Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-13 / 240. szám

4 ESZAKMAGYARGRSZAG Yas#r*tatt, 196.'!. október IS. Színvonalas ügyintézés az OTP megyei fiókjánál Áz Országos Takarékpénztár Borsod megyei fiókja bonyo­lult pénzügyi munkát végez, mindössze 131 dolgozóval. Ez a fiók az ország legnagyobb for­galmú és. igen jó munkát vég­ző vidéki pénzügyi intézménye. Kiválóan elégíti ki a lakosság pénzügyi igényeit, s mindezt gyorsan, rugalmasan, bürokrá­ciamentesen. Akinek dolga akadt már velük, minden bi­zonnyal ez a véleménye: türel­mesen, megértőén foglalkoztak vele, minden huzavona nélkül, s az előírt határidőn belül kap­ta meg az igényelt összeget. Hogyan lehetséges ez, minek köszönhető a dicséretes munka, milyen módszerekkel dolgoz­nak az OTP hivatalnokai? A fiók igazgatója, Endrédi József elvtárs szerint a gyors, bürokráciamentes ügyintézés­nek semmiféle titka nincs, csak az a fontos, hogy az ügyinté­zők mindig az embereket tart- csák szem előtt. 600 ügyfél naponta Aki személyesen jelenik meg, ügyét azonnal elintézik. A kü- ' lönféle hitelek, ki- és befizeté­sek adminisztrációja nem ké­sik, jóllehet naponta 600 ügy­féllel foglalkoznak. Emellett 200 ügyet adminisztrációs mun­kával, az ügyfél távollétében intéznek el. A szövetkezeti öröklakások finanszírozása, ér­tékesítése is magas adminiszt­rációs színvonalat ért el. A ta­karékbetétnél megkezdték a gépesítést. National könyvelő­gépet használnak, ezzel is le­rövidítik az ügyintézést, mert itt a kézírásos könyvelés már korszerűtlen, lassú. Ez a gép, •amelyet kifejezetten betétköny­velésre konstruáltak, 9 perc alatt intézi el a könyvelést á pénz átvételéig, illetve kifize­téséig. A hitelek gyors ügyin­tézését pedig Optimatic gépe­ken végzik. Azok, akik szemé­lyesen foglalkoznak az ügyfe­lekkel, a pénzügyi adminiszt­rációban , jártas tisztviselők, akik gépek nélkül is képesek az ügyek gyors intézésére. Kétszer ad, aki gyorsan ad Igen sokan vásárolnak hitel­levéllel, s az jelentős kedvez­ményt ad az embereknek, de nagyobb munkát ró . az OTP dolgozóira. Mégis 24 óra lefor­gása alatt megkapja az igény­lő. Ha pedig vidékről jön be érte, még aznap néhány óra alatt megkapja. Lerövidült a szövetkezeti lakásépítkezések egész ügymenetének intézése is, az ügyfélnek ebben az eset­ben mindössze egyszer kell személyesen megjelennie az OTP-nél, az előre megjelölt időpontban. Egyedül a lakás­építések kölcsönigényeinél me­rülnek fel panaszok az OTP ellen, de nem az OTP tehet ar­ról, ha ilyen esetekben a hitel- nyújtáshoz szükséges előfelté­telek hiányoznak.. Ennek elle­nére az OTP dolgozói ilyenkor is segítenek, a mulasztást elkö­vető szervek helyett elvégzik a munkát, ezzel lehetővé teszik, hogy egy félévvel korábban el­intéződjön az ügy. A levelezgetés se jellemző az OTP munkájára. Csak akkor küldenek levelet, ha feltétlenül szükséges, inkább helyszíni ki­szállással intézik el a felme­rült problémákat, például a bo­nyolult telekkönyvi ügyekben. Így alaposabb, gyorsabb a munka. A szalagrendszerű ügyinté­zésben, az OTP adminisztrá­ciójának nagy „fogaskereké­ben” minden egyes „fog”, min­den egyes ember betölti szere­pét. Sikeresen dolgoznak mind­annyian, tapasztalt vezetés mellett. Szegedi László Kiránduló diákok A Kilián Gimnázium IV. B. osztálya is ötnapos hegyaljai kirándulást rendezett. Osztály- főnökük, Gárdus János vezeté­sével megnézték Monokon Kos­suth Lajos szülőházát, Széphal­mon a Kazinczy-házat és még sok más történelmi nevezetes­séget. Boldogkőváralján az is­kolában kaptak szállást, innen indultak el minden reggel újabb szépségek, emlékek, ha­gyományok újbóli felfedezé­sére. Visszafelé már napjaink alkotásainak szentelték figyel­müket. Megnézték új városun­kat, Kazincbarcikát, a Bercn- tei Hőerőművet, a nemrég épült rakacai víztárolót. J. J. Októberi rövidfilm bemutatók Október hónapban több fi­gyelemreméltó, jól sikerült rö­vidfilm kerti 1 bemutatásra a mozikban. Perez János külön­leges művészetéről szól Kollá- nyi Ágostonnak, a moszkvai fesztiválon első díjat nyert, gyönyörű kisíilmje, az ÉNEK A VASRÓL, amelyben a téma és a feldolgozás szépsége egy­aránt megkapó. Felnőttekről, felnőtteknek szól a társadalmi együttélés szabályait témául választó sza­tirikus színes szovjet rajzfilm, A BŰN TÖRTÉNETE. Portu­gália fővárosának történelmi nevezetességeit és mai életét mutatja be a LISSZABONI KÉPESLAP című, magyarul beszélő, színes lengyel útirajz- film. Felnőtteknek, gyerekek­nek egyaránt kellemes perce­ket szerez a MÉHECSKE A TENGERPARTON című ötle­tes, színes amerikai- rajzfilm. Szavak nélkül, a képek és a zene eszközével, rendkívül ki­fejező. erővel beszél egy nyu­gatra szakadt magyar vívódá­sairól, a honvágy kínzó érzé­séről Tímár. István KOCKA­JÁTÉK című magyar rövid­filmje. Rajz- és bábfilm rész­letekkel kombinált ismeretter­jesztő film a PÉTER ÉS A BŰVÖS LÁTCSŐ, amely az NDK legnagyobb szocialista ipari és mezőgazdasági létesít­ményeivel ismertet meg. Az e havi műsorban szerepel Macskássy Gyula remekbe si­került alkotása, az 1, 2, 3, című díjnyertes, színes rajzfilm. Mintegy tíz perc alatt végig­futunk a matematika történe­tén; mindezt a rajz és a kísé­rőszöveg ellenállhatatlanul mulatságossá teszi, de sehol sem a tudományosság rovásá­ra. Szovjet tengerészek utazá­sairól, Szingapúr mozgalmas, érdekes életéről készült felvé­teleket látunk a SZÁRAZON ÉS VIZEN című magyarul be­szélő színes szovjet útirajz- filmben. A HOLNAPTÓL KEZDVE című színes magyar rajzfilm a nagy elhatározások és a megvalósításuk közötti különbség szellemes karikatú­rája. Az 1962-es Karlovy-Vary-i fesztiválon nagydíjat nyert magyárul beszélő francia rö­vidfilm, a BIZONYTALAN ADÓK KRÓNIKÁJA Párizs megszállásáról szól, megrendí­tő képekben. Az ördög és a tízparancsolat című játékfilm­mel egy műsorban szerepel A SZAZARCŰ ANYAG című magas színvonalú, színes ma­gyar népszerű-tudományos film, amely érdekesen, szem­léletesen vezeti be a nézőt az anyag szerkezetének, az ato­mok világának titkaiba. A ro­mán rövidfilm gyártását a MESE CSODáÖ'RSZAGRÓL című színes1, magyarul beszélő rajzfilm képviseli. Az októberi műsorban szerepel a 19., 20., 21. számú világhíradó. N1KLAI ADAM: ICidiámfővo E jambusok konok hullámverését már nap-nap óla hallgatom magamban: az eszmélés fokát mint vljja halkan, de már erövel-újulón a melység. Még nem tudom felmérni új hatalmam: mi lesz tiéd, enyém s mi már az éjé. ha csendesül apálykor — még kevéllyé nem tett a szórabírt Meghalhalatlan. De. azt szeretném, hogij mint. parii szikla a hullám néma ajkát, felszakítja, hogy tiszta dalra, vallomásra késztse: úgy rajtam is megtörjön lomha titka a. sejtelemnek, és valómra — mint a mély viz a partra — nagy nyomát kivésse. Megyét, országot látni...­R akacaszend kéttantermes iskolája vadonatúj. Az egyikben a felsősök bir­kóznak a tudományokkal, a másikban a kicsik. Földrajz óra van a VII—VIII. osztályo­sok számára. Hallgatom őket; folyékonyan, monoton egyked­vűséggel olvassák a 1anan vá­gót. Kevés képzelőerővel kap­csolják a szavakat, a monda­tok nyomán nem ered meg bennük semmi sem. Felteszem a kérdést: ■— Hol találjuk a térképen a keszthelyi hegységet? Megmutatja egy pirosarcú kislány. — Kaposvár, Pécs, Zalaeger­szeg? Már ugi'ik is az egyik fiú, és ujjával körülhatárolja a me­gyéket és a székvárosokat. A térképen jól eligazodik szinte minden kisdiák. De ami­kor megkérdezem:-— Ki volt Budapesten, Kom­lón, Miskolcon, Kazincbarci­kán? — akkor jószerével meg­áll a tudomány. Kezek alig emelkednek a magasba. Képsorok elevenednek meg bennem; Miskolc gyárai, házai előtt álló tömött autóbuszok, kiránduló gyerekekkel. Így ősszel és tavasszal hozzátarto­zik ez a városképhez. Az or­szág különböző városaiból, fal- vaiból megyén kbe érkező gye­rekek realizálják, valósággá, érzékelhető képpé alakítják' a tankönjrvek betűit. Kell is ez, hiszen az iskolareform korsze­rűsítő törekvései az élet mind tökéletesebb megismerését tű­zik feladatként a tanulók ele. A politechnikai órák elméleti előadásai után feltétlenül élő, eleven gyárak képei, berende­zései, gépei kívánkoznak a di­ákok szemsugarába. E gondolatiuItatás után ju­tottam arra a szomorú következtetésre, hogy a rakacaszendi tanulók falubare- kedtsége nem egyedüli jelen­ség. A kirándulás anyagi fel­iételeit mindenkor jobban elő képesek teremteni városi isko­láink. Az amúgy is sok előny­nyel induló városi diákok rendszeresebben. módszere­sebben használják fel a kirán­dulást, mint a szemléltető ok­tatás egyik hagyományos for­máját. A miskolci általános is­kolák legtöbbjének több évre szóló kirándulási terve van. E tervek részletesen szólallak arról, mely osztályok mikor ismerkednek közvetlen környe­zetükkel, a megyével és az or­szággal. A miskolci Kun Béla utcai általános iskola igazgatónője elmondta a pénzforrásokat is — minden kirándulásnak fiz alapját. A gyerekek szeptembertől kezdve hetente ragasztanak egy-két bélyeget takarékköny­vükbe. Ez egyben a módszeres takarékosság megszerettetését is célozza. A további pénzfor­rások: rendezvények, szülői munkaközösség segítése, hulla- dékvas gyűjtésé. ' t Ilyen előfeltételek mellett mind ősszel, mind tavasszal nem jelent nagy gondot a ki­rándulás. Sajnos, a vidéki iskolák ki­rándulásai. különösen a vasút­tól távolabb eső kisközségek és tanyasi iskolák diákjainak ki­rándulásai már nagyobb gon­dot okoznak. A falusi gyerekek zöme nem kap rendszeresen zsebpénzt. Á módszeres takarékosság itt mát nagyobb pedagógiai gond. A hulladékvas, papír gyűjtése is valamivel nehezebb vidéken/ mert mindkettőből kevesebb az elhasználódás, a hulladék' alakulás. Ami a rendezvényé' két illeti, az sem kecsegtetett mindezideig tűi sok eredmény' nyél. Marad még egy-két lehető" ség. A pedagógusok okos irányí­tásával a gyerekek termelőszö' vetkezetekben és állami gazda­ságokban végzett munkájuk' kai képezhetnének némi lökét, amely kiindulási alapnak ncn* volna rossz. S a szülőknek sem kell olyan mereven cl zárkózni ok aí anyagi támogatástól, mint af". ró) egy-két. esetben hallottunk A gyermek országlátása min' denkor hagy haszonnal j4f,: Serkenti fantáziáját, növeli 3 továbbtanulásra szánt amb1' cióját, szélesíti látókörét. ^ szülő ritkán gondol arra, hogf tulajdonképpen néhány forint' ja idővel megtérül. A B és C kategóriájú isko" Iákban az anyagi akkil' muláció nehezebbe^ megy. Az itt élő gyermeké1; tudásvágyát azonban épp üí? ki kell elégítenünk, mint. / nagyközségekbeai, városokba” élő gyermekekét. Ezeknek 3 tanulóknak mindenkinél n*1- gyobb szükségük van ország látásra, mert különben mind1* és mindenütt kisebbségi érzéé sei indulnak neki további éFí tűknek, ' akár továbbtanuld ról van szó, akár munkaváll3’ Iáéról. Párkány László »OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO 30000000000000000000000002)000000000000 0000000000000000000000000000000000000000000s HllSTonhat barna kis notesz. A vásznuk erősen megkopott már, gerincükről itt-ott lo- pattogzott a szecessziós aranyozás, egyik-másik szakadozott; A lila tintával írt apró betűk azonban még jól olvashatók, s tiszták a ceruzasorok is a kockás lapokon. A Jókai-noteszok története is érdekes: az irodalomtudó­sok tudtak a létezésükről, egyik-másikai ismerték is. közülük több magántulajdonban, néhány az Akadémia tulajdonában, s a Széchenyi Könyvtár kézirattárában volt csaknem száz esztendeig. Most, hogy Jókai összes műveit kritikai kiadás­ban adja közzé az Akadémia Kiadó, nagyszabású „nyomo­zás” indult a még ismeretlen helyeken kallódó noteszok után, huszonhatot — fáradhatatlan kutatással — sikerült is elökeríteni. Az irodalomtudósok az összes Művek megjelené­sével párhuzamosan most dolgozzák fel anyagukat. (A note­szokat egyébként a Ráday Könyvtárban őrzi jelenleg Péter Zoltán irodalomtörténész.) Irodalmi kincsek, becses ereklyék, egy nagy költő keze- vonását, gondolatainak első szárnycsapását őrzik. Jókai min­den témáját, ötletét, villanását először kedvelt kis noteszaiba jegyezte fel. Regényeinek színhelyét •— gyakran vázlatos raj­zát egy-egy épületnek —, hőseinek nevét, a történet egyes fordulatait. Megilletődötten lapozgatunk a noteszokban. Az első notesz 1853-ból való. Így következnek egymás Után a feljegyzések: „Klastromba befalazott pár — Lófejű kürt az Andrássyaknál — A prédikátort a szélső bástyáról dobták le — Nagy terem, roppant kandallók, faragott küszö­bök, rejtett folyosók...” A feljegyzések között parányi, még jól látható ceruzarajz: kétajtós kriptabejárat, domborművek­kel. Hol járt, merre csapongóit, milyen meseket szőtt a fantá­ziája? Az irodalomtörténészek szerint ezek a sorok a Sárga rózsa című regényének első vázlatai. Péter Zoltán megjegyzi, hogy A barátíalvi lévita egy-egy eleme is kiolvasható ezek­ből a jegyzetekből. Az alkotás folyamata megfoghatatlan, tet- tenérai nem igen lehet az ihletett perceket; Jókai időnként elővette, javította, újabb párbeszédekkel egészítette ki az első vázlatokat, átdolgozta a cselekményt, fordított rajta, átkeresztelte a hősöket, más környezetbe helyezte az epizódo­kat ..; De nem is a filológiai pontosság számít itt — legalább­is bennünket, alkalmi vendégeket, most nem az érdekel, — hanem e kis noteszoknak a hangulatai, ízei, a nagy alkotóról elmondott bensőséges vallomásai. A római számmal jelzett tizenhatos noteszban — az 1800-as évek dereka táján írhatta, pontos dátum egyikben sincs — a prágai vár, a Hradzsin rajza. Láthatólag nagy gond­dal, aprólékos türelemmel készítette a vázlatot. Alatta ez áll: Bebek rossz pénzt veret — Prága fából kifaragva — Hotelek a sivatagban — A szolgát eltemették a halott ifjú úrral együtt...” Ebben az időben írta Jókai Az élet komédiása-it, az Egy Jókai noteszai az Isten-t, s az Egész az északi pólusig című regényt. Érdekes megfigyelni, a fenti képek, helyzetek — egy-egy cselekmény, emlékező, mondat, hasonlat formájában — mindhárom könyvben előfordulnak. Lapozunk néhány oldalt. Kitűnően olvasható lilatintás írásával a következő áJl a noteszban: „Milyen lesz emiek a regénynek a hőse? Hát ha azt előre megmondani lehetne, mi mindentől függ az még ... ohó .. * De talán mégis amennyit már én körülbelül tudok róla — olyan ember, aki mindentől fél, még a felhőtől is... ” S az olvasó, ha kíváncsi a folytatásra, ne sajnálja a fáradságot egy pillanatra, vegye elő A lőcsei fehér asszony című regényt, lapozza fel az első oldalát, ott olvasható ez a mondat: „Olyan ember, aki mindentől fél, még a felhőtől is..(Lám néha, szerencsével, mégis tettenérhető az alkotás folyamata.) S itt van a feljegyzés mellett a Bálványos-vár rajza is smagányos dombon omíadék-vérrom, elhagyott sasfészek. A következő noteszlapon női név: „Hermin”. Mellette ismét rajz. ovális keretben kedves lányarc, kicsit távolabb egy sor írás: „Ankerschmidt gróf... nem. inkább lovag. Ankerschmidt lovag...” Ez nem is rejtvény,’könnyű azonosítani a neveket .—. Az Üj földesúr a legismertebb J ók a i-regények közé tar­tozik. annak egyik alakja Ankerschmidt lovag, s az ú lánya Hermin, ■Mikszáthnalc egyik emlékezéséből tudjuk — Jókai mindc; hájjal megkent svábhegyi szomszédja volt. kereskedóemb*; s az író, ha tőle vásárolt, rendszerint alaposan becsapód»1 „Jaj, jaj Róza, mit tettél?” — ez a sor olvasható a 2‘ ■ n/ s U • regényekről, regényalakokról, alkotások váz­rcemesaK a később köréjük épült művekről tá­jékoztatnak ezek a feljegyzések, hanem Jókairól, az emberről is vallanak, hétköznapi gondjairól, munkájáról, életéröl. S ezek a részek cseppet sem érdektelenebbek. Sőt. A „hivatalos”, tehát az írással kapcsolatos jegyzeteket a legtöbb noteszlapon erélyes ceruza vonal zárja le, s alatta „napi” dolgok olvashatók. Nézzük meg például á 19-és notesz ilyen jellegű bejegyzéseit. Körülbelül a könyvecske felénél nyitjuk fel. Így következnek egymás után a sorok: „A Róza szobájába szappanokat venni. — Virágot vinni Trefortnak — Drótot venni attól a rabló Komáromytól — Adót befizet-, ni.;. ” E feljegyzések megfejtése, összefüggése világos. Jókai, amikor már svábhegyi villájában lakott, naponta be- kocsizott a városba, rendszerint a képviselőházba, a kiadók­hoz, a klubba, s az apró háztartási ügyeket elintézni. Nyilván ilyen megbízatása volt egy alkalommal szappanokat venni feleségének, Laborfalvy Rózának, aki — főleg életének utolsó esztendeiben — ritkábban mozdult ki otthonukból, virág­ügy megfejtése: Trefort Ágostonról, az akkori kultuszminisz­terről van szó, alti jó barátja volt az írónak, s aki — nem is • egy bejegyzés tanúskodik erről — több alkalommal kapott fazegfúL arjjopát Jókai kcrliébaU toruraiaz nődig ozi notesz első oldalán. S így folytatódik: „Hogyan élek én n,: örökös háborúban a csirkék miatt?” E sorok megfejtését1 egy Mikszáth-írás adja. Svábhegyi szomszédasszonyuk vágta :— tévedésből — Jókainé kedvenc gyöngytyúk iát. \ eáet másnap derült ki, Laborfalvy Róza rettenetesen OSS''' veszett a szomszédasszonnyal, Jókai pedig, aki szerette békét es a nyugalmat, kétségbeesett a házi perpatvar hallat?' Ugyancsak Mikszáthtól tudjuk, hogy a „gyöngytyúk-perb«r végül minden elintéződött, a haragvó háziasszonyok egy" múlva megbékültek. r . . r alatt halvány ceruzavonások: C Deiegyzes m/jgvesri mégegyszer mind regénye1!' mind novelláim kiadói jogát, ötven évre. No, solcat k»r‘ rajtam majd a gazfickó, de nem baj. Engem meg ismét v csap, ahogy .szokott.” Ehhez felesleges, a kommentár. , „Nagy Miklós megint nálam járt kéziratért, óh, m nem kopik le á lába, szegény fiúnak. De most jön eszem hogy ez a Nagy Miklós nem is az eszével, hanem a lábá' szerkeszti a lapot.” Ezt a mondását, amely a notészlapol1, született, később maga is terjesztette, s a pesti irodalmi V” kedvenc anekdotája lett. Nagy Miklós a Vasárnapi W szerkesztője volt, s állandóan járta a híres írók lakásait, 1* iratokat kért a lap számára. Ezért írta Jókai, hogy » az eszével, hanem a lábával szerkeszti az újságot. (Egyéble, a Vasárnapi Újság sok Jókai-műnek volt első közlési hét s az író is nagyon szerette ezt a „lábbal szerkesztett’” lap1 „A Messiást olvasom, Klopstocktól; s; jaj, minő unaF nem is olvasom tovább ..; ” Ez a bejegyzés a 14. sorszám1’ ellátott kis noteszban található. Igen helytálló kritika Messiás a világ egyik legunalmasabb műve, érthetetlen 1 gyan tett szert hírnévre a múlt században. „Kenessey $ veszprémiek meghívása Anna-bálra, azt írják, vár az e® ' ország. Aranyosak, megyek, hogyne mennék, Füredre mii1 megyek...” ' „■ Az irodalomtudósok hosszadalmas, aprólékos rnurrKA megkísérlik kideríteni, hogy e most. egybegyüjtött notes; bejegyzései pontosan mikor keletkeztek, mire vonathoz1’; milyen regényeket írt akkortájt Jókai. Nehéz munka. aZ ugyanis, különösen élete vége felé. újabb félj egy zések®*1, a régi noteszokba, szeszélyesen, oda, ahol éppen üres hely?, talált. Így például előfordul, hogy az 1850. táján megkeZ füzetecskében századvégi írók, politikusok, szerkesz könyvkiadók nevét látjuk. Jókai nagyon szerette ezeket k könyvecskéket, nem szívesen vett újat, sajnálta a múló 1 — s minden megtelt notesz elmúlt éveket jelentett. r ,triads be a noteszokat, tisztelettel. Modeling LSÜK 1UK pihenjenek tovább féltve őrzött ' iratok között; azok a halhatatlan művek, amelyek e r4" feljegyzések alapján keletkeztek, ma már milliók oívJí tiyaÍ‘ Tamás lsi&

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom