Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-29 / 253. szám

Ismét a 3004/6-osról WíS K O A MAGYAR SZOCíALtSTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIX. évfolyam, 353. szám. Ara: 50 fillér Kedd, 1963. október 29. Mire készülnek a bodroghaimi asszonyok? Kritika a televízió műsoráról Vasárnapi sporteredmények V______________________________J-;1 Dr. Sályi István megnyitó beszédét tartja. Segítség további - munkánkhoz A z 1963-as esztendő jelen­tős időszak népgazdasá­gunk életében. Második ötéves tervünk harmadik esz­tendejét hagyjuk magunk mö­gött, egy olyan tervidőszakot, zárunk le, alig két hónap múl­va, amely egyáltalán nem volt könnyű, ugyancsak próbára tette erőnket. Az év efején a ezokatlanyj, kemény tél miatt iparunk ífem teljesítette első negyedévi tervét, s különösen elmaradtunk az építőiparban, az építőanyagiparban, a kohá­szatban, az érc- és ásványbá­nyászatban és a gépipar egyes ágaiban. Pártunk és kormányunk idő­ben megtette a szükséges in­tézkedéseket, s olyan határo­zatokat foganatosított, ame­lyeknek valóra váltásával úrrá tudtunk lenni a nehézségeken. Országgyűlésünk ezekről adott számot, arról, hogyan áll az ország gazdasági helyzete. A Minisztertanács beszámoló­ját Fock Jenő elytárs, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese tartotta. Fock elvtárs az ország gazdasági helyzetét értékelve elmondotta, s ezt támasztotta alá a kép­viselők hozzászólásai is, hogy népgazdasági céljaink, amelye­ket pártunk yi/í. kongresszusa szabott meg, helyesek, reálisak, megalapozottak. Ezt bizonyítja ötéves tervünk első félideje. Minden területen előbbre lép­tünk, bár itt-ott Icissé rövi- debb léptekkel, mint ahogy terveztük. 3961—62-ben az ipari termelés, az ötéves terv időarányos pépét valamelyest meghaladóan,' 21.1 százalékkal emelkedett. Jelentős ered- mény, hogy ezen belül a vegy­ipar, a. villamosenergia ipar fejlődése gyorsabb volt, mint amire számítottunk. Különö­sen jó dolog, hogy . a vegyipa­ron belül az átlagosnál gyor­sabban emelkedett a műtrágya és a műanyag-termelés. Igen kedvezően alakult gyógyszer- iparunk termelése is, 1962- ben több mint 90 százalékkal termeltünk többet, mint 1960- ban. A Minisztertanács beszá­molója az ország gazda­sági helyzetéről, igen helyesen, elsősorban nem az elért eredményeket vázolta, hanem a hátralévő nagy fel­adatokat összegezte. Helyes volt ez, hiszen az elért ered­ményeket többé-kevésbé is­merjük, viszont az ötéves terv hátralévő időszakának felada­tai bonyolultak, sokoldalúak. Helyes volt ez olyan szempont­ból is, hogy az ipar területén meglévő hibákat nem lehet csupán a tél nyakába varrni, hanem azokban ludasok va­gyunk mi is. A szigorú tél va­lóban, szinte megbénította, az építőipar és az építőanyagipar munkáját, s a szállítási és energia nehézségek is fékezték az ipar fejlődési ütemét. Mind­ez azonban nem indokolja az időjárástól kevésbé függő, egyes gépipari ágazatok fejlő­dési ütemének jelentős csök­kenését. Több területen nyil­ván szövetségese is akadt a télnek: éspedig a hanyagság, a szervezetlenség; a rendelés hiánya. Mik az ipar előtt álló fel­iadatok a hátralévő tervidő- Efzakban, az oi-szággyűlés tük­rében? Elsősorban meg kell gyorsítanunk a. műszaki fej­lesztést hazánkban. Az ipar műszaki színvonalát a kibocsá­tott termékek korszerűségében és a gyártás során alkalmazott technológiai színvonalában mérjük. A műszála színvona­lat tekintve mutatkozik bizo­nyos emelkedés. Ezt megyei Példával is igazolni tudjuk. Az Ózdi Kohászati Üzemek mű­szaki és fizilati dolgozói pél­dául szép eredményeket értek el a kutatásban, többek között a könnyebb, szerkezeti, na­gyobb szilárdságú acélok ki­kísérletezésében. Azonban a párt és a kormány által kitű­zött feladatok végrehajtásában lényeges előrehaladás még nem következett be. Különö­sen nem, ha túl nézünk saját házunk táján. A korszerű,, nagysorozatú gyártás, a mű­szaki fejlesztés megköveteli a nemzetközi szintű munkát. Jóllehet, egyes termékekből, gépekből, vegyi cikkekből je­lentkezik hazai szükséglet, ta­lán a termelő kapacitások is rendelkezésünkre állnak, még­is nemzetközi szinten nézve gazdaságtalan azok gyártása. Más termékeknél viszont a hazai szükségleteken kívül múlhatatlanul fontos a baráti országok, illetve a tőkés álla­mok igényével is számolni, ha világszínvonalon, korszerű technológiával, minden szem­pontból fejlett termékeket akarunk gyártani. F ock elvtárs a műszaki fejlesztésről szólva el­mondotta: gyártmány- fejlesztésünkre általában az jellemző, hogy már a felada­tok kijelölése sérti eléggé át­gondolt: az új, korszerűbb gyártmányok kifejlesztésének ideje indokolatlanul hosszú; az új gyártmányok bevezetése, a tömeges gyártás elkezdése, az új technológiai megvalósítása lassú, a műszaki propaganda­munka nem kielégítő. Erre borsodi példákkal is szolgál­hatunk. A Diósgyőri Gépgyár a Csepeli Szerszámgépgyártól 1962 októberében végleges do- lrumentációkkal átvette a CSZ —2 gépsor gyártását. Az új gépsor gyártása közben 5345 tervmódosítás érkezett, amely­nek értelmében egész alkatré­szeket ki kellett cserélni, egyes alkatrész méreteit meg kellett változtatni. Ez bizony nem jó dolog, s egyáltalán nem szolgálja a műszaki fejlesztés gyorsítását. Ezen feltétlenül változtatni kell mind a terve­zőknek, mind az üzemek mű­szaki vezetőinek. A másik kulcskérdés, ame­lyet az országgyűlés a pártunk kongresszusán hozott határo­zatnak megfelelően megjelölt: az ipari termelés növekedését kétharmad részben a termelé­kenység emelésével kell bizto­sítanunk. Ezen a területen már értünk el eredményeket — mutatott rá Fock elvtárs be­számolójában. A nehéz tél, a szállítási nehézségek ellenére az iparban az ötéves terv első két évében 14 százalékkal nőtt a termelékenység. 1963-ban azonban gondjaink vannak ezen a területen, hívta fel fi­gyelmünket az országgyűlés. A népgazdasági terv egész évre a termelékenység 4 százalékos emelésével számolt. Az eddig eltelt háromnegyed évben ezt még nem értük el. Figyelembe véve azonban a tél által oko­zott súlyos nehézségeket, az eddig elért 3,7 százalékos nö­vekedés nem lebecsülendő eredmény. Azt is'■mutatja ez, hogy az ipar vezetőinek jobb szervező munkájával ez évben is teljesíthető a termelékeny­ségi előirányzat. Az országos eredményeket híven tükrözik megyénk üzemeinek termelé­kenységi adatai is. A Diós­győri Gépgyárban például a termelékenységi mutatók a kö­vetkezőképpen alakultak: egy munkás egy nőni termelési ér­téke 1963 első félévében 859 forint volt, amely 103.5 száza­léknak felel meg. A 100 forint munkabérre eső termelési ér­ték pedig 1234 forint, volt, amelv 102,6 százalék. A fentebb említett két kulcs­kérdésen kívül természetesen (Folytatás o 2. oldalon*} As 1964. évi költségvetésről tárgyalt a Miskolci Városi Tcsnács Miskolc város Tanácsa hét­főn délelőtt ülést tartott, ame­lyen a tanácstagok megtár­gyalták az 1964. évi költség- vetést és a községfejlesztési tervet­A jövő évi költségvetés ösz- szeállílásánál figyelembe vet­ték a népgazdaság teherbíró képességét, s felhasználták az idei gazdálkodásnál szerzett tapasztalatokat is. A város lakosságának meg­növekedett igényeit figyelem­be véve, a kommunális ellá­tottság javítására csaknem 3 millió, az egészségügyi és szo­ciális szolgáltatásokra több mint 5 millió, a kulturális igények kielégítésére lí! millió forinttal fordítanak többet 1964-ben, mint az idén. A költségvetési javaslat kiadási összege, a beruházások nélkül, mintegy 29 millió forinttal több, mint 1963-ban. A tanácstagoknak írásban kiadott, egységes tervjavasla­tot dr. Konczwald Barnabás, a Miskolci Városi ■ Tanács vég­rehajtó bizottságának ti tkára egészítette ki. R költségvetés 92 százalékát tojtíítják koniEnunális, szociális és kulturális célokra Konczwald elvtárs elmon­dotta, hogy figyelembe véve a párt és a kormány célkitűzé­seit, a költségvetés 92 százalé­kát a kommunális, szociális és kulturális igények kielégítésé­re fordítják. Jelentős összegeket irányoz elő a költségvetés közoktatás- ügyi célokra. Az általános is­kolai nevelésre 38 millió, a kö­zépiskolaira 23 millió 400 ezer, a dolgozóív általános és közép­iskolai továbbtanulásának biztosítására 2 millió 200 ezer forintot fordít a városi tanács. A város lakosságának egész­ségügyi' ellátására 46 millió forintot irányoztak elő. Anya- és gyermekvédelemre fél mil­lió forinttal költenek többét, mint az idén. A kommunális jellegű ki­adásokból 40 millió forintot költenek a város közvilágítá­sának további korszerűsítésé­re. Higanygőz lámpákkal, il­letve fénycsövekkel szerelik fel a Kun Béla utcát, a diós­győri kettősvágány déli olda­lát, és újabb fénycsöveket sze­relnek fel az Avason. Dr. Konczwald Barnabás bejelentette a tanácsülésen, hogy meggyorsítják a Szinva medrének rendezését, és meg­kezdik a Pece városon átme­nő szakaszának befedését. Kevés társadalmi munkát terveztek A jövő évre szóló egységes tervjavaslat valóra váltásához jelentős társadalmi munkára is szükség van. Ezzel szemben Kondor Béla, a kiállítás első díjúnak nyertese (jobbról) átveszi jutalmát. líarcsay Jenő Kossuth-díjas festőművész Palcsó Dezső festőim!vésszel beszélget. {Foto: Szabados Györrrt a kerületi tanácsok a társadal­mi munka előirányzatot fél millió forinttal alacsonyabbra tervezték, mint 1963-ban. A tervjavaslat felett indított vitában a hozzászólók többse- ' ge a társadalmi munka szer­vezésének lehetőségeivel fog­lalkozott. Vincze Sándor tanácstag ar­ról beszélt, hogy nagyobb gon­dot kell fordítani a társadalmi munkák szakszerűségére. Tóth József, az I, kerületi tanács vb-elnöke is arra mu­tatott rá, hogy a jövőben terv­szerűbbé kell tenni a társadal­mi munka szervezését. Elmon­dotta azt is, milyen súlyos szállítási nehézségekkel küzde­nek a kerületi tanácsok. A rendelkezésükre álló egyetlen teherautó kevés a társadalmi munkához szükséges anyag ki­szállításához. Kammel Lajosné, a XV. ke­rületi tanács vb-elnöke is eh- ,hez a témához kapcsolódott [felszólalásában: a városban »szervezett társadalmi munká- [nak is a lakosságot közvetle­nül érdeklő feladatok megva­lósítására kell irányulnia. Több szolgáltató vállalat mun­kaerőhiánnyal küzd. Állami lakóépületeken kisebb felújí­tásokat például maguk a la­kók is elvégeznének, ha a vál- [lalat anyagot és irányító ! szakembert biztosítana részük­be. Ezt a módszert a Fetneházi [utcai bérházaknál sikeresen [ alkalmazta a IV. kerületi ta­>nács. > : ß várost pérüsizoffság ; segíti a tervek ; megvalósítását \ Varga Zoltán, a miskolci vá- ■ rosi pártbizottság titkára fel­szólalásában elmondotta, hogy a városi pártbizottság minden [segítséget megadott a tanács- uraik az 1963. évi munkához, s [támogatni fogja a jövő évi ter- (vek megvalósításában is. ! Botlik István, a Pénzügymi- 1 nisztérium kiküldötte közölte [a tanácsüléssel: a tervjavaslat [összeállításánál figyelembe [vették, hogy Miskolc az ország ■második városa, s a tervszá­mok emelkedése ezért maga- ■sább az országos átlagos *aá- [ zaléknál. [ A költségvetési és fcözség- .fejlesztési tervjavaslat alapos [vitája és' elfogadása után vé­gezetül néhány interpelláció [hangzott eh pozáns helyéről szólott Ezután Hetényi György, a megyei ta­nács. művelődésügyi osztályá­nak vezetője kiosztotta a bien­nale díjait. A megyei tanács hatezer forintos nagydíját Kon­dor Béla grafikusművész, Mis­kolc város Tanácsának négy­ezer forintos díját Feledy Gyu­la, két kétezer forintos díját Raszler Károly és l^enkgy Zol­tán kapta. A Képzőművészeti Alap kétezer forintos dijaiban! Csohány Kálmán és Gross Ar­nold részesült, a Szépirodalmi! Kiadó két, egyenként ezer fo­rintos díjával Rozanits Tibor és[ Pásztor Gábor munkásságát honorálták, a Hazafias Nép­front megyei elnökségének ezer! forintos díjával Lukovszky Lászlót jutalmazták,”img Fery[ Antal munkásságát a Képző-- művészeti Alap könyvajándé­kának odaítélésével ismerték el. A díjazott művészek emlék­plakettet is kaptak. A tárlat anyaga öt termet tölt meg, azok közül egyben Hincz Gyula negyvenkét alko­tása látható. A neves művész meghívottként, gyűjteményes anyaggal szerepel a biennálén. A következő tárlaton a most első díjat nyert Kondor Béla szerepel majd gyűjteményes kiállítással. Az ünnepi megnyitó után már az első napon is igen so­kan tekintették meg grafikai művészetünk értékes bemuta­tninf A asiiri már heteikkel, élőbb tttgjr munkában volt. Kilenc­ven művész hétszáznál több al­kotása közül választotta ki azt a kétszázharminckét grafikai' (ötvenhárom művész munkája), melyet a Borsod megyei, a Mis­kolc városi Tanács, a Herman Ottó Múzeum, a képzőművé­szek megyei munkacsoportja, valamint a kiállítási intézmé­nyek szervezésében Ritly Valé­ria és Vati József rendezett el a múzeum termeiben. A nagyszámú érdeklődő előtt dr. Sályi István tanszékvezető égyéímii" tanár“mondott ünne­pi beszédet, melyben a megye képzőművészeti életének fejlő­déséről. az egyetemes magyar művészetben elfoglalt igen im­Filmfelvevők, fényképotőgé- pek, vakuk. Jupiter-lámpák ünneplő ruhás emberek sokai dalma. A közönség soraiban a* ismert. miskolci képzőművésze­ken kívül ott vannak az ország más részében élő művészek, Barcsay Jenő, Makrisz Zizi Makrisz Agamemnon, Csohány Kálmán, Stattner Béla és má­sok. Esemény, kulturális éle­tünk igen jelentős eseménye már a . Miskolci Országos Gra­fikai Biennale, melynek vasár­nap délben, a miskolci Herman Ottó Múzeumban történt meg­nyitása is ezt bizonyítja. A tárlat méltó folytatása a két évvel ezelőtt megrendezett grafikai művészet első, impo­záns seregszemléiének. Megnyílt a II. Miskolci Országos Grafikai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom