Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-29 / 253. szám

2 ISZAKMAGf'AKORSZÄG ' Kedd, I3SS. október 2S„ W«i »>>&<»««*•*<< «M)oeoeM«i»o»i>»c«»iKJ9ic-s*uc^s*t'ai; Ä töplitzi tő titka Hareols fosaim edződött 1 Hétfőn reggel a Kreml A Pravda bécsi tudósítója j kongresszusi palotájában ün- beszámol az ausztriai tön- j nepályesen megnyitották a lítzi tóba süllyesztett hitle- : szovjet szakszervezetek XIII. rista okmányok várható sor- j kongresszusát sáról. j Csalrn »n 4-000 küldött, 80 Nehéz megmondani, meny- I országból., érkezett külföldi nyi ideig fedné még a titok- ! vendég és 2000 szovjet vendég zatosság leple ezeket a do- I töltötte meg a hatalmas_ülés- kumentumokat — írja a tu- : termet, ahol Hruscsov, Brezs- dósító. — a96i-ben azonban j nyev és az SZKP több más ve­lejár a titkos betétek j vetője a díszpáholyban foglalt megőrzésének határideje, i -ilyet. A kongresszust Viktor Amennyiben eddig az idő- I Grisin, a szovjet szakszervs- pontig a betét-tulaidonrsok I zetek központi tanácsának ei­nem jelentkeznek, a svájci : nőke, az SZKP. Központi Bi­parlament által elfogadott j ----------— t örvény szerint a betétek a szövetségi kincstár tulajdo­nába mennek át. m zottsága Elnökségének póttag­ja nyitotta meg. üdvözölte a megjelent külföldi vendégeket, köztük Rcnato Bilossit. a Szak- szervezetek Világszövetségé­nek elnökét és Louis Saillant-t, a világszövetség főtitkárát. Meleg taps fogadta azt a be­jelentést, hogy a kongresszu­son Brutyó János főtitkár ve­zetésével a magyar szakszer­vezetek küldöttsége is jelen van. Mint Grisin mondotta, a kongresszuson megfigyelőként ott vannak a Nemzetközi Mun­kaügyi Szervezet és az UNES­Áz Olasz Szocialista Párt kongresszusa Ez utóbbi tényező a tudó­sító szerint megélénkítette a . titkos okmánv-k^t rej<c rLombardi vasárnapi beszéde i dák megszerzéséért J folyó ! jelentős vonatkozásokban új I kulisszák mögötti küzdői- helyzetet teremtett a szocia- ! met. „A töplitzi tó titkában I llsTta p?rt kongresszusán, í érdekelt személyek (Latin- j. Lomoarcu ugyanis bar elv­I Amerikában, Spanyolország- i ”lgen mondott a kozep­i ban, az NSZK-ban, Ausztri- / +bal kormányban Való-reszve- ában és Svájcban tevékeny- 3 telxe- de f^etelte a minden- : kednek) már nem egy kísér- ! va?° csatlakozást azt : letet tettek arra, hoay a tó I ‘®hát’ íumt Nenni kapitulál : mélyéről megszerezzék a ! áUasP°ntJa kifejezett. Ismere- ! kartotékokat tartalmazó 1&. ] tf ^ogy a kereszténydemok- : : ráták szamara a szocialista : \ részvétel ára a kommunista­: Vannak azonban még ha- : ellenes diszkrimináció és a fel­: talmasabb tényezők — : tétlen atlanti hűség. I Bonnban és más nyugati fő- j Lombardi állásfoglalása I városokban —, akik számára | (amelyet hétfőn elhangzott fel- I a titok esetleges felderítése i szólalásában osztott Santi is, a I egyszerű pénzügyi manőver- ; négy milliós taglétszámú nagy I nél sokkal nagyobb jelentő- I baloldali szakszervezeti szö- | ségű. A ládákba rejtették j vetségifőtitkárhelyettese) nem. | ugyanis a birodalmi bizton- j csak egyszerűen azért jelentős, : sági szolgálat legbizalma- I mert Lombardit tekintik álta- [ sabb okmányait, amelyek sa- j Iában Nenni utódjának. Fontos | játos röntgenfelvételként [ azért is, mert Lombardi ugyan- : .örökítették meg Nyugat- ■ annak a többségi ,.autono- \ Németország . jelenlegi gaz- I mista” szárnynak nevében be- I dóinak és a „szabad világ” I szélt, mint Nenni. Lombardi ! más országaiban élő vezető I álláspontja, általános megíté- ; állású személyiségeknek a j lés szerint, közelebb áll a Vec- I múltját. \ chietti-vezette balszámyéhoz, ; [ mint Nenni véleményéhez. * <«»!*•• t »•*»*»••• W|, »---­h éttőn folytatta munkáját i tmiitciittiMNii Segítség további munkánkhoz (Folytatás az 1. oldalról.) még egy sor fontos problémá­ra hívta fel a figyelmet az or­szággyűlés, például az önkölt­ség csökkentésére, amely az el­múlt időszakban általában a tervezettnél jobban ősökként, a beruházások problémájára, amely megyénkben is nagy gond, vagy a kiemelt iparágak munkájára. A z országgyűlés legutóbbi ülésszaka, amely orszá­gunk gazdasági helyze­tével foglalkozott, nagy segít­séget adott a további mun­kánkhoz. Segítséget adott, mert problémáinkról őszintén szóltak képviselőink, miniszte­reink, s világos feladatokat szabtak az ipar minden terü­letén. Jelentős segítséget kap­tak ipari vezetőink, dolgozó­ink, mert gazdasági építő munkánk valamennyi lényeges kérdéséről szó volt az ország- gyűlésen, méghozzá olyan ala­possággal, hogy mindenki meg­találhatja benne a rávonatkozó részt. Most már csak az van hatra, hogy a felvázolt nehéz­ségeken, problémákon úrrá is legyünk. Fodor László Pontosabban, hidat alkothat az autonomisták és a balszámy között. Bár a balszámy részle­teiben még nem foglalt állást Lombardi beszédét illetően, Vecchietti csoportja számára — amely a pártban körülbelül negyven százalékot képvisel — megegyezési alapnak tekintik. Vasárnap délután Longo, a kommunista párt főtitkárhe­lyettese. aki a kommunista de­legációt vezeti a szocialista kongresszuson — az MTI tu­dósítója előtt kijelentette: „Ügy tűnik, hogy Lombardi elvtárs beszéde hangjában je­lentősen különbözött a többi autonomista vezetőétől. Abban az értelemben ugyanis, hogy lehetőséget nyújt a balszárny- nyal való párbeszédre és a szocialista párt egységének megerősítésére, amelyre nézve üdvözlő beszédemben is kíván­ságomat fejeztem ki.” Nenni csoportjában «ugyan­akkor zavar mutatkozik. A párt főtitkára nem volt hajr- landó kommentálni a beszédet, mint mondta: „majd a zárszó során”. Vasárnap este a főtitkárhe­lyettes, De Martino beszédében már kísérletet tett, hogy a kongresszus többségének ro- konszenvét Nenni vonalához térítse vissza. Hétfőn délelőtt a kongresz- szus folyosóin az a hír kapott lábra, hogy Nenni hajlandó Lombardi csoportjának az ed­diginél több helyet biztosítani, amennyiben Lombardi lemond a többoldalú atomerő tervének visszautasításáról. — AZ OKTOBER 38-án megtartott lottó jutalomsorso­láson a 43. heti lottószelvények vettek részt. A, nyertes borsodi szelvények listáját technika! okok miatt nem tudjuk közölni. CO képviselői is, továbbá az 2 Osztrák Szakszervezeti Szövet- 5 ség is megfigyelőkkel képvi- a- selteti magát 4 A kongresszus egyhangú lel- * kesedéssel a díszelnökség tag- J jaivá választotta az SZKP * Központi Bizottsága Elnöksé- gének tagjait, a párt vezetőit, * majd 51 tagú elnökséget vá- * lasztott. 2 A titkárság, a szerkesztő bi- ^ zottság és a mandátumvizsgá- * ló bizottság megválasztása ^ után jóváhagyták a kongresz- * szus napirendjét. 1. A szakszervezetek köz- * ponti* tanácsának munkájáról 4 szóló beszámoló; a szovjet s* szakszervezetek feladatai a 5 kommunista társadalom álta- * lánosan kibontakozó építésé- ? nek időszakában. Előadó: Gri- íj sin, a szakszervezetek közpon- J ti tanácsának elnöke. >1 2. A Revíziós Bizottság be- é számolója. Előadó: Kuvsinov, J a Revíziós Bizottság elnöke. * 3. A szakszervezetek szerve- * zeti szabályzatának módosítá- * sá. Előadó: Bulgakov, az SZSZKT titkára. 4. A Központi Tanács és a Revíziós Bizottság újjáválasz- tása. A napirendet a kongresszus egyöntetűen jóváhagyta. Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB titkára, a párt nevében melegen üdvözölte a szakszer­vezetek kongresszusát. Ezután Viktor Grisin meg­kezdte a beszámoló felolvasá­sát. Negyvenöt esztendeje szü­letett a Komszomol. Csata, zajtól volt hangos a nagy Szovjetország. Egyenesen a frontról érkeztek 1918 októ­berében az első komszomol- kongresszus küldöttei, s ín. dúltak vissza a harcba az intervenciósok, Kolcsak, De- nyikin ellen. Puskával és karddal tisztították meg a kommunizmust építő nemze. dekek útját. S amikor eljött az alkotó munka ideje, száz- és százezer fiatal indult ipa­rosítani a szovjetek orszá­gát. Ök építették a dnyeperi vízierőmű gátjait, a magnyi- togorszki és a kuányecki ko­hókat, s Távol-Keleten, az Amur mentén ők törtek utat az őserdőben, hogy felépít­sék Komszomolszkot. az ifjú­ság városát. Az első építők­nek mérgeskígyókkal, tigri­sekkel, sártengerrel kellett megküzdeniök. — és a szibé­riai téllel, amely ellen csak sátraik védték őket. De az ifjú szivek lelkesedése min­dent leküzdött és az ifjúság városát az építőkről Komszo- molszknak nevezték el. Az első ötéves tervek idején ne­gyedmillió szovjet ifjú és leány ment a kommunista párf felhívására a Szovjet­ország első ipari óriásainak építkezéseire Évek múltán az idősebb Komszomol-fiemzedékc-t friss, új hajtás váltotta fel, és el­érkezett a nagy megpróbálta­tás: a Nagy Honvédő Háború. A Komszomol a haza győzel­méért adta minden energiá­ját. „Népemért meghalni —- boldogság!” — kiáltotta a hitlerista hóhérok szemébe a bitóía alatt Zója Kozmo- gyemjanszkája. Matroszov^ Mereszjev, a krasznodoni ifjú gárda tagjai, s velüfe cg'yütt milliók, mind nnyian a Lenini Komsz-mol nevelt­jei voltak. Hétezer fiatal kapta meg- a háború éveiben a Szovjetunió hőse címet. A hátországban pedig sokszor két műszakban készítették a ♦-"kokat, az ámTikat. a b li­bákat. amelyekre ezt a szót írták: „A hazáért!” 154 ezer ifjúsági frontbrigád dolgö- zott a harcolóknak a hátor­szágban S ahogyan a szovjet harcosok nyugat felé vonul­va üldözték a fasiszta hordá­kat, úgy haladtak nyomuk­ban a komszómolista brigá­dok, az elpusztult városok, gyárait újjáépítésére. A háború alatt ilyen táblá­kat lehetett olvasni a Kom- szomol-irodák ajtaján: Az egész Komszomol-bizottság a frontra ment. A béke pedig az újjáépítésre, majd a kom­munizmus építésére szólítot­ta a szovjet ifjúságot.. A Leni­ni Komszomol harcokban ed­zett húszmillióriyi serege ma is a kommunizmus építésé­nek élvonalában dolgozik, az új szibériai ipari bázisok, ví­zierőművek építésénél, a vég­telen szűzföldek feltörésénél, a korszerű technika, az atomkor tudományának el- sajátítói között. A világűr első hódítóit is a Komszomol nevelte, a szovjet ifjúság fá­radhatatlan szervezője, neve­lője és lelkesítője, a fiatalok kommunistává formálásának nagyszerű kohója. Té****************4r-A-********************/cA** Ma kezdődik m hamuk m menyes csűcséríekesiet Számos közvetítő kísérlet, javaslat után végleges megállapodás született arról, hegy az algériai—marokkói határ­konfliktus rendezésére Ba~ mako-ban, a Mali Köz­társaság fővárosában ok­tóber 29-én, kedden 11 órakor sor kerül a négye« csúcsértekezlet megtartá­sára. K. Jifru, Etiópia külügymi­nisztere vasárnap este jelen­tette be Párizsban, hogy Halié Szelasszié császár fog elnököl­ni az értekezleten. Az értekez­let pontos megkezdését az eti­óp külügyminiszter szerint most már csak légköri nehéz­ségek akadályozhatják, mi­után a részvevő felek repülő­géppel utaznak Bamakóba. Etiópia császára vasárnap két ízben tárgyalt Mali külügyminiszterével, Al­géria nagykövetével, majd telefonmegbcszéiést foly­tatott a marokkói király- lyal. A diplomáciai előkészítés to­vább folyik Washingtonban is. Gellal, algériai nagykövet megbeszéléseket tart Mali, Etiópia, Ghana és Tunézia nagykövetével. * Az MTI párizsi tudósítója je­lentette, hogy Hailé Szelasszié etiőpiai császár hétfőn délben az Elysée palotában De Ga­ulle vendége volt. A két államfő megbeszélésén Pompidou miniszterelnök is jelen volt. Az etiópjai császár előreláthatólag kedden utazik Bamakóba, hogy részt vegyen a négy államfő találkozóján. Párizsban óvatosan ítélik meg a békéltető kísérlet esélyeit. Az algíri tudósítói jelentések szerint Ben Bella változatla­nul ragaszkodik ahhoz, hogy II. Hasszán vonja vissza csapa­tait Algéria területéről. Az al­gériai elnök elsősorban a fegy­veres harcok beszüntetésére tö­rekszik és nem kívánja Barná­kéban megvitatni a határok kérdését. XI. Hasszán viszont csak vonakodva egyezett bele a bamakói találkozóba, mi­után csapatai az elmúlt 48 óra alatt előrenyomultak. A ma­rokkói király pillanatnyi ked­vező. katonai helyzetét arra igyekszik majd kihasználni, hogy területi engedményeket csikarjon ki Algériától. Haidu Béla: BOROS IDŐK ~ nn.(D±ilthupJk VIII. Redakció a város szívében Jobb helyen nem is lehetett volna a Reggeli Hírlap szer­kesztősége, mint a Városház tér 16. szám’ alatt. Központi hely, közel minden olyan intézmény­hez, hivatalhoz, ahol a leg­gyakrabban akad dolga az új­ságírónak. Száz lépés a város­háza, száz a megyeháza, kicsit tovább a Werbőczy utcán a törvényszék, a pénzügyigazga­tóság. Amott jobbra a Korona Szálló, az Erzsébet téren az Iparkamara (mellette a Miskol­ci Napló szerkesztősége, a fele­lős szerkesztő, Fehér Ödön la­kásával), egy villamos megalló- nyj távolságra a színház. Pár lépésnyire húzódik a „kitérős szimpla” villamos vágány. (Igaz, akkoriban, s még sokáig az a szólás-mondás járta; aki siet, ne üljön villamosra. De aki mégis felült, hogy teszem azt, ne kelljen a Tiszai Pálya­udvarig gyalogolnia, útközben legalább alaposan kipihenhet­te fáradalmait.) ■ A városháza közelsége, erről sem feledkezhetünk el, egyben az Eperjesről ideköltözött Evangélikus Jogakadémia kö­zelségét is jelentette, mert ez az egyetlen felsőfokú iskola is ott helyezkedett el a városhá­zán. A nyomda ‘az újságkészítés gyorsasága szempontjából mindennél fontosabban esett a latba. Miskolc legnagyobb nyomdaüzeme volt a Hunyadi utca 2. szám alatt működő Klein—Ludvig—SzVlényi nyom­da, ahová áz újságírók két perc alatt átléphettek. Ujságíróskodásom első hó­napjaiban esténkint ide jártam át, hogy segítsek a korrektori teendők elvégzésében. így is­merkedtem meg. a lapcsinálás egész technikai folyamatával, a nyomdászok és a nyomdai se­gédmunkások ' munkájával, az akkori gépekkel, berendezések­kel, a betűtípusokkal. Sohasem éreztem terhesnek az újságírói munka után ezt a nyomdában töltött időt, amely a késő éj­szakába nyúlt, mert minden este tanultam valamit. Kun Lászlónak, az éjszakai szer­kesztőnek is volt rá gondja, hogy mielőbb beavasson a tör­delés mesterségébe, a menet közben adódó fogas kérdések megoldási módjaiba. A kéziratok — hej, azok bizony még kéz­iratok voltak, nem pedig tisz­tán olvasható gépiratok, mint manapság. Dr. Dévényi Miklós olvasó-szerkesztő, Kun László és a nyomdászok pedig valósá­gos olvasóművészek, akik a leg­olvashatatlanabb macskakapa­rásból is kisillnbizálták á pon­tos szöveget. Régi nyomdász barátaink még emlékeznek né­hány hírhedten rossz kézírású toliforgatóra, hiszen még a 30­as, 40-es években is elég dol­guk akadt ilyenekkel. Előfor­dult, hogy egyik rémes kézírá­sú kollegám fontos nyilatkoza­tot tartalmazó kéziratának egy mondatát a szerkesztő nem tudta kibetűzni. Faggatta a kol­legát. ml légyen a rejtélyes mondat értelme, de kisült, hogy ő maga se tudja elolvasni saját írását. Mit tegyenek? Nosza, barátunk átrohant a nyomdába és csodák csodája: az egyik sze­dő rögtön megfejtette a rém­buszt. Szerencsére fha már ilyesmivel nem kell küszköd­nie a nyomdásznak, korrektor­nak. Egy kcttSs jubileum A nyomdában sokszor beszél­gettem az ősz „fejesekkel”, akik maguk is aktiv részt vet­tek a munkában, bá” mindhár­man túl voltak a hatvanon. Azt mondhatnám, atyaj szere­tettel érdeklődtek irántam, az új munkatárs iránt, figyelték tevés-vevésemet, s tetszett ne­kik, hogy érdekel minden, ami a nyomdában történik. Tudták, nincs ebben a város­ban ija-fia rokonom sem, hát érezzem, hogy azért nem va­gyok idegenek között — talán erre is gondoltait ezek a ked­ves öregek, amikor velem be­szélgettek. Bennem meg tiszte­letet ébresztett sok évtizedes munkás múltjuk, ők voltak a miskolci nyomdaipar legrégibb dolgozói. Kettén közülük, a köpcös, jo­viális külsejű Klein Samu bá­csi és a magas, fekete bajuszos, férfiasán szép Ludvig Pista bá­csi 1922. szeptemberében ünne­pelte félszázados nyomdász ju­bileumát, A Klein—Ludvig— Szelényi R. T. nyomdájában, fennállása alatt nemcsak napi­lapok, hetilapok és folyóiratok hosszú sora, hanem egész se­reg szépirodalmi munka, tudo­mányos könyv és alkalmi nyomtatvány látott napvilágot. A haladó szellemű sajtótermé­kek kiadásában ez a nyomda olyasféle szerepet töltött be, mint a progresszív irodalmi termékek terjesztésében a. Fe- renczi-féle könyvkereskedés; Az a bizonyos Demoklész-kard Hogy mely lapok képvisel­ték a huszas években a haladó szellemet, azt könnyű eldön­teni. Azok, amelyeknek a feje felett állandóan ott lebegett a betiltás, az elkobzás Damok- lész-kardja, vagy legalábbis az a veszedelem, hogy a cenzorok szigora folytán egy-egy meré­szebb hangú írás, tudósítás he­lyén az olvasó fehér „ablako­kat” talál. Mert ha a cenzor­nak a hozzá juttatott példány­ban valami nem tetszett, egy­szerűen keresztülhúzta, azaz törölte és az üres részek he­lyére nem volt szabad más cikket betördelni. „Elkobozták a Reggeli Hír­lap csütörtöki számát” — ol­vashatjuk a lap 1923. augusz­tus 11-i számában. Ez persze csak egy eset a sok közül. Egy időben azonban valóságos já­tékot űztek a cenzorok a Reg­geli Hírlap és az Esti Hírlap cikkeinek Mmiskárolásából, a fehér ablakokból. Emlékszem, amikor első riportjaim egyiké­nek hétharmada helyén ilyen fehér ablakot találtam, s a megmaradt szöveg is teljesen érthetetlenné vált, milyen bosszúság öntött el. Kíváncsian vártam, nem kapok-e emiatt szemrehányást a szerkesztők­től. 'Ehelyett megveregették_a váilamat: nyugodjam meg, itt mindenkit érhet ilyen baleset, de olvasóink ezért nem lesz­nek hűtlenek hozzánk; .Meg­csonkították már Pályi Ede cikkét is. Tudnunk kell, hogy Pályi 'Ede a huszas évek egyik leg­ismertebb ellenzéki publicis­tája volt, a Reggeli Hírlap pesti szerkesztője, a politikai s főképp a parlamenti esemé­nyekről szóló tudósítások irá­nyítója, aki egyébként maga is rendszeresen írt szenvedélyes hangú cikkeket a lapnak. Az ő érdeme volt. hogy a Reggeli Hírlap politikai hírszolgálata nívóban és terjedelemben sok­szor túlszárnyalta a legna­gyobb fővárosi ' lapokét is. Pálvi mindig előre jelezte a várható parlamenti viharokat s ilyenkor Fazekas mindjárt kész volt 2—4 oldallal megtol­dani a lapterjedelmet, hogy kimerítő tudósítást adhasson. A virágkor gyümölcsei Sok érdekes mozzanatot so­rolhatnék még fel a Reggeli Hírlap négy-öt évig tartó „vi­rágkorából”, de nem célom e visszaemlékezéseimből nagy alaposságot követelő sajtótör­ténetet összekovácsolni. Ka ilyen szándékaim volnának, magamnak is éppoly alapos kutató munkát kellene véges- nem, mint bárki másnak, aki erre vállalkoznék, mert nem bízhatnám magamat emlékeze­temre. Ha Fazekasék nagyvo­nalú vállalkozásával és annak a város szellemi életét is meg­termékenyítő eredményeivel ennyit foglalkoztam, tettem, azért, mert a R. H. kiugrása versenyre, színvonalemelésre kényszerítette a többi lapot is- A kurzus-lapként indult Ma­gyar Jövő kénytelen volt han­got váltani korábbi nyers, „ébredő” hangnemével, szem­ben, s igyekezett tágabb teret adni komolyabb irodalmi meg­nyilatkozásoknak. A Miskolci Napló is erősítette belső és külső gárdáját, hogy nyomába férkőztek & Reggeli Hírlap­nak. Idővel ^bizonyosodott, hogy az örökké új terveket szövö­gető Fazekas, aki 10 000 köte­tes kölcsönkönyvtárával SS szellemi központot akart vará­zsolni a redakció körül, túlmé­retezte az egész organizációt, A bevételek nem fedezték a kiadásokat, anyagi nehézségek tornyosultak feje fölé. Ezen először a nem kifizetődő Esti Hírlap beszüntetésével akart könnyíteni. A megindult lavi­nát azonban már nem állít­hatta meg. Végül is kénytelen volt a lapot eladni a Villámod Trösztnek. Később a kölcsön- könyvtár is dobra került. A „virágkor” kimerítette á kezdeményezők anyagi erejét,; de sokáig érlelődtek gyümöl­csei azután is'Miskolc kultu­rális életében, a szellemi va- iudások nehéz korszokábanj amikor annyi becsületes út­kereső iránytű nélkül vergő­dött a harci porondom {Megnyílt a szakszervezetek XilSo kongresszusa I 1»

Next

/
Oldalképek
Tartalom