Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-19 / 270. szám
Egy exportp/ sze'sálé újítás Uzdon (Tudósítónktól.) Az ózdi finomhengermű kikészítő részlegében. az export laposacélok egyengotése eddig kézi erővel történt. Amellett, hogy két fő 0 óra alatt 2 tonnát tudott csak egyengetni, a minőség terén több esetben kifogások merültek fel, mivel a kézzel történő egyengetés nem volt mindenkor megfelelő. Ma már az exportra menő laposacélok egyengetését nem kézierővél, hanem egyengetőgép segítségével végzik a fi- Bomhengermű kikészítő üzemrészben. Ugyanis a kikészítő karbantartás két lelkes újítója: Palaszkó József és Bolyki Imre módosítást hajtottak végre a „Solingen”-féle egyengetőgépen. A módosítást sikerrel hajtották végre, mert az export laposacélokból az egyengetőgép segítségével 4 io nyolc óra alatt 12 tonnát tud kiegyengetni, ami kifogástalan, exportra alkalmas áru. V. T. Kcädt, 1963. november 19« ES2IAK.RIAGYAKOK5ZAO A f&v® hét hösepére befejezhetjük * az ímzi mélyszántást A mindvégig kedvező időjárás és a termelőszövetkezetek, gépállomások munkájában tapasztalható szervezettség eredményeként befejezéshez közeledik az őszj mezőgazdasági munkák utolsó szakasza, a mélyszántás is. Az elmúlt hét végéig jóval több mint 200 000 kataszteri holdnyi területen alapozták meg a tavaszi vetésekhez szükséges legfontosabb feltételt: a jól előkészített talajt, a gépállomási és tsz-traktorosok százai és a falu munkáját segítő ipari üzemek dolgozói. A meg1 felelő társadalmi összefogás, a tervszerűbb irányítás mellett lényegesen javult az utóbbi hetekben a gépek zavartalan munkájához szükséges alkatrészellátás, a meghibásodások elhárítása. Elsősorban e tényeknek köszönhető, hogy a mezöcsáti járás termelőszövetkezetei teljes' egészében letudták az őszi munkák gondját, az encsj és szerencsi járásban is elenyésző a tennivaló, s megyénk egészét tekintve, nem egészen tíz százalékra tehető a 240 000 hold teryfeladatból hiányzó, még mélyszántásra váró földterület. A rendszeresen dolgozó gépek napi teljesítményét véve alapul, november 25-re. de legkésőbb a jövő hét közepére, — ha tovább tart az esőtlen időjárás — megyénk egész területén végezhetünk a talaj megfelelő előkészítésével. Az őszi kapások betakaríts sa végeredményben befejeződött. S ma már kevés az olyan termelőszövetkezetek száma is, ahol a kukoricaszár még akadályozhatja a gépek munkáját. Az ilyen közös gazdaságokban a szakemberek, a vezetőség feladata, hogy időben gondoskodjanak a szántásra váró terület előkészítéséről, a kukoricaszár letaksirítá.sávól. Hozzáértő ember, szakember Behozzák-e a lemaradást ? A termelési eredményekről tanácskozott a Diósgyőri Gépgyár szakszervezeti £ nagyaktíva értekezlete Nagy erőfeszítéseket igénylő feladat előtt áll a Diósgyőri Gépgyár. Az év végéig, alig másfél hónap alatt 100 millió forintos termelési lemaradást kell behoznia. Milyen okok idézték elő ezt a lemaradást? Sikerül-e ezt felszámolni és teljesíteni az éves tervet-? Ezek után hogyan készüljenek a kővetkező évre? Ezekről a kérdésekről tárgyalt a napokban a Diósgyőri Gépgyár szakszervezeti bizottságának nagyaktíva értekezlete, amelyen részt vett a Vasas Szakszervezet központi titkársága részéről Ocsenás Tibor, a Vasas Szakszervezet megyei bizottsága részéről pedig Valiké János. Súlyos hátráltató: az anyaghiány r .— Termelési tervünket eddig csupán 93 százalékra teljesítettük, s több mint 100 millió forint értékű a lemaradásunk, annak ellenére, hogy^ exporttervünket 103,6 százalékra teljesítettük — mondotta Szirtes Pál, a gyár termelési igazgatója. — Termelő gyáregységeink közül csak az E és az N egység teljesítette tervét. Legnagyobb a lemaradás a H és az Sz gyáregységnél, ahol 83 Százalék a tervteljesítés. . A lemaradás okai közül először az anyaghiányt említette [Szirtes elvtárs. Egyes gyártmányokhoz például a különféle vállalatoktól kért ötvözőanyagokat és a más munkához szükséges berendezéseket még mindig nem kapták meg. Különösen szembetűnik, hogy a Lenin Kohászati Művek sem szállította lo a Diósgyőri Gépgyárnak., azokat az anyagokat, amelyek nőikül a kerékpár- üzem, a kovácsműhely, a rúgóüzem és más gyáregység nem tudja teljesíteni tervét. — Ebben az ügyben vezérigazgatónkkal együtt, személyesen kerestem fél a Lenin Kohászati Művek vezetőit. — Szirtes Pál szerint az LKM vehetői ezen a megbeszélésen megadták a gépgyár részére elfogadható szállítási határidőket, ezek közül azonban csak keveset tartottak be. 0a| von a mnnkaliecjyeíeinme! ' *— Tárgyilagosan el kell ismernünk azt is, hogy sok esetben a termelés szervezetlensé- Be, a nem körültekintő műszaki előkészítés is hozzájárult a tervlemaradáshoz — folytatta ft termelési igazgató. ■— Véglegesem fel kell számolnunk azt ft gyári sovinizmust, amely 1963-ban fékezte a munkát. Ki kell alakítanunk egy olyan «gységes. ütőképes kollektívát, ftrnely képes a feladatok megadására ... Nem szabad többé előfordulnia annak sem, hogy baromi) egyedév alatt a társadalmi tulajdon terhére elkövetett bűncselekmények száma 177 legyen ... .Ezeket a gondolatokat folytatta Esztergályos József, a j-ö'ár szakszervezeti bizottságé- bak titkára is, amikor a késésekről, igazolatlan hiányzásokról szólt: — Ez év első nyolc hónapjában 81 255 nap esett ki a 'termelésből betegség, kimaradás, késés miatt (ezenkívül még 72 500 munkanap fizetett szabadság címén). Ha mindebből csak 40 ezer munkanapot számítunk át termelési értékre, már az is 32 millió forintot tesz lei!' Hatalmas BíészleíeK Visszásnak tűnik. hogy anyaghiányról és hatalmas készletekről is beszámoltak a Diósgyőri Gépgyárból. De miért vannak hatalmas készletek? Garadnad Antal anyag- áruforgalmi főosztályvezető így számolt be erről: — Kilencven targonca anyaga áll a raktárban, mei-t nem kapunk motort a targoncákhoz. A többi készlet, is félkész- áruvá. készáruvá válhatna, ha megfejelő anyagokat kapnánk. Megadások — Javaslatok Sole okos, hasznos felszólalás hangzott el a nagyaktíva ülésen.. S valamennyi felszólaló szavaiból érződött a többet- jobbat akarás, a társadalom iránti felelősség. Valamennyien hangsúlyozták a szocialista brigádok rendkívül serkentő szerepét, s azt, hogy a lelkesedés, a munkaszeretet megvan az emberekben, s ha az objektív nehézségeket is elhárítják, akkor teljesíti éves tervét a gyár. A szivattyú gyái’egységből például Mészáros József javasolta, hogy a munkájukhoz szükséges öntvényeket ne az ország mintegy 20 öntödéjéből kapják, hanem jelöljenek ki számukra célöntödéket, ahol pontos méretre készülnek az öntvények. Legegyszerűbb lenne, ha ezt a közeli Lenin Kohászati Művek elvállalhatná. Javasolták, hogy a szakszervezeti aktívák továbbra is fáradhatatlanul dolgozzanak a hibák kijavításán. Készülés t9G4-re — A minisztérium 1964-re még magasabb tervet adott a Diósgyőri Gépgyárnak — jelentette be Szirtes Pál. — Ez azt jelenti, hogy teljes termelési tervünk 10%-al. készáru termelési tervünk 12 százalékkal, exporttervünk pedig 50 százalékkal emelkedik. Ezt természetesen csak fokozódó jobb munkával tudják teljesíteni a gyár dolgozói. Mindenekelőtt azonban, hogy „tiszta lappal” kezdhessék, a jövő évet. fel kell számolniuk az idei lemaradást. Uuttkay Anna szemével nézve ugyanis hely-; télén, ■— és sajnos van ilyen példa —, hogy a kukoricaszárat egészében alászántjáki a traktorosok. Ez a talajnak sem használ, és az elkövetkezendő termelési időszak munkáját is akadályozza majd! Termelőszövetkezeteink többsége csatlakozott néhány közös gazdaságunk versenyfelhívásához, amely szerint november 25-re nem marad egyetlen holdnyi mélyszántat- lan terület sem. A gondolat, a helyes felhívás elhintői, a bod- roghalmiak, a mezőcsátiak már a határidő előtt bebizonyították, hogy állják szavukat, nem csupán a munka mennyiségét, hanem a minőséget tekintve is. Az adott szó, — s ennek gyakorlati átültetésétől jövő évi élelmiszertermelésünk függ —, már maga is szinte kötelezően írja elő: a termelőszövetkezetek tagsága kövessen el mindent, hogy még a kedvezőtlen időjárás beköszöntése előtt megyénk egész területén elvégezzük a szükséges őszi teendőket. Jobban, mint eddig bármikor. Hiszen ez elsősorban a tsz-tagság jövő évi jobb jövedelmét, a nagyobb keresetet, a jobb megélhetést szolgálja. Ez pedig nemcsak megéri, de meg is követeli a helves, szakszerű munkát, a fáradságot! KorszerfíssgHi a bükk* és a málras tislliiökef A máira—biilcki SZOT üdülési igazgatóság megbízásából a Miskolci Tervező Vállalat elkészíti az elsősorban hazai,1 idegenforgalom szempontjából jelentős területen fekvő üdii-] lök korszerűsítésének tervét.' A Bükk-liegységben az 1930-as] években épült lillafüredi Pa-, lota-szállót, valamint, a szilvás-' váradi üdülőt fiatalítják meg.] A nagyobb munkát a mátrai' üdülőknél végzik. Párádon, Galyatetőn és Mátrafüreden öt, téli-nyári üdülőt korszerűsítenek. Párádon, a volt Károlyi- kastélyban elhelyezett gyér-] meküdülőt például 500 személyt ellátó konyhával böví-] tik, ahol a. nyári sátortábor részére is főznek majd, ] Ugyancsak központi fűtést kap a Mátrafüreden korszerű-] sílésre kerülő három üdülő is, míg a galyatetöi SZOT üdülőszállóban, amely 1937-ben épült, teljesen felújítják a villamoshálózatot, a csatomia- és vízvezetéket, valamint a központi fűtést is. ] H árom és fél evvel ezelőtt Varsó és Szilézia népe lelkesen fogadta a Kádár János elvtárs vezette magyar párt- és kormányküldöttséget. Most a magyar nép fogadja testvéri szeretettel a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság kormányának küldöttségét, amely Wladyslaw Gomulka elvtárs, a Központi'Bizottság e'ső titkára és Józef Cyrankiewicz elvtárs miniszterelnök vezetésével hazánkba érkezett. A szocializmust építő két testvéri nép pártjának és kormányának vezetői ülnek össze, hogy tájékoztassák egymást az építő munka eredményeiről, gondjairól, tapasztalatairól, véleményt cseréljenek országaik sokoldalú kapcsolatának továbbfejlesztéséről, egyeztessék nézeteiket a nemzetközi helyzet és a kommunista világ- mozgalom közös érdekű kérdéseiben. A magyar és a lengyel nép évszázadok óta jár együtt a történelem országútién, s amikor a szovjet katonák győzedelmes harcai nyomán Ma-, gyarországon és Lengyelországban felvirradt, a szabadság napja és a nép vette kezébe a hatalmat, céljaink azonossága, eszmei egységünk, közös proletár-internacionalista elveink minden eddiginél gazdagabb tartalommal töltötték meg történelmi hagyományokon nyugvó barátságunkat. K özös nemzeti érdekeinkből fakadóan a magyar nép ölül a Lengyel l Népköztársaság sikeréinek, amelyeket a saját és az egész [szocialista tábor vívmányainak • tekint. A lengyel nép határtalan élni akarásával és alkotó [erejével felemelte hazáját a "háború romjaiból és gazdaságiikig fejlett országgá változtatta. A mai Lengyelország [minden terve, sikere és re- imén.vsége - a szocializmust 'élteti. Pártjainkat, kormányainkat és népeinket azonos tervek és célok vezérlik. Ez az alapja immár több mint másfél évtizede eredményesen fejlődő együttműködésünknek, amely az élet minden területére kiterjed. Ez idő alatt megsokszorozódott —; az elmúlt öt évben két és félszeresére emelkedett — külkereskedelmi forgalmunk. A népgazdaság külön- .bözö területein, kivált az élelmiszeripari és mezőgazdasági ’gépek gyártásában, kirajzolódtak a termelési kooperáció [körvonalai. . Kapcsolatunk tudományos és [kulturális téren is élénk. Húszezerre! több hízott sertés É‘vek hosszú sora és évről évre új, célravezetőbb termelési módszerek, a termelés növelésére ösztönző felvásárlási, értékesítési formák sokfélesége szükségeltetett ahhoz, hogy a falu a mélyreható gazdasági és társadalmi változások közepette is egyre több élelmiszert termeljen. próbáljon lépést tartani az egyre növekvő igények kielégítésével. S éppen az igények gyors növekedése, s az újjal nem szükségszerűen, de a gyakorlatban következetesen együtt járó egyenetlenségek következtében nem minden esetben sikerült megfelelő bőséget teremteni a. piacon, — a kereskedelemben —» egyes fontos élelmiszerféleségek tekintetében. Ez különösen vonatkozott — és sajnos még ma is vonatkozik nagyobb vidéki városainkban. községeinkben — a húsféleségekre —, illetve az utóbbi években már csak — de még! — a friss sertéshúsra. Az utóbbi évek helyes, a realitásokra támaszkodó gazdaságos társadalompolitika? változásai helyesen, a.követel mén veknek, terveinknek, céljainknak megfelelően módosították, formálták a mezőgazdasági termelés anyagi és erkölcsi összetevőit Is. A termelőszövetkezeti nagviizémi gazdálkodási forma fölényes győzelme tette elsősorban lehetővé, hogy évről évre növelhettük többek között a hízott sertések számát, s sz előbbi évekhez viszonyítva, jelentős lépést tehettünk előre az igények jobb kielégítése érdekében. Biztosítani a szükséges alapanyagot Meg kell azonban mondani, hogy 1360-tól, — amikorra jelentős, az igényeknek és követelményeknek megfelelő pozitív változás állt be a lakosság hús- és zsírellátásában —, a sertéstenyésztés fejlődésének korábbi üteme csökkent, több helyen megszűnt, visszaesés tapasztalható megyénk több termelőszövetkezetében is. Ez nem megnyugtató a holnapi igényeket tekintve, s különösen nem, ha figyelembe vesz- sziik, hogy a friss sertéshús napjainkban is keresett és bizony sokszor „meg nem talált” élelmezési cikk. A hízott sel’té1 sek száma nem csökkent ugyan, hanem emelkedő tendenciát mutatott, hiszen míg 1961-ben nem sokkal több mint negyvenezer, 1962-ben már 59 000 és ez évben 65—68 000 a felvásárolt hízott sertések darabszáma. Azonban 1060-hoz viszonyítva termelőszövetkezeteinkben 1962-ben 20 százalékkal csökkent a kocaállomány, s még ez évben sem érte el a korábbi szintet. E csökkenés azzal járt, hogy termelőszövetkezeteink nem önmaguk nevelték a hizlaláshoz szükséges süldőállományt, hanem más megyékből, vagy központi készletből szerezték be. Ez természetesen negatívan hatott a sertésállomány országos alakulására, s növelte a hizlalás önköltségét a termelőszövetkezetekben is. Kivéve azokat — Göncruszka, Tisza- karád, Bodroghalom stb. —, ahol már évek óta és egyre inkább önerőből gondoskodnak a hizlaláshoz szükséges alapanyagról. És ez a helyes, ez a követendő példa valamennyi, hizlalással intenziven foglalkozó termelőszövetkezet számára. A hazai fogyasztási igények nem csökkennek, hanem növekednek, s növekszik az exportigény is. önmagunkat fosztanánk meg ízes falatoktól és súlyos millióktól, ha a termelésben nem az igényekhez, a követelményekhez alkalmazkodnánk. S gondokon, problémákon való győzködés ki másra várna, ha nem termelőszövetkezeteinkre, sőt, külön-külön az egyes termelőszövetkezeti tagokra is. Tervek és lehetőségek Ahhoz, hogy ne csökkenjen, hanem egészségesen .növekedjen a választék friss húsban és húsféleségekben egyaránt — márpedig az élet rendje, boldogulásunk ezt követeli —, elsősorban a szaporító alap, a kocaállomány növelésére van szükség termelőszövetkezeteinkben, sőt a háztáji gazdaságok tekintetében is. Azok a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti tagok, akik rendszeresen foglalkoztak és foglalkoznak sertéstenyésztéssel, hizlalással, s e munkában a leghelyesebb módszereket követik, alkalmazzák — anya- kocatartas, az alapanyag nevelése. folyamatos hizlalás,, sertéstáp alkalmazása — tudják, hogy á süldőnevelés, illetve a hizlalás kifizetődő munka, jó jövedelmi forrás. S számos termelőszövetkezetben éppen a módszerek változtatásával kell jövedelmezővé, jövedelmezőbbé tenni a tenyésztést és hizlalást egyaránt. Távlati terveink, a holnapi igények figyelembe vételével évről évre 10—15 000 darabbal több hízott sertést kell „megtermelnünk” ahhoz, hogy hús- és zsírféleségekben ne legyen hiány, illetve a ma még tapasztalható hiányokat is pótoljuk. Erre megvan minden lehetőségünk és adottságunk, s térni előszövetkezetei nk elkészült élőtervei azt bizonyítják, hogy számos közös gazdaságban már felkészültek a sertéstenyésztés és hizlalás fokozására. Az encsi járásban szakemberek, állatorvosok segítik a termelőszövetkezetek ilyen irányú munkáját. Számos szabadtar- tásos, szerfás istállót alakítanak át az ősz folyamán, hogy a téliesítéssel alkalmassá tegyék téli. koratavaszi fiazta- tásra, malacnevelésre. S erre megvan a lehetőség valameny- nyj járásunk számos közös gazdaságában. Az. ed elén yi. a miskolci, a mezöcsáti járás termelőszövetkezetei már nanjainkig gondoskodtak arról, hogy biztosítsák a jövő évi hizlalási alapanyagot. Azonban a mezőkövesdi járásban több mint ezer, a szerencsi járásban több mint másfélezer süldő biztosítása, nevelése még az elkövetkezendő hónapok feladata. A járások szakembereinek véleménye szerint mindenütt megvan a lehetőség arra, hogy a jövő évi tervekhez szükséges alapanyagot biztosítsák, s gondoskodjanak az anyakocaállomány számszerű növekedéséről is. Ez megnyugtató, s arra enged következtetni, hogy jövőre több mint 80,— s 1965-ben már 100 000 darab hízott sertéssel járulhatnak hozzá termelőszövetkezeteink a megye, illetve az ország húsellátásához. Azonban a lehetőségek kihasználása, a tervek valósággá kovácsolása még hátra van, s komoly felkészülést kíván. — Ami az egészség- ügyi és takarmányozási feltételek biztosítását, a szükséges táp-ellátást illeti, az állam, az illetékes szervek és vállalatok mindenkor és minden termelőszövetkezetnek — a háztáji gazdaságoknak, egyéni termelőknek is — megadják a szükséges segítséget. S ha ezekke' megfelelően élünk, az elkövetkezendő kétéves időszak bőven elegendő ahhoz, hogy 1965-ben az ideinél húszezer darabbal több hízott' sertést adjunk a népgazdaságnak. S ez nem csupán az ország ellátását, exportterveink teljesítését, hanem a megfelelő felvásárlási árak alapján a termelőszövetkezetek. a termelőszövetkezeti tagság nagyobb jövedelmét, boldogulását is szolgálja. Bitráta, Sándor E gy uiuuu ivwicMu m uuudennapi tényei pártjaink és kormányaink korunk nagy kérdéseiben elfoglalt azonos marxista—leninista álláspontjára utalnak. A Magyar Szocialista Munkáspárt és _ a Lengyel Egyesült Munkáspárt az 1957-es és 1960-as nyilatkozatok útmutatásai szerint határozottan • állástfoglalnak a kommunista és munkáspártok egysége mellett, A két kormány külpolitikájának alapja: a testvéri egység a szocialista államokkal, békés egymás mellett élés a különböző társadalmi rendszerű államokkal, szolidaritás a gyarmati elnyomás ellen küzdő népekkel, a haladás és a béke világméretű erőivel. Lengyelország, amely a lakosság számarányához képest a legsúlyosabb veszteségeket szenvedte a második világháborúban, jogos aggodalommal figyeli azokat a nyugatnémet hangokat, amelyek az Odera-Neisse határ revízióját követelik. A revansista törekvések magukba foglalják az NDK bekebelezését, az európai status quo ..újrarendezését” is, tehát végső soron minden európai nép, így a magyar nép békéjét és biztonságát is veszélyeztetik. Ezért mind a lengyel, mind a magyar kormánynak az az álláspontja, hogy az európai béke biztosítása rendkívül sürgető feladat. Kézenfekvő, hogy megoldást csak olyan lépés hozhat, amely kihúzza a talajt a revansista erők lába alól — és ez egyedül a német békeszerződés megkötése. De az európai biztonság természetszerűen csupán része — bármennyire fontos része is — az egész világ biztonságának, amit végső soron csak az általános és teljes leszerelés teremthet meg. Ezért a két testvéri ország kormánya együttes erővel száll síkra az általános és teljes leszerelésért, és a többi nemzetközi probléma békés megoldásáért. A lengyel párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatása — csakúgy, mint a Kádár János elvtárs vezette magyar párt- és kormányküldöttség i960, évi lengyelországi látogatása, valamint Kádár és Gomulka elvtárs. idei eszmecseréje — feltétlenül hozzájárul népeink kapcsolatainak fejlesztéséhez, országaink, a szocialista világrendszer és a kommunista világmozgalom javára. Az ennek érdekében folytatandó tanácskozásokhoz kíván eredményes, jó munkát népünk, amikor meleg szeretettel köszönti hazánk földjén a testvéri lengyel nép vezetőit. Barátsápaiikat tovább erősétliik
