Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-27 / 252. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIX. évfolyam, 252. szám. Ára: 80 fillér Vasárnap, 1963. október 27. A reakció seii©l sem tudja feltartóztatni a tórténefiem kérlelhetetlen menetét Hrusesov válaszai a kiilföldi újságírók kérdéseire Foto: Szabados György tott mozgalma. Nem kétséges, hogy mindazok, akiknek be­cses a béke ügye — köztük a haladó újságíróik is —, még jobban egyesítik erőfeszítései­ket. A SzoTjeluníó elsőrendű jelentőséget tulajdonít a német kérdésnek Egy perui és egy kolumbiai lapszerkesztő a német béke­szerződés megkötése és a ber­lini kérdés megoldása érdeled­ben tervezett lépésekről kért felvilágosítást. Hruscsov válaszában kifej­tette, hogy a nyugatnémet kormány­körök tovább folytatják az ország fokozott militarizá- lására irányuló politikáju­kat. (Folytatás a 2. oldalon.) Az országgyűlés beiefezte munkáját Az országgyűlés ülését Vass Istvánná, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke; Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Ró­nai Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, valamint a kor­mány tagjai. Az ülésen intserpeUáciék hangzottak el, amelyekre az il­letékes minisztereit válaszol­tak. Az országgyűlés ezzel befe­jezd« munkáját. Az ülésszakot az elnöklő Vass Istvánná zár­ta be. A parkban Mától Érvényes az új téli MäTSUT-menetreetf Ma, október 27-én közleked­nek először a téli menetrend szerint a miskolci MÁVAUT autóbuszai. Milyen lényege­sebb változásokat rögzít az új menetrend, vannak-e új já­ratok, javult-e a távolsági közlekedés? Ezekre a kérdé­sekre kértünk választ a 3. AKÖV-nél, Körösi Ferdinand menetrendi előadótól. Megtudtuk: az új téli menet­rend nemcsak számos új járat indulását, s a közlekedésből eddig kieső falvak bekapcso­lását a rendszeres autóbusz­közlekedésbe tünteti feL ha­nem rögzíti a régi és a most életbe lépő új menetrend köz­ben történt változásokat is. — Melyek azok a közsé­gek, amelyekbe ezentúl rendszeres MÁVAUT-járat indul? — Tíz községet érint ez a változás; jó részükben eddig semmiféle közlekedés nem volt. Au tóbusz-járatot kap: Hernádpetri, Hemádvécse, Pusztaradvány, Novajidrány, Garadna, Abaujdevecser, Fü- zérkajata, Szentistvánbaksa, Csenyéte, Gagvapáti. — Hány új járat közleke­dik ezentúl? » — A megyei tanács közben­járására számos új diákjáratot Indítunk; ezeken kívül mint­egy kilencven új járatot tüntet fel a menetrend. — Milyen változások tör­téntek még? — Több helyen csökkentet­tük a menetidőt. Ahol kielé­gítő az utak állapota, ott gyor­sabban mehet az autóbusz, tehát csökken a menetidő! Szá­mos járatnál kulturáltabbá válik a közlekedés, új. na­gyobb autóbuszokra cseréltük Iá a régieket. Gfe (Foto; Sz. Gy.) Világ proletárjai, egyesüljetek? a fegyverkezési hajszál, mert 1 a nukleáris fegyverkezési ver- '] seny, az eddigi nukleáris kísér- ■ letek alapján sajnos tovább ío- lyi k. Ezenkívül a földalatti nukleáris robbantások révén folytatódik a nukleáris fegy­verek tökéletesítése. A fentiek­re azért mutattam rá, hogy a moszkvai szerződés jelentősé­gének értékelése ne vezessen a leszerelésért, a háború meg­akadályozásáért síkraszálló erők: morális és szellemi lesze­relésére. Az általános, teljes lesze­relés toll ahhoz, hogy meg­szüntessük a háborút, mint az államok közötti vitás kérdések megoldásúnak eszközét. Ä fő akadály az. hogy az imperialisták nem akarnak le­szerelni, félnek a leszereléstől. Ezért a leszerelési tárgyaláso­kon az imperialista hatalmak képviselői kiagyalt kérdések­kel hozakodnak elő, olyanok­kal, amelyekről maguk is tud­ják, hogy megoldhatatlanok. — Itt van például az idegen területeken állomásozó csapa­tok kivonásának kérdése. Az idevágó javaslat megvalósítá­sa természetesen nem jelent leszerelést, de jó kezdet lenne a leszerelési tárgyalásokhoz, egyéb kérdésekkel kapcsolatos megállapodásokhoz. Tárgyaló partnereink azonban még eh­hez sem hajlandók hozzájá­rulni. — Mindamellett a leszerelés megoldható feladat. Megoldásához mindazok fokozott- erőfe­szítéseire van szükség, akik e cél eléréséért küz­denek. A népeknek nyomást kell gya­koroltnak a leszerelést ellenző kormányokra — mondotta Hruscsov, majd megállapítot­ta: — Az utóbbi években mér­hetetlenül megnövekedett a népeknek a leszerelésért:, a nukleáris háború ellen indí­Ami a nemrég függetlenné vált, fiatal, -fejlődésben lévő országokat illeti, ott a fő feladat a teljes gazda­sági függetlenség kivívá­sa és a neokolonial ista tö­rekvések meghiúsítása. Ezeknek az országoknak a né­pei azért harcolnak, hogy meg­fosszák a volt gyarmatosítókat, kizsákmányolókat és kiszolgá­lóikat a termelési eszközöktől. Meg kell azonban fosztani őket a sajtó, a rádió és a televízió , terén gyakorolt uralmuktól js, s ekkor a sajtó ténylegesen -a dolgozó népet fogja ott is szol­gálni. A moszkvai részleges atom- csend-szerződés jelentőségére, a szovjet kormánynak a leszere­lési tárgyalások előmozdítása érdekében leendő lépéseire vo­natkozólag egy kameruni és egy nepáli lapszerkesztő, to­vábbá az NDK újságíróküldött­ségének tagjai és Siklósi Nor­bert, a Magyar Újságírók Szö­vetségének főtitkára részéről feltett kérdésekre válaszolva, Hruscsov kifejtette: — A moszkvai szerződés megkötése előmozdította a nemzetközi feszültség bizonyos fokú enyhülését. Mindamellett jó, ha helyesen értékeljük e nemzetközi egyezményt és nem túlozzuk el jelentőségét. A nukleáris fegyverkísér­letek részleges eltiltása még nem leszerelés, még csak nem is befolyásolja mozgalmának a szerepe, s mindez szokatlanul meg­gyorsítja az egész történel­mi fejlődést”. — A szocialista világrend- szernek, a nemzetközi munkás- mozgalomnak, a népek nemzeti felszabadító harcának erői ha­talmas forradalmi áradatban egyesülnek. Ez az áradat ingat­ja meg és rombolja le az impe­rialista világrendszert, határoz­za meg ma az emberiség társa­dalmi és politikai haladását — jelentette ki Hruscsov, majd a továbbiakban rámutatott, hogy a demokratikus újságírók kö­telessége méltóképpen elősegí­teni az emberiség társadalmi haladását, a békéért, s az ösz- szes gyarmati nép nemzeti fel­szabadulásáért folyó harcot. zoií. s a luggcuenscguKert harcoló ncpek számára, hogy meglegyen a saját sajtójuk, rádiójuk, televí­ziójuk, amelyek segítségével harcol­hatnak az imperializmus és a gyarmati rendszer ellen” —• mondotta. — A különböző irányzatokat követő újságírók is közös ál­láspontra helyezkedhetnek a békéért és a békés együttélés­ért, a leszerelésért, a vitás kér­dések békés megoldásáért foly­tatott harc kérdéseiben — álla­pította meg a továbbiakban a szovjet kormányfő, majd le­szögezte: — A kommunista és a bur- zsoá ideológia között harc folyik, amely tovább fog erősödni és szélesedni. Ezután Hruscsov öt prol>- léma köré csoportosítva vála­szolt az újságírók részéről fel­tett több mint ötven kérdésre. Az újságírók harmadik vi­lágtalálkozójának jelentőségé­re, valamint arra a kérdésre, hogy mi mozdíthatja elő a né­pek akaratát kifejezésre jut­tató szabad sajtó megteremté­sét, különösen a fejlődésben lévő országokban, Hruscsov részletesen ismertette a sajté­nak, mint az osztályharc esz­közének a tőkés országokban betöltött szerepét, rámutatott arra, mennyire a saját érde­kük szolgálatára használják fel a tőkés országok uralkodó osztályai a tömegeket befolyá­soló sajtót, rádiót és televíziót. „Ezért rendkívül fontos a dolgo­A lkom auras js isist és imrzsoá ideológiák Sast reá tovább erősödik Az atomiescmí-egreziuénj iné«*- nem leszerelés ivek a legélenjáróbb, a leg- haladottabb eszmét, a marxiz­mus—leninizniust képviselik. Meggyőződésünk, hogy ez a harc azoknak az erőknek a győzelmével végződik, ame­Mint már jelentettük, Hrus­csov szovjet kormányfő pén­teken a Kremlben beszélgetést folytatott a Szovjet Újságírók Szövetségének vendégeként Moszkvában tartózkodó több mint ötven afrikai, latin-ame­rikai, ázsiai és európai újság­íróval, valamint az újságírók harmadik világtalálkozóján részt vett küldöttségek Szov­jetunióba érkezett tagjaival. A beszélgetés kezdetén Hruscsov üdvözölte a megje­lenteket. Hangsúlyozta, hogy „olyan időszakban élünk, ami­kor a tudomány és a technika, a gazdasági élet és a kultúra rendkívül gyorsan fejlődik, egyre növekszik a szocia­lista világrendszernek, a munkásmozgalomnak és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom