Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-04 / 181. szám

Vasárnap, 1963. augusztus 4.

ESZ ASM AG T AK O KSZÄC

H * U * M* O * R

Hogyan nevetjük olvasóvá a gyermeket?

OOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQí

#

írok egy filmet í

nyák Ágotha alakítja majd, a főszereplőnek lehetőleg nőnek kell lennie, és ezt már a film címében is tudatni kell. Egy jó, találó, amolyan blickfangos cím kellene,' ami a plakátról úgy mellbevágja a járókelőt, hogy azonnal sorbaáll a jegyért. Egy olyan cím, ami mindezentúl még a film tartalmából és mondanivalójából is elárul, legalább sejttet valamit. Igenám, de még nem tudom, mi lesz a film tartalma, a mondanivalójára pedig egyelőre gondolni sem merek, de az nagyon szépen lei fog alakulni. Egyelőre maradjunk a címnél. Legszívesebben azt választanám, hogy „Csodálatos vagy, Ágotha”, de ezzel már elkéstem. mert Maugham kollegám egyik regénye filmváltozatának hasonló magyar címet adott a MOKÉP-találékony- ság. Lehetne még az szolidan, hogy „.Ágotha”, de az nem sokat mond, nem árul el semmi izgatót a film tartalmából, amit ugyan még magam sem ismerek, de igen jó lesz. Gondoltam arra is, hogy „A Bumbur- nyák lány esete Kandalló Jakabbal”, de ez hosszú, meg egyébként sincs sok köze az egészhez, bár tagadhatatlanul van benne valami megkapó. Sok töprengés után abban állapodtam meg magammal, hogy a film címe „Ágotha a lepedőn” lesz. Ez igaz is, mert oda fogják vetíteni, meg jó is, mert erre mindenki felfigyel. Nos, tehát, már megvan az elhatározás, megvan a főszereplő, az első szó a vászonra, a film címe is, — ami még hátra maradt, az tényleg gyerekjáték, hiszen az isteni Ágotha

A bársony vasalása

Vegyünk egy tollpárnát, fektessük ri a vasalömhát, majd erre m bársonyt visszájával felfelé. Nedves ruhán át vasaljuk forró vasalóval, de ne nyomjuk rá a vasalót. Néhány órát hagyjuk száradni.,

Receptek

Lángos paprikáskrumpliból

Az előző napról megmaradt paprikás krumplit burgonyanyomán áttörjük. Egy deka élesztőt, kevés tejben megkelesztünk, összegyúrjuk a megtört burgonyával és annyi liszttel, amennyitől a tészta nem túl lágy. Egy órai pihenés után kisujjnyi vastagra nyújtjuk, négyszögletes darabokra vágjuk és forró zsírban mindkét oldalán pirosra sütjük. Bármilyen főzelékhez feltétnek is jó, sőt teával önálló var csora-étel is lehet.

Rakott bab

Fél kilogramm szép, száraz babot megmosunk, sós vízben puhára főzzük, majd leszűrjük. (Levéből, levest készítünk). lerakjuk a következőképpen: egy sor bab, egy sor párolt rizs, erre tejfölt öntünk, majd ráteszünk egy kis pörköltet, újra tejfölt és sütőben 20 percig sütjük.

Homályos az ablak?

Az ablak homályosodását megelőzhetjük, ha az ablakmosó vízbe két-három csepp glicerint teszünk. Ha az ablakfa festése közben foltos lesz az üveg, vegyítsünk egy fél kávéskanálnyi sósavat egy liter vízbe és ezzel mossuk le. öblit- aünk utána, majd fényesítsük Bsarvasbörrel, vagy ujsagpa- pixzaL

Nyári ruhák

Csoda

mindenből nagyot tud csinálni: benne bízhatom, azt már Liléit Anti, az ismert filmhozzáértő is megmondta, akit titokban beavattam tervembe és mindent helyeselt. Csupán két dolgot kért: ő akarja majd rendezni a filmet, és szeretne benne egy másik női főszerepet, amit viszont a kis Kövecs Vilmával játszana el, aki ugyan butácska egy kicsikét, de Di- lett Anti annyira kért, hogy nem . tudtam nemet mondani, így már két női szereplőm is van. Szépen haladok. Aztán valahogy híre futott a filmnek, és egymás után jelentkezett Klistély László, az ismert:, mindig félreértett tehetség, Rubrika Jenő, Lekvár Szilárd Zoltán, Strudli Elemér, Melldöngető Vilmos, Csücs Lipót és még néhány más bele- és hozzávaló szakember. Lassan kialakult a stábom és á szereplő- gárdám. Már dereng bennem valami elképzelés, hogy aa Ágothába szerelmes lesz valaki és ebbQl adódik valami bonyodalom. Majd tisztázódik menet közben. Az élet sodra, a szorgos mindennapok soksok fordulata majd segít nekem is- mint a Szabó család íróinak. Rövidesen megkezdem a forgatást, aztán a kész filmmel együtt, persze az elragadó Ágotha társaságában, résztve. szék a jövő évi tanganyikai fi 1 mf esszti vál on. Most töbtr filmszakkönyvet készülök megírni, a felkínált egyetemi tanszék elfogadásáról még nem döntöttem. Sok a dolgom. Nem jut időm megírni a filmet:.?

Benedek Miklós

Új autótulajdonosról hallottuk

Az új autótulajdonos a gépkocsijáról lelkendezik barátjának. Hogy az milyen szép, milyen gyors, milyen simán indul, mi van rajta, hogyan fekszi meg az utat, és így tovább,

— Nincs róla véletlenül fényképed? — kérdezi a barátja.

Az autós a fejét rázza:

— Ugyan, minek? Szükségtelen* hogy én csináltassak. Az első karambol alkalmával úgyis lefénjkc- pezik.

(Ha egy kis szerencséje van, meg a lapokban is közük a fényképét.)

Indulhat a szökőkút: Jönnek a vendegek:.

.:i£rB

Az absztrakt fiskális

Tervezte:

Letanovszky Klára, a sátoraljaújhelyi Kossuth Gimnázium tanulója.

Néhai barátom, dr. Mats■ kássy Waldemár nem absz- i trakt festő, hanem jónevű, nagyon is földönjáró fiskális volt Ügyvédi költségjegyzékeit hibátlan józansággal igazította el Ha azonban szónokolni, böl cselkedni kezdett, menten valami kifürkészhetetlen rövid zárlat keletkezett elméjében é:

,képzettársításai, hasonlatai klinikai hitelességgel az absztrak- tosok vásznait, vagy éppen a pszichiátert idézlek. Kúszafejü, i bohókás figura volt! Waldc- | már, de miután életében nem

Nyári éjszakákon.

— KI találta fel * vfflanrvn&irltástí Valami öreg szivar leheteti.*«.*,.

egész üzletnek nem tejfeles a. fenelte.

«>

Perbéli ellenfeléről mondtat No, erről ugyan alaposan lehúztam a vizeslepedőt.

»

Waldemár vak rajongója volt két gyermekének. Furái exaltált módon zengedezett leánya kecséről és becseiről. így egyszer: Tegnap véletlenül rányitottam a fürdőszobában Denizkére ... Nohát... hogy az milyen leány. Szinte már nem is leány...

«

A vöm tegnap megkapta « katonai behívót. No. most már aztán se ki, se be.

*

Oenízke sokat magolt' ss érettségi előtt. Így Waldemár: Szegény kislányom, már olyan fehér, mint egy sárgarépa.

*

Egyik ügyfele panaszolta.,

hogy bojtárja túlzottan megnyomta a költségjegyzék krétáját. Waldemár: Ne haragudjék uram! Én is csak egy ember vagyok. Nekem is csak egy kezem, egy lábam van.

Irodájában kisebb társasággal folyt a terefere. Waldemár: Az élet; semmit sem mér in-i gyen. Az élet olyan, mint. a iaJ vina: hol fel, hol le.

Vincze Oszkár }

„Kisasszonyt nevelnek a lányomból...“

Feldúlt, arcú asszony állított be a minap a fiatalkorúak. >• ügyészségére. Azt kérte, hogy a tizenhat éves fiát adják ki két. hétre az aszódi javítóintézet bői. A szüleihez akar Er- ; délybe utazni, mind a négy gyermekével együtt. <

— A másik hármat, akadaly nélkül kiadták a fóti gyér- [

mekvárosból — mondja. j

— Maga dolgozik? — kérdezem. >

— Csák a 'háztartásban ... \

S megtudom, hogy a jelenlegi férje kétszobás lakást \

kapott a tárnicstól, mert azzal érvelt, hogy a feleségének i első házasságából származó négy gyermekét csak úgy tudja J nevelni, ha lakásuk van. \

— De aztán úgy döntöttünk — magyarázza: az asszony .

’—, hogy inkább -.állami gondozásban hagyjuk őket. Gimna- [ -ista kisasszonyt nevelnek a lányomból Póton. És a másik j kettő is igen jól nevelt gyermek. Büszke leszek rájuk otthon, . Erdélyben. I

— Kevés az intézetünk... — panaszkodott a múltkor j egy pedagógus barátom. — Rengeteg a gyermek, akit álla- ■- mi gondozásba kellene vennünk. És nincs hely... !

; Igen, mert még mindig sok az olyan könnyelmű szülő, ]

■ aki kihasználja az állam bőkezűségét. Ha útban van a gye- > •rek, ha új házasságot köt, ha terhes számára a gyerekkel ‘.járó gond, hát legegyszerűbb, ha. állami gondozásba adják, | • Igaz, az állam felneveli a gyermekeket. De sokmillió > lforintba kerül ez minden hónapban... Jó volna végre a \ «szülőket is alaposabb vizsgálat alá venni. Maradva akkor j [elép hely azok számára, akik tényleg rászorulnak az állam > ,gondoskodására-^-, (&.J

I ROK EGY FILMET. No,

| nem ebben a percben.

Az „írok” alatt nem azt kell érteni, hogy éppen most írok filmet, hanem szilárdan él bennem az elhatározás, hogy majd írok egy filmet. Holnap? Holnapután? Még nem tudom, de az elhatározás már él bennem és én szeretem elhatározásaimat tettekre váltani. Szóval, írok egy filmet. Még nem tu-, dom, hogy miről fog szólni, mit akar mondani, de a fontos a határozott szándék, hogy írok egy filmet,, a többi pedig jön magától. Azt már tudom, hogy csak akkor engedem a filmet megcsinálni, ha a legfőbb főszerepet az imádott és egyetlen. és utolérhetetlen Bumbur- nyák Ágotha fogja játszani. Ne ki, az ő alakjára írok egy filmet, amiről még nem tudom, hogy miről fog szólni, de azt már tudom, hogy csak úg.v lesz belőle film, ha ő játszani fog benne, ráadásul a legesleges- legfőbb szerepet, és a nevét a film címe előtt vetítik az egész vásznat betöltő betűkkel, mint az olaszok csinálják azzal a Mastroiannival. Megvan hát már a női főszereplő, megvan az első név a filmszalagra, s most következnék a főcím. Mivel pedig a főszerepet Bumburj jár a baba...

:

: A mezőcsáti utcán két fia- ; Italasszony találkozott. Egyikük I ;karján másfél év körüli kis-\ : fiú. ;

I — Miért nem teszed le? ; ■■Ugye már jár a baba? — kéz- | Idődött a beszélgetés. ü

; — Jár, de én nem tudom >

■miért, olyan bizonytalanul! Pe- ! :dtp annyit húzzuk kézenfog- ; Ina... I

i — Jaj, csak nincs valami ;

■ baja? •

! — Nincsen ennelc. Az oruos ;

;is azt mondta: olyan mint a , \makk, csak hagyjuk menni •magában. Dehát bizony éii ; !nem engedem amíg szaladni • '■ nem tud... ;!

! Nem tudjuk, hogyan végző- ',

;dött a beszélgetés. A hasonló ; ! kisgyermekes mamáknak j :azonban hadd mondjunk cl > -.néhány tanácsot: az említett ! ■orvosnak igaza volt. A gyér- ] \mek ugyanis ha elindul, járása ; •természetszerűleg bizonytalan. •

■ Az ilyen járás 3—4 hónapig is

;eltarthat, amíg csak a gyér- \ | mek bizonytalanság érzete meg [

• nem szűnik. Az orvosok nem - ;győzik eléggé hangsúlyozni, i •hogy a gyermeket sem mozgá- j '.sában, de főképpen a járásában

■ ne segítsük, hanem hagyjuk, I ;hogy saját képességei szerint \ :menjen, ahogy tud. Nagyon [ ihelytelen, ha. az egy-, másfél- ■ ■.éves gyermeket egyik kezénél ! !fogva vezetjük, mert ezáltal \ ■.rendes járási mechanizmusát ' ;megzavarjuk, karocskáját ki- >

• rándíthatjuk stb. ]

'■ Természetesen, ha úgy vesz- ! Iszük észre, hogy a gyermek < jsántít, dobja a • lábát, vagy > ■egyéb járási rendellenességet 1 ! látunk, haladéktalanul vigyük ;

• orvoshoz. Azt azonban min- ; :deliképpen tartsuk szem előtt, \ K-hogy a járás megtanulása igen \

nehéz feladat, idő és türelem kell hozzá.

gaoiztossagot ébresszenek es■ optimista életszemléletet árasz-', szanak. !

Négy-öt éves korban a szép] kiállítású, művészi ízléssel ké-: szült képeskönyvek önálló né-: zegetése mély nyomot hagy a 5 gyermekben. ;

A képeskönyvek | 'jfémi más, mint az, hogy a gyermek: a képek alapján felismerje a; környező valóságot. A képnek! annyira szemléletessé kell ten-; nie a valóságot, hogy a szöveg: nélkülözhető legyen vagy pe-í dig a minimumra csökkenjen.; A könyv képein kezdi fclis-\ merni a valóság tárgyait, s ez-: zel együtt megkülönbözteti az: élőt és az élettelent. . !

Következő fokozat az, ami-; kor a képeket már vers vagy: próza kíséri. Ezeknek a sző-.: vegeknek igen nagy jelentő-: sége van, hiszen már irodalmi! alkotások. A könyveknek kifo-; gástalan nyelvezetűriek, egy-! szerűnek, tartalmilag könnyen; érthetőnek kell lenniök. A sző-; veget a felnőttek olvassák, s e; néhány sor felolvasására nagy; gondot kell fordítaniuk, hiszen; a rímek, a lüktető ritmusos; felolvasás hanglejtése az,! amelyből idővel a sokrétű esz-] tétikai élmény kibontakozik,' Amikor a kép kezdi elveszíte-; ni uralkodó szerepét, a könyv-: nek még mindig nélkülözhe-; tetlen tartozéka marad, hiszen! a jó illusztráció a könyv ne-; velő erejét emeli. !

j " ~ I irodalmi jellegű;

I "z e*s° I foglalkozás meg-! teremti a gyermek és a könyv: kapcsolatát, érzelmi és han-j gulati alapját. Az irodalmi ér-! deklödés fejlődése szorosan; összefügg a későbbi olvasási; készség kialakulásával, mely; életszakonként más és más. : Gergely Márta ■

f . . .. az olvasás szeI A konYv> retete nem születik az emberrel, Ezek mind szerzett tulajdonságok, amelyek a környezet és a nevelés befolyására alakulnak ki bennünk. Hol kezdődik ez a nevelés? Dr. Tóth Béla így adja meg a. választ: „Az olvasóvá nevelés első színhelye az iskola, másik a család”.

Jó ezt a szülőknek szem előtt tartani ok, mert a gyermek először a családban van, ennek az életnek tartalmi jegyei befolyásolhatják további tetteit. Az olvasás szerepe hároméves korban kezdődik el a családban. Célja az olvasás és a könyv iránti érdeklődés érzelmi, hangulati előkészítése, az olvasás iránti vágy felkeltése és ébrentartása az iskolába lépés idejéig. Hogy ezek az évek mit jelenlenek, azt Coménius: Nagy oktatástanában így írja le: „Csak az a benyomás marad meg az emberben szilárdan és álhatalosan, mely zsenge ifjúságában hatotta át lelkéti”.

____ ^ négy éves k_r_

I Három kan az irodalmi elv

resztgetés legjellegzetesebb formája a szöveghez nem kötött, szabad mesemondás. Ilyenek az állatmesék, amelyek még általában rövidek, de a gyermek számára világos tanulságot tartalmaznak. Itt szó lehet a szülő és a gyermek kapcsolatáról, a mesehősöket tettekre sarkaló cselekedetekről, mély emberi érzésekről. Végül azok a népmesék kerülnek sorra, amelyek az elnyomottaknak, a gyengéknek valamilyen erkölcsi eszme érvényesítéséért küzdő mesehős igazságos harcát ábrázolják, a vele szemben álló gonosz erőkkel. E mesék célja, hogy a gyermekben ma.az orvosi irodáimat, sokkal inkább a tréfát kedvelő és értő embereket foglalkoztatta, „szellemi hagyatékából” néhány palettára valót szeretnék átadni a derűsebb utókor örökkévalóságá nak,

*

Egyik ügyfelét mindenáron le akarta beszélni valami bérleményről. Kérem, asszonyom — így Waldemár — a gondolatot is verje ki a fejéből. Nőm magának való üzlet az. Az előbbi bérlőt is magába húzta az örmény, mert biz az