Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-13 / 240. szám

6 ESZAKMTAGTABOHSSA« Vasárnap, 1963. október 13, 0 esú dás Qereaán Szovjet Örményország fővá­rosához, Jerevánhoz magas, hegyi fennsíkon vezet az út. Grúziából jöttem Örmény- országba, a hegyek országába. Az ország kétharmad része ezer-kétezerötszáz méter ma­gasan terül el, egyhatoda pedig kétezerötszáz-négyezer méter magasságban. A havas hegyek közt, a már török földön levő Ararát árnyékában terül el az ősi Jereván. A környező magas hegycsú­csokon kristálytisztán csillog a hó, a völgyekben pedig szőlős­kertek, gyümölcsösök pompáz­nak. A város építői figyelembe veszik a sok évszázados nem­zeti hagyományokat. A város sok száz épülete példa arra, hogy a monumentális formák harmonikus egységben lehet­nek a könnyedséggel, kecses­séggel. Az elmúlt harminc áv alatt Jereván létszáma hatvan- ötezerről több mint félmillióra emelkedett. Jereván iparáról, fejlett me­zőgazdaságáról, kedves lako­sairól sokat írhatnánk. Ezen cikk keretében most kulturális életét szeretnénk érzékeltetni. Matenadaran Ahogy a város központjában a virágágyakkal és szökőkutalc- kal díszített utcákon és tere- keh sétálunk, feltűnik egy rendkívül szép, örmény stílusú épület. Ez a Matenadaran, az ősi kéziratok tárháza. Körül­belül tízezer kéziratot őriznek itt, ezenkívül sok töredéket és csaknem kétszázezer ősi ok­mányt. Az örmények mór a IV. században létrehozták ábécéjü­ket. Kegyetlen háborúk dúltak ezen a földön. Római légiók, bizánci hadak, mongol és tö­rök hordák gyilkoltak, égettek, pusztítottak vandál módon. De a kultúraszerető örmények mindig féltve őrizték kincsei­ket. Sok eredetiből másolt Arisztotelész-munkát látni itt Vannak olyan művek a Mate- nadaranban, amelyek csupán itt vannak meg. Platóntól is láthat itt a látogató műveket. Mi nyelvemlékeink között emlegetjük a Halotti beszédet és az Ómagyar Mária siralmat. A Matenadaranban viszont igen sok X. századbeli írást láttam. De régi pergamenre írt evangélium könyvek már az V. századból is fennmaradtak. Másfélezer-ezer évvel ezelőtt élt örmény filozófusok, írók gondolatait őrzik itt az ősi könyvek, sárgult pergamen- tekercsek. Csillagászati és föld­rajzi könyvek vannak a VII. századból. Érdekesek a jogról szóló törvénykönyvek, amelye­ket a XIII. században írtak. Megtudhatjuk itt a XII. szá­zadbeli orvosi könyvekből, hogy milyen betegségek pusztí­tottak ekkortájt és miféle or­vosságokat s kezelési módokat használtak. Leírásokat olvas­hatunk ezekben a könyvekben arról, hogy az akkori orvosok milyen tudományos kísérlete­ket folytattak halálraítéltek­kel. Sok természettudományos könyv is van itt. A régi ör­mény irodalom sok remekét gyűjtötték itt össze. A legna­gyobb örmény könyvet megbá­mulja a látogató. Harminckét kilogramm súlyú, és hatszázhét oldalas, gazdag díszítésű mun­ka. Amikor a törökök ezt elra­bolták, az örmény hazafiak négyezer aranyért váltották vissza. A Matenadarán kincsei bizo­nyítékai egy tehetséges nép évezredes kultúrájának. Művészek, tudósok Jerevánja A művészek és tudósok kü­lönös szeretettel viseltetnek Je­reván iránt. Meglátogattam az örmények nagy fiának, az öreg festőművész Szánját. Ö hívta fel a figyelmet a jereváni kép­tárra. A Szovjetunióban a moszkvai és leningrádi képtá­rak után ez a legszebb galéria. Sokat beszélt nekem a Lenin- díjas Szárján az örmények szo­morú eposzáról, az évszázados elnyomásról, török kegyetlen­kedésekről, amelyekről ma már csak az állami múzeum emlékei mesélnek. Modem operaházat is építet­tek Jerevánban, amelynek olyan világhírű csillagai van­nak, mint Goar Gaszparján, Tatenik Szaszandarján és Ar­tur Ajdinyin énekesek. Erről a földről indult hódító útjára Hacsaturján muzsikája is. Több száz iskola, sok könyvtár és kultúrház, negyven felsőokta­tási intézmény dolgozik itt. A helyi tudományos akadémiát Viktor Ambarcumján világhírű csillagász irányítja. Közismert Ambarcumján világraszóló fel­fedezései a csillagtársulásokról. Ö fedezte fel a fiatal csillag- halmazokat, amelyek egyidejű­leg egyazon ködből keletkez­nek. Alihanyán fizikus viszont az elemi részecskék titkaiba hatol be. Jereván közelében van Ecsi- miazin egyházi székhely. Ez az örmény pápa rezidenciája. A pápáról — katolikus — el­mondták nekem, hogy tud ma­gyarul, mert erdélyi területről származik. Az 1650 éves Ecs- miazin-i katedrális felejthetet­lenül szép. Ezen a környéken sok V—VI. századbeli rom és még ép műemlék látható. Az örmény nép megőrizte kulturális kincseit az évszáza­dok vérzivatarában. Most, ami­kor a Szovjetunió népei a kommunizmust építik, az ör­mény kultúra is olyan maga­san ragyog, mint amilyen ma­gas az örök hóborította Ararát. Szebelkó Imre „Vadnyugat“ — Budapesten A Trolle Rhodin svéd nagy­cirkusz indián tagja a Sza­badság-hegyen ismerkedik a budapestiekkel. Vezet a twist — Nem kell a limbo Még mindig a twist a leg­népszerűbb tánc hazánkban. A táncpedagógusok tapasztalatai szerint az ifjú „táncoskedvű” lányok és fiúk 80 százaléka el­sősorban a twistet kedveli. A Döbbenetes emlék a múltból Amulf Overland, a kitűnő norvég költő a náci. megszállás idején az oslói rendőrkapitány­ság börtönében sínylődött. Rab­sága alatt toalettpapírra írta ellenállásra buzdító, lelkesítő verseit, amelyeket az egyik 'börtönőr csempészett ki. A ver­sek időközben elvesztek, a köl­tő azóta sem tudott hollétük­ről. Csak nemrégiben találták meg őket. Amulf Overland a norvég rádióban számolt be náci fog­ságáról és elbeszélgetett azok­kal az emberekkel, akiknek közük volt a versek kicsempé­széséhez és megőrzéséhez. A Különlegességi Női Divatszalon a Gundel Étteremben mutatta be legújabb modelljeit, Tervező: Rotschild Klára tánczenekarok, az alkalmi együttesek — no meg a házi­murik magnetofonjai — ezt játsszák a legsűrűbben, s a ze­nés szórakozóhelyeken solcan bizony még más ritmusú szá­mokra is twistet táncolnak. Azt *.s elmondták a tánctanárok: a twist előreláthatólag egyhamar még nem múlik ki, s bizonyá­ra még jövőre is ugyanezt tán­colják majd — csak más né­ven. A „tánc-ranglista” második helyén a csa-csa-csa áll; ez a népszerű, mambóból tovább­fejlesztett tánc is úgy látszik, sokáig életképes lesz. A többi divatos, modern tánc is eljut — mégpedig viszonylag gyor­san —■ a magyar fiatalokhoz. A tánciskolákban tanítják már —1 a madison, a rumba-bolerón és más táncokon kívül — a pasa- doblet, sőt a twist legújabb változatát, a bossanovát is (a brazil szamba és a rumba ke­veréke), amely Pesten most kezd divatba jönni. Megbukott viszont egy-két olyan újdon­ság, mint a lokomotion és a hully-gully. Nem tetszik a fia­taloknak a limbo sem, ez egyébként nem csodálatost ugyanis úgy kell lejteni, hogy a táncoló hátrafelé hajlított felsőtesttel egy minél alacso­nyabban kifeszített kötél alatt áttáncol, miközben twist-moz­dulatokat tesz. Ahol cs gépek „születnek" A munkájukkal való ismer­kedés szándékán túl egy kicsit a kíváncsiság is vitt hozzájuk. A tervezők munkáját a kívül­állók mindig nagy érdeklődés­sel szemlélik. Amikor belép­tem a terembe, a rajzok fölé hajolva csupa fiatal arcot pil­lantottam meg. Az egyik terve­ző mérnök alig lehet túl a har­mincon. Fiatal osztály — fiatal emberek — Fiatal osztály, fiatal, de jó képességű tervezők, — így jellemezte célgépszerkesztő munkatársait Tóth László osz­tályvezető mérnök. Hogy mennyire így van, ves­sünk néhány pillantást eddigi munkájukra. 1960-ban alakult a célgépszerkesztés. Még ebben az évben megalakítottak két olyan konstrukciót, amilyet eddig az ország egyetlen gép­gyárában sem készítettek. Szi- lumin és öntöttvas megmunká­lására alkalmas körasztalos marógépet szerkesztettek. Je­lenleg ezeken a gépeken a Csepel Autógyárban dolgoz­nak. Teljesítményére jellemző, hogy még a sorozatgyártásban sem tudják teljes mértékben kihasználni nagy termelékeny­ségüket. A szelephimbatengely megmunkáló két célgép is az ő munkájukat dicséri. A gép 18 műveletet végez el automa­tikusan. Eddig, amikor még különböző forgácsoló gépeken készítették el ezt az alkatrészt, a megmunkálás 30 percig tar­tott. A célgép másfél perc alatt végzi el ugyanezt a munkát. Ezek már mind kész és befeje­zett konstrukciók. Kezdetben pedig nagyon sok nehézséggel kellett megbirkózniuk. — Munkából nincs hiány, bőven van tennivaló — mond­ja Kóródi Imre csoportvezető mérnök. Az ő munkájuk még a szerkesztésen belül is külö­nös fontosságú. A célgépek rész- I építő elemeivel foglalkoznak. < A hároméves fejlesztési terv | során 29 konstrukciós feladat ivar erre a csoportra. Terme- | szetesen a többi szerkesztési csoportra is komoly feladat hárul. A lendkerékház meg- \ munkáló célgépe szerkesztését Mácsai Károly, a hidraulikus felépítő prést pedig Gulyás i Andor tervező mérnökök cső- | portjai végzik. , Már a külföld is felfigyelt rájuk A technika rohamosan fej­lődik, ezzel egyidejűleg a fel­adatok is növekednek. Tisztán látják ezt a szerkesztés mun­katársai is, éppen ezért nem feledkeznek meg a tovább­képzésükről sem. Akiknek csak középfokú képesítése van, felsőfokú technikumba, egye­temek re járnak. A mérnökök nyelveket tanulnak, hogy fi­gyelemmel kísérhessék a kül­földi folyóiratok szakirodal­mát, tanulmányútjaik során pedig alaposabb ismereteket szerezhessenek. Nagy szükség van erre az állandó tovább­képzésre, hiszen a belföldi igé­nyeken túlmenően, már kül­földi megrendelők is érdek­lődnek az itt készülő konst­rukciók iránt. Az agregát-egy- ségek fejlesztésével országos szinten is itt foglalkoznak. Elő­reláthatólag a KGST-n belül is nagyon komoly megbízáso­kat kapnak. Huszonkilencen vannak, va­lamennyien fiatalok. Ha 3 szakmájuk fortélyai iránt ér­deklődöm, szinte rajongással beszélnek a megoldásra váré feladatokról. Űj gépek alkotá­sa — ez az ő mesterségük... Puskás Ctsba Bicska Maxik és kisbicskások Ez az ember nem tesz éppen esküt, az amerikai alkotmány­ra, mert most nevezték ki az egyik állam főbírájává, nem is mond nagy beszédet a sze­nátusban óvást emelve valami hatalmas panama ellen. Ez az ember közönséges gengszter, mégpedig az USA alvilágának alacsonyabb hierarchiájából. Mégis a nap hőse lett néhány napra, és így elevenedett meg a televízióban, ahogy itt lát­juk! Az Egyesült Államok tele­víziójának képernyőjén, még­pedig valóban a szenátus kü­lönbizottsága előtt. Hogy miért?. Nos egyszerűen azért, mert ez a „disztingvált külsejű” úr, név szerint Joe Valachi vélet­lenül lebukott. Aztán abbeli félelmében, hogy bandája a Cosa nostra elnevezésű szo­lid gazdasági bázissal rendel­kező bűnszövetkezet, a börtön­ben megöleti, nehogy beszél­jen, egy rabtársát a bűnszö­vetkezet felbérelt gyilkosának vélte és — megölte. Costello és Genovese kartellba lép Joe Valachi számára most már „nem volt mese”, Valla. nia kellett, ha nem akart villa­mosszékbe kerülni gyilkosság miatt — és vallott. Ezzel ugyan kockáztatta, hogy ha a börtönben nem is bántja sen­ki, mihelyt kiszabadul, való­ban elteszik láb alól, ahogy ez már a gengszterek világában kötelező — de nem tehetett mást. A gyilkosságért, ha nem vall a szenátus különbizottságának úgy, hogy az hasznos legyen Robert Kennedy igazságügy­miniszter számára — rögtön kivégzik. A vallomásért ban­dája biztosan halállal bünteti, ha kiszabadul, de az még messze van. Egyelőre bizton­ságot nyújt neki a börtön, aztán meg ki tudja, mi lesz. A pillanatnyi idegzavarában gyilkosságot elkövető kis gengszter kutyaszorítóba ke­rülve vallott — és vallomását lélegzet-visszafojtva hallgatta az USA televíziójának sokmil­liónyi nézője. Mert kiderült belőle, hogyan kötött szövetséget egymással az atalantai börtönben egyszer Frank Costello, az egyik bűn- szövetkezet vezetője, Vito Genovese-vél, a Cosa nostra szervezet „vezérigazgatójá­val”, azzal, aki Costellot kon- kurrencia-harcban börtönbe juttatta. Nem az elegáns Wal­dorf Astoria hotel, hanem a cella volt a kartell megalaku­lásának színhelye, a szövetség jóvoltából azonban Costello kiszabadulása után több ele­gáns luxushotel tulajdonosa lett, játékkaszinókat tartott fenn és telekspekulációs irodát is nyitott. Magyarán megmondva, „tisztes üzletember” képében járta a világot, éppen úgy, mint Vito Genovese is, akinek viszont hatalmas acélüzeme van és pontosan fizeti utána az adóját. Elvégre egy „köz- tiszteletben álló üzletember” számára ez kötelező. Dollármilliók és luxusvilla És miért ne lennének ők is azok, amikor bankbetétek, vál­lalatok urai, luxusvillákban laknak, példás családi életet élnek, előkelő vendégeket fo­gadnak, a legjobb ügyvédek állnak rendelkezésükre, és olyan alkalmazottaik vannak, mint a Valachi által említett Johny Dió is, aki sztrájkok esetén a szakszervezeti veze­tők és a sztrájkolók között közvetít? Más kérdés persze, hogy szakszervezeti vezető is akad Genovese és Costello „alkalmazottjai?’ között. C. Mert ez a titkuk ezeknek az! uraknak. Ök maguk sohase* vesznek részt semmiben sze-J mélyesen. Eire a célra tartják* a Valachikat és Diókat. EzekJ aztán felkeresik kültelki bá-« rokban azokat a terrorfiúkat,J akiknek segítségével a lokálo-« kát kényszerítik átvenni a fő-J nökök vállalatainak áruit, ésj csak azt átvenni, mosodáikban® mosatni, ha nem akarják üz-« létükét véletlenül kirámoltat-« ni. Kötelesek sztrájkok idején! az ő közvetítőiket igénybe J venni és csak azokat igénybeJ venni. e c Természetesen jó pénzért. J Mindezek az emberek persze J nem tehetik be a lábukat J Costello vagy Genovese villá-« jába, legfeljebb irodájukban« tárgyalnak velük ezek a mo-« dem Bicska Maxik, de az\ acélüzem legális jövedelmét, J a luxushotelek nagy profitját* abból a tőkéből biztosítják,« amit ezek a kis gengsztereke hajtanak fel nekik. ! Bertolt Brecht Koldusoperá-J jának ezek a modem hősei« nem mint koldusok járnak aj Metropolitan Operába és tisz-« tes tőkésvagyonuk piszkos for-J rásaira csak akkor derül fény,» ha Valachi-szerű kis bűnözők, J olcsó pénzért közvetítő alve-» zérnél is alvezérebbek vélet-0 lenül elveszítik a fejüket ésj vallani kényszerülnek. • Máté Iván

Next

/
Oldalképek
Tartalom