Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-10 / 159. szám
4 ESZAKMAGTAEOltSZAß Szerda« 19R3, július f rnmmmmmmmmm* Hasznosan múlt el az évad.. Mi volt az évad legnagyobb csen lénye? Erre a kérdésre kértünk választ négy falu művelődési ügyvezetőjétől. Nem számoltak be ugyan szenzációkról. különleges érdekességekről — legnagyobbrészt kis falucskákról esik szó a riportban —, de amit elmondtak, az nekik fontos, érdekes, cs valami módon előbbrelépés. Hernádpetri — Ebben az évadban fejeztük be a három évig tartó ezüstkalászos tanfolyamot — mondja Bodnár Gyula, a művelődési terem vezetője. — Mint mindenütt, nálunk is rendkívül fontos a mezőgazdasági szakismeretek növelése, állandó továbbfejlesztése. Ezért említettem éppen az ezüstkalászos tanfolyamot, ahol a résztvevők három év alatt, úgy érzem, sok hasznos ismeretet kaptak. Az a tervünk, hogy a következő évadban tsz-akadémia jelleggel szervezünk majd továbbképzést, hiszen nem árt, ha akár a. gyümölcstelepítés, akár az állattenyésztés kérdéseiről még többet tudunk. A tanfolyamot 14 ember mindvégig szorgalommal, kitartással látogatta, és bizonyos, hogy később sem mondanak majd le a tanulásról. Termelőszövetkezetünk eddig a gyenge tsz-ek közé tartozott. Most már nem tartozik oda. Talán a mi munkánknak, az ezüstkalászos tanfolyam sikerének is köze van az előbbrelepeshez. Sajöpálfalva — Á szellemi vetélkedői említeném — mondja Rapaj- kó Imre népművelési ügyvezető. — Eddig ugyanis még nem tartottunk olyan rendezvényt, amely ennyi embert vonzott volna. Kicsi a mi falunk, alig hatszázan lakják, de tömve volt a terem. A vetélkedőn ugyan csak a fiatalok mérték össze tudásukat, de a szünetben az idősebbek is vitáztak egy-egy kérdésen. Még térképet is kértek, hogy eldöntsék: valamely földrajzi kérdésben kinek van igaza. Az első szellemi vetélkedő sikere arra buzdít bennünket, hogy ezt a későbbiekben rendszeresítsük. Most . már könnyebb lesz a dolgunk, mert egy régi épület átalakításával szebb, vonzóbb művelődési otthont teremtünk, és nem kell minden rendezvényt — mint eddig — az iskolában tartanunk. Az új épületben már könyvtár is lesz. Köröm — A legszívesebben a Zeng az erdő című daljáték bemutatására emlékszem, — mondja Vajkó László népművelési ügyvezető. — Nemcsak azért, mert idehaza és más községekben is nagy sikerrel játszottuk, hanem azért, és főleg azért, mert ezzel a szerepléssel sikerült kialakítani egy ütőképes csoportot. Az elmúlt kemény télben, amikor bizony legszívesebben mindahányan a meleg szobában maradtunk volna, ezek a fiatalok egy szó, panasz nélkül jöttek a próbákra. járták, a községeket, és szépen szerepeltek. Pedig még művelődési otthonunk sincs. A tanácsteremben szoktunk ösz- szegyűlni. Nagyon hasznosan műit el az óvad, és biztos vagyok benne, hogy a jól össze- kovácsolódott kollektívára ezután is számíthatok. Ernőd — Úgy gondolom, Tahi Esküvő című darabjával arattuk a legnagyobb sikert •— mondja Pollák Tibor, a művelődési otthon igazgatója. — Ernődön négyszer adtuk elő, ezenkívül pedig még kilenc más faluban. Ami a legérdekesebb, és amiért éppen ezt a darabot említem; már nemcsak a színpadon, hanem a valóságban is megtartottak néhány KISZ- esküvőt. Éppen a szereplők közül. Sőt! Azokban a községekben is választották már a házasságkötésnek ezt a módját néhányan, amelyekben Tabi művét bemutattuk. Talán nem jáfok. messze az igazságtól, ha azt, mondom, hogy a színdarabnak- köze van ehhez. És ez: siker! * Igen, siker. És bizonyos, hogy a fentieken kívül minden más faluban is be tudnának számolni kisebb-nagyobb sikerről. Meri; az év most sem múlt el nyomtalanul. Priska Tibor KíSZ-vezetőképzés Toluifbati hazafiságról, a vallásról, a kommunista erkölcsről. Beszéltek a szocialista. brigád- mozgalomról, s a vállalat főmérnöke ismertette, a második félévi tervfeladatokat, a gazdasági mutatókat, a műszaki fejlesztésből adódó teendőket. Az előadok. Radios Sándor párttitkár, Demeter Kálmán főmérnök, Bujdos Ferenc szb- titkar, Balajthy Árpád főtechnológus, Lukács Béla főkönyvelő és Juhász László KISZ- tilkár lekiismerelesen készültek az előadásokra, s válaszoltak a kérdésekre. A. hallott anyagból a fiatalok két dolgozatot írtak, s vasárnap, a harmadik napon vizsgán adtak számot a tanultakról. Hasznos volt ez a tanfolyam — mindannyian így vélekedtek a fiatalok: Seres Erzsébet, Kövesdi Géza, Kirsch Bertalan. Egyetértettek abban is, hogy elméleti szempontból rendkívül tartalmas, változatos volt a progNem kell hozzá látnoki képesség — Nagy lesz a szemvcszteségetl, Jani! — Miből gondolod" — Mert mindjárt kiesik mind a két szemed!! A szocializmus alapjainak lerakása fontos határkő hazánk életében. Szükségesnek látszik tehát, hogy elméletileg is megvizsgáljuk, felmérjük, milyen folyamatokat összegezett és milyen perspektívákra utalt a fenti megállapítás. Üj körülmények között élünk, de sokan még nem látják, mit értünk e), s mi áll még előttünk. Ezért jelentős In kos Sándor műve, mely elsőként vizsgálja részletesen a magyarországi átmeneti korszak elvi és gyakorlati kérdéseit. A szerző szándéka az is, hogy tisztázza az átmeneti korszak néhány vitatott fogalmának tartalmát, s elvileg meghatározza a szocializmus alapjai lerakásának általános érvényű törvényszerűségeit. Ennek megfelelően kifejti a szocialista forradalom, az átmeneti korszak elméleti, általános megfogalmazását, összehasonlítva e korszakot az egyes országok fejlődésében. Választ ad olyan vitatott kérdésekre, mint például; meddig tart az átmeneti korszak, s meddig van szükség proletárdiktatúrára. Sokoldalúan világítja meg teljes összefüggésében, hogy melyek a szocializmus alapjainak legfontosabb elemei, ebből kiindulva közelíti meg a problémát gyakorlatilag is, hazánk fejlődését ismertetve. Foglalkozik itt a termelési viszonyok és a termelőerők kérdéseivel, megfigyeli, hogyan változtak meg az osztályviszo- nyok, hogyan alakult az élet- színvonal és népünk kulturális felemel kedése az alapok lerakása időszakában. Amikor egy nagy korszakot lezárunk, természetesen előttünk áll a „hogyan tovább?” kérdése is. Lakos Sándor ezt a problémát is vizsgálja könyvé ben. Majd az eddig megtett utunk felmérésével, a jelen és a közeljövő perspektíváinak, tennivalóinak feltárásával megmutatja, hogy népünk magabiztosan nézhet a jövő elébe. A szocializmus felépítése hazánkban reális, és már nem is távoli jövő számunkra. „A szocializmus alapjainak lerakása” c. könyv, mint első B ájos kislány volt, Gyors léptekkel haladt a járdán és meg-megállt a kirakatok előtt. A kirakatok visszatükrözték mosolygó arcát. A járókelők nem egyszer utána fordultak. Ügy látszik, valamit keresett, valamit vásárolni akart. A. városi parknál hirtelen megállt, felém fordult és dühösen megkérdezte: — Miért jár a nyomomban? — Ellenkezőleg, ön jár mindig előttem. • A válasz váratlanul érte. Elmosolyodott, majd így szólt: — Milyen mulatságos ön! — ön pedig.., milyen bájos! — Szeretném megszidni, de nem tudom. — Miért nem? — Azért... mert ön eredeti embernek látszik. — Csakugyan? — Ahelyett, hogy zavarba jönne, bocsánatot kérne, ellenvetéseket tesz. — Legyünk barátok. A lány egy másodpercig hallgatott, majd megszólalt. — Rendben van, de csak egy feltétele • Megjelent a „Krokosyií’--i>aa. Édes méreg* lel: ismeretségünk valóban néni lépheti túl a barátság kereteit. — Pompást Rápillantottam, ragyogó szemébe mosolyogtam, ő meg a kezében tartott csokorból kihúzott egy rózsát, átnyújtotta és távozott. Angyali gyengédsége foglyul ejtett, s még azt is elfelejtettem megkérdezni, hogy mikor és hol találkozunk. S ez a bűbájos teremtés eltűnt, mint az álom, beleolvadt a tömegbe, mint könnyű felhő, s én ott álltam egyedül, tehetetlenül a járdán, a vörös rózsával ... Az ajándékot sokáig őrizgettem, lepréselve, belső zsebemben, a szívem fölött. Egyszer aztán ismét találkoztam vele. A takarékpénztár ablakában pillantottam meg, amikor éppen csúnyán rá- ripakodott egy öregasszonyra: — Mit háborgatsz? Nincs időm ellenőrizni kötvényeidet! Távozz! — Lányom, én nem értek hozzá — válaszolt az anyóka. — Világosíts fcl.G Ne makacskodj. nincs rá időm? — Akkor hát, mitévő legyek? — Ez nem az én dolgom! S ezzel bevágta az ablakot, Csali álltam, és azon gondolkoztam, valóban ez az a lány, akt után annyira vágyódtam, s mindig arról álmodtam, hogy egyszer majd ismét találkozom, vele? Csakugyan ő 'lenne? Egyszer kedvességével ejti rabul az embereket, máskor mérget fröcskölő fúriává válik... Halkan megkopogtattam az ablakot. A lány egy pillanatig szúrós pillantással mért végig, majd. megismerve, tüstént megváltozott, szelíden elmosolyodott és kedvesen mondta: — Óh, üdvözlöm! Mivel szolgálhatok? Közömbös pillantást vetettem bájos arcocskájára, s igy válaszoltam: A rózsa, amelyet ajándékul adott, elhervadt, elveszítette illatát. Többé nincs rá szükségem, tessék, visz- szahoztam! Ezzel az elszáradt rózsát odavetettem az ablakba és sarkon fordultam. ... Pedig kár, mert nagyon szemre- Valő teremtés volt. Asof Palandzsjan átfogó és összefoglaló átmeneti korszak hazai P® máiról, s egyben retw sokoldalú kifejtése a p® makör elvi, valamint * nemzetközi vonatkozási nagy érdeklődésre tarthat mot. (A Kossuth Kiad» adása.) Ötezres „vevö-törzsgárd1 van a Képcsarnok Vállalatnak Az utóbbi években őrá1 te sen emelkedett a képzőid szeli alkotásokat és ipari szett tárgyakat vásárlók r Körülbelül 5000 vevő zik az úgynevezett törzsi hoz. A f orgalom az 1955.» millió forintról tavaly 60, Hóra emelkedett. Népszerű részletvásárlási akciók. , A. Képcsarnok Vállai számos kirendeltsége és ** működik a nagyobb vidéW fosokban. A jövőben a ”* zók még szélesebb rétegé mára teszik lehetővé, hon lóban művészi színvonal hatásokkal díszítsék lakás11 nagyszabású A másik a. dolgozó parasztsága1 , megismertetni és megszel1, ni a képző- és iparmű különféle „terviekéit'’. W- lődési autókon keresik l falvakat, tanyákat, .,nioZ0‘ állításokon" mutatják: é részletre is megvásárolhat kotásokat. Tanácstagok Mogyei tanácstagok: | Július 10: jfj. Bodor JánoS., gony, tanácsháza, 9 órakori,, István, Ároktő, tanácsliúza. V. kor: Bárány István, Tiszai»' tanácsházn, in ómkor; Katón'. Jók falva, tanácsháza, 13 óraK' Július 11: dr. Díkó István;, mány, tanácsháza, 10 órákon Dikó István, Mogyorósira, tj, háza, 12 órakor: Maleczlty nó. Önöd, tanácsháza, 8 ok Implom János, Abaújvár, <»' háza, 10 órakor: Eiben Endfn -.-'acsermely. XJJ Erő Tsz, 15 óv Tóth Albert. MezőkereszteS' nácskirendeltség, 17 órakor. , Miskolc városi tanácstag0**! Július 10: Endányi Sándor., hóipart . Technikum, KtstábJj u., 17 órakor: Winkler Járj) • ii Pereces, Erenyő, orvosi rend»; orakor; Zsiga Lajos, Labore 1 óvoda, 16 órakor, _ _____ f i szocializmus alapjainak lerakása c. könyvi jegyeznem: helyesen jár« tanácsi vezetőink, amik01 szeretettel, kedvezmény tusba helyezésével vct0 riil és várták azokat a * orvosokat, mezőgazdasági nököket, aki tudásuk öss* get a falu népének at1 szentelni. Pusztán az heljl bogy ez a szeretet, ked« ti és pedagógusaink fogá^ sakor elmaradt. S a ti* baj az is, hogy szimplább1 állással, „lezserebb” mód»1 zclték (cs kezelik egyes * 3000000000000OQ.Q0Ö élyes fogadtat oooooooooooooooood ken) vidéki pedagogt* ügyeit — vonatkozzék cJ kásgond enyhítésére egyéb kedvezmények nyűi ra. Tanáesvezetőink és * társadalmi szervei s«* szűkkeblűén gondolt» úgy véltek: első a m ezóga^ gi termelés fellendítése, * hajlított ember meggyógy Eddig ez rendjén van; * sen gondolkodtak az. ill11 sek. mert mindkettő o* fontos. Am a harmadik:1 vő Ígéretének, a kis méf orvos-, pedagógus-, vat* kas-jelölteknek szívós, ^ nevelése és c nevelőknek1 beesülése semmivel scjP rcndelhetőbb kérdés. "Talán ezért is: jóleső " látni a Sárospataki ‘ tóképzö Intézet ősi falai *! megjelenő tanácselnök akik hivatali tisztjükön ' egyénileg is a humanist* bér benyomását keltett«*: volt hallani: e tanácséi® iomoly és megalapozott t«' kel, Ígéretekkel táplálták • lalok töretlen reményeit. * szűk, hogy ezek az igé* tervek rendre megválás« < a 10 friss diplomás fiat* iagógus nagyon jól érzi j magát a falvakban és lé «ieref.es iskolai. — iskolán* nevelő munkával viszont község társadalmának 6*1 gondoskodását. (P.1 .L J__I__LJ__LA__L J__i__L..J__I__I__U JL-Jrl Ä Sárospataki Tanítóképző “ Intézetben (mint ahogy [arról már beszámoltunk) 49 ■ ifjú pedagógus kapta kézhez [diplomáját. A sok megkapó élmény közül egy újszerű, nemes [gesztus felemlegetése kívánkozik a krónikás tollára. És ez ■nem más. mint sok-sok községi tanácselnökünk példamutatása, [akik bokros teendőjük mellett • eljöttek á diplomaosztó ünnepségre és jelképesen „átvették” .a falujukba helyezett fiatal tanítókat. ■ Óhatatlanul is OOOOOOOO az apai erzcshfz o hasonló gyön- § Cl r [gedseg járta át o ÍV/ÍV r, jelenlévőket, S r :amegn{eíődötta **><>00000 [tekintetű fiatalok cs a kérges tenyerű tanácselnökök első és [szívélyes parolázását. Biztatás, segíteniakarás volt ebben a [kézfogásban, amelyet hosszantartó beszélgetés követett. A [díszteremben minden jelenlévő tanácselnök maga. mellé ül- [íötíc „fiát”, vagy „lányát” vé- [getérnj nem akaró „apai” beszélgetésre. Itt, Sárospatakon eszembe jutott egy egészen friss keletű panasz, melyet pontosan egy pataki pedagógus-tanácskozáson hallottam. Megérthető szomorúsággal emlegették pedagógusaink: a, tanácsok és a társadalmi szervek milyen mégkülönböztetett tisztelettel bánnak orvosainkkal, agronó- musáinkkal. Élmennek értük az egyetemre, gépkocsival szállítják őket a faluba és pontosan olyan féltve őrzik őket, mint a himestojásokat. Am a pedagógus nehéz bőröndjeivel még mindig egyedül bandukol ] albérleti szobájába, lia egyáltalán kerestek neki ilyen szobát. Mindez azért, mert tanácsi vezetőink, társadalmi szerveink hozzászoktak ahhoz, hogy pedagógus volt, van, lennie kelt. Tehát ennek tradíciója van, S aminek tradíciója van, ott nem szükséges a fi- : gyeímcsség, a körültekintő, emberi megbecsülés. E panasz kapcsán meg kell L J__I__i. _t__*__I__I__ Eg y újítássá! I miHiéoOÖ ezer forint megtakarítás A Lenin Kohászati Művek nagyolvusztóművénél a kohói: levegőellátására szolgáló fúvógépek teljesítménye jó ideig nem volt kielégítő, s ennek ellenére mégis sok gőzt használtak el. A gyár egy műszaki dolgozókból álló újító csoportjának javaslatára módosították a turbinák sűrítőit, kondenzátorait. Az ajánlott megoldás igen jól bevált, s két gépnél már több mint egy éve rendszeresen alkalmazzák. Az átalakítás után a fúvógépek gőzfogyasztása nagy mértékben csökkent, teljesítményük pedig lényegesen emelkedett. így, utólagos megállapítás szerint az új megoldással egy évben kereken 1 millió 300 ezer forintot takarították meg. A Miskolci Rádió műsora: (A 188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig)' Megyei körkép. Uj könyvtárban, Sátoraljaújhelyen. Télen, nyáron, kánikulában. A fíltő. Zenekari muzsika. Orvos a mikrofon előtt. A fertőző sárgaságról. Asszonyok műsora. Hés,tietek Fehér Sándor Ernő Orchideák" című operettjéből. .Sporthíredé. ram. Hiányolták viszont, hegy j. nein volt módszertani hamu-} tató, e.z azonban a. szűkresza-j. boti idő miatt érthető is. A ve- \ zelöségi tagok és a bizalmiak £ együtt töltöttek három -napot, t a szünetekben beszélgetlek£ egymás feladatairól, problé-1 máiról, tapasztalatairól. Erre. {. máskor úgysem sok idő jut, hi- < szén legtöbben váltóműszak- j ban dolgoznak, ritkán talál-, koznak, aklcor is csak rövid j időre. ^ Felbuzdulva a. sikeren, aj Mezőgazdasági Gépjavító ki- j szeset elhatároztak: jövőre, is- < met rendeznek ilyen tábort, de. £ legalább egyhetes időtartammal. Gy. li. * Érdekes dolgot kezdeményezett ti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat KISZ-szervezete. Vezetőségi tagok es bizalmiak részére háromnapos tanfolyamot rendezett Tokajban. A részvevő kilenc lány és huszonegy fiú minden költségét a KISZ, a szakszervezet és a vállalat fizette. Hogy honnan volt a kiszc- seknek ennyi pénzük? Munkaidő után jónéhány alkalommal bennmaradtak az üzemben, különmunkákat vállallak. Az igy szerzett összeg a KISZ- szervezeté lett. Ebből kirándultak Debrecenbe, Jösvafőre, s megnézték az ipari vásárt is. A pénzből futotta a tolmji vezetőképző táborra is. A program, ez érthető is, zsúfolt volt, hiszen három nap alatt sokféle témáról esett szó. Ismertették a KISZ Központi Bizottságának ez évi határozatait, érdekes előadásokat tartottak például a szocialista Eroinufaívany A balatoni luxus-szálló strandján külföldi vendegei, nagy érdeklődéssel figyelnek két embert, akik méricskélnek a. parton, majd kijelölt helyeken cölöpöket szúrnak a földbe> egy jókora nagykalapáccsál, valami kovácsmühelyböl hozhatták, egyet-kettőt ütnek is a tetejére. akkurátusán szemlél- gelik, összehúzott szemmel méricskélik: jó helyre ke- rültek-e az oszlopok? Aztán néhány felhasználatlan cölöpöt és a súlyos pörölyt hátrahagyva eltávoznak. A külföldnek meg-megtapogat- ják a földbeszúrt, ismeretlen rendeltetésű cölöpöket, emelgetik a. nagykalapácsot, próbálgatják fogását, aztán, hogy érdeklődő hölgy is akad, egyikük ki is próbálja: szép. lendületes ütéseket mér az egyik cölöpre, az pedig engedelmesen süllyed a talajba. Pillanatok alatt fogadások születnek: ki hány csapással, vagy ki mennyi idő alatt, milyen'mélyre tudja az oszlopoka.1 a földbe verni. Hangos kiáltozásokkal biztatják egymást, csattanva zuhognak az ütések a fadarabokon, nagyszerű a mólea. Mire a két magyar munkás visszatért a festett pad- ülőkékkel, hogy azokat az oszlopocskákra helyezze, és így nehány paddal gazdagítsa a strandot, egy fia cölöp sem árválkodott, a zöld mezőben. A föld színéig beka- lapáltan hirdette mind, hogy van túrtus, van férfi- erő a külföldi szállóvendégekben. Hogy a padokat végül is miként szerelték fel, és a cölöpöket miként ásták elő a földből, nem tudom. Egy bizonyos: jó, hogy vendégeink nem értettek magyarul, ha pedig erősen odafigyeltek a beszédre,' olyan szavakkal ismerkedhettek meg, ■ amelyeknek jelentését hiába keresik a tudós társaságok által kiadott szótárakban. (b)
