Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-12 / 264. szám

// * MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZO'ITSAGANAK LAPJA ' XIX, évfolyam, 264. szám. Ara: 50 fillér Kedd, 1963. november 12. <J J / i j A Ima-osztályozás Világ proletárig!, egyesüliefekT Az aranytartalék A mikor egy dolgozó kol­lektíva valamely jelen­tős feladat előtt áll és azt maradéktalanul, de még a tervezettnél is jobban akarja teljesítem, az aranytartalékhoz nyúl: a munka versenyhez. Ugyanezt teszik akkor is, ha elmaradtak a tervteljesítéssel: munkaversenyt szerveznek a lemaradás pótlására; s ünnepi műszakokat, szocialista mun­kaversenyt indítanak az álla­mi ünnepek, kongresszusok, . nagy megmozdulások tisztele­tére. Éppen ezért a munkaver­senynek nálunk már hagyo­mányai, kialakult formái vari­nak: ennek keretében sokszor ériünk el országra szóló terme­lési sikereket. Már a szóban is benne van: i,verseny”... a munka ver­senye. S részvevői, a szó valódi értelmében versenyeznek: többre, jobbra, magasabb szín­vonalra törekednek. A kitűzött cél lelkesít, s a mindennapi új siker ösztönöz. Nem egy gyárban és üzemben módunk nyílt már tapasztalni, milyen óriási jelentősége van ennek. Volt idő, amikor a szónak: „munkaverseny” — elcsépelt, sablonos íze volt. sége van aranytartalékunknak, a munkaversenynek. A zok az eredmények, ame­lyekről a felszólalók itt képet adtak, azt mu­tatják, hogy van mire alapoz­nunk, és van mire hivatkoz­nunk, midőn dolgozóink aktí­vabb és mindenekelőtt terme­lékenyebb versenymozgalmát sürgetjük. Valkó Márton elv­társ, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Lenin Ko­hászati Művek igazgatója be­jelentette a pártbizottsági ülé­sen, hogy a 4 milliárd 971 mil­lió forintos terv helyeit 5 mil­liárd forintos tervteljesítést érnek el az év végére. S mi­közben arról beszélt, hogy a Diósgyőri Gépgyárral szerve­zési hibák miatt még nem tö­kéletes a kooperáció, hogy a téli felkészüléshez még mindig nem rendelkeznek elegendő érctartalékkal, egyszóval, hogy még igen sok a gondjuk — lel­kesedve beszélt arról a nagy­szerű versenyről, amely gyá­rukban a tervteljesítésért fo­lyik. Ismert, hogy a kohórob­banás után a gyárak az egész országban még nagyobb terv- teljesítést igyekeztek elérni. Olvasztárok, mérnökök, tech­nikusok, gazdasági vezetők és egyszerű segédmunkások küld­ték üzeneteiket: „jövünk, segí­tünk”. A munkásszolidaritás egyik legszebb példája volt ez. Más kohók vállalták magukra a tervet és olyan teljesítményt produkáltak, amilyet még soha. A párt, a társadalmi szervek a műszaki vezetéssel együtt mindent elkövettek, hogy a megtorpanást minél ha­marabb a munka, a sokkal töb­bet teremtő munka kövesse. S ebben a legnagyobb lendítő erő éppen a szocialista munka­verseny volt. A kohó 47 nap alatt felépült. Országos siker. Októberben a tervezettnél 2000 tonnával többet termeltek. Úfalits vasúti szerencsétlenség Japárta e Este a klubokban 9 A túlterhelésről Borús idők — napsütések « Vasárnapi sporteredmények • Halálos motorkerékpár­ba leset A Nagymiskolei Állami Gazdaság hemádnémeti alma-osztályozójában modern gép­iiéi válogatják szét a különböző nagyságú exportképes almákat. (Foto: Sz. Gy.) í)j gyalus-frontot alakítottak ki a Borsodi Szénbányászati Trösztnél nem mindenütt ismerték fel valódi jelentőségét és papír­formára, látványos számokra törekedtek. Amióta azonban a célfeladatot nem csupán a nor­mairodán tűzik ki. hanem ta­nácskozásokon, termelési érte­kezleteken megbeszélik a dol­gozók széles rétegeivel, rangot, megbecsülést kapott a munka­verseny, és aki abba bekapcso­lódik, szívvel, lélekkel, legjobb tudásával vesz részt benne és az eredmény: több acél,' több szén, több áru. Vállalásaikon árra tesznek a dolgozók ígére­tet, aminek elvégzésében biz­tosak; tudják, hogy a vállalt feladat teljesítésére futja ere­jükből. idejükből, tehetségük­ből. S nem utolsósorban, hogy ' a többletmunka elvégzéséhez rendelkezésre áll-e a technoló­gia, van-e nyersanyag? Országunk, mint ez a Mi­nisztertanács beszámolójából az országgyűlés legutóbbi ülés­szakán kitűnt, nemzetközileg is figyelemre méltó gazdasági és politikai sikereket ért el ez évben is. A kemény tél után, amely hónapokig szorító kar­maiban tartott bennünket; a ta­vaszi ár- és belvizek, a mező- gazdaságot sújtó aszály ellené­re szilárdult, erősödött nép­gazdaságunk. Igaz, hogy sok­szor leírtuk már ezt a megálla­pítást, s hazánkban minden felnőtt ember tudja, de azért még kevésszer tettük hozzá, hogy ez a mindennapi szorgos- kodáson kívül többek között a szocialista munkaversenynek, dolgozóink jobb munkájának köszönhető. A Borsod megyei Pártbizott­ság ülésén többféle megvilágí­tásban került szóba iparunk és mezőgazdaságunk jelenlegi helyzete. Az előterjesztések, referátumok, hozzászólások mind egy kérdést taglaltak: hogyan állunk, milyen gazda­sági eredményekről adhatunk számot, és mit kell tennünk, hogy két hónap múlva adós­ságmentesen, a tervekét mara­déktalanul teljesítve kezdhes­sünk egy új évet. A feladat: az 1963. évi. népgazdasági, terme- . lési tervek teljesítése. S ha ezt „lebontjuk”, a gyárak, üzemek • tükrében vizsgáljuk, kiderül, hogy bizony nem könnyű. Min- 1 4en órára, minden nercre szűk- < seg van, s ha valaha, akkor ; most különösen nagy jelentő­Ez a példa, a nagyszerű kommunista helytállás kiha­tott, átragadt másokra is. A hengermű. 52 éves fennállása óta szintén most élte el a csúcsteljesítményt, napi 617 darabos öntecsteljesítményé­vel. Túlszárnyalja régi önma­gát a csavargyár, s a nagyko­vácsira helyben évi 58 ezer ton­nás teljesítmény mutatkozik. Ez az adat akkor válik külö­nösen értékessé, ha hozzátesz- szük, hogy a rekonstrukció még be sem fejeződött és an­nak befejezése után is csak 55 ezer tonna évi termeléssel szá­moltak. Ugyanig}’, a szocialista mun­kaverseny során elért szép eredményekről beszélt felszó­lalásában Csépányi. Sándor, az Ózdi Kohászati Üzemek igazgatója, aki így összegezte tájékoztatását: „1963-ban telje­síteni fogjuk a tervet. Jól dol­gozik gyárunk, jó az emberek hangulata; jól zártuk a három­negyed évet is. A termelési ta­nácskozásokon most. arról fo­lyik a szó, hogy mindenképpen teljesítenünk kell az évi ter­vet .. K ét legnagyobb gyárunk: az LKM és az Ózdi Ko­hászati Üzemek dolgo­zói példát mutatnak. Minden­napi teljesítményeik, s az itt szervezett szocialista munka­verseny eredményei azt mu­tatják, hogy helyesen élnek az aranytartalékkal. Ha példáju­kat más üzemek is követik, év végén biztató eredményekről adhatunk számot. Onodvári Miklós November 7 tiszteletére a Borsodi Szénbányászati Tröszt diósgyőri Anna bányájában megkezdték a próbatermelést a Löbbe-féle széngyaluval. Jelenleg 60, később pedig 120 méteres frontfejtéséi! dolgozik a gép, s a tervek szerint mintegy 80 000 tonna szenet termelnek vele. Különböző kí­sérleteket is végeznek, rész­ben fás szerkezetű, máshol pedig köves széntelepben, hogy kipróbálják a gépi mű­velés lehetőségeit különböző viszonyok között. A széngyaluval ■ müveit frontfejtésen korszerű, acél­támos biztosítást építettek be. A számítások szerint mintegj felére csökkentik a robbanó­anyag fogyasztást is, és, dara­bosabb, tehát értékesebb sze­net nyernek. A szcngyalu üzembe állítása jelentősen meggyorsítja a széntermelést, mert a termelé­kenység a kézi munkához vi­szonyítva mintegy' 15—20 szá­zalékkal emelkedik. A front­fejtésen a gépet 14 bányász irányítja, míg a kézi fejtésnél 22 emberre lenne szükség. A felszabaduló munkaerőt más bányarészben tudják majd felhasználni; Gcfsfezids&t a gazdag szüret a Tolcsvai állami Gazdaságban 1600 mázsa aszú termett — 2000 hektoliter „királyi“ bor — Az élüzem címre pályáznak A visszaemlékezések szerint Tolcsván és környékén a gaz­dasághoz tartozó szőlőterüle- tekrn 1934-ben volt olyan aszú­termés, mint az idén. 1600 má­zsa aszú termett, ebből 2000 hektoliter értékes, több putto­nyos aszú bort készítenek. Jó volt á termésátlag is, mely meghaladta a 27 mázsát. A mostani szüret azt is bizonyí­totta, hogy helyes volt korán elkezdeni a munkát. Nem tör­vényszerű az. hogy október 20 után kezdődjék a szüret. A Tolcsvai Állami Gazdaság Három év daft 350 OHO kilométer utat tettek meg a borsodi művelődési autók Borsod megye Ids hegyi fal­vaiban éppúgy, mint tanyaköz­pontokban ma már ünnepnap­nak számít a művelődési autók megjelenése. A megye ország­útjain télen és nyáron szinte mindennap találkozni ilyen gépkocsikkal, amelyek havonta 40. vasútvonaltól távoleső tele­pülést keresnek, fel. Egy-egy útjukra 300 kötet könyvet, do­kumentum- és játékfilmet, va­lamint ismeretterjesztő előadá­sokat visznek. A népművelők a tanyaközpontokban művelődési esteket tartanak. Munkájukat sok ötlet és szin jellemzi. így például, ma már a könyvköl­csönzésen. a fii mii etilé sen és az ismeretterjesztő előadáso­kon kívül több helyen tartanak gyermekfoglalkozásokat, a Mo- csolyás-tanyán pedig a K1SZ- fiatalok részvételével irodalmi színpadot szerveztek. A gyer- mekfoglalkozásokon nagy sike­re van a Meseposztócska című kezdeményezésnek. Ennek lé­nyege, hogy a mesékben sze­replő figurákat posztóból ki­vágják és azokat egy táblára helyezik. A művelődési autók­nak jelenleg mintegy 2000 be­iratkozott olvasójuk van, akik évente mintegy 25 000 kötet könyvet kölcsönöznek. A há­rom gépkocsi most érdekes ju­bileumhoz érkezett, Három esztendő alatt 350 000 kilomé-1 tér utat tettek meg a megyé-', ben, hogy a legkisebb hegyiJ községekbe és tanyaközpontok­ba is minél gyakrabban eljus­son a könyv és a film. már háromszor nyerte el az él- üzem címet, s most, az idei jó eredmények alapján a gazda­ság ismét, várományosa ennek a kitüntetésnek. A gazdaság vezetői azért is joggal tartanak számot az élüzem címre, mert a tavalyihoz képest csökkent a balesetek száma. A szüret: munkálatokban nagy segítséget nyújtottak a sárospataki, sá­toraljaújhelyi általános- és kö­zépiskolák diákjai. Volt olyan osztály, amely a szüreti mun­káért 6000 forintot kapott A pénzt az iskolák kirándulási célokra fordítják. A gazdaság tervezett nyeresége 6 millió forint, de Kapás Pál igazgató véleménye szerint remény van rá, hogy a 10 millió forintot is eléri. A jó eredmények alap­ján a gazdaság dolgozói egy hó­napi fizetésüknek megfelel 5 nyereségrészesedésre számít­hatnak. w viseltek akkor az emberek, * s fázósan húzták magukon 4 össze elnyűtt «áljaikat. A ♦ gyerekek ormótlan, kérges $ cipőkbe bújtatták lábukat é és lomposak lettek, mint a J gazdátlan kutyák. A bükki ♦ falvakban a fákkal, a bök- J rokkal együtt szegényedtek* ♦ soványodtak az emberek is* J Most nézd csak: szegé- * nyednek az er- ♦ A kohászati vállalatok újítási értekezlete Ozdon (Tudósítónktól.) A KGM Vaskohászati Igák gatóság felügyelete alá tartó zó vállalatok újítási irodái­nak vezetői és újítási megbí­zottai Özdon, a Liszt Ferenc Művelődési Házban tartották meg a harmadik negyedévi újítási mozgalom értékelését. Az értékelésen részt vettek az Országos Találmányi Hi­vatal, a KGM Vaskohászati Igazgatóság, a Lenin Kohásza­ti Művek, a Dunai Vasmű, a Salgótarjáni Acélárugyár, a Borsodnadasdi Lemezgyár, a December 4 Drótművek^ a Ferrokémia, a Zagyvarónai Vasötvözetgyár, a Budapesti Tűzállóanyaggyár, és az Özdi Kohászati Üzemek képviselői. Az értékelés során megálla­pították, hogy az elmúlt év­hez viszonyítva eredményesen zárták a harmadik negyed­évet mind mozgalmi, mind gazdasági vonalon. Az értéke­lés után foglalkoztak az 1964., évre készítendő újítási fel-! adattervekkel, kihangsúlyozva! a műszaki fejlesztés fontossá-; gát, <- Jíe *5« 1 dók. De a há- o móri, a bükk- * szentleereszti, % a hegyi lakók ♦ nem járnak, J összehúzott e szemöldökkel, ) fázósan, komor drccal.' Há- < zaikon televízió-antennán J citerüzik a szél, meleg kony- < háikban mosógép dudora- < szik. s gyermekeik iskolából < jövet fényes bőrtáskákat t raknak a „grundra” — 4 kapufának. i A hegyoldalak hiába kopa_( szódnak már, színessé teszi J őket a kirándulók víg. tarka j serege. Az országutak széles, J ezüst szalagján piros, sár- 4 ga, kék, zöld. fehér vörös J személyautók kanyarognak. 4 A bohém festő, az ősz pedig * leteheti ecsetjét. Szeszélyes « játékával hiába fest harsogó J színeket, aztán hiába tépáz- 4 za meg a lombokat, szegé- ♦ nyíti az erdőt. Az emberek 4 már csak mosolyognak raj- ♦ ta. Legyőzték. K. A. J „„ 1 _ r •MMHMHítlHHMMIMIIM re pazarolna, majd megbánva ezt, meg­semmisíti. tönkreteszi mű­vét. s rombolásával szegé­nyebbé teszi a természetet Néhány hét múlva már ko­paszak lesznek a fakoronák, s csak imitt-amott lengede­zik majd egy-egy ágon egy színes levél. S ahogy szegényedik a ter­mészet, a völgyekben ka­nyargó széles utakon, s a hegyi ösvényeken járó em­berek mintha annál gazda­gabbak lennének. Mert fi­gyeljük csak: eltűntek róluk a lenge ruhák, s a puha pulóverek, gyapjas sapkák, kabátok váltották föl ezeket. Pedig jól emlékszem még. valamikor az ősz az embe­reket is szegényebbé tette. Vékony, szürkés kabátokat !♦»♦<♦«>>.♦»♦♦♦> • Mft»_»< Bohém festő az ősz össze­keveri a színeket. Zöldre sárgát, sárgára vöröset, vö­rösre barnát fest és közben nem fukarkodik az arany színnel sem. A Bükk mély­zöld óidéit, méltóságteljes, sötét csúcsait is egészen megváltoztatta. Szeszélyes ecsetjével vidám, harsogó színeket fest rájuk, s köz­ben összekó­colta, megté­pázta a lom­bokat. Mintha először minden kincsét, tehet­ségét a Bükk-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom