Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-31 / 177. szám

Széria, 1963. július 31. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Zavartalan a gabonafelvásárlás Számos tsz-ben már határoztak: csak a fejadagot tartalékolják Idei kenyérgabonatermé- EÜnk, a rendkívül kedvezőtlen időjárás következtében, alatta marad a tervezettnek. így — az előzetes számítások szerint — a várható termésmennyiség, alig ötven százalékban fedezi megyénk fejadagszükségletét Nem véletlen tehát, ha sok szó esik arról, hogy minden szem kenyérgabonára vigyáznunk kell, s termelőszövetkezeteink, tsz-tagjaink lehetőleg ne tarta­lékoljanak raktárukban, kam­rájukban fölösleges készletet, mert ezzel indokolatlanul, alaptalanul népgazdaságunk­nak okoznak gondot, nehezítik fctz ország ellátását. A megértésen, az embersé­gen múlik ez elsősorban. Hi­szen a fölösleges tartalék két célt szolgálhat: kereskedni ve­le. avagy felhasználni az álla­tok etetésére, hizlalására. Ter­mészetesen mindkettő helyte­len, ellentmond céljainknak, közvetve, s közvetlenül egy­aránt kárt okoz az országnak is. s végső soron annak is, aki él vele, aki pazarolja az ország kenyerét. A saíopaljiuújlaelyi Uj Erő Tsz-bem item marad fölösleg Ä kenyérgabonafelvásárlás megkezdődött, zavartalanul tart. A Terményforgalmi és Malomipari Vállalat kirendelt­ségeinek raktáraiba egymás­után érkeznek a teli zsákokkal megrakott teherkocsik, vonta­tók, lovaskocsik. Zoltán József elvtárs, a megyei igazgatóság vezetőjének tájékoztatása sze­rint a felvásárlás megyeszerte zavartalan. A kirendeltségek hajnaltól késő estig átvesznek bármely mennyiségű termést. Vetőmagcserére is. így egyet­len termelőszövetkezetet se aggasszanak raktárgondok. A megyei igazgatóság, a ki- rendeltségek vezetői már vala­mennyi termelőszövetkezet vezetőivel, tagságával tanács­koztak. A sátoraljaújhelyi já­rási kirendeltség tapasztalatai pozitívak. A járás termelőszö­vetkezeteinek túlnyomó több­ségében úgy döntött a tagság, hogy csak a fejadagot tartja meg, a fölösleget átadja a nép­gazdaságnak. A sátoraljaújhe­lyi Uj Erő közössége eddig már több mint tíz vagon ke­nyérgabonát szállított, s előre­láthatólag — kevés kivétellel — eleget tesznek szerződési kötelezettségeiknek. Sőt, takar­mánygabonából megtöbbszörö­zik a szerződött öt vagonos mcnns’iséget. Az eddigi méré­sek alapján 30—32 vagon árpát értékesítenek majd. Természetesen kenyérgabo- nafejadagot csak az a termelő­szövetkezeti tag kap, aki — le­gyen nő, vagy férfi, a nyugdí- jasokat kivéve —, teljesítette a kötelező munkaegységet. Az eddigi szokás helyett ez évben szociális segítségként az idő­sebbek is pénzt kapnak, ke­nyérgabona helyett. Ahol a isz-tfagsAg éi’lélicsíli a fölösSeget Kevés az olyan tsz, ahol a tagság még erősen ragaszkodik a kenyérgabonával teli kamrá­hoz. Semjénben például meg akarták változtatni a régebbi közgyűlés döntését, s a részes­művelésre vállalt kukorieaka- pálásra fordított munka „egy­ségesítéséről” tárgyaltak a ve­zetőséggel, hogy lehetőleg mi­nél több kenyérgabonát kapjon valamennyi termelőszövetkeze­ti tag. Azonban nem ez az általá­nos. A szerencsi járás több ter­melőszövetkezete teljes egészé­ben teljesíti a szerződésben vállalt értékesítési kötelezett­ségét. Sőt. a csobaji Tisza Vi­déke, a mezőzombori Kölcsey, a tarcali Tárcái Vezér, a prü- gyi Petőfi és Tiszamente és még néhány termelőszövetke­zet vállalta, hogy a tagok fö­lösleges kenyérgabona tartalé­kait is — a lehetőséghez mér­ten — átadják az államnak. Nem a mindenáron való tel­jesítésről, nem a szükséges ke­nyérgabonamennyiség meg­csonkításáról van szó. Hiszen a vetőmagot, a fejadagot minden becsületesen, lelkiismeretesen dolgozó termelőszövetkezeti tag, gyermek és nem dolgozó, beteges, öreg családtag számá­ra biztosítani kell. Azonban ne heverjen kihasználatlanul fö­lösleges tartalék sehol, hiszen az nem használ, nem segít, vi­szont az ellátást megnehezíti, hiszen az exportként beszer­zett kenyérgabona komoly va­lutába kerül, amelyet más. hasznos, mindannyi unkát bol­dogító eszközök vásárlására, szükségletek kielégítésére is fordíthatunk. Barcsa Sándor Lesz-e elegendő szén télen? A Miskolci itJZÉP Vállalat a SZOT-utalványok beváltásáról Mivel az elmúlt tél a vártnál hidegebb volt, a lakosság több szenet igényeit. Köztudomású, hogy ez bonyodalmakat oko­zott S az időjárástól függetle­nül: milyen lesz a széncilátás az idén? Gondoskodott-e a TÜ- ZÉP elegendő tüzelőanyag­készletről, s hogyan történik a lakosság ellátása? Ezekre a kérdésekre kértünk választ Vi­rág Jánostól, a Miskolci TÜ- ZÉP Vállalat igazgatójától és Regős József áruforgalmi veze­tőtől. Szükségleténél többet senki ne igényeljen — Szénkészletünk elegen­dő — hallottuk az igazgatótól. — Sajnos, ennek ellenére a la­kosság bizalmatlan. Csaknem mindenki sokkal több szenet vásárol most, mint tavaly, ami­kor megyénkben átlagosan 24 mázsa szenet használt fel egy család, s az idén ez a szám 25 —26-ra emelkedik. Felmérése­ink alapján a háztartások 30— 35 százalékkal többet igényel­nek a szükségesnél. Es ez gon­dot jelent számunkra ... Van azonban még egy do­log, ami gondot jelent, s torló­dást okoz a TÜZÉP-nél a SZOT-ttizelőutalványok kiosz­tásában : a lakosság már nyár elejétől kéri például a szep­temberi utalványokra járó sze­net. Igaz, ennek is megvan a magyarázata. Nem hosszabbítják meg a tüzelő-utalványt Az új rendelkezések szerint az idén már nem hosszabbít­hatják meg a SZOT-tüzelőutal- ványok érvényességi idejét. A lakosság közül sokan nem ér­tik, miért van ez így, éppen ezért sietnek mielőbb megvá­sárolni az utalványokra járó szenet. így aztán most nyáron összetorlódtak az utalványok a TÜZÉP-nél. 50000 tonnával több szén a tervezettnél Á Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemeiben a termelés nagyobb részét a nagytermelé­kenységű frontfejtések adják. Az 1.8 átlagos vastagságú szén­telepeken 32 frontfejtés műkö­dik, amelynek összes hossza 2300 méter. A tröszt műszaki vezetői felmérve a frontíejté­A termelőszövetkezeti beruházásokról: Mi történt - az egyetemi konyhán? IL B izonyos szempontból szükségszerű volt ed­digi beruházási poli­tikánk azért is, mert a tsz- üzemeknek igyekeztünk férő­helyet biztosítani minden ál­latfaj számára. Ez is az át­szervezés első időszakából adódó hiányosság. Néhány évvel az átszervezés után már kialakulnak azok a ter­melési ágazatok, amelyek egy-egy üzemre jellemzőek, amelyre a tsz specializálhat­ja magát. Sokoldalú vizsgáló­dást folytatunk ennek minél tökéletesebb kidolgozására, s a jövő évtől kezdve építendő komplett telepeket már ezek szem előtt tartásával helyez­zük ki. Nagy hiányossága volt ed­digi beruházásainknak, hogy nem tettünk erőfeszítéseket a beruházások áthúzódásának megszüntetésére. Az áthúzó­dás rendkívül megdrágítja a beruházást. Áthúzódás esetén lényegesen később lép be a beruházás a termelésbe, min­den áthúzódó épület gyakor­latilag egy évvel később, s ez esetenként több százezer fo­rint kiesést jelent. Az épít­kezés első évében befekte­tett összeg a második évben — népgazdasági hatékonysá­gát tekintve — már kamatos kamataival számítandó. Ép­pen ezért rendkívül nagy gondot kell fordítani mind az irányító szerveknek, mind az üzemek vezetőinek arra, hogy az építkezés abban az évben valósuljon meg, ami­korra tervezték. Miben lehet meghatározni az üzemek vezetőinek felada­tát a beruházások eldöntésé­nek legfőbb kérdéseiben? A válasz rendkívül szerteágazó. Első és legfontosabb az le­gyen, hogy a felsőbb irányító szervek segítségével igyekez­zenek meghatározni a gazda­ság profilját. Kellő mérlege­lés után el kell dönteni, hogy melyik lesz a a fő üzemág, ezután meg kell határozni az ezzel kapcsolatos férőhely-, illetve beruházási igényt. Meghatározni: mi az az igény, ami egy év alatt meg­valósítható, s megvalósulás után termelésbe is állítható. Ezt az igényt kell a követke­ző évi beruházási program­ként beállítani a tervbe. Ha a beruházás nagyobb volumenű, vagy az állomány •gy év alatt nem futtatható fel. úgy a beruházást annyi évre kell beütemezni, ahány év alatt a feltételek teljesít­hetők. Az elmondottak érte­lemszerűén csalt a következő években megvalósítandó — komplett telepekre vonatkoz­nak. A zokban az esetekben, ha a tsz-nek már van­nak olyan férőhelyei, amelyeket bővíteni kell, úgy ezeket kell új beruházásként megtervezni. Gondoskodni kell a már meglévő épület hiányzó járulékos beruházá­sainak pótlásáról. (Víz, vil­lany stb.) Azokban a tsz-ek- ben, ahol a jövő évben új épületberuházás nem lesz, feltétlenül gondoskodni kell a már meglévő épületek korszerűsítéséről, valamint a hiányzó járulékos beruházá­sok pótlásáról. A teljesen gé­pesített tsz-eknél az 1964. év­ben gépszíneket kell építeni a gépek megóvása érdekében. Ezeket elsősorban a nagy ér­téket képviselő erőgépek, kombájnok stb. részére kell biztosítani. Komoly törekvés folyik tsz-üzemeinkben az öntözés megvalósításáért. Nem kívánok itt foglalkozni az öntözés jelentőségével, csupán azzal, hogy tsz-eink kísérjék figyelemmel az ön­tözés gazdaságosságát. Több üzemben ugyanis nem állt arányban a többlettermék értéke a ráfordítással. Az ön­tözési beruházások megvaló­sítása csak ott célszerű, ahol az öntözés olcsó, nagy a többlettermék értéke; ahol az öntözést megfelelő szak­ember irányítja, ahol a na­gyobb adagú szervesanyag utánpótlás biztosítva van. Ezeket a fő szempontokat az öntözési beruházás engedé­lyezésénél fokozott mérték­ben figyelembe fogjuk venni. A tsz vezetőinek viszont fel­adata, hogy a már meglévő berendezéseknél fennálló hi­ányokat pótolják. N incs lehetőség arra, hogy egy rövid cikk­ben minden beruhá­zási problémával foglalkoz­zunk. Igyekeztünk csak a lé­nyeget érinteni, s csak a főbb elveket ismertetni, azonban lényeges, hogy a tsz-vezetőlc nagyon jól fon­tolják meg: milyen beruhá­zást kívánnak megvalósítani, mert azok zöme több évti­zedre szól, s a felületes beru­házás igen nagy anyagi hát­rányt jelenthet egy fiatal, kezdő üzem számára. moinár József mg. mérnök j' Furcsa hírek terjedtek el “tegnap és tegnapelőtt Miskol­ci con. Azt beszélték az emberek, 2 hogy a Miskolci Nehézipari e Műszaki Egyetem 2. szállójá- 81 ban nyaraló kétszáz pedagó- Sgus közül sokan ételmérgezést • kaptak, és közülük többet kór- 2 házba szállítottak. • Igaz-e ez a hír? % Mi történt az utóbbi napok­ra ban az egyetemi konyhán? ® Ezekre a kérdésekre keres- o tűk a válaszokat az illetéke- ® sebtől, az érdekeltektől. • A tisztiorvos véleménye ® Dr. Adriányi Antal, a IV e kerületi tanács tisztiorvosa $ már tegnapelőtt vizsgálatot ,folytatott a miskolci Köz- ra egészségügyi-Járvány ügyi Ál- ® lomás munkatársaival. ® Az ő véleménye: • — Valóban több olyan bete­• get találtunk, akinek gyomor- J görcse, hányingere, láza volt. oA konyhán található minden % ételből mintát vettünk, s meg- o indítottuk a vizsgálatot: való­bban ezek az ételek okozták-e «a megbetegedéseket? A vizs- J gálatok eredménye után a fe- ® lelősségrevonás kétségtelenül o megtörténik. Kórházba azon- o ban egyik üdülővendég sem ® került, o 5Mit mondanak a vendégek? o A vendégek rendkívül fel- 2 háborodottak. Ferenc Tibor «, jászladányi. Muraközi Tibor 2 ha jdúszoboszlói, Bednárcsik • Kálmán erdőtelek!, Nagy Jó- azsef nagylétai. és Bordás Sán- %dor budapesti pedagógussal be- eszélgettünk erről az ügyről. J Valamennyien feleségükkel és okét-három gyermekükkel töl- b tölték itt szabadságukat július ralO óta. 2 — Nekünk a Pedagógus eSzakszervezetben azt mond- 2ták, hogy ez kedvezményes o jutalomüdülés, és ezt jó mim­ikánkkal érdemeltük ki — hai­ti lőttük a pedagógusoktól. — 2Az, hogy kedvezményes, azt ejelentette, hogy „csak” 24 fo- ^rintot kell fejenként fizetnünk 0egy napi ellátásért. És kép- 2zeljék csak el: egy négytagú 2családnak ez naponta 96 fő­úrin tba került, s ugyanakkor >it. kaptunk érte? Reggelire f> vizes, savanyú és nem elég ff édes kávét, egyetlen karika p felvágottat, vagy esetleg egy jeszeletke penészes (?) vajat ke- '•nyérreL Az ebéd kevés volt és 2 silány. A tegnapelőtti ebédet •pedig valamennyien visszaad- 2tuk, mert a marhasült zöld, o sós, ehetetlen volt. Megtör- •tént, hogy vacsorára is pené­szes kolbászt kaptunk ... Nem csoda, hogy a gyerekeit közül különösen sokan megbeteged­tek (belázasodtak, s az itteni fiatal orvos mégsem vizsgálta meg őket), legalább harmincán lettek rosszul, s jellemző, hogy az üdülők egy része még a két hét eltelte előtt haza­ment. A KŰIAL igazgató- főorvosának állásfoglalása — Mi nem tudtuk, hogy az egyetemen üdülők tartózkod­nak. Ezt nekünk senki sem jelentette — mondta dr. Már­ton György, a KÖJÁL igazga­tó-főorvosa. — A konyhát ko­rábban ellenőriztük, akkor még rendellenességet nem ta­láltunk. Hétfőn 3 órakor ér­tesültünk a történtekről, s fél 4-kor már a helyszínen vol­tunk . . . Intézkedett-e a Borsodi Üzemi Vendéglátóipari Vállalat? Az egyetem konyháján is jártunk. A konyhavezető sza­badságon van, s így helyettesé­től tudtuk meg a következőket. — Két hűtőszekrényünk kö­zül a nagyobbik szombaton el­romlott. Ezt azonnal jelentet­tük, de szerelő nem tudott ki­jönni, mert vidéken volt... Az elromlott hűtőszekrényből ki­vettük a húsokat, besóztuk és a kisebben helyeztük el. Szom- baton-vasámap ebből a húsból főztünk... A Borsodi Üzemi Vendéglá­tóipari Vállalat központjából Vala Mihály termelési osz­tályvezető és Marczali Béla in­struktor tegnap megindította a vizsgálatot: mennyiben felelős a konyha vezetősége és sze­mélyzete a megbetegedésekért. — Hiba volt az üdülőktől, hogy panaszaikat nem jelen­tették nekünk nyomban, csak az üdülés utolsó napjaiban. — Vala Mihály szerint az is le­hetséges, hogy a megbetegedé­sek egy részét a vendégek ál­tal vásárolt gyümölcsök, fagy­laltok okozták. — Mi, a kony­ha felettes szervei természete­sen, ha felelőseknek találjuk az egyetemi konyha vezetőit, fele­lősségre is vonjuk őket. s bizto­sítunk mindenkit arról, hogy a jövőben ehhez hasonló sajná­latos esemény a konyha hibá­jából nem történik. Ezt azonban majd a követ­kező üdülő turnusnál látjuk meg. Es ezt a turnust fel is keressük, mondják el majd ők is véleményüket az egyetemi konyháról.. I Ruttkay Anna I sek első félévi termelését, megállapították, hogy a fron­tok előrehaladó sebességét nö­velni lehet. Kiszámították, ha csak naponta 10 centiméterrel gyorsul az előrehaladás, akkor az év hátralévő részében, az országos készletek növelésére, mintegy 50 ezer tonna szenet tudnak kitermelni — minden külön beruházás nélkül. A frontfejtésen dolgozó bri­gádok magukévá tették a mű­szaki vezetők elgondolását. A szállítási kapacitást felmérve, a robbantás, ácsolás, szenelés idejét megállapítva, elsősorban a szocialista frontbrigádok kezdeményezésére elhatároz­ták, hogy hétfőtől az előrehala­dási sebességet naponta 10 centiméterrel növelik, s ezzel a tervezettnél mintegy 50 ezer tonnával több szenet adnak a frontfej tésekből. Az előrehaladási sebesség növelésével a tervezettnél ko­rábban fejtik le a bányászok az előkészített szénmezőt. Az új munkahelyekre így koráb­ban van szükségük. Ezért az elővájáson dolgozó csapatok is növelik a vágat kihajtásának ütemét. Az év végéig újabb 4300 folyóméter földalatti fel­táró vágatot készítőn ele eL — Ha mindenki a számára előírt időben váltaná ki a sze­net, akkor nem lenne torlódás — mondta az áruforgalmi veze­tő. — Hiszen azért is osztottuk be sorrend szerint az utalvá­nyokat Dehát mindenki attól fél, hogy neki már nem jut szén ... — No, és ha valaki elkésik a kiváltással, miért nem hosz- szabbítják meg a tüzelő-utal­vány érvényességi idejét? — Azért, mert nem akarjuk, hogy télen legyen torlódás. Ta­valy ugyanis még meghosszab­bíthattuk. s így például az óz­diak közül százával szeptember után kérték ki utalványukra a szenet Télen pedig a készpénz­ért vásárlók száma is rohamo­san megnő. Mindenki a saját körzetében vásároljon Van a TÜZÉP-nek még egy kérése: minden lakos a saját körzetében vásároljon szenet. Köztudomású, hogy Miskol­con három helyen válthatók be a tüzelő-utalványok: a sajópar- ti, a Gábor Áron utcai telepen és a Mártabányában. (Az An- nabánya csak a nehézipari dol­gozóknak ad szenet.) A három hely közül a Mártabányában. mivel a termelés kötött, körül­belül a miskolci igények 20 százalékát tudják kielégíteni. Ezért nem helyes, ha a lakosok zömmel egy telepen vásárolják a szenet. (Főleg, hogy a szenek minősége lényegében azonos.) 3770 vagonnal több szén Es végül, mindenki meg­nyugtatására: a Miskolci TÜ- ZÉP Vállalat az idei első fél­éves ellátási tervét 112 száza­lékra teljesítette, a harmadik negyedévben a megye lakossá­ga részére 19 ezer 100 vagon szenet biztosított, a negyedik negyedévben pedig 14 ezer 800 vagon szén áll majd a vásárlók rendelkezésére. Az utóbbi mennyiség 3770 vagonnal több. mint tavaly ugyanebben az időszakban. — Tűzifából pedig hatalmas készleteink vannak — hallot­tuk Virág Jánostól. A Miskolci TÜZÉP Vállalat­nál tehát megnyugtató tájékoz­tatást kaptunk a téli tüzelő-el­látással kapcsolatban. Termé­szetesen azonban ez nem csu­pán a TÜZÉP-en múlik. A szénellátás biztosításában bá- nyászaink munkájára számí­tunk. (Ruttkaj) A biztonságos közlekedésért Miskolcon festik a „zebrát", mely a helyeknél fokozott elővigyázatosságra vezetőket. gyalogos átkelő­inti a gépkocsi­Foto: Sx. Gy.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom