Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-27 / 252. szám
2 ES35AKM AGY ARORSZ ÄG Vasárnap, 1963. október 2“ Hruscsov válaszai a külföldi újságírók kérdéseire (Folytatás az 1. oldalról.) Nyugat-Németország területe szinte katonai táborrá vált, ahol majdnem egy millió katona van fegyverben. A bonni kormány mindent elkövet, hogy nukleáris fegyvert szerezzen hadserege számára. A nyugatnémet militaristák és revansislák továbbra is arról ábrándoznak, hogy a Német Demokratikus Köztársaságra is kiterjesztik rendszerüket. Hruscsov kifejezte reményét, hogy a nyugatnémet lakosság körében akadnak erők, amelyek meg tudják fékezni a militaristákat és a revansvágyó- kat. — A Szovjetunió elsőrendű jelentőséget tulajdonít a német békerendezés problémájának, a jelenlegi nemzetközi kapcsolatok kulcskérdésének tartja ezt a problémát. A szovjet kormány javasolja, hogy kössék meg a német békeszerződést és ennek alapján rendezzék a nyugat-berlini helyzetet. Ez az indítvány annak a reális tény nek a figyelembevételén alapszik, hogy két önálló szuverén német állam létezik és van egy külön politikai képlet: Nyugat- Berlin. — A szovjet kormány állandó erőfeszítéseket tesz a német békerendezéssel összefüggő kérdések megegyezésen alapuló megoldására. Ha a nyugati hatalmaknak valóban érdekük a nemzetközi feszültség enyhülése, akkor a valóságnak megfelelőbb álláspontra kell helyezkedniük c kérdések kezelését és megoldását illetően. A Zycie Warszawy szerkesztőjének és a Lengyel Távirati Iroda igazgatójának, a sokoldalú NATO atomerőre vonatkozó kérdéseire válaszolva Hruscsov kijelentette: — A NATO sokoldalú nukleáris erőinek megteremtése nyomán elkerühctctle- niil fokozódnék a termonukleáris háború kitörésének veszélye. Bármilyen feltételek mellett történnék meg e nukleáris erők létrehozása, bármilyen magyarázatot Is fűznének hozzá, maga az a tény, hogy a NATO nukleáris erői sokoldalúak lennének, önmagáért beszélne, azt jelentené, hogy a nyugatnémet fél, vagyis a leg- elvakultabb, legagresszívebb revansvágyó fél hozzájutna a nukleáris fegyverhez. Ez pedig csak fokozná a termonukleáris háború kitörésének veszélyét. Itt nem lehet megegyezés, megbékélés, mert minden népnek szent joga, hogy szabadságharcot vívjon idegen leigá- zóinak kiűzéséért, vagy a belső lei gázók uralmának megdöntéséért. — Mi szükségesnek tartjuk a különböző társadalmi és politikai rendszerű államok békés együttélését. másfelől azonban támogatunk minden népet, amely függetlenségéért, felszabadulásáért harcol. Ebben nincs semmiféle ellentmondás. A szovjet kormányfő példaként megemlítette, hogy a Szovjetunió Angliával a békés együttélésre alapítja kapcsolatait, de ez nem jelenti azt, hogy megbékül az angol imperializmusnak gyarmati uralma fenntartására irányuló politikájával. E politika legújabb megnyilvánulása Malaysia megteremtése, s így a népele helyesen járnak el, amikor fellépnek ellene. Argentin újságírók kérdésére Hruscsov részletesen foglalkozott a szovjet—argentin kapcsolatok fejlődésének lehe- Hold-repülési tőségeivel. A szovjet kormány kevésbé közel nevében örömmel üdvözölte a legutóbbi választások eredményeként uralomra került Illia argentínai elnöknek azt a kijelentését, hogy kormánya olyan politikát követ, amelynek célja a kapcsolatok erősítése és bővítése minden országgal. Egy brazil újságírónak válaszolva Hruscsov elmondta, hogy egész sor nemzetközi kérdésben Brazília és a Szovjetunió álláspontja közel áll egymáshoz. vagy teljesen megegyezik. Nem a mi hibánkból alakult ki a szovjet—kínai ellentét, de sajnáljuk, bogy így törtéjit Mimlcnlt‘nck érdeke Egy brazil lapszerkesztő a Varsói Szerződés és az Atlanti Paktum tagországai közötti megnemtámadási szerződés megkötésének kilátásairól érdeklődött. Hruscsov válaszában hangsúlyozta, hogy a megnemtámadási szerződés megkötése nem okozna kárt egyik félnek sem, sőt ellenkezőleg, megnövekednék mindegyik fél biztonság- érzete. A megnemtámadási szerződés békepaktum lenne a nukleáris fegyverrel rendelkező felek között. — Nem forog fenn semmiféle nehézség e szerződés megkötésének formáját illetően sem — jelentette ki a szovjet kormányfő, majd furcsa logika szüleményének nevezte azt az állítást, hogy a Varsói Szerződés országainak nagyobb érdekük fűződik e szerződés megkötéséhez. — Közismert tény, hogy a NATO-hoz tartozó és a Varsói Szerződéshez tartozó országoknak egyaránt vannak nukleáris bombáik, amelyeknek hatása egyfornxa — mondotta. Ennélfogva reálisan kell felbecsülni a modem háború összes következményét. Köny- nyű háborút indítani, de nehéz megállítani. Az imperialista urak is jól tennék, ha józanul értékelnék ez a tényt. Világos, hogy a megnemtámadási szerződés megkötése mind a Varsói Szerződés, mind a NATO tagállamainak, sőt, nemcsak ezelcnek az országoknak, hanem a világ minden más országának is érdeke. At nS«vér'ííi — minr’oJdíéis ríítfz&Sy csak a* impcrkHsláliiiak basánál Argentin és bolgár újságírók kérdései nyomán Hruscsov kifejtette a szovjet kormány álláspontját az algéidai—^marokkói határviszályról. Kijelentette, hogy a szovjet kormányt aggodalommal tölti el a két arab állam konfliktusa. — Ha behatóbban vizsgáljuk az ügyet —folytatta •—, kitűnik, hogy gyökerei -az egyszerű határ viszálynál sokkal mélyebbre nyúlnak. A monopolista körök a legkülönbözőbb intézkedésekkel próbálják megakadályozni a gyarmati elny >- más alól felszabadult népek előrehaladását, biztosítani gazdasági uralmukat a felszabadult országokban és ezeket az országokat megtartani a kapitalista rendszerben. Az imperialisták most örömmel dörzsölik kezüket és mindenképpen szítják, élezik ezt a konfliktust. — Sajnálkozást kelt, hogy a marokkói kormány a gyarmati rendszerből hátramaradt vitás kérdés megoldása érdekében fegyveres erőhöz folyamodott Az nigériai—marokkói fegyveres konfliktus folytatása csak az imperialistáit malmára hajtja a vizet, mert ezek a két ország belügveibe való beavatkozásra igyekeznek felhasználni a helyzetet. — Ez a konfliktus teljes mértékben ellenkezik a két szomszédos arab ország népeinek nemzeti érdekeivel, fenyegeti a biztonságukat, elvonja kormányaik figyelmét a politikai és gazdasági függetlenség megszilárdításával kapcsolatos halaszthatatlan feladatokról és komoly kárt okoz.az afrikai államok egységének és szolidaritásának. Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet kormány véleménye szerint minden vitás kérdést, köztük a határkérdéseket is az érdekelt felek közvetlen, békés tárgyalásai útján kell rendezni. Ugyanez vonatkozik Marokkó és Algéria jelenlegi konfliktusára is. A ssüovjcí jWfiHíona.vásáplás kcrílcsé cFnyomo« népek és 1előszóik közöüti nincs kékes egymás mellett élés Kenyai és angolai újságírók kérdéseire válaszolva Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet kormány és a szovjet nép mély rokonszenwel kiséri Kenya, illetve Angola népének hősies, sok áldozattal járó harcát a gyarmati elnyomás megszüntetéséért és független állama megteremtéséért. Egy perui újságírónak a latin-amerikai népek szabadságharcával kapcsolatos kérdésére válaszolva Hruscsov kijelentette: — A gyarmati elnyomás alatt élő népeknek, vagy a monopoltőke uralma alatt álló országok dolgozóinak felszabadulásukért vívott harca és a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése teljesen különböző fogalom, a kettőt nem szabad összekeverni. Egyesek téves megvilágításba helyezik és saját céljaikra akarják felhasználni a békés együttélés jelszavát. Ügy próbálják feltüntetni, mintha a békés együttélés azt jelentené, hogy a népek szüntessék be felszabadító harcukat leigázó- ik, kizsákmányolóik ellen. Ez durva ferdítés, amelyet tudatosan követnek el azok, akik gyengíteni szeretnék a népeknek az imperialisták és a gyarmatosítók ellen vívott felszabadító harcát, valamint a dolgozók osztályharcát. A békés együttélés fogalma a különböző társadalmi rendszerű államok közötti viszonyt határozza meg. A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése lehetséges és szükséges. Ez azonban semmi esetre sem jelenti azt, hogy békés együttélésnek kell lenni az elnyomott népek és idegen Icigázóik között, vagy a dolgozók és kizsákmányolóik között. Egy kanadai űjságírőnő a külföldön eszközölt szovjet gabonavásárlásokról tett fel kérdést. — Mindenekelőtt meg kell mondanom a következőket — jelentette ki Hruscsov. — — Ila búzát vásárolunk a kapitalista országokban, ez azt jelenti, hogy ebben az évben nincs elég búzánk. Ila lenne elég, akkor nem vásárolnánk. E vásárlással- kapcsolatban a nyugati sajtó több rágalmazó cikket közölt. Ez a kapitalista világ és sajtója kárörömét tükrözi, de megmondhatom, hogy a dolog rosszul végződik majd rájuk nézve. Hruscsov ezután részletesen kifejtette, hogy a búzahiányt a rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok okozták. Felmerült az a kérdés, hogy a meglévő készletek alapján adminisztratív szabályozással segítsenek a dolgon, ami egyáltalán nem fenyegetett volna éhínséggel, — Vannak eléggé tápláló termékeink — mondotta —, de azok nem olyan minőségűek, mint a népünk által megszokott búza és a rozs. Ez lett volna az egyik út. — Mi azonban elhatároztuk, hogy más útra lépünk és nem okozunk felesleges nehézségeket a lakosságnak. Búzát Vásároltunk a kapitalista piacon. Kanadában 6 800 000 tonna búzát, Ausztráliában és néhány más országban pedig szintén vettünk ga- gonaféléket. A román olvtár- eak viszonosságként 400 000 tonna búzát adtak nekünk. Most tárgyalunk arról, hogy búzát veszünk az Egyesült Államokban. Még nem tudjuk, veszünk-e ott vagy nem. Ha az amerikaiak a búza eladásánál hátrányosan megkülönböztető feltételeket támasztanak, akkor nem vásárolunk búzát Amerikában. Ebben az esetben takarékoskodnunk kell majd a gabonancműek felhasználásában. A rendelkezésre álló készletek helyes felhasználásával biztosítani tudjuk a lakosság normális ellátását. Ám, kedves barátaim, uraim, szilárdan ki kell jelentenem, mindent elkövettünk, hogy a tudományra és a technikára támaszkodva, már jövőre Icküzdhcssűk ennek az esztendőnek a következményeit — jelentette ki Hruscsov és megismételte a műtrágyatermelés, a mezőgazdaság kémiai alapokra helyezése, az öntözéses földművelés fejlesztése terén tervezett és a krasZnodari beszédében részletesen ismertetett intézkedéseket; Közölte, hogy valószínűleg novemberben összeül az SZKP Központi Bizottságának plénuma, s ezen kidolgozzák majd az ezzel knpcsolatbnh szükségessé vált intézkedéseket, — Az imperialista urak azt mondhatják — fűzte hozzá —, hogy a szovjet kormány nagy anyagi eszközöket szándékozni a vegyipar és az, ’ öntözéses földművelés fejlesztésére fordítani, tehát nem lesz pénze fegyverekre. így tehát — úgymond — megelőzhetjük a Szovjetuniót a haditechnika fejlesztésében. Nem így lesz imperialista urak, ne örüljenek! Mi már megtettük cs megtesszük azt, ami védelmünkhöz szükséges! A rakétákat már elkészítettük és azok a helyükön állnak. Mint mondani szokás, adja isten, hogy csak álljanak, és ne szánjanak. Ha azonban az imperialisták háborút kényszerítenek ránk, akkor egy gombnyomásra a rakéták felrepülnek. Szóval a vegyészet és az öntözéses földművelés fejlesztésének költségei nem hatnak lei védelmünkre. — Közölheti-e ön velünk, tervezik-e a szovjet űrhajósok a közel- vagy jövőben? — hangzott egy kolumbiai újságíró kérdése. Hruscsov: Nagyon érdekes lenne utazást tenni a Holdra. Most azonban nem mondhatom meg, mikor lesz ez lehetséges. Jelenleg nem tervezzük űrhajósok repülését a Holdra. A szovjet tudósok dolgoznak a problémán, tanulmányozzák, mint tudományos kérdést, végzik a szükséges kutatásokat. Napvilágot láttak olyan közlések, hogy az amerikaiak 1970-re embert akarnak küldeni a Holdra. Nos, ám legyen, sikert kívánunk nekik. Mi majd figyelemmel kísérjük, hogyan repülnek oda, hogyan szállnak le ott, és — ami a fő dolog, —, hogyan szállnak újra fel és térnek vissza: Számításba vesszük majd az ő tapasztalataikat. — Nem óhajtunk versenyezni az embereit Holdra- küldésében, gondos előkészítés nélkül. Világos, hogy egy ilyen verseny nem járna haszonnal,, éppen ellenkezőleg, káros lenne, mert emberek pusztulásával járhatna. Viccként nálunk gyakran ezt mondják: „Akinek a Földön nem jó, repüljön a Holdba ...” Nekünk azonban a Földön sem rossz. Komolyra fordítva a szót: Az ember sikeres Hold-repüléséhez sok munkára, jó előkészületekre van szükség. Szimjcisek ísic'jf a provokációk Kubánál! Kubai újságírók kérdésére válaszolva Hruscsov a hurrikán sújtotta Kubának küldött szovjet segítségről beszélt és emlékeztetett arra, hogy a szovjet nép maga is nagy nehézségekkel küzdött meg az új élet felépítésében és jól tudja, hogy mi az őszinte baráti segítség. — Az új élet építése Kubában- az Egységes Szocialista Forradalmi Párt és Fidel Castro elvtárs vezetésével szintén nehéz körülmények .között folyik. Az Egyesült Államok agresszív körei fel akarják számolni a kubai nép vívmányait, s ezért beavatkoznak a köztársaság belügyeibe. Felforgató tevékenységet szerveznek és irányítanak a népi rend ellen, provokációkat hajtanak végre, összeesküvéseket szőnek és gazdasági agressziót követnek el Kuba ellen. Jóllehet, a Karib-tengerf válság elsimításának eredményeképpen megszűnt a Kuba-cllene.s katonai behatolás közvetlen veszélye, a Ka.rib-tengeren a helyrét mégsem normalizálódott. Megismétlődnek a kalóztáma- dósok a leubai terület ellen, a levegőből és a tengerből bombázzák és lövik a legfontosabb létesítményeket a szigeten. — A szovjet nép felhívással fordul tehát a világ népeihez, fokozott mértékben követeljék a forradalmi Kuba ellen irányuló imperialista provokációk megszüntetését, Követeljék, hogy az Egyesült Államok agresszív körei mondjanak le a szabadságszerető kubáf nép» elleni ellenséges cselekedetekről, mert különben nem lehet, szó a nemzetközi feszültség igazi enyhítéséről. — Úgy gondolom — mondotta nagy taps közepette HrusVáltozások a román kormányban A Román Népköztársaság Államtanácsa október 25-í ülésén több fontos határozatot hozott. A Ghcorghe Gheorghiu-Dej elnöklete alatt tartott ülés ratifikálta a légköri, világűrbeli és vízalatti atomfegyver-kísérletek eltiltására vonatkozó moszkvai szerződést. Az Államtanács ezután megvizsgálta a Minisztertanács tevékenységének megjavítására előterjesztett javaslatokat. Gheorglie Radulescu eddigi külkereskedelmi minisztert és Constantin Tuzu eddigi kohó- és gépipari minisztert a Minisztertanács alelnökeivé kinevezte. Ugyanakkor az ÁUamilő Un :e; u bb in: az, ya go $z gc irt i>u. E| ilt ti írl ísv uk 'o: 5s: ól’ íg >ss Itt rt t>e tti, Uk Wirttel Sy >os l?c sUr rie! ün teo iát tói *üt int hej té? csov —, hogy még találkozom önökkel a húszéves terv végén, vagyis 1980-ban. Biztosíthatom önöket, hogy pártunknak a Szovjetunió gazdasága fejlesztéséről szóló és a XXII. kongresszuson meghatározott programját határidő előtt teljesítjük! — Népünk tehát sikeresen építi a kommunizmust — hangsúlyozta Hruscsov, majd rámutatott arra, hogy- a szocialista gazdaság fejlesztése terén elért sikereivel Kuba egyre nagyobb vonzóerőt jelent a latin-amerikai országok számára. A világ reakciósainak semmiképpen sem sikerül megakadályozniuk a szocializmus erőinek növekedését, nem tudják fel tartóztatni a történelem kérlelhetetlen menetét. A kapitalista rendszer bukásra van ítélve, a szocializmus pedig diadalmaskodik. A magunk részéről mindent megteszünk, hogy a szocialista rendszer eredményesen fejlődjék és erősödjék és teljesítsük a kommunista építés nagyszerű programját Lehet, hogy válaszaimmal nem mindenkit elégítettem ki. Mindenesetre őszintén kifejtettem nézeteimet azokról s problémákról, amelyeket önök kérdéseikben érintettek. Köszönöm a figyelmüket! A szovjet kormányfő szavalt viharos, hosszantartó taps fogadta, a beszélgetés részvevői meleg hangon köszönetét mondtak Hruscsovnak. Az afrikai újságírók nevében Nya- vand kenyai, az ázsiai újságírók nevében Diksií nepáli, a latin-amerikai újságírók nevében Munoz kubai, az NDK újságíróinak nevében G. Kraus, a magyar újságírók nevében Siklósi Norbert, a Nemzetközi Újságíró Szervezet nevében pedig. M. Meissner mondott köszönetét. sál í>g; >ei Ua dé; fia fei »di tlé te Sy tei t'ó tál Ee, Kit Hite lis ÜO br a bt hírt &E I fe ic iu íi e a B; tanács elfogadta á Kohó- és Gépipari Minisztérium átszervezésére vonatkozó törvényerejű rendeletet, amelynek értelmében külön Kohóipart Minisztérium és külön Gépipari Minisztérium alakul. Kohóipart miniszterré Ion Marines- cut, gépipari miniszterré Ghe- orghe Radoit nevezrték ki. Az új külkereskedelmi- miniszter Victor lonescu lett. A Román Népköztársaság Államtanácsának egyéb hatá- i'ozatai közül kiemelkedik az a törvényerejű rendelet, amely-' nek értelmében va,lamennyi fegyvernemre kiterjesztik a kötelező katonai szolgálat két évre váló leszállítását. Több kérdés érkezett a nemzetközi kommunista mozgalomban mutatkozó nézeteltérésekre, továbbá a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság viszonyára vonatkozólag. — Mindenki előtt ismeretes — mondotta Hruscsov —, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban súlyos nézeteltérések jelentkeztek a Kínai Kommunista Párt és a többi testvérpárt között, s az utóbbi időben a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kapcsolatai nem alakultak normálisan. Nem a mi hibánkból alakultak így, de nagyon sajnáljuk, hogy így történt. E kérdéseket illetően nyilvánosságra kerüllek pártunk, a szovjet kormány, más marxista —leninista pártok dokumentumai, a Kínai Kommunista Párt, a Kínai Népköztársaság dokumentumai. Feltételezem, hogy az újságírók ismerik e doku men tu mókát. — Az volt a véleményünk, és nőst is az, hogy a szocialista >rszágokra, a kommunista és tiunkáspártokra nézve a lcg- 'sszerűbb volna, az összes szo- 'i allst a országok egységének, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítését izolgálná, ha megszűnne a vili a kommunista pártok között. — Pártunk és a többi mariista—leninista párt szilárdan iitart azon az elvi állásponton, írhelyet az 1957 és 1960-ban kiadott nyilatkozatok, a nemzet- íözi kommunista és munkás- nozgaloln e kollektive kidol- tozott program-dokumentumai 'eletettek le. A kínaj vezetők ízintén azt állítják, hogy e do- cumnetumok alapján állnak. — Ha ez így van, akkor nem lolna-e jobb abbahagyni, hogy izemben álljunk egymással? Vfég akkor is. ha vannak elté- •ések e nyilatkozatok egyes tértéinek felfogásában és értel- nezésében. Bízzuk az időre, löntse el az, melyik nézet a leghelyesebb. Azt hisszük, ehhez nincs szükség hosszú időre, az élet majd megmutatja a marxista—leninista álláspont hevességét. — A kommunista mozgalomban a szocialista országok között mutatkozó nézeteltérések kenegetik a kommunizmus ellenségeinek, a béke ellenségeinek haját. Ugyan miért szerezzük meg nekik ezt az élvezetet és keserítsük el a béke és a szocializmus barátait? — Lenini pártunk mindent megtett és a jövőben is meg fog tenni, a nézeteltérések megszüntetésére, hogy erősödjék a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom egysége a marxizmus—leninizmus alapján. Egy ecuadori újságíró kérdésében kifejtette, hogy szovjet írók műveiben az államapparátus bürokráciájának szigorú bírálatával találkozott. Feltette a kérdést, hogyan oldja meg az- állam és a kommunista párt ezt a problémát. Hruscsov válaszában részletesen kifejtette, hogy az új társadalomban, a szocializmus győzelme után is hosszú ideig — még a legforradalmibb munkásosztály körében is — maradnak burzsoú csökevé- nyek, amelyek közül a legsúlyosabbak közé tartozik a bü.- rokratizrnus, E baj ellen nem Elég adrpinisztr^tiy .intézkedésekkel harcolni, bár ilyenekre is szükség van. A bürokratizmust nem lehet börtönbe vetni. A bürokratizmus elleni harc célja elsősorban megszüntetni fi. bürokrata lelkivilágát. Adminisztratív eszközökkel, valamint a nevelés, a bírálat és az önbírálat eszközeivel egyaránt. a leghatározottabban küzdünk a bürokratizmus megszüntetéséért. E harcban felhasználjuk az irodalom és a sajtó éles fegyverét is.
