Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-30 / 280. szám

©zombat, 1363. november 30. 8S® ASM AGST AROKSÄAG Paraszti a ill. kerületi vízellátásra I . . ,, I napokban több fiz etiriuli. I ieVgi érkezett ezerkesztöségürjkbe, amely a III. kerület egyes lakónegye­deinek rossz vízellátására pa­naszkodik. „A Diósgyőri Papírgyár ás Felsőmajláth környékén lévő többszáz liáz lakóinak novem­ber 15-iöl se éjjel, se nap­pal nincs vizük. Azelőtt még minden éjjel és a kora reggeli órákban volt annyi vizünk, h-ogy napi szükségletét, ha ke­servesen is, de minden család tudta, tartalékolni. Most víz nélkül sem tisztálkodni, sem mosni, főzni nem tudunk, s a környéken lévő ásott kutak ki­merülő félben vannak, de vi­zük nem is alkalmas az ivás- ra" — írja levelében Karnéczi Sándor krypton gyári dolgozó. Haraszy Andomé, III. kerü­let, Rigó u. 4. szám alatt lakó olvasónk is azt panaszolja: két hónapja már, hogy csak éj­szaka tudtak vizet kapni a víz­vezetékből, de november köze­pe óta egyáltalán nincs vizük, j,A víz bevezetése, a távolság­tól függően, 6—8 ezer forin­tunkba körűit, s már ezért sem közömbös, kapunk-e vizet a vízművektől, vagy sem” — írja levelében. I-“ ‘ panaszt tartal­Hasonio máz a többi le­vél is. Takács István a Kilián- Dél lakótelepről, a Gagarin u. 15-hől amiatt panaszkodik, hogy „Gyönyörűen berendezett szö­vetkezeti lakásunk fürdőszobá­ját azért nem tudjuk használ­ni, mert a negyedik emeletre már nem „jön fel" a viz. Ha nálunk nincs víznyomás, vajon mi lesz a tízemeletes bér há­zakban?” A Diósgyőri Gépgyár 3. sz. telepének tanműhelyében dol­gozó háromszáz fiatal nevében Drótos János a következőket írja: „Az utóbbi időben mind többször kell piszkosán kijön­nünk a gyárból, mert nincs vizünk a mosdáshoz. Solcan az itt keresztül folyó Szinva nem éppen higiénikusnak mondha­tó vizében mosdottak meg, nem is egy alkalommal.” És természetesen minden egyes levél — jogosan — a víz­hiány legsürgősebb megszünte­tését kéri. * A III. kerületi tanácsnak is igen sok gondot okoz a kerü­let nagy részében tapasztalha­tó súlyos vízhiány, s tőle telhe­tőén minden intézkedést meg­tett, hogy ebben a létfontossá­gú kérdésben segítségére le­gyen a lakosságnak. Többek között fertőtlenítettek egy hét köbméteres lajtos kocsit — ön­tözőautót — és ezzel szállítják a vizet azokba az utcákba, ahová a vízvezetéken egyálta­lán nem jut el az ivóvíz. Ezzel azonban csak a panaszok el­enyésző részét sikerül orvosol­ni. Mit válaszol a miskolci víz­mű ezekre az igen súlyos pa­naszokra? Piukovics Józseftől, a víz­művek főmérnökétől a követ­kezőket hallottak: •— A III. kerület egyes ré­szein most erős mértékben je­lentkező vízhiány nem. újkele­tű probléma. A Kilián-Dél gyorsütemű építkezései miatt az Anna-forrás szolgáltatta víz nem volt elegendő, s ezért ideiglenesen a Szinva-f orrás vizét is be kellett kapcsolni a. hálózatba. A végleges bekap­csolás azonban csak úgy lenne megoldható, ha a munkálatok idejére a Szinva-f orr ást újból kiiktatnák. Ugyanakkor az Anna-forrás vize a száraz idő­járás miatt rendkívüli módon lecsökkent, ezért van a súlyos vízhiány. A Közlekedési Építő Vállalatnak már el kellett vol­na készülnie a Szinva-fcxrrás végleges bekapcsolásához szükséges munkálatokkal. A legutóbbi Ígéret alapján ez év december 10-re készülnek el véglegesen a munkával, s ak­kor megszűnnek miatti panaszok. Ha az ígéret a vízhiány megvalósul, a decem­ber 10-ig még hátralévő napo­kat — ha nagyon nehezen is, de bizonyára átvészeli a III. kerület több száz érintett csa­ládja. De minden illetékesnek okvetlenül azon kell fáradoz­nia, hogy a munka elkészüljön végre, s megszűnjön az egész­ségi okokból is igen veszedel­mes vízhiány. A határidőt to­logatni itt már nem lehet. (P. s.) Uj turistaház épüi Aggteleken Aggteleknek igen megnőtt a turistaforgalma az utóbbi években. Sokan keresik fel a természeti szépségben pompá­zó barlangot. A hosszú útról érkezett, fáradt turisták azon­ban nem találtak semmi ké­nyelmet a barlang környékén, még egy feketéhez is nehezen jutottak. Ebben az évben megkezdték a modem, 200 férőhelyes, új turistaszálló építését, ahol ét­terem, presszó, cukrászda, s kényelmes szobák várják majd a kirándulókat. Az építkezést a jövő évben befejezik. Új szőlők telepítése Tokaj-liegyalján és a dél-borsodi borvidéken Borsod megyében a világhí­rű tokaj-hegyaljai borvidék rekonstrukciója, valamint a dél-borsodi, jó bort termő terü­letek újratelepítése során most fordult elő először, hogy a ta­vaszi telepítések ..terhére” már ősszel megkezdték‘a szőlőülte­tést. A második ötéves terv során eddig 3550, jövőre pedig újabb 1136 holddal gyarapodik a bortermő terület. A dombol­dalakon fekvő területek forga­tását 13 lánctalpas erőgéppel gyakorlatilag már befejezték. Ä séta! tsz táj „gazdéj Olyan ez a termelőszövetke­zet, múlt a gazdátlan jószág, elhanyagolt, nincs aiki kézben tartsa — mondták tavasszal a járási tanács vezetői a sátai Egyetértés Termelőszövetke­zetről —, itt bizony elkelne egy jó elnök! Ugyanebben az időben je­lentkezett Vincze Kálmán a megyei pártbizottságon és kér­te kihelyezését valamelyik ter­melőszövetkezetbe. A legna­gyobb szükség Sátán volt új elnökre, így Vincze Kálmán került a tsz élére. Mi indította arra, hogy kihe­lyeztesse magát? ' — Nagybirtokon summás- kodlunk, a' szüleim is, én is. Bennem él, a véremben van a föld, a mezsfsazöasSs« munka szereled A Béren tol Szénosztályozóban dolgoztam, de részt vettem a tsz-szervezésben, a sajógalgó- ci termelőszövetkezetet is pat­ronáltam. Egyszer, amikor az egyik középparaszttal vitáz­tam a tsz-ek fejlődéséről, jö­vőjéről, azt vágta oda nekem: Ne csak beszéljen, próbálja meg az elvtárs is! do • Országos forma — helyi tartalom AMIKOR nyár elején a Csa- nyik-völgyi KISZ-iskolában megrendezték a fiatal műsza­kiak nagyszabású tanácskozá­sát, amelyen az ország számos nagyüzeme képviseltette ma­gát, — sok olyan javaslat, hoz­zászólás hangzott el, amely ar­ra utalt, szükségesek, haszno­sak, időszerűek az effajta ren­dezvények. Visszagondolva ar­ra az érdekes, tartalmas, sok­rétű vitára, rengeteg hasznos, életrevaló, s a fejlődés, az elő­rehaladás ütemét meggyorsító javaslatra — örömmel vettük az ózdiak legutóbbi kezdemé­nyezését. Szívesen mentünk arra az értekezletre, amelyet a Városi-üzemi KISZ-bi zotts á g mellett működő Fiatal Műsza­vak Tanácsa és az Országos Magyar Bányász-Kohászati Egyesület helyi csoportja ren­dezett. Arra gondoltunk, az ilyen nagyszabású, országos jellegű tanácskozások általában sokat adnak, számos vitatott kérdés­ben előre mutatnak, helytelen nézeteket tisztáznak. Igaz, a Program elolvasása után úgy tűnt, hogy ez a konferencia túlzottan egysikű, a szükséges­nél jobban „helyi tartalmú” ’lesz. A témák nagyrésze ózdi -specialitás” volt, az előadók Pedig kivétel nélkül helyi em­bereik. Maradt a vitára szánt ;idő, ahol a vendégek is el­mondhatják véleményüket, jó tapasztal ataikat, a jövőben hasznosítható javaslataikat — 'erre azonban meglehetősen ke­vés időt hagytak. Mindössze 2 éra 30 perc jutott sutára, de (ebben volt egy filmvetítés az bzdi martin rekonstrukciójáról és 20 perccel hamarább befe­jezték a tanácskozást a gyár- látogatás miatti .És most nézzük ázt: mit •ígért és mit tartalmazott a be­számoló? AKI AZ ANKÉTRA JÖTT, feltételezzük, azt várta — s ezt n meghívóban ígérték is — a KISZ termelési mozgalmának tapasztalatairól és az új acél­műben elért eredményekről, feladatokról esik majd a leg­több szó. Nos, ami az utóbbi témát illeti, arról talán többet ^ beszéltek, mint kellett volna; Viszont szembetűnt, hogy a fia­tal műszakiak és közgazdászok országos tanácskozásán szinte alig lehetett hallani a K1SZ- röl, a fiatalokról. Pedig Csépányi Sándor igaz­gató bevezetője arról szólt, hogy Ózdon mennyire bíznak az ifjúságban, a fiatalokban, hiszen ők azok, alak magukban hordják az új iránti vágyat, az ismeretszerzés szükségszerű ér­zését, a lelkesedő tenniaka- rást. Azt is szoktuk mondani: a fiatalok tudományos felké­szültségüknél fogva átérzik és értik a szocializmust építő éle­tünk lüktetését, az új társada­lomnak és technikának a szü­letését és fejlődését, az egyre jobban kibontakozó technikai forradalom jelentőségét. ILYEN BEVEZETŐ, ilyen helyes szemlélet után azt vár­tuk, hogy a konferencia beszá­molójában is konkrét témákkal ismerkedhetünk meg, a kohász ifjúság, a Fiatal Műszakiak Ta­nácsának néhány jellegzetes! munkastílusáról, gyakorlatban megvalósított jó módszeréről.! Ezzel szemben, túl sok szó. esett, szinte 'gyáregységekre! bontva az ózdi üzemek terme-- léséről, a különféle műszála és! gazdasági mutatók alakulásá­ról, amelyben kétségtelen, ott! van a fiatalok jó munkáia is,- de egy ilyen „statisztikai adat-] halmazból” jó módszereket ki­szűrni bizony nagyon nehéz.j Éppen ezért helyes lett volna! sokszínűbb, elevenebb, a min-- dennapi tapasztalatokat tártál-1 mázó vitát hosszabbra engedni, ] s így biztos sok szó esett volna!] számos olyan tapasztalatról,! amely szoros függvénye annak, j hogy egy ilyen országos jellegű] konferencia ne zsugorodjék J össze helybeli problémákra,] hogy egy olyan tanácskozáson, 1 amelyet a Fiatal Műszakiak] Tanácsa rendez, éppen a. leg-] hevesebb szó a fiatalokról és a j Fiatal Műszakiak Tanácsáról] essék. Ezt egyébként szóváj tette Novak György is, a KISZ j Központi Bizottság osztályve-1 zotő.ie, és hozzászólásában több] olyan témát kifejtett, illetvej érintett, amely egv ilyen ta-j nácskozás ..főprofilját”, magvátj kell, hogy képezze. Az imént említettek feltette-j nül csökkentik az Özdon meg-1! rendezett kétnapos országos ankét eredményességét, mégis azt kell mondani: néhány olyan kérdésről, néhány olyan szak­mai problémáról is vitatkoztak a taruícskozás résztvevői, amely feltétlenül hozzájárul majd a kohászati üzemekben lévő Fiatal Műszakiak és Köz­gazdászok Tanácsának még eredményesebb, még céltuda­tosabb, még jobb munkájához. A TAPASZTALATOKAT vi­szont feltétlenül le leéli szűrni a rendező „házigazdáknak" és a jövőben körültekintőbben, gondosabban kell megszervez­ni, előkészíteni s a várakozás­nak megfelelően ' rendezni az effajta értékes vitákat. Paulovits Ágoston nevetve —, mert sosem volt munkaerőhiány. Igaz, hogy sok a betegünk, szerintem ennyi beteg egy faluban sem álcád! Sok a faluban az ipari munkás, — bányász, kohász —, akinek csak a felesége tsz-tag, de most mar ezek is sokat segítenek a termelőszövetkezetnek. — Az idős emberek már nem bírták a zsákolást, így a tanuló fiatalokat és az ipari dolgozó­kat szerveztük be, hogy fele­ségeik munkaegységének javá­ra végezzék el ezt á nehéz munkát. Sikerült a tervem, so­kat segítettek rajiunk. Nemcsak a zsákolást, de a szállítási mun­kákat is elvégezték, legtöbb­ször éjjel, igen sokszor esőben. A múlt évben a .kukorica nagy része tönkrement., megro­hadt, mert nem volt tárolási lehetőség. Most a járási párt- bizottság segítségével szerez­tek ócskavasat és az idős ipari nyugdíjasok segítségével és ve­zetésével készítettek egy öt­ven méteres kukorica szárítót, szinte ' máról holnapra. A nyugdíjas ipari munkások ezen kívül is sokat segítenek: rendbeteszik az istálló padlá­sát, utat építenek, rendbehoz­zák a tsz-tagokkal együtt a majort. — Szeretek itt dolgozni, egy percig sem bántam meg, hogy a kihelyezésem kértem. Jól­esik látni, hogy ébred fel az embereikben a segítőszándék, hogy érzik meg, hogy minden intézkedés a közös javát szol­gálja. Egy nagy probléma van még: pár év múlva a mos­tani 56 éves férfiak nyugdíjba mennek, nem lesz, aki befogja majd a lovakat! Persze, igyek­szünk ezen is segíteni. Sok ipa­ri dolgozóval beszélgettem, akik azt mondták: ha annyit kereshetnek a tsz-ben is, mint a gyárban, szívesebben marad­nak itthon. Ilyen ambícióvaí, ilyen mun- kakedwel, mint Vincze Kál­mán él és dolgozik, biztos, hogy hamarosan sikerül majd anyagilag is rendbehozni a tsz-t. és megfiatalítani, felfris­síteni új munkaerővel. Juhász Judit A szakmaközi bizottsá­gok arra hivatottak, hogy a falvakban lakó embe­rek' szervezeti életei biz­tosítsák. Mondjanak az elvtársak néhány példát arra, gyakorla­tilag mit jelent a szakmaközi bizottság tevékenysége, milyen eredményeket értek már el. Hogy például Aggteleken létre­hozták a nyugdíjas alapszerve­zetet, Serényfalván, Keleme­nen, Sajópüspökiben társadal­mi munkában sportpályát, autóbuszvárót érmet, utakat, járdákat építettek.. . Jakó András elvtárs, a Szak- szervezetek Borsod megyei Ta­nácsának legutóbbi elnökségi ülésén ezekkel a szavakkal fordult a részvevőkhöz. — Bükkmogyorósdon kijelölt időre 10 százalékkal túlteljesí­tették az őszi vetéstervet. És ebben a szakmaközi bizottság is segített. Ezenkívül ugyanitt 45 ezer forint értékű társadal­mi munkát végeztek — hallot­tunk egy Példát Hossó Gyulá­tól, az Ózdi Szénbányászati Tröszt szakszervezeti titkárá­tól. Majd Krajcsy János, a me­gyei SZTK-alközpont titkára folytatta: — Az országban elsőként a mezőkövesdi járás két közsé­gében keresték fel a nyugdíja­zás előtt lévőket a szakmaközi bizottság tagjai, hogy elbeszél­gessenek velük életkörülmé­nyeikről. A bizottság ezzel so­kat segített a nyugdíjelbírálási idő lerövidítésében. És mások is soroltak még számos példát, amelyekből ki­tűnt; a szakmaközi bizottságok részt vesznek a községek előtt álló feladatok megtárgyalásá­ban, szervezésében, megvalósí­tásában. Különféle kulturális-, v a gy sport-ren dezvén veikkel pedig segítik a dolgozók neve­lését, szórakozását és egyben anyagi alapot teremtenek ki­adásaik fedezésére. Nagy szerepük van a politi­kai iskolák, az ismeretterjesztő előadások és a munkásakadé­miák szervezésében. Keleméren, Gömörszőlősön, Bánrévén, Serényfalván, Uraj- ban, Susán és még sok község­ben mindennapossá vált, hogy a szakmaközi bizottság segít a dolgozók ügyes-bajos problé­máinak elintézésében, s a dol­gozók véleményeit tanácsülé­sen és más értekezleten tolmá­csolja az illetékeseknek. Ugyanakkor a dolgozókkal is tartanak olyan megbeszélése­ket, amelyeken ismertetik a népgazdasági tervekből a köz­ségre háruló feladatokat. Alig egy éve alakultak meg a szakmaközi bizottságok, ame­lyek alapszabályzatában a szakszervezeti tagság jogait és kötelességeit találjuk. Miért volt szükség a szakmaközi bi­zottság létrehozására? ■— Megyénkben a szakszer­vezeti tagság mintegy 40 száza­léka szervezet] életet nem él, mert vidéki, s munkaidő után a városi gyárakból, vagy vál­lalatoktól természetesen siet haza a falujába — mondotta Jakó András elvtárs. — A szakmaközi bizottságokat tehát azért hoztuk létre, hogy ezek biztosítsák a falvakban lakó emberek szervezeti életét. Eb­ben a szervezetben nagy erő Tolcaj-HegyaJján a szőlőte­rület zömét termelőszövetkeze­tek és hegyközségek telepitik. A zárt borvidékekhez tartozó Hercegkút községben száz hol­don mar földbe kerültek a gyökeres oltványok. Olaszlisz- kán harminc holdat ültettek el, s jó ütemben végzik a tele­pítést Sárazsadányban is. Az állami gazdaságok 180 holdon ültetnek szőlőt, s a Tarcali Ál­lami Gazdaság tovább folytat­ja az egyik leggazdagabban termő terület, az úgynevezett Sajgó szőlő telepítését is. Az új ültetvényeken a ha­gyományos szőlőfajtákat, a hárslevelűt, a sárgamuskotályt és furmintot ültetik. Ez utób­biból már csak szelektált vesszőből készült oltvány ke­rül az új szőlőskertekbe. A korábbinál nagyobb ütemben folytatják az őszi te­lepítéssel az egykor igen híres dél-borsodi jó bortermő vidék kipusztult szőlőinek újratelepí­tését. A kimondottan pezsgő alapanyagnak felhasznált bort termő Tibolddarócon 100, a ha­sonló termelési adottságokkal rendelkező Kacs községben ugyanennyi új szőlőt telepíte­nek. Ezen a vidéken elsősor­ban rizling fajtákat, leánykát, zoldszilvánit ültetnek. Br. Balias Ferenc elöailasa ^iskoicon Pénteken, a megyei tanács nagytermében rendezték meg a tanácsi vezetők továbbkép­zésének első ankéíjáí. Dr. Papp Lajos megyei ta­nácselnök megnyitó szavai után dr. Dalian Ferenc, a Mi­nisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetője tartott előadást A vezetés elméleti és gyakorlati kérdései tanácsaink­nál címmel. Az érdekes vita­indító előadás rámutatott, hogy a tanácsi apparátus műn* Icája nemcsak sokoldalú tevé­kenység, hanem alkotó munka is. A VIII. pártkongresszus határozatai alapján az egész állami mechanizmus hatásfo­kát növelni kell, s ennek elő­feltétele a vezetés megszilárdí­tása. Dr. Dallos Ferenc elő­adásában részletezte a tanácsi vezetők munkájának legfonto­sabb feladatait. Az előadást számos hozzá­szólás követte. Miskolc, a. me­gye, valamint a járási taná­csok jelenlevő vezetői új ele­mekkel, új értékekkel járul­tak hozzá a tanácsi vezetés munkájának további megszi­lárdításához. Örömmel üdvö­zölték a tanácsi vezetők to­vábbképzésének most beindult formáját, amelyben járási szinten a községi tanácsok ve­zetői is megismerkednek a megyei ankétek anyagárai és tapasztalataival. van, csak még nem tudtuk kel­lően kibontakoztatni ezt Igen, ennek a fiatal szerve­zetnek még sok segítségre van szüksége a pártszervezetek és » népfront-bizottságok részéről egyaránt. A domaháziak például eddig nem kaptak semmilyen támo­gatást, pedig mint Válóczi Elek, az Ózdi Kohászati Üze­mek szakszervezeti titkára mondotta: különösen eszmei téren igényelnek támogatást Helyes lenne, ha mindenütt többet törődnének a szakma­közi bizottságokkal. Mert ezek munkája hasznos. Ha ugyanis egy kultúrház felépítéséhez csupán az összeg fele van meg, a bizottság jó szervezéssel biz­tosíthatja, hogy a többi munkát a falu szakemberei társadalmi munkában végezzék el. Vagy ha árvízveszély van, a bizott­ság tagjai már mozgósítanak. De a szakmaközi bizottság ren­dezheti a községekben a nem­zeti és a nemzetközi ünnepsé­geket, a politikai előadásokat is. — Politikai szervezet a szak­maközi bizottság — mondta befejezésül Jakó András elv­társ. — Politika; szervezet, amelyben sok szakma képvi­selteti magát. A munkásosz­tály egy része. K. A. Az SZMT elnökségi ülése tárgyalta: Milyen munkát végeznek a szakmaközi bizottságok? Megpróbálta. S most így be­szél: — Mikor ide kerültem, a feje tetején állt minden. Ta­vasz volt, de a tavaszi vetések terve még nem készült el. Se könyvelő, se mezőgazdász nem volt, a mezőgazdászt leváltot­ták, mert ivott:, a könyvelőt pe­dig visszahívták. A vezetőségi tagok óvták, ne legyen bizalmas az emberek­kel, vigyázzon. Nem fogadta meg a „jó” tanácsot. Ismerke­dett, barátkozott mindenkivel, kitapogatta, kire számíthat — Először a fiatalokat ke­restem, gondoltam, velük könnyebben közös nevezőre jutok, de hiába kerestem őket. A termelőszövetkezetben a legfiatalabb férfi 56 éves. Kicsit idegenkedve fogadtak, de már tavasszal igen nehéz helyzetben mellém álltak: a vetést vetőgéppel kezdtük el, de tönkrement, s újat nem kaptunk. Ekkor a 60 éves em­berek — tizen — segítettek ne­kem. Kézzel elvetették mind a 180 hold árpát és zabot. Hálván marattam köszönetét érte, mire meghatódra, köny- nyezve, mint a gyerekek felel­tek: elnök elvtárs, nekünk még munkát nem köszöntek meg soha! Ekkor megéreztem, hogy befogadtak. Lassan rendeződött minden, májusban új könyvelő érkezett — Leopold Lászlóné —, agilis fiatalasszony, aki hosszú, fá­radságos munkával rendbehoz- ta a zilált könyvelést. Igaz, az aratást még egyedül kezdte az elnök, de a munka közepén megjött az új, fiatal agronó- mus is, Balogh Győző. A tagok is nekikezdtek a. munkának, láttáik; hogy az új elnök szív- vel-léleldcél dolgozik. Jól sike­rültek a nyári, őszi munkák. Minden negyedévben 14—15 forint előleget osztottak. Ré­szesben művelték a kukoricát, burgonyát és a cukorrépát. Házról házra járt sokszor, de minden munkához előterem­tette a megfelelő létszámot Vincze Kálmán. — Ezzel nyertem meg a bri­gádvezetők és munkacsapat­vezetők tiszteletét — mondja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom