Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-07 / 183. szám
eszakmagyarorszao Szerda, 1363, augusztus 7, Kádár János elvtárs beszéde a szovjet-magyar barátsági nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalról.) nai Kommunista Párt nagy történelmi harcot vívott, helyes irányvonal alapján nagy utat tett meg. A kínai nép nagyszerű nép, testvérünk a Kínai Népköztársaság a szocialista világrendszer országai közé tartozik. Mi változatlanul tisztelettel és megbecsüléssel vagyunk a kínai testvérpárt tömegei, a nagy kínai nép iránt és szilárd meggyőződésünk, hogy ha most van is nézeteltérésünk a kínai vezetőkkel, ez történelmi értelemben átmeneti jelenség, ami elmúlik és mi Kína testvéri népével együtt jutunk el a kommunizmus kapujáig és a kommunista társadalomba. (Taps.) A kínai vezető elvtársaknak természetesen meg kell érteniük egy-két dolgot. Az elvi nézeteltéréseken túl például azt, hogy bár kínai testvérpártunk — taglétszámát tekintve — hatalmas párt, a kínai vezetőknek is tudniuk kell, hol végződik az ő pártjuk, és hol kezdődik más ország munkásosztályának pártja. Ne akarják a kínai vezetők átvenni a Magyar Szocialista Munkáspárt tagságának marxista képzését, mert ebből semmi jő sem származna. (Taps.) Ezt bízzák a mi párttörvényeink szerint megválasztott és erre jogosult szervre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságára. (Nagv taps.) Volt egy kis konfliktusunk, sajnos állami vonalon is, a kínai elvtársakkal. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának június 14-én megjelent levelét ugyanis mi Magyarországon — ahogy min - denkí tudja — akkor nem nyomtattuk ki, mégpedig azért, mert pártunk Központi Bizottságának megítélésére tartozik, hogy más pártok dokumentumaiból mit, mikor tart célszerűnek kinyomatni. Ügy véljük, mivel nem mi voltunk a címzettek, az elemi illendőség is megkívánta, hogy a címzett határozza meg, mikor és hogyan szándékozik vitatkozni a feladóval. A kínai vezető elvlársak azonban megfelelő pél- dányszámban magyar nyelven is „jókor” kinyomtatták ezt a levelet és megkérdezésünk nélkül gőzerővel kezdték terjeszteni. Ahogyan ez ilyenkor lenni szokott, külügyminisztériumunkba behívták az illető kínai diplomatát és megkérték, hogy ezt hagyják abba. Kínai elvtársunk azt találta válaszolni, hogy ez beavatkozás Kína belügyeibe. (Derültség.) Ez nagyon eredeti értelmezése a szuverénitásnak és a belügyeknék. A kínai elvtársak meghatározhatják, hogy országukban mit terjesztenek, az azonban, hogy Magyarországon mit terjesztenek, a magyar szuverenitás illetőségi körébe tartozik és ezt mindig az illetékes magyar szervek határozzák meg, mert ez nem Kína, hanem Magyarország belügye! (Nagy taps.) Mi_ mindenkor a kínai testvérpárttal való egyetértés mellett leszünk és ha vitatkozunk azért tesszük, hogy a marxizmus—leninizmus ügyét, egységünket szolgáljuk Meggyőződésünk, hogy a kommunisták/ kommunista pártok egysége kizárólag a maxizmus—leninizmus elvi alapjain jöhet létre erősödhet és fejlődhet. S ez ’ az egység nem erősödhet, csak gyengülhet, ha dogmatikus és szektás nézetek alapján akarjuk, megteremteni. (Taps.) Mi nemcsah a revixionuxmussal szálltunk karéba, hanem a személyi kultusszal is Elvtársak! Az utóbbi esztendőkben pártunk és népünk harcba szállt az 1956-os ellenforradalmi felkeléssel, hogy helyreállítsa népköztársaságunk törvényes rendjét, helyreállítsa szocialista államunkat és tovább haladjon a szocialista társadalom építésének útján. Ez a mi harcunk fő kérdése. Mi azonban nemcsak a re- vizionizmussal és az ellenforradalmi felkelés kirobbantóival szálltunk harcba, hanem a személyi kultusszal is és mindazzal, amit a személyi kultusz jelent, a szocialista törvények megsértésével, a dog- maíizmussal, a szektaria- nizmussal, az élettől és a néptől való elszakadással. Ez harcunk belső logikája és törvénye. Harcbaszálltunk a törvénytelen perek gyakorlatával, a megalapozatlan gazdasági tervezéssel és általában mindazzal, ami a személyi kultusz káros maradványa. Változatlanul az a feladatunk, hogy dolgozzunk a párt- élet, a magyar közélet demokratizálásáért, a szocialista demokrácia szüntelen fejlesztéséért és további kibontakoztatásáért. Aki most a személyi kultusz és a személyi kultusz módszereinek ügyvédjeként lép fel a nemzetközi kommunista mozgalomban, az ne számítson ránk, mert nekünk, pártunknak és népünknek untig elege volt a személyi kultuszból; s azt nem akarja viszontlátni. (Nagy taps). A személyi kultusz elleni harccal is a szocialista építésért, népünk békéjéért és jólétéért küzdünk. A szocializmus építése és a hék® megőrzése elválaszthatatlan egymástól Ami ä világbékéért folytatott harcunkat illeti, most bizonyos oldalról vitatják, hogy az helyes-e. Márpedig, ha elhatároztuk, hogv felépítjük a szocialista társadalmat, ha elhatároztuk, hogy pépünk életét még gazdagabbá tesszük, fokozzuk jólétét, hogy sok mindent megteremtünk, ami ma még nincs .meg, akkor ehhez a harchoz az is hozzá tartozik, hogy megőrizzük népünk és a népek békéjét. Hogyan lehet a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgozni, a népnek jobb életet biztosítani, ha egyszersmind nem óvjuk meg, nem erősítjük a béke általános ügyét? Aki Magyarországon a szocialista társadalom erőteljes és lendületes építésének a híve, annak ugyanakkor a béke hívének kell lennie, mert a kettő egymástól elválaszthatatlan. Mit jelent a háború elkerülhetőségének elve? Marxista— leninista álláspontot, amely a jelen korszak ' tudományos elemzésén alapszik és amelynek egyik fő tétele, hogy az imperializmus természete ugyan nem változott, de az imperializmus és a népek helyzete változott, ezért korunkban a világháború többé nem végzetszerűen elkerülhetetlen. Ilyen viszonyok között minden kommunistának, minden forradalmi munkáspártnak legelső feladata harcolni a béke megőrzéséért és a békés egymás mellett élés elvének győzelemre viteléért. (Taps.) Azért vagyunk a béke megőrzésének és a békés egymás mellett élés elvének hívei, mert bízunk szocialista társadalmi rendünk fölényében, hisszük, hogy a szocialista rendszer erejével és a szocialista országok alkotó munkájával az imperialistákat rá tudjuk kényszeríteni a békés egymás mellett élésre. Hisz- szük, hogy rendszerünk erejével, népeink alkotó munkájával a gazdasági versenyben is fölénybe kerülünk és győzelmet aratunk a kapitalista társadalmi rend felett. Meggyőződésünk szerint a békés egymás mellett élés elvébe vetett hitnek a kommunista számára a jelen korszakban a saját kommunista meggyőződésébe vetett hitet kell jelentenie, mert alti meggyőződéses kommunista, annak hinnie kell rendszerünk erejében, fölényében és feltétlen győzelmében. Ez nem vallásos Ilit, hanem marxista—leninista meggyőző dés, amelyet az élet megcáfolhatatlan tényei támasztanak alá. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa — ahogyan ezt az 1957-es és az 1960-as moezkvai közös nyilatkozatban leszögeztük termékenyítőleg hatott az egész nemzetközi kommunista mozgalomra. E kongresszuson hirdették meg a szovjet elvtársak a háború elkerülhetőségének marxista tételét Bárki megnézheti, mi történt azóta. Sikerült megőrizni a béliét? Sikerült! Erősebb lett azóta a kommunista világ? Igen, erősebb! Gyengébb lett az imperializmus? Feltétlenül A népek egész sora szabadult fel a gyarmati járom alól. Uj szocialista ország született, mégpedig nem is akárhol, hanem a nyugati féltekén, az amerikai imperialisták közelében! (Nagy taps.) Ez megcáfolhatatlan tény. Az elmúlt hét esztendő a békés egymás mellett élés lenini elvét igazolja Vita folyik néha még arról is, hogy hány szocialista ország van. Vitázni persze lehet, s mi vitatkozunk is a jugoszláv elvtársakkal. De végeredményben az ésszerű utat járjuk. A szocialista Jugoszlávia szomszédunk, és ha normális viszonyra törekszünk az Egyesült Államokkal, miért ne törekednénk sokkal inkább normális és jószomszédi viszonyra a szocialista Jugoszláviával, amely itt van mellettünk, határos velünk és sorsközösség is összeköti népeinket? Ha tehát az átmeneti nézet- eltérésektől eltekintünk, mindenképpen már 14 olyan ország van a világon, ahol a társadalmi rendszer alapja szocialista. Nagyszerű dolog ez! (Taps.) Elvtársak! A békés egymás mellett élés eszméjét Lenin adta a kommunistáknak, s a XX. kongresszus fejlesztette tovább a megváltozott erőviszonyoknak megfelelően. A kongresszus óta eltelt hét esztendő minden ténye ennek az elvnek az igazságát, erejét és nagyszerűségét bizonyítja. Nagyon jól tudjuk, hogy a békés egymás mellett élés elve a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésére vonatkozik, de egyben harcot is jelent az ideológia, a gazdasági verseny területén és sok egyéb területen. Mi továbbra is az államok békés egymás mellett élése mellett vagyunk és bízunk abban, hogy az ideológiai vitában, a gazdasági versenyben a szocialista társadalmi rendszer legyőzi a kapitalista rendszert, az imperializmust. Elveink mellett kitartunk, de biztonságunkról és a honvédség megfelel* színvonaláról gondoskodunk, mert erre feltétlenül szükség van. ügy áll a dolog, hogy az imperialista vezetőknek hiába dugjuk az orruk alá, mit mondott Marx, Engels, meg Lenin (derültség), nemigen veszik figyelembe, mert ha figyelembe vennék, nem imperialisták, liaA Magyar Népköztársaság is aláír$a az atomcsend - egy easm é ny t Moszkvában a három tárgyaló ország, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagv- Britannia képviselői aláírták a részleges atomcsendre vonatkozó egyezményt (Nagy taps.) Alkalmunk volt már a tárgyalás közben is kifejezni véleményünket. Helyeseltük, hogy a tárgyalások megkezdődtek, örülünk, hogy a megállapodás létrejött és aláírták. Bejelenthetem, hogy a legközelebbi napok egyikén a Magyar Népköz- társaság is alá fogja írni ezt az egyezményt. (Hosszantartó nagy taps.) Tudatában vagyunk annak, hogy ez részeredmény, de ez is fontos. Először is a légkör nem szennyeződik tovább, s ez az egész emberiség érdeke. Másodszor: a megállapodás egy lépés előre az atomfegyverkísérletek teljes betiltása, mindenfajta atomfegyver megsemmisítése, az általános és teljes leszerelés, a hidegháború felszámolása felé. Józanul tudjuk mérlegelni azt az utat, azt a nagy harcot és erőfeszítést, amely még az emberiségre vár, amíg elérhetjük az atomfegyver teljes betiltását és megsemisítését, az általános és teljes leszerelést, a hidegháború teljes felszámolását és a tartós béke kivívását. De, hogy egy kínai közmondást idézzek: ezer mérföldes utat is csak úgy lehet megtenni, hogy előbb megtesszük az első lépést és azután a többit. Az atomcsend-egyezményt így értelmezzük és ezért helyeseljük. A világ békeszerető népei üdvözlik a megállapodást. Ez érthető is, hiszen oly sok évi harc után végre most megtermelte első gyümölcsét azoknak az embereknek erőfeszítése, akik a béke ügyéért a Föld minden országában küzdöttek. Biztos, hogy ez a siker új erőt ad száz- és százmillióknak, hogy még nagyobb egységben, még nagyobb erővel harcoljanak a békéért, hogy, ezen az úton új és új győzelmeket arathassanak a •népek. A megállapodást ellenzik az Egyesült Államok és Nyugat-Németország legreak- ciósabb körei, ellenzik a francia nagyhatalmi sovinizmus megszállottjai és sajnálatos módon ellenzi ezt a megegyezést a Kínai Népköztársaság kormánya. Persze, az indító okok különbözőek. A lényeg azonban az, hogy a Főid összes országaiban mindazok a politikai áramlatok, társadalmi rétegek és körök üdvözlik ezt a megállapodást, amelyek hívei a békének. Üdvözöljük mi is, mert a mi országunk, a mi népünk is a békepolitika híve^ (Nagy taps.) Belső építőmunkánk eredményes volt Kedves elvtársak! Befejezésül épí tőm unkánkkal szeretnék foglalkozni. Azt hiszem, sem külpolitikai kérdésekről, sem a mi párt- és kormány- küldöttségünk szovjétunióbeli útjáról nem lehet szólni anélkül, hogy ne beszélnénk belső építő munkánkról, Párttagságunk, öntudatos dolgozóink őszinte és meggyőződéses hívei irányzatunknak. Azt várják tőlünk, hogy a nemzetközi fórumokon, a nemzetközi kommunista mozgalom összejövetelein és a külpolitikai aktusokon, is a helyes, marxist—leninista vonal mellett és a békét szolgáló javaslatok mellett adjuk le pártunk, kormányunk szavazatát. Pártunk szavazatának súlya a nemzetközi kommunista mozgalomban és kormányunk szavazatának súlya a külpolitika kérdéseiben egyenes arányban áll népünk belső harcának, belső építő munkájának eredményeivel. Építőmunkánk tehát nemcsak népünk egyre jobb életének előfeltételeit teremti meg, hanem nemzetközi jelentősége is van. Az igazság az, hogy például vezető amerikai körök a Magyar Népköztársaságot és még inkább annak kormányát ma semmivel sem szeretik jobban, mint 1956-ban. Most mégis másképpen néznek ránk. Miért? Mert meggyőződtek arról, hogy a Magyar Népköztársaság él és erősödik, az ő óhajaiktól és kívánságaiktól teljesen függetlenül, s ezt a tényt tudomásul veszik. A Szovjetunióban tett hosz- szú utunkon természetesen vártuk a hazai híreket is. Amikor például megérkeztek hozzánk a Statisztikai Hivatal adatai népgazdasági tervünk első félévének teljesítéséről, nagyon nagy figyelemmel olvastuk. Iparunk az év első felében tervét csak 99 százalékra tudta teljesíteni. Mi mégis azt tartjuk: figyelembe véve, hogy a nagyon hosszú, nem várt tél miatt egész népgazdaságunk hallatlan nehézségek közepette kezdte az első negyedévet, az eredmény nem rossz. An/kor láttuk a statisztikai jelentésből, hogy az iparban, a szállításban az elmaradás jelentős részét leküzdöttük, a mezőgazdaságban az időszerű munkákat kielégítő eredmény- nyel végezték, a felvásárlási terv az első félévben megvalósult, külkereskedelmi mérlegünk az első félévben a várakozásnál jobb volt, az állami iparban az egy munkásra eső átlagbér csaknem 3,3 százalékkal, a kifizetett összes munkabér pedig 7 százalékkal növekedett, s a lakosság összes pénzbevétele 7 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 7 százalékkal emelkedett az egy év előttihez képest, azt mondtuk, hogy az első félév mégis eredményes volt. Az év előttünk álló részében nagyon komolyan kell dolgoznunk A tennivalókat Központi Bizottságunk tegnap nyilvánosságra hozott határozata pontosan megszabja: Véleményem szerint, ha a második negyedben kibontakozott lendületet tovább tudjuk fejleszteni, minden lehetőségünk megvan, hogy ezt az évet — amely egyébként ötéves tervünk középső, és sok tekintetben kulcsesztendeje — a gazdasági építésben is nagyon jó eredménnyel zárjuk. Ehhez mozgósítanunk kell erőinket, s ha megengedik, ezúttal erőink felsorolását pártunkkal kezdem.Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt méltónak bizonyult történelmi küldetésére, amelyet mint a magyar munkásosztály forradalmi &- csapatának be kell töltenie. Pártunk marxista—leninista párt, ideológiailag, politikailag és szervezetileg egyaránt egységes. Egészségesen fejlődik és éré södik, vezeti és irányítja tár sadalmunk, országunk életét népünk tevékenységét. Visszatekintve az elmúlt évekre erőt merítve abból, milyef hallatlan nehézségekét küzdőt tünk le. abból, hogy belé re'ndünk m.egtámadhatatlan. Magyar Népköztársaság néni zetközi presztízse barátok, kő zömbüsek és ellenségek élőt hatalmasan növekedett, pár tunkra az a feladat vár, hog) még nagyobb energiával, elvileg még szilárdabban és kő vetkezetesébben vezesse új é új győzelmekre a gazdasági a kulturális éoítést. A párt mi fő erőnk! (Taps.) Növekszik népi államun!> szervezett ereje is. A jelenlegi egészséges, jó viszonyok közepette a párt nem egyedül, nem izoláltan dolgozik, hanem úgy, hogy nyugodtan és nagymértékben támaszkodhat tömegszervezeteinkre, a szakszervezetekre, a Kommunista Ifjúsági Szövetségre, nőtanácsokra és a többi társa’ dalmi és tömegszervezetekre Pártunk építhet és számíthat a Hazafias Népfront-mozga' lomra, annak bizottságaira, a) tivistáii'a. Nagy erőt jelente nek az öntudatos, élenjáró dől gozókj a szocialista brigádmoz- galcm résztvevőinek sokszár ezres serege, azok az embereit akik nemcsak szavakkal, hanem cselekedetekkel és a pél' damutatás erejével is erősíti' népünkben a szocialista gon dolkozást, a társadalmi fele lősségtudatot és segítik építá munkánkat. Biztosan támaszkodhatunk arra az erőre, amelyet internacionalizmusunk, internacionalista kapcsolataink jelentenek. Elsőként említem a most vn& szilárdabbá vált magyar—szov jet barátságot, harcunk egy $ támaszát (nagy taps), a szocia' lista országok népeinek, * nemzetközi kommunista moZ' gálámnak egyesített erejét, 1 függetlenségért harcoló egykoP gyarmati népek és a szabadságukért még harcoló gyarmati népek egyesített erejét, a bé kéért harcolók egyesített ere' jót. Ez népünk harcának rend' kívül fontos támasza. A belső építés kérdéseiről szólva mégegyszer megemlítem a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát, örvendetes, hogy az dmül* ülésszakon törekvéseink ált®' lános irányában, az együfcümíi; ködésünk bővítésére irányuk szándékban egyetértés vojj közöttünk, és jó lehetőségi vannak arra, hogy okos és h<“ lyes politikával, elgondolás®' ink egyeztetésével, a KGS'!"' ben tömörült országok nép' gazdaságát külön-külön és valamennyit gyors iramba11 fejlesszük. 1 í J 1 Csák a termelés nemzetközi kooperálásával juthatunk előbbre Ha összehasonlítjuk Magyarország helyzetét valamely tőkés ország helyzetével, megállapíthatjuk, hogy nálunk néphatalom van, a nép életszínvonala a múlthoz képest jelentékenyen növekedett. Tény, hogy például a lakbér, a közlekedési díjak tekintetében, a társadalombiztosításban! a kultúrában és számos más vonatkozásban rendkívül nagyot léptünk előre és sokkal többet vívtunk ki népünk számára, mint amiről egy kapitalista ország dolgozói egyáltalán álmodhatnak. Magyarországon az élelmiszerárak átlagosan alacsonyabbak mint a tőkés országokban. De az igazsághoz tartozik az is, -— ha fejlett tőkés országokkal hasonlítjuk össze a viszonyainkat —, hogy ezekben az országokban jelenleg olcsóbban, nagyobb tömegben és jobb minőségben jutnak a dolgozók iparcikkhez. mint nálunk. Ezen a foniá-1 területen is adott a feladat; el kell tüntetnünk a múlt örökségét és úgy kell dolgoznunk, hegy néhány esztendő múlva olcsóbb, több és jobb minőségű iparcikket gyártsunk, mint a tőkés országok. Teljesen világos aznmbaJ1' hogy az iparcikkeket, olya*1 szériában; olyan minőségbe11 és olyan olcsón, ahogyan e2, céljaink megkövetelik, mi csati a nemzetközi együttműködé3 keretében tudjuk — és fogji*** is — biztosítani. Csak a termelés spccíalizá- lásával, kooperálással, szoros nemzetközi együttműködéssel juthatunk előre, örvendetes, hogy Közpon' Bizottságunk és kormányul^ jóváhagyta a KGST üléséti résztvett küldöttségünk állati' foglalását. Mi a mind szétfő sább — két-, három-; héti? (Folytatás a 3. oldalon.) nem kommunisták lennének. Ha viszont eléjük tesszük Marx, Engels, meg Lenin íráI sait és tudják, hogy az eszmék mögött valóságos, kézzelfogható erő áll, rögtön tüzeteI sen kezdik tanulmányozft Marxot is, Engelst is, és Le nint is. (Élénk derültség, taps.
