Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-27 / 252. szám

Vasárnap, 1963. október 2t, s wHaaasm i Tervszerűbben - tudatosabban Ui agrcnómus-lakások Borsodban Borsodi táj Kádár elvtárs paviiL 'Hgresszusán népgazdaságunk llődését és szocialista építö- Unkánk feladatait vizsgálva t mondta: A munka terme- •enység növelésére lelt egyet- intézkcdés nálunk most bbct ér az osztályharcban, iní az imperialistákat szidal- 8zó száz radikális szólam. Azóta csaknem egy esztendő lt el, s közben rengeteg yan intézkedés, határozat, gondolás, szervezési és fej- Sztési program látott napvi- got, valósult meg, amely in<l-mind a termelékenység ívelését szolgálta. Egyre jobban előtérbe ke­litek azok a gazdaságpoliti- >i szemléletek, amelyek leg- rhatóbb útját jelentik fejlő- lsünknek, felemelkedésünk- k, előrehaladásunk meg- 'orsításának. Nem „divatból’' iszélünk olyan sokat ezekről kérdésekről, nem szokás­ul” hirdetjük a termelékeny­ig vagy a gazdaságosság fon- >sságát, hanem azért, mert a Pinka termelékenységének '■rvszerű növelése egész öt- t>es tervünk sikeres teljesíié­inek feltétele. Ezért mond­ok: vezetőinknek, dolgozóink­on a fő figyelmet a munka írmelékenységének növelésére oil fordítaniuk. Nemrég a kezembe került gy jelentés, amely nagy ala- bssággal rögzítette a Diós- lyőri Gépgyár KlSZ-bizotlsá- íának ás ifjúságának ter­helést segítő tevékenységét, lm int elolvastam, két dolog dnt szemembe. Az egyik: szá­mos olyan intézkedést tapasz­taltam, amely megegyezik a fórt Központi Bizottságának Gépiparra vonatkozó határo­sával. A másik: a legtöbb intézkedésből pontosan _ kive­hető, érezhető a termelékeny­ig, a gazdaságosság fokoza­tára tett törekvés. Mindezt ágy foglalták össze jelentésük­ben: a KISZ-bizottság és az Vapszervczstek a nevelési kér­dések megvalósításán kívül a fiatalok mozgósítását tekintik 'ogfontosabb feladatuknak a 1emelési feladatok megoldá­sra, a munka termelékenysé­gének növelésére. Ilyen szemlélet mellett szm- 1 természetes, hogy a Di ós- yöri Gépgyárban az ifjúság •rmelési mozgalmai szerves izeivé váltak a dolgozók ;íl- lános versenymozgalmának, 'Siti a termelési tervek telje- tését. különféle gazdasági utatók tartását, végső soron kiig az ifjúmunkások szocia- ~la szellemű nevelését. A . , r_ összevo­nom gyarnisa utön ®°kat foglalkoztak az ifjúsági brigádmozgalrnak helyzetével, a szocialista címért küzdő brigádok elé állított követel­mények tervszerűbbé tételé­ből. Nem volt könnyű e mun- ya, hiszen 89 ifi brigádban ez fdő tájt már több mint 600 patai versengett, ezenkívül •öbb mint 1700-an dolgoztak felnőttekkel együtt úgyneve­zett vegyes brigádokban. Ma­napság alig van olyan üzem­kész a gépgyárban, ahol nem dolgozik ifjúsági brigád isis ahol c kollektívák tagjai távolma- Tadnának a napi feladatok és a távlati leinek megvalósítá­sától. ■, Ez volna oz érem egyik ol­dala. A fényesebb. A másik, amely kissé fakóbb, elsősor­ban a negativ tényezőket 1ar- kalmazza. Ilyen mennyiségi jojlödés ellenére is tapasztal­hatók minőségi fogyatékossá­gok az ifjúsági brigádmozga- lom életében. Nem nagy dol­gok ezek, de ha előbbre aka- künk lépni, ha fel akarjuk szá­molni a manapság még tapasz­talható formalitásokat, kisebb- hagyobb fogyatékosságokat, erről is beszélnünk kell. Is­mert, hogy a termelőmunká­ban kifejtett' példás helytál- ‘Qs nem mindig párosul a kö­zösségi élet adta nevelési lehe­tőségek érvényesítésével. Sok­szor inkább ösztönösen tclje- sÚetlék a szocialista brigád­mozgalom feltételeit, s így hát­térbe szorult a tervszerűség, a tudaíosság. Persze mindehhez is hozzájárult, hogy válla­lti szinten nincs megoldva az hiúsági brigádok munkájának értékelésé, szegényes, ötlet­ben és semmi esetre sem "hatönző e brigádok munkájú, mik propagálása. ilyen és ehhez hasonló je­lenségek tapasztal­hatók a Diósgyőri Gépgyár if­júsági brigádjaiban. Talán valamivel kedvezőbb a hely­zet a. takarékosságnál. Itt már egyre inkább előtérbe kerül a tervszerűség ős a tudatosság. A KISZ Központi Bizottság határozatát nemcsak ismerik a fiatalok, hanem annak szelle­mében dolgoznak a gazdasá­gosság, a költségcsökkentés érdekében. Alig van olyan ifjúmunkás a Diósgyőri Gép­gyárban, aki ne érezne felelős­séget e mozgalom eredmé­nyességéért. Az E-gyáregység fiataljai például egy negyedév alatt 140 tonna vasat gyűjtöt­tek. A targonca- és a szivaty- tyúüzem fiataljai elsősorban a színesfém gyűjtésben, míg az energia gyárrészlegben dolgo­zók területüknek megfelelően, energia megtakarításban pro­dukáltak példás eredményeket. Mint jó módszer meghono­sodott a gyárban a takarékos- sági szerződések megkötése. Egy-egy ilyen „dokumenlum- ban” a gyáregység KlSZ-szcr- vezele kötelességszerűen, „jogi formában” rögzíti a műszaki és a gazdasági vezetéssel azt, hogy mit tesz a legközelebbi időszakban. Ez is hozzájárult a takaré­kossági mozgalom tervsze­rűbbé, tudatosabbá tételéhez. Hozzájárult ahhoz, hogy a Diósgyőri Gépgyár első félévi tervének értékelésekor kitűnt: az előre meghatározott 3 millió forint helyeit több mint 10 millió forint megtakarítást ér­tek el. E szóim produkálásá­ban vitathatatlanul nagy része van a gépgyárban dolgozó 2600 fiatalnak. Újításoknál, ésszerűsítések­nél, egy-egy műszaki fejlesz­tési probléma megoldásánál, előre nem látható gondok, ne­hézségek leküzdésénél egyre inkább számolnak a gyár, s az üzemek vezetői azzal a nagy erővel, azzal a lelkiismeretes, odaadó munkával, amely a fiatal műszaki dolgozókat, « szereléseknél és forgácsolásnál serénykedő ifjúmunkásokat jellemzi. Egy-egy konkrét fel­adat gyors és eredményes megoldásával népszerűbbé váltak a Fiatal Műszakiak Ta­nácsának programjai, tisztele­tük és becsületük lett az exportgyártmányokon dolgozó ifjúsági brigádoknak. S ha ezt a mindenképpen hasznos tevé­kenységüket még tervszerűb­bé, tudatosabbá teszik, ered­ményekben gazdagabb lesz munkájuk. Konkrét példákká*, a jelentésekben felsorolt té­nyekkel igyekeztem illuszt­rálni azt, hogy egy esztendő alatt: miként öltött testét a mindennapi munkában a VIII. kongresszuson elhangzott be­számoló egyik mondata. Per­sze a választás nem véletlenül esett a termelékenység és a ta­karékosság fontosságára — tervszerűen, tudatosan tettem. Paulovits Ágoston Borsod megyében az erózió­tól lepusztított talajok, a he­gyes, dombos szántóföldek ho­zama alacsonyabb a síkvidé­ken gazdálkodó tsz-ek termés­hozamánál. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya a ve­tésszerkezet átalakításán kívül azzal is segiti a tsz-eket, hogy egyre több szakembert irányit a nagyobb mezőgazdasági tu­dást követelő vidékekre. Az agronómusok és más szakem­berek kihelyezésénél azonban gondot okozott azok elhelye­zése. A megyei tanács, a Föld­művelésügyi Minisztérium se­gítségével, tavaly 16 helyen kezdte meg a kétszobás, kony- has, a falusi élet követelmé­nyeinek megfelelő agronómus- lakások építését. Az idén újabb 30 agronómus-lakás épí­tését kezdték meg, zömmel az encsi, az edclényi és az ózdi járásban. Ezek nagyobb része még az idén elkészül. Ezen­kívül vásárlásokkal is segítet­ték a szakemberek falusi le­telepedését. Az idén 108 házat vásároltak meg, ebeket rendbe­hozva bocsátották a községijén letelepedett szakemberek ren­delkezésére. így a Borsod me­gyei Tanács az idén 140 tsz- agronómus letelepedését tette lehetővé. A hernádszurdolíi vízlépcsőm!!. Foto: Szabados György Csehssélwwák vendégekkel a Bodr&gk&siÁllami Gazdaságban A Szakszervezetek Megyei Tanácsának vendégeként négy napon keresztül megyénkben tartózkodott a kassai kerületi szakszervezeti tanács héttagú küldöttsége. Pénteken a vendé­gek az élüzem címmel kitün­tetett Bodrogközi Állami Gaz­daságba látogattak el. Kísére­tükben volt Pásztor Mihály, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete megyei titkára. A vendégeiket, az álla­mi gazdaság vezetői fogadták, s mielőtt megtekintették vol­na a 14 éve nagyot fejlődött üzemegységeket, Kiss József igazgató ismertette a gazdaság tevékenységét. Több mint 50 erőgép A gazdaság véglegesen 1958- ban alakult ki. Hétezer holdon gazdálkodnak, ebből 4700 hol­don szántóföldi növényeket termelnek, 1100 holdon pedig gyümölcsös díszlik, ahonnan a KGST-országokba, Nyugat- Németországba, Franciaország­ba és Olaszországba exportál­nak almát. Nagyobb mennyi­ségű sertést és hízott marhát is küldenek külföldre. 1400 holdon valósult meg idáig az öntözés, s külön 400 hold gyü­mölcsöst is öntöznek. A gaz­daság négy önálló üzemegy­ségre oszlik. A múlt évben 6,5, az idén várhatóan 7,5 millió forint nyereséggel zárják a gazdasági esztendőt. 36 vagon baromfit és 40 vagon hízott sertést adnak át az államnak. Csaknem minden jelentősebb munkát gépesítettek. Több mint ötven erőgép dolgozik a gazdaságban, s mindössze 40 pár lófo-gatot használnak. A vendégek a gazdaság ve­zetőinek kalauzolásával riieg- tekintették a sertéstenyésztést, a hizlaldát. Hosszasabban be­szélgettek a tehenészetről, ér­deklődtek a dolgozók jövedel­me iránt Megnézték a takar­mánykeverő üzemet, az újon­nan telepített gyümölcsöst. Mélyrehatóan tanulmányoz­ták a termelési és önköltségi tényezőket, s elismeréssel illet­ték, hogy a gazdaság rentábi­lis és a legtöbb árut. terméket jóval a kereskedelmi ár alatt állítja elő. (9 vendnek elismeréssel szélíak a líiMtakról Balogh István, a. küldöttség egyik tagja, a Somotori Állami Gazdaság vezetője így nyilat­kozott a látottakról: — Az én figyelmemet első­sorban az ragadta meg, hogy a magyar elvtársak itt, a gazda­ságban igen ésszerűen építkez­nek. A náddal fedett sertés fé­rőhelyek nemcsak olcsóbbak az egyéb építkezéseknél, ha­nem igen praktikusak is, hi­szen a kutricák, a hizlaldák Könyvkiállítás az SZMT-székházban A Szakszervezetek Megyei Tanácsának székhazában megrendezett Műszaki Könyv­kiállítás nagy sikert arat. Az ízlésesen elrendezett szakkönyveket nagy érdeklődéssel nézik a látogatók, __ Foto; Szabados György kellemesen meleg hőmérsék­letűéit. Igen tetszett a vendégeknek, hogy a gazdaságban körülte­kintően szervezik az erőgépek munkáját, pontosan figyelem­mel kísérik a költségek alaku­lását. megtervezik egy-egy gép egész évi tevékenységét, ön­költségét. Ebben a tekintetben — mondotta Balogh István — a legnagyobb rendet és felké­szültséget láttam a gazdaság­ban, s ez számunkra is tanul­ságul szolgál. Maurer Károlynak, a kassai kerületi szakszervezeti tanács tágjának, a küldöttség vezető­jének az ragadta meg legin­kább figyelmét, hogy az igaz­gatónak nincsenek helyettesei és mégis igen alapos felvilá­gosítással tud szolgálni a gaz­daság minden ágazatáról. — Igen gyümölcsöző itt a vezetés — mondotta —, azt ta­pasztaltam. hogy a gazdasági vezetőkön kívül a párt- és a szakszervezeti vezetők is fel­készült emberek, s át tudják tekinteni a gazdaság minden részletét, vonatkozását. Az is tanulságos, hogy a gazdaság vezetői specializálódásra tö­rekszenek, nem foglalkoznak sokféle gazdasági ágazattal, amit azonban folytatnak, az igen gazdaságos és mintasze­rű. A vendégek hosszasan ér­deklődtek és elismeréssel szól­tak a helyi szakszervezeti bi­zottság versenyszervező mun­kájáról. Azért tudott jó mun­kaverseny kibontakozni a gaz­daság üzemegységeiben — mondották —, mert a jövedel­mezőség függvénye az eredmé­nyes, sikeres munkának. Látogatás a megyében A küldöttség valamennyi tagja azzal búcsúzott el az ál­lami gazdaság vezetőitől, hogy számos tapasztalatot hasznosí­tanak saját munkaterületeiken, és a későbbiekben is figyelem­mel kísérik a gazdaság tevé­kenységét. A csehszlovák vendégele a délutáni órákban a történelmi nevezetességű sárospataki vá­rat tekintették meg. Az előző napon, csütörtökön a Tolcsvai Állami Gazdaság dolgozóival és vezetőivel ismerkedtek, itt- tartózkodásuk utolsó napján, szombaton Tapolcára és Lilla­füredre látogattak el. A küldöttség tagjai még el­mondták, hogy mély benyo­másokat tett rájuk a borsodi mezőgazdaság fejlődése, s egy­öntetűen azt állapították meg, hogy a magyar mezőgazdaság jó úton halad. — garami —« Másfélmillió forint tervezési díjat takarítottak meg a községeknek Borsod megyében egyre na­gyobb népszerűségnek örvend a Hazafias Népfront műszaki akcióbizottsága. A lelkes mű­szaki gárda az idén már több mint 110 kisebb-nagyobb fa­lusi létesítmény építési és költségvetési tervét adta át a tanácsoknak. A társadalmi munkában készített tervekkel az idén a községi tanácsok nem kevesebb, mint másfél- millió forint tervezési díjat takarítottak meg. Ezt az össze­get a falvak csinosítására for­díthatják. Az év hátralévő ré­szében még nagy feladatok várnak az akcióbizottság tag­jaira. Elhatározták, hogy de­cember végéig kidolgozzák a jósvafői Béke-barlanghoz ve­zető út és a tiszaladányi mű­velődési otthon építési, vala­mint Szerencs község parkosí­tási tervét, a Köröm határá­ban feltört nagy mennyiségű melegvíz felhasználására pedig korszerű fürdőt terveznek. Már nincs remény Lengédében Szombaton hajnalban a ten­gődéi bányász-szerencsétlenség színhelyén dolgozó mentöbri- gádoknak sikerült két gumi­csónakot lebocsátaniok a csü­törtökön este elárasztott tár­nákba. A tudósítások szerint kevés remény van arra, hogy megmentsék az eltűnt 43 bá­nyászt. Éjszaka a mentők négy lyu­kat vágtak a kőzeten át azok­hoz a részekhez, ahol a még ismeretlen sorsú 43 bányász tartózkodhat; de semmiféle életjel, segélykiáltás, vagy ko­pogás nem érkezett. A szerencsétlenség okáról ma már világosabb képet lehet alkotni. Az ércmosáshoz hasz­nált vizet egy elhagyott kül­színi fejtés helyén keletkezett tóban tárolták. A fejtés vala­ha kapcsolatban állt a most el­öntött bányarésszel. Ezt az összeköttetést el tömték, azon­ban az eddigi vizsgálat megál­lapította, hogy a víztároló gát­jának átszakadása után az áradat ezen az úton zúdult le a mélybe. Az AP legfrissebb jelentése szerint a mentési munkálatát vezetői közölték, hogy már csak négy ember megmenté­sére yan remény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom