Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-29 / 253. szám

1963. október 29, RSJSAKHAGTArtORSZÄÖ laBBWffieaamKBiaWWWmmnill’!■ — in BIWI^WWMWMMIMWWMHMWWBBWW—WWW———WBW^BWW^^MWHi—MWWMWWWWnWBBiWBBWMMiM P Isméi a 3004/6-osróI j,Kérjük a szerkesztő­sedet, szíveskedjenek a lapban megmagyarázni az új 3004/6-os kormány- határozatot, mert ezt termelőszövetkezetünk­ben többféleképpen ér­telmezik.” (Csomós István olvasónk leveléből.) Á 3004-es határozatok leg­lényegesebb jellemzője, hogy Segítséget biztosít a kedve­zőtlen természeti és talajadotfc- cágokkal rendelkező termelő­szövetkezeteknek, s ezáltal a gyengébb közös gazdaságokat is a jól működők színvonalára emeljük. Továbbá: a határo­zatban foglalt állami támoga­tás tervszerű igénybevételével áetvítsuk a gazdálkodás ssínvo- Bmlát; szorgalmazzuk a talaj- javítást, a legelő- és rétgazdál­kodást, a vízrendezést, a szőlő­telepítést, az állatállomány (számszerű és minőségi fejlesz­tését stb. Éppen ezért e hatá­rozatok évről évre megjelen­nek, « az állami támogatás alapelveit tekintve nem is tar­talmaznak új vonásokat. Ez abból következik, hogy a párt által kidolgozott agrárpolitika helyességét maga az élet iga­zolta, így az e politika alapján kidolgozott állami támogatás rendszerében sincs szükség (alapvető változtatásokra. Ha e határozatok tükrében Vizsgáljuk termelőszövetkeze­teink munkáját, azt tapasztal­juk, hogy az 1959-ben kiadott 3004/1-es óta mélyreható válto­zások következtek be, terme­lőszövetkezeteink nagyszerű eredményeket értek el. De va­lamennyi 3004-es jelentős mér­tékben segítette a gazdaságok politikai és szervezeti megszi­lárdítását, anyagi megerősödé­sét és továbbfejlesztését. Az új 3004/6-os, az eddigieknél is hat­hatósabb segítséget, biztosít a gyengébben, gazdálkodó terme­lőszövetkezeteknek, főleg azok­nak, amelyek a rossz termé­szeti adottságok következtében (önerejükből nem képesek kellő eredményeket elérni. Az 1964. január elsején élet­belépő határozatot nagy meg­elégedéssel fogadták Borsod megye termelőszövetkezetei­ben is. Különösen sokat segít ez a. lejtős területeken működő közös gazdaságokon. Ismeretes, hogy a megyei pártbizottság határozatának megjelenése óta nagy jelentőségű munkába kezdtünk, s ezt így lehetne összefoglalni: felvirágoztatni a lejtős területelven működő, ma még gyenge termelőszövetke­zeteket, s ezeket a sík vidéken lévők színvonalára emelni. Ezért ott tereprendezést, talaj- javítást, vízrendezést, rét- és legelőjavításokat kell végre­hajtani; politikailag és szerve­zetileg meg keil szilárdítani e termelőszövetkezetek vezeté­sét, megjavítani a szakember­ellátást, s a nagy, mindent átfogó munka során megvál­toztatni. a mezőgazdálkodás egész struktúráját. A kormányhatározat mind­ezekhez lehetőséget, kölcsönö­ket biztosít. Vegyük sorra mindjárt a talajjavítást. Mit mond a határozat? Negyvenezer hóid javítását irányoztuk e!ő ifez országos adat) 145 millió forint állami támogatással. Ha Viszont a 145 millió forintot a 40 ezer katasztrális holdhoz vi­szonyítjuk, kiderül, hogy itt tnem csupán egyszerű talajja­vításról, hanem az erózió el­leni védekezésről is szó van, s ez a Borsod megyei lejtős te­rületek szövetkezetedre külö­nösen vonatkozik. Ismeretes, hogy az 19G4-es esztendőre vonatkozó terme­lési célkitűzések között fontos feladatunk a tej- és a tojás-ter­melés növelése. Ennek azon­ban az is feltétele, hogy a ter­melőszövetkezetek olcsóbban és minél több korszerű istállót, s a barom-jifarm számára tojó- házat építsenek. Jelenleg egy korszerű tehénistálló építése férőhelyenként mintegy 15 ezer forintba kerül. Nem sok számolás kell hozzá, hogy rá­jöjjünk: ez bizony nem olcsó beruházás, de az új 3004-es, je­lentős segítséget ad itt is. Kor­szerűség szerint differenciálva férőhelyenként ugyanis 1000— 11 000 forintig terjedhető ál­lami támogatást nyújt. Vagy béldául a tojóházak építése esetében férőhelyenként az eddigi 50 forinttal szemben 200 ■forintra emelkedett az állami támogatás mértéke. Más szó­val ez azt jelenti, hogy a vagy beruházások megvalósításánál magas a visszatérítés; egy-egy objektum költségeit általában 50—80 százalékban az állam fedezi. Ennyi talán elég is az: ada­tokból. Hiszen a határozat á továbbiakban még számos más segítséget is felsorol, tartalmazza mindazo­kat a lehetőségeket, amelyek­nek igénybevételével erősöd­hetnek, megszilárdulhatnak gyengébb termelőszövetkeze­teink. Olvasónk levelének to­vábbi részéből kiderül, hogy sok termelőszövetkezeti tag, s vezető is azt hiszi: az állam az új 3004/6-ossal mindent vállal, s a pénznek a gyenge termelő- szövetkezetbe való juttatásá­val, a különböző hitelekkel ott anyagi jólétet teremt... A té­vedést már csak azért is el kell oszlatni, mert a határozat világosan kimondja, hogy ál­lami segítségről, hozzájárulás­ról van szó, mégpedig azon termelőszövetkezetek esetében, amelyek a fejlődés mai szaka­szában a kedvezőtlen adottsá­gok miatt nem tudnak kellő eredményt felmutatni. Szükséges, hogy ezúttal is közgazdasági szemlélettel gon­dolkozzunk. Az állam abból és annyit tud adni, amennyit megtermelünk. Az egész nép­gazdaság további fejlődésének, az életszínvonal emelésének az is egyik feltétele, hogy terme­lőszövetkezeteink országos át­lagban erősödjenek, mind ma­gasabb színvonalon gazdálkod­janak. A határozattal a kor­mány a gyenge termelőszövet­kezetek megerősödését gyor­sítja meg. Hogy azonban a le­hetőségekkel mindenütt élni tudjanak, alaposan meg kel! ismernie a vezetőségnek és a tagságnak is A hiba ott van, hogy sok he­lyütt ezzel csak az elnök és az agronómus foglalkozik. Márpe­dig ez fontos, hiszen az őszi munkák befejezése után ter­melőszövetkezeteinkben is so­ron következő feladat az 1964- es tervek kidolgozása, illetőleg az 1963-as esztendő eredmé­nyeinek számbavétele. Az ál­lami támogatás azonban szo­rosan összefügg mind, a zár­számadások előkészítésével, mind a tervkészítéssel. Legsür­gősebb tennivaló tehát, hogy mindenütt megismerkedjenek a határozattal, s á tagsággal megbeszélve éljenek az abban foglalt lehetőségekkel. Régeb­ben ugyanis a gyen góbi) tsz- ek az. állami támogatás össze­gét csak az év végén kapták meg, most ebben is változás van: már a tervezéskor rendel­kezésükre áll az összeg, s a negyedévi hiteltervek kidolgo­zásánál megállapíthatják, mi­lyen támogatást vegyenek igénybe. A gazdálkodás nagyüzemi kereteinek kialakulása után a termelőerők fejlődése, a ter­melés növelése most döhtően két tényezőn múlik: a szövet­kezeti parasztság szocialista tudatának fejlődésén és a ter­melékenyebb munkán. A két alapvető fontosságú tényező kölcsönösen kihat egymásra. A termelőszövetkezetek gazda­sági és szervezeti megerősödé­sével ugyanis nő a szövetke­zeti tagok gazdasági bizton­sága, a szocialista termelési viszonyok pedig kedvezően hatnak a közösségi szellem kialakítására. A gyengébb termelőszövetkezetekben tehát az állami támogatással való helyes gazdálkodáson kívül ezt is figyelembe kell venni, s to­vábbra is elsőrendű fontossá­got kell tulajdonítani a poli­tikai munkának. Az állami tá­mogatás sokat segíthet abban, hogy a termelőszövetkezetek 1964-ben újabb jelentős sike­reket érjenek el. Ez azonban csal: akkor valósulhat meg, ha a támogatás párosul a ve­zetők és az egész parasztság szorgalmas munkájával. Ónod vári Miklós Megkezdődött a festési konferencia A Gépipari Tudományos Egyesület és a Magyar Kémi­kusok Egyesülete rendezésében háromnapos festési konfcrcn- cia kezdődött hétfőn délelőtt a fővárosban. Lettner Ferenc műszaki egyetemi tanár, a GTE korróziós szakosztályának el­nöke nyitotta meg a tanácsko­zást és üdvözölte a konferen­cia több száz részvevőjét, akik között német, csehszlovák, len­gyel, bolgár és angol szakem­berek is vannak. A plenáris megnyitó ülés után a konferencia két szek­cióban kezdte meg munkáját. Az egyik a vegyipari berende­zések, a másik a kültéri fém- szerkezetek, szárazföldi- és vízijárművek, mezőgazdasági gépek felületvédelmi festésé­nek problémáit tárgyalja 40 előadásban, amelyek közül hu­szonkettőt külföldi előadók tartanak. Háromnapos mikrobiológus nagygyűlés kezdődött az akadémián Hétfőn a Magyar Tudomá­nyos Akadémián megkezdődött a Magyar Mikrobiológiai Tár­saság háromnapos nagygyűlé­se. Az első napon a bélfcríőzé- sek eilen) immunizálás problé­mái szerepeltek a napirenden. Kauss Károly pécsi professzor és munkatársai arról számol­tak be. bogy kísérleti állatokat dizentériával fertőztek és így lehetővé vált, hogy állatkísér­leteken tanulmányozzák az im­munizálás lehetőségéi. Kedden a viruskutatásokról, valamint a bakteriális bioké­miáról szóló előadásokkal foly­tatódik a tanácskozás. Tű 8 a kezdet nehezén Csaknem kétszáz éve tele­pedtek meg az új hazában. A megélhetés, a jobb élet utáni vágy hozta őket Rátkára a németországi Fekete-erdő vi­dékéről. Napsütötte dombokat, jól termő talajt találtak. A most élő nemzedék 1961-ben kezdte el a második honfogla­lást. összeszántották a par­cellákat, s a gyakori enyém szó helyett egyre gyakrabban hallani: miénk. Nem voltak simák, olajozottak az első lé-' pések, akadtak göröngyös buktatók. A földhöz, a gazdál­kodáshoz mindig nagyszerűen értettek a rátkaiak, de a száz holdak és az egész falu irányí­tásához nem tudtak máról hol­napra felnőni. A falu népénél: java kezdettől fogva, vagyis a tsz alakulása óta derekasan dolgozott. A vezetők azonban nem jól sáfárkodtak választóik bizalmával. Elsősorban a ma­gul: érdekeit nézték. A volt el­nök hétezer négyszögöl háztá­ji földet használt, s raita, kívül is akadtak olyanok, akik hit- bizománynak tekintették a kö­zösét. — Ennek egyszer s minden­korra vége — újságolja a fia­tal. életerőtől duzzadó elnök, S'péder János. Több százezer forint adósságot rendeztünk és most 45 forintot fizetünk egy mun kaegységre. Mego’rtant a irépszüFül'en feladatokat is! Talán mondani sem kell, mennyire fontos volt itt a tiszt­újítás. A sok lazaság, szemet­hunyás után nem volt könnyű az új vezetőség dolga. A tör­vények alapján rendezték a háztáji földeket. Első látszatra ezek nem voltai: népszerű cse­r öjabb föSdgázbonto berendezéssel javítják a gázellátást Miskolcon Miskolc gázellátásának javí­tására, s az egyre növekvő fo­gyasztók kielégítésére ez év tavaszán kezdték meg, a Sajó- parton megépített földgázbontó telep üzembe helyezésével a földgáz-szolgáltatást. A több, mint kilencven éves városi gázmüvekben teljesen meg­szűnt a kőszénből való gázter­melés. minthogy Hajdúszobosz­lóról, a korábban kiépített ve­zetékhálózaton, megfelelő mennyiségű, magas lcalóriájú földgáz áll rendelkezésre. Ez a megoldás lényegesen segített a város gázellátásán, s ma már állandóan a szükséges meny­nyi ségben és egyenletes nyo­mású gázt adhatnak a háztartá­soknak, illetve felhasználók­nak, s már eddig több mint hétszáz új fogyasztót kapcsol­hattak be az ellátásba. A gáz­szolgáltatás biztonságosabbá tételére az idén több utcában mintegy tizennégy kilométer hosszúságban cserélték ki a ré­gi, kis átmérőjű, elavult gáz­vezetékeket acélcsövekkel. Ugyancsak több kilométeren fektették le a vezetéket a vá­ros új lakótelepein, mint pél­dául a diósgyőri Kilián-délen épült bérházaknál, ahol, a gáz­ellátás javulásának eredmé­nyeként, az idén már három­százhatvan lakásban megkez­dik a gázfűtést is. A gázellátás további javítására, s a várha­tóan jelentősen növekvő fo­gyasztás kielégítésére újabb, naponta 24 ezer köbméter föld­gáz bontására alkalmas beren­dezést szerelnek fel. A jövő hónapban már üzemelő beren­dezéssel a jelenleginél csak­nem kétszer t.öbb bontott gázt adhatnak majd a fogyasztók­nak. lekedetek, Spéder elvtárs azonban azt vallja: — Ezek miatt legyen in­kább kezdetben néhány hara­gosom. majd egy év múlva száz jóbarátom. Es valóban akad haiagos. Azok ugyanis, akik megszok­ták. hogv saiát r>-—- • " sütögessék, zavarosban ha­lásszanak. azok felhangon, vagy a hátai: mögött: össze- össze súgnak. így cselekszik a volt főkönyvelő is. Pedig erre semmi oka nincs. Nem lakik a községben, s ha néha elláto­gat oda. nem azt sorolja a fa­lubelieknek, hogy annak ide­jén rosszul könyvelt, tudott a törvénytelenül használt háztá­ji földekről, az eltulajdonítá­sokról, hanem az új elnököt akarja lejáratni, azzál vádol­va, hogy 10 ezer forint prémi­umot vett fel a községi párt- titkár jóvoltából. A nárttitkár­ról pedig azt terjeszti, hogy il­letéktelenül használ háztáji földet. A Búza kalász Tsz jelenlegi vezetői csak nevetnek ezeken a rágalmakon, a krónikásnak is csal: azért mondták el, hogy adja hírül: a volt főkönyvelő híresztelései légből kapottal:, s aki kíváncsi, az utána néz­het akár a tanácson, akár a járáson a prémium, meg a háztáji dolgában. Érdemes volt; Szóval akad haragos is, de a határozott vezetésnél: most már mindinkább beérik a gyümölcse. Nem száz. ennél jóval több barátja van már az elnöknek, s most. már ez a jel­lemző. A vezetőség azt vallja: — Ha a nép nem látja ma­gát becsapottnak, akkor dol­gozik. S munkában valóban nem volt hiány ebben az évben. Most már a vezetőségnek sok­szor azon fő a feje, hogy mi­lyen munkát adjon. Csal: egy momentumot ennek jellem­zésére: nemi-ég már annyira kifogytak a dologból, hogy az elnök néhány embert már csak amolyan ,,kozmetikai” mun­kával tudott megbízni: a köve­ket szedték össze a tanya kö­rül. S a munkának van látszata. Braun Ede nem akart hinni szemének, amikor teljesített munkaegységei után megkap­ta a 15 mázsányi terményt. De meg lehet kérdezni Balogh Já­nost, Máj er Rudolfot, és mind- • azokat, akik dolgoztak. Érde­mes vólt-e? A válasz egyértel­műen igenlő. Ezt látva jött vissza a faluba Müller Lajos, áld kezdetben, látván a fez­ben a határozatlanságot, a cu­korgyárban vállalt munkát Ny u god lab ban gondolnak már a rátkai tsz-vezetők a holnap­ra. Az elnököt iskolára hívták az év elején, de azt mondta: amíg teljesen rendbe nem jön a szénánk, addig nem mozdu­lok el a községből. — Tanulni szeretne, s előbb-utóbb maga kéri majd, hogy küldjéli; úgy azonban nem tudott volna tá­vol lenni, hogy csal: időnként szerezzen tudomást a közösség lépéseiről. Jó a légkör, túl vannak a kezdet nehezén. A tagok nem riadnak vissza semmilyen munkától, s így most azt a ter­vet forgatják, hogy gyümöl­csöt, szőlőt telepítenek. Erőből futja, s így majd a növényter­mesztőket is többet tudják foglalkoztatni. Ha így halad­nak s az az alaposság s szorga­lom mutatkozik meg a közös gazdaságban, ami annak ide­jén a kis parcellákon, rövid idő múlva Rátkán lesz majd a me­gye égjük legjobb termelőszö­vetkezete. G. E. Megkezdődött az üzemi orvosok tudományos nagygyűlése Az Orvos-Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezetének üzem­orvosi szakcsoportja hétfőn a szakszervezet Weil-term$bcn megkezdte idei háromnapos tu­dományos nagygyűlését. Dr. Simonovits István, az egészség- ügyi miniszter első helyettese megnyitó beszéde után dr. Re­gős János, az üzemorvosi szak­csoport elnöke tartott előadást A háromnapos tanácskozás elsősorban foglalkozási megbe­tegedésekkel — szilikózis és más légzőszervi betegségek, bőr- és idegrendszeri betegsé­gek, vegyi, zaj- és sugárártal­mak sib. — foglalkozik. Szá­mos előadás hangzik el az üzemegészségügyi szervezés, a gondozás és a rehabilitáció kérdéseiről is. , j£/ / ido/ßt*as,.: „ öfP*•'•••' ’’ •• '• Várható időjárás ma estig: kisebb íelhőátvoiuilások, több fele köd. Az ország déli felé­ben legfeljebb néhány helyen kevés eső. Mérsékelt keleti, délkeleti szél. Várható leg­magasabb nappali hőmérséklet 9—12 fok között. Mire készülnek a bodrogiialmí asszonyok? Ahogy fogynak, kopnak a határban a mezei munkák, .egyre mozgalmasabbá válik Bodrogijaimon is a nőtanács élete. Nagj- Ferencné elnök és Stumpf Jánosné titkár már el­készítette az őszi-téli hónapok­ra szóló munkatervet, s ez igen tartalmas idényt ígér a bodroghalmi lányoknak, asz- szonj-oknak. Legelőször a kézimunka November 7-én avatják Az utolsó simításokat végzik a homrogdi művelődési ottho­non. November 7-én, a. Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom ünnepén kerül sor a 600 ezer forintos költséggel épült új kulturális létesítmény át­adására. (Foto: Sz. Gy.) szakköri foglalkozást indít­ják meg Lovas Jánosné irá- nyításával. Ez a vidék híres háziszőtteseiről, varrottasairól, s ezeket az ősi bodrogközi .mo­tívumokat nem engedik fele­désbe menni, hanem a fiata­lokkal is megismertetik, ta­vasszal pedig a saját, magul: készítette kézimunkákból kiál­lítást rendezne!:. És hog>r még hangulatosabb legyen a foglal­kozás, közben előadásokat hallgatnak és népdalokat ta­nulna!: a kézimunkázó asszo- n.vok. Novemberben újabb tan- folj’am kezdődik Bodrogijai­mon. Csallóközi Sándomé ha­rt kétszeri foglalkozáson a hí­res magyar’ konyha szakács­művészetével ismerteti meg az érdeklődő nőket Megrende­zik az öregei: napját tavasszal tisztasági hónapot tartanak, í versenyre hívjál: a szomszé­dos vajdácskái asszonyokat. Azt is vállalták, hogy két éver. belül mándnj'ájan elvégzik a* általános iskola VII—Vili osztályát. A politikai kérdések megvi­tatásától sem idegenkednek •» bodroghalmi asszonyok, s e te­kintetben jó hírük van aa egész Bodrogközben. Nincs* politikai gjnilés a községben, amelj’en a lányok, asszonyok ott ne lennének, sőt nem egy alkalommal a résztvevők 60— VO százalékát ők teszik ki. F ”t az elnökség politikai tár­gyú adásokat is programjába vett. Ezekre előadókat a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulattól kérnél: majd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom