Észak-Magyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-24 / 223. szám

ESZAKMAGYARORSZÄG Kedd, 1963. szeptember 24. A szovjet kormány nyilatkozata a kínai kormány képviselőjének kijelentésére Az alábbiakban közöljük a vasárnap megjelent „A szov­jet kormány nyilatkozata” cí­mű Pravda-cikk második ré­szét. Az utóbbi időben a Kínai Népköztársaság vezetőinek meglehetősen gyakran kell mentegetőzniök a világ közvé­leményének az ellen a jogos vádja ellen, hogy politikájukkal élezik a nemzetközi feszültséget, termonukleáris háború fe­lé taszítják a világot. A kínai »vezetők szeptember 1-i nyilatkozatukban igyekez­nek bebizonyítani, hogy ők ál­lítólag sohasem léptek fel a béke és a békés együttélés po­litikája ellen. A kínai vezetőség e kijelen­téseit üdvözölhetnénk, ha ezek a gyakorlatban fordulatot je­lentenének a KKP vezetőinek a háború és a béke kérdésében vallott nézeteiben és nemzet­közi politikájában. A valóságban azonban azt látjuk, hogy még csak nem is gondolnak ilyen fordu­latra. Valójában mit akarnak bebi­zonyítani? Azt, hogy a szovjet dokumentumokban állítólag felhasználják Mao Ce-tungnak összességéből kiragadott és | helytelenül magyarázott azon | kijelentését, hogy a jövendő háborúban nem mindenki hal majd még. hanem csak az em- 1 beriség fele. Ragyogó jövő — ssázini Ili ók pusztulása ármi? >• > • 5 • í A Kínai Népköztársaság ye­s'zetői már 1958-ban, amikor Pe­ringben szemlátomást még »■ csak kialakulóban volt az a né- ’[zet, amely szerint a hideghá- > - ború állítólag előnyös a forra­lt dalom érdekei szempontjából, az alábbi gondolatokat fejtet­őtök ki: a Nyugat úgy véli, hogv i [a hidegháború neki előnyös. Am valójában a hidegháború w „kedvezőbb a mi országaink­énak”. Később á kínai vezetők Jezt a meggyőződésüket egész ^„elméletté” fejlesztették. „A ’[nemzetközi politika kérdéseiről J [mondja a Costa Rica-i népi él csapat párt központi bizottsá­gának 3. plénumán hozott ha- . tározat — a kínai vezetők azt ?■ mondták elvtársainknak, hogy a'hidegháború jó dolog’, hogy >-,a feszültség állapota jó ■ álla- pof a forradalmi harc kibonta­koztatása szempontjából.” Ő Ezeket a gondolatokat a Kí- ínai Népköztársaság sajtója is nyilatkozat így hangzik: „Mao Ce-tung elvtárs 1957-ben el­hangzott és fentebb idézett szá­vait azokhoz az emberekhez intézte, akik azt állítják, hogy amennyiben az imperializmus kirobbantaná a nukleáris há­borút, elpusztulna az emberi­ség.” „Mi — hangzik a továb­biakban a nyilatkozat — nem értünk egyet pesszimista és teljesen kétségbeesett nézete­ikkel. Mi azt mondjuk, hogy ha az imperializnus kirobbant­ja a nukleáris háborút, az a legrosszabb esetben is a Föld fele lakosságának pusztulásé'' vonja maga után.” Befejezésül, pedig: „Mi hiszünk az emberi­ség ragyogó jövőjében.” Valóban szörnyűek ezek a vélemények. Miféle „gyönyörű jövőről” lehet beszélni az em­beriség fele kipusztulásának perspektívája mellett! De nemkevésbé veszélyes a másik dolog sem: a kínai vezetőknek, amikor egy háború esetleges következményeire vonatkozóan adnak prognózisokat, ezzel nemcsak az a céljuk, hogy lel­ki szemeikkel behatoljanak a jövőbe,, hanem az is, hogy meg­indokoljanak egy meghatáro­zott politikát. RT i kommunisták, teljesen tűrhetetlennek tartjuk a vitát, olyan alapon, amikor azt java­solják nekünk, hogy a politi­kát attól kell függővé tenni, mennyien pusztulnak el a ter­monukleáris háborúban; Ha a kommunisták, a békeharcosok, a békeszereíö erők megengedik, hogy hullani kezdjenek az atombombák, a kormányoknak és a politikai pártoknak már nem lesz befolyása arra, hogy hány ember1 pusztul el és hány marad életben. Kinek használt a kínai—indiai konfliktus? széltében-hosszában hirdeti. Ma már nem forog fenn sem- ’ [minemű kétség afelől, hogy a ; .kínai vezetőknek a kommunis- ’ [ t a világmozgalom általános j .vonala ellen irányuló támadá- : sát 1959-ben többek között a ^nemzetközi feszültség akkor kibontakozó enyhülése, a Szovjetunió és az Egyesült Ä1- jflamok közötti hidegháború bi- l [zonyos gyengülése váltotta ki, ) különösen Hruscsov elvtársnak ’[az Egyesült Államokban tett j-látogatása után. Nem lehet vé- ’nctlennek tekinteni, hogy a kí­nai vezetők éppen ebben az í időszakban bonyolódtak fegy- )-veres összetűzésbe az indiai— ’[kínai határon, ami nemcsak Iebben a térségben élezte ki a helyzetet, hanem végered­ményben azt célozta, hogy egé­szében meghiúsítsa a nemzet­közi feszültség kibontakozóban lévő csökkenését. A kínai—indiai konfliktus kezdetén, 1959-ben a szovjet vezetők nyíltan kijelentették a Kínai Népköztársaság kormá- < nvának. hogy egy ilyen kon- | fliktus hátrányos következmé- 1 nyekkel járhat nemcsak a kí­nai—indiai kapcsolatok, hanem az egész nemzetközi helyzetre. Ma már mindenki látja, hogy a kínai—India? konfliktus­nak a Himalájában igen káros következményei vol­tak a béke ügyére, a vi- szálv nagy kárt okozott az ázsiai imperialists-ellenes front egységének. Mint várható volt, maga Kína sem nvert semmit. Tekintélve a világ népei, mindenekelőtt pedig Ázsia és Afrika népei előtt orív-áRrlén nr>m erősödött. A Kínai Népköztársaság ve­zetőinek cselekedetei, nmelvek aláássák a semlegesség! politi­kát, lényegében lehetőséget adnak az im­perialista hatalmaknak ar­ra. hogy fokozzák befolyá­sukat a felszabadult or­szágokban, elsősorban pe­jt dig Indiában, í Ez a magatartás egv semle- Jfges országgal szemben annál a-lcevésbé érthető, minthogy a :j[Kínai Népköztársaság . kormá- tnya mindenképpen kacérkodik Jnviltnn reakciós rendszerekkel “•Ázsiában és Afrikában, köztük olyan .országokkal, amelyek imperialista háborús tömbök­höz tartoznak. A kínai vezetők most vádas­kodnak és azt mondják, hogy India Kína ellen támad, s szovjet fegyvereket használ. Ez azonban elsősorban nem felel meg lényegében az igazságnak. Másodsorban ezt a gondolat­menetet követve az indiai kor­mánynak sokkal több oka len­ne kijelenteni, hogy kínai csa­patok támadnak India ellen és szovjet fegyvereket használ­nak, mivel mindenki jól tudja,; hogy a Szovjetunió milyen óriási katonai segítséget nyújt Kínának. Mi segítettük a szocialista Kínát és a békeszerető Indiát, mégpedig a legjobb szándé­koktól indíttatva. Ezek a ba­ráti érzések, a béke megszilár­dításának érdekei, az imperia­lista-ellenes erők egységének érdekei vezéreltek bennünket akkor, amikor kijelentettük, hogy mélységes sajnálatot kelt bennünk a kínai—indiai határ­konfliktus. Mi ma is úgy véljük, hogy ennek a viszálynak békés úton, tárgyalások útján va­ló rendezése megfelelne a kínai és az indiai nép ér­dekeinek, a világbelié ér­dekeinek. Az utóbbi években a kínai fél a szomszédos államok ha­tárain olyan tetteket követ eb amelyek alapján azt kell gon­dolnunk, hogy a Kínai Nép- köztársaság kormánya egyre-i jobban eltér a lenini megálla­pításoktól ebben a kérdésben! A nép figyelmét szándékosan a hatúr-kéi'désekre összpontosít­ják, s a Kínai Népköztársaság vezetői mesterségesen szí­tanak fel nacionalista szen­vedélyeket. más népekkel szembeni ellenséges hangu­latot. Kínai katonai és polgári sze­mélyek 1960 óta rendszeresen megsértik a szovjet határt! Csupán 1962-ben több mint ötezer olyan esetet jegyeztek fel, hogy kínai részről megsér­tették a szovjet határokat. Kísérletek is történnek a szovjet terület meghatáro­zott részeinek, önhatalmú kisajátítására. Ez a magatartás feltétleni felkelti a figyelmet:, annál i9 inkább, mert a kínai propa­ganda határozott célzásokat tesz a szovjet—kínai határvo­nal egyes részeinek a múltból származó állítólagos igazság­talanságára. A szocializmusért vívott harc szorosan összefonódott a békéért vívott harccal Nem most találkozunk elő­ször a kínai vezetőknek olyan kijelentéseivel, hogy a nemzet­közi feszültség enyhüléséért, a [különböző társadalmi rend­szerű államok békés együttélé­séért vívott harc ellenkezik a világforradalom, a nemzeti fel­szabadító mozgalom feladatai­val. A világot átfogó munkás- és nemzeti felszabadító mozga­lomnak a háború utáni évek­ben szerzett tapasztalatai meg­győzően* bizonyítják, hogy a szocializmusért vívott harc szorosan összefonó­dott a békéért vívott harc­cal. A népek forradalmi és fel­szabadító harcának egyetlen valamennyire is fontos kérdé­sét sem lehet ma a békéért és a békés együttélésért folyó harccal való kapcsolat nélkül vizsgálni. Az élet azt mutatja, hogy a békére, a békés együttélés megszilárdítására irányuló po­litika nem gátolja, hanem elő­mozdítja a nemzeti felszabadí­tó mozgalom fellendülését. Nyilvánvaló tény, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének viszonyai között több mint ötven or­szág érte el nemzeti füg­getlenségét. A gyarmati elnyomás alól fel­szabadult országik ma már egyre komolyabb politikai té­nyezővé válnak nemzetközi té­ren. Ma már egyetlen világ- problémát sem lehet megoldani az ő részvételük nélkül. A marxizmus—leninizmus tanítását, a kommunista moz­galom fő irányvonalát revízió alá véve, a kínai vezetők olyan elméletet próbálnak rákénysze­ríteni a nemzetközi munkás- osztályra, és a nemzeti felsza­badító mozgalomra, amelv sze­rint a forradalmat „forradalmi háborúk” segítségével kell elő­re lendíteni. A kínai vezetők véleménye szerint .a szocialista országok csak ilymódon. vihe­tik előbbre a forradalom ügyét a kapitalista országokban. Ezzel szemben az SZKP és a testvérpártok álláspontja vilá­gos. Mi a leghatározottabban ellenezzük a világháborút, mint ahogy egyáltalán ellenezzük az államok közötti háborúkat. Vi­lágháborúra csak az imperia­listáknak van szükségük, hogy idegen területeket kaparintsa­nak meg, Icícázráí: és kifossza­nak népeket, harcoljanak a {szocialista országok ellen. Miközben az SZKP és a szovjet koimány őszintén töre­kedett és törekszik a szociális .tu tábor és,.a .kommunista vi. lágmozgalom egységének meg­szilárdítására, a Kínai Népköz- társaság ..vezetői egyre mész- szebb mennek el a szakadás útján. Azokat a nézeteltérése­ket, amelyek egyfelől a Kínai Kommunista Párt vezetői másfelől pedig az SZKP és a kommunista világmozgalom között felmerültek, egyre na­gyobb mértékben átviszik az államközi kapcsolatok terüle­tére. A kínai kormány nyílt el­lenséges cselekedetekre ra­gadtatta magát a Szovjet­unióval szemben. Külpolitikai cselekedetei egyre élesebben szembehelyezkednek a Szovjetunió és a szocialista testvériség többi országának békeszerető politikájával. A szovjet kormány szeretné ismételten hangsúlyozni, hogy az ideológiai kérdésekben fel­merült nézetkülönbségeket, a pártok közötti nézeteltérése­ket nem szabad átvinni a . szo­cialista államok közötti kap­csolatok területére, eszközül felhasználni nacionalizmus és sovinizmus, bizalmatlanság és gyanakvás szítására ezen álla­mok népei között. Nem lehet semmiképpen sem menteni azt a tényt, hogy a Kínai .Népköz- társaság vezetői a felmerült nézeteltérések elvtársi megvi­tatása helyett, ahogy az azonos gondolkodású kommunistákhoz illik, szovjctcllenes kirohanások és pártunk ellen irányuló rágalmazó támadások út­jára léptek. Mélységesen meg vagyunk győződve arról, hogy a kiala­kult helyzetben továbbra is időszerű a Kínai.. Népköztár­saság és a Szovjetunió kormá­nyai, a Kínai Kommunista Párt és a Szovjetunió Kommu­nista Pártja közötti nyílt vita megszűnte tése. Az SZKP és a KKP képvi­selőinek 1963. július 5-töl 20-ig Moszkvában lefolyt találkozó­ja nem fejeződött be, hanem a kínai küldöttség javaslatára félbeszakították és megálla­podtak a találkozó folytatásá­ban. Rá kell mutatni áriái hogy a Kínai Népköztársaság kormányának és a Kínai Kommunista Párt vezető­ségének legutóbbi cseleke­detei, az SZKP és a Szov­jetunió ellen indított el­lenséges kampány egyálta­lán nem tanúskodnak arról a szándékukról, hogy foly­tassák a találkozót. Mi egyetlen jottányit sem engedünk a marxizmus—leni- nizmus elveiből, nem enge­dünk semmiféle kalandorkodó kirohanásokat, amelyeket poli­tikánk ellen intéznek, hiszen pártunk, az egész kommu­nista mozgalom lenini irány­vonalának megvalósításá­tól függenek a szovjet emberek és az összes népek létérdekek a világban végbemenő forra­dalmi folyamat újabb sikerei! a béke és a szocializmus sorsa. Pártunk továbbra is harcolni •fog minden olyan próbálkozás ellen, amelynek célja letéríte­ni bennünket erről a helyes le­nini útról. ' Gazdára találtak a nyeremények Az Északmagyarországi Lap­kiadó Vállalat és a MÉSZÖV közös rejtvénypályázatán, me­lyet lapunkban rendszeresen közöltünk, mintegy 9800 em­ber vett részt. Nagy érdeklő­dés előzte meg a szombaton, szeptember 21-én Mezőcsáton rendezett sorsolást is, bár ott a pályázóknak természetszerű­leg csak kevés hányada lehe­tett, A sorsolás rövid kultúrmű­sorral kezdődött, majd a kö­{ zönség egy kislányra bízta a nyeremények húzását. Az elsJ díjat, az NDK-beli utat Kő* szegi József, rakacaszendi la* kos nyerte. A második díjat —* mosógép — Pászti Ildikó mis» kolci, a harmadikat — kerék-' pár — Kiszele József, ugyan-i csak miskolci lakosnak jut* tatta a szerencse. A nyereményeket a MÉSZÖV postán küldi el tulajdonosaiké nak. Nos, mi lceszek vagyunk megvizsgálni ezt a kérdést, hogy ki toi-zítja el és ki ma­gyarázza helytelenül a két idé­zetet. Ezzel majd a későbbiek­ben foglalkozunk. Talán a nyi­latkozat szerzői nem látiák, hogy ilyen módon csak lelep­lezik önmagukat és nem hogv megcáfolnák, hanem csak is­mét megerősítik a kommunis­ta világmozgalom és a haladó közvélemény súlyos aggodal­mait a kínai magatartás miatt. Mit fejtegetnek a kínai veze­tők? Lényegében azt, hogv az emberiségnek mekkora része pusztul majd el egv új világ­háború esetén, — Száz száza- léka-e, vagy csak* a fele. A Munkabeosztás iskoláinkban (Folytatás az 1. oldalról.) eredményeket hozott. Többször tapasztaltuk, hogy a gyakor­latok során feloldódik több tanuló kisebbségi érzése, magú­val ragadja őket az alkotás öröme, s .ez visszahat a többi tantárgy nagyobb kedvvel való és eredményesebb tanulá- : sára is. A tanulók képességei így több oldalról bontakozhat- j nak ki, biztonságosabban választhatnak hivatásszerű élet­pályát,’jobban felkészülhetnek az életre. T öbb helyen, lelkesedéstől átfűtött tanáraik iranyita- . sával, alkotásnak is beillő munkát végeztek gyér- : mekeink. Aszalón például, a község belterületéig egy eddig : semmi hasznot nem nyújtó, terméketlen, szikes és vizenyős . területet alakítottak át szorgos munkával gazdagon termő : mintakertté. : A gyakorlati munka bevezetéséhez iskoláink többrétű : segítséget kaptak. A tanácsok költségvetésileg mindenütt ; biztosították az anyagbeszerzés megfelelő pénzügyi alapjait. : Az üzemek nem csupán szerszámokkal* gépekkel és bérén- : dezési tárgyakkal igyekeztek támogatást adni. hanem gya- , korlati szakemberekkel is segítik az oktatás kívánt értékű : színvonalának megteremtését. A Tiszai Vegyikombinát há- ‘ rom szakembert: egy asztalost, egy lakatost és egy^ villany- > szerelő technikust biztosított az ottani általános iskolai ta- : nulók gyakorlati oktatásához. A Tiszapalkonyai Hőerőmű ) szintén példát mutat a korszerű nevelő munka megvalósul- , tásának segítésében. Biztosítja a helybeli gimnázium és ) szakközépiskola tanulóinak szakképzését, sőt vállalta a s szomszéd megyéhez tartozó Polgár község gimnazistáinak > gyakorlati oktatását is. j A mezőgazdasági üzemek sem zárkóznak el a gyakor- ; lati oktatás segítésétől. A gönci Kossuth Termelő- ’ szövetkezet vezetősége a napokban arról határozott, hogy ; 2100 forinttal segíti a gönci gimnazisták tanulmányútjának \ valóra1 váltását. Az iskola igazgatósága azt tervezi, hogy : megtekintenek egy kertészeti tangazdaságot, hogy; gyümölcs- j kertészeti, gyakorlati munkájuk során hasznosíthassák az ott s látottakat és tanultakat. , í Nyéki ádházári a szorgalom és a társadalmi összefogás > üvegházat hozott létre. Segítettek itt a környék üzemei, s [ nem ’maradt el az úttörők lelkes szorgoskodása sem. > A Megyei Politechnikai Tanács rendszeresen figyelem- ’ mel kísérte a középiskolai szakmai • előképzést. Különös : gondja volt a munkavédelmi követelmények biztosítására. • Szakmai tanácsadói révén segítette a munkaoktatást. > Pedagógusaink szintén példás helytállásról tettek bi- j zonyságot. Lelkesedésük nem egy helyen elhárította a nehéz- j ségeket. A szaktanfolyamokon felkészültek az új nevelési ’ területen végzendő eredményes munkára. Esztendők során j át tanulva és végezve a tanfolyamok munkagyakorlatait, ’ többen már képesítést is szereztek a műszaki és mezőgazda- > sági gyakorlatok oktatására. j Az eredmények, melyekből csupán ízelítőt tárhattam itt > fel, meggyőzték a kezdetben idegenkedő szülőket is. Ma már ’ a legtöbben érdeleiődéssel kísérik az iskolai gyakorlati fog- > vialhozásokat, látják annak nevelő hatását és praktikus hasz- - nát. A tanulóknak pedig egyenesen szívükhöz nőtt a gya- a korlati munka. Encsen például, ahol. nehézséget jelentett a > jelenleg épülő új gimnáziumban az 5+1-es oktatás megszer- 5 vezése, a tanulók valósággal kikövetelték a munkaoktatás j megvalósítását. ' : Nagy nevelési értélcet jelent, hogy tanár és tanítvány a " munkaalkalmak sorozatában közelebb kerül egymáshoz. [ A nevelő több oldalról és jobban megismeri a tanulót. Job- : ban meglátja fejlődő erényeit, amelyeket így hatásosabban ! tud erősíteni, a feltáruló hibák ellen pedig eredményesen tud küzdeni. A sikerek nem tesznek elbizakodottá, vakká bennünket. Látjuk a hibákat és legközelebbi feladatainkat is. L1 lőbbre kell jutnunk az elméleti és a gyakorlati munka ■*-i többoldalú kapcsolatának megteremtésében. Tovább kell fejlesztenünk a munkaoktatás tartalmát és módszereit. Alaposabban meg kell ismertetnünk tanulóinkkal a modern , mezőgazdaságot s annak gépesítését; a nagyüzemi gyakorta- > tokát, a tanterv szabta négy-négy félnapon, a termelőszö- ] vetkezetek és az állami gazdaságok vezetőinek segítségével > nevelési vonatkozásban élménytnyújtóan hasznosabbakká \ kívánjuk tenni. Rendeltetésszerűen üzembe helyezzük a > járási központi műhelyeket, hogy az iskolák előkészített j munkaanyaggal való ellátását folyamatosan biztosítsuk. Több gyakorlókért még nincs bekerítve (Vilmányban, \ Bükkábrányban stb.). E helyről is kérjük a községek taná- ] csait és tömegszervezeteit, ne engedjék gyermekeink mun- \ kaját ilyen módon semmibe veszni. Több Iskolában nincs [ még műhelyterem. A nagy hiányon csak jól szervezett és \ erőteljes társadalmi összefogás tud segíteni. Szép munkát > végzett például az ilyen irányú összefogásban a sátoraljaúj- ] helyi járás, ahol a legtöbb műhelyt társadalmi erőforrások > felhasználása révén hozták létre. ) További lelkes és következetes munka vár' pedagógu- > sainkra is, hogy az új tan terv követelményeit megfelelően ] keltsék életre. A munkával jól indultak, amit az is jelez, > hogy a tavalyi négy munkaközösség helyett a jelenlegi tan- ’ évben tíz közösségben fogják a jó tapasztalatokat egymás- j .nak átadni, s a sikert közkinccsé tenni. ’ A minden emberi érték forrását képező alkotó munka i bevonult a borsodi iskolákba is. Derekasan dolgoztak a be- j vonulás menetelő! és annak vezénylői. t Ö römmel és bizakodva tekintünk az új tanév munka- 1 eredményei elé. Az öröm nevelésügyünk erősödő i kibontakozásából, a bizakodás pedig e munka nagyszerű harcosainak ismeretéből fakad. Polonkai Imre megyei szakoktatási felügyelő í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom