Észak-Magyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-06 / 208. szám

s í-JPÍntel^ 1963. sw^tcmber 6. .. .......................... ' ES ZAÍÍMAGTAICORSÍSAO A Kilián-déliek örömére. tésként. Az első termés: korai re­tek, hagyma, paprika és más kertészeti növény volt. Másodszor­ra kukorica, nap­♦.. a Miskolci Mélyépítő Vállalat dolgozói már készítik a korszerű, széles utat. Ez­zel a lakótelepiek régi kívánsága teljesül, megszűnik a cipőrontó, bokáig érő sárban való közlekedés. Foto: Sz. Gy­A lakosság ivóvízellátásának helyzete megyénkben Egy haszna8 vita nyomán 'Augusztus 31-ón Sárospa­takon tartott ülést a Bor­sod megyei képviseld cso­port. A megye ivóvízellátá­sa szerepelt napirenden. laz­áiéi kapcsolatban két cikket , adtunk közre. Most az el­hangzott vita nyomán né­hány gondolatot, javaslatot ismertetünk. Evekkel ezelőtt, a kánikulai ÍOrr óságban Nagykátán, a •begálló vonatok körül néhány süldő gyerek demijonokkal, kannákkal szaladgált. Vizet árultak: , Karminc-ötven fillért fizet­tünk egy „korsó” hűsítőért. Megváltás volt ez a tikkadt hidegben, s azóta ösztönösen jó érzés fog el, ha hallom a csapból a víz surrogását Vi­lágszerte kevés a jó ivóvíz. Pécsben a nyáron 3—4 schil- "ngért adtak egy vödör ivóvi­zet! Megyénk számos helyén ne­hézségek mutatkoznak a víz­ellátásban. Bükkszentkeresz- ten elapadtak a kutak, most fájtban juttatják a faluba az lvóvizet, s több községben fo­gyasztanak egészségtelen vizet. Legyen-e az üzemben vízcsap ? Gácsi Miklós képviselő, a kenin Kohászati Művek fő­mérnöke elmondta, hogy a ko­hászat üzemeiben a nyáron 400 liter vízfogyasztás esett na­ponta egy személyre. (Beleért­se a fürdők használatát is.) Ez Í0Ppant mennyiség, ha azt szá­mítjuk, hogy 150 liter lett vol- JJa a norma! Azért volt ilyen “agy a fogyasztás, mert a ma- ®as hőmérsékletű üzemrészek­ben húzódó vezetékek erősen ^'melegedtek, s a langyos-me- *eg vízből jóval többre volt "tÜksége a szervezetnek. To­pábbá sok tiszta víz folyik el mieslegesen a „kieresztés” ré- JJün. Gácsi elvtárs olaszországi üzemekből szerzett tapasztala­ik alapján azt ajánlotta, hogy üzemekben alkalmazzanak fütőgépeket az ivóvízellátás megoldására. Egészségügyi fkoknál fogva az is ajánlatos, ü°gy a melegüzemekben gyen- ?6 feketét, szikvizet, üdítőita­lát biztosítsanak. Ezáltal csökkenne a szervezet vízigé- üye, s ráadásul nagy megtaka- ításhoz jutnánk. És nemcsak a magas fogyasztás miatt gond hanem azért is, mert Mis- kolc egyes helyein szintén víz- hiány van. Megyénkben egy köbméter ivóvíz előállítása át­lósan 2 forintba kerül. Igv h*tán valóban meggondolandó ü°Sy legyenek-e az üzemek­séges. Számos helyen most víz­mű társulások alakulnak. Ahol a község lakossága társulásba tömörül és saját anyagi lehető­ségével is segíti az ivóvíz gond megoldását, ott gyorsabb az előrejutás. Mivel azonban még hosszú évek tevékenységéről van szó, így már ma fontolóra kell venni egy sor takarékos- sági megoldást, talán éppen azokat is, amelyek a képvise­lők vitája során elhangzottak. G. E. MISKOLC és Pereces között van egy épülő új aknaüzem. Létrehozása igen okos és gaz­daságos célt szolgál; ide akar­ják koncentrálni a két avult bánya, az Anna- és a Márta- akna szenét, termelését. A cél, az elképzelés valóraváltása valahogy nem úgy történik, ahogy szeretnék. Valamikor, még az ötvenes évek elején kezdték meg itt a munkát. Az­óta sok minden történt. Fel­épült Tiszaszederltény-Ujvá- ros, Kazincbarcika a hozzátar­tozó hatalmas üzemekkel, de az erenyői építkezés igen ne­hezen fejeződik be. A beruházással, az építéssel foglalkozó szakemberek re­gényt tudnának mesélni az építkezésről, a vele kapcsola­tos tárgyalásokról, vitákról, huzavonákról. Van, aki az ér­deklődésre lemondóan legyint, más tehetetlenül tárja szét karjait, „kérem, ez egy tengei'i kígyó”, s van, aki szatírairóhoz méltó szellemességgel és iró­niával beszél az aknaüzemmel kapcsolatos dolgokról. Felelőst, vagy vétkest kár keresni. (Mondják, egyszer a népi el­lenőrzés megpróbálta, de a vizsgálat befejezésekor is ott tartottak, ahol az elején.) HIBA LENNE azt hinni, hogy itt minden rossz. Lassan csak rendbe jönnek a dolgok. Az év tavaszán Annabánva munkás- és műszaki gárdája már itt ütötte fel tanyáját, in­nen történik a be- és kiszállás. Az iroda- és a fürdőépület, a hibás ablakkonstrukciót kivé­ve, korszerű, modern, megfe­lel az igényeknek. Itt számol­tak a követelményekkel is. A fürdőnek például csak a felét használják, úgy, hogy a lét­szám növekedés nem okoz majd füx-dési gondokat. Saj­nos. nem voltak ilyen előrelá­tók a tervezők az osztályozó- val, amelyet az itteniek igen találóan „galambdúcnak” ne­veznék. Ez a statikailag is gyenge téglaépítmény talán tíz évvel ezelőtt megfelelt vol­na a követelményeknek, de a mai, sőt a távlati feladatokhoz mérten szinte nevetségesen kicsi. Mit tettek hát? A Közlekedési Építő Válla­lat itteni dolgozói készítettek egy favázas osztályozót, amely addig talán lábírja, míg a tég­laépületet lebontjálv és helyet­te újat készítenek. E vállalat dolgozói felépítették és a na­pokban átadtáík a keskeny- nyomtávú vágányokból álló vasútállomást is. Ez évre hát­ralévő nagyobb munkájuk még a mintegy két és félmillió fo­rintos költséggel épülő meddő­felvonó. Az építésvezető a leg­határozottabban állítja, hogy a náluk ez évben megrendelt munkát az év végére sikeresen be is fejezik. AZ ERENYŐI új aknában előreláthatólag a jövő év köze­pén kezdik meg a szén felho­zatalt. És ha valaki azt hiszi, hogy ezzel a nagy gondok vé­get érnek — téved. Mert a sze­net nemcsak fel kell hozni, ha­nem el is kell szállítani a fo­gyasztókhoz. És a „hogyan” sok gondot okoz. Annabányán a vasúton kívül gépkocsival is el lehet szállítani a szenet. Itt gépkocsi még csak meg sem közelítheti a bányából kiho­zandó szenet. A szénnek a fo­gyasztóhoz való elszállítása a következő módon történik majd. Erenyőben vagonokba pakolják és a kisvonat beszál­lítja a vasgyári átrakóhoz, ahol széles nyomtávú vagonokba rakják, leszállítják a Sajó- parti TÜZÉP-telepre, ahonnan gépkocsival szállítják vissza, adott esetben a Kiliánhoz, vagy éppen Perecesre. Kérdés azonban, a Sajó-parti TÜZÉP- telep egyáltalán be tudja-e fo­gadni ezt a szenet, és hogyan oldják meg az oda érkező szén kocsira rakását. És ez még nem minden. Erősen terheli, növeli a város forgalmát, s fö­löslegesen szállítjuk ide-oda a szenet. A TÜZÉP szakemberei úgy vélekednek, hogy a szén felesleges fuvarozgatása, át­rakása évente, testvérek kö­zött is, 10—15 millióba kerül. És ami közvetlenül anyagilag is érinti a város lakóit, má­zsánként 4—8 forinttal növel­né a szén költségét JÓ HÁROM évvel ezelőtt az erenyői beruházással kap­csolatban nagy tárgyalás zaj­lott le Perecesen. Akkor szüle­tett egy javaslat, hogy a bá­nyától széles nyomtávú vas­utat kell építeni, amelyen a Készül a téli savanyútakarmány Ä tiszalúci Rá­kóczi Termelő­szövetkezetben az utolsó táb­la silókukoricát vágja a kombájn. A termés javát már betakarítot­ták. A szövetke­zet összesen 160 holdon termelt silónövényeket — főleg másodve­400 mázsás siló­termést takarí­tót talc be. Olyan nem műveltek. I Itt kukorica és muharkeveréket itt nem nőtt ma­gasra, de muhai'- ral vegyesen a A termelőszö­vetkezetben évek óta igen nagy raforgó, keveréket vetet­tek. Ez annyira jól sikerült, hogy egy kisebb par­cellán 600 mázsa zöld szár termett holdanként. Egy nagyobb tábláról területeken is termeltek silót, amelyeket eddig vetettek, mint az a képen is lát­ható. A kukorica legjobb minősé-l gú siló készül be­lőle. I gondot fordíta­nak a silózásra, mert már gya­korlatból tudják, hogy ez a leg­jobb, téli tömeg- takarmány. Ettől adnak sok tejet a tehenek. A járva- silózótól pótko­csik szállítják a termést a szövet­kezet állatte­nyésztő központ­jába. A silót gé­pek és emberek azonnal kazlaz- zák, tapossák. E fontos és sok­hasznú munkát fiatalok végzik Szilágyi Pista bá­csi irányításával. (Foto: Szendrei.) szenet átrakás nélkül szállít­hatják a megrendelt helyre. Ez több okból előnyös. Jelen­tősen, az információ szerint, tonnánként mintegy negyven forinttal. csökkenti a szén ön­költségét. kevesebb sorompót okoz a miskolc—lillafüredi úton. Es még egy előnye van: megoldódik a Miskolci Bánya­üzem anyagellátása, s sokkal olcsóbb lesz a kisvasúti szállí­tásnál. A tröszt beruházási osztályán közölték, hogy most már az elvi döntés megszüle­tett, s a napokban ülnek össze az érdekelt miniszterhelyette­sek ebben az ügyben. Ez már nagy haladás. A döntés alap­ján elkészítik a normálvasút tervét, és miután azt jóvá­hagyják, nekilátnak az új osz­tályozó tervének kidolgozásá­hoz. Három évvel ezelőtt tárgyal­tak olyan javaslatról is, hogy az alma közelében létesítsenek egy TÜZÉP-telepet. ahonnan a szenet közúti járműveken beszállítják a város lakóihoz. Nos, ebben a kérdésben is megszületett az elvi döntés, mely szerint a beruházással egyetemben felépítik a TÜZÉP bunkertárolót, de erre csak a beruházások végén kerül sor. A TÜZÉP úgy véli, jó lenne a sorrendet megfordítani. Még ha ideiglenesen is, de el kelle­ne készíteni a bunkertárolót, amely, mint a TÜZÉP megyei igazgatója mondotta, várható­an egy év alatt amortizálja magát és nem lesz szükség a szén fölösleges ide-oda szál­lítására. Ezzel biztosítható, hogy a szén a jelenlegi áron jusson a fogyasztókhoz. Se hivatalos, se félhivatalos érte­sülés nincs arról, hogy az újabb javaslatnak lesz-e foga­natja, vagy nem, de reméljük, hogy az illetékesek számolnak a városi lakosság közvetlen érdekeivel is; A TERVEK és elképzelések alapján az új aknában, az első lépcsőben, napi 800 tonnát akarnak termelni. Egyelőre az Anna-bányai részleg dolgozik itt. A fejlesztés során 1200 tonnásra növelik a termelést és ide költözik Márta-akna munkás- és műszaki gárdája is. De az az érzésünk, nem kell nagyon készülődni a köl­tözéshez, van idő bőven. Ahogy az erenyői fejlődés ütemét is­merjük, sok víz lefolyik még a költözésig a Szinván. — Sajnos. De nem lehetne ezen változ­tatni? Csorba Barnabás ———OQO—— Korszerű üzemcsarnok Heiöcsabán A Hejőcsabai Cementipari Gépjavító Vállalatnál a külön­böző gépek, berendezések sze­relését eddig meglehetősen mostoha körülmények között, a vállalat udvarán, a szabad ég alatt végezték. Ennek megszün­tetésére korszerű, vasvázas, tá­gas üzemcsarnok építését hatá­rozták el. A 120 méter hosszú, 15 méter széles csarnok építé­sét, amelyben az anyag mozga­tására 10 tonna teherbírású darupályát is felszerelnek, a Borsod megyei Mélyépítő Vál­lalat dolgozói vállalták. Az építők felajánlották, hogy az eredeti, decemberi határidő helyett több, mint két hónap­pal előbb befejezik a csarnok építését, hogy ősszel, illetve télen a gépjavítók már ked­vezőbb munkakörülmények között végezhessék feladatu­kat. S noha az építő vállalat más, szintén fontos munkák miatt, munkaerőhiánnyal küzd, a dolgozók fokozott igyekeze­tének eredményeként, sikerül ígéretüknek eleget tenni. A csaknem négymillió forint költségelőirányzattal épülő lé­tesítmény munkáinak több mint felét már elvégezték, s előreláthatólag az új üzem­csarnokot a jövő hónapban már átadják rendeltetésének. — EDELÉNYBEN ma, pén­teken tartják a vöröskereszt vezetőség-új j áválasztó gyűlést. Ez alkalommal megbeszélik az ősszel újra működő ifjúsági vöröskereszt és anyák iskolája tanfolyamok megszervezését is. ben ivóvízcsapok, vagy a víz edényekben, kannákban, pa­lackokban álljon a dolgozók rendelkezésére. Az Ózdi Kohá­szati Üzemekben az 1980-ra ter­vezett vízfogyasztásnál tarta­nak. Borsodban még hosszú időt vesz igénybe a vízkutatás, a fogyasztói igények teljes ki­elégítése. Ezért különösen ak­tuális napjainkban a víztaka­rékosság. A közművekből nyert víz 60 százalékát jelen­leg az üzemek használják el. Már most, ha a fentemlített módon „gazdálkodunk” a víz­zel, akkor valóban új megol­dásokat kell keresnünk, talán úgy ahogy ezt Olaszországban teszik, vagy másként Öncélúság, vagy szükségszerűség ? Németh Imre képviselő a vi­ta során arról beszélt, hogy az encsi járásban, képviselői te­rületén, a KÖJÁL mintegy 90 kutat zárt le, s nyilvánítottá vizát használhatatlannak. A kutakra felkerültek a tiltó táb­lák, s az érintett helyeken most gondok támadtak. A meghívottként résztvevő Köböl József elvtárs, az Orszá­gos Tervhivatal főosztályveze­tője megemlítette, hogy most a gimnáziumok, középiskolák nagy számát nyitják meg a já­rási székhelyeken. A KÖJÁL itt is, sokszor vétót emel, ha történetesen az iskola nincs el­látva megfelelő ivóvízzel, kor­szerű mellékhelyiségekkel. Az állam pillanatnyilag nem ké­pes arra, hogy ezeket az isko­lákat most minden járulékos beruházással ellássa. Idáig még nem nyúlik a takarónk. Ezek után felvetődik, hogy megfelelő népgazdasági szem­lélet érvényesül-e a KÖJÁL- nál? Ugyanis a kútlezárások, az iskolák üzemeltetésének a megtiltása bizonyos öncélú- ságra mutat. Körültekintően kell eljárni az ilyen intézkedé­sek esetében is. Ha egy-egy kút valóban a járványveszély góca lehet, akkor jogos a tiltó rendelkezés. Gondolni kell azonban arra is, hogy honnan nyerjenek egészséges ivóvizet az érintett községek, területek lakosai. Ebben segíthetne a KÖJÁL is. • Világszerte súlyos a helyzet a vízellátásban. Az igények teljes kielégítéséig még hosz- szú évek munkájára van szük­ség Borsodban is. Ez csak tár- • sadalmi összefogás útján lehet­S®k a hiszcsirona esz ©reffifől ©fene építés® körül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom