Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-05 / 233. szám

Szombat, 1963. október 5. ESTAKKIAC-TAROítSZAO 3 íi idí Ömlik a szén üzemben a földre kénytele­nek üríteni a csilléket, mert meg mindig kevés a vagon. Emiatt a borsodi trösztnél különösen nagy nehézségek jelentkeznek. A tröszt igaz­gatója segítséget kér, több vagont a szénnek, mert már igy is, bár túlteljesítést értek el, tízezer tonnás lemaradás mutatkozik. Van tehát szén, igen nagy lendülettel dolgoz­nak bányászaink, de ha nem lesz több üres kocsi, akkor hogyan kerül időben a szén rendeltetési helyére? A jobb kocsiellátás, a ko­csifordulók rugalmasabb megszervezése legyen közös ügy. Azt várjuk a föld mé­lyének áldozatot vállaló munkásaitól, hogy adjanak több szenet, s ők becsülettel teljesítik is ezt a nagyon ne­héz feladatot. Ezért még na­gyobb erőfeszítéseket kell tennünk, hogy ne a földre, hanem a vagonokba hulljon az ipar kenyere. (szegedi) Reflektorok fényeken Látogatás a miskolci rendesőpályaudvaron Kicsit tétován és zavartan állok meg. Talán én vagyok a miskolci rendezőpályaudvaron az egyetlen, aki nem tudja, mit tegyen. Amiért idejöttem, csodálatosan szép dolog. Amikor a gurítót néhány éve korszerűsítették, 2200—2500 kocsira tervezték. Ma ugyanazokkal a berendezésekkel, jó­formán ugyanazok az emberek 3000—3400 kocsit rendeznek. A pályaudvar alig pár száz dolgozója derekas muriját végez. Ezekről az emberekről, a hétköznapi élet hőseiről szeretnék írni. Nem sikerül. Csak rágom az egyik cigarettát a másik után, s töpren­gek, hogy a futó, rohanó, vagy a vezénylőasztalok fölé hajló emberek közül kiben találom meg a munka igazi hősét. A mindennapok kősci Töprengésemből egy különös hang rezzent fel, — Ember — szól a hang —, itt nincsenek olyan hősök, ami­lyeneket te keresel. Emberek vannak. Csodálkozva nézek körül. A hang egy karcsú, magas tartó­oszlop tetejéről hangzik. Ott sincs ember, csak reflektorok, amelyek zöldes fénnyel áraszt­IfS1 tét JjD Ötvsn vagon szilva exportra A Tokaj-Hegyaljai Állami Gazdaság Mád határában lévő gyümölcsösében befejeződött a szilva szedése. Az 52 holdas szilváskertben 65 vagon, nagy­részt első osztályú szilva ter­mett. A gazdaság ötven vagon szilvát exportált. A napokban kezdték meg a szüretet az öt­ven holdas, fiatal almáskert­ben, ahol mintegy hatvan va­gon termésre számítanak. Az almáskertből is mintegy negy­ven vagonnal küldenek a kül­földi piacokra. tails MMí — napsütések A miskolci újságírók doyen­je, Hajdú Béla elvtárs, aki sok esztendőt töltött lapunk szer­kesztőségében, a fenti címen írta és írja meg gazdag életé­nek, munkásságának élménye­it, tapasztalatait, emlékeit. Élete, alkotó tevékenysége el­választhatja tlan u 1 összeforrt Miskolc sorsával, fejlődésével. Újságírói pályája ebben a vá­rosban bontakozott ki és vált ismertté. Sok-sok olyan ese­ményt, emléket őriz, amelyek­nek megismertetésével árnyal­tabbá teheti azt a' képet, ame­lyet a különböző tudományos írások, publicisztikai eszme­futtatások és emlékező sorok ennek a városnak múltjáról, fejlődéséről rajzolnak. Érthe­tőbbé teszik azokat a mélyre­ható változásokat és történel­mi fordulatot, amely Miskolc életében is bekövetkezett. Őszinte örömmel közöljük a megérdemelt pihenés éveit él­vező Hajdú Béla elvtárs visz- szaemlékezéseit, amelyeknek sorát lapunk vasárnapi számá­ban indítjuk el és adjuk majd közre, úgy, ahogy tolla alól „kifutnak”. A becsieknek is meg kell érteniük;:.! gonya felszedésénél. Teljesítik; mert a tsz vezetősége az MTH- val és a miskolci Földes Fe­renc Gimnáziummal tárgyal, hogy kimenjenek a diákok két- három napra, fizetés ellenében, segíteni. Természetesen nem árt a diákoknak a fizikai mun­ka, sőt jót tesz, de ez nem je­lenti azt, hogy a tsz-tagok nyu­godtan növeljék háztáji jöve­delmüket, mert a diákok úgy­is dolgoznak a közös táblákon. Ezt a segítségét csak módjával lehet igénybe venni. A diákok elsőrendű kötelessége és fel­adata a tanulás, nem szabad felhasználni őket arra, hogy a tagság helyett dolgozzanak. hogy a liáz­Természetes, __táji földek. r ől is be kell takarítani a ter­mést, de itt nem sürget úgy az idő, mint a közös földnél, hi­szen a háztáji földbe nem ga­bona kerül majd. Tehát meg­értéssel, jóakarattal meg kell osztani a munkát. Nem en­gedheti meg egyetlen jóérzésű tag sem, hogy csak a háztáji rendbetevése. szüret, pálinka- főzés után — amikor otthon már nincs több munka — menjen „munkaegységet sze­rezni”, csak akkor dolgozzék, elkésve, a közös földön. A tagság túlnyomó többsége ma már megyénk közös gaz­daságaiban is valóban magáé­nak tekinti a termelőszövetke­zetet,' s ennek szellemében él és dolgozik. Tudja, hogy a ké­sedelemből eredő kár minden tagot egyformán érint. Ehhez a tudathoz kell eljutnia mi­előbb a bocsi Haladás Terme­lőszövetkezet tagságának is, hiszen ez elsősorban az ö bol­dogulásukat szolgálja. juhász Judit ják el a lassan éjszakába bo­ruló pályaudvart. Az egyik reflektor mintha hunyorítana. — Ne csodálkozz. Az embe­reknek itt nincs idejük arra, hogy beszéljenek veled a mun­káról, az életről. Az emberek helyett én nyilatkozom, a ref­lektor, aki iátom, hogy mit tesznek. — Nem bánom, próbáljuk meg. ( • — Vess cg)' pillantást a for­galmi irodára. Igen, az a kes­keny, emeletes, kicsi épület. Keskeny betonlépcsőn lehet feljutni az emeletre. Az ajtó vasból van, mintha egy páncél- szekrény ajtaja lenne. Ez ta­lán jól szimbolizálja az érté­keket, amelyek itt vannak. És ezek az értékek: az emberek. — Kezd érdekes lenni. — Vess egy pillantást az ab­lak mellett álló, keskenyarcú, nyúlánk, feketehajú fiatalem­berre. Alig fél éve van itt, ad­dig Füzesabonyban teljesített szolgálatot. Telefonokkal telje­sen körül van barikádozva. Reggel 7-kor kezdte a mun­kát, s ma még nem jutott ide­je arra, hogy megebédel­jen. Majd a szolgálat után. Egyik telefon a másik után. „A mésztelepi kocsit hozzátok be... A 404-es előtt nem fo­gadom ... A nagysebességű próba mikor jön tőled? ...” Ezt hallod reggeltől estig. Amíg az egyik telefontól a másik telefonig nyúl, egy ud­varias mosollyal esetleg el­árulja neked, hogy nagyon szereti a vasutat, de többre aligha van ideje. Mezei Má­tyás forgalmi szolgálattevő 12 óra alatt 65—70 klterronaioi fogad, indít És hogy ez milyen munka? Elég, ha annyit elárulok, olyan beosztás ez, amelyből előrelát­hatólag öt év múlva elkéri magát. Most még szerény, hig­gadt. De az idegek nem bírják soká. Most nézd a másikat. A 15— 16. vágány között Adám János tolatásvezető halad végig. — Látom. Krétával jeleket rajzol a vagonokra­— Módszeres elegyrendezést végez. Krétával megjegyzi a vagonokat, hogy hová kell irá­nyítani. így gyorsabban el tudják végezni a széttolatást. Ezt a jelzést elhagyhatná, a rohanást megtakaríthatná, ta­lán senki nem venné észre. Csak egyik, vagy másik szerel­vény később hagyná el a ren­dezőpályaudvart. Amodébb látsz egy szimpa­tikus fiatalembert, Sarafi Im­rének hívják. Harmadik éve sarus. Három vágányon csúszó­sarukkal fékezi meg a gurító- ról lerohanó kocsikat. Ha megkérdeznéd, elmondaná, nem nehéz munka, csak sokat kell szaladni, rohanni. Van, amikor az egyik vágánypár már lassan megtelik, a másik­nál a közepén tartanak és a harmadiknál most kezdik az összeállítást. Fut, rohan, sok­szor a kocsik alatt bújik át, hogy a sarut időben a sínre dobja. Nézd csak, most két kocsi rohan. Az egyik kocsi fékes. Balajti Imre áll rajta. Kicsit segít Sarafinak. Ezt a segítsé­get hivatalosan nem lehet elő­írni. A segítés a sarus kollektíva Íratlan törvénye Ha nem tennék, lelassulna a munka, esetleg egyik-másik kocsi leesne a sínekről, törés, kár. Balajti elmondaná, hogy ilyenkor még jó a munka, de jönnek a nyálkás, ködös őszi napok, nem látni messzire, s nem tudják pontosan kiszámí­tani, milyen távolságra tegyék le a sarut. — Tovább-tovább. — Az automata központban három embert látsz. Oroszi Já­nost, Németh Józsefet, Zsíros Imrét. A negyedik hiányzik Szabadságon van. Kevés az ember, és így a három ember végzi el a negyedik munkáját is. Orosz bosszús arccal mered a vezénylőasztalra, Zsíros hiá­ba nyomkodja a fékberende­zésre szerelt piros gombot, az elektromos berendezés nem működik, Németh a telefonon valakivel vitázik, miért nincs áram. Fél perc múlva egy csa* pat szerelő viharzik a helyi, ségbe, valamit matatnak a kapcsoló berendezésen. Egyi­kük magyarázatképpen meg­jegyzi: nem tehettek mást, át­kapcsolást végeznek. „Mindenki dolgozik, dolgo­zik — dörmögi Németh —, a mi munkánk meg marad.” Az elektromos berendezés újból működik és folytatják a gurí- tást, amelyet nyolc perccel az­előtt abbahagytak. — Mit lehetne még ezekről az emberekről feljegyezni? — A három közül legrégeb­ben — 13 éve — Németh dol­gozik itt. Huszonnégy éve vas­utas. Ha megkérdeznéd, el­mondaná, hogy kezdettől fog­va mindig ilyen helyre vágyott, ahol érezni az egész vasút „lé­legzését”, lüktetését, ritmusát. S a legtöbb ember így gondol­kozik, így érez. Szereti érezni, hogy a vasút hatalmas gépeze­tének egy fontos, emberi al­katrésze. — A dombtetőn, a „nyom- kodóban” egy ember ül a mik­rofonok előtt. — Győri Lászlónak hívják. Ö a gurításvezetö. És egyben egy 11 tagú brigád vezetője. A brigád most dolgozik negyed­szer a szocialista címért, s vár­hatóan el is éri. Ha a munká­ról kérded, csak ennyit mond; igyekszünk, igyekszünk. Min­den szava, minden mozdulata egy kis lüktetést visz bele * a gurító életébe. Soha nem dü­hös, lenyeli az idegességét Csak szívja, szívja a cigaret­tát. Bocsánat, némi helyesbí­tés. Most már kevesebbet ci­garettázik. Szerzett eg)' kiadós gyomorfekélyt, négy hónapig betegeskedett miatta. — Még egy kérdést. Melyik munkakor itt a legfontosabb? — Az „agy-tröszt“, az állomásirányító. Most éppen Koncz Zoltán van szolgálat­ban. Kár is hozzá betérni, az „agytrösztben” nincs idő a beszélgetésre. Nézd csak, egy másik férfivel az íróasztal fölé liajlik. A kocsirendezés tervét beszélik meg... ! Ex IfMW féli felkészüléséről Felrezzenek. A reflektorok érzéketlenül és hangtalanul ülnek a tartóoszlopok csúcsán. Es a fényük mégis, némán is beszél az aludni készülő városnak: a pályaudvar több száz dolgozója ezer gond, baj között is becsülettel, szép ered­ménnyel végzi a munkáját. Csorba Barnabás Egymillió tonna szenet kér terven felül az ország. Ez szükséges ahhoz, hogy bár­milyen nagy tél esetén is zökkenőmentesen lássuk el az üzemeket és a háztartásokat. Ilyen nagymennyiségű szén terven felüli kibányászása és elszállítása rendkívül nagy erőfeszítést igényel a bányá­szoktól és a vasutasoktól. A borsodi szénmedence szén­vágói mindkét tröszt terüle­tén nagyszerűen dolgoznak, a két tröszt az első félévben együttesen 92 600 tonnát adott terven felül. Kilenc hónap alatt a Borsodi Szén- bányászati Tröszt üzemeiből 92 074 tonna szenet szállítot­tak a felszínre. Ugyanígy az ózdi tröszt bányászai is túl­termelést értek el. Mindezért elismerés és köszönet illeti derék bányászainkat, de azo­kat a műszaki vezetőket is, akiit példásan megszervezték a műszakokat. Ömlik tehát a szén a föld mélyéből, de egy súlyos gond is jelentkezik: több bánya­ív. A személy- és teherfor­galom másik főterületei az autóközlekedés. Nap­jainkban mind nagyobb fel­adatok hárulnak megyénk fontos szervezetére, a Miskolci 3. sz. Autóközlekedési Válla­latra, amely szintén alapos intézkedési tervét dolgozott ki ;a téli üzemelési időszakra. Ez magába foglalja az épületek, s azok központi fűtése; a jár­müvek téli üzemelésével kap­csolatos tennivalókat, Anké­tünkön Palánkat István és Zsugyila Ernő .ismertette a vállalat téli felkészülését. Már intézkedtek arról, bogy a for­galmi irodák előtti területet el­egyengessék, salakkal felszór­ják. és gondoskodtak a sze­mélyszállító autóbuszok fűtő-' !berendezéseinek felülvizsgálá­sáról. A műszaki szemléket e ,hónapban hajtják végre. • Lapunkban az elmúlt télen [ többször közöltünk az olvasók­étól olyan leveleket, amelyek­ében s/.óvátették, hogy az autó­buszok gyakran késnek és [azok utastere nagyon hideg. ► Palánkéi István elmondta a é szerkesztőségben tartott meg- > beszólásén, hogy a ' személy- ► szállító autóbuszokat folyama- > torán ellenőrzik és intézked- >nele arról, honv azok a íaov- J »ont alatt fűtve közlekedte­tnek. A késések oka gyakran £a hófúvás volt. Természetesen ezzel most is számolni leéli. | Mindannyiunk lv°^°deke, hogy a jövő évben minden icsalád aztalára elegendő ke­nyér jusson, a termelőszövet­kezetek érdeke, hogy a közös — s így a kiosztható — jöve­delem gyarapodjon, ehhez pe­dig jó termés, de mindenek­előtt természetesen a kellő elő­feltételek megteremtése és biztosítása szükséges. Ezt min­den józan gondolkodású em­bernek így kell látnia, mégis előfordul ma még, hogy az ország és a termelőszövetkezet érdekeit egyes közös gazdasá­gokban háttérbe szorítja más, egyéni munka, elsősorban a háztáji gazdaság. A termelőszövetkezet tagjai­nak a közös gazdaság'fejlesz­tése, erősítése az első és leg­fontosabb feladata. Nem he­lyes tehát, ha a háztáji gaz­daság a közös rovására fejlő-: dik. Most. amikor a jövő ,évi| gabona elvetése mindennél^ előbbvaló, elítélendő, ha egyik-4 másik tsz-tag csak a saját ház-éj táji földjével, az egy holdnyi« kis terméssel törődik, amikor^ több száz holdon kell időbeni elvetni a kenyérgabonát. Ah-[jj hoz pedig, hogy a kenyérga-i bona időben földbe jusson, bejj kell takarítani az előző évi ka-< Pásokat, s ehhez sok dolgosj kézre van szükség. < A bocsi Haladás Termelőszö-4 vetkezetnek például 350 tagjai van, ebből 210 munkaképes.< Az állattenyésztéssel 120 em-1 bor foglalkozik, a növényter-< mesztéssel is majdnem száz.j Mégsincs, aki felszedje a búr-! gonyát, letörje a kukoricát, j Persze nem alszanak az em-| berek, törik a kukoricát, szü-j retelik a szőlőt, de csak a ház-^ táji földön. Hogy a közös föld-i jén mikor lesz készen a beta-4 kari tás, az most nem érdekli < túlzottan a tagságot, — ügyi gondoljuk — az évvégi kifize-« tesnél biztosan nem marad ott-J bon senki, hanem követel i< juajd részét a közös vagyon-! hol Csakhogy ehhez dolgozni« is kell! « A termelőszövetkezet 'teljesí-! yetóstervét, minden« szerint október! r. , e befejezik a tervezett 800« holdon a kenyérgabona veié-! set, de ez az eredmény sajnos1 nemcsak a .termelőszövetkezeti' tagok munkájából születik' meg. Teljesítik a tervet, mert' n helyi általános iskola VII és' -VHI. osztálya két-héten át se-1 Bű a kendertörésnél és búr-' Mindenesetre, a vállalat gon­doskodott megfelelő mennyi­ségű hóláncról és hólapátról, s a Közúti Üzemi Vállalattal együttműködve azon lesznek, hogy a téli késéseket csökkent­sék. Ugyancsak intézkedtek arról, hogy a távolsági forga­lomban részt vevő, valamint a vízhűtéses farmotoros autóbu­szokat és a taxi-főnökségen lévő túra-taxikat fagyálló hű­tőfolyadékkal lássák el, és a téli üzem kezdetéig felülvizs­gálják az összes gépkocsik gumiabroncsait. Ezek, vala­mint a tervben foglalt más fontos intézkedések a biztosí­tékai annak, hogy a Miskolci 3. sz. Autóközlekedési Válla­lat 1963—64 telén eredménye­sen látja el munkáját. A biztonságos autóközleke­dés természetesen a közutak állapotától is függ. Bárhogy is felkészül a vállalat, bármeny­nyire is igyekszik a járatokat rendszeresen indítani, ha azok a. nagy hófúvások miatt nem érnek el rendeltetési hét vükre és nem, szállítják be időre az ipari üzemekbe bejáró dolgo­zókat. komoly zavarok kelet­keznek a termelésben, Kuti János, a Közüli Igazgatóság vezetője elmondta, hogv náluk még rundig elég sok probléma van. Bár a géni felszerelés te­kintetében iobban állnak, mint az elmúlt évben (5 nagvtelie- sítménvíl hómaró. 6 botoló gén. 2 motoros hótoló áll jelenleg rendelkezésre), ez még mindig kevés. Hasznos lenne, ha az egyes nagyüzemek télre átad­nák a tíztonnás Tátra-gépko- csikat, mert ezekkel megköny- nyítenék az utak letakarítását. A tapasztalatok szerint ezek a gépkocsik 50—60 centiméteres hóréteggel is megbirkóznak, és amíg a hómaró csak négy kilo­méteres óránkénti átlagsebes­séggel halad, addig a Tátra- kocsiklcal 15 kilométeres se­besség is elérhető óránként, így a nagy hófúvások esetén is meg tudnák gyorsítani az utak felszabadítását, hatható­sabb segítséget adnának a sze­mély- és áruforgalom zökkenő- mentesebb lebonyolításához. — Ma az anyagellátás még nagy gondunk — mondta Kuti János. — Az autóközlekedést és más vállalatokat éppen ezért arra kérjük, hogy ami­kor meghibásodással hozzárak kerül a gépkocsink, lehetőleg azonnal végezzék el a szüksé­ges javítást, mert nálunk a téli időszakban már néhány órás kiesés is komoly fennaka­dást okoz. Téli időben hamar bekövetkezik a törés, szakadás és éppen ezért szükséges, hogy valamennyi génkocsink üzem­kénes legyen. Segítséget adhat­nak ehhez a gépállomások ja- v,w Brigádjai is. A továbbiakban elmondta Kuti elvtárs, 'hogy az utak síkosságának meg­szüntetésére hat homokszóró gépkocsit és négy vontatót helyeztek készenlétbe. 5 ezer tonna anyagot már a helyszín­re szállítottak cs rendelkezésre áll az ipari só is. Megyénk te­rületén eddig 35 kilométer hosszúságban létesült hóvédő erdősáv és további telepítés szerepel az ütemtervben. Hely­telen azonban, hogy az úgyne­vezett mezővédő erdősávok te­lepítésénél nem veszik figye­lembe az igazgatóság javasla­tait, s így ezek a sávok gyak­ran hóakadályokat okoznak. E tekintetben az illetékes szer­vekkel való jobb együttműkö­désre van szükség. A téli időszakban az igazga­tóság gépei az utakon dolgoz­nak. Ezek célszerű irányításá­hoz azonban rövidhullámú adó-vevő berendezésre lenne szükség. (Nem egyszer előfor­dult ugyanis az elmúlt télen, hogy a hóakadályok leküzdé­sén dolgozó emberekhez nem, vagy tévesen jutott el a tele­fonüzenet és emiatt zavarok támadtak a közlekedésben. Az URH-készülékkel könnyűszer­rel irányíthatnák a kivezényelt munkaerőt egyik helyről a má­sikra.) Ezzel kapcsolatosan Zsugifila Ernő. a Miskolci 3. sz. Autóközlekedési Vállalat képviselője bejelentette, hogy rövidesen kapnak URH-beren- dezést, s lehetőséget teremte­nek arra, hogy a téli időszak­ban ezt a készüléket a Közúti Igazgatóság is használhassa. Gyakran — s jogosan — ki­fogásolja az utazó közönség az úgynevezett „Fakarusz” sze­mélyszállító gépkocsik állapo­tát. Ankétünkön elhangzott, hogy ezek végleges kiselejte­zése megkezdődött és 1964. december 31-ig valamennyi ilyen típusú autó kikerül a forgalomból S ok gondot okozott az el­múlt télen Miskolc bel­területén is a közleke­dés. Ankétünkön is szó esett erről. A résztvevők ismételten . felhívták a figyelmet arra, hogv a havazások időszakában a Miskolci Köztisztasági Vál­lalatnak fokozott erőt kell fordítani az utak tisztántartá­sára. Tavaly sokszor előfor­dult, hogy egyes útszakaszok 2—3 napig járhatatlanok vol­tak: a helyi közlekedésben zavarok támadtak és az össze- gyülemlett hóbuckákon közle­kedő járműveken egymás után keletkeztek. a rúgótörések. Volt olyan eset. hogy csak a 3. sz. Autóközlekedési Válla­latnál 20—30 rugót kellett na­ponta kicserélni... Ankétün­kön megjegyezték a szakem­berek, hogy a villamossín át­építési munkálatok a miskolci Hunyadi utcán lassan, vonta­tottan haladnak és a forgalom­nak a Szabó Lajos utcába való átterelése a télen gondokat okoz majd. Mielőbb szükséges tehát, hogv ennek az útsza­kasznak tehermentesítéséről intézkedjene.k az illetékesek. Ónod vári Miklós (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom