Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-28 / 175. szám
Vasárnap, 1963, július 28. ESZAKMAGYARORSZAG 7 Hasznos hirándulás Á Putnoki Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum hallgatói tanulmányi kiránduláson meglátogatták a Füzesabonyi Állami Gazdaságot és a kom- poltí Mezőgazdasági Kutató Intézetet. A több mint 10 000 holdas gazdaságban' először a borjúnevelést néztük meg. A gazdaság vezetői most egy új szarvasmarhafajta kitenyésztésén dolgoznak. A következő állomás a baromfitelep megtekintése volt. Érdekessége, hogy az elméletben tanultakat ösz- szekapcsolhattuk a gyakorlattal. A gazdaság lóállományá- nak egy részét is megnéztük, majd egy különleges üzem- szervezési probléma gyakorlati kivitelezését, a kombájn munkájának egy brigádban való összehangolását láthattuk. A Kompolton látottak közül a legérdekesebb a gyakorlatban eddig még nem használt, új takarmánynövények termesztése. A kirándulás folytatásaként vasárnap Putnokon a lejtős területek művelési kísérleteit figyeltük meg. Rock Oszlcár I. évf. hallgató Az, hogy manapság már a kicsiny falvakból is egyre kevesebb fiatal költözik a városokba, s egyre több marad szívesen otthon, azt bizonyítja, hogy falvainkban is egyre jobbá, tartalmasabbá változik aé élet. A fiatalok mindent megtalálnak már otthon. Munkát, életcélt, tanulási lehetőséget, érdekes és értékes időtöltést, hasznos szórakozást. S hogy közelebbről nézve mit is jelent ez? Két borsodi kis falu ban látottak-hallottak válaszoljanak erre. Muesonyhan Kellemes zene hallatszik a szép, új művelődési otthon cgijik terméből. •— Lemezjátszót, rádiót hallgatnak, televíziót néznek, tár- sasjátékoznak itt a fiatalok — hallottuk Viszlóczky Lászlótól, a község párttitkárától. — Van tehát hol lenniük, szórakozniuk, amikor hazajönnek az alberttelepi bányából, vagy a termelőszövetkezetből. — Két helyiségünk van a művelődési otthonban — Viszlát Lászlóné KlSjő-titkár örömmel újságolta: irodalmi szakkör működik itt, leánykört szerveztek, s a leánykor tagjai, miközben kézimunkázni tanulnak, könyvekről, filmekről eszmecseréznek. Van színjátszó csoportjuk is, amely legutóbb egy háromf elvonásos vígjátékot tanult meg. Tánczenekarunkat pedig még a környező községekbe, Szuhakállóra,. Barcikára is gyakran meghívják — egy kis büszkeséggel mondta ezt Kav- lics Anna, a mucsonyi KISZ egyik vezetőségi tagja. És jogos is ez a büszkeség. Mint ahogy jogos akkor is, amikor a 26 tagú népitánccsoport szép eredményeit emlegetik, vagy ha arról beszélnek, hogy júniusban együtt voltak Tokajban a szövetkezeti napokon, és ha befejezik a nagy nyári munkákat („most minden fiatal segít szüleinek”), akkor újabb kirándulásokat szerveznek. S más program? — Minden hónapban rendszeresen tartunk KISZ-tag- gyűlést. Ekkor beszéljük meg a teendőket. Sok jó tanácsot ad nekünk Tokaji Ferenc, a tanács vb-elnöke,. aki, mint pártvezetőségi tag, mindig részt vesz a mi taggyűléseinken is... Problémájuk? Kevés a sportolási lehetőség. A fiúk társadalmi munkában építettek ugyan egy röplabda-pályát, ide azonban nem engedik be a lányokat. Senki sem kérdezte, hogy miből... Régi, igaz közmondás, hogy csak borbarát van, de bajbarát nincs. A tárgyaláson kicsit ennek szellemében beszélt a védőügyvéd, s súlyos szavakkal marasztalta el Tóth István fiatal boltvezető baráti körét, akik rendszeresen elfogadták meghívását, és soha eszükbe nem jutott volna megkérdezni, miből tudja fedezni a gyakori, százforintos számlákat. Természetesen a tárgyaláson már nem voltak ott az ivópajtások. Már nem voltak kíváncsiak arra, hová juttatta társukat a költekezés. Tóth István súlyos váddal állt a miskolci járásbíróság •előtt Ez év tavaszáig a Nyé'klád- háza és Vidéke Körzeti Fmsz. mályi 8. számú vegyesboltját vezette. Megbízható, csendes ember volt, ezért merték fiatal kora ellenére ilyen felelősségteljes beosztásba helyezni. Eleinte kevesebb, később mindig nagyobb összegű leltárhiánya volt. A. leltárellenőröket úgy vezette félre (jellemző azok hanyagságára), hogy az árukkal telt ládák közé szalmával s más anyagokkal megtöltött ládákat helyezett. Más alkalommal, amikor tudta, hogy van vagy húszezer forint hiánya, a hozzá kiküldött Bihari Barnabás lel- tárellenőmek azt mondta, hogy kölcsön adott néhány napra egy nagyobb összeget, s intézzék el valahogy, hogy a hiányt ne vegyék észre. • Bihari Barnabás hivátali kötelezettségével visszaélve segített a üeltárhamisításban Az árukészlet mennyisége elé 1, 2, 3-as számjegyeket hamisítottak. így lett a 20 csomagból 220, a 92 csomagból 292, és így tovább. Összesen 31 tételt hamisítottak meg, amely 21-233 forintot jelentett. A leltárellenőr. aki az ügyészségi vádirat szerint az üzemegységekben végzett munkája után gyakran elfogadott italt és kisebb értékű tárgyakat — ebben az, esetben 2000 forintot vett át Tóth Istvántól a „közös munkáért.” De a nagyobb hiányon, ez a manipuláció sem segített. Az elsőrendű vádlott ezért a közeledő nagyleltár előtt, betört saját boltjába Lereszelte a lakatot, bement a raktárba, s olyan csatateret hagyott maga után, mint egy i,igazi betörő.” Kihúzgálta, kiborogatta a fiókokat, szétszórta az aprópénzt, s a kasszában hagyott 5500 ioiintot magához vette. Az ezt követő leltározásnál több mint 50 ezer forint hiányt találtak. Megindult a nyomozás, az ismeretlen tettes ellen. Egy idő múlva azonban Tóth István önként jelentkezett a rendőrségen, s töredelmesen mindent beismertElmondotta azt is, hogy naponta 50—60 forintot vett ki a kasszából saját céljaira. Sokat költött szórakozásra, a barátokra. Az ügynek két igen fontos tanulsága van Az egyik, hogy anyagi felelősséggel dolgozó, különösen fiatal embereknek tartózkod- niok kell a nagyon könnyen kiismerhető, „hűséges” ivópajtásoktól. A másik ennél is lényegesebb: 'sokkal lelkiismeretesebben, felelősségteljesebben kell dolgozniuk az ellenőröknek. Nem is egy boltvezető elmondja, de csali szigorúan négyszemközt, hogy az ellenőrök elvárják, sőt meg is követelik esetenként, hogy a boltvezető felbontsa „tiszteletükre” azt az egy-két üveg borocskát. Hogy az ilyen ellenőrzés mire’ vezet, azt az időnként felszínre kerülő nagyobb, már sikkasztás számba menő leltárhiányokból láthatjuk. A miskolci járásbíróság ítélete figyelmeztetés is lehet a hasonló munkaterületen dolgozóknak. Tóth István társadalmi tulajdont károsító sikkasztásáért és magánokirat hamisításért 3 évi szabadságvesztésre, Bihari Barnabás leltárellenőrt vesztegetésért és magánokirat hamisításért 1 évi szabadság- vesztésre ítélte a bíróság, de az ő büntetése közkegyelem alá esett. Adamovícs Hona Vajon milyen a víz? J De már ez a probléma is újfajta. Más, mint régen volt. ! Mert valahogy a gondok is megváltoztált, az igények is. Mint minden faluban... Legyesbényén A tsz-irodában szorgalmasan számolja a munkaegység elő legeket Takács Ilona könyvelő és két adminisztrátor: Balogh Ilona és Balázs Margit. Mindhárman fiatalok, KISZ- tagolc, Balázs Margit a szervező titkár. — Legfontosabb most a munka — mondja utóbbi. — Nem sok időnk van a szórakozásra. De azért érdekes a mi életünk is... — Nemrég volt egy szellemi vetélkedő — szól közbe Balogh Ilonka. — Tavasszal meg Gárdonyi: Lámpás-át adtuk elő. Kocsis Gyula, az iskola igazgatója tanította be... — No, és a KISZ-helyiség avatása! — s megtudjuk a lányoktól: a termelőszövetkezet adott egy helyiséget a fiataloknak, ezt ők társadalmi munkában kifestették, berendezték, barátságossá tették. Azóta itt töltik szabad idejüket. A járási KISZ rádiót is ígért, bizonyára hamarosan megkapják. — Társadalmi munkában hoztuk rendbe a sportpályát, a kézilabda-pályát. Vasárnaponként járdát építünk... És csupán érdekességként említik, pedig családias életüket jellemzi ez is: Tavaly rendezlek egy KISZ-esküvőt, s az ifjú házasoknak most született kisgyermekük. A névadó-ünnepséget is a kiszesek rendezték, s az újszülöttnek ajándékokat vettek, mint saját rokonuknak... — De ezek csak apróságok — jegyzik meg. — Sokkal jelentősebbnek tartjuk, hogy miként dolgoznak a fiatalok a tsz-ben. Itt van például a Tóth Imre bácsi fia, aztán idős Tóth Pálé. Vagy Nagy József lánya, Anna, meg a kis Orosz Mari és Gergely Lajos a kertészetben. Nagyon sokat dolgoznak. De hát ez nem rendkívüli dolog, másutt is hasonlóak a fiatalok. — (Ruttkay) (§>o Barcsi Pál rajzai. Tegyük használhatóbbá a mépherti szabadtéri színpadot! A hosszú idő óta tartó, szokatlanul forró nyár mind több embert csalogatna esténként a miskolci népkertbe, illetve annak a szabadtéri színpadára. A szabadtéri színpad azonban, a korábban meghirdetett program ellenére, igen kevés szórakoztató nyári estet Ígér. Csupán filmelőadások vannak esténként, azonkívül július 30- án a lengyel kisipari szövetkezetek krakkói művészegyüttese szerepel itt, szeptember első napjaiban pedig a Magyar Állami Népi Együttes látogat el hozzánk egy estére. Mi az oka, miért áll az élet a szép környezetben fekvő, jó levegőjű, nagy befogadóképességű szabadtéri szirma dón? Miért nem kíván a Debreceni Csokonai Színház operatársulata sem több előadást tartani itt az Aida után, és miért fordított hátat egy jugoszláv tánczanekar szerepeltetése után ennek a színpadnak még az Országos Rendező Iroda is? A válasz igen egyszerű: a színpad elavult. korszerűtlen, technikai felszerelése alkalmatlanná teszi az előadások megrendezésére. Hol a világítással. • hol a hangerősítéssel van hiba, hol mindkettővel, és ez igen befolyásolja az. előadások élvezhetőségét! Rossz a nézőtér is. A laza talajra énített padsorok süllvednek, előre és hátra buknak, kényelmetlenek. De elsősorban a világítási és hangosítási nehézségek miatt nem jönnek együttesek erre a színpadra. Az említett krakkói együttes, amely kórussal és tánccal szerepel, nem igényel különösebb hangosító berendezést, a Magyar Állami Népi Együttes pedig saját világosító és hangosító berendezésével dolgozik. Tizenöt évvel ezelőtt, 1948- ban, amikor ezt a szabadtéri színpadot, nagyrészt társadalmi munkával felépítettük, valóban forradalmi tett volt, nagyon szép és hasznos is volt. De a másfél évtized alaposan eljárt fölötte, és ami jó volt ezelőtt 15 évvel, az nem lehet jó napjainkban; különösképpen akkor nem, ha annak állapota soha sem javult, mindig csak romlott. Pedig a városi tanács sok pénzt költött fenntartására, hiszen az utóbbi időkben is átlagosan évi 25 000 forintba került az a fenntartás, amelynek a nagyközönség szinte alig-alig látta hasznát. Teljes felújításra lenne szükség: Ez azonban, tekintettel arra. hogy az elkészült tervek szerint minimálisan 9 millió forintba kerülne, napjainkban nem lehetséges. Erre a harmadik ötéves tervben kerülhet majd sor. Nemsokára megkezdődik a Vidámpark építése, ahol lesznek különböző szórakozási lehetőségek, lesz lehetőség művészcsoportok szereplésére. Az Avas dél-keleti lejtőjének beépítése során is épül egy kultúrparki amelyben. szintén lesz ilyen intézmény,' és tervezik, hogy az Avas-te* tön, az új kilátótorony közelében ugyancsak létesüljön egy olyan színpadszerűség, amely hangversenyek tartása« ra alkalmas. Azonban ezek az új létesítmények nem pótolják és nem is kívánják pótolni a néplcerti szabadtéri színpadot, amely a közönségnek igen kedvelt szórakozási helye, könnyen elérhető, és árnyas környezeténél, jó levegőjénél fogva jó felüdülést ad a nyári estéken. Nem várhatunk a teljes átépítésig. A városi tanács vezetői már dolgoznak egy tervezeten, hogy széleskörű társadalmi összefogással, esetleg több intézmény közös beruházásával használhatóbbá tegyék a színpadot. Elsődleges feltétel a színpadi tér használhatósága, a világo- sítási és hangosítási berendezések megjavítása, lei cserélése, ezzel lehetőséget teremtve a különböző együtteselcnek a fellépésre, előadások tartására, Természetesen ez a megoldás csak átmeneti lehet mindaddig, amíg 'az új, teljes rekonstrukcióra sor nem kerül, de feltétlenül szükséges, mert Miskolc közönsége igényli ezt a szabadtéri színpadot, éppen ezért kívánatos, hogy a város- vezetés erre vonatkozó élképp zeléseit az érdekelt szervek, intézmények megértéssel fogadják és támogassák. (benedcM I“ a S u s I fiatalok
