Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-16 / 191. szám

Péntek, 1963. augusztus 16. SSZAlvlHAGYARORSZAG Ujahh segítség a lejtős-területek korszerű műveléséhez Manapság sok szó esik a lej­tős területek holnapjáról, de a legmegnyugtatóbb, a legbiz­tatóbb nem a szó, hanem az, hogy az elképzelések egyre in­kább megalapozott tervekben, s még inkább: tettekben jut­nak kifejezésre. Ezt mindenki tudja, hogy a feladat nem könnyű, nem várhatunk egyik napról a másikra gyökeres változást. Hiszen a lejtős te­rületek merőben új rendszerű művelése nem csupán szerve­zeti kérdésen, egy-egy termelő- szövetkezet üzemszervezésének megváltoztatásán múlik. Mindenekelőtt nem is egyné­hány szakember összefogására, hanem a mezőgazdaságot irá­nyító szervek, szakigazgatási és tudományos intézetek olyan összefogására van szükség, amelyre eddig, legalábbis me­gyénkben, még nem volt pél­da. A lejtős területek újszerű művelése ugyanis annyira me­rőben új, hogy nem támaszkod­hatunk tapasztalatokra. így az a szakember, aki ilyen helyen dolgozik, tevékenykedik, nap, mint nap szemben találja ma­gát olyan jelenségekkel, olyan feladatokkal, amelyet helye­sen csak nagy hozzáértéssel, leleményességgel oldhat meg. Természetesen némi tapaszta­lat már ma is akad és ezt nem ■‘szabad figyelmen kívül hagy­nunk. E sorok írója már 1960. de­cemberében, az „Agrártudo­mány” című szaklapban meg­jelent írásában kérte tudomá­nyos kutatóintézeteinket: vé­gezzenek kísérleteket a lejtős területek művelésével kapcso­latban. S a kérés nem maradt válasz nélkül; Putnoíii tapasztalatok Nemrégiben több mezőgaz­dász szaktársammal egyetem­ben, meghívást kaptunk az Északkeleti Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet egyik, Putnokon dolgozó csoportjához. A cso­port egy: évvel ezelőtt a po- gonypusztai tangazdaságban kezdett munkához, huszonnégy holdnyi területen, hogy megta­lálja a legmegfelelőbb módsze­reket a lejtős területek opti­mális talajerőgazdálkodásához. Láttunk istállótrágyázási, mű- trágyázási, zöldtrágyázási kí­sérletsorozatokat, s az eredmé­nyességről bő részletességgel, alapossággal tájékoztattak ben­nünket a csoport lelkes, fiatal kutatói. Örömmel állapítottuk meg, hogy minden parcellán a mi. északi vidékeinkre leginkább alkalmas növényféleségckkel kísérleteznek. Búza, zab, árpa, burgonya és őszi takarmányke­verék-parcellák adtak választ immár a gyakorlatban arra, hogy milyen arányú trágyá­zás, műtrágyakeverék hozzá­adásával, avagy milyen zöld- trágva-növény után ad bővebb termést kisebb önköltséggel a mi északi talajunk. Tűző napsütésben jártuk a kísérleti parcellákat. Volt időm, hogy gondolkozzam, s megjelent előttem a Westsik professzor vezette Nyíregyházi Homokjavító Kísérleti Gazda­ság képe. Ez az intézet negyed­A Pravda az 1964—1965. évi népgazdasági tervről A Pravda vezércikkben fog­lalkozik a következő évek nép­gazdasági tervével és megálla­pítja, hogy a Szovjetunió min­iden gazdasági körzetében befe- r jezéséhez közeledik az 1964— 1965. évi népgazdaságfejleszté­si terv összeállítása. A terv előirányozza a legha­ladóbb és gyors műszaki fejlő­dést, a termelékenység emelé­sét, a munka- és anyagfelhasz­nálás csökkentését segítő ter- hielési ágak elsődleges fejlesz-^ tését. o A Pravda ezzel kapcsolatban^ kiemeli, hogy a korszerű gaz­daság fejlődésének egyik dön­tő iránya a népgazdaság kemi- ZáJása. Ezenkívül a villamos- energia-tcrmelés, a gépgyártás és az elektronika is elsődleges helyet kap a tervekben. A népgazdaságnak azonban a vegyipar elsődlegességének biztosításán túlmenően, harmo­nikusan kell fejlődnie; a terv­nek biztosítania kell a többi termelési ág fejlődésének meg­felelő arányát és ütemét. A Pravda vezércikke ezután rámutat, hogy a tervek össze­állításának egyik fő elve a be­ruházások koncentrálása a leg­fontosabb létesítmények üzem­be helyezésére. százados munkával teljesen át­alakította a Nyírség egykori háromnyomásos rendszerű, alacsony termésátlagos gazdál­kodását. Westsik Vilmos mun­kája fáradságos volt, de ered menyes. Ma már letagadha­tatlan, hogy új utat nyitott a nyírségi tsz-ek, állami gazda­ságok boldogulásához a futó­homokon .. . S hiszem, hogy a Pogonypusztán most megin­dult. szárnyait bontogató kí­sérleti munka is hamarosan rányomja majd bélyegét bol­dogulás formájában a mi gven- ge, száz gondokkal küzdő lej­tősterületű gazdálkodásunkra is. Több figyelmet, több eszmecserét! Természetesen ehhez az is szükséges, hogy mi magunk is segítsük a kis kutatócsoport munkáját. Nagyon jó lenne, ha a lejtős területeken gazdálkodó termelőszövetkezetek elnökei és szakemberei többször láto­gatnának el ide Pogonypusztá- ra tapasztalni, beszélgetni. Ez rendkívül sok hasznos tapasz­talatot adhat és ad is számuk­ra! S ami szintén szükséges: vi­gyük el ide látogatásra a hi­tetlenkedő termelőszövetkezeti tagokat is. Ne restelljük, s ne sajnáljuk a fáradságot, kikérni a kutató szakemberek tanácsait, s a ka­pott tanácsok alánján otthon, először kis parcellákon próbál­juk meg alkalmazni az általuk javasolt, náluk bevált új agro­technikát. Ha pedig olyan problémákkal találkozunk, amelyekre még nem terjedtek ki a kísérletek, javasoljuk a kutatócsoportnak; segítsenek. Fancsalon és Szalaszenden már ma is vannak kísérleti parcel­lák és eredményesen segítik a termelőszövetkezet munkáját. Helyes, szükséges volt itt, nálunk e kutatócsoport létre­hozása. Gazdagodott, gyarapo­dott vele megyénk. S hogy e kis hajtásból milyen erős, mi­lyen bőventermő fa fejlődik majd, az már nemcsak rajta, hanem gondviselőin; tehát raj­tunk, szakembereken, termelő­szövetkezeti vezetőkön is mú­lik) Benárd Géza mg. mérnök Lelkiismeretes munkával... Valóságos virágerdő fo­gadja az arra tévedtet a Cementipari Gépja­vító Vállalat telepén, ami szo­katlanul hat ilyen lármás, za­jos üzemben, ahol hamar ola­josak, piszkosak lesznek a munkáskezek. Bőven van mit csinálniuk, hírét sem ismerik az unalom­nak. Most két határidő közel- gése ösztökéli fürgébb munká­ra a dolgozókat. Két nagy je­lentőségű feladatot kell befe­jezni, a Budapesti Gázművek rendelésére készülő 4 gázbontó reaktor megépítését és átadá­sát szeptember 20-ra, valamint a hejöcsabai rekonstrukciós munkát alkotmányuk ünnepé­re. A népgazdaság számára mindkettő égető problémákat old meg. A gázbontó reaktor építése sok fejtörésbe kerül. Merőben új volt ez az eddigi munkák­tól: felrázta az egész gyárkol­lektívát. Vajon képesek-e a megoldásra? Ez a kérdés motoszkált a kezdetkor mindenki fejében, de már kész a felelet; s nem­sokára ékes bizonyítékképpen felteszik az „i” betűre a pontot: augusztus 30-án átadják az el­ső két elkészült gázbontó reak­tort — Nagy siker ez, s oroszlán- részt vállalt benne István Mi­hály, Viktor József és Orosz János szocialista brigádja. Minden erőfeszítést megtettek, becsületesen helytálltak — hal­lani róluk. Jól megszervezték a munkát, felváltva dolgoznak a fontos feladaton. Pedig adód­tak hátráltató körülmények is, mint például az oxigén nem folyamatos szállítása. Sürget a munka, a gázművek- határidő elöttre kéri a reakto­rok leszállítását. Ök már ki­mondták a szót: meglesz — s a szó kötelez! A másik nagy feladat is sür­get, mivel több lakás épül, több cement kell. Ez pedig csak a cementgyárak korszerűbb ter­melésével valósítható meg; Ezért van a modernizálás a Hejöcsabai Cementgyárban, mélynek munkálatait ők vég­zik: s mikor elkészül, emberi kéz érintése nélkül lesz a kő­ből cement. Gép végez el min­den munkát. Augusztus 20-ra tervezték az átadást, s ha ez sikerül, 16 hónappal az első ki­jelölt határidő előtt fogják át­adni az üzemet rendeltetésé­nek. területen ne­héz az irá­Nyugdíjazás előtt Augusztus 20-án adják át. rendeltetésének Miskolcon az új tele­víziós relé-állomást. A képünkön látható régi relé ezzel megszün­teti működését, átadja helyét az újnak. Foto: Sz. Gy. A hatalmas nyitás, egyetlen embernek. Ezt az óriási feladatot látja el Csorba László. Hihetetlenül nagy munkát végzett, s ezért minden dicséretet megérdemel — mondta Szepessy Pál, a vál­lalat igazgatója. Segítségére voltaic a szocialista brigádok, pedig munkájukat előre nem látható sérülések, betegségek akadályozták. Mind a három brigádvezető: Harangozó Jó­zsef, Tasnádi Gyula és Nagy Ferenc is beteg, helyettük Hock György, Rajna János és Xglár József vette át a vezetést. — Reméljük, ők is olyan be. csületesen dolgoznak majd, mint elődeik, s képességük ja­vát nyújtják, átérezve a feladat fontosságát, segítenek Gilányi József művezetőnek nehéz munkájában. Mindenki helytáll! Lendületes munkájukat ju­talmazzák augusztus 20-án, amikor Guricskó Gyula, Orosz János, István Mihály, Kádas István, Bihari József, Kiss Im­re I., Poór János, ifj. Pásztor János, Zupkó László, Kiss Gá­bor és Berdár Lajos elnyerik a Szakma kiváló dolgozója tt. Az üzem tel. vi tervét, s ez már ebből 5 .zesedést tud­nak fizetni - - év végén. I ....... .. n a hatalmas [ Dübörögnek | kalapácsok, csapódnak a fémlemezek, ola­jos kezek ragadják meg, hely­reigazítják. Folyik a munka a virágok között. Csuíorás Annamária megtisztelő c jesítette I. J azt jelenti, nap nyeres DUPLA GOND Központjában dolgozott, mint propagandista. Először Fánkét vállalta el. A számla, amit megkapott: 650 000 forint mér­leghiány. És szervezetlenség, csüggedés, gazdálkodási kusza­ság mindenütt. A közös vagyon a csőszök ellenére is fogyott. A munkaegység mindössze 21,40 forintot ért. A majorban csak két gépet talált. Bizony, ezzel nehéz volt kez­deni. Hegyi elvtárs azonban ismerte már a szövetkezeteket, ismerte az embereket, hiszen azelőtt is a falusi emberek kö­zött dolgozott. Három pontban foglalta össze a feladatok lé­nyegét. Egv: kollektív vezetés; a vezetők és az emberek egyet­értése. Kettő- a szakemberek bál őrs ága. az új agrotechnikai módszerek bátor alkalmazása a gazdaság adottságai szerint. Három: a tagság mozgósítása a munkára és minden vélemény' meghallgatása. Igv indultak. És az ered­mény'? 1962-re már csak 226 000 forint mérleghiány ma­radt. Ugyanakkor egv munka­egységre 42,40 forintot fizettek. Ez aztán meghozta a tagság kedvét Az 1963-as évet már tisztán, adósság nélkül "Tcezdték és 42 forintot terveztek egy' munka­egységre. A tél, a tavasz, a nyár. mindenki tudja, nem kedvezett a mezőgazdaságnak. Nem rekordtermést, de még közepest is csak nehezen lehe­tett elérni. És a finkei Üj Élet Termelőszövetkezet határa, no meg a számlák, a bevételek és a kiadások listája most azt mutatja, hogy nem negyven­kettő. hanem 45—46 forint lesz á munkaegység értéke. .. Persze, ez. még nem minden. F.gv termelősTÖvetkeret gazdál­kodásának minőségét nemcsak a munkaegység értéke jelzi, hanem az is, hogy a szövetke­zetét két év alatt teljesen gé­pesítették. kialakították a tbc-mentes állatállományt, te­henenként 16 liter fölött van a napi tejhozam, túlteljesítik a hizlalási tervet, és még sok minden. Többek közt egy na­gyon rokonszenves tényező is. Az, hogy ma már a szövetke­zetben nem alkalmaznak cső­szöket, mezőőröket, mert a „minden a miénk” fogalma megváltozott. Tavasszal már látni lehetett, hogy a finkei termelőszövet­kezet az igazi nagyüzemek sorába lépett Jó volt a vezetés, jól haladt a munka, mindenki dolgozott. De a szomszédban, Damakon. ta­lán még nagyobbak voltak a bajok, mint két esztendővel ezelőtt Finkén. Az elmúlt esz­tendőből 562 000 forint mérleg­hiány maradt és egy munka­egységre csak 20 forintot fizet­tek. A damakiak tudták, hogy Finkén már más a helyzet és szerettek volna ők is Finkéhez hasonlóan jól gazdáTkodni. Ezért kérték fel Hegyi elvtár­sat, hogy vállalja el a damaki szövetkezet vezetését is. Nnev volt a tétel, mert két termelő­szövetkezetet vezetni nemcsak dupla gond. hanem dupla fele­lősség is. Ám volt már némi tapasztalat. És ha sikerült Fin­kén. miért ne sikerülne Dama­kon? Sok munka, nagy' meg- terheltetés lesz. Hegyű elvtárs tudta, számbavette ezt, és — elvállalta. A problémák nem voltak újak. Dániák visszarímelt Fin- kére. Rossz vezetés, az embe­rek bizalmatlansága, szervezet­lenség. és minden, amit Finkén már kijavítottak. Do éppen a friss tapasztalatok és a Finkén már bevált hármas tétel sze­rint kezdtek munkához Dama­kon is. Átszervezték a vezetést. Minden vezető feladatot ka­pott. A mezőgazdász, aki addig azt sem tudta, mit csináljon, mert nem tudott közös neve­zőre jutni az elnökkel — végre megkapta feladatát. „Nincs más dolgod, csak az adottsá­goknak legjobban megfelelő módszerek alkalmazása” — mondta neki az elnök, és a mezőgazdász, aki addig feles­leges embernek érezte magát, szinte máról holnapra megér­tette, hogy rá a szövetkezetben igen nagy' szükség van, hogv rajta sok múlik, és jókedvvel dolgozni kezdett. Dolgozni kezdtek az emberek is, mert hittek Heevi elvtársban. Hegyű elvtárs pedig hitt az emberekben így' aztán ma már természetes és egyáltalán nem csoda, hogy' az 562 000 forint mérleghiányt év végére eltüntetik és a bo- tervezett 26 forintot ki tudják fizetni munkaegy'ségenként. No, persze, voltak és vannak kisebb problémák is. Damakon is egyik legfontosabb feladat volt az állatteny'észtés feli a vi­tása. Tavasszal még mindössze 15 tehenük volt és a 15 tehén 25 liter tetet adott naponta. A tbc-vol eddig senki sem törő­dött. Nyolc tehenet kellett ki­selejtezni. Ma mégis 27 tehe­nük van és a nani tejhozam ír megközelíti a kfenc litert. De — ahogy' mondják — ez még mind'g nein ió tehenészet. Az úi teheneket és üszőket most készítik elő. az igazi ja­vulás csak a következő eszten­dőben várható. Nevetve mesélték Damakon, hogy eddig alig volt lucerná­ink. Pedig lucerna nélkül Ma már nagvon iól tudják, hogv mit. óz az ál 1 att^n vészt és lucerna nélkül. Mondhatnám- semmit. A lucerna az erőnk legfontosabb, a szálasok közt az alaptakarmány. Vetnek is belőle — már készítik a talajt a damaki határban. Nehéz volna részletesen is­mertetni, hogy' mennyi prob­léma, megoldásra váró feladat Van egy gyenge termelőszövet­kezetben. Amíg a problémák­kal nem tudnak mit kezdeni, addig baj van. Amikor azon­ban tudják, hogyan kell és le­het megszüntetni a problémá­kat és meg is tesznek érte mindent — már nem kell félni. Akkor a gyenge termelő- szövetkezet tagjai bízhatnak benne, hogy hamarosan a jók közé kerülnek Ebben bíznak most Damakon is. Dolgozik mindenki — ereje és tehetsége szerint. De min­denki elismeri: legtöbbet Hegyi István, az elnök dolgozik. Mert nem könny'ű két termelőszö­vetkezet gondját-baját hordoz­ni... Nem könnyű, de meg­tisztelő és szép munka. Tudja ezt Hegyű elvtárs is. Azt mondják róla az emberek, hogy alig alszik és mindig a határt járja. Naponta kétszer is megjelenik egy'-egy helyen. Damakon éppen úgy', mint Finkén. Mert megkérdeztem: a két termelőszövetkezet közül melyük a kedvesebb? — Egyformán kedves mind a kettő — felelte. — A finkei azért, mert már aránylag jó, a damaki meg azért, mert szénen fejlődik és egy-két év alatt utolért Finkét... A két termelőszövetkezet 2200 hold — fele-fele arány­ban. Igv. hogy két gazdaság — dupla gond. Ha egvesítenék, egves dolgok kiegyenlítődné­nek és könny'ebb lenne az irá- nvftás. Énnen ezért az embe­rek máris arról beszélnek, hogv hamarosan e Értesülnek. Mert fgv csak az elnök közös, ön űgv közös lenne minden. Nem csak a gond, hanem az öröm is. Szcndrei József ► Nagy csend és felhőkkel tár­hatott ég feszült a dombok íö- | lőtt. A mezők nyári zöld és ♦ szőke színe átolvadt sárgára, [meg feketére. Már sárga a do­♦ hány, sárgul a kukorica, és | sárgul minden, mert utolsó ► tüze lángol a nyárnak, közele­dőik az összegező és érlelő ősz. ► Egy kör megint bezárult, kez- ►deni kell az újat, bár sohasem ► egészen zártak a körök, hiszen 6 nem lehet és nem is szabad |valamit ugyanott végezni, ahol ► elkezdtük. De ívé, ívelése, rit- Jmusa van mindennek, és az ► ívek vége olyan, mint a ver­esekben a nmek: találkoznak és ► összecsendülnek. , Ilyen összecsendülésről, az ► alkotó munka nagy rímelésé- trfil beszélgettem a minőn ► Hegyű Istvánnal, a finkei Űj [Élet és a damaki Üj Barázda ► Torrn előszövetkezet ein őkével. í Nehezen találtam meg, mert kegy' igazi termelőszövetkezeti ♦elnököt egy határban is nehéz {megtalálni, nem még kettő­iben. Márnedig, úgy érzem, sze- í rén vekben nem dicsérhetek, ♦ Hegyi István { igazi szövetkezeti elnök ♦ Mert igazi szövetkezeti elnök­inek lenni nagy dolog: örök ♦ mozgás, intézkedés, felelősség, ^józanság és még sok minden, ♦ ami eevütt a gondok garmadn- rját jelenti. Igen sok a gond ♦ egyetlen termelőszövetkezet­iben is — akármilven ió lepjen fáz! — hát mér kettőben. Ta­► lán nem is dupla, hanem még [ t öhb... ► Hegyű elvtárs ötven évesnek [vallja magát, de nem hiszem, ► hogy annyi. Talán negvven. L látszatra. Bar haja már őszül. [■Fürgesége és munkabírása vi- [szent erős. robbnnáknnv fiatal. [emberre vall. 1961 iúliusában Nett tsz-elnök. Azelőtt a Föld- ' művesszövetkezetek Járási A KlSZ-tííjgok segítelek Társadalmi munkát szervez­tek a múlt vasárnapra a ké­ked! KISZ-fiatalok. Már haj­nali három órakor találkoztak, s nyolc óráig 67 mázsa ter­ményt csépeltek el. Megálla­podtak, hogy a jövő vasárnap ismét segítenek. Újjáalakult a KISZ sportkö­re is, sok szép tervük van, amit a nyári munkák befejezése .után (ha több idejük jut spor­tolásra) valósítanak majd meg. Toperczer Györgyné Kéked Bővül az Erdei Termékekéi Feldolgozó Vállalat Az Erdei Termékeket Feldol­gozó és Értékesítő Vállalat so­kat fejlődött az utóbbi időben, s így a tárolási lehetőséged már nem felelnek meg az igé­nyeknek. A szörpüzem bővülé­sével új, tárolásra alkalma, pincékre van szükség. A válla­lat saját kezelésbe veszi az eddig csak bérelt Tetemvár Alsósor 22. szám alatti pince helyiséget. E tárolóhelyiséi szomszédságában a vállalat to­vábbi tizenhárom pincét bérel hogy egységes szörpkészítő él raktározó telepet alakíthassor ki. Később az újonnan bérel helyiségeket is saját kezelésbe beszi az Erdei Termékeket Fel­dolgozó és Értékesítő Vállalat■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom