Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-19 / 245. szám

BSaSAKMAG'S'ARORSZÄ© Péntek, 1963» október ti. jfVa«*naiiis8iB lemondott — lioeíi Home a% utóda Londonban hivatalosan kö­zölték, hogy Macmillan brit miniszterelnök benyújtotta le­mondását. amit Erzsébet ki­rálynő elfogadott. Ezzel egyide­jűleg leköszönt az angol kor­mány is. Pénteken Lord Home. a «kompromisszum embere” ja­vára dőlt el . Nagy-Britarmia újkori történetének , legádá­zabb személyi versengése. Pénteken . délután I-ord Ho­me, a Downing Street 10-ben, a miniszterelnökség épületé­ben megkezdte kormányalakí­tási tárgyalásait. Lttrd Sftstfe ételrajan Alexander Frederick Doug-j 1931-ben választották kén- las-Home, sorrendben a 14.\ viselővé Lord Douglas né- Lord Home, 1903. július 2-án i ven. 1951-ben atyja címét jel­született, főrendi családból. I véve, a főrendiház tagja lett Tito meghívta SCennedyt Jugoszláviába Joszip Broz Tito csütörtö­kön befejezte hivatalos wa­shingtoni látogatását. Este a Fehér Házban felkereste Ken nedyt. Tárgyalásaikról közös közleményt adtak ki, amely hangoztatja: a látogatás alkal­mat nyújtott az eszmecserére mind a nemzetközi helyzet, mind a két ország viszonyának egész sor kérdésében. Mint a közös közleményből kitűnik, a két államfő egyetér­tett abban, hogy a moszkvai részleges atomcsend-szerzödés fontos lépés volt a nemzetközi enyhülés útján. Arra a követ­keztetésre jutottak, hogy a há­ború veszélyét tovább lehet csökkenteni, a világbékét meg lehet szilárdítani, ha minden ország segédkezet nyújt ehhez. Tito elnök később újságírók­kal közölte, hogy meghívta Kennédyt Jugoszláviába.' Ken­nedy a meghívást elvben elfo­gadta, Tito csütörtökön este éjjeli Napirenden az összes nukleáris kísérleti robbantások betiltása Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága csütörtökön folytat­ta a nukleáris kísérleti robban­tások beszüntetéséről szóló vi­tát. E napirendi pont megvita­tása — írják a hírügynöksé­gek — a moszkvai atomcsend- szerzödés által teremtett ked­vező légkörben folyik.' Az ülé­sen felszólaló küldöttek han­goztatták, hogy a légkörben, a kozmikus térségben és a víz alatt végzett nukleáris robban­tások törvényen kívül helyezé­se után most a földalatti rob­bantások beszüntetésére kell a főfigyelmet fordítani. szállására, a Virginia állambe­li Williamsburgba repült. Pén­teken folytatta körutazását az Egyesült Államokban. Lord Home néven. Mint képviselőt, 1936-ban Chamberlain akkori lordkan­cellár, későbbi angol minisz­terelnök parlamenti titkárává nevezték ki. Ebben a minőség­ben elkísérte Chamberlaint Hitlerhez a müncheni találko­zóra. 1945-ben egy ideig kül­ügyminiszterhelyettes volt Churchill kormányában. 1951-ben Lord Home-ot a skót ügyekkel megbízott ál­lamminiszterré nevezték ki. Ezt a tisztséget 1955 áprilisáig töltötte be, amikoris Eden kor­mányában a nemzetközösségi kapcsolatok minisztere és a Egy mondatban ♦ <> kabinet tagja lett. I960 júliusá­ban Macmillan külügyminisz­terévé választotta. Annak ide­jén az angol sajtó és a képvi­selők többsége élénken tá­madta az „arcnélküli politi­kusnak” nevezett főrendi tag kinevezését, Erhard kormánynyitatkossala Erhard, az NSZK újonnan megválasztott kancellárja pén­teken ismertette a bonni par­lamentben a kormányának programját. Az új bonni kormányról szólva hangoztatta: kormánya a világpolitika olyan szakaszá­ban veszi át az ország ügyeinek intézését, amikor változások rejtőznek a kelet—nyugati vi­szonyban. A kormány aláírta az atomcsend-egyezményt és azt ratifikálás végett rövidesen a parlament elé terjeszti, de „nem ringatja magát abban a csalóka reményben”, hogy ez­zel az egyezménnyel már most döntően megváltozott a világ­politikai helyzet. A fenyegetés továbbra is fennáll — hangoz­tatta, hozzátette azonban: a kormánynak az a felfo­gása, hogy hasznosak le­hetnek a kapcsolatok és a megbeszélések az Egye­sült Államok és a Szovjet­unió között, s folytatni kell a tárgyalásokat annak megvizsgálására, vajon van-e lehetőség a feszült­ség csökkentésére. Erhard ezután azt hangoztat­ta, hogy a világban mutatkozó feszültség fő oka a német kér­dés megoldatlanságában rejlik. Kijelentette: kormánya semmi esetre sem hajlandó elfogadni olyan enyhülési lépést, amely a Német Demokrati­kus Köztársaság elismeré­séhez, vagy pedig akárcsak „nemzetközi felértékelésé­hez" vezetne szentesítené országunk ter­es mészetellenes kettéosztottsá- gát”. Külön kitért a szocialista or­szágokkal való viszony kérdé­sére. „A kormány nagy figyel­met szentel majd az NSZK és a kelet-európai államok közötti viszony további megjavításának. Hajlandó minden kelet-európai országgal együtt lépésről lé­pésre megvizsgálni, hogyan le­hetne mindkét részen megszün­tetni az előítéleteket és kihúz­ni a talajt a fennálló gondok és aggodalmak alól” — mon­dotta. A kormány kész arra is, hogy lehetőségei keretei között kiszélesítse a gazdasági csereforgalmat ezekkel az országokkal. Hasonlóképpen üdvözli a kor­mány a kulturális kapcsola­toknak azt a megerősítését, amely a keleti tömb egyes or­szágaival kapcsolatban már .kezd kibontakozni. Erhard hangsúlyozta, hogy a NATO továbbra is- alappillére a nyugatnémet politikának és a kormány tevékenyen támogat­ja a sokoldalú atomhaderő megteremtését. Gromiko hazautazott Moszkvába Gromiko szovjet külügymi­niszter, aki részt vett az ENSZ közgyűlésének 18. ülés­szakán, csütörtökön Név/ York­ból Moszkvába repült^ AZ SZKP Központi Bizottsá­ga 109 jelszót adott ki az októ­beri forradalom 46. évforduló­jára. AZ NDK-BAN tartózkodó Gagarin és felesége, valamint V. Tyereskova különvonattal az ország három körzetébe lá­togattak el pénteken. A SZOVJETUNIÓBAN pén­teken fellőtték a Kozmosz—20. jelzésű mesterséges holdat, amelyen tudományos műszere­ket helyeztek el, hogy segítsé­gükkel folytassák a világűrku­tatást a TASZSZ által 1962. március 16-án bejelentett prog­ramnak megfelelően. • KOMÁN—NYUGATNÉMET megállapodás jött létre, keres­kedelmi képviseletek cseréjére. HAZAÉRKEZETT pénteken Moszkvába az a szovjet katonai küldöttség, amely Malinovszkij marsall honvédelmi miniszter vezetésével látogatást tett Len­gyelországban. AZ ORVOSI Nobel-díiat az ausztráliai Sir John Carew Eceles, az angol Alan T l - 'zl Hod kins és Andrew Fielding Huxley nyerte el. Csekk vagy csők? Különböző olasz lapokhoz egymás után érkéznek olva­sóktól, köztük fiataloktól származó levelek, amelyek élénken tiltakoznak a Rita Pavonet „szünet nélkül és rikítóbbnál rikítóbban” nép­szerűsítő módszerek ellen. Az egészen fiatal, különben tényleg tehetséges táncdal- cnckcsnő, aki azzal kezdte pályáját, hegy első hang ver­senye után kijelentette: „a húsz éven felüliek pedig ta­karodjanak a pályáról” — nemrégiben Milánóban meg­alapította a ,,Grefí'á”-t. A „Greffa” ó-szárd szó és kö­rülbelül .annyit jelent, mint a „Maffia”, vagyis bosszúra szövetkező élet-halál szövet­séget. Rita kisasszony „Gref- fá”-ja az „öregek”, a „beér­kezettek” ellen irányul és mint azt egy levélíró, egy milánói tanár megállapította, ..arra irányul, hogy Rita Pa- vone minden vetílytársát le­hetetlenné tegye és hogy vé­gül is csak ó maradjon „be­érkezett”. A Rita Pavone körüli ízlés­telenségek nemrég érték el csúcspontjukat. Az „Oggi” című képes hetilap és más olasz lapok is közölték ugyanis a római fiatalem­ber részletes nyilatkozatát» amelyben az illető elmondot­ta, hogy megismerkedett Ri­tával, és a megismerkedés­től számított 24 perc múlva már meg is csókolta az éne­kesnőt. „Nagyon ctícs a pu­szija!” — szögezte le az ille­tő, ezzel nyilván gusztust csinálva a római, milánói, fi­renzei, bolognai, vagy eset­leg más világrészekben élű ifjaknak. Az „édes puszid­ra képes Pavone szemérme­sen hallgat az ügyről, nem tiltakozik a többmillió pél­dányban közölt indiszkréció ellen. S ezzel felkelti azt * gyanút, hogy a magát meg' esókoitnak hirdető fiatal­ember nem néhány puszit kapott, hanem inkább né­hány tízezer lírát a fárad ha­tat í an Rita fáradhatatlaj* impresszáriójától. Bár, s eí nem a mi véleményünk, ha­nem szintén egy olasz olva­sóé, Ritácska oly heveset) kedveli a reklámot, hogf még néhány tízezer puszit sem sajnálna további nép' serűsege érdekében... — A. MI less, hsa, esik s® hó ? A K&zÉisstaaági Vállaltié téli felkészüléséről Már szinte közhelynek szá­mít Miskolcról úgy beszélni: szemetes város. Bár vélemé­nyünk szerint az utóbbi évek­ben jelentős javulás mutatko­zott, az ilyesfajta vélemé­nyeknek, sajnos, sokszor még igazuk vari. Ám figyelembe kell vennünk az adottságokat is. A városba bevezető utakról a járművek, különösen az esős időszakban, rendkívül sok sa­rat hoznak be. Az építkezések­hez anyagot szállító autók is sokszor végigszórják az utat, rontják a város tisztaságát. S hibásak vagyunk nem egyszer mi, járókelők is. El kellett ezt mondani így, elöljáróban. Mert ha szemetes áz utca, legkönnyebb szidni áz „illetékest”, a Köztisztasági Vállalatot. Tekintsük mind­nyájan szívügyünknek váro­sunk tisztaságát, s ne csak be­széljünk róla! Különösen most, amikor közeledik a tél, s a vállalat tennivalói amúgy is megsokszorozódnak. Milyen intézkedéseket tet­tek, hogyan várják az első ha­vat — erről adott felvilágosí­tást Cimbalmos Attila, a Mis­kolci Köztisztasági Vállalat fő­mérnöke. Elegendő szóró-anyag és szerszám — A tavalyi rendkívül ke­mény tél elővigyázatosságra intett berniünket — mondta a főmérnök. — Éppen ezért már most olyan mennyiségű szóró­anyagot halmoztunk fel, amely felülmúlja tavalyi készletün­ket. Van elegendő szerszá­munk is a hóeltakarításhoz. 1— Milyen a vállalat gép­parkja? — Az előző évhez viszonyít­va gépellátásunk javult, ám korántsem kielégítő. Hóeséskor továbbra is szükségünk lesz alkalmi segédmunkásokra. Ka­pott a vállalat két utánfutó homokszóró gépet, s ugvan- csak két, nagy teljesítményű hóekét. ígéretet kaptunk to­vábbá, hogy még az év. vége előtt megérkezik egy szovjet hórákodó gép is Miskolcra. — Hogyan biztosítják a hó elszállítását? — Tavaly is jó kapcsolatunk volt a TEFU-val és az ÉPFU- val, tőlük kaptunk gépkocsit erre a célra. Az idén még fo­kozottabb mértékben kívánjuk igénybe venni e vállalatok se­gítségét. Uj telep létesült Diósgyőrött Köztudomású, hogy Miskolc szűk völgyben fekszik, s az építkezések során általában hosszában terjeszkedett. A Köztisztasági Vállalat központi irodája jelenleg a város „szí­A radióKaligatás tudományáról Népművelőkkel találkoztam néhány napja egyik pesti ke­rület művelődési otthonában. Az ismeretterjesztés néhány időszerű kérdéseiről beszélget­tünk. Egyszeresük váratlan he­vességgel arra szólította fel az egybegyűlteket valamelyik .gimnázium idős rajztanára, hogy mentsük meg a rádiót. „Csak nem üldözi valaki?” — kérdezte valaki tréfásan, A mi pedagógusunk csak erre várt. Tüstént készséggel ki­fejtette. hogy a tv rohamosan növő népszerűsége, a mind na­gyobb példányszámban meg­jelenő újságok, de még a könyvterjesztés sikerei is a rádiózástól hódítják el a töme­geket. Mi elgondolkodtunk az érve­lésen. Egyikünk-másíkunk haj­lott rá, hogy igazat adjon a tüzes igyekezettel előadott gondolatoknak. Talán magam is védelemre szorulónak gon­doltam volna a rádiót, há már másnap nem kerül kezembe a rádióelőfizetők számának ala­kulását ismertető legújabb sta­tisztika. Eszerint hazánkban száma. Ma már a vidéki váro­sokban 633 085, a falvakban pedig 1 157 335 készülék műkö­dik. Vagyis a rádió elterjedtsé­gében a vidék csaknem azon a színvonalon van, mint Buda­pest. nek élvezéséhez egy helyben kell ülni; a rádió még mindig a „technikai csoda“ varázsával és vonzásával hat ... Nagy dolog ez, s az ünnepi évfordulókon (hetven eszten­deje, hogy a rádiózás őse, a telefonhírmondó megkezdte hazánkban rendszeres adásait és az idén ünnepük az első magyarországi szórakoztató célú rádióadás 40. évfordulóját) nyilván méltató szavak dicsé­rik majd ezeket a tényeket. De mindezek ellenére felöt­lik az emberben a kérdés: mi­nek köszönheti a rádió, hogy neki nem árt a tv napjainkban annyit emlegetett konkurren- ciája? Benfentesnek tűnő embere-* két is faggattam a kérdésről. Többnyire olyan válaszokat adtak, amelyekre lris töpren­géssel magam is rájöttem volna. Nem tagadom, engem az utolsó érv és gondolat fogott meg leginkább. A hallgató akkor nyitja ki a rádiót, amikor ideje és kedve van hozzá. És akkor zárja el, amikor vagy az ideje, vagy a kedve, vagy mindkettő, elfő- szíré? gyott. kaphatnánk is ezekre a kérdé­sekre, rengeteg „miért” ma­radna . még a levegőben. Hi­szen kétségtelen, hogy van va­lamiféle kapcsolat az adásidő jó, vágj' rossz megválasztása és a hallgatóság között'. Bizo­nyos, hogy vannak érdeklődést keltő műsorcímek és olyanok, amelyek eleve „biztosítják”, hogy a kutya se hallgatja meg az adást. Még az előadó hang­színének is szerepe lehet ab­ban, hogy a hallgató végighall­gat-e egy előadást, vagy éppen a legfontosabb mondatoknál nérnítja el a készüléket. Miért mentem ilyen mesz­pasztaltam ugyanis, hogy so­kan nem ismerik még a rádió alapvető műsortípusait sem. Nem tudják, hogy egy-egy ösz- szefoglaló műsorcím milyen tartalmat takar. Nem egy olyan asszonnyal beszéltem már, aki gyermeknevelői gond­jai, problémái miatt panaszko­dott és nem tudta, hogy a rá­dió rendszeresen sugároz peda­gógiai tanácsokat, kaptam le­velet, amelyben fiatal, közigaz­gatási alkalmazott amiatt so­pánkodott, hogy lakóhelyén nincs kitől nyelvet tanulnia, de amint levélváltásunkból kitűnt, „eszébe sem jutott”, hogy a rá­diónak nyelvtanfolyama Is van. 1963. március 31-én 2,420.457 rádióelofizeío volt Ilyeneket: Vagyis I960 óta kereken 200 000-rel nőtt az előfizetők ... sok fiatal család most ke­rült abba a helyzetbe, hogy rádiót vásárolhasson; a rádió sokkal olcsóbb, mint a tv; a rádiózás nem köti le annyira az embert, mint a tv, amely­De mikor történik ez? Arra, hogy a társadalom mely réte­geinek mikor van ideje rádióz­ni, mégcsak lehet következ­tetni, egyből-másból. Mert te­szem azt, aratási időben dél­után félháromkor parasztok­nak szánt műsort sugározni — nyilvánvalóan szerkesztői os­tobaságra vallana. De ki tudja felmérni azt, hogy a majd két és félmillió készülék közül há­nyat kapcsolnak be, ha köny- nyűzene szól, hányat, ha is­meretterjesztő előadást ígér a műsor, hányat ha Szepesi György áll a mikrofonnál és há­nyat, ha Backhaus zongorázik? És föltehetnénk ugyanezeket a kérdéseket fordítva is: hány készüléket kapcsolnak ki, ha... Azért, mert szerintem most következik a magyar rádió fej­lődésének nehezebbik sza­kasza. Nagyon leegyszerűsítve, talán úgy lehetne megfogal­mazni e szakasz lényegét: a rádió már lényegében minden lakásba bejutott, most már meg kell tanítani a hallgatók zömét a rádió okos használatára De, ha .Valami módon választ Mondanom sem kell, „okos használaton” nem a ki- és be­kapcsolás, hangszűrés, vagy erősítés tudományát értem. Arra gondolok: ideje, hogy a — legtöbb családnál — ötletsze­rű rádióhallgatást a rádió nyúj­totta művelődési szórakozási lehetőségek tudatosabb kihasz­nálása váltsa fel. Magam is ta­Xgen, a rádiót most már job­ban meg kell ismernünk. S ez nemcsak a hallgatók felbuz­dulásán múlik. Sokat tehetne ennek érdekében, ha a napi- és hetilapok a mostaninál részle­tesebben ismertethetnék a rá­dióműsort. A rádió jelentőségé­hez képest elenyészően csekély nálunk a rádió esztétikai, agí- tációs, lélektani kérdéseinek irodalma. Ezen is változtatni kellene ahhoz, hogy a jóindula­tú, de fölösleges „védjük meg a rádiót” a konkurenciától kiál­tás helyett kimondhassuk azt a kevésbé ízgalnlas, de minden­képpen hasznosabb jelmonda­tot; „Ismerjük meg jobban mindennapjaink jó társát, a családunkat szórakoztató, tájé­koztató, nevelő rádiót!” vében” van. Ez megnehezíted te Diósgyőr, Lillafüred, Per* ces tisztántartását, s e műnk* irányítását is. Szükségessé vá!* tehát a közelmúltban a d* centralizálás. A vállalat eíP' telepet létesített Diósgyőrbe11 Innen irányítják majd az et»' lített peremhelyek köztisztasá' gi munkálatait. A vállald gépkocsiparkjának egy rész«’ is ott helyezték el, s a télT' szükséges szóróanyagot, is tárolják. Könnyebb és gyöf sabb lesz majd Diósgyőrött Perecesen és Lillán a hóéit3' karítás. mint tavaly. A Miskolci Köztisztaság Vállalat kidolgozott téli felk* szülési terve számol a lehet* ségelckel s feljogosít bennöÉ két arra, hogy bízzunk: beálltával Miskolcon nem lés1 fennakadás a közlekedésbe)1 s tiszta lesz a város. Gy. B. Szakiskolai bérleti hangversenyek A Bartók Béla Zeneműit szett Szakiskola hangverseny terme Miskolc zenei életéit egyik leglátogatottabb helVf Ebben a szép és reprezentál koncertteremben a fiiban^ niai kamaraesteken kívül ^ hetöség nyílik a szakiskola ff. vész-tanárainak szereplését és arra, hogy a növendék1' hangversenydobogókon szám11: janak be eredményeikről, á lődésükről. Ezeket a. koncerteket a ZejK művészeti Szakiskola szá munkaközössége rendezi, művész-tanárok közül elsőn1, Papp Zoltán zongoraművés‘ hallhatjuk olctóber 21-én, ff. . 7 órákor. Majd ezt követiJé. I rendben Bénító Zoltán, Bőét, Ferenc, Gombás Ferenc, Vírt I Endre, Berényi István, Röjjjj I nyi János, Hagy István, \ Károly, Pados Jenő és t7^. i István koncertje. Sor kef l még a zongora-, hegedű-, J. f fúvó-, rézfúvó-, ütő-, gordofká ‘ ének-tanszak növendékei**• I szereplésére, valamint kam*1”, t együttesek, a miskolci ' Béla Zeneművészeti Szakist ( J női kárának és zenekarának’, f Szaktanárképzőnek, valaf* a gyakorló iskolának han&f j senyére. Reméljük, hogy a zeneffy { refő közönség és a növeride?^ , szülei közül minél többen ^ ; gatják majd a koncerteket, ^ J szén a pódium segítségével t hét leginkább lemérni a *a\j f mettséget és az eredméf?, ( haladást. (Bérletek a 17 ; certre 50, 60 és 70 forintos á j | a Zeneművészeti Szakis irodájában válthatók.) i Barta Pétét szakiskolai td1^ Bajor Nagy Ernő S

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom