Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-06 / 182. szám
Kcda, 1953. augusztus 6. ESZAiCMÄGTARORSZÄÖ 3 !lJ fkl ilaí gef Vasárnapi mfegffiliam Alig múlt el négy óra, de az építők központi munkásszállójából egymás után indultak munkába azok a szak- és segédmunkások, akik ezt a vasárnapot is építkezéseinken akarták eltölteni. Csoportokba verődve szálltak íel a korai villamosokra, s ki-ki a maga munkahelyére igyekezett, hogy íolytassa a munkát ott, ahol szombaton abbahagyta. Egyesek az Avas nagy mennyiségben várta őket munkahelyeiken. Valósággal kéz alá készítették előző este, hogy vasárnap akadály nélkül végezhesse a munkát minden brigád. Látszott az arcokon: nem szokott ez mindig így lenni. Az elégedettség abban is megnyilvánult, hogy nem nézték az órát. Átöltöztek és azonnal munkába álltak. Mire a hivatalos siktázást meg kellett oldalába, mások a belvárosba, a diósgyőri lakásépítkezésre kívántak korán odaérni, hogy még a hűvös időben „ráverjenek”, mert ilyenkor könnyebben megy a munka. Ha mindig igy lenne... Nagy örömmel kezdték a munkát a selyemréti 4x17 lakás építői is. A homok, a tégla tartani, már a szerszám mellett, vagy a falakon találta őket a művezető. Aki látott más alkalommal is munkakezdést, annak bizony szokatlan látványnak tűnt ez a pontosság. Dudás Antal építésvezető, Szabó Lajos és Szűcs János művezetők elégedetten mondták: ha mindig így volna, nem sokáig lenne az elmaradással gondjuk. Minden ember a maga munkahelyén öt órakor már teljes hétköznapi lendülettel ment a munka a négy bérházban. A vasárnapi ütközetre ugyanis előző nap a műszaki vezetők és brigádve- zetők úgy is felkészültek, hogy pontosan meghatározták a feladatokat. Olyan előzetes számítást is végeztek, hogy a nyolc órás munkaidő alatt mit kell elvégezni egy brigádnak ahhoz, hogy száz százalékot érjen el. Azt is kiszámították, hogy a végzett munkáért mennyi bér jár. Ezt a nagyobb összeget a brigádvezetők szak- és segédmunkásonként is lebontották. Az ütemterv általában 60—S0 forintos alapbért biztosított egyénenként, de a vasárnapi pótlék ezt duplájára Harminckét fokos fülledt melegben vasárnap több mint kétezren dolgoztak a miskolci és ózdi lakásépítkezéseken tró áír fo idn .dtí ífctC ti I, ő let orv :g.ii náa z ’■gf‘ rrő eb on’ :vf körívtársét. ilVSÜH ottps.l A Borsod megyei Építőipari Vállalat miskolci és ózdi lakás- építkezésein a nyári hónapokban széleskörű munkaverseny bontakozott ki. A dolgozók elhatározták, hogy a kedvező meleg időjárást kihasználva, meggyorsítják az építkezések ütemét és az idén átadásra kerülő 1442 lakást legkésőbb november 30-ig elkészítik. A vállalás teljesítése sokszor többArnig megindul a termelés j~—' j csendes a Szerencsi [Minden | Cukorgyár környékén. A járókelőket nem fogadja a koromeső, amíg elhaladnak sárga épületei mellett. Olyan a gyár, mint egy néma óriás. Pedig ez csak látszat. A nyugodt, csöndes felszín alatt a hatalmas termekben serény munka folyik. Az utolsó erőfeszítéseket teszik, hogy befejezzék a munkálatokat. Dr. Szemére Endre, a cukorgyár igazgatója mondta: ■— Tervszerűen folynak a karbantartás műveletei, hogy szeptember 4-re, a betervezett üzemkezdésre már a legutolsó csavar is a helyén legyen. Egész sor felújítási munka fedeződött már be, vagy fog befejeződni. így például a mészoltó, a mészkemence, a répa- vágó és a centrifugaállomás felújítása. He kapott az üzeni két új hűtőkamrát, és az idén megkezdték a kazánház és erőtelep építését, amely 1965-ben kezdi majd mc-g működését. 120 napos kampányt terveztünk, s úgy számítottunk, hogy 4600 vagon cukrot adunk át a kereskedelemnek. Ennek érdekében arra leéli törekednünk, hogy csökkentsük a cukorveszteséget, s ezt csak a technológiai fegyelem szigorú betartásával érhetjük el. Természetesen ezek csak tervek, amelyeket a vidékünkön lévő aszályos időjárás befolyásolhat. Csendes a gyár, állnak a gépek. De augusztus 23-án, a főpróbán, hosszú idő óta ismét megindul ez a hatalmas gépezet. A hosszú vonatok hozzák a sáros, földes cukorrépát. Itt a bonyolult műveletek alatt átváltozik, s a szalagokról már fehéren kerül a kész cukor a zsákokba, s onnan szét az ország minden részébe. \~7~l ; I Cukorgyár I A Szerencs | elnyerte a VIII. kongresszus oklevelét és a SZOT és a Minisztertanács vándorzászlaját. Most ismét ezért indulnak munkába majd a szocialista munkabrigádok. (es. a.) letmunkát követel az építőktől, akik a cél érdekében szívesen feláldozzák pihenőnapjukat, így volt ez augusztus első vasárnapján is. A 32 fokos, fülledt kánikulai melegben 2050- en építették a falakat, készítették a tetőszerkezeteket és a belső szakipari munkákat. A nagy hőségre felkészülve, a vasárnapi műszakot szinte mindenütt reggel fél ötkor kezdték, hogy a hajnali hűs szellőt kihasználva, a déli órákig jelentősebb előnyre tegyenek szert. A diósgyőri Ki- lián-lakótelepen például vasárnap 300 építő dolgozott és közöttük egyetlen olyan sem akadt, aki nem teljesítette volna normáját. Hasonló jó eredményeket értek el a többi építkezéseken is. A. miskolci Des- sewffy utcai 96 lakásos munkahelyen Nagy Mihály 9 tagú vegyesbrigádja a vasárnapi műszakon 225 négyzetméter falat vakolt be és ezzel 142 százalékra teljesítette normáját. A korai munkakezdés és a jó szervezés eredménye, hogy az építő és szerelőbrigádok nagyobb része a kora délutáni órákig teljesítette előírt napi tervét, és így a dolgozóknak még pihenésre is volt idejük. A nagy hőségben végzett fárasztó munka után igen sokan keresték fel közülük Miskolc hűsvi- zű strandjait, hogy felfrissüljenek és másnaD újult erővel kezdhessék a műszakot. növeli. Arra is számítottak, hogy a legszorgalmasabb brigádok túl is teljesítik a tervet, így a munkabér ehhez is biztosítva volt. Közelebb az átadáshoz A nagy melegben példás szorgalommal dolgoztak a brigádok. Az első és a harmadik épületben Belustyák András kőművesbrigádja készítette a pince válaszfalait. Amikor hozzákezdtek, egy nagy térség várta őket a pillérfalakkal, délutánra pedig 90 százalékban elkészültek a kis rekeszek falai. Ez a brigád délután egy óráig 142 százalékban teljesítette a tervet s egyénenként 188 forintot kerestek. Balogh Béla ácsbrigádja a II. és a III. épület körül készítette a csőállványt és 110- százalékos eredményük után 130 forintot kapnak szerdán. De a többi brigád, — mind az építők, mind a szakipariak — is szorgalmasan dolgozott, hogy a munkahely kollektívája a kitűzött programot teljesítse. Amikor ők letették a szerszámot és vonatra, autóbuszra ültek, az építkezés kis irodájában a művezetők és a normás, Andrássi Károlyné hozzákezdtek a számvetés elkészítéséhez. A látottak és az összesítés alapján jól dolgoztak ezen a vasárnapon is a selyemréti építői?:. Pótoltak az elmaradásból, közelebb vitték a lakásokat az átadáshoz. Szarvas Miklós ági ps.) sál ági oVirb ítő' iák 5SZ' »Virtstó' ■PS' ■és' t, * :VC' >10éi juK éi j étibb pe- nek den deí>! i. ság | »ja nuS iyeíor' •na' 'ül' egti or' lern árt‘ elrjcl gr lolt álé A VALOSAQ ALAPJAN >t Az Encsi Járási Tanács vb-ülésén Voltak éveli, amikor közigazgatásunk légköre nem kívánta a valóságra eszméltető, bátor vitatkozást. A személyi kultusz hierarchiájában a járási szerveknek csakúgy megvoltait a maguk csalhatatlannak vélt „nagyemberei”, mint a2 országos vezető testületeknek. A valóság jelenségeiből arra voltak elsősorban kíváncsiak, amelyek egyben kívánatosak is voltak — s a valósággal hitelesített aggasztó tendenciák nem szerepelhettek kellő súllyal a járási tanácsok Végrehajtó bizottsági ülésein sem. A ranglétra felső fokán üllők nem serkentették, talán nem is serkenthették beosztottaikat elemző, valóságfeltáró munkára — a vezetők a dogmákká merevült elvek bástyafalai mögé húzódtak, rápa- tancsolva másokra is kinyilatkoztatásaik vélt igazát. A hivatali bátortalanság régi divatja még nem múlt el teljesen, de mert egyre kevesebb az olyan vezető, áld elkívánja beosztottaitól a hajbókolást, s eltűri a felszínes hiunkát, lassan bensőséges viszonnyá mélyül beosztottak és vezetők kapcsolata. Az Encsi Járási Tanács végrehajtó bizottsági ülésén (1963. július 26) éreztem az új légkör jó ízeit. A járás oktatásügyi helyzete kapcsán az iskolák körzetesítésének 20 éves távlati terveit, továbbá a járás munkaerő-ellátásának kérdését vitatták meg — véleményem szerint a kívánt alapossággal. A jelentések puszta ismertetésével nem jutnánk messzire, inkább a vita itt tapasztalt természetéről szólok. A jelentések ismeretében ültek le a vb-tagok az elnök, Simaházi elvtárs hivatali asztalához — a tanácsterem túlforró fogadtatásban részesített volna minket. A közel 40 fokos hőségből legfeljebb ha tíz fokot vontak ki a tanácsterem vékony falai. Valaki felvetette: mi az oka, hogy néhány községből középiskolásnak elszármazott gyerek rendkívüli nehézségekkel küzd, nem képes megbirkózni a középiskola tananyagával — s a pedagógusokra hárította a felelősséget. Nemcsak a szakmabeliek szálltak vele vitába. Az osztatlan iskolákban egy, vagy két nevelőnek kell megküzdenie nyolc osztály oktatási-nevelési gondjaival — nincs az a pedagógus, aki ilyen erőt, és mindenfajta hozzáértést felülmúló feladatot eredményesen tudna megoldani. Az osztatlan iskolákból kikerülő gyerekek bizony megérzik, hogy kevés nevelői. ismeretet mélyítő magyarázatot kaptak, s elsősorban a tankönyvre voltak utalva. A megosztást természetesen képtelenség helyileg megoldani, az egyetlen gyógyszer a körzetesítés, hiszen vannak olyan községeié; ahol két osztályra való gyerek sincs. A körzetesítésnek vannak barátai és ellenzői. Többen felvetették: nem fogja-e kiváltani a még nagyobb mérvű lemorzsolódást, hiszen a körzetesítés utazgatással és sok egyéb megterheléssel jár. Az általános iskola ingyenes és kötelező — nos, a kötelező, törvényes szigora továbbra is megmarad, viszont az ingyenesség már vitatható, hiszen a bejárás buszköltségbe meg egyebekbe kerül. A méltányos teherviselés ellen nem kapálóznak a szülők, jelenleg viszont még elég sokba kerül a rendszeres utazgatás. A népművelés, a közoktatás rendkívül fontos dolog — hangoztatta több vb-tag. Haladásunk kerékkötője a butaság, melyen megfeneklenek az okos elképzelések, termelési és egyéb újdonságok. A nagyobb tudás és a cselekvés kölcsönhatásában gyorsabban oldódnának meg az encsi járás feladatai is — nos, talán ez a járás a legelhanyagoltabb az oktatás tárgvi feltételeinek biztosítottságában. A jelenlegi beruházások iránti örömbe ürömöt vegyítenek a gondok, melyek nagyobbal?:, mint a megoldásukhoz biztosított anyagi eszközök. Ha a szükségletekhez mért támogatást kapnák, gyorsabban jutnának előre — ebben az évben több, mint 80 községet számláló járásban egyetlen új iskolát építenek, s legalább 15-re lenne szükség a körzetesítéshez. A szülők áldozatvállalása is kívánatos lenne — több község összefogásával megépíthetnének néhány körzeti iskolát A végrehajtó bizottság szerint fel kell mérni, milyen mérvű áldozatvállalásra képes és hajlamos az encsi járás lakossága. Ha a tényszerűen bizonyított képességet nem bizonyítja hajlandósággal is — nos, a hajlam befolyásolható meggyőző, okos érveléssel, nevelömunká- val. A korábbi években is hangoztatták az oktatás fontosságát, ugyanakkor nem oktatás- jellegű társadalmi feladatok tömkelegével terhelték meg a pedagógusokat. A családlátogatás elsődleges célja az. hogy a pedagógus a gyerek előmenetelével törődjék, bírja jobb belátásra azt a szülőt, aki nem sokat ad gyermeke taníttatására, vagy éppenséggel a lemorzsol tatás szándékát forgatja fejében. Jelenleg a tanulóiénak még közel negyven százaléka nem fejezi be az általános iskolát — ennek minimálisra való csökkentésével a felnőtt- oktatás szorult helyzetén is enyhítenénk. Aki Mmarad a nyolcadik osztályból, felnőtt fejjel lesz kénytelen pótolni a mulasztást. A cigánytanulóknak jelenleg mindössze 19 százaléka jut el a felsőbb osztáQcipjzzleh Mélyszántás Hosszú, hosszú évtizedeken át csak őszi mélyszántásról beszéltek nálunk, s a kisárutermelő parasztember legfeljebb ősszel eresztette mélyebbre a fogatos ekét — búza alá. Nyáron csupán a tarlő- liántás fogalmát ismertük, azt se minden gazdálkodó végezte cl közvetlenül az aratás után. Rendszerint csak hordás-cscplés után került rá a sor, vagy ősz elején, a mélyszántás előtt. A tarló sokszor tarló maradt egész nyáron, párologtatva a termőtalaj nedvességét, s a szalmatövek is nehezebben foszlottak szét a vékony földréteg alatt. Tavasszal, amikor újra szántottak a kapások alá, sokat úgy forgatott ki az eke, ahogyan az a nyár végén — ősz elején föld aki került. Nagy részét csak a borona húzta le a parcella végén. A fejlettebb nagyüzemi gazdaságok — állami gazdaságaink — régcs-rég szakítottak az elavult művelési módszerekkel. Aratás után — tarló hántás helyett — nyári mélyszántással forgatják meg a talajt, nemcsak az őszi búza alá végeznek mély- és mélyítő szántást. Terméshozamaik jobbak is. Persze, megfelelő erőgépekkel és talajművelő eszközökkel. korszerű agrotechnikai eszközökkel is rendelkeznek hozzá. Állami gazdaságaink dolgozói lassacskán elfelejtik például a tarlóhántás fogalmát. Termelőszövetkezeteink egy része is szakított már az elavult talajművelési hagyományokkal. Aratás után egyre több helyütt végeznek nyári mélyszántást, hiszen ez jól felfogott érdekük. Ahol már néhány éve ezzel az eljárással készítik elő a talajt, ott az érdekeltek tapasztalhatták: megéri, okvetlenül megéri, mert a következő évben nagyobb hozamokat takarítanak be róla. A csereháti Csenyétén például az 1961-es nyári mélyszántás’ után. 1962 tavaszán kukoricát vetettek. Katasztrális holdanként 4—5 mázsával többet takarítottak be róla, mint korábban. Búzából is rekord- termést ériek el. Mintegy 20—25 százalékkal emelkedett holdanként! termésátlaguk. Példák sorát említhetnénk, amelyek arra vallanak: tarlóhántás helyett érdemesebb nyári mélyszántást végezni, Rétegvonalasan S ha már a szántásnál tartunk, érdemes szóvá tenni egy másik hasonló jelenséget is. A lejtős területeken találkozunk vele. A szakemberek és pártszervezeteink is régóta szorgalmazzák az úgynevezett rctegvonalas talaj- művelést. Közismert, hogy a lejtős-dombos vidékeken emberemlékezet óta hegyvölgy irányú talajművelést folytattak, s megfelelő szakismeret hiányában nemigen jöttek rá, hogy a talajt így teljesen „kiszolgáltatták” az erózió pusztító munkájának. Az eső, a záporok-zivatarok, s a hóié is lehordta a humuszt, a termőtalajt. A gyorsan lefolyó vízből kevesebb került a talaj mélyebb rétegeibe, s így a lejtősdombos területeket az aszály is jobban sújtotta. Itt nagyobb munkaráfordítással és beruházással is mindig kisebbek voltak a hozamok, mint a sík vidékeken. A korszerű agrotechnikai eljárás fontos követelménye a rétegvonalas, „keresztsoros” talajművelés. Sok helyütt meg is valósították már, néhol még húzódoznak tőle. Pedig több cserehátí tsz a megmondhatója: kár volt húzódozni, minél előbb valósítják meg a lejtős területek rétegvonalas művelését# annál jobb. Annál előbb takarítanak be ezekről a földekről is magasabb hozamokat. (Cs. L.) Szeptember elsejétől az összes általános-, közép- és iparitanuló iskolában tanítják a közlekedési szabályokat A közlekedési balesetek számának csökkentése érdekében fontos intézkedésre kerül sor. Szeptember I-től az összes általános-, közép- és ipari- tanuló iskolában oktatják a KRESZ-t. Az oktatás megkönnyítésére a tanárok és a tanítók számára külön tankönyv készül. A közlekedési szabályok alaposabb megismerésére a közúti balesetelhárítási tanács kidolgozza a járművezetők oktatásának reformját. lyokba — az új encsi gimnáziumba 5 cigánygyerek kérte felvételét, ez a jelentkezetteknek százalékkal alig kifejezhető töredéke, ugyanakkor a járás lakosságának közel 10 százaléka cigány. Az oktatás személyi feltételeinek biztosításában könnyebb a helyzet, a pedagógusok nagy kedvvel tanulnak tovább, amit az is bizonyít, hogy ez évben 53-an jelentkeztek főiskolára, ötletként vetődött fel — s nem szakmabelitől származott —, hogy a nevelők arra érdemes, vagy kedvet érző része próbálkozzék meg az orosz nyelv oktatásával. A tanulva tanító módszer átmeneti megoldásként sokat segítene a középiskolába kerülő gyerekeknek; ha csak ími-olvasni tanulnának meg, az is jó volna. A járás munkaerő-helyzetéről szóló jelentést vitatkozó fenn- tai-tással fogadta a vb. Az alaposságot kérte rajta számon, a jelenségek gondos elemzését. Ahhoz, hogy intézkedéseink társadalmilag hasznos tendenciákat támogassanak, elengedhetetlenül szükséges, hogy ismerjük is azt a valóságot a maga összefüggéseiben, melyre hatással kívánunk lenni. Minden, tényekkel nem bizonyított jelenség zavart okoz, rontja az intézkedések hatásfokát, vagy éppenséggel helytelen intézkedésekhez is vezethet. Vita kerekedett arról, vajon a községi tanácsok tudják-e pontosan, mennyi munkáskézre, mezőgazdasági szakmunkásra van szüksége községüknek. Hivatali kötelességükhöz tartozik az is, hogy számon- tartsálc: hányán fejezték be az általános iskolát, ki marad a faluban, ki tanul tovább. S ha mindezt tudják, nem maradnak-e meg a statisztika puszta ismereténél? Általában megmaradnak, pedig az lenne a kötelességük, hogy hassanak a fiatalokra. A járás gépesítésének lassan akadályává válik, hogy nincs a gépekre ember, pedig tudott dolog, hogy a fiatalok szívesen ülnek gépre. Az encsi járásban általában maradnak annyian a fiatalok közül, hogy kitelne belőlük a község szakmunkás igénye — de mert nem törődnek velük, a fiatalok „nem mozdulnak el a tanulás felé”. Az is gond, hogy a termelőszövetkezeti fejlődés még nem hozta meg a kívánt változást a tsz-ek gazdálkodási szerkezetében — az esztendő bizonyos szakaszában nem tudnak elegendő munkát biztosítani az embereknek. Ahhoz, hogy a vb. valóban gazdájává váljék a járásnak s határozatai célbatalálóak legyenek, a valóságtalaján álló, ténvtisztelő felmérésre — elmélyült ismeretre van szüksége. A végrehajtó bizottságot ilyen embereknek ismertem meg, akik nem valakiktől várják a gondolatébresztő ötleteket. elképzeléseket, hanem az önálló gondolkozást, a gondokkal való cselekvő törődést magukra — és nemcsak magukra — nézve kötelezőnek tartják, S jó dolog, hogy már arra is kiterjed a figyelmük, hogy például a körzetesítésről készült jelentés pongyola mondatszerkesztését, magyartalan megfogalmazását is szóvá tették. Gulyás Mihály r UjSíől waelegszák ÍBSK EílŐ . 'Az országszerte 31—35 fok- ; * Kai tetőzött vasárnapi hőség j hétfőre kissé „megszelídült”. , Az atlanti-óceáni partvidékekül töl szombat délután indult hűvös-front néhány óra alatt vo Útvonult fél Európában. nJ, Az új „lehülési kísérlet” a r"1; jelek szerint az ország közép- eő vidékein teljesen elgyen- J Bűit, így a keleti vidékeken 'tó már alig volt érezhető mér- 2érj *éklő hatása. jeZí Hazánkban kedden, előre- rsó láthatólag, csökken az ország gpj két vidéke közt jelenleg ta- laí! pasztaiható hőmérsékleti szint- 5l különbség, a meteorológusok a szerint a Dunántúlon kedden i~ 27—29, keleten 30—32 fok kö- rül alakulnak M a maximu- mok. Egyelőre csupán szórvá- iia! nyos záporokra számíthatunk.
