Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-16 / 191. szám

A ÄPI»AIKVAQTAßa*S2Äi! ' Fentek, 1355= augusztus 18, Tíz éves a Matyó Múzeum T7„*.áy,r.nt «-und gyakrab­ttazanh.ai ban kercsüc{ei külföldi turistacsoportok, a szocialista és a nyugati orszá­gokból egyaránt, A múltban ittjárt külföldieket leginkább a csikósok, a gulyások, a pusz­tai romantika és a különböző tájegységek jellegzetes népvi­selete érdekelte, egzotikumot, kerestek barackpálinkával fű­szerezve. Mezőkövesd a matyóság szí­nes viselete. hímzései révén közismert volt, és mivel köny- nyen megközelíthető, idegen- forgalmi központtá vált, már a felszabadulás előtt is. A MÁV összkomfortos ven­dégházat rendezett be a külföl­diek számára francia konyhá­val, több nyelvet beszélő veze­tővel, bizományba átvett, el­adásra szánt hímzések, ruha­félék tömegével és jól megter­mett, markos, matyó ruhába öltöztetett legényekkel és karcsú lányokkal szolgált a csárdáshoz, a barackpalinka mellé. Napjainkban Mezőkövesd 20 000 lakosú hatalmas falu, városi igényekkel. Lakosságá­nak életmódja alapjaiban meg­változott.. Emelkedik az élet- színvonal, szalmatetős házak helyett előszobás, verandás otthonok épütnek és 1952/53- ban végleg elhagyták a szín­pompás viseletét, amely őket a küzdelmes múltra emlékez­tette. A nők viselete ma a leg­újabb divatot tükrözi. A matyóság idegenforgalmi vonzása azonban megmaradt. De a színes múlt után érdek­lődő csoportok a letűnt visele­tét, a hímzések történetét ma csupán a Matyó Múzeumban tanulmányozhatják. 1947 nyarán vetődött fel a múzeum megszervezésének terve. A község vezetősége a múzeum céljaira a volt ..Ko­rona” vendéglő és szálloda 1700-as években énült épületé­nek első emeletét ajánlotta fel. míg a földszinti részt a Matvó Háziipari Szövetkezet rendelkezésére bocsátotta. A Múzeumi Főosztály kiállí­tásokat rendező szakemberei hozzákezdtek az épületrész be­rendezéséhez. A miskolci, az egri és a fővárosi néprajzi mú­zeum kölcsönanyagával dr. Ba­lassa István osztályvezető he­lyettes irányításával nyitotta meg viselettörténeti cs a hím­zések fejlődését bemutató első kiállításút 1953 elején a Matyó Múzeum. A múzeum dologi ki­adásait a Múzeumi Főosztály, majd a Művelődésügyi Minisz­térium múzeumi osztálya fe­dezte, de jelentékeny összegek­kel támogatta a községi tanács végrehajtó bizottsága is. A múzeumi anyag gyarapo­dásával a visszaadott kölcsön- anyag helyett rövid idő múl­tán saját gyűjtés került, a vit­rinekbe. amelynek értéke eléri a 100 000 forintot. A múzeum célja és feladata, profiljának megfelelően, a nép­művészeti és népviseleti anyag összegyűjtése, megóvása, annak tudományos feldolgozása és időszakos kiállításokon való közkinccsé tétele. Másik alapvető feladata a szövetkezet népművészeinek stílusos, régi hímzés-anyagával forrásmunkául szolgálná újabb terveikhez, amelyekkel a mo­dern, új lakások készítéséhez akarnak hozzájárulni. A múzeum kisebb termében elénk tárul a matyóig múltja eredeti oklevelekben, telepü­lése, életmódja, a summásélet emléked, szerződésekben, esz­közeiben. A nagyobb terem vitrinjei­ben korhű mstyöszoha idézi a múltat „bebújós” ágyával, ér­tékes kerámiáival, a férfi, női és gyermekviselctet. láthatjuk a különálló vitrinekben, a női fejdíszek gazdag változatait tn nulmány ózhatjuk. amely egy nemrég itt járt mongol festő­művész rajzai szerint, a mon­gol női fejdíszekkel mutat, ha sonlóságot. ízelítőt, kanunk a szentistváni és tardi női vise­letből is. A múzeum igyekszik bekap­csolódni az ismeretterjesztő munkába is, Előadást tartott a mntvóság történetéről « támo­gatja a gimnázium kollégiu­mának iól dolgozó helytörté­neti szakkörét. ,1 látogatottsága A múzeum n8vekTCiVi ezért szükség volna ogv mező­kövesdi. több nvelvu útmuta­tóra, El i« készült, de kiadása késik. Végleges hajléka az énü]ő. új művelődési otthon­ban lesz. 19R4-töl. de nagyobb terjeszkedési lehetőségek nél­kül. Dala József múzeumvezető Élelmiszert tárolnak a Bükk „gyomrában” Egy esztendeje fedezték fel a. diósgyőri barlangkutatók a Bükk hegységben, Létrásletön levő víznyelőt, az úgynevezett Szepesi-zsombolyt. A 175 mé­teres, lépcsőzetesen mélyülő kürtőn leereszkedve tárták fel a Bükk eddig ismert, legna­gyobb barlangrendszerét, mely­nek Lillafüred felé húzó­dó ágában mintegy 800, az el­lenkező irányban. Jávorkút fe­lé haladó ágában több mint ezer métert haladtak előre. A földalatti vajatokban csepp- kőltépzödménnyel gazdagon díszített nagytermek, máshol pedig kristálytiszta vizű tavak váltják egymást. A barlang- rendszer megközelítését meg­nehezíti, hogy a szűk kürtőkön, kölélhágcsón történő leeresz­kedés több mint hét órát vesz igénybe, cs az egész barlang- rendszer bejárása IS óráig tart. Ezért az elmúlt hónapokban a Szepesi-zsomboly környékén levő víznyelőből kutattak új lejárat után, amelyen át a tu­risták is felkereshetik a bar­langrendszert. A diósgyőri barlangkutatók most érdekes kísérletre szánták el magukat. Az augusztus 19— 20-t munkaszüneti napokat, m­Előkcszítő tanfolyamok falusi diákok részére Sok nehézséget jelentett az osztatlan falusi Iskolákban végzett fiataloknak, hogy meg­felelő szaktanár irányítása nélkül szereztek bizonyos is­mereteket egyes tárgyakban, vagy éppen nem is tanulták azt a tantárgyat, amelyben vá­rosban. vagy szaktanárral ren­delkező, osztott falusi iskolá­ban végzett társaik már ottho­nosan mozogtak. Ezeknek a fa­lusi diákoknak megsegítésére, középiskolai tanulmányaik kezdetének könnvebbítésére a Miskolci Városi Tanács a se­lyemréti középiskolai kollégi­umban előkészítő tanfolyamot szervezett. Ezen a tanfolyamon olyan, falusi iskolákban vég­zett fiatalok vesznek részt, akik nem járatosak az orosz nyelvben, nem kielégítő mate­matikai felkészítésük, valamint azok a falusi gyermekek, akik­nek 3.2-nél alacsonyabb az át­lagos tanulmányi eredményük. A néhány nap múlva kezdődő előkészítő tanfolyamot egyelő­re 250 falusi kisdiák veszi igénybe. ideális munkatársak Korszerű állami áruház építését kezdték meg Ozdon Az északi iparvidék egyik központjában, Özdon korszerű állami áruház építését kezdték meg. A nagyszabású létesít­mény költségeire 19.5 millió fo­rintot irányoztak elő. Az alag­sorból, földszinti részből, va­lamint emeletből álló, 15 ezer légköbméter kiterjedésű áruhá­zát variálható bolti berende­zéssel látják el, amelyben az árukat a. raktárakból liften szállítják majd az árusító hely­re. Az áruházban évi száami)' lió forint forgalmat bonyolít' hatnak le és abban, kivéve * bútorárukat, mindenféle ve" gyesárut megtalálhatnak máj1) a vásárlók. Az ózdi, valamintá környékbeli lakosság áru be szerzését nagyban megkönnyíti áruház a terv szerint a jövő o'* végére készül el. Az. épület ét' dekessége lesz különben, hoíf annak külső részét alumínium lemezekkel burkolják. Hetvenhat darab akta egy jelentéktelen ügyben RITKA KIVÉTEL Egy valóságos, élő, aktív jenki professzorról “Szol eme krokim. Mindcnnémü félreértések elkerülése céljából »let- vest, hangsúlyozom, hogy ritka kivételről van szó. Hja, min­denféle esetek előfordulnak, néha szinte megkavarodik tőlük az ember. Egy azonban egészen bizonyos: elképzelhe­tetlen olyan ostoba tudós — mint ritka kivétel—, aki életé­nek legalább a végefelé ne lenne szert bizonyos értelemre. Pontosan ez történi egy philadelphiai professzorral is. Az ó szívvidámító intellektuális fejlődése bizisten figyelmet érdemel. A professzor, névszerint Air, Carleton Stevens Coon, egy bohókás napon elhatározta, hogy felhagy maradi.Ságé­val. Rájött, hogy a lét értelme a szakadatlan fejlődés, s bár az ő létének túlzottan sok értelme nem volt, mégis fejlődni akart. Az ilyesféle jószándék tiszteletet ébreszt. Gondolom, még a legelvetemültebb bukott diákok sem vélekedhetnek másként, feltéve, hogy azért buktak meg, mert nem tudlak semmit a szigorlaton. Mr. Coon ifjú korában nem volt még j******************************* professzor. En- 4c nek ellenére £ a legheveseb- -a ben ellenezte * Charles Dar- l****************************** win tanait. Nem fogadta el a teóriát a létért való küzdelemről, a faji kiválasztásról, az átöröklésről stb, Főként abban kételkedett, hogy az ember a — majmoktól származott. Majmolta hát más hasonló kételyű személyiségek nézeteit, s az adott téma­körben Szent Tamást tartotta legfőbb eligazítójának. Mit tesz azonban a véletlen: Mr. Coon idővel professzor lett. Ez azonban sokáig nem akadályozta meg abban a szo­kásában, hogy ellenezze Charles Darwin tanait. Mentségére legyen mondva, ez az ellenzékisége szakadatlanul fejlődött. Többen megfigyeltek hasonló jelenséget fajeiméleles más professzorok esetében is, következésképpen az érdem nem egészen a mi emberünké. Nos, Mr. Coon agy Jnfámitus na­pon a jobb lábával kelt ki az ágyából, s felkiáltott: — Darwinnak van igaza! Felöltözött, s rohant a tanszékére. Felrázta mély álmuk­ból diákjait, s közölte velük szellemi metamorfózisát. Ama ifjai. akiknek éppen „majmuk” yolt az előző napi v/hisky- parlitól, nem ellenkeztek. Ök maguk oly majomul érezték magukat, hogy szó nélkül bevették a majmot. Akadtak azonban ellenkezők: — Mi ez? — kiáltozták. — Azt jelenti ez, hogy mi fehé­rek és a niggerek egyazon ősöktől származunk? Mr. Coon megborzongott. Nem, 9 ilyesmit nem állított. Ez a lehetőség halálra* rémítette. Találékony agya azonban sebesen működött és a következő szellemes okfejtésre inspirálta: — Nyugalom, gentleman, nyugalom. Mi emberek való­ban a majmoktól származunk. Ámde annak idején különféle majmok ugrándoztak a különféle fákon. A négerek fekete majmoktól származtak és fekete szikompr-fákon ugrándoz­tak. A fehér amerikaiak ősei fürge fehér majmok- voltak, s ők banánfákra telepedve jó üzleteken törték a fejüket. Nem kétséges: a fehér majmok ab ovo intelligensebbek voltak, mint a feketék. A fehér majmokról szóló teória megnyugtatta a nyug­talan kódokat, hiszen ez egybevágott a Ku-Klux-Klan tudo­mányos igéivel, Es a csattanó? Nos, Charles Darwin soha­sem állította art., hogy az emberiség a majmoktól szárrna- Bttt volna. Mr. Coon esetében azonban — Mr. Coonnak van Igaza,... A. A­Htját szubadságultlcal is'megioid- íva, négy napot akarnak leni tölteni a barlangban. A négy Jnop alatt élettani mcgfigyclé- iseket végeznek, mérik testük hőmérsékletét, vérnyomását, szívverést és az egyéb élettani ■funkciókat, ugyanakkor pedig kísérletet tesznek a továbbha­ladást. elzáró szifonok kibontá­sára is. 4 Tekintve, hogy a lc-fel köz­lekedés szinte egész napot ven­ne igénybe, ezért már most megkezdték az élelmiszerek le- hordását a barlangba. A szűk [sziklakürtökön keresztül kisebb csomagokban viszik le a külön­böző, napi 2700 kalóriát adó élelmiszereket a hegy „gyom­rában” berendezett „élelmi­szerraktárba”, ahol a pontosan kiszámított adagokat nylon zacskókban tárolják az elfo­gyasztásig­SZINTE elképesztő, hogy né­ha milyen makacsok, akarato­sak tudnak lenni az emberek. Ha valamire egy törvényes hatóság azt mondja, hogy ígv kell csinálni, akkor ök csak azért is másként csinálják, fia azután baj van belőle, panasz­kodnak. Járnak, írnak, fűhöz- fához, keresik „igazukat”, s mi­vel nem érnek el célt, sértő­döttek, elégedetlenek. Varga László miskolci lakos házépítési ügyében eddig 76 darab akta készült. Még le is mértük, .40 dekát tesz ki eddig a vaskos köteg. Érdemes lenne kiszámítani, hány embernek, hány forint értékű munkaidejét vette igénybe az aklahalmaz. Rendelet, van azonban arra, hogy a beérkezett panaszokat határidőn belül ki kell vizs­gálni, tehát mindenütt foglal­koztak a Varga-üggyel is. Mit panaszol az építő? A városi tanács építési osz­tálya meghatározta, hogy az egy utcában épülő házak lába­zata milyen magas legyen. Er­re az utcakép helyes kialakí­tása érdekében volt szükség. Ezzel szemben a panaszos, minden ok nélkül. 40 centimé­terrel magasabb lábazatot ké­szített épülő házánál. A tanács illetékes osztálya elrendelte a fölösleges 40 cen­timéter lebontását, illetve ad­dig nem engedte az építkezés folytatását, míg a rendellenes­séget helyre nem hozzáír, A jogerős építésügyi határo­zat ellen az építő a. végrehajtó bizottsághoz fellebbezett, ahol 1962. november 1-én elutasítot­ták panaszát. A Minisztertanács határoza­ta 1963. május 2-án kelt, az oda küldött további panaszra. Az addigi határozatot hatályban tartották, s a panaszt elutasí­tották. A panaszos még mindig nem volt. hajlandó egyetérteni a döntéssel, s még a Miniszter- tanács határozatát is meg akar­páf* tor­ta fellebbezni, s most. a Központi Bizottságához dúlt, ahol szintén nem tartói ták indokoltnak a kérést. MIÉRT KELL ezt csinálni’ Azóta mór régen felépül* volna a ház. rfiár benne is lak­hatnának. de mindeddig csat a makacskodással telt. az id^ Ugyanakkor a jogtalan panas* több hivatalnak munkaideje* vonta el, sokkal fontosabb dől gok intézésétől. A, I, Közérdekű közlemények Értesítjük a Miskolc 1. szá­mú megyei postahivatal kéz­besítő körzetébe tartozó lako­sokat, hogy a címükre érke­zett, s a kézbesítők által visz- szahozott küldeményeket (ajánlott leveleket, postautal­ványokat stb.) a jövőben nem a kézbesítő osztályon, hanem az épület felvételi termének földszinti részén, a 12. számú ablaknál (a kézbesítő állal visszahagyott értesítő felmu­tatása, valamint a személy- azonosság egyidejű igazolása mellett) az értesítőben megje­lölt időpontban vehetik át. A pasta értesíti az érdekel­teket. hogy a küldemények kézbesítése, utalványok kifize­tése a megadott címhelyen — lakáson történik. Ezért ké Történt-e yáltozás az egyetemi konyhán? kül néhány olyan véleményt, amelyet az elmúlt napokban jegyeztek be. „Köszönjük a tartalmas reg* geliket, a bőséges és ízletes ebédeket...” olvashatjuk Vi- sontai József budapesti tanár­segéd sorait, aki Lipcséből ér­kező egyetemi hallgatókkal üdült itt. Dr, ÜUös Géza drezdai egye­temisták dicsérő véleményét tolmácsolta. Koncz Károly bu­dapesti üdülő pedig a konyha dolgozóinak mond köszönetét. Miről intézkedtek ? A Borsodi Üzemi Vendéelá- tóipaxi Vállalat tehát Intézke­dett, minőségileg és mennyisé­gileg is ellenőrizte a konyhából kikerülő ételeket. Marczali Bé­la instruktortól megtudtuk: megjavították az elromlott hű­tőgépet és így a meleg időben is frissek maradnak már az áruk. Ami azonban az ebédek vál­tozatosságát illeti, abban a MEZÖKER Besenyői utcai te­lepe is segíthetne. Mint Simon Imrédétől és Karádi Károly- tél, a konyha vezetőitől hallot­tuk, ők rendszeresen megren­ri, hogy küldeményeik átvéte­léért a posta épülete előtt r4 várakozzanak. A fennálló ren­delkezések értelmében, vala­mint a téves kézbesítés elke­rülése végett a kézbesítők postahivatal előtt, utcán. ks'! pualjban stb. küldemények^** nem kézbesíthetnek. Postaigazgatóság R holtok, üzletek ünnepek előtti és alatti nvitvatartása Miskolc Város Tanácsa V® kereskedelmi osztálya a mis­kolci boltok és üzletek ünne­pek előtti és ünnepek alat** nyitvatartási rendjét az aláb­biakban szabályozza: 18- án (vasárnap): Az egy műszakos él elmi széf­ből l.ok délután 17 óráig, a kéé műszakos, vagy később zár0 élelmiszer boltok a rend®4 nyitvatartásig üzemelnek. Az iparcikk és ruházati boj­tok a rendes nyitvatartásii üzemelnek. r 19- én (hétfőn): A le.iboltok és a tejet árusi­ló élelmiszerboltok 7—10 őré­ig tartanak nyitva. Az iparcikk és ruházati bol­tok zárva lesznek. 20- án (kedden): A vasárnap is nyl^nter*4 édességboltok tartanak nyitva A vendéglátóipar 18-án ^ !9-én szombati nyitvatartá4 szerint, 20-án vasárnapi nyi*' vulartás szerint üzemel; & J ^0 * / jó4 ' A Várható időjárás ma csti£! (elhőátvonulás újabb rsökkrt' ogy-két helyen zivatarral. A szél megélénkül és nyuenUl"*1 északnyugatira lordul. Hűvé4 idő. Várható legmagasabb na?' pali hőmérséklet 21—25 tar között. delik a zöldségféléket és a gyü­mölcsöket, sajnos igen keveset, vagy egyáltalán nem kapnak. Például: 9-én kértek 100 ki­logramm karfiolt, 12-én 100 ki­logramm kelkáposztát. 50 kiló karfiolt és ugyanennyi körtét, almát és ebből semmit nem kaptak meg. A vendégek ezt nem tudják és így nem csoda, ha azt panaszolják, hogy „té­liesek” az ételek. Korszerűtlen a konyha Nagy baj az is, hogy a kony­ha egyáltalán nem mondható korszerűnek. Erre annál in­kább fel kell figyelniük az il­letékeseknek, mert szeptember­től itt 1800 adag reggelit, ugyanennyi vacsorát, és 2500 ebédet készítenek majd. A ta­valyihoz képest ez 1200 adag­gal több reggeli és vacsora, s 500-al több ebéd! A kapacitást tehát erősen növelni kell. s ez egyáltalán nem előnyös a kor­szerűtlen konyhának. Hiába építenek ide most még két rak­tárhelyiséget. ez nem oldja meg a problémát. Ezért, sürget­ni kell ánnak az új konyhának felépítését, amelynek átadását 1064. decemberre Ígérték meg! (Rutíkay) Lapunk július 31-én megje­lent számában beszámoltunk róla, miért elégedetlenkedetl az ellátással a Miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem 2. szál­lójában üdülő kétszáz pedagó­gus. A riportban megígértük hogy felkeressük a következe üdülő turnust is, mondják e véleményüket ők is az egyete­mi konyháról. Nos, Ígéretünké: teljesítettük. Jövőre is eljönnénk szívesen Kisebb panaszok még mindig vannak (nagyon „télies étele­ket főznek, kevés a gyümölcs) de a vendégek már így véle­kednek: — Jövőre is eljönnénk szive, sen... — legalábbis ezt hallot­tuk a nyíl-egyházi Kohóri Fe- renctől, Hatházi Lajosaiétól és 1 tuzséri Nagy Józseínétól. Va­lamennyien gyermekeikkel töl­töttek itt két hetet, s ha túlsá­gosan nem is dicsérik az ellá­tást, nem is elégedetlenkednem mint az előző turnusbeliek. Panaszkönyvi bejegyzések A panaezköm yvb öl pedis ladd idézzünk kommentár nél-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom