- kivirágzóit barka ágakat árusítottak. De a zöldségpiac kertészei, kofái és őstermelői már készülődtek le a „téli menedékhelyre”, a pincébe. Aki a hétfőn és kedden reggel Miskolcon mért ■—S fokos hidegnek még nem akarna hinni, azt is meg­győzheti a tél végérvényes bekSször.téröl az, hogy a zöld- ségárusítás már nem a szabadbán, hanem a csarnok pincé­jében zajlik. Az a három kis Berva motoron lovagoló sporthorgász se tévesszen meg senkit, akik a S fokos fagyban fogvacogva, de azért mosolyogva igyekeztek a „nagy vizek” felé. Ók is csak búcsúzni mentek a mostoha horgászmezőktől. Iá- s.) * * * * * * x y * t: * * : , r. Halomvár, A 316 méteres nie]yc1 ré. gészeink kora vaskorinak tarta­nak (i. e. 1100—900), sok beszé­dét kihallgathatta az alatta dolgozóknak, a provnontörium munkásainak szívverését is meghalhatta, mikor pihenni le­feküdtek tövébe. Hallhatta an­nak a névtelen jobbágynak az örömét is, aldt „Szent Ilona Móré Istvánná (engedélye alapján) megengedi Bor/o/s Já­nosnak és nejének Tereszt én yi Dorottyának, hogy egy geszti jobbágyot felszabadítsanak.” (1589.) Ha már elgondoltam és megéreztem, le is íx'om: az első szüreten szeretném meghallani az ősi vár vallomását közösségi életünk új nagy alkotása meg­valósulása alkalmával. Azt, hogy örül a Halomvár is! Együtt örül Borsodgeszt boldo­gabb jövendőjét építő népével. Dózsa Molnár Dániel i-ef. lelkipásztor (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom