Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-19 / 245. szám

Szombat, 1063. október 19. BSZAKiHAGYARORSZAG S' ÜSS Bors^dnédasdS reflexiók Száz év! — a történelem­könyvekben mindössze néhány sűrűn írt; oldal. Egy gyár lété­ben viszont nagy idő. Munkás­hétköznapok eredményei és gond,iái, sorsfordulók, meg­annyi kisebb-nagyobb esemény teszi gazdaggá* érdekessé az ilyen szűkebbkörű históriákat. S amikor jubileumra készü­lünk — ne csak a régi időkre emlékeztető sárgult lapokat nézegessük, hanem a frissen írott oldalakra is vessünk egy pillantást. © Szürke fénymásolatok hever­itek az íróasztalon. Szokatlan­nak tűnnek a furcsán megfo­galmazott mondatok, a cikor- öyás megszólítások. Grófok, bárók s a régi rend urainak Reveit olvasom a száz eszten­dővel ezelőtt készült okmány fotókópiájából. Afféle „kereszt- levele” ez a gyárnak, melyet akkor úgy hívtak: Rimamu- zányvölgyi Vasmű RT — most azt mondjuk: Borsodnádasdi Lemezgyár. Az alapító közgyűlés jegyző- könyvi kivonatának olvasása közben egy pillanatra feleleve­nedik hz akkori helyzet. Az idegen érdekele kiszolgálása, a Profithajhászás fékeveszettsége a az olcsó munkaerő „tudomá­nyos” kihasználása. Ügy nagy- iából ilyen alaptételek szem alőtt tartásával ült össze az a Plénum, amely gyárat emelt a horsodnádasdi hegyek között. a IV. negyedévi mennyiségi tervek teljesítésén kívül a jobb, minőségért, a selejt csökkenté­séért fáradoznak. @ — Higgye el, a bizalom és a felelősségérzet az alapja ered­ményeinknek. A gyár vezetői mindent megtárgyalnak az üze­mek dolgozóival. Együtt terve­zünk, s az elgondolásokat is közösen hajtjuk végre. Nálunk aligha beszélnek önös érdekek­ről, sokkal inkább a közösség előrehaladásáról. Aki tud, az segít a másikon —- mondta Gyárfás elvtárs. Azután egy példa következett. Az anyagelőkészítésnél em­berhiány volt. A hidegüzemben az igazgató elmondta ezt Érsek Józsefnek és munkatársainak, akilc azonnal segítettek. Ivoós Bálint KISZ-brigádja vállalta, hogy 20 napig segít a bajba­jutott üzemnek, s addig a töb­biek úgy „húznak”, hogy azért a hidegüzem is teljesítse fel­adatát. Borsodnádasdról csaknem 500 megrendelő várja a finom­lemezt. ötszáz gyár, vállalat munkája kapcsolódik az ő helytállásukhoz.. „ m A Ids községben apáról fiúra száll a lemezhengerlés mester­sége. Valóságos tradíciója van a szakmának a nádasdi hegyek között. S ha valaki évtizedekig tartó becsületes munka után nyugdíjba megy, nem fordít hátat a forró levegőjű üzem­nek. A nyugdíjasok tanácsa az idén is sokat segített a gyár­nak. Ócskavasat gyűjtöttek, karbantartásnál dolgoztak, most pedig a szilvásváradi víz­tároló tisztításánál segédkez­nek. Igaz, a gyár vezetői sem feledkeznek meg róluk. A Galyatetőn lévő üdülőben, Szilvásváradon s a Balaton partján állandó helyűit van az egykori lemezhengerlőknek. A műszaki klubban pedig külön szobában tárgyalják meg a világ sorát — s a legközelebbi tennivalókat. A fatetős épületek aljában tüzesen sistergő lemezt gyűr­nek a fényes, sebesen forgó hengerek. A kemencéből láng­nyelvek csapnak ki. A beszű­rődő napsugár kékes függö­nyöket húz a füstből. Az em­berek arcán néha végig gurul egy-egy verejtékcsepp. A gyárból pedig, mint va­lami kiapadhatatlan folyam; ömlik a lemez — immár száz KünyvalaKban jelennek meg Hruscsov legutóbbi mezőgazdasági vonatkozású beszédei Hruscsov ez év szeptember végén dél-oroszországi és dél­ukrajnai útján mondott beszé­deit lefordították magyarra az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ munkatársai. A kiad­vány több olyan mezőgazda- sági vonatkozású beszédet, va­lamint tudományos és terme­lési tanácskozási anyagot tar­talmaz, amelyek Magyarorszá­gon eddig ismeretlenek vol­tak. A könyv mintegy százöt­ven oldal terjedelemben októ­ber végén jelenik meg az inté­zet agrárpolitikai kiadványso­rozatában Korszerű termelési módszerek bevezetése — a szovjet mezőgazdaság sikerei­nek alapja címmel.-----o----­E mlékkiállítás József Attila szülőházában A Budapest IX. kerület, Gát utca 3. számú épületet, József Attila szülőházát, a tanács ház­kezelési igazgatóságának dol­gozói — nagyrészt társadalmi munkáiban — rendbehozták. A szoba-konyhás lakásban állan­dó jellegű emlékkiállítást ren­deznek be. esztendeje. Panlovits Ágoston Túl a munka nehezén © — A háborús éveli .,virágzó” ipari termelése idején egy esz­tendő alatt 20—25 ezer tonna finomlemez került Iá a gyár­ból. Ma 80 ezer tonnát terme­lünk, a régi, elavult berende­lésekkel — mondja Gyárfás János, a lemezgyár igazgatója. Aztán végigjárom a füstös, Csúfolt hengerdét, a zajos ki­készítőt, meg a készáru raktá­rakat, s arra gondolok: nagyon ráférne erre az öreg gyárra egy filapos rekonstrukció. Hiszen itt minden a régi időkre emlé­keztet, csak az emberek, az itt dolgozó munkáskollektíva az, jamely gondolkodásmódjában fes cselekedeteiben egyaránt új. © , A századik év eredményeiről gondjairól beszélgettünk gyárfás elvtárssal, s közben gondolok, mily nehéz helyzetben voltak év elején a borsod nädasdiak. És most, a harmadik negyedév végén Printe minden tervmutatójukat Ifájcsiielték. A hengerelt kész- 5P'u termelés, az elektroöntecs ** a hengerműi termelés évi 'halmazában” is 100 százalék fölött van. A kiszállításokkal 88 lói állnak. Egy másik vi- ^°nyszám arról tanúskodik, yOgy lényegesen csökkent az igazolatlan kimaradások és a Jelesetek száma is. Egyetlen pontja van ennek az adat- 'Jl^maznak: egy kicsit emelke- öctt a selejt. Éppen ezért most X mezőkövesdi járás vezetői mondhatni, szinte egy időben a szerencsi járás vezetőivel, örömmel közölhették a felsőbb szervekkel, s az egész közvéle­ménnyel. hogy a hét elején, október közepén teljesítették, amit várt, leért tőlük az ország; elvetették a kenyérgabonát Területükhöz, erejükhöz, fel- készültségükhöz mérten be­csülettel kivették részüket e fontos munkából. Természete­sen e munka nem szünetel még ma sem. Vetnek még a szerencsi járásban is, a mező­kövesdiben is. Azonban az a mag. amely ma és a következő néhány nap alatt még a földbe hull, már terven felüli. S erre, hogy október közepén az ag­rotechnikai követelményeknek megfelelően, s ilyen mennyi­ségben földbe kerüljön a ve­tőmag, még nem volt példa soha az elmúlt évek, évtizedek során. Dr. Bucskó Mihály elvtárs­sal, a Mezőkövesdi Járási Ta­nács végrehajtó bizottságának elnökével beszélgettünk e nagyszerű munkáról. — Délelőtt leint jártam a ha­tárban és megállított egy het­ven esztendős, immár nyugdí­jas szövetkezeti tag, egykori jó gazda. Az egyik, már kikelt vetést szemlélte. A következő­ket mondotta: , „Hetven éves vagyok, de erre, itt, nálunk még nem volt példa. Milyen termés lesz itt ha az időjárás is segít?!”... Régen nem esett ilyen jól elismerő szó, mint ez. S jogos az öröm. jogos az elégedettség. Hiszen a zöldellő vetésben, a szépen eldolgozott, duzzadó magok milliárdjait takaró és érlelő földtáblák ezer és ezer holdjaiban ott van a termelőszövetkezetek, a traktorosok munkáján kívül a járás vezetőinek eredményes munkája, is. Biztosítani a felté­teleket (vetőmagot, gépet), át­csoportosítani az erőt egyik helyről a másikra, ha szükség volt. rá, gondoskodni arról, hogy mindenütt legyen elegen­dő üzemanyag, alkatrész, ha elromlott a gép. Ezt mind­mind ők vállalták magukra és oldottak meg sikeresen. Ezért is mondja találóan a végrehaj­tó bizottság elnöke; — Jó iskola, jó próbatétel, amolyan igazán gyümölcsöző „továbbképzés” volt ez a né­hány hét a mi számunkra, az egész apparátus számára. — Mert nem ment mindez simán. Érthetően minden ter­melőszövetkezet ragaszkodott a géphez, a minél több géphez. S bizony fájlalták, ha elkértünk tőlük egyet-ket­tői; olyan helyekre, ahol még sok a tennivaló. De végül megértették. Annyira megér­tették, hogy ma számos trak­tor és számos munkagép az északi járásokban, az Őzd, Putnok környéki tss-ekben dolgozik, hogy néhány napon belül ott is letudják a vetés gondját. Azután az is új vonás volt a szakemberek munkájá­ban. hogy mindenkor és min­denütt szinte nagyítóüveggel vizsgálták a munka minőségét. Az öröm, az elégedettség ter­mészetesen nem jelent egyben pihenést is. Tennivaló akad még jócskán a mezőkövesdi járás területén is. Talán a ve­tés miatt, talán azért, mert igen jó a kukorica- és a nap­raforgótermés, a betakarítás­hoz szükséges gépek,.kombáj­nok száma viszont; kevés, né­mi lemaradás van a tervezett ütemhez viszonyítva a betaka­rításban. Azután folytatni, gyorsítani kell a mélyszántást. Ezért a járás vezetői, a szak­emberek most. valamennyien ez ügyben fáradoznak. Néhány napon belül szeret­nénk letudni a betakarítás gondját is, hogy nyugodtan szánthassa­nak a gépek. Hiszen nemcsak a kenyérgabona az egyedüli fontos dolog. Viszont a kapá­sok és a takarmány termésho­zamát csak úgy növelhetjük a kívánalmaknak megfelelően, ha már most-, az ősz folyamán megadjuk a talajnak, amit megkíván. Elsősorban az idő­ben és jó minőségben vég­zett mélyszántást. Barcsa Sándor Bokrosi felugrik a gőzösre, előre fut, a motoros utána. Felsőzsolcán a motoros veze­tője kiszól: — Köszönöm! Ha nem szól­nak, befúlunk. Robog a vonat... Az alsózsolcai Uj Élet Tsz, hogy egy Ids pénzt csináljon (a tagoknak minden hónapban előleg kell) hozzáfogott a ka­vicstermeléshez. No, de hát ehhez kocsi kell, s az állomás dolgozóinak jóindulata ezt nem pótolja. A szövetkezetiek felkeresik Orosz Pál raktárost, csinálni kellene valamit, mert jön a kötbér. — Ezen segíthetünk — mondja a raktáros —, vasár­nap tudunk kocsit adni. Be­szél. magyaráz. Igaz, vasárna­pi munkára nem szívesen je­lentkeznek az emberek, de hát más megoldás nincs. A szövet­kezetiek összedugják fejüket, kisütnek egy ügyes bérezési formát, s vasárnap hajnalban a lapátosok meg is jelennek. Orosz „csak úgy”, szolgálaton kívül benéz, tanácsokat ad, in­tézi az adminisztratív dolgo­kat És a tsz megmenekül a kötbértől. Az állomás egyébként igen jól szervezi a vasárnapi szál­lítást. Komplex brigádokat hoztak létre a vállalatok és az állomás illetékes dolgozóiból. E brigádok működése nyomán rémekül össze tudják hangol­ni a szállíttatok és a vasút munkáját. Egy időben ugyan az Épülelelemgyárban voltaic döccenők, de hát ez a gond is megoldódott. A gyár darukat kapott, s így könnyebben megy a rakodás. Kedden reggel a forgalmi szolgálattevő. Bokro­si, örömmel közölte Orosszal: — Az épületelemgyáriak1 re­kordot értek el! Hajnali négy­kor leüldtük a kocsikat, s két óra múlva meg is pakoltak. Robog a vonat... í Pár évvel ezelőtt a felsőzsol- cai állomáson sok volt a hiba, a gond. Baj volt az emberek­kel (volt eset. amikor ittasan álltak szolgálatba), baj volt a szervezéssel, s az emberek együttműködésével. Van, aki a változást azzal magyarázza, hogy Szilárdi Balázs állomás- főnök személyében három éve olyan vezetőt kaptak, akiben remek szervezőkészség van, aki tud bánni az emberekkel. Ebben sok az igazság. Az ál- lomásfőnök viszont azt mond* QexiiizeteJk Értékes program Lapunk tegnapi, október 18-i számában interjút kö­zöltünk a Szakszervezetek Borsod megyei Művelődési Házának programjáról, kife­jezve azt a reményünket, hogy a szép, impozáns ott­hont a most kezdődött nép­művelési évadban sikerül jó tartalommal megtölteni, és a munka eredményes lesz. A sokrétű program meg­valósulását nyolcszáznál több állandó aktíván, egy sor szakmai csoportvezetőn és oktatón kívül a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa is nagymértékben támogatja, hiszen a művelődési ház programja igen széles dolgo­zó tömegek nevelését, nemes szórakoztatását szolgálja, te­vékenysége égjük összetevője annak az országot átfogó mozgalomnak, amelynek cél­ja a szocializmus eszméit győzelemre juttatni a dolgo­zók tudatában, erkölcsében és a tudomány, a művészet, az irodalom minden ágaza­tában, és amit úgy nevezünk, hogy szocialista kultúrforra- dalom. Mik a program legfőbb cél­kitűzései? Növelni a rendez, vények eszmei—ideológiai hatásfokát, emelni a dolgo­zók általános műveltségét szakmai, műszaki képzettsé­gének színvonalát, segíteni a szakszervezet; aktivisták politikai, szakmai fejlődését, ami pedig a jobb tömegszer­vezeti nevelő munkában gyü­mölcsözik majd. Igen fontos célkitűzésül: a művelődési ház környékén (és ezen sok­sok kilométeres sugarú kör értendő) élő lakosság neve­lése, kulturális igényeinek magasfokú kielégítése, a művelődési intézménnyel nem rendelkező munkahelyek dolgozói, elsősorban fiatal­jai számára a kulturális ne­velés és színvonalas szóra­koztatás biztosítása, és vé­gül, ami nélkül mindez nem mehet: széles tömegbázis, állandó törzsközönség kiépí­tése. A szakszervezetek kulturá­lis nevelő feladatai közé tar­tozik mindez, és helyes len­ne, ha a megye területén le­vő más szakszervezeti műve­lődési házak és otthonok (mintegy negyvennel számo­lunk). lehetőségeiken belül, hasonló programokat dolgoz­nának ki és valósítanának meg, a Szakszervezetek Me. gyei Tanácsának kultúr- bizottsága pedig mind több és mind sokoldalúbb segítsé­get adna e programok meg­valósítás ához. 0>) Vigyázzatok emberek! Fék csikóidul. Ijedtszemü emberek néznek a felzakla­tott gépkocsivezetőre, s a sá­padt arcú emberre, akinek szánté ruháját érintve állt meg az autó, s életét elsősor­ban a gépkocsivezető lélek­jelenlétének köszönheti. Má­sik esetben pedig hatalmas dörrenés hallatszott, egy gépkocsi, s <?gy motorkerék­pár szaladt össze. Sajnos, mindennaposak ezek az esetek, s ha az alap­vető okokat keressük, első helyen az ittasság áll. Az al- koholgőz, amely elvakítja az embereket, feloldja felelős­ségérzetüket, igen sok áldo­zatot követel napjainkban is a közutakon. A Borsod me­ad rendőrkapitányságtól kapott legutóbbi értesülése­ink szerint például ebben az esztendőben csaknem 700 baleset volt megyénk közút­jain, s ennek nagy részét it­tas gépkocsi-, motorkerék­pár- és vontatóvezetők okoz­ták. S ami a legszomorúbb. egy esztendő alatt 24,5 száza­lékkal emelkedett a közúti balesetek száma. Az idén be­következett 47 halálos bal­eset pedig azt jelenti, hogy a halálos végű balesetek szá­ma több mint 23 százalékkal haladja meg a tavalyi adatot. Ugyancsak sok balesetnek lett a forrása az elsőbbségi jog meg nem adása és a gyalogosok felelőtlensége. A közlekedésrendészeti alosz­tály minden fáradozása elle­nére növekvő tendenciát mu­tatnak az imént említett okokkal összefüggő balesetek is. Vannak emberek, akik azt mondják: a balesetek száma törvényszerűen növekszik a járművek számának emelke­désével. Nem szabad bele­nyugodni ebbe a téves fel­fogásba, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a baleseteknek mintegy 90—95 százaléka emberek hibájából történt és nem műszaki vágy más okok miatt. Ebből az is nagv tanulság: fegyelmezet­ten közlekedő emberek meg­előzhetik a baleseteket. Csak nem szabad összetéveszteni a közutakat a versenypályák­kal. Vigyázni kell önmagunk és embertársaink testi épségére, életére. — pá — Bővítik a televízió ifjúsági és gyermekműsorait A Magyar Televízió ifjúsági- és gyermekműsorai a jövőben még színesebbek és érdekeseb­bek teszitek. Felfrissítik a már kedvelt sorozatokat, így pél- * dóul a .,Száz kérdés — száz fa­ja; igen jő a vasutasgárda. Nagy részük — mondja —, mint például Muharos József, Szanyi József, Csorba Barna és Tóth Sándor vérbeli vasu­tas. A legtöbb ember há­rom-négyfajta vizsgával ren­delkezik. Itt van például Pet- ró Pálné tartalékos, áld ha kell, kocsiíró, ha kéll, forgal­mi szolgálattevő. A felsőzsolcaiak munkája most igen nehéz. Naponta 140 —100 vonat halad itt "át. Ezen­kívül Miskolc segítésére 4—5 kocsit „megrendeznek”. Ez el­sősorban a tolatószemély 4et ér­deme. És most az állomás csak „félkarú”. Nagy átépítési mun­kát végeznek, korszerűsítik az állomást, új automatikus biz­tosító berendezést építenek, s készülnek a vonal villamosí­tására. AZ ŐSZ KÜLÖNÖSEN erős. Minden embert erősen igénybe vész. És ha valaki megbeteg­szik? Akinél: nem érkezik meg a váltótársa, tovább dolgozik, 12 helyett esetenként 24 órát húz le. Nem számolt vele? Nem hozott elég ennivalót? A főnök azt mondja, ha neki jut ebéd, jut egy emberrel több­nek is. És robog, robog a vonat... (Csorba) lelet”, a „Zenekedvelő gyerekek klubja” című adásokat. Foly­tatják a „Kukkantó” című mű­sort. Több új sorozatot indítot­tak, illetve indítanak az isko­lák számára. „Szóval, tollal” címmel havonta egyszer Lö- rincze Lajos nyelvművelési tanácsokat ad az ifjúságnak. A „Műsorkalauz” a szabadidő he­lyes felhasználásához nyújt majd útmutatást. Az „úttörő expedíció a jövőbe” című soro­zat az Úttörő Szövetség , ‘kép­szerű nyomolvasó mozg. riá- hoz kapcsolódik. Az iskolás és az úttörő kór­osztály számára is több érde­kes műsort sugároznak: a „Jó­kai hősei a nagyvilágban” ciné irodalmi vetélkedőt, az Üttcvö­híradót és a havonta jelentkező ..palettát”. Ebben a. negyedéi­ben rendezik a sikeres nyári ..Tábortűz” rejtvénysoroztt döntőjét is. Az ifjúsági műsorok közű érdekesnek ígérkezik az újra meginduló „Nyílt tárgyalás” című sorozat. Ebben a negyed­évben ' a fiatal diplomások helyzetéről a televízió képer­nyőjén vitatkoznak majd az érdekeltek. Folytatják a nép­szerű „Ifjúsági filmklub” vi­táit is. A kővetkező hetekben két alkalommal tánc- és illem- tanítási műsort is sugároznak a serdülőkorúaknak. Bizonyára örömmel fogadják majd a televízió legfiatalabb nézői a holland származású szovjet iró, Gabbe „Mesterek városa” című meséiéből ké­szült tv-játékot, amelyet kará­csonykor mutat be a Magytr Televízió. Vasutasok Miskolc „előcsarnokában" A kocsi író, Gulyás Istvánná nyakig „úszik” a munkában. De bárhogy is erőlködik, nem készül el időre. És ha öt percet késik, a teller csak 4—5 óra múlva indulhat Miskolc felé. A személypénztórosnak. Kere­pesi Istvánnénak hivatalosan semmi köze az ügyhöz. Van egy kis szabad ideje, s ezt mondja Gulyásnér.ak. — Majd én kiválogatom a számadást. M untaihoz lát. És félóra múlva a tehervonat útnak in­dul. Robog a vonat... A DÜHÖNGŐ TÉL hőtorla­szokkal zárja el az utat A tárta lókmozdony időnként ki- kirohan, széttolja a novel:vő hóbuckákat, megtiporja az utat. Közeleg a kassai gyors. A mozdony Ongáig megy elé­be. Bokrosi Mihály, a párttit­kár, aki szintén a mozdonyon van, odamegy a motorvonat vezetőjéhez. — Vigyázzon — mondja ne­ki —, amott van egy szakasz, mi megtiportuk, de csak úgy jutunk át rajta, ha jól nekisza­ladunk. .{\ I kOBOG a VONAT... H személyvonat tompa, 5f jL^sszehangzó dübörgéssel ro- !Í á*? az éjszakában. A moz- st ügyvezető, s a fűtő szemét fí ijesztgetve figyel előre. A ft (, fofség, az őszi köd ráfekszik if jjg-^Pnatra, az átláthatatlan 4 elnyeli a mozdony rí g. rektorainak fénysugarait. A 4 ^taber és a kivilágított ko­si* BeitaT bóbiskoló utasai nem is b+tí , .bogy Felsőzsolcán négy, ’■t Jcocs* zárja el az tf állomáson egy váltóőr — bak? bajos — kicsit fázósan . háta? a sin°k mellett. Valami o K-a? . • Rézzé meg üres-e a lf. -^ar- Szinte megdermed az ' í felsötétlő tömeg láttán, |í a legközelebbi te­li Vén ?r®alm,í szolgálattevőn is t a rémület, de már in­°'j e<áil: is. A szemafor tilosra ri tn^„a Mozdony fújtatva torpan C bírtakís az állomáson a Wivrmi m°zdony rohan, hogy zoldr?1 a négy kocsit. Aztán jj uj,,.. e Vlllan a szemafor „sze­***»& a vonat..;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom