Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-05 / 233. szám

a ESÍAKMAGYARORSZAG Szombat, 19G3. október 5. Fiter Mies beszéde az EISZ-i3ziplés csifirtiii léséi Péter János, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere, az ENSZ-közgyűlés csütörtöki ülésén mondott beszédében be­vezetőül rámutatott, hogy a mostani ülésszak új, meglehetősen kedvező lég­körben kezdte meg mun­káját. Ebben a légkörben — folytat­ta — gondolatainkat három kérdés foglalkoztatja. 1. A hidegháború jelenlegi úgynevezett fegyverszünete csupán időleges, gyorsan to­vatűnő hangulat-e, vagy van­nak a háttérben olyan mara­dandó tényezőit, amelyek az ál­talános feszültség enyhüléséi előidézték? 2. Mit kell tenni annak érde­kében, hogy az enyhülés idő­szaka tartós legyen? Valószí­nűleg minden attól függ, hogy mire használják fel a hideghá­ború szünetelését. 3. Következésképpen: mi le­het á legközelebbi lépés a megegyezések körének bővíté­sére, amely a kölcsönös megér­tést és a nemzetközi együttmű­ködést nemcsak tartóssá tenné, hanem tovább mélyítené is? A magyar külügyminiszter ezután hangsúlyozta; mi a bé­kés verseny útján kívánunk el­jutni az emberi történelemnek abba az új szakaszába, amely­ben az emberiség csodálatos fejlődésével az egész világon meg fog valósulni az új társa­dalom: a szocialista és kom­munista társadalom. A jelenle­gi helyzetben a népeknek és a kormányoknak minden ideoló­giai nézeteltérésük ellenére is a békés fejlődést kell szem előtt tartaniok, amely a hábo­rú nélküli világ távlatát nyújt­ja. A közgyűlés új légköre eb­ből a világhelyzetből fakad és gondolatvilágunkban a jövőről ilyen kép alakul ki. A szónok ezután rámutatott, hogy vannak teljesen anakro­nisztikus nézetek is, amelye­ket nehéz, megváltoztatni. Lé­teznék imperialista körök, amelyek úgy vélik, hogy kato­nai erővel, nukleáris fegyver­kezési hajszával fenn lehet tartani a gyarmati kizsákmá­nyolást, vagy vissza lehet állí­tani világuralmukat. Hallhatunk elavult nézete­ket a másik oldalon is ar­ról, hogy míg az imperia­listák léteznek, addig nem lehet kiküszöbölni a hábo­rút az emberiség történel­méből. Bármilyen tevékenyek is he­lyenként a fenti nézetek kép­viselői, sok támogatásra nem számíthatnak, mert céljaik megvalósítására semmilyen reális programot nem képesek adni, kivéve a nukleáris uszí­tás kockázatának vállalását. Péter János elismeréssel em­lékezett meg az afrikai állam­fők ez év májusában Addisz Abebában tartott értekezleté­ről. A moszkvai atomcsend-szsr- ződés után kialakult helyzet­ben — mondotta ezután Péter János — két olyan kérdés van, amelyben a közgyűlés mosta­ni ülésszaka különleges szolgá­latot tehet. Először:, a Szovjetunió kor­mánya az általános vitában javasolta, hogy a jövő év első negyedében, vagy első felében legfelsőbb szinten hívják ösz- sze a tizennyolchatalmi bizott­ságot további leszerelési meg­állapodásokat célzó intézkedé­sek kidolgozására azoknak az eredményeknek az alapján, amelyeket eddig az ENSZ vitái és a közvetlen megbeszélések során elértek. A tizennyolchatalmi bi­zottság több tagállama már kijelentette, hogy el­fogadja a Szovjetunió ja­vaslatát. Égyesek viszont fenntartások­kal éltek. Másodszor: az ENSZ tagálla­mainak túlnyomó többsége már aláírta a moszkvai atom- csend-szérződést. Egyes orszá­gokban azonban a szerződés­hez való csatlakozás hivatalos tálalását nemzetközi gyanak­vást szító hidegháborús propa­ganda kísérte, és kíséri még most is. Péter János ezután arról be­szélt, hogy a Kínai Népköztársaság megfosztása törvényes ENSZ-,jogaitól, gátolja a világszervezet akcióit, vagy sok tekintetben éppen meg is bénítja azokat. Lehetet­len világjelentőségű kérdések kel foglalkozni az egész világ lakosságának egynegyedét kép­viselő, legnagyobb állam rész­vétele nélkül — mondotta. Mi­nél előbb megoldást nyer ez a kérdés, annál jobb az ENSZ- nek. Minél később érik a meg­oldás, annál több kára szárma­zik ebből az ENSZ-nek és a világhelyzetnek. Péter János befejezésül rá mutatott, a Moszkvában aláírt atom csend-szerződésnek van egy olyan mellékterméke, ame­lyet nem szabad figyelmen kí­vül hagyni: szinte az egész vi lágot drámai erejű béke-világ­kongresszussá változtatta. Péter János végül a közgyű­lés 13. ülésszakának elnöké­hez fordulva, kifejezte rémé nyét, hogy az ülésszakot kísé­rő kedvező jelek a jövőben nem csökkennek, hanem nap­ról napra, lépésről lépésre gya­rapodni fognak; hogy a köz­gyűlés munkája előre halad. Ebben a reményben tolmácsol­ta a közgyűlés elnökének és U Thant főtitkárnak 1 a magyar ENSZ-küldöttség jókívánsága­it. Lord Home és Kennedy megbeszélése Lord Horné angol külügymi­niszter pénteken egyórás meg­beszélést folytatott Kennedy amerikai elnökkel. A két ál­lamférfi a kelet—nyugati fe­szültség enyhüléséről, az ame­rikaiak által szorgalmazott sokoldalú NATO-at.omflottáról és az Atlanti Szövetség más problémáiról tárgyalt. Viktor Merzsanov zongoraestje SZERDÁN este a Zenemű­vészeti Szakiskola nagytermé­ben az 1903/64-es hangverseny­évad első szólókoncertjén' ki­csi, de annál lelkesebb közön- 'ség ünnepelte . Viktor Merzsa- novot, a szovjet zongoraiskola egyik világhírű képviselőjét, a Moszkvai Konzervatórium ta­nárát. A mai hangverseny- látogató közönség egy része csak lemezeiről ismeri Mer­zsanov művészetét, hiszen utoljára 16 évvel ezelőtt járt hazánkban, mint koncertmű­vész és két éve mint a Liszt— Bartók zongoraverseny zsűri­jének egyik tágja. Az ez évi budapesti Zenei Hetek máso­dik koncertjén a zenerajongók színvonalas műsor keretében hallhatták, sőt a televízió kép­ernyőjén keresztül láthatták is ennek a szimpatikus zongo­raművésznek briliáns játékát, a technikailag igen nehéz Rachmaninov koncertben. (D- moll.) A miskolci szóló-estjének műsorán Beethoven, Muszorg­szkij. Szkrjabin és Proknfjev egy-egy műve szerepeik Ez a program egyben azt, is tükröz­te, hogy nagy -formákat ked­velő. -fáradhatatlan művészt hallhatunk. A koncert c-lső felében Beet­hoven G-dur szonátája után Muszorgszkij „Egv k'á’lítás képei” című műve hangzott el. Ez a darab ismeretes előttünk, éonen Merzsanov tolmácsolá­sában hanglemezről, és hív volt. alkalmunk összehasonlí­tást tenni, sajnos, az élő elő­adás kárára. Muszorgszkijnak ezt a sajátos vízió-szerű zonco- rasorozatát Merzsanov túlsá­gosan objektiven adta elő. A mű technikái megoldása, egv- befocá.sa sikerült, de adósunk maradt az eaves képek olaszt*- kus. hangulatos ábrázolásá­val. Űgv éreztük, hóm/ a mű­vész a műsor második felében találta meg az igazi, hanoiét.. Szkrjabin ritkán látszott és Igen nehéz V.. valamint Pro­kofiev VI. szonátájának nagy­vonalú. grandiózus megadása forró légkört teremtett, és meggyőzött bennünket arról, hogy nagy művésszel állunk szemben. E MÜVEK nagyszerű, tech­nikailag magas színvonalú elő­adásét csupán az indokolatla­nul sok pedál használata és időnkénti, a hangszer lehető­ségeit meghaladó, túlságosan erős hangzás zavarta meg. Mindent egybevetve, Merzsa­nov szerény professzori kiállá­sa, rendkívül tudatos és nagy­vonalú játéka mély, hatást gya­korolt ránk és maradandó él­ményt nyújtott számunkra. Reméljük gyakrabban hallhat­juk őt, valamint a szovjet zon­goraművész élgárda többi tag­jait is. Barta Péter MefejexSdüít a húrom nu^yhaiuloitt New Yorkéi értekezlete A három nagyhatalom — a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia kül­ügyminisztere csütörtök este befejezte New York-i tárgya­lássorozatát. A tárgyalássoi’o- zat célja az volt, hogy meg­vizsgálják, milyen lépéseket le­het tenni a nemzetközi feszült­ség további enyhítésére. A csütörtöki megbeszélés, amely­nek székhelye ezúttal a brit ENSZ-misszió New York-i székháza volt, két óra hosszat tartott. Utána a három nagy­hatalom szóvivője: Zamjatyin, a szovjet külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, Manning, a State Departement tájékoztatási államtitkára és Hadow brit szóvivő közös nyi­latkozatot olvasott fel. A szó­vivők aláhúzták, hogy nem formális közös közle­ményről, hanem egyetér­tésben megszerkesztett kö­zös nyilatkozatról van szó. A külügyminiszterek tanács­kozásaikat. a leszerelést célzó további lépések lehetőségeire összpontosították. Nem hoztak döntéseket, de megegyeztek abban, hogy a tárgyalások a rendelkezésre álló különböző csatornákon folytatódni fog­nak. „Ami a világűrben keringő mesterséges égitestekre szerel­hető nukleáris fegyvereket ille ti, már Gromiko szovjet kül­ügyminiszter és Kennedy amerikai elnök közgyűlési fa­szádé is mutatta az egyetértést egy olyan politikában, amely remélhetőleg a közeljövőben megfelelő formát ölthet” hangzik a közös nyilatkozat. • Csupán a Szovjetunió és az Egyesült Államok rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik, hogy nukleáris fegyvereket szerelhessenek isi mesterséges bolygókra. A megállapodás nyitva áll minden olyan nemzet előtt, amely a jövőben mesterséges égitesteket bocsát fel és erre nukleáris fegyvereket 1 szerel­het. A külügyminiszteri megbe­széléseken egyébként két olyan kérdést tárgyal­tak, amelyben a megbeszé­lések különös intenzitás­sal fognak folytatódni. Az egyik a nukleáris fegyve: rek terjesztésének megakadd lyozása. A másik fontos probléma, meglepetésszerű támadás® megelőzése. A külügyminiszteri tárgy* lások legfontosabb eredmény* mind a három fél megegyez®1 abban, hogy a kérdéseket; ne! a háború, hanem a tárgya^ sok útján kell megoldani, t pedig erősen javítja majd * egész nemzetközi légkört, A három nagyhatalom ki! ügy minisztereinek csütörföj találkozója után Gromiko *i ságírók előtt kijelentette: nemzetközi feszültség enyhüli sót célzó további lehetséges ll pésekröl tárgyaltak. Szóba M riilt a leszerelés problémái amelynek vitáját még nem í* jezték be. Elvileg megegyezi® abban, hogy nem bocsátani* fel a világűrbe atomiöltci mesterséges égitesteket. Hozz* fűzte, hogy e kérdés vitáját közeljövőben befejezik. I szovjet külügyminiszter közül te, hogy október 10-én VV< shingtonban találkozik Kenu* dyvcl. FILMJEGYZET Párbeszéd Új magyar film Tizennyolc esztendő enciklo­pédiája Herskó János író-ren­dező legújabb filmje; a Pár­beszéd. Celluloid-szalag mind­ezidáig nem rögzítette népünk történetének eme izgalmas, szép, küzdelmes és ellentmon­dásoktól terhes szakaszát. Herskó filmjének elsődleges értéke abban rejlik, hogy a nézőt egy olyan úton vezeti végig, amelyet a legifjabb ge­nerációt kivéve — szinte min­den magyar ember megjárt. Ki az út jobboldalán haladt, ki a baloldalán, ki pedig keresz- tül-kasul. Közhelyekkel szólva: a szóban forgó út nem volt .ri­ma. A filmnek nagysága, mű­vészi értéke éppen abban mu­tatkozik meg, hogy okos. értő és jövőbemutató logikával ma­gyarázza a történelmi sorsfor. dűlők helyét, értékét és a buk­tatók okait, okozóit,. Példamu­tató rendszereződéssel tesz minden történelmi kockát, a maga helyére ez a film. Ki­mondja az emberi lelkek mé­lyén homályosan ágaskodó igazságokat és túl • minden buktatón, hitet, bizakodást raktároz a néző útitarisznyájá­ba, erőltetett szándékoltság nélkül, pusztán a történelmi események haladó tenden­ciájú rögzítésével, művészi csoportosításával. Herskó gondolatiságának kö­zege két ember. Tehát emberi sorsok. Ez a tény még köze­lebb juttatja hozzánk a film eszmeiségét, mert a történelem két ember — egy derék kom­munista fiú és egy halóltábort megjárt leáhy — sorsában sü- rítődött. Az illegalitás bútor kommunistája katonatisztként folytatja tovább harcos életét a felszabadult Magyarorszá­gon.- A koncentrációs táborból meggyötörtén hazatérő lány a szögesdrótokat tépő szovjet harckocsik képével és emléké­vel lép még szinte gyermeki fejjel a kommunisták soraiba. Horváth László és Barna Jut­ka szerelme a mozgalomban bontakozik ki. Beteljesülésre alig jut idő, mert az időközben katonatiszti egyenruhát, öltő Horváth Lászlót koholt vádak alapján letartóztatják. Ezután hol megható, hol ri­degen őszinte, hol kiábrándí­Szendrő a kultúra Hamupipőkéje Szendrőn már esztendők óta kínos-nehe­zen mozdul előre a kultúra ügye. A lendülést több féle tényező akadályozza. Először is: a négyezer lakosú község­nek nincs művelődési háza. Másodszor: nincs összehangoló készség, együttműködésre való törekvés a népművelés terüle­teit illetően. Az előbbi ok súlyos. Rende­ződése már évtizede vajúdik. A község hivatott vezetői és társadalmi munkásai már jó néhányszor gondoltak új mű­velődési ház építésére, de a szándék mindez ideig nem ju­tott túl az óhajnál, illetve egy­szer: a tervezésnél. Szendrő népművelési felada­tait egyelőre egy összedőliség leromlott kultúrterem oldja meg. Szánalmas volt körül­nézni ebben a teremben; a padló hullámzott, recsegett, szinte várta az ember: mikor szakad le. Az elkorhadt desz­kákon tenyérnyi lyukak jelez­ték: bizony eljárt már az idő az épület felett. Sok jót a mál­ladozó falakról és a tákol­mányszerű színpadról sem mondhatunk. A 'lyukat ugyan megpróbálta társadalmi mun­kában eltüntetni a tisztelet­díjas igazgató lelkes férje, de itt is győzött a közmondás: egv fecske nem csinál nyarat! Ám elgondolkozhatunk azon. hogy vajon több fecske csi- nálna-e nyarat Szendrőn, a régi kultúrterem falai között. mindezidáig magát Szendrő népművelési életének kibonta­koztatásában. Amint hallottuk, a jelenlegi titkár bevonul ka­tonának, és ez alaposan meg­viseli a szervezeti életet. Saj­nálatos, hogy egy ember távo­zása érvágás lehet a mozgalmi életben. Az elmondottakkal magya­rázható, hogy Szendrőn, do­bén a történelmi levegőjű községben a művelődés — nép­művelés méltatlan helyre szo­rult. Nagyon sürgősen intéz­kedniük keli az illetékeseknek, hogy a semmittevés megszűn­jék és többezer ember szellemi igénye kielégüljön. K 7 a népművelési évad __rc°s*-’ kezdetén még nem k éső összehívni a társadalmi bizottságokat. Külön munka- tervet kellene készítenie a ta­nácsnak, hogy' a társadalmi szervek — közöttük a szép anyagi támogatással munkál­kodó fmsz — mint szándékoz­nak tenni, vagy mit kell ten­niük a kultúra előremozdítá- sának érdekében. Vétele magá­ra hagyni a Csoma-házaspárt, különösen most, tél-kezdetén. A község termelőszövetkezete, néhány száz főt számláló ci­gány lakossága feltétlenül igényli az érdeklődéséhez sza­bott ismeretterjesztő előadáso­kat, az iskolapadokat. Érdemes mindezeken elgon­dolkozni, nehogy elszeleljen egy újabb népművelési esz­tendő eredmények nélkül. Párkány László j tóan szomorú körülménye! között találkoznak életútja! mindaddig, amíg a letisztul közeiét békességében békéd otthonra találnak a szép ért béri érzések is, mondjuk ígJ a kispolgári előítélet bilincsel tői megszabadult szerelem. Újszerű koncepcióra vall * a látásmód. Herskó ugyani azt vallja, hogy életünk poj tikai-társadalmi zökkenőit töf vényszerűen megszenvedi 1 szerelem, a családi élet, s őszinte emberi kapcsolat, váth László és Barna Jutka d távolodásai mindig egy-ei zökkenőnél következnek be:1 törvénysértő pereli után, az el lenforradalom nehéz napj* ban, a gazdasági épí™ gondjai közben. De végül a « szítódás megszűnik, mert mrt szűntek a nagy ellen tárt* dások is. Herskó János maróiéra $ gott „történelmi leckéje” ferf mai lag is roppant gazdag. # emlékezetes szovjet film, J nagy hazafi dialógus-csatáj® hoz hasonló párbeszéd adja 1 film szerkezetét és keretét, <> a párbeszéd képi szinkron! táj sál párosul. Tehát Herskó túl lépett a tiszteletreméltó szó*' jet mester alkotó módszerén ' sajátosan igazodva a kor if? nyeihez, a népiélekhez. A Párbeszéd című film fiirt gyártásunk jó alkotásai köt tartozik. Örömmel hallottuk* film hangszalagjáról megyéi*1 két városának, Miskolcnak í Özdnak többszöri emlegetést annak bizonyságául, hogy 1 törtéiiclmi sorsfordulók, » országépítés gondjai és öröm® országos méretűek — ezek idj zötl Borsod megye súlyán»1 megfelelően képviselteti m* gát. A marokra fogott történél®11 óhatatlan veszélyét Jierst filmje is magában hordozza-1 teljesség igénye és a teljesítik tétlenség törvényszerűséí mindúntalan kicsap a filmbt Ezt tetézik még bizonyos W dokolatlanul visszaperget/1 jelenetek és emlékképek j* amelyek fárasztóan megnyújl jak a filmet. De végül is ez a fáradsáí egy lelki, szellemi. felfrissüli* hez vezet; önmagunk ügyén*! tizennyolc éves távlatig visj szanyúló rendezéséhez, ren® szerezéséhez. Hű segítőtársul ebben a sokoldalúságával fuj ■ tűnő Semjén Anita, filmműv® szetünk új felfedezettje, Sí» kavics Imre, az igazságig mindúntalan visszataláló Hof váth László életrekeltője Ú még sok kiváló színész. Illés György nyugtalan kép® egy korszak zaklatottságát élj zékeltették nagy hatásfokkal Vincze Imre zenéje jól segít®!' te a lelkiállapotok pontosat^ tisztább bemutatását. mr párkány—» ezer ember él és mindkét he­lyen ragyogó (a kelleténél na­gyobb) művelődési ház áll a falusi lakosság szolgálatában, akkor a szendrőiek érdekében kétszeresen fon tolásra kell venni fenti javaslatunkat. Persze Szendrő népművelési gondjait nem pusztán a műve­lődési ház létében vagy nein létében kell vizsgálnunk. A község illetékeseire rátelepe­dett a belenyugvás érzése; nincs megfelelő művelődési in­tézményük. nem tudnak ered­ményeket felmutatni. Megyénkben van még egy­két hely, ahol a művelődési ház dísztelen keretek között munkálkodik. Hogy ne men­jünk túl messzire; Mezőköves­den fantasztikusan rossz kö­rülmények között dolgoznak a népművelők. De dolgoznak! Van jó programjuk, van kö­zönségük, vannak eredmé­nyeik. Szendrőn sajnos pusztán két ember, Csorna Károlyné és férje munkálkodik a nén mű­velődése érdekében. Értelem­szerűen: szerény képességek­kel, mert Csománé háziasz- szony, férje pedig állomás- főnök. A pedagógusok és más falusi értelmiségiek hallgat­nak. Túlontúl kényelmesnek látszik álláspontjuk; nincs sok foganatja a népművelői mun­kának Szendrőn. Ha nem te­szünk semmit, persze, hogy nem kerülget bennünket az eredmény. A KISZ sem erőltette meg Ügy érezzük: aligha. Tatarozás csak további ezreseket emész­tene fel, de túl sok haszon nem származna belőle. A megoldás természetesen az lenne, ha régi tervei és vágyai szerint új művelődési házhoz juthatna a község. Sajnos, a „mikéntek” alapo­san meghatározzák az építen­dő otthon sorsát. Ugyanis az állam nehezen képes 3—4 mil­lió forintot áldozni egy vado­natúj művelődési házra. De mivel falat kenyérként kell a történelmi településnek a kultúra háza, érdemes la­tolgatni a „mikénteket”. Egy olyan komplex-megoldásra kell itt gondolni, amely reálisnak, kivitelezhetőnek látszik. A község vezetői arról tájé­koztattak bennünket, a követ, a szállítóeszközöket és a fun­damentumot magukra vál­lalják. A községből eliár dol­gozni mintegy 400—500 bá­nyász. Ezeknek helyben tör­ténő művelődési igényeiről már tárgyalt a bányász szak- szervezet. ök egy klub létreho­zására gondoltak. Mi egy kom- binatfv megoldásra. A község hajlandóságát növelhetné fo­rintjaival a bányász szakszer­vezet is és bizonyos állami támogatással megépülhetne a T"o óhajtott művelődési ház. Néovezer emberröl van wegyezer sz6 Ha fiffye_ lembe vesszük, hogy a szom­szédos Meszes és Felsőtelekes községekben egyenként alig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom