Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-30 / 280. szám

ESZAKMAGYARORSXÄG Szombat, 1963. november 30. BiBBMmiaMm—i■ 1964 tavaszára összehívták (Folytatás az 1. oldalról.) gazdasági építűmunkánk megjavításához. Az országgyűlésnek. ezt az ak­tivitását és élénk vitaszelle­mét csak üdvözölni tudjuk és bízunk benne, hogy tovább erősödik és fejlődik. — Azt hiszem, megállapít­hatjuk — hangsúlyozta ezután —, hogy az idén februárban meg­választott tanácstagok és országgyűlési képviselők eddig alapjában eredmé­nyes, jó munkát végeztek, s joggal remélhetjük, hogy a jövőben is nagy alapossággal és körültekintéssel, tovább nö­vekvő hozzáértéssel intézik államunk ügyeit, szolgálják fá­radhatatlanul dolgozó népün­ket. Feladatunk elősegíteni a KGST munkáját —• Hazánk politikai életének fontos eseményei voltak azok a kétoldalú tárgyalások, ame­lyeket pártunk és- kormányunk vezetői a szocialista országok vezetőivel ez év tavaszától kezdve folytattak — állapí­totta meg a továbbiakban Kál­lai Gyula. A tárgyalások min­denütt kapcsolataink tovább- . fejlesztésére irányultak: véle­ménycsere folyt a nemzetközi helyzetről, a nemzetközi kom­munista mozgalom kérdéseiről. Mind a kötetlen megbe­széléseken, mind a hivata­los küldöttségek között sorra került tárgyalásokon első helyen a gazdasági kérdések megvitatása, or­szágaink gazdasági együtt­működésének bővítése és elmélyítése állt. A tárgyalásokon azokat az uta­kat kerestük, amelyeken ha- ’adva inagasabb szintre emel­hetjük országaink gazdasági együttműködését, s egységes véleményre jutottunk abban, hogy ez csak . az ipari és bizonyos mér­tékben a mezőgazdasági termelésben létrehozandó szakosítás cs kooperáció útja lehet. Táx-gyalásaink szel­lemében közös gazdasági kor­mánybizottságok alakultak, illetve alakulnak. — Kétoldalú tárgyalásaink teljes mértékben egybeesnek azzal a törekvésünkkel, hogy javítsuk ég erősítsük a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsába tömörült szocialista országok együtt­működését. Tárgyalásaink és megállapodá­saink annak a nemzetközi szo­cialista munkamegosztásnak a szellemében fogantak és azt erősítik, amely a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenységének alapja. és talpköve. — Ügy látjuk, hogy a szocia­lista nemzetközi munkameg­osztás elmélyítése je’enleg két — azonos célhoz vezető — úton halad. Az egyik: vala­mennyi KGST-ország közös meeéllapodásai az együttmű­ködés egyes kérdéseiben. A kérdések bizonyos körében vi­szont lehetséges és szükséges is a kétoldalú és háromoldalú szakosodás és kooperáció. Fiz idővel a kívánatos több oldalú, maid sokoldalú együttműkö­déshez vezet. Pártunk és kormányunk teljes ereiéből támogatja a szocialista nemzetközi munkamegosztás meg­valósításának mindkét útját-módját, mert ez népünk elemi érdeke, mert gyorsítja hazánkban a szocializmus teljes felépítését, növeli a szocialista világrend- szer gazdasági erejét, elősegíti a kapitalizmussal folytatott békés versenyben a szocializ­mus győzelmét. számára hasznos kereskedelmi, gazdasági és kulturális kapcso­latok. A békés egymás mellett éles elve egyre inkább utat tör magának a nemzetközi kapcsolatokban. A kedvező fejlődés elsősorban a Szovjetunió és a szocialista világrendszer katonai, politi­kai, gazdasági és tudományos erejének, hatalmának nagy­arányú további növekedéséből ered. Az elmúlt években a két világrendszer közötti erővi­szony tovább változott a szoci­alizmus és ezzel együtt a béke javára. A szocialista világrendszer országainak — közöttük hazánknak is — szent köte­lessége, hogy fejlessze gaz­daságát, megfelelő szinten tartsa katonai erejét is, mert az imperialistákra elsősorban ez hat. Az imperializmus természete nem változott; a monopol tőké­nek ma is alapvető jellemvo­nása, hogy hódítani akar, há­borúba akarja dönteni a vilá­got. Ámde, ha azt látják, hogy háborús törekvéseikkel a ma­guk vesztét is okozzák, kétszer is meggondolják a dolgot, A mi politikánk* válto/atinn A békés egymás melleit élés elve egyre inkább utat tőr magának A beszéd ezután hazánk nemzetközi helyzetével foglal­kozott. Aktiv' külpolitikát folyta­tunk, hazánk képviselői vala­mennyi fontos nemzetközi szervezetben tevékenyen' dol­goznak külpolitikai céljaink valóraváltásáért. Kapcsolata­ink fejlődtek nemcsak a szo­cialista, hanem a kapitalista és a semleges országokkal is. Népünk országépítő mun­kájának eredményei, s kö­vetkezetes külpolitikánk sikerei abban is megmu­tatkoznak, hogy a magyar kérdést — hét év után elő­ször — 1963-ban nem tűz­ték az Egyesült Nemzetek közgyűlésének napirend­jére, s nem tették vitássá a magyar küldöttség man­dátumának jogosságát. Ez kedvezően járul hozzá a nemzetközi feszültség csökken­téséhez, a béke erősítéséhez. — Nemzetközi tekintélyünk erősödése tükröződik abban is, hogy- az Amerikai Egyesült Államok egyes reakciós, ag­resszív köreinek visszahúzó tö­rekvései ellenére, lehetőségek mutatkoznak a magyar—amerikai viszony normalizálására. A Magyar . Népköztársaság kormánya úgy gondolja, hogy a bökés egymás mellett élés el vei alapján kialakíthatók a: eredményes és mindkét fé — Vannak az imperializ­mus táborában olyanok — és nem is kevesen —, akiknek a nemzetközi helyzet enyhülése nem tetszik. Ezek — az impe­rializmus legsötétebb, legreak- ciósabb erői — akadályozzák a független, semjeges Laosz békés életének megteremtését ők folytatnak irtóhadjáratot a dél-vietnami nép ellen, ők provokálnak incidenseket Nyugat-Berlin határában, ők fenyegetik invázióval a szoci­alista Kubát. Az imperializ­musnak —■ és elsősorban az amerikai imperializmusnak — ezek a legsötétebb erői szervezték meg és hajtot­ták végre századunk egyik legbecstelenebb politikai gyil­kosságát, amelynek áldozatául esett John Kennedy, az Ame­rikai Egyesült Államok elnöke. — Kennedy az elnöki székben közvetlen elődei­nél reálisabb szemléletet tanúsított, s ez a nemzet­közi enyhülés irányában hatott. Államunk, kormányunk őszin­te részvétét fejezte ki tragikus elhunyta alkalmából. Kifejez­tük azt az óhajunkat és remé­nyünket, hogy. utóda is meg­érti a kor szavát, s a béke, a békés egymás mellett élés szellemében alakítja politiká­ját. Johnson elnök a kongresz- szus előtt elmondott első be­szédében hangoztatta, hogy „korunkban nem lehetnek vesztesek a békében és nem lehetnek győztesek a háború­ban”. Reméljük, hogy ezt az alapjában véve helyes felis­merést az Egyesült Államok kormányának gyakorlati lé­pései követik a nemzetközi helyzet további enyhítésére, amelynek kezdetét a moszkvai atomcsendegyezmény terem­tette meg. A mi politikánk változat­lan: állhatatosan küzdünk tovább a különböző társa­dalmi rendszerű államok békés egymás mellett élé­séért. Kállai Gyula beszédének be­fejező részében a népfront­mozgalom helyzetével és idő­szerű kérdéseivel foglalkozott: Ezután dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára előter­jesztette a Népfront, Országos Tanácsa elnökségének javasla­tát a Hazafias Népfront har­madik kongresszusának össze­hívására. Az ülés résztvevői a javasla­tot. egyhangúlag elfogadták, s 1964 tavaszára összehívták a kongresszust. Ugyanakkor megbízták az el­nökséget, hogy a kongresszus pontos idejére és napirendjére később tegyen javaslatot. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának ülése . Szabó Pál zárszavával ért véget. ü BéSre-VjíáaJatrées folytba ülését A Béke-Világtanács csütör­tök esti ülésén folytatta az ál­talános vitát a korábban el­hangzott referátumokról. A vita során Nguyen Van Hieu vietnami küldött a dél­vietnami helyzetről, Józef Ozga Michalski a német kérdés meg­oldásáról beszélt. Felszólalt a vitában Mohamed Mahdi el Ja. haviri (Irak), A. Kornyejcsuk (Szovjetunió), Soutah Haonari (Algéria). Friedrich professzor (NDK), Liao Cseng-csi (Kína), Spann (olasz), Goodlett (Egye­sült Államok), Arora (India), Hirano professzor (Japán). Asis FBI állítólag Oswald cinkosa saíási nyomoz Érdekes telefonbeszélgetés Dailassal A Reuten* és az AP pénteken kongresszusi forrásokra hivat­kozva olyan értesülést közölt, hogy az elnöknek alárendelt különbizottság fogja ki­vizsgálni Kennedy elnök meggyilkolásának körül­ményeit es azokról jelen­tést tesz majd az ország­nak. A New York Pástnak az AFP állal idézett értesülése szerint a7. FBI nyomoz egy faj­üldöző nézeteiről jól is­mert személy után, akit azzal* gyanúsítanak, hogy bűntársa volt a Kennedy elnök meggyilkolásával vádolt Oswaldnak. Az FBI ügynökei — a lap je­lentése szerint — New York Greenwich Village negyedében folytatják a nyomozást, * A Corriere Lombardo című milánói lap tudósítója telefo­non érdeklődött Curry dallasi rendőrfőnöknél, Kennedy elnök meggyilkolásának körülmé­nyeiről. *;Nem tudom” — „Nem hiszem” — „Nem értem” — ezekben a kifejezésekben fog­lalható össze tömören a rend­őrfőnök válasza. Az alábbiak­ban közöljük a tudósító néhány kérdését és az erre kapott vá­laszokat:. TUDÓSÍTÓ: Megállapítást nyert-e, hogy a töltényhüve- . lyeknek, amelyeket abban a [ szobában találtak, ahonnan J mint mondjak, Oswald agyon­lőtte az elnököt, valóban közük van-e a gyilkossághoz? RENDŐRFŐNÖK: A vizsgá­lattal az FBI-t bízták meg. M.i csakp.az FBI rendelkezésére bo­csátottuk az általunk össze­gyűjtött adatokat TUDÓSÍTÓ: Igaz-e, hogy a három lövést öt másodperc alatt adták le? RENDŐRFŐNÖK: Nem tu­dom biztosan állítani, hogy hány másodperc alatt adták le a lövéseket. Tájértekezlet a megyei KlSZ-bizottságon Öt megyei KISZ-bizoítság agitáeiós cs propagandaoszlá- lyának vezetője, és vezető pro­pagandistái érkeztek Miskolc­ra, Kétnapos tájértekezleten tanácskoznak az 1964—65-ös KISZ-oktatási év előkészítésé­ről. November 29-én délelőtt a KISZ Borsod megyei Bizottsá­gának székhazában Borsod, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád és Szabolcs megye küldöttei előtt Soós Pál elvtárs, a KISZ Központi Bizottsága Agitáeiós ég Propaganda Osztályának helyettes vezetője ismertette a KISZ-oklatás tematikai javas­latát. Szavait a jelenlevőit vi­tája követte. Délután a kül­döttek az oktatási év előkészü­leteiről tanácskoztak, kicse­rélték eddigi tapasztalataikat. A vita és a tanácskozás ma folytatódik. TUDÓSÍTÓ: Es az ön véle­ménye szerint abból a. puska bol, amely állítólag Oswaldnál volt, lehet öt másodperc alatt három lövést leadni? RENDŐRFŐNÖK: Nem pró­báltuk meg, de azt hiszem, le­het. TUDÓSÍTÓ: Nos, mi kipró­báltuk és nálunk e kísérlet végrehajtásához 40 másodperc kellett. Hogy hiheti ön el az öt másodperces verziót? RENDŐRFŐNÖK: Nem ér­tem, hogy miért; mondták önök­nek ezt az öt másodpercet. TUDÓSÍTÓ; Hiszen az ege.*# világ lapjai erről az öt másod­percről írnak. A hírügynöksé­gek is ezt közölték. RENDŐRFŐNÖK; Valóban, néhány másodpercről van szó; Hogy pontosan hányról, azt nem tudom. TUDÓSÍTÓ: Es hány másod­percre volt szüksége az elnöki kocsinak, hogy elhaladjon a* előtt az ablak előtt, ahonnan lőttek? RENDŐRFŐNÖK: Nem tu­dom, bár van íilmí el vételünk, amelyre felvettél« az elnölS egész útját. TUDÓSÍTÓ: E film. alapján meghatározható-e az elnök éle­tét kioltó golyó pontos pályája­RENDŐRFŐNÖK: Erről nem vagyok meggyőződve, mert « filmet olyan szögből vették fel, amely esetleg nem teszi le­hetővé egy ilyenfajta vizsgálat lefolytatását. TUDÖSITÖ: Térjünk vissz* az időre, amely alatt; a lövés megtörtént, ön talán úgy gon­dolja, hogy néhány másodperc alatt le lehet adni három lö­vést? RENDŐRFŐNÖK: Azt hi­szem, igen. En ugyan nem folytattam ilyen kísérletet, dn mégis azt hiszem, hogy ez le­hetséges. A gyilkosnak támasz- téka volt. Es a puska újratöl­téséhez néhány másodperetek redék szükséges csak. TUDÓSÍTÓ: Másodperctől-e- dékek csak? Nos és a célzás? RENDŐRFŐNÖK: A gyilkos felkészült. Jó előre íelkészüH- Mindent kiszámított, többek1 között ellátta magút különleges övvel, amelynek segítségével rögzített helyzetben tarthatta a puskát. TUDÓSÍTÓ: Ez azt jelenti, hogy a bűntényt gondosan elí készítették? RENDŐRFŐNÖK; Éppen cZ* akarom hangsúlyozni. A miskolci Erkel Ferenc Szim fonikus Zenekar és Férfikar hangversenye A miskolci vasutas dolgozók 1963—64-es hangversenyévadra hirdetett I. bérleti koncertjét a magyar és az olasz nemzet nagy opera-komponistáinak (Erkel—Verdi) évfordulója je­gyében hallhattuk. Sajnos, a koncert rendezése nem volt kifogástalan. A kez­désre érkező közönség csak 20 —25 perc késéssel foglalhatta et helyét, miközben elkezdő­dött már az előadás. (Két em­ber kevés a ruhatárban.) A. színpad kicsi, nagyobb együt­test elhelyezni szinte lehetet­len rajta. A műsor első felében a név­adó Erkel Ferenc művészeté­nek legkiemelkedőbb alkotá­sait hallhatta a nagyszámú kö­zönség. A Hunyadi László cí­mű opera nyitányát a zenekar látható szeretettel, rutinosan szólaltatta meg. A Bánk bán 11. felvonás első jelenete egy­részt terjedelménél, másrészt zenei nehézségeit tekintve, nagy feladatot ró az előadó művészekre, örömmel üdvözöl­hettük a. szimfonikus zenekar kezdeményezését, mikor ilyen nagyszabású produkció megol­dására is vállalkoztak. A Ta­karodó a Névtelen hősök című operából, férfikaraink kedvelt repertoár-darabja, és ennek megfelelően lelkesen, színesen adták elő. A második rész szó­ló-zenekari darabja nyitány volt Verdi: Szicíliai veesernye című operájából. Ejzen a szá­mon még érezhető volt, hogy a zenekarnak nagy szüksége van az állandó, céltudatos, sok­szor aprólékos zenei részlet­munkákra. A Trubadúrból két részletet is hallottunk, a nagy­sikerű Strettát, kissé hajszolt Vadász Ferenc TZzenfuwmadikJiél tempóban és az I. felvonás el­ső jelenetét, péhol vontatod előadásban. Hallottuk rnéí! Lady Machbeth áriáját 3 Machbeth című operából, vala­mint a pezsgő-kettőst a Travi- atából, mely utóbbi az est egyik legnagyobb sikerét hoz­ta. A közreműködő fővárosi művészek: Mátyás Mária Kos- suth-díjas és Palcsó Sándor Liszt-díjas mindent megtette)' a hangverseny sikerének érde­kében és művészetük jelentő­sen hozzájárult ahhoz, hogy a közönség vastapssal jutalmaz­ta a legtöbb produkciót. A mű­velődés! otthon szólistája, Bá­lok Ferenc, ha hanganyagban nem is, de felkészültségbén, lelkesedésben méltó partnere volt az Operaház művészeinek A zenekart vezénylő Kalmár Péter biztos kézzel irányította az együtteseket; egy öntevé­keny zenekart ilyen színvonal­ra hozni, sok áldozatos munka eredménye. A férfikar produk­cióján (karnagy: Veszprémi' Ilona) is végig érezhető volt a gondos, művészi betanító mun­ka. Miután nem hivatásos, ha­nem öntevékeny együttesekre* van szó, a közönség érdeklődé­se és a többségében sikeres, nívós műsor azt bizonyítják, nagyobb áldozatkészségre, több pártfogásra van szükségük aS együtteseknek. Nem ártana egyes zenekari szólamok (P** gordonka) kibővítése kiss* képzeltebb erőkkel, u megfele­lőbb hangzás érdekében.- A közönség igényli a népszerűi < len érzéketlenül, engednie* kellett. I s.-. Nézi Feri a prést, amint’ ereszkedik, süllyed, összeér.. Megcsavarja a kereket. A prés' szétnyílik, emelkedik. ! A műhelyben fojtogató szál-’ rniákszesz terjeng. A nyitott ajtó mögött kisebb helyiség-! ben asszonyok olajos kanná-1 kát színeznek, a sarokasztel-J nál pákával forrasztanak. * < Mitévő legyen? — töri a te­jét Feri. — Ilyen helyre cl-! menni? Még sose volt iparosok tár­saságában. Nincs is olyan ru­hája, amelyik oda megfelel., Kinevetnék az elegáns ficsú-] rok. kinéznék maguk közül, )ia látnák olcsó, konfekció öltő-] nyében : s: ! it szól Badanti Tóni? * “ Beke Zoli már azért is slítélné, hogy ilyesmi eg.valt.a_ Ián megfordulhatott a fejében.] Iparos Dalárda;;: Polgárok.! Szép is volna .:: Lehet, hogy Tónival se jár_, iá különbül. Ha megkérdezné tőle, illik-e elmenni, talán meg is haragudna. ] De az ígéretet már nem le­let visszavonni, rosszul esne Ilonkának. ■ Talán Tóni nem is haragúd-] la::i As lesz a legjobb — dönti. ú —ha megkérdezem tőle: ] (Folytatjuk.) 1 szetbarálók Csoportjának tag­jai. Kurimszky Sanyi társasá­gába tartoztak. A szavaló­kórusban is benne vannak. Azt úgy hívják: száz százalék. Egy újság, pontosabban folyó­irat neve. Egyszer kapott már ilyet Cigitől. Kár, hogy Cigi nem jött szilveszterezni..; Ilonka tartózkodóbb Kati­nál. — De ha tartózkodó is — gondolja Feri —. azért talán mégse vagyok közömbös neki. Különben aligha kért volna olyan állhatatosan, hogy men­jek veiük jövő szombaton az Iparos Dalárda báljára. Ezúttal ő szabadkozott. Meg­mondta nyíltan: Nem akar elmenni, nem neki való az a hely. Ilonka megharagudott. Mennyit könyörgött ő az édes­anyjának'— mondta —, amíg sikerült rávennie, hogy - men­jen ei velük szilveszterezni. — Nem is tudom — mondta —, mit szól apa. ha megtudja, hol köszöntött ránk az év. ígérje meg Feri. hogy eljön. Végül is, nem állhatott el­1— Hogy kerül ,a csizma az asztalra? Pokolba most a kí­sértetekkel .. ; — Zolikám — próbálkozott ö is —, szórakozunkHagyd most ezeket. Időközben összetoltak né­hány asztalt. Már Kaszásék is ott voltak a közelben. Jól látta: Ilonka anyját különös­képpen nyugtalanították Zoli témái. Összeszorította a fogát,. sóbálvánnyá merevedett, mint a Szodomái Lót felesége, aki megszegte az Űr tilalmát.’ . Éjfél után is táncoltak. Ö mégis úgy érezte, akkor már Ilonkát is zavarta a környezet. Mintha jókedvét csak azért erőltette volna magára, hogy ő ne vegye észre idegeskedé­sét, csalódottságát. Tortát veti, hat szeletet, elébük tette és meghajolt, szer­tartásosan. frakkos pincér módjára. Katit is felkérte néhány for. dulóra. Rajta nem látszott le. hangoltság. Sokat tréfált, ka­cagott, a kamaszfiúk kézről kézre adták. Ezek a gyerekek a Tenmé­VI. A prés Czép volt. Éjfél felé az üvegekkel megrakott fehér asztal mellett magasra csapott a jókedv. A „nőtlenek asztala” volt ez. Ö is oda csatlakozott. Néhányan már kezdettől ott ültek a fém. lemezbeliek közül. Mások is odajöttek. Beke Zoli „rontotta” a hangulatot kijózanító meg­jegyzéseivel. Alig ivott egy­két kortyot. Azt magyarázta: az öntudatos munkás anti­alkoholista, másrészt nem le­het, nem is szabad önfeledten mulatni. De miért? — kérdezte vala­ki, hogy bosszantsa. A mentőknél nem győzik összeszámlálni az öngyilkoso. kát, akik a nyomorúság elől menekülnek a halálba — mondta Beke Zoli. — Ejnye a jódolgodat — tiltakozott az egyik műhely­beli gyerek. Voltak, akik méltatlankod­tak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom