Észak-Magyarország, 1963. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-01 / 281. szám

s ESZARMAGYARORSZAG Vasárnap, 1963, december 1. Oswald a merénylet után Rubyhox igyekezett ? Az AFF különtudósítója rekonstruálja a merénylet utáni első órák eseményeit —- Ki adta fel a hirdetést? — Ruby emlékiratait írja Az FBI emberei Dallasban folytatják a nyomozást Oswald, valamint gyilkosának: Jack Ruby-nak ügyében. A nyomo­zók vizsgálatot tartanak a vá­rosnak azokban a részeiben, ahol feltehetőleg céllövési gya­korlatokból származó, lövedé­kek által átlyuggatott konzerv­dobozokat találtak. E nyomok­ból arra próbálnak következ­tetni, hogy Oswald — vagy mások — a merénylet elkövetése előtt „gyakorolták magukat”. Azt próbálják felderíteni, hogy a megtalált puskagolyók közül volt-e olyan, amelyet a Ken- nedy-merényletre ■ állítólag használt olasz gyártmányú pus­kából lőttek ki. Az FBI, az Amerikai Szövet­ségi Nyomozó Iroda haladékta­lan vizsgálatát követeli „a te­xasi őrjöngök” egyik csoportjá­nak ügyében két amerikai kép­viselő. Grabowski demokrata­párti és Conte republikánus képviselő pénteken este köve­telte, az FBI derítse ki az úgy­nevezett „Dallas, Texas ameri­kai ténymegállapító bizottságá­nak” hátterét. Azon a napon, amelyen Kennecjy elnök megérke­zett végzetes dallasi kortes- útjára, a Dallas Morning News című helyi lap, fize­tett hirdetés formájában, egy kolumnás „szózatot” intézett Kennedyhez, az említett szervezet, vala­mint elnökének, bizonyos Bemard Weissmann-nak nevében. A két amerikai képviselő, az FBI vizsgála­tát követelve, most megál­lapította, hogy a közle­mény „ádáz, gonosz és gyalázkodó volt, rosszindu­latú szóhasználatával al­kalmas lehetett fanatikus elemek felizgatására.” Mint a sajtó mér korábban er­ről hírt adott, a dallasi lapban megjelent közlemény durván gyalázta Kennedy elnök sze­mélyét és politikáját. Újabb gyanún momentumok Az AFP Dallasba kiküldött különtudósítója — abból a fel­tevésből kiindulva, hogy Os­wald gyilkolta meg Kennedy elnököt — rekonstruálja a me­rénylet utáni első órák esemé­nyeit és miután lépésről lépés­re végigjárta azt az útvonalat, amelyet Oswaldnak tulajdoní­tanak, arra a következtetésre jut, hogy újabb homályos pontok merültek fel az üggyel kap­csolatban. Dallas városa — kezdi az AFP különtudósítója — 28x38 kilométer nagyságú területen fekszik, de a dráma két fősze­replője — Oswald és Ruby — különösképpen ugyanabban az egész kis kiterjedésű negyed­ben. Oak Cliffben lakott. A gyalog sétálónak nem egészen öt percre van szüksége ahhoz, hogy Os­wald egykori otthonából Ruby otthonába eljusson. Lakásától 12 percnyi járásra a Ruby otthonához vezető úton találkozott Oswald Tippit rendőrrel és — az ellene emelt vád szerint — lelőtte őt. Annak az útnak, amelyet Oswald a Kennedy ellen elkö­vetett merénylet után megtett, első szakasza világos és egysze­rűen nyomon követhető — folytatja ezután az AFP kü­löntudósítója. Kennedy elnö­köt 12.29 órakor\(helyi idő) ér­ték a halálos golyók. Oswald 12.33 órakor elhagyhatta a merénylet színhelyét'. 12.39 órakor — négy perccel azután, hogy a rendőrség személyle­írást adott róla — Oswald autóbuszra szállt, annál a meg­állónál, amely 400 méterre van Vadász Ferenc a Texas School Book Deposi­tory épületétől. Közben azon­ban a merénylet hatására meg­bénult a forgalom. Oswald 12.42 órakor leszállt az autó­buszról. Gyalog elhaladt né­hány épület mellett, majd 12.45 órakor taxiba szállt és a sofőrnek olyan házszá­mot mondott be, amely egészen közel van a Ruby otthonához vezető 10. utcá­hoz. Oswald 12.53 órakor kiszállt a taxiból, túlhaladva saját la­kásán. gyalog igyekezett haza­felé, mivel valószínűleg úgy határozott, hogy átöltözik. Lépteit meggyorsítva, öt perc­cel később — tehát 12.58 óra­kor — érkezett haza. Szállás­adónője látta, amint futva ér­kezett és rövid időn belül is­mét eltávozott hazulról. Ekkor a házzal szemben lévő autó- buszmegállóhoz ment. Néhány percnyi várakozás után azon­ban úgy döntött, hogy gyalog folytatja útját. Ez 13.03 óra tájban lehetett. Ennél a pontnál kezdődik Oswald útjának második, sokkal titokzatosabb sza­kasza — folytatja az AFP különtudósítója, aki — ma­ga is megtévén ezt az utat — erről a pontról kiindul­va, 12 perc alatt érkezett el arra az utcasarokra, ahol Tippit rendőr holttestét megtalálták. Ez a dráma tehát valószínűleg 13.15 órakor játszódott le, ami megfelel a rendőrség által fél­hivatalosan megadott időpont­nak. A dráma gyorsan leper­gett. Körülményeit titokza­tosság veszi körül. Az ember­ben számos kérdés felmerül, amikor a dráma színhelyét, ezt a szegény lakónegyedet, a gyér forgalmú utcát nézi. Ilogyun lőtték le a rendőrt Felmerül először az a kérdés, hogy Tippit rendőr miért tar­tózkodott Dallasnak ebben az elhagyott negyedében, amikor a rendőrség csak­nem valamennyi tagját si­etve a Kennedy elleni me­rénylet színhelyére irányí­tották. L'gyanígy felmerül az a kér­dés is, hogy miért ült Tippit egymaga a jeepben, .amikor a rendőrségnél érvényben-' levő szabályzat -megköveteli', hogy szolgálati úton legalább két rendőr tartózkodjék egy-egy jeepben. De kérdés az is, hogy mi­ért szólította meg Tippit Oswaldot és mit mondott egymásnak ez a két em­ber annak a rövid beszélgetésnek során, amelyet egy szemtanú — Helene Markham asszony — „barátinak” írt le. Markham asszony szerint, miután a rendőrségi jeep megállt, Tippit egy ideig még a volán mellett maradt és így beszélgetett az ablakon át be­hajoló Oswalddal. A rendőr azután hirtelen kiszállt a ko­csiból. Oswald néhány lépést hát­rált és körülbelül három méter távolságból — a ko­csi teteje fölött — három lövéssel leterítette a rend­őrt. Mindhárom revolvergolyó a fején találta Tippitet. Az • AFP különtudósítója szerint Oswald a szemébe né­zett Markham asszonynak, de úgy döntött, hogy megkíméli ozt-a tan,út.. ........ Ezután elindult-Ruby ott­hona felé, amelytől ekkor már csak hét percnyi járásra volt. Néhány lépés után azonban meggon­dolta magát éx irányt változ­tatott. Oswald nem sokkal később megállt egy zsibárus üzlete előtt, faházakkal beépített- piszkos negyedben, majd elha­ladt két lakóház között es egy üres telken eltávolí­totta revolveréből az üres töltcnyliüvelycket és — amint egy szemtanú el­mondotta — új tölténye­ket tett a fegyverbe. Ugyanakkor eldobta fehér gyapot ingzubbonyát, tovább ment és 13.40 óra tájban izga­tottan megállt egy cipőüzlét előtt — háttal az úttestnek —, hogy elrejtse magát egy arra haladó rendőrségi autó elől. Mihelyt a veszély elmúlt, Os­wald folytatta útját és be­ment a Texas Theatre mozi­ba, ahol az említett cipőüzlet tulajdonosának bejelentése alapján a rendőrség letartóz­tatta. Jack Ruby dallasi bárlulaj- donos, a Kennedy elnök elleni merénylet elkövetésével vádolt Oswald gyilkosa egyébként em­lékiratait írja a börtönben. Hit hoz Johnson Ünnepélyesen átadták az Astoria gyalogos aluljárót Budapesten Tizenegy hónap alatt — 9 hónappal a kitűzött határidő előtt — elkészüli az Astoria gyalogos aluljáró. A főváros új létesítményét szombaton délután ünnepélye­sen adták át. Az ünnepségen megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Budapesti Párt- bizottság első titkára, Sarlós István, a fővárosi tanács vb el­nöke, Prieszol József közleke­dés- és postaügyi, miniszter­helyettes. Megjelent a Napjaink decemberi száma Ismételten gazdag tartalom­mal került olvasói elé Észak- Magyarország irodalmi folyó­irata. Jobbágy Károly, Kalász László, Kuzmányi Gusztáv, Niklai Adám, Kassák Lajos, 'Weöres Sándor, Bihari Sándor, Demény Ottó, Csanádi János, Juhász József, Akác István, Takács Imre és Moldvai Győző versed változatos gondolatisá­got ígérnek. Nagy Zoltán: Gondolatok a „Horizont” vitáról című, okos, érvelő cikkében „helyére” rakja a sokat vitatott léniát. Tiszaszederkény-Uj vá­rosról Niklai Adám írt. Írások és'tévedések címen Oltyán Bé­la polemizál a lap recenzástái- val. Az ember tragédiájának miskolci, kétszereposztásban történő előadásáról Hám,őri Ottó és Párkány László írt méltatást. Könyvismertetést Lázár István, Tamás Mihály, ZSidai József tollából olvasha­tunk. A novellalea-més szerzői között, megtaláljuk Baráth La­jos, Szekrényest Lajos, Tóth Lajos nevét r jv öbb mint egy hét telt el, I hogy a gyilkos golyó ki­oltotta John F. Ken­nedy, az Egyesült Államok leg­fiatalabb elnökének életét. A lapok első oldalán azonban még mindig a Daliásból és Wa­shingtonból érkező hírek sze­repelnek. Csak éppen azzal az árnyaltsággal, hogy most már egyre több szó' esik Lyndon Johnsonról, az új elnökről; arról, követi-e elődje bel- és külpolitikáját. Hogy milyen volt a kiváló amerikai férfi bel- és külpoli­tikája? Lényegesén árnyaltabb, mint elődjéé, Eisenhoweré. Kennedy elnök politikájában — mind országa belső ügyeit, mind pedig a nemzetközi hely­zetet. illetően — józanabb, reá­lisabb elképzelésekből, a való helyzet pontosabb felméréséből indult lei. Kennedy — a vezető imperialista hatalom elén, a monopolkapitalista osztály kép­viselőjeként — meggondoltab- ban mérlegelte a szocialista és kapitalista táborban bekövet­kezett megváltozott erőviszo­nyokat, mint hazája s az im­perialista tábor burzsoá politi­kusainak legtöbbje. Természe­tesen ez a politika is imperia­lista, az amerikai monopóliu­mok érdekeit képviselő, a szo­cializmus térhódításával szem­beszegülő magatartás volt — de a tényekre alapozódott. Az ország belső életére vo­natkozóan két fontos célkitű­zést foglalt magában az Egye­sült Államok 35. elnökének po­litikája. Egyrészt biztosítani akarta, hogy évszázadokkal az emberi jogokat kimondó füg­getlenségi nyilatkozat után végre mindenki, az amerikai négerek is-megkapják jogai­kat, másrészt olyan gazdasági reformokat akart végrehajtani, amelyek fontos változásokat hozhattak volna az ország gazdasági életében. Nemzetközi politikai vonala pedig az volt Kennedynek, hogy napjainknak a békére nézve veszélyes, vitás kérdé­seit tárgyalások s ne fegyverét; összetűzések útján oldják meg, Kennedy olyan külpolitikai vo­nalat követett, amely — sok és veszélyes kanyarral ugyan — ahhoz a moszkvai tárgyaló­teremhez vezetett, ahol 1963 nyarán rákerült az amerikai küldött aláírása a nukleáris kísérletek részleges eltiltásáról kötött egyezményre. K cnnedyt bel- és külpoli­tikai elképzeléseinek valóraváltása közepette érte utol a halál. S ha még nem is tudjuk, hogy ki volt gyilkosa, azt világosan tudjuk, hogy kik álltak a háttérben, kik irányították a merénylő kezét. ,Nem kétséges, hogy azt a légkört, a hajsza és az uszí­tás levegőjét, amelyben az el­nök életét kioltó lövés eldör­dülhetett, az amerikai „veszet­tek” teremtették még. A gálád bűntett mögött, semmi kétség, a legszélsőségesebb reakciósok, a fanatikus fajvédők, egres monopoltőkés csoportok áll­nak, azok, akiknek nem tet­szett Kennedy kül- és belpoli­tikája. A véres színjáték szervezni, akik kioltottak Kennedy elnök életét, majd eltették • láb alól Oswaldot is, akit a merénylet­tel vádoltak, elszámították ma­gukat. Túlzottan könnyen le­lepleződtek, s még az a szé­gyenteljes provokációjuk sem sikerült, hogy bizonyos kom­munista-ellenes légkört tudja­nak teremtem. 1963-ban már nem lehet . megismételni a Reichslag-pert, nem lehet gya­lázatból, uszításból tőkét ko­vácsolni a fasizmus számára. Jóhnsonnak, az Egyesült Ál­lamok új elnökének szinte első ténykedése — igen helyesen — az volt: utasítást adott, hogy vizsgálják,felül a dallasi nyo­mozási komédiát. E határozott intézkedés jó kezdetnek bizo­nyult részéről. Az új elnökről mindezideig viszonylag keveset tudott a vi­lág, mert mint korábbi átél­nék, háttérbe szorult az ener­gikus Kennedy mögött. John­son abból a Texasból szárma­zik. korábban azt az államot kénviselte a szenátusban, ahol elődjét megölték. A sorrend­ben harminchalodik elnök nagybefolvású politikus volt, nemcsak Texasban, hanem ál­talában délen, valamint a kö­zép és délnyugati államokban. T^^nfummadlliJ^éí VII. A Pálma kávéház A szóltatlanul kemény fagy és a vele érkezett heves, dunai szél. pirosra csípte a Váci úti járókelők arcát. Az emberek fázósan nyitottak be az ötvenes házba a Pálma kávéház tölgyfa ajtaján, jól- esőn melengették . gémbere- dett ujjaikat a töredezett kály­ha virágmintás csempéin. Bajkai János jó félórával ko­rábban érkezett a megbeszélt időpontnál. Monorról jött. Tagbaszakadt ember volt, negyven felé járt. Vöröses szőke bajúsza, egészséges szí­nű, kerek parasztképéről ma­gabiztosság sugárzott. Amikor benyitott a hátsó helyiségbe, négy-öt ünneplő ruhába öltözött fiút és lányt pillantott meg az ablak mel­lett. Ahogy közelebb ment, hal­lotta, arról beszélgettek, nem ban: Beke Zoli. Bajkai tudta róla: őt sosem lehet megelőz­ni a szokásos keddi és pén­teki összejövetelen. A kályha melletti asztalnál ült, a Nép­szavát böngészte. — Szervusz professzorom — hajolt fölé Ba.ikai. — Mi újság a. nagypolitikában? Zolit nem áldotta meg a sors túlságosan nagy humorérzék­kel. összeráncolt homlokkal válaszolta. — Emlékszel, mit ígért a kormány? Azt, hogy télen nem lesz kilakoltatás. És mi a vége a nagy fogadkozásnak? Nézd — bökött az újságra — napon­ta hetven családot pakolnak ki az utcára. A szükséglakások zsúfoltak. Apró gyerekek fagy­nak meg az éjszakában. Te, mit gondolsz, János, mi lesz ennek a vége? — Világforradalom - — mondta Bajkai. — Ez olyan világos, mint a kétszer kettő. — Elkomorodott. — Vidéken se jobb. De addig kell még egy kicsit bruszlolni. A megyé­ben tízezreknek kellene se­gély. De hiába járt küldöttség Károlyi Gyulánál, a vén esi-, bész a fülebojtját se mozgatja. Zoli tudott a küldöttség­járásról. Benne volt a Nép­szavában. Sejtette: Bajkaihak bizonyosan van valami köze a dologhoz. .Preszly Elemér megyei főispánhoz készültek deputációba a szociáldemok­raták. A íöldnélküliek családon­ként tíz kiló gabonát kap­tak havonta a megyétől. Ez volt a „segély”. Egy napi ín­ségmunkát kellett végezni érte. Mennyi kenyeret lehet ebből sütni? Jó krumplisán legfeljebb tizenhárom kilót. Negyven deka jut belőle na­ponta egy családnak, fejen­ként átlag tíz deka. No, meg egy vöröshagyma. Bajkai viszi faluról falura a lázadás szellemét, ő válasz­tott ki két megbízottat a kül­döttségbe. Azzal kezdődött, hogy né­hány nappal előbb Bajkait ta­lálkozóra hívta egy ismeret­len ember. Nem ment volna el, ha áz üzenethózó nem lett volna régi, kipróbált is­merőse. Abban megbízott. Pontos személyleírást kapott tőle egy bizonyos Gabiről. Gabi azon a szombat es­Johnson, Roosewelt élnék egykori felfedezettje, az Ame­rikai Demokrata Párt egyik rutinos vezetője. ohnson első nyilatkozatai biztatóak. Azt bizonyít- ják, az új elnök felis­merte: elengedhetetlenül szük­séges, hogy a döntő nemzetközi kérdésekben Kennedy legutób­bi néhány hónapban kiteljese­dett alccióinak nyomán indul­jon el. A leglényegesebb ebből a szempontból, hogy. az új el­nök a kongresszus két házának együttes ülésén kifejtette: Kennedy tovább él azokban a szavakban és tettekben, ame­lyeket maga mögött hagyott. —■ „Nem tataiunk elég szomorú szavakat, hogy kifejezzük el­vesztése felett érzett bánatuv.- Ica.l, és nem találunk elég erős szavakat, hogy lefejezzük el­tökéltségünket, hogy folytas­suk, amit ő elkezdett. Azokat, a gondolatokat, amelyeket kép­viselt — hangoztatta Johnson —, most át kell vinni tényle­ges cselekedeteinkbe és át Is fogjuk őket vinni.” Majd le­szögezte: „szüntelenül keresni fogjuk a békét, és kutatni fog­juk cr. megegyezés területeit azokkal is, akikkel vélemény­különbségeink vannak." Roosewélt elnök egykori, fel­fedezettjének szavaiban, első megnyilatkozásaiban tehát úgy mutatkozott be, hogy megkí­sérli folyLatni elődje tevékeny­ségét. Johnson is a legégetőbb nemzetközi kérdésnek minősí­tette a béka biztosítását, az általános és a teljes leszerelés megvalósítását. Szavaiból arra lehet következtetni, hogy meg­érti a békés együttélésnek a Szovjetunió által, képviselt po­litikáját. ennek jelentőségéi, az egész világ számára. Ezt ismé­telte meg a nagy amerikai ün­nep, a hálaadás ünnepe elő­estéjén is. Eire utal az a tény is, hogy maga mellett tartja Kennedy minisztereit, köztük Rusk külügyminisztert, s az is> hogy első megbeszéléseinek egyikét Mikojannal, az Szov­jetunió Minisztertanácsa első ■ elnökhelyettesével folytatta. Egyébként ez a tanácskozás jóval hosszabbra nyúlt a terve­zettnél, s Mikojan szerint hasz­nos és kielégítő volt. A szovjet államférfi Ruslckal is találko­zott, s a kiadott hivatalos je­lentésekből ítélve, itt már kon­kretebb kérdésekről is szó volt, mint a két állam egymás kö­zötti kapcsolatai. Mikojan elvtárs, szovjet mi­niszterelnök-helyettes wa shingtoni látogatása tehát túl­nőtt a kegyelet aktusán, és po­litikai eseménnyé vált. Szinte kézzelfoghatóan lehetett látni, hogy a szovjet politika pozitív és alkotó lépésekkel kész se­gítséget nyújtani az amerikai államvezetésben okozott törés nemzetközi következményei­nek kedvező megoldásában. Mikojan látogatásával lényegé ben újabb komoly lépés történt Washington és Moszkva kap­csolatainak további megjavítá­sára. Rendkívül jelentős a szovjet miniszterelnök-helyet­tesnek az a megjegyzése, hogy Ruskkal folvtatott tárgyalásain ,.megtalálták a leszerelési tár- nualások továbbvitelének mód­ját". Ma még nem lehet pontosan megítélni, hogy a Moszkva és Washington közötti tárgyalá­sok folytatása milyen irány­ban, milyen területeken hoz majd eredményeket. A párbe­széd új raf el vétele azonban mát önmaga is jelentős esemény. A nyugati világ nagy újságjai* a párbeszéd továbbfolytatásá­ról már olyanokat írnak, miirt például a Daily Express wa­shingtoni tudósítója, hogy Johnson elnök úgv döntött: minél előbb találkozni foil Hruscsov miniszterelnökkel- Nagv-Britanniában is azt re­mélik, hogy a tavaszi nagy nyugati csúcstalálkozó, amely már biztosra vehető, egv keleti —nyugati konferencia előkészí­tését szolgálja majd. J ohnson néhány napoS kormányzása tehát az­zal a reménnyel kecseg­tet, hogy az enyhülés és a beírt ügyéi sikerül a Kennedy meg' gyilkolása okozta nehézsége!* ellenére megóvni. Ezt várja e* Egyesült Államok úi elnökét/)! a világ közvéleménye, s most n tetteken; a cselekvésen a sof. Reméljük, hogv á jövő igazolja várakozásunkat. Fodor Lásztő tén pontosan félnyolckor 5 Színházi Élet-et tartott a kezé-í ben a Körútnak tartó villamos! Boráros téri járdaszigetén. 4 A szikár, jó megjelenésű,! kissé sápadt, harmincöt körüli? férfi, fekete télikabátot viselt.! Bajkainak kellett megszólíta-« nia. 1 — Bocsánat, ismerősnek let-? szik lenni Budapesten? j — Csak itt, Pesten nőttem? fel. 1 — Jó, akkor menjünk a>So-? roksári útfélé. • - f J — Menjünk — egyezett bele? az idegen, aki Kőbányáról! jött, ott lakott a Család utca? ötvenháromban. Ettől kezdve! már főleg ő beszélt. ? — Mik a kilátások? Az ak-1 dóval, persze ... Monorról ta-J Ián „ nem, de Pilisről, Irsáról? lehetne valaki a küldöttség-í ben. Megoldható? Jól van...? Harcos, bátor emberek legye-? neje, de fegyelmezettek. Az ér-? zödjék a fellépésükből, hogy* — Petőfit idézve •— még kér? a nép, most adjátok neki...? Kimondatlanul is érződjék a| levegőben, ha ott:lesznek a mi? embereink. ? A Soroksári úton elhallga-? tott. 1 — Ennyi volt a közölniva-f lóm. A párt részéről így kép-? zeljük el részvételüket az éh-* ségakcióban. A közvetlen cél,| hogy kenyerét szerezzünk a? nyomorgó falusiaknak. ? Baj kain volt a sor, hogy cl-* mondja mit tapasztal járta-j ban-kellében. . . j (Folytatjuk.) ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom