Észak-Magyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-01 / 204. szám
6 KSZAKMAGYARORSSÄO Vasárnap, 1963. szeptember 1. Lea. í: í í ES ENG A FÖLD MÉHE, mintha valami ** óriás szív dobogna benne. Csattog a kaparó, berreg a meghajtó motor, s néha megreccsen egy-egy ácsolat a ránehezedő hegyek súlyától. A karbidlámpák gyér fénye valószínűtlen árnyakat rajzol a. szénfalra, amely némán tűri, hogy szétszaggassa évezredes nyugalmát a gép és a dinamit. Úrrá legyen makacsságán az ember — a bányász. Bányász..., szén... Ma valahogy ünnepélyesebben csengnek e szavak. Rájuk gondolunk, s megjelennek előttünk a kobakos fejű, jellegzetes öllözékű munkások, kiknek kétkezi munkája nyomán fog tüzet a kohók és az erőművek gyomra, szakad ki magányából a szén, a hő, az érc és sokfajta ásvány. | MMAR HAGYOMÁNY, hogy bányá■ szokat köszöntünk szeptember első vasárnapján. Tradíció, hogy megünnepeljük a föld méhének derék hadát. S ők, kik esztendőkön át oly becsülettel, oly lelkiismeretes, odaadó, jó munkával oltalmazzák a bányász szó tisztaságát, ma ünnepi ruhát öltenek, s vigadnak családjukkal, munkatársaikkal. Aztán holnap ismét jó szerencsét kívánva leszállnak a tárnák mélyébe, hol éppoly tisztán ragyog a fekete gyémánt, mint idefenn a szó: bányász. „Motorizált66 tanulókör Egy Kis négyszemélyes sze- Gusztáv, — a berentei bánya mélykocsi fut surrogó gumik- technikusa — mosolya elárulja, kai az emeletes bányászházak egész másról van szó. között kanyargó műúton. A ko- — Borsodból — mondja BíAz összejövetelt megkönnyíti, hogy Papp Géza, a szelesakna technikusa 3 éve kocsitulajdonos. Ö Sajókazáról jön, útközben itt a Békevárosban felvette barátját Micskei Bálintot, a Harica bánya technikusát. Kettőjüket több mint évtizedes barátság fűzi össze, együtt tanultak Tatabányán, együtt ismerték meg a bányászélet örömeit, nehézségeit, A barátságot Borsodba kerülésük után is erősítgetik. Bíróval a felsőfokú technikum révén ismerkedtek össze. És jó, hogy van ez a kocsi (igaz Bírónak is van) mert az utazgatás nemcsak szórakozást, hanem inkább, a tanulást segíti. Az interjú röpke ideig tart, a „nagy diákok” már rohannak is Bíró emeleti lakásába. Rövid készülődés után számukra egyidőre megszűnik a külső világ, elmerülnek a matematika „ismeretlen” világában. Új ott hóm Ormosbányán a VI-os aikrna közelében kissé elrejtett, ideális környezetben, szőlővel, gyümölcsössel körülölelt ház vonja magára a figyelmet. A ház, amelyet az Edelényi Vegyesipari Ktsz készített, már készen áll, s a boldog tulajdonos, Tollmájer József most fejezi be a terasz készítését. A háromszoba téli-nyárikonyhás lakás belső építésében van egy érdekesség. Az alagsorban levő nyárikonyhába a fenti télikonyhából egy „rejtett” lépcsőn is be lehet jutni. Tollmájer a lakás tervét néhány évvel ezelőtt—feltételezhetően a Jókai-regények hatására — a' szegedi csillagbörtönben álmodta meg. Börtönbe kerüléséről így beszél. — ötvenhatban . megzavarodtam. .. Bűnt követtem el... 6 Mussak után Éjszakás volt a vasas fronton. Hosszúnak tűnt a sikta, mert a kísérleti jelleggel üzemelő korszerű biztosító elemekkel még csak most barát- kozgatnak az alberttelepiek. Soltész István és szocialista rhunkabrigádja ugyanis azt a feladatot kapta: építsenek be acéltámokat a 60 méter hosz- szú, 24-es alapvágatból nyíló frontba. Erről beszélgetünk most otthon a szűkebb családi körben. — Nem fogadtuk előítélettel az acéltámokat. összedugta a — Na jól van akkor, beszéljünk arról... S a következő percekben már arról folyt a társalgás, hogy Marika után nemsokára Pistike, a kisebb gyermek is iskolába megy, s milyen jó lesz, ha már ő is megtanulja az írás és olvasás mesterségét. Meg, hogy milyen jól bevált az a Lehel hűtőszekrény, amelyet éppen a napokban vásároltak Edelényben, és milyen finom volt a kirántott gomba, melyet „Apuka” szedett a környező erdőkben. S a napoknagy dolog ez egy ilyen ember számára ez a szó, ez a valóság: teljes jogú állampolgár. A család? Három lány Mária, Anna, Gizella még élvezi a nyári szünetet -Pár óra még s a lányfejek engedelmesen hajolnak az iskolapadok fölé. És az új lakásban a tanulás is könnyebb lesz. A hopponmaradottak A négy jóbarát — Oláh János, Huszár István, Aleva József, Gábor József — a két nagymotoron hajnal 4 órakor robogott el Szuhakállóról. A program igen sokatígérő volt: a ra- kacai tóhoz indultak. Oláh, aki szenvedélyes horgász, már napok óta biztatta őket: lesz jó fogás, remek lesz az idő s mindennél pompásabb a halászlé, amit főznek. A cimborák aztán, a cél megvalósításához szükséges | minden felszereléssel fbeleértve a bográcsot és egyebet) a jó ha- [ lászlé ízével a szájukban vertek , sátrat a tóparton. Illő áhítattal 1 figyelték Oláh halászati műve- | létéit, minden pillanatban készen • arra, hogy esetleges óriási fogás [ esetén segítséget nyújtsanak.* » A nap az ég közepéig balla- 1 gott, de a várt fogás nem kö- I vetkezett be. Egyikük, ha jól i emlékszem, Gábor József, a | nagy izgalomban fűzfapoétává ! vedlett, s többstrófás versben i örökítette meg a hopponmaradás [ történetét a tisztelt utókor szá- i mára. A vers ugyan nem kíván- 1 kozik a tankönyvek lapjaira, se I az ifjú költők antológiájába, de i többet ér a napi halász-szeren- 1 csénél. A hazatérést nem lehet örömteli pillanatokkal jellemezni. Nyugtalanul tekintettek körül, nehogy valami ismerőst erre hozzon a balsors, s megkérdezze, milyen volt a fogás. Ismerősök nem jöttek ugyan, de „vesztükre” a fotoriportert sodorta arra a magasságos csoda, aki megörökítette a hazatérés pillanatát. Némi vita után beleegyeztek ugyan a felvételbe, azzal a kikötéssel, úgy legyen a kép alá írva, hogy éppen most indulnak, s előreláthatólag nagy szerencse elé tekintenek. Dehát az igazságot nem illik meghamisítani. Ezért a képet diszkrécióból nem közöljük. Különben Is — mint a statisztikai / kimutatásokból utólag megállapítottuk — nemcsak Szu- hakállón él balász, akinek egy nap nem veit szerencséje. Ibsen műveit fordítják — norvégre Bár Henrik Ibsen Norvégiában született és darabjait modem norvég nyelven írta, az a különös sors érte, hogy műveit most norvégre fordítják. A furcsa tény alapját ott kell keresni, hogy Norvégia tíz évszázadon keresztül volt Dánia és Svédország uralma alatt, aminek következtében az eredeti norvég nyelv erősen megváltozott. Ibsen a XIX. században született és műveit kora nyelvén írta. Amikor 1905-ben Norvégia függetlenné vált, mindent elkövettek, hogy nyelvüket megtisztítsák az egykori urakra való emlékezéstől. Krisztiamiából Oslo lett. Ibsen műveit most meg kell tisztítani minden nyelvi tisztátalan. ságtól. JOHANNES a. BECHER: Háromszor reng a Föld Háromszor reng a Fold az ember életében. Először reng a Föld, mikor az ember öntudatra, ébred és felismeri, mit jelent: embernek lenni. Ekkor meghajlik a Föld az ember nagysága előtt és először reng. Másodszor reng a Föld, amikor az ember a sors fölé emelkedik és felismeri, hogy ő úrrá lehet a sorson, ekkor meghajlik a Föld az ember mindenhatósága előtt és másodszor reng. Harmadszor reng a Föld, amikor az ember az emberrel össze' fog és együtt hirdetik: „Mi megváltoztatjuk a világot.« Ekkor egy új megtermékenyülés előérzetében harmadszor reng a Föld. És ez a rengés elvegyül időkön át, tova a végtelenségen a világ teremtését kísért mennydörgés morajával. (Hollósi *Fibor fordítása-) •*. V ^ ft' —* - to-'f „ K «f ,«- VT - Jf' .• X» V . . i tFÖLDIEKKEL eqerben * áfáik “ r régi ismerőssel akadtam össze. Van M|naP I már vagy négy esztendeje megismerkedésünknek, én voltam egyike azoknak, fakik „beagitálták” a közösbe. Mondom, csak Ház egyike, mert húszán is megfordultak nála, tamíg rászánta magát, s akkor is maga ment fa tanácsra aláírni a belépési nyilatkozatot, t Kérdeztem utána, mért fáradt ide, amikor fhelyébe vitték az okmányt? Vesébe nézőén r mért végig, s azt mondta — ha megígérte vol- fna, hogy megfelezi velem a prémiumot, amit (■utánam kap, magának írok alá .. Ö se vehette t nagyon komolyan ezt a badarságot, mert jót fnevetett mondókája után. f Lökdösődtünk az egri vár csárdája előtt, \sörért tolakodtunk, amikor valaki készakarva foldalba könyökölt — nicsak, milyen kicsiny la világ! — örvendezett. — Hát magát mi szél f hozta ide? Nagyot néztem amikor felfedeztem 1 benne a régi ismerőst, s kérdésével válaszol- 1 |,am — engem a busz hozott, de maga hogy f kerül ide? Egy rendes téesztag ilyenkor kazlat Irak, maga meg az idegenforgalmat szaporítja? f Elvette a sörét, két korsóval, és siettetett, lép- rjek utána, odébb majd elmondja, f — Megismered az elvtársat? — kérdezte 1 feleségét, aki éppen fehér habbajuszt törölt le fáz orra alól, s jókat szusszantott a hideg -italra. r — Már láttam valahol — mosolyodott el az 'idős asszony, és bizonygatta, ha agyonütnék, fse tudná megmondani, hogy hol. f — Pedig már a főztjéből is éttem, ha jól remlékszem, derelyével kínált meg. r — Várjon csak, aha, rémlik már valami. [Nem a Pistával, a fiúnkkal járt nálunk? c Az örefí kárörvendezett, hiába, asszonyész fejét a brigád, és utána munkához láttunk. Kísérletnek indult ez a munkahely, hiszen mióta létezik az öreg bánya, itt még nem vágtak be vasat a frontba, — de úgy bevált, hogy a fiúk hallani sem akarnak a fabiztosításról — így Soltész István. Aztán másról kezdtünk beszélgetni, mert. az 5 éves kisfiú közbeszólt: Apu, te mindig csak arról beszélsz, ami odalenn történik a bányában. — Hát igen — helyeselt az asszony is. ban bejönnek Miskolcra színház bérletet váltani. — Vajon a fiúknak, a brigádtagoknak nem kell bérlet az új évadra? — szólt közbe az asszony. — Na látod, ha én egy pillanatra megfeledkezem a munkahelyemről, te rögtön felidézed — mondta mosolyogva a brigádvezető. Aztán mindketten jót nevettek, s Pistike odahúzódott a mamájához, Marika pedig babájával volt elfoglalva. — tyúkész, csak rövidre emlékezik, négy esztendő már sok neki. — Bizonyisten nem ismertem volna meg — mondta, amikor kiderítettük az ismeretséget, aztán illendően megrótt, mért nem látogatok be hozzájuk, már biztos jártam azóta a falujukban, a csereháti dombok között. bácsi elsorolja, hogyan került az egri várba. Van egy szusszantásnyi K. Pista idő, a cséplést már befejezték, s elugrottak az egri rokonsághoz. Igaz, nem találták őket itthon, ők már elteltek Egerrel, inkább a Balatonra fájt a foguk, ott üdülnek, de azért nem volt hiábavaló az útjuk, egyedül, pontosabban kettesben is eltaláltak a várhoz. Ez izgatta őket, a híres-neves váromladék, a rokoni látogatás csak ürügy volt, hogy végre-valahára meglássák az Egri csillagok színhelyét. A legkisebbik fiú hozta a könyvtárból télen, volt idő, ő is meg az asszony is elolvasta. — Hát az nagyon szép olvasmány volt — csillogott az asszony szeme — nagy hősök voltak az egri nők. Elnézett a belső kapu boltíve alatt, a város felé, mely dicsekvően szúrja tornyait a mozdulatlan, napfénnyel átszőtt augusztusi levegőbe. Tekintetében áhitat érződk, amint a falakat veszi szemügyre. — Micsoda lárma lehetett itt négyszáztizenegy éve! Pista bácsi átszellemült arccal emlékezik az olvasott élményre, s megrakja a falakat az emberek mozgalmasságával. Fiatalemberek kukucskálnak le a falak nyaktörő magosáról; méricskélik, milyen magas lehet. Pista bácsi lelki szemei előtt talán lehull róluk a huszadik század, a botok, melyeket kicifráztak bicskájukkal, lándzsákká hatalmasodnak, s. felemelt fényképezőgépeket az egri várvódők film ismét az angol haditengerészet görbe tükrét tartja elénk: egy elfelejtett hadihajó furcsa történetéről szól. A film egyik főszerepét Peter Sellers játssza. Négy mulatságos olasz szélhámos Magyarországról szökött szerzetesnek adja ki magát; rendkívül szórakoztató kalandjaikról szól a Négy szerzetes című olasz vígjáték. Főszereplői: Aldo Fab- rizi, Nino Taranto, Erminio Macario és Peppino de Filippo. A Tengerparti vakáció fiatal hősei egy tánczenekar tagjai. A zenés vígjáték a festői Moria napsütötte tájain játszódik. Bolgár film a Foglyul ejtett csoport; egy cella falai hat különböző jellemű embert zárnak be, de összeköti őket a közös ügy. A művészien ábrázolt lélektani drámát Ducso Mund- rov rendezte. Színes lengyel film az Akik ellopták a Holdat; rendezője Jan Batory. A szeptemberi játékfilm bemutatókon kívül gyermekműsort is vetítenek a mozik; a Misi és Misiké négy kedves rövidfilmet és egy ifjúsági híradót köt csokorba. hiteles események művészi fel- dolgozású krónikája, a történelem egy nagy hazugságát leplezi le. Rendezője Zbynek Brynych, akinek legutóbb a Lejtőn című fordulatos kémfilmjét láttuk. A romantikus, kalandos filmek műfaját képviseli a színes, szélesvásznú Mandrin kapitány, Jean-Paul Le Chanois rendező alkotása. A pergő rendezésű film egy népi hős legendás történetét meséli el; címszereplője Georges Riviere, partnerei: Jeanne Valerie, Silvia Monfort és Dany Robin. A vérdij című nyugatnémet film cselekménye a napóleoni háborúk idején játszódik. hőse a törvényen kívüliek rettenthetetlen vezére. A kalandos szerelmi történetet Helmut Käutner vitte filmre, két főszereplője: Curd Jürgens és Maria Schell. Három vígjáték színesíti a szeptemberi bemutatók programját. A Kéz kezet mos című cinemaskope angol Tíz ország tizenkét játékfilmjéből áll az első őszi hónap programja: magyar, szovjet, bolgár, román, csehszlovák, lengyel, nyugatnémet, olasz és angol film, egy szovjet—csehszlovák és egy francia—olasz koprodukció szerepel a műsorban. A hónap első felében mutatják be Révész György Hogy állunk, fiatalember? című új magyar filmjét, amely a kamaszok világának és a felnőttek társadalmának konfliktusát ábrázolja. Írója Somogyi Tóth Sándor, főszereplői Tol- nay Klári, Kállai Ferenc, Pécsi Sándor, Kosztolányi Balázs és Molnár Éva. A Prágai tréfacsináló című szovjet—csehszlovák film Hasek életének egyik fordulatos szakaszát mutatja be szellemes, szatirikus feldolgozásban. A filmet Ozerov rendezte, a Svejk írójának az alakját Jozef Abraham Svejkét Rudolf Hrusin- szky’ csehszlovák színész kelti életre: szovjet részről Inna Gúlája, az Amikor a fák még nagyok voltak hősnője és A fél-, kegyelmű címszereplője, Ju- rij Jakovdjev játszik főszereÁ regény, és színpadi váltó- 22ita után a filmen is megjelenik hazánkban Aikszjonov Kollégák című műve Alekszej Szaharov rendezésében. A három fiatal orvos szerepében Livanovot, Anofrijevet és La- novojt látjuk, Dása ápolónő alakját a Feltámadás szovjet filmváltozata Kátya szerepében megismert Tamara Szjo- mina formálja meg. Három kedves epizódból áll A kis álmodozó című szovjet film, amely a gyermekiélek titkaival foglalkozik. A csehszlovák filmgyártás reprezentatív alkotása, a megrázó erejű Transzport a paradicsomból, tam. Azóta becsületesen élek, dolgozom — ugyanott, a VI-os aknában, ahonnan elmentem. Az asszony is dolgozik. Takarékosan élünk, így saját erőből, Mit láthatunk a mozikban? A bemutató-mozik szeptemberi műsorából ró — négyen tanulunk a tatabányai felsőfokú bányásztechnikumban. E technikumot most szervezték, mi vagyunk az „első fecskék”. Az I-ső évfolyam utolsó kollokviumára készülünk. Nálam jövünk ösz- sze. esi a fűrészfogú” házak előtt lassít, aztán megáll. Két aktatáskás ifjú ember lép ki belőle a járdára. Az első pillanatokban úgy véltük kép-, könyv-, vagy biztosítási ügynökök. Az őket fogadó házigazda, Bíró OTP-kölcsönből sikerült megvalósítani álmom. Maguk nem tudhatják, milyen hihetetlen évet kaptam.:. Nagyon megbántam. .. 3 év után 1960 áprilisában amnesztiával szabadul-
