Észak-Magyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-25 / 224. szám
/Vifag proletárjai, egyesül ietekl i Tíz éves a Marxízmus-Leninizitius Esti Egyeteme szeptemberében, ami- J%3 kor Borsod megyében, pontosabban Miskolcon először nyitott kaput a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyeteme, még csak remélni lehetett, hogy a „kísérleti stádiumban lévő” 50 főnyi kezdő csoport, az alig két osztályt kitevő kis kollektíva egy évtized múltán 50 osztályt és csaknem 1200 hallgatót számláló stabil, jól bevált intézménnyé fejlődik. Akkor, tíz évvel ezelőtt a fiatal intézmény vaskos gondokkal bajlódott. A hallgatók felvételének rendszerére, a tanulmányi munka módszerére és az elméleti munka 'színvonalára is jócskán kihatott az MDP politikájában, közte az ideológiai és a kádermunkában is érvényesülő szektás, dogmatikus és revizionista torzítás. Emiatt az egyetem falai között elsajátított ismeretek hatékonysága is szükségszerűen korlátozott volt. Ennek ellenére az intézmény életrehívása és a marxizmus—leninizmus alapvető kérdéseit rendszeresen, elmélyültebben tanulmányozó pártmunkások, állami vezetőle és értelmiségi szakemberek számának növekedése már az első években is nagy reményeket ébresztett az esti egyetem fejlődése, jövője iránt. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyeteme nevéhez méltó, igazi fejlődése és szerepe valójában csak az ellenforradalom után kezdődött, ami- koris az újjászervezett párt egész politikája fokozatosan megszabadult a korábbi évek torzításaitól. Az MSZMP töretlen, marxista—leninista politikája az elmúlt hét év során egyrészt évről évre növelte az érdeklődést az esti egyetem iránt, következésképpen pártunk világnézete és politikája iránt, másrészt megteremtette az esti egyetem intézményének, az olt folyó tanulmányi-, oktatónevelő-, káder- és ideológiai munkának fejlődését is. Közvetlenül az ellenforradalom után az ideológiái munka ziláltságának állapotában sajátos gondok jelentkeztek az esti egyetem előtt; a korábbi hallgatók visszajelentkezésének megszervezése; a legfontosabb ideológiai és politikai kérdések tisztázása; valamint az új. 1957/ 58-as tanév alapos előkészítése, a megyei Intéző Bizottság határozata alapján. E határozatnak megfelelően 1957 tavaszán már folytak az előkészületek az esti egyetem ózdi tagozatának megszervezésére is. Az esti egyetem igazgatósága, a pártszervezetek segítségével, e nehéz helyzetben jól oldotta mag feladatát. Biztosította, hogy az 1957/58- as tanévben Miskolcon és Ozdon már több mint 210 hallgató látott hozzá a marxizmus—leninizmus alapvető kérdéseinek rendszeres, elmélyült tanulmányozásához. A következő évben a létszámban növekvő miskolci és ózdi tagozatokon kívül Szerencs székhellyel indult új tagozat. Az esti egyetemen folyó tanulmányi, oktató és nevelő munka színvonalának emeléséhez jelentős segítséget nyújtott a Központi Bizottság agltáciús és propaganda osztálya által 1959 februárjában szervezett tanácskozás, amelynek egyik napirendi pontja^ „Az esti egyetemek nevelő munkája” volt. 1960 óta az intézmény irá- nyításával működik a bírók és ügyészek 6 éves ideológiai továbbképző tanfolyama, amely közvetve állami életünk egyik jelentős területén segíti a szocialista törvényesség és igazságszolgáltatás fejlődését. Már a megyei pártbizottság 1960. július 22-i kibővített ülése is — amely „Az ideológiai munka helyzetéről és feladatairól” tanácskozott, joggal állapította még: „Az esti egyetem hét éve működő, jól bevált intézménye a marxizmus—leninizmus propagandájának. Nagyon fontos szerepet tölt be párt- és állami funkcionáriusaink, s az értelmiség világnézeti és politikai nevelésében, s feladatát egyre eredményesebben oldja meg. Az ellenforradalom által okozott ideológiai zűrzavar felszámolásában, a burzsoá nacionalizmus ellen, a proletár internacionalizmus eszméjének széleskörű elterjesztéséért vívott ideológiai harcban, pártunk eszmei-politikai egységének kialakításában és magszilárdításában, a soronlévő feladatok helyes értelmezésében nagy szerepet játszott és komoly eredményeket ért el a Marxizmus —Leninizmus Esti Egyeteme.” Azóta mind létszámban, mind pedig az ott folyó ideológiai és tanulmányi munka színvonalát tekintve, tovább fejlődött megyénkben az esti egyetem. 1961 óta a Szerencsi tagozat Sárospatakon működik tovább és két' járás, a szerencsi és a sátoraljaújhelyi „igényeit” elégíti ki. 1962-től Edclényben és ez évtől kezdve Mezőkövesden újabb tagozatokkal bővült. Tavaly óta kétéves szakosító tanfolyamokkal is gazdagodott az egyetem, amelynek elvégzése után a filozófia, a politikai gazdaságtan, a munkásmozgalom története, vagy az üzemgazdaságtan tárgyköréből a végzett hallgatók államvizsgát tehetnek. Egyre több propagandista magas színvonalú továbbképzésére is lehetőséget nyújt az intézmény, s néhány párt- bizottságunk él is ezekkel a lehetőségekkel. Az esti egyetem fejlődéséi-e jellemző, hogy ma öt tagozatán és a szakosító tanfolyamokon közel 1200 hallgató tanul mintgy ötven tanár segítségével. Az adatok persze nem „mondanak” el. mindent; a legjelentősebb eredmény az intézmény munkájában, hogy az ott tanuló és végzett hallgatók nagy többsége jól hasznosítja munkájában a mar- xizmus—leninizmus tanításait; eredményesen munkálkodott és munkálkodik a VII. és a. VIII. pártkongresszus határozatainak megvalósításán. A megyei párt-végrehajtóbizottság 1968 júniusában értékelte újból az esti egyetem munkájút. Elismeréssel állapította meg eredményeit, s jóváhagyta az új „szervezeti és működési rendjét.” Nö- vekvö igényeket támasztott az intézménnyel szemben. ugyanakkor bővítette az egyetem igazgatóságának jogkörét, s egyben az Egyetemi Tanács életrehívásával jelentős segítséget nyújtott növekvő feladatainak megoldásához. Az esti egyetem tíz éves munkájának elismerését jelenti a holnap kezdődő kétnapos jubileumi ünnepségsorozat. Az egyetem igazgatósága beszámol az intézmény tíz évi munkájáról és terveiről. Részt vesznek az ünnepségen az ország társegyetemeinek képviselői, tudományos és kulturális életünk meghívott vendégei, s a végzett hallgatók közül is többen. Az esti egyetemen folyó elméleti munka színvonalának fejlődését jelzik azok a tanulmányok, dolgozatok is, amelyeket az ünnepségsorozaton a tanszékek publikálnak. A második évtized küszöbén szeretettel köszöntjük az esti egyetem igazgatóságát, tanári karát és hallgatóit. Kívánjuk, hogy szorgalmas, céltudatos munkával érjenek el újabb sikerelcet a marxizmus—leninizmus eszméinek terjesz- tésében; elsajátításában és megvalósításában. Csépányi Lajos V MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIX. évfolyam, 224. szám. Ara 50 filler Szerda, 1968. szeptember 25. jElénk diplomáciai tevékenység m ENSZ-ülés idején Gromiko9 Kennedy és Husk tárgyalásai | Az ENSZ-közgyűlés hétfői jvitáján Dahomey, Argentína lés Paraguay küldötte szólalt Ifel. 1 Dahomey külügyminisztere lemlékeztetett rá, hogy Daho- |mey elsőként írta aláamoszk- |vai megállapodást, hangoztat- Ita, hogy | a szerződést új lépések- I nck kell követniük, neve- I zetcsen: a nukleáris fegyverek gyártásának betiltása és az összes atomfegyver- kísérletek törvényen kívül helyezése. |A gyarmati országokról szólva így beszélt: I A volt gyarmati országok [jelenleg az ENSZ tagságának fegyharmadát teszi ki és joggal [várják, hogy megfelelő módon legyenek képviselve a Biztonsági Tanácsban, fa gazdasági és szociális takácsban, valamint a világ- Iszervezet speciális szerveiben. | Juan Cordini, argentin kül- jiigyminiszter a küldöttek íi- Igyelmét a fejlődő országok [problémáira hívta fel, s hangisúlyozta: | — Argentína erőteljesen tá- imogatja, hogy a kereskedelmi [kérdések megvitatására hívja- |nak össze ENSZ-crtkezletct. | Az argentin küldött állást [foglalt amellett, hogy az F.NSZ- ítagság növekedésével össs- Shangban szélesítsék ki az |ENSZ fészérveit, | Raul Sapena paraguayi kül- lügyminiszter támogatta azt a | gondolatot, hogy ; Latin- Amerikában atom-, ! fegyvermentes övezetet hozzanak létre, [majd éles szavakkal bírálta a [dél-afrikai kormány fajüldöző [politikáját. | A világszervezet közgyűléséinek hétfői ülése ezzel végétért. | Az ENSZ-közgyűlés kedden délelőtt, magyar idő szerint a délutáni órákban — folytatta az általános politikai vitát. Gromiko szovjet külügyminiszter hétfőn fogadta Su- bandrio indonéz külügyminisztert és tanácskozást folytatott vele. Gromiko tárgyalt Martin kanadai külügyminiszterrel is. Souvanna Pliouma laoszi miniszterelnök, aki jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik, hétfőn egy órán át tárgyalt Kenned yvel. Mint később sajtóértekezleten elmondotta, az amerikai elnöknek vázolta azokat a nehézségeket, amelyeken Laoszban úrrá kell lennie, és közölte: Londonban és Moszkvába szándékozik utazni, hogy a hazájában lezajlott legtitóbbi eseményekről tájékoztassa a genfi értekezlet angol és szovjet társelnökét. Schröder nyugatnémet külügyminiszter kedden délután munkatársainak kíséretében ugyancsak felkereste Kennedyt a Fehér Házban. A megbeszélés mintegy háromnegyed órán át tartott és nemzetközi kérdések szerepeltek a napirenden. Rusk amerikai külügyminiszter hétfői tárgyalásai közül. az MTI tudósítójának megbízható forrásból származó értesülései szerint, különös érdeklődésre tarthat számot az amerikai külügyminiszternek Castiella spanyol külügyminiszterrel folytatott megbeszélése. , Rusk és Castiella megállapodott abban, hogy újabb tíz évre meghosszabbítják a Spanyolországban lévő amerikai támaszpontokra vonatkozó bérleti szerződést, amely e hét csütörtökén, szeptember 26-án jár lé. Ami Rusk és Joao Augusto de Araujo Castro brazil külügyminiszter tárgyalásait illeti, azok néhány nap múlva Washingtonban folytatódnak majd. Pénzügyi kérdéseken kívül a brazil külügyminiszter Rusk- lcal folytatott tárgyalásai során szóba hozta öt latin-amerikai állam javaslatát arról, hogy7 Latin-Amerikát nyilvánítsák atomfegyvermentes övezetté. EovoiéIüos sztrájk Milánóban „A lakásért vívott harc első nagy ütközete” — így jellemezték esfe a milánói Dóm tér transzparensei azt a körülbelül egymilliós általános sztrájkot, amely a lakbéremelések elleni tiltakozásként egész délutánra megbénította „az olasz gazdasági csoda fővárosának” életét. A sztrájkra a nagy baloldali szakszervezet, a CGIL, a katolikus CISL és a szociáldemokrata UIL közösen szólította fel tagjait. Ortolani, a CISL milánói titkára a Dóm téren tartott ülésen kijelentette: — Azért vagyunk itt, hogy megvédjük a fizetési boríték tartalmát. Nem tűrjük tovább, hogy a lakbér elvigye a fizetés cgyhannadát. sőt felét. Az első siker, a kényszerkilakoltatások felfüggesztéséről hozott rendelet után tovább keli harcolnunk a lakbérek csökkentéséért, a telekspekulációt megszüntető törvényekért. Hz amerikai szenátus ratifikálta az afomcsemi-egvezménYt Az amerikai szenátus kedden ratifikálta a moszkvai részleges atomcsend-egyezmcnyt. Zsúfolásig telt karzatok előtt nagy érdeklődés közepette kezdődött meg a szavazás az egyezményről, amelyen a később csatlakozott országokkal 101-re nőtt az aláírók számla. Az egyezményben a szerződött államok ' vállalják, hogy tartózkodnak a levegőben, a kozmikus térségben és a víz alatt végzendő nukleáris robbantásoktól. Az amerikai törvények értelmében a szerződés ratifikálásához kétharmados többségre volt szükség. A szavazás hivatalos eredménye ennél kedvezőbb arányról tanúskodik. Kennedy kedden, a moszkvai részleges atomcsend-szer- ződés szenátusi ratifikálásának napján, vidéki útra indult. Útközben adta ki nyilatkozatát azzal kapcsolatban, hogy az amerikai szenátus az atom- csend-szcrződést nagy többséggel elfogadta. Kennedy hangoztatta, hogy, az atomcsend-szcrzöclés ilyen arányú elfogadása egyrészt az egyezmény általános népszerűségét, másrészt pedig azt bizonyítja, hogy az amerikai törvényhozók most már együttesen is megítélték: a szerződés az Egyesült Államok és az egész világ népeinek egyaránt hasznos. A ratifikációs okmány négy példányát most aláírásra Kennedy elnök elé fogják terjeszteni. A szerződés, mint ismeretes, akkor lép érvénybe, amikor a ratifikációs okmányokat az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és a Szovjetunióban a szerződő felek kölcsönösen letétbe helyezik. A New Yorkban tartózkodó Rusk külügyminiszter nyilatkozatot tett, amelyben hangoztatta, hogy a ratifikálás mély megelégedéssel tölti el az Egyesült Államok és a világ minden népét. Stevenson, az Egyesült Államok ENSZ-meebízottja nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy ő már 1956 óta a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséért fáradozik, ezért a mai nap számára örömünnep. Ben Bella sajtóértekezlete az államosításokról és Algéria külpolitikájáról Ben Bella algériai elnök hétfőn sajtóértekezleten válaszolt a nemzetközi újságíró találkozón résztvevő tudósítók kérdéseire, Ben Bella részletesen beszélt a francia—algériai viszonyról. Hangsúlyozta, hogy szükség van a két ország együttműködésére. „Ezen az alapon kell tanulmányozni és felülvizsgálni az eviani egyezményeket” — mondotta. Hatalmas cementgyár épül az egyik leggazdagabb szovjet mészkő és agyag lelőhely közelében A lipicelti új fizom, a hétéves terv egyik jelentős alkotása, az ország egyik legfejlettebb automatizált gyára lesz, amely évente mintegy 1 millió tonna cementet nil a népgazdaságnak^ Az. üzem első egysége meg c hónapban ni egkcz.di a termelést. cementgyár építkezésének látképe. Az algériai elnök a továbbiakban elemezte az államosításokat. Rámutatott, hogy idáig 1 300 000 hektár földet államosítottak és az év végéig a nemzetgyűlésben hamarosan benyújtandó törvényjavaslat alapján mintegy hárommillió hektárra növelik ezt a területet.” „A hót millió hektáros megművelt területet alapul véve ez nem rossz arány” — fűzte hozzá. Ugyanakkor Ben Bella hangsúlyozta: az államosítások „nem érintették Franciaország igazi algériai érdekeit”. Megfigyelők szerint ez a megjegyzés utalás volt a szaharai francia olajérdekekre. Az algériai vezető a továbbiakban hangsúlyozta, hogy jövőre az államosítások a mezőgazdaságon kívül kiterjednek a magánszektor más területeire. A nemzetközi helyzetről szólva, az algériai elnök hangsúlyozta: Algéria támogat minden olyan megegyezést, amely a békét szolgálja. Kormánya helyesei mindenfajta atomfegyvermentes övezetet, bárhol legyen is az. Az atombomba semmiféle problémát nem oldhat meg — fűzte hozzá; A jobb közlekedésért A napokban Sátoraljaújhelyen jártam, s amint a szép, szinte virágoskertnek tűnő állomáson összetalálkoztam Dobos Sándor állomásfőnökkel, mindjárt az újhelyi szocialista brigádról faggattam. Áz ugyanis ismert, hogy a termelő üzemekben a szocialista címért vetélkedő brigádok többségükben nagyszerű eredményeket produkálnak, de azokról ritkábban szoktunk beszélni, akik a termékeik mozgatásával, szállításával foglalkoznak. Nos, az újhelyi állomásfőnökség szocialista brigádjának igen jó híre van az egész igazgatóság területén. Gyakran példálóznak a 27 vasutassal, akik e brigádban harcolnak az udvarias, fegyelmezett személyszállításért, a gyors, pontos, szabályos árutovábbításért, a kocsifordulók idejének jterövidítésééa.% egyszóval azokért. a feladatokért, amelyekről napjainkban legtöbb szó esik a vasutasak tenivalói között, Csellei József, Hegedűs János és Kovács Mátyás szocialista brigádjában a késés, a kimaradás, az ittasság és egyéb fegyelmezetlenség ismeretlen fogalom. Az állomás vezetői nem is emlékeznek olyan esetre, hogy e három brigád tagjai közül valaki ellen fegyelmi eljárást kellett volna indítani. A többi hat brigád, amely most akarja megszerezni a szocialista címet, szintén hasonló szellemben igyekszik dolgozni. Az állomás kollektívája élüzem szinten dolgozik, s a következő lépésként mindennapi munkájukkal igyekeznek kiérdemelni a szocialista címet. Most ezen fáradozna!: a sátoraljaújhelyi vasútállomás dolgozói — egy emberként; ■*=> Pá
