Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-25 / 172. szám

ESZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1963. július 25. A Pravda és um i&wesmtyijja vezércikke (Folytatás az 7. oldalról.) Népeinknek közösek az eszményei, egy az útjuk, egy a céljuk: a koríirniMSÍs- la társadalom felépítése. Országaink, pártjaink,, népe­ink kapcsolatai' ékesszólóan példázzák a szocialista inter­nacionalizmus forradalmi el­veinek gyakorlati alkalmazá­sát — írja a továbbiakban az Izvesztyija, majd megállapítja: pártjaink a testvéri együtt­működés további bővítését, a nemzetközi szocialista munkamegosztás elmélyí­tését, a termelés szakosítá­sát és kooperálását, a szo- j cialista világpiac lehetősé­geinek maximális kihasz­nálását tűzik ki célul. E cél érdekében alakult meg a testvérországok gazdasági együttműködésének történeté­ben példa nélkül álló szerve­zet: a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa. A KGST való­ságos vezérkara a szocialista közösség együttműködéséből H Iram szenátus elvetette a Icormány szirájlelienes iörvényiavaslaiái A franci szenátus szerdára virradó éjjel elvetette a kormány sztrájkellenes törvényja­vaslatát. A kormány javaslatát csak Dumas államtitkár és az UNR szónoka vette védelmébe. Dutóit kommunista szenátor rámutatott: a francia közvéle­ményt nem lehet becsapni, minden dolgozó tudja, hogy a törvényjavaslat ellene irányul, s az első lépést jelenti a sztrájkjog teljes felszámolása felé. Amikor éjfél után szavazás­ra került a sor, 203 szenátor a törvényja­vaslat ellen foglalt állást és csak 38 szavazott mel­lette. Az UNR-nek 35 képviselője van a szenátusban. A kormány a szenátusban elszenvedett súlyos veresége ellenére még a nyári parla­menti szünet előtt ki akarja erőszakolni a javaslat törvény­beiktatását. A nemzetgyűlés . degaulleista többsége meg­szavazta a javaslatot. Az al­kotmány szerint, a két ház kö­zös bizottságának — előrelát­hatóan eredménytelen — egyeztető kísérlete után a tör­vényjavaslat ismét a nemzet- gyűlés elé kerül, amely vég­érvényesen dönt. Pompidou Törökországból visszatérve, összehívta a degaulleista kép­viselőket. A miniszterelnök meg akarja rcndszabályoz- n; az UNK-képviseíőket, akik közül 22-cn a kor­mány ellen szavaztak a pótköltségvetés múltheti tárgyalásakor. A párizsi üzemek dolgozói szerdán újabb tiltakozó gyűlé­seken ítélték el a sztrájkelle­nes törvényt. származó lehetőségek és elő­nyök ésszerű és hatékony ki­használásának. — A lenini irányvonal ha­tározott támogatása jutott ki­fejezésre ezekben a napokban a testvérpártok központi bi­zottságainak nyilatkozataiban, az ismert kommunista szemé­lyiségek. a kommunista sajtó megnyilvánulásaiban. A Kínai Kommunista Párt vezetőinek nyíltan barát­ságtalan cselekményei, ki­tartó igyekezetei, hogy kiélezzék a nemzetközi kommunista mozgalomban folyó vitát, az SZKP és a többi marxi—lenini párt álláspontjának tudatos el­ferdítése: mindez jogos felháborodást kelt a mar­xisták—leninisták körében. Az Izvesztyija befejezésül így ír: a szovjet emberek lel­kesedéssel fogadták a magyar párt- és kormányküldöttség lá­togatásának eredményeit. Ez a látogatás elő fogja segíteni a megbonthatatlan szovjet—ma­gyar barátság további megszi­lárdulását, meg fogja erősíteni a szocialista közösség orszá­gainak egységét, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom összeforrottságát a leniniz- mus zászlaja alatt. mondatban RÓMÁBAN szerdán meg­nyílt az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának soronlévő plénuma, amelynek napirendjén két kérdés szere­pel: harc a jelenlegi szakasz­ban az olasz politikai helyzet balrafordulásáért; (előadó: Ma­rio Alicata) és a nemzetközi kommunista mozgalom problé­mái; (előadó: Giancarlo Pa­letta). AZ IDÉN KIKIÁLTOTT új jugoszláv alkotmány elvi ren­delkezéseinek megfelelően, Ju­goszláviában most gyakorlati lépéseket tesznek a 42 órás munkahét fokozatos bevezeté­sére. RÁTÁN KUMAR NEHRU, az Indiai külügyminisztérium főtitkára rövid jugoszláviai tartózkodás után Prágába uta­zott. AZ ASTURIAI bányászok sztrájkja, amely szombat óta tart, tovább terjed, és a sztráj­koló bányászok száma hatezer főre emelkedett. izgalmas »vári éjszaka hisz esztendővel ezelőtt A KÉP, amelyet olvasóink láthatnak, már kivégzése után ábrázolja Mussolinit, a vele együtt felakasztott barátnőjé­nek, Clara Petaccinek hullá­jával együtt. Az észak-olaszor­szági rögtönítélő bíróság még a háború befejezését sem vár­ta meg. hanem nyomban ítél­kezett az olasz fasizmus meg­teremtője felett, amint elfog­ták menekülése közben. Az esemény, amely húsz évvel ez­előtt történt és megpecsételte Mussolini sorsát, megelőzte fi­zikai megsemmisülését. 1943. július 25-ét írtunk, for­ró nyári este volt, amikor az angol rádió német nyelvű adá­sában, este 11-kor, a hírek vé­gén hirtelen közölt még vala­mit. Éppen most jelentik. Musso­lini lemondott, A király Ba- doglio marsain bízta; meg kor­mányalakítással — mondotta. A későbbi híradások azután ismertették a lemondás körül­ményeit, a fasiszta nagytanács előző napi ülését, amelyen vi­az ideiglenes kormány megals látásával. A magyarországi polgári szociáldemokrata ellent'éíi ,s amelynek legfőbb vezetője a'i kor Bajcsy-Zsilinszky Encii és Szalcasits Árpád volt, azo*\ nal megtárgyalta az esen a nyékét. számos újságíró és 7 lenzéki politikus jött ösí í-< még az éjszaka folyamár. B< ; : csy-Zsilinszky lakásán és \ 1A’ város egész politikai vez ,i( ér. ra lázas izgalommal leste, . >.■. tesz a magyar kormány - >ic.t helyzetben. Mint tudjuk, a nemetek m ; , sokáig nézték tétlenül az e.j ': menyeket. A néhány nap al< s megváltozott római politik : légkör, a fasiszta sajtó meg szüntetése, a volt polgári-dí mokrata lapok és politikusé porondra lépése nem csekél mértékben aggasztotta a k merülés felé tartó hitleri Ní metországot. A király és a kormány ne. a. . sokára az angolok által megszállt Nápolyba mrs' Gu jelentős könnyítések a tudományegyetemek levelező (esti) tagozatán tanuló hallgatóknak A művelődésügyi miniszter most kiadott rendeletével rész­ben módosította, illetve kiegé. szítette azt a korábbi rendel­kezést, amely a tudomány­egyetemeken a levelező (esti) oktatást szabályozza. A módo­sítás, illetőleg kiegészítés az eddigi gyakorlathoz ké­pest jelentős könnyítésekre ad lehetőséget. Az, aki kitűnő, vagy jeles tanulmányi eredményt ért el. két félév kedvezményt kapha­tott. A jövőben ezeknek a hall­gatóknak a tanulmányi idejét a dékán öt félévvel rövidítheti. A tanárképző főiskolát végzet­tek egy szakon is folytathatják tanulmányaikat egyetemen. Könnyebbséget jelent az is, hogy az általános iskolai taná­ri képesítéssel bíró pedagógu­sok, s azok, akik az Idegen Nyelvek Főiskoláján szereztek szakképesítést, a végzettségük­nek megfelelő szakcsoporton, illetőleg szakon — előző tanul, máriyaik beszámítása és a dé­kán által előírt különbözet; vizsga sikeres letétele esetén — felvehetők a 2., a 3., vagy a 1. évfolyamra. Eddig azoktól, akik tanárképző főiskolát vé­geztek és egyetemre mentek, a különbözeti vizsgán a teljes anyagot számonkérték. Ezen­túl a vizsga anyagát az egye­temi és főiskolai tantervek és programok figyelembe vételé­vel a dékán állapítja meg. Lényeges könnyítés, hogy a pedagógia—pszichológia szakcsoporton az általános iskolai tanári képesítést, továbbá óvónőképző inté­zetben felsőfokú végzett­séget szerzett pedagógusok két féléves, a gyógypedagó­giai tanárképző főiskolán és tanítóképző intézetben felsőfokú végzettséget szer­zett pedagógusok pedig négy féléves tanulmányi idő rövidítésben részesül­nek. A kiegészítőszak elvégzését ugyancsak megkönnyítik. A rendelkezés értelmében egye­temet végzett szakemberek a bölcsészettudományi és a ter­mészettudományi karokon — ha ezt munkakörük indokolja — képesítésüket hároméves esti, vagy levelező képzés út­ján újabb szakkal egészíthetik ki. Az a viszonylagos korláto­zottság, ami ezzel kapcsolat­ban eddig fennállott — meg­szűnik. Az 1963—64-es tanévtől egy élő idegen nyelv köte­lező oktatásáról gondos­kodni kell az esti és a le­velező tagozatokon is. Azok helyzetének könnyítésé­re. akik nem 'az egyetem szék­helyén laknak, konzultációs központokat szerveznek. Az olyan hallgatók, akik az egyetem székhelyén laknak, eddig csak esti tagozaton ta­nulhattak. A most megjelent rendelkezés módot nyújt arra, hogy a tudománvegvetemek esti tagozatán az első évfolya­mot kitűnő, vagy jeles átlag- eredménnyel végzettek a d*kán engedélye alánján tanulmá- nvaikat levelező tagozaton folytathassák. haros körülmények között kö­vetelték a német szövetség felmondását, a háborúból való kilépést. Az angol—amerikai csapatok ugyanis akkor már elfoglalták Nápolyi és Musso­lini annyira egyedül maradt háborús politikájával, hogy még veje, Ciano gróf is ellene foglalt állást. EZEK UTÁN a király ma­gához hívatta a Duce-t, és amikor Mussolini távozott őfelsége dolgozószobájából, az előcsarnokban letartóztatták. A király nyomban fogadta Ba- doglio marsallt, akit megbízott ott írták alá a kapitulációt. J németek viszont kiszabadító! ták a fogságából Mussolinit t‘ Észak-Olaszországban ismj megalakították a fasiszta kői mányt. MEG MÁSFÉL év kellet amíg Olaszország felszabadul és a fasizmus végleg összeoni lőtt Európában. Ám Mussolii bukása volt az első jele at nak, hogy a két világhábof alatt létrejött fasiszta, félfú siszta rendszerek lélekharang ja megkondult, a fasizmus el vesztette a háborút. Máté Iván Harmincötezer órát dolgoztak társadalmi munkában az idén a diósgyőri kohászfiatalok Az Ifjúság a szocializmusért mozgalom résztvevőinek száma a Lenin Kohászati Művekben az év első felében kereken 3 ezerre növekedett. A mozgalom célkitűzéseinek megfelelően, a fiatalok valamennyien tanul­tak, képezték magukat valami­lyen formában. Különösen szembetűnően emelkedett a párt-, illetve KISZ-oktatásbá résztvevők száma. Ezeket a előadásokat több mint kétei ren látogatták. A vártnál is ns gyobb mértékben tettek má eddig eleget a mozgalom má sík, fontos követelményének, I társadalmi munkának. Az üze mek termelését, a soron lév* beruházási, felújítási munkíí kát, az üzemi rend és tisztásai megvalósítását, a hulládén anyagok hasznosítását és net utolsó sorban a termelőszövei kezetek patronálását már ed dig több mint 35 ezer óra, ön ként vállalt munkával tárni galták. Az év végéig a fialnia számítás szerint legalább hat vanezer órát töltenek társada! mi munkában. Tovább sars a bőség A legutóbbi napokban a nyá Európa-szerte kiteljesedett: I sokáig rendkívül hűvös nyugat országokban a nappali hőméi’ seklet megközelítette, vagy eí érte a 30 fokos szintet. Hazánkban kedden 31—33 fok körüli maximumok alakultak ki, s szerdán kissé még fokozódott a hő­ség. Mint a Meteorológiai Intézi központi előrejelző osztályát közölték, a szerdai volt az idd 15. „hőségnap”. Ebből .12 júli usra esett. Jellemző például hogy a múlt év júliusában egjj szer sem emelkedett a hőméi séklet 30 fok fölé, s csak a) augusztus hozta meg a kánt kulai melegeket. Á mostari „hőségnapok” sora elsősorbaj i tartóssága miatt kellemetlef és annyiban káros is, hogy mezőgazdaságban több helyül csapadékhiányt okoz. A jelek szerint tovább tart a kánikulai hőség. A szórványosan keletkező ki' ;ebb zivatarok számottevő mvhülést nem hoznak. A dada! kovács találmánya mert az emberek nem futnak, hanem az ötletes szerkezetről ülve irányítják az ekekapákat. Dicsérik is a mestert. Azt mondják: ilyen eszes és ügyes kovács nincs több a járásban. Azóta a járás húsz termelőszö­vetkezetéből keresték fel Griff Imrét, hogy mutassa meg a ta­lálmányát. És ő megmutatta. Egyszerű ez — mondta — házi­lag is meg lehet csinálni Húsz termelőszövetkezetben már meg is csinálták. Az egy­szerű, embert kímélő szerkeze­tek elkészültek a tiszalöki járás minden falujában. Keréken gu­ruló, széles gépecskék ezek — öt ülőkével. Mert egy gép öt ekekapát húz egyszerre. De a réginél sokkal nagyobb sebes­séggel. H át ez a dadaiak leg­újabb találmánya és ezzel bizonygatják, hogy ők különbek, mint a kenéziek. No, persze, ez nem szó szerint igaz. De addig, amíg a kenézvek át nem mennek Dadára, hogy ők is lemásolják a kovács ta­lálmányát — addig jogos a da­daiak heccelődése. Mert a két falut csak a Tisza választja el egymástól. Komp is van, át le­het kelni. De a kenézieknek — úgy látszik — nehéz az átke­lés. Pedig megérné, mert Griff Imre kovács találmányát már] Hajdú megyében is alkalmaz-, zák. Csak a borsodi szomszé-; dók nem akarják észrevenni, , Szcndrci József ' Szaud király, az amerikai olajtrösztök mesebeli hercege hónapok, óta Európában időzik. Állítólag beteg, gyógykezelteti magát. Akármi lett légyen is a baja, láthatóan jobban van, mert Becsben bérbe vette a „Maxim” nevű éjszakai lokál összes táncosnőit. Szaud ki­rály udvartartásának Cadillac autói hetenként kétszer elrö­pítik a táncoslábú hölgyeket a Becs környékén, Hinterbrühl- ben levő Szaud-villába. Ott azután táncolnak. A'-király pe­dig nézi őket . . . A „Maxim” tulajdonosai ke­züket dörzsölik. A nagy meleg­ben ugyanis ritkán telik meg a lokál. Az olajforrások ura viszont egy-egy táncos estéért annyit fizet, amennyi a zsú­folt „Maxim” esti bevétele lenne. Az italokat is beleértve. Az érdekes az, hogy a tán­cosnőknek a kánikula ellenére zárt ab la kú, sőt fűtött termek-' ben kell táncolniuk! Amikor a . szerencsétlenek megkérdezték] az udvarmestert, hogy ez mire] jó, azt a választ kapták:] „Ófelsége a legnagyobb meleg-] ben is reszket, fázik ...” : Nem vagyunk jósok, még; kevésbé orvosok. De az bizo-\ nyos, hogy Szaud király be-’; tegségének ez a tünete roha-\ mosan enyhülni fog. Ha haza-; tér, hogy tovább kormányozza; a sötétség felé olajbirodalmát■ — nemsokára melege lesz . . .■ Vagy talán éppen azért ül-] dögéi hónapok óta Nyugat Európában, mert Becsben még] mindig biztonságosabb fázni és"; reszketni — mint otthon izzad-"; ni és reszketni? ■ —i. —e. :-Őfelsége fázik hozzá kell hangolni az ember járásához. És ez nagy baj, mert így a gépet nem lehet megfe­lelően kihasználni. Erre jött rá Griff Imre, a tiszadadai szö­vetkezeti kovács. Kiment egy­szer a határba és látta, hogy vagy a gép megy lassan, vagy az emberek futnak az ekeka­pák után. Egyik sem jó dolog. Mert futás közben az ember hamar elfárad és az ekekapát sem tudja megfelelően irányí­tani. A kapa ide-oda ugrál, ki­vágja a kukoricát is, mert ha a gép sebesen megy — az em­berek nem bírják szuflával. — No, várjatok egy kicsit. Majd segítek én rajtatok — mondta az embereknek a ko­vács és hazament. Papírt, ce­ruzát vett kezébe és töprengett Gondolatait, elképzeléseit raj­zok jelezték. Az ötlet már meg­volt, csak ki kellett dolgozni. Eeletellett egy hét. És akkor a kovács hozzákezdett a munká­hoz. Elképzeléseit, rajzait va­sakból és deszkából formálta meg. Olyan kerekeken gördülő szerkezetet kombinált, amelyet a traktor húz, s az emberek ezen ülve irányítják az ekeka­pákat. Griff Imre még a növé­nyek növekedésére is gondolt. Az ülőkéket és a lábtartókat úgy szerkesztette - meg, hogy azokat a növények nagyságá­nak megfelelően szabályozni, emelni, vagy süllyeszteni le­hessen. Azóta aztán mehetnek a gépek teljes sebességgel, milyen széken ülve úsztak a kukoricasorok között. — Hát ez mi? — kérdeztem, mert valóban új, előttem isme­retlen és érdekes volt a lát­vány. — Hát ez az — válaszolták. — A dadai kovács találmánya. Közelebb mentünk és állva, meg munka közben is megnéz­tem a találmányt. El kellett ismernem: elmés, nagyon prak­tikus és hasznos szerkezet. Nincs is más neve, csak az, hogy „szerkezet”. És, hogy mi­lyen szerkezet? Megpróbálom elmondani. A zt ugyebár mindenki tudja, hogy az ekeka­pát tartani, kell munka közben. Minden kapa egy em­bert kíván, hogy a szarvánál fogva, egyensúlyban tartsa a kapát. Különben össze-vissza menne, kivágná a kukoricát és el is dőlne. Az ekekapát lóvon­tatásra szerkesztették és addig nem is volt vele semmi baj, mert a ló menetsebessége nem haladja meg az emberét. De a gép — az más. A gépek sebe­sen mennek, sokkal sebeseb­ben, mint a ló. Azaz: csak mennének. De ha ekekapát húznak, nem mehetnek sebe­sen, mert a kapákat emberek tartják. Az egyébként sebes já­rású gépet le kell lassítani, földesúr, hanem a parasztok elég jól éltek belőle. Legalább­is kenyere mindig és minden­kinek volt. Kenézen viszont még kenyér sem jutott a cse­lédeknek. Hát innen ered a szólás-mondás. És ma már nem is érvényes, mert a kená- zi szövetkezeti gazdák leg­alább olyan jól dolgoznak és jól élnek, mint a dadai­ak. A szólás-mondás, hogy „Nincs kenyér Kenézen — van Dadán!” — csak arra jó, hogy vicceljék, ugrasszák egymást. É's a dadaiak be is akarják bi­zonyítani, hogy nekik van iga­zuk. Főleg, ami a szorgalmat és leleményességet illeti. Meg­hívtak a határba, hogy nézzem meg, mutatnak valamit, amit Dadán találtak ki. Mentem hát, s nem is taga­dom, kíváncsisággal, mert tud­tam, hogy a dadai ember akár­mivel nem dicsekszik. Büszkék arra, amit kitalálnak, de nem csapnak érdemtelenül nagy hű­hót neki. A határban valóban megle­petés fogadott. Szuper-Zetor halad az egyik kukoricatáblán és ekekapák, meg emberek úsztak utána. Úsztak — ismét­lem, mert nem tévedés. A Ze- tor jó gyorsan haladt és az emberek ekekapákba kapasz­kodva, kicsit előre dőlve, vala­E gy dallamos, vicces, va­lójában azonban na­gyon érdekes kis szólás­mondást hallottam a minap a Kenéz és Tiszadada közt köz­lekedő kompon. Az első hal­lásra megütötte a fülemet: „Nincs kenyér Kenézen —van Dadán”. — Nofene . . . Hát ez mit jelent? — kérdeztem a dadai embertől, aki így akarta fel­hívni a figyelmemet szülőfalu­jára, vagyis a Kenéz és Tisza- lada közötti különbségre. — Azt jelenti — felelte az atyafi —. hogy a dadai nép szorgalmasabb, élelmesebb, mint a kenézi . . . Éreztem, hogy van ebben a •nondásban valami hetykeség, enézés, virtuskodás, sőt, affé- e szűk lokálpatriotizmus is. Ez sem baj, gondoltam, ha aasznos. Később aztán meg­adtam a szólás-mondás erede­tnek igazi okát. Nem egészen a dadai embernek volt igaza. A mondás régi keletű és tör- ;énelmi, társadalmi tényeket, imlékeket idéz. Egyszerűen ízt. hogy Kenéz határában Harkányi báró volt az úr, cse­lei éheztek, pedig a kenézi földek is jók. Dada határa vi­szont tekintélyes paraszti bir­tokokra oszlott, a termést nem vette el sem báró, sem más

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom