Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-14 / 266. szám

Csütörtök, 19G3. november lt SS* ASSI AGT ARORSK AO » Mankásyédelem a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban még nem j Vált általános, mindennapi to- I gálámmá a munkásvédelem.' A hagyományos munkaeszkö. J zöfckel a falun már gyermek­korban elkezdődött az ismer­kedés. A kapa forgatása, a lovakkal és más jószágokkal való bánásmód a felnőtt, falu- • si embernek már vérévé vált.' Aki mégis megsérült, arról j ironikusan meg j egyeztél!: j ügyetlen, két balkeze van. f Ki ne tudná azonban, hogy! ma a mezőgazdaságban szinte; alapvetően megváltoztak a j munkaeszközök? A kapa és a i kasza maholnap múzeumi! tárgy lesz. Gyomirtószer végez a gazzal, gép kaszálja a rétet, aratja a búzát. A minden­napi utazó a vonat ablakából is le tudja mérni a változást, amikor traktorokat, kombáj­nokat, s más munkagépet lát a földeken. Mindjobban elő­térbe kerülnek az üzemi for­mák, a nagyobb méretek. A gépek, az eszközök, a forgó mechanizmusok alkalmazását felnőtt fejjel is tanulni kell. Csaliig a műszaki, technikai ismeretek birtokában tudjuk kezünkhöz, akaratunkhoz sze­lídíteni a modern mezőgazda- sági technikát. Bizonyos érte­lemben tehát számolni kell a gyakorlatlanság következmé­nyeivel, a balesetekkel. A jelenlegi állapot elszomorító Megyénk mezőgazdaságá­nak baleseti statisztikáját vizsgálva azt kell mondani, hogy a gyakorlatlanság1' elle­nére a jelenlegi állapot tér- ( mészetellenes. Az állami mező- j gazdasági ' üzemekben, állami [ gazdaságoknál, gépúllomúso- j kon, erdőgazdaságokban ez ■ évben kilenc, a termelőszövet­kezetekben 10 halálos kimene­telű baleset következett be. Az állami üzemekben ezen­kívül az első félévben 431 ki- sebb-nagyobb baleset fordult elő (1962. első félévében 365). A termelőszövetkezeteknél1 még rosszabb a helyzet. Eb­ben a szektorban október 1-ig 696 baleset fordult, elő. Ezek az adatok igen elgondolkozta­tóak és figyelméztetőek. Vajon megteszünk-e mindent a mező­gazdasági üzemek dolgozóinak munkásvédelméért, azért, hogy a munkás hétköznapokat ne a betegágy váltsa fel? Törvényeket alkottunk a munkásvédelemről. Biztonsá­gi megbízottal!, munkásvédel­mi felelősök hálózata dolgo­zik az állami mezőgazdasági üzemekben, a járási tanácso­kon. Nagy összegeket költünk munkásvédelemre, védőberen­dezésekre, ruhákra, védőita­lokra. szemléltető eszközökre. Az állami gazdaságokban ha­vonta rendszeresen baleset- védelmi oktatásban részesítik a dolgozókat. Az új alkalma­zottak megfelelő oktatás nél­kül nem állhatnak munkába. Mindez az emberért történik, rendszerünk humanizmusából fakad. Mert hol volt az egy­kori nagybirtokon munkás­Levegríszéfó?á!asz!ó berercfeés aTiszai Vegyi ttombináiiban A Tiszai Vegyikombinát nit­rogénműtrágya gyárának egyik legfontosabb gépegysége a le­vegőszétválasztó berendezés. A világszínvonalnak megfelelő teljesítménnyel dolgozó beren­dezés a szovjet ipar remeke. Óránként 42 000 köbméter le­vegőt cseppfolyósít, amelyből igen nagy tisztaságú oxigént és nitrogént nyernek. Az oxigént a Román lyépköztársaságból érkező földgáz bontására, a nit­rogént pedig a szintézisgáz tisz­títására használják fel. A BU 6-os, szovjet gyártmányú kon­strukció egymaga több oxigént szolgáltat majd, mint a péti gyár és a Borsodi Vegyikombi­nát hasonló berendezései együt tesen. A hatalmas gépegység szerelését most kezdték meg és a munkához jelentős segít­séget nyújtottak a vegyikom- binát fiatal mérnökei. A mű­szakiak fordították le ugyanis oroszból magyarra a berende­zés szereléséhez szükséges több mint ezer tervrajzot. Az új *-eépcsodát” elkészülte után, távvezérléssel, egyetlen dolgo­zó irányítja majd. védelem? Ügy akarjuk létre­hozni a javakat, hogy annak mindenki egyformán tudjon örülni. Minden ember és csa­lád boldogsága fontos, csak így erősödik, válik egyre gazdagabbá társadalmunk. Ahol magas a balesetek szá­ma, ott szankciók lépnek élet­be, csökken például a kifize­tett prémium összege. A leggyakoribb ok: az ital Tavaly a Tolcsvai Állami Gazdaság minden termelési mutatót teljesített, s váro­mányosa volt az élüzem cím­nek. Szinte már magukénak érezték a kitüntetést, a vele járó jutalmakat, amikor egy italos gépkocsivezetőt halálos baleset ért. Ezért elmaradt .a kitüntetés. Az idén valósággal közüggyé tették a gazdaság­ban a balesetvédelmet. Nem múlt el termelési tanácskozás, értekezlet, ahol erről ne esett volna szó. A közelmúltban, motorkerékpáron hazafelé tartva, a gazdaság egyik gép­kocsivezetője felborult. Ittas volt. Most a vezetők azzal a gondolattal foglalkozna!!, hogy átmenetileg eltiltják a gép­kocsivezetéstől is. Szigorú ez az intézkedés, mégis szüksé­ges. Elejét veheti az esetleges felelőtlenségnek és példát sta­tuál; A balesetek igen gyakori oka az ital. A Szendrői Gép­állomás traktorosa, Oláh Ist­ván az italboltból távozott, amikor Szőke Bertalan tsz- tagot maga mellé engedte a traktorra. Ha nem fogyaszta­nak italt, talán eszübe jut a tilalom, és Szőke Bertalan nem veszti életét. így leesett a traktorról. Közismert, hogy a szesz, az ital fogyasztása után tompul a felelősségérzet, felszabadul­nak a gátlások. Legtöbbször az alkalom csábít az italozás­ra, ez az alkalom pedig úgy születik, hogy a házaknál sér­tésnél! veszik, ha a traktoros szabadkozik megkínálásakor. Az ilyen vendéglátás, vendég- szeretet mindig magában rejti az esetleges baleseti veszélye­ket. Csakis a jó ellenőrzéssel le­het elejét venni az italozásból eredő felelőtlenségeknek. Áz ellenőrzésen kívül a szemlélte­tő, balesetvédelmi propagan­da és a felvilágosítás a másik eszköz, amely eredményesen alkalmazható, Tervszerű megelőzést! A baleseti statisztika külö­nösen a termelőszövetkezetek­ben kedvezőtlen. A tsz-ekben még nincsenek munkásvédel­mi felelősök, nem készítenek évente munkásvédelmi prog­ramokat. Pedig ez igen elkel­ne. Igen sok területen szükség lenne az ellenőrzésre, a meg­felelő intézkedésekre. Több olyan épülete van a termelő- szövetkezetnek ahol sokszor a legminimálisabb balesetvédel­mi feltételek sincsenek meg­teremtve. A sárospataki Kossuth Tsz épületeiben sok helyen burkolat nélkül lógnak a villanyvezetékek. A bogácsi termelőszövetkezet kőbányájá­ban és számos termelőszövet­kezet melléküzemében nincs meg a balesetmentes munka­feltétel. A termelőszövetkeze­tekben még az a szokás, hogy csak a tavaszi gépszemlék, esetleg a nagyobb kampányok idején vizsgálják felül a mun­kakörülményeket és hoznak intézkedéseket a balesetvéde­lemre. Nyilvánvaló, hogy a termelőszövetkezeti tagok munkavédelme nem lehet kampányszerű. Ebben a te­kintetben a termelőszövetke­zeteknek sokat kell tanulniok az állami mezőgazdaságoktól. Helyes lenne ebben a szektor­ban is havonta rendszeresen biztonsági szemléket tartani, s megjelölni a feladatokat, az észlelt hibák kijavításával kapcsolatban. Megyénk mezőgazdaságában mindinkább előtérbe kerülnék az üzemi formák, egyre több gép dolgozik. Ebből az követ­kezik, hogy a balesetvédelmet nem lehet kampányfeladatnak tekinteni. A megelőzésre kell fordítani a legnagyobb gondot. S ez csak úgy valósulhat meg, ha a termelőszövetkezetekben is rendszeresen felhívják a tagság figyelmét a baleseti forrásokra, a munkásvédelem- re; Garami Ernő A% első nagyüzemi kajszi telepítők között TAKÁCS ANDRÄS elvtárs­sal, az encsi járási pártbizott­ság munkatársával felkerestük a göncruszkai Dobó István Termelőszövetkezetet, ahol most folyik a tájegység első 100 holdas, összefüggő nagy­üzemi telepítése. A telepítést a még hátralevő betakarítással párhuzamosan végzik. A cse­metéket mintegy 10 holdon már elültették, és ezzel egy­idejűleg a törzseket nyúlrágás ellen bekötözték. A további telepítési munka jó minőség­ben és jó ütemben halad, és remélhetőleg ebben a hónap­ban befejeződik. Részt vettünk a termelő­szövetkezet közgyűlésén. A termelőszövetkezeti tagság mintegy 90 százaléka, szám szerint több mint 300-an vol­tak jelen. Czetnár György, a termelőszövetkezet elnöke előterjesztette az elnökségi ülés javaslatát a tbc-mentes szarvasmarha-állomány kiala­kításáról, a jövő évi építkezési tervek végrehajtásáról. Ismer­tette az őszi mezőgazdasági munkák állását, továbbá a gyümölcstelepítés helyzetét is. Simon Péter főkönyvelő a termelőszövetkezet pénzügyi helyzetét ismertette, melynek során kiderült, hogy egy mun­kaegység értéke előrelátható­lag valamivel több lesz, mint 32 forint, amihez hozzájön a kapások után járó természet­beni prémium. A termelőszövetkezeti tag­ság elégedett Nincs baj a munkához • való hozzáállással sem, mert minden tennivaló­ból szívesen és becsületesen kiveszik részüket. A lejtős te­rületeken gazdálkodó termelő- szövetkezeteink, az őszi ke­nyérgabona és takarmány- növények termesztése mellett általában a fejlett állat­tenyésztéssel kombinált gyü­mölcstermesztésre kell áttér­niük. KORMÁNYZATUNK mind több speciális géppel segíti a lejtős területű termelőszövet­kezeteket, hogy mielőbb áttér­hessenek a rétegvonalas talaj- művelésre. Viszont a megfele­lő termelési struktúrát; a ter­melőszövetkezeteknek maguk­nak, az adottságaiknak meg­felelően kell kialakítaniuk. A Tokaj-Hegyalja északi nyúlványánál! nyugati-nyirok­kal keveredett löszös, alacsony talajvízszintű lejtőjén terem a minőségben kiváló „Gönci Magyar Kajszi”. A Kékedtől Vizsolyig terjedő, tájjellegű területen a távlati tervek sze­rint 3500 hold kajszit fogunk telepíteni. Ez évben az első 100 holdas telepítésre kerül sor, a göncruszkai Dobó István Termelőszövetkezetben. A 3004/5 és a 3004/6 kor­mányhatározatok rendkívül nagy segítséget jelentenek a termelőszövetkezeteknek a gyümölcstelepítésben is. Erre a 100 holdas gyümölcstelepí­tésre például a termőre fordu­lásig 1 millió 950 ezer forint hitelt nyújt a Nemzeti Bank. Ebből, a forgatás gépi költsé­gé 330 000, a csemeték ára 110 000 és a termőre fordulá­sig felhasználandó növényvédő szerek ára mintegy 200 000 fo­rint, amely összesen 640 000 forintot tesz ki, mint kész ki­adás. A megmaradó 1 millió 310 ezer forintot a telepítés­ben és a gyümölcsápolásban munkálkodó termelőszövetke­zeti tagok kapjak azon munka­egységeken felül, amelyet a termelőszövetkezetben egyéb munkájuk után szereznek. A jövő évben 310 hold, 1965- ben 300 hold kajszit telepíte­nek ezen a tájon, ebből Gönc- ruszkára 1964-ben ismét 100 hold jut; A szakemberek számítása szerint 3—4 év múlva, a ter­mőre fordulás után csak a most telepített 100 hold kaj­szi mintegy 2 millió forint tiszta hasznot hoz majd )s termelőszövetkezetnek. Nem szólva árról, hogs’- a barack leszedése például milyen nagy1 mellékjövedelmet biztosít a termelőszövetkezeti tagságnak és családtagjaiknak. Ez évben az encsi járásban mintegy 500 hold gyiimölcstelepítés van folyamatban, jövőre pedig 6—700 holdat telepítenek. A téli idő nagyon alkalmas lesz arra, hogy megyénkben a hagyományos, tájjellegű gyü­mölcskultúrákat felkutassuk és a harmadik ötéves tervün­kön belül elhatározzuk, főleg a lejtős területeken, a telepí­tést. Az erózió évszázadokon keresztül pusztította és még ma is pusztítja a lejtős terü­leteinket. Az ennek megaka­dályozására tett intézkedések, s általában az erózió elleni küzdelem azóta valósítható meg, amióta létrejött áttér­ni el őszövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás. A LEJTŐS TERÜLETEN élő termelőszövetkezeti gazdák érdekében rendkívül jelentő, sek azok az intézkedések, amelyek a rétegvonalas talaj* műveléstől kezdve a táj­jellegű gazdálkodás kialakítá­sával, a gyümölcstermesztés minél nagyobb területen való megvalósítását célozzák. Segí­ti ezt kormányzatunk, segítik megyénk párt- és állami szer­vei. Mindez azonban csak ak­kor éri el célját, ha a gönc­ruszkai termelőszövetkezeti gazdák példamutatását me­gyénk minden termelőszövet­kezetében követik, azzal, hogy minél gyorsabban, a jó gazda gondosságával végzik az idei gyümölcstelepítést; Németh Imre országgyűlési képviselő — KIRAKATVERSENYT rendeznek Miskolcon, a Taka­rékossági Napok idején. Azo­kat a kirakatokat jutalmazzák majd meg, amelyekben a leg­ötletesebben mutatják be, hogy a kiállított árukat hogyan lehet a takarékosság segítségével megszerezni. — ELLOPTAK Báthory Ist­ván kardját, a félmillió dollár értékű történelmi emléktárgy- gyal együtt a chicagói lengyel múzeumból. A vezeté§r$l-met$knek IV. A vesető és helyettese A mikor a vezetés színvo­nalának emeléséről be­szélünk. gyakran el­hangzik olyan vélemény: egy üzem tevékenysége azért esett vissza, azért romlott a vezetés színvonala, mert elhelyezték azt az embert, aki korábban jól irányította a munkát, s az utód képessége, rátermettsége, szakmai ismerete és a vezetés­ben való jártassága nem ki­elégítő, noha éveken át he­lyettesi munkakört töltött be. Egyszóval olyan látszat kelet­kezik, s ezt. a hamis képet né­ha bizony kissé igazolják az eredménytelenségek is, hogy a régi vezető pótolhatatlan, tá­vozását megsínyli a vállalat — mondta dr. Sjjsánszliy János vitaindító előadásában. Ilyenkor adott a kérdés: van-e pótolhatatlan vezető? A válasz. talán közhelyként hangzik, de az igazság az: nincs. A másik kérdés, melyre ugyancsak választ kell adni: van-e a vezetőnek helyettese? A vezetés-elméletnek afféle íratlan szabálya: a jó vezető­nek egyik ismertető jele, hogy jó helyettese van. Labilis az a vállalat, nem megfelelő az a szervezet, amely megérzi egy vezetőnek hosszabb, vagy rö- videbb ideig tartó távollétét Nem helyes, há az ilyen esetek intézkedési szünetet váltanak ki, termelési zavarokat okoz­nak. És nem is indokolt, hi­szen nélkülözhetetlen emberek egyszerűen nincsenek. Nélkü­lözhetetlen vezetők is csak ott lehetnek, ahol rosszul szerve­zett a munka, ahol a szervezet­lenség, a befelé fordulás, vagy a munkakör „túlzott szeretete” miatt egyes ügyek, intézkedé­sek úgy hozzánőnek némelyik vezetőhöz, hogy távolléte tény­leges veszteséget jelent zök­kenőket okoz a vállalat, vagy üzem menetében, zavart jelent a termelésben. I gaz, vállalatoknál, üze­meknél, intézmények- • nél nem kell óránként, vagy naponta fontos döntése­ket hozni, van úgy, hogy csak hetente, vagy havonta válik szükségessé az ilyen természe­tű munka. Mégis, a vezető be­tegsége. szabadsága, vagy ki­küldetése, egyszóval hosszan­tartó távolléte lelassíthatja a munkamenetét, intézkedési szünetet válthat ki olyan he­lyen, ahol nincs megfelelő he­lyettes, ahol nincs olyan em­ber, aki tájékozott felettesé­nek. vezetőjének és az egész vállalatnak munkájáról. Kérdezhetné valaki: van-e a vezetőnek állandó helyettese? Sok helyen olyan tapasztala­tokkal találkozhatunk, hogy a vezető esetenként jelöli ki he­lyettesét. Másutt pedig az a gyakorlat: állandó helyettese van egy-egy vezetőnek. Melyik a jobb módszer1? Feltétlenül az utóbbi, hiszen az esetenként kijelölt helyettes tekintélye ki­sebb, nincs állandó megbíza­tása, éppen ezért felelősségér­zete is alacsonyabb, kevésbé képes fegyelmet tartani, s ta­lán a szükséges ismeretei is fogyatékosak. E néhány szem­pontot figyelembe véve, szinte pillanatok alatt megállapít­hatjuk: az a jó módszer, ahol. állandó helyettese van a veze­tőnek. E gy másik olyan kérdés, amely szorosan össze­függ a vezetőnek és helyettesének Viszonyával: tá­jékozott-e a■ helyettes annyira, hogy szükség esetén bármely pillanatban átvehesse a veze­tést? Ankétünkön dr. Susánsz- ky János beszámolójából is ki­tűnt, majd a vita alapján olyan vélemény alakult ki: minél alaposabban bevezeti helyette­sét a vezető a munkába, annál inkább megóvja az irányítása alatt álló vállalatot, vagy in­tézményt a téves, elhamarko­dott döntésektől, megóvja azoktól a károktól, amelyek egy-egy kérdés kései megvála­szolása miatt keletkezhetnek. Mindez azt feltételezi, hogy a vezető és helyettese között legyen jó a személyi kapcso­lat. Hellyel-közzel természete­sen találkozhatunk ennek el­lenkezőjével, így azután pszi­chológiai konfliktusok kelet­keznél!. Ezek a nézetelté­rések adódhatnak abból, hogy a vezető nem tájékoztatja megfelelően a vállalat ügyeiről helyettesét, illetőleg a tájékoz­tatás hatékonyságát a rossz személyi kapcsolatok rontják. Mindez a szervezet egész munkáját csorbítja. Az ilyen esetek „szülik” a hatáskör nél­küli helyetteseket. Hallottunk például olyan helyettesről, aki­nek hatásköre alig haladta meg egy regisztráló titkár munkáját. Amíg a vezető távol volt, mindent összegyűjtött, mindent feljegyzett, szépen sorba rakta az intéznivalókat, aztán amint megjött a „főnök”, mindent elmondott, többek kö­zött azt is, hogy semmiben sem döntött. Ez a késedelem néha százezres, vágj1 milliós károkat jelenthet. Az ilyen helyettesi rendszer­re nincs szükség! E káros jelenség kialaku­lását sokféleképpen le­hetne magyarázni, sok olyan összetevője van, amely hozzájárulhat a rossz helyettes „kineveléséhez”. Az egyik ilyen helytelen módszer az, amikor a rezeid nem segíti helyettesé­nek fejlődését, ismereteinek gyarapodását* rátermettségé­nek kialakulását. Azt szoktuk mondani; a vezetési tanítani kell, de megtanulni nem lehet. Van vezetéselmélet, mint tu­domány1, ez azonban senkit se tévesszen meg, mert vezetni az iskolában nem lehet megta­nulni, A vezetéselmélet és gyakorlat elsajátításának igazi iskolája a heljrettesi rendszer. Itt tanulhat a legtöbbet a jö­vő vezetője. S áld tisztában van azzal, hogy1 minden veze­tőnek előbb-utóbb helyettese veszi át munkáját, hiszen nz életet megállítani nem lehet., az fokozatosan hozzászoktatja helyettesét az önállósághoz és azokhoz a tulajdonságokhoz, amelyek nélkülözhetetlenek egy jó vezetőnél. Ez volna az érem egyik ol­dala. így néz ki a vezető és a helyettes kapcsolata — a ve­zető oldaláról. Most nézzük a helyettes szemszögéből. Hiszen a baj nemcsak a vezetőben le­het. A helyettessel is vannak problémák. Az első ilyen gond, ahogy mondani szoktuk, próba­kérdés: nem veszélyezteti-e a helyettes a vezetés egységét.? Sok vezető azért nem ad ha­táskört helyettesének, mert az „zöld lámpának” tekinti azt az időt, amíg ő irányítja a válla­latot mondván: elérkezett az idő, hogy megvalósítsam saját elképzeléseimet. Most mindent meg lehet, csinálni, mert egye­dül vagyok, s megmutatom, mire. vagyok képes! Aki így gondolkozik, az a legrosszabb helyettes! Lehetnek tökéletes elgondo­lásai. egy vállalatot mégis egyetlen gondolat, egyetlen ve­zetési elv szerint kell irányí­tani. Éppen azért, a jó helyet­tesnek az is ismertető jele, hogy gondolkodásmódjában, szellemében, alapvető célkitű­zéseiben a vezetőhöz igazodva cselekszik. Ankétünkön Szepesi Pál. a Cementipari Génjavító Válla­lat igazgatója több olyan pél­dát mondott el, amellyel be­bizonyította, hogy a jó helyet­tesi rendszerre milyen nagy szükség van. Hasonló esetről beszélt Vinczc Géza és Monas János igazgató is. Azok a gya­korlati példák, amelyeket el­mondtál!, szinte egyértelműen bizonyították a helyettesi rend­szer szükségességét, a jól tájé­kozott, állandó helyettesek mindennapi munkájának fon­tosságát. A jó helyettesi rendszer kialakítása a folyama­tos, zavartalan munkán túlmenően hozzájárulhat ahhoz is, hogy1 tehermentesíti a veze­tőt Ott, ahol megfelelő helyet­tese van a vezetőnek, munká­jának egy1 részét az is elvégzi. Viszont ahol egy vezető pótol­hatatlanná akarja tenni magát és fokozatosan lefelé haladva csökkenti helyettesének hatás­körét megnyirbálja felelőssé­gét, és kisebbíti a ráháruló feladatokat, az esetek többsé­gében a vezető a nagy terhek alatt összeroppan, s végül odáig jut, hogy azt mondja: mindent magamnak kell csi­nálni, így végül semmire sincs időm. Ennek a helytelen gyakorlat­nak megoldását éppen a he­lyettesi rendszerben kell . ke­resni. Meg kell érteni minden vezetőnek, hogy azok a jogok, amelyeket helyettesére bíz, s amelyekkel egyúttal teher­mentesíti önmagát, tulajdon­képpen azt jelenti, .hogy le­adja a hatáskört, ezzel párhu­zamosan léadja a felelősséget és leadja a feladatot is. Ha e három intézkedési jog közül valamelyik hiányzik, nem tö­kéletes a „mechanizmus”, s ez átnyúlásokat, bizonytalanságot, párhuzamos tevékenységet, néha pedig rossz munkafelfo­gást szül. A jól átgondolt, céltuda­tos helyettesi rend- szer kialakulásának szá­mos példájával találkozhatunk man ipság. S ez. mint jelenség, vagy mint gyakorlat, feltétlen tartozéka, szükséges velejárója a vezetési színvonal növelésé­nek. Fodor László Panlovits Ágost'" (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom