Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-25 / 172. szám

Csütörtök, 1063. július 25. ESZAKMAGYAROnSZAQ 3 ÜL @ll®aér@ is gyorsan, szervezetten 1 Mis&den gép dolgozik as encsi járásban 'Ä szokatlanul erős és hosz- szantartó kánikula hatására szinte valamennyi kalászosfc- leség egyszerre érett be me­gyénk legnagyobb járásában ötvenezer hold kenyér- és ta­karmánygabona betakarítása optimális körülmények között sem kis munka. Hiszen az „ara­tás” fogalma termelőszövetke­•■ji zeteinkben ma már nem csu­pán a termés betakarítását, ha nem a tarló letakarítását és ez zel egy időben a talaj előkészí tését; a tarlóhántást, a mély­szántást is jelenti. Azonban az encsi járás közös gazdaságai alaposan, lelkiismeretesen fel­készültek, s ha mégolyán gyor­san érett is meg a kalász, nem kapkodásra, hanem szervezett munkára lelt. Negyvenöl-ötven százalékban Kombájnnal! a.- - Csobád, Forró, Encs, Göne- ruszka, Gönc — vagy bármely más község hatáx-át járja is az ember, kevés olyan búza-, vagy árpatáblát talál, amelyen ne munkálkodna kombájn, arató- gép, illetve ha nincs gép és sür­get az idő, ne suhogna a tsz- tagok kezében a kasza. S hely- lyel-közzel törik, zárják a ta­lajfelszínt a lánctalpas von­tatta dixtillerek is. Azonban tévedés lenne azt gondolni, hogy a járás- és a termelőszö­vetkezetek. vezetői elégedettek. A járási pártbizottság né­hány nappal ezelőtt foglalko­zott a legnagyobb nyári mun­ka eredményeivel és gondjai­val. Megállapították, hogy va­lamennyi termelőszövetkezet­ben szervezettség tapasztalható. Minden tsz-tag, még a szabad­ságon lévő üzemi munkások is dolgoznak. Azonban így is egy­re több kollektíva kéri, sürge­ti a kombájnt, mert kevés az erő, s féltenek minden szem kenyérgabonát. — A számítások szerint, fő­leg, ha érkezne még néhány kombájn, segítségként, az öt­venezer hold kalászos-terület negyvenöt-ötven százalékát kombájnnal takarítjuk be számolgatnak a járás vezetői. — Ez nagy könnyebbséget je­lentene, hiszen több erőgép dolgozhatna a talajmunkán. Bár még így is ott a minden évben visszatérő gond: Kevés a traktoros a második műszakhoz! Az aratással egy időben szántani, hogy egyetlen napig se száradjon tovább a talaj, ez ma követelmény lenne az en csj járásban is. Azonban, ép­pen Göncön tapasztaltuk, az eke egyszerűen kifordul a már két-három napja árnyék nélkül maradt talajból, vagy törik, hajlik a vas. A dixtiller kevés, s ma még ennél is kevesebb az olyan traktoros, aki éjjel, má­sodik műszakban törné a kom­bájn, vagy aratógép nyomát. A szalma és a keresztek be­takarításával ez évben már nincs probléma. A másik nagy gondon viszont úgy próbál se­gíteni a járási pártbizottság, hogy két elvtársat bízott meg. akik ma járják az üzemeket, vállalatokat, bekopogtatnak a honvédséghez is, hogy néhány hétre traktorvezetéshez, szán­táshoz értő szakembereket kap janalc segítségül. Van ered­mény, azonban nem kielégítő. Az encsi járás tsz-tagsága, a járás vezetői a jövő évi kenyér, a jobb termés biztosításához hívja, várja a traktorosokat! Töhfo figyelmet a cséplőgépedre! Megfelelő mennyiségű erő­gép, cséplőgép áll az encsi já­rás rendelkezésére, s ezek ész­szerű kihasználásával időben elvégezhető a munka. Ennek nem mondanak ellent a szak­emberek számításai sem. A traktoroshiány gátló tényező, azonban még inkább tetézi a tsz-tagság bosszúságát, ha mesterséges tóban tárolt, mint­egy 5 millió köbméternyi víz­hez még „nem kellett hozzá nyúlni”, mert a lakosság és az ipartelepek vízigényét teljes egészében ki tudták elégíteni. munka közben baj van a gé­pekkel. S bár a kombájnok ed­dig hiba nélkül dolgoztak, az arató- és cséplőgépek munká­jában itt-ott bizony akad kifo­gásolni való az encsi járásban is. A gönc} Kossuth Termelő- szövetkezet vezetői sorolták, hogy volt olyan aratógép, amely egyetlen fordulót tett csak meg. Arról viszont már személyesen győződhettünk meg, hogy a Vilmányi Gépál­lomás egyik 1370-es cséplőgé­pét éppen „álló” helyzetben il­lették nem éppen dicsérő sza­vakkal a tsz-tagok. Bőségesen keveredett a drága árpa a pely­va közé. Nem működött tökéle­tesen a ventillátor. Gyorsabb járatnál egyszerűen felmondta a szolgálatot a gép, s ráadásul nem akadt megfelelő szakem­ber, aki gyorsan, menet köz­ben segített volna a hibán. S ez nem egyedülálló eset. Az idő sürget. A tsz-tagság és a járás vezetői mindent megtesznek, hogv időben beta­karítsák a kalászos-termést, s a tervek szerint korábban vé­geznek a mélyszántással, s a kenyérgabona terméshozamá­nak növelése végett a vetés­sel is. Azonban ehhez a gépek tökéletesebb munkájára, ki­használására van szükség. S ez nem tűr halasztást... Barcsa Sándor Kinek a portája? Miskolcon, a Baross Gábor utcai volt laktanyában több mint harminc vállalati köz­pontot helyeztek el. Ezek a vál­lalatok nagy összegű lakbére­ket fizetnek. Ha vsf^ki bemegy a romba- dőlt. kapun, mégis nagyon kel­lemetlen látvány fogadja. A hepe-hupás, gödrös úton por­felhő úszik a gépkocsik után. Mindenfelé törmelék, szemét- buckák hevernek. A vállalatoknál sok idegen is megfordul, s bizony nem jó fényt vet a „lakókra” ez a ren­dezetlen, szemetes környezet. A vállalatok kérték, hogy az Ingatlankezelő létesítsen gond­nokságot, s az tartsa rendben az udvart. Jó lenne, ha mielőbb teljesí­tenék kérésüket, s rendet te­remtenének végre ezen az el­hanyagolt portán! Két cs fél cy alatt megtérül a rudabányai vasérctörő és osztályozómű építésére fordított beruházási összeg Rudabányán, a vasércbánya vállalat és a diósgyőri Lenin Kohászati Művek közös beru­házásával, mintegy 18 millió forint költséggel korszerű vas­érctörő és osztályozómű épül. A több létesítményből álló üzemben n nagyolvasztók ál­tal kért szemnagyságra törik majd a barnavasércet. Az ilyen érc felhasználásával megszűnik a kohók hőingadozása és je­lentősen javul a nyersvas minősége is. A szakemberek véleménye szerint az egyenle­tes szemnagyságú érccel a nagyolvasztókban negyed­Uj mikroporozus üveg faj la A csehszlovák ipari kutató- intézet Hradec Kralové-ban újfajta mikroporozus üveget állított elő, amelyet rendkívül finom szűrőként lehet felhasz­nálni. Az üveg vírusok és egyéb nagy molekulák szűré­sére alkalmas, gőzöket és gá­zokat tud felszívni, rendkívül hőálló, és különféle alakban, porban, rostokban, vagy leme­zekben kapható. Kétszer szüretelik a komlót Borsodban A Borsod-Heves megyei Ál­lami Gazdaságok Igazgatósága az ország legészakibb területén három gazdaságban termel komlót A komlóskertekben megkezdődött a fontos ipari növény termésének, a tobo­zoknak szedése. Az idén, a szokásostól eltérően, kétszer szüretelnek majd. A szélsősé­ges téli és tavaszi időjárás ha­tására ugyanis a termés nem egyszerre érett be. A szokásos érésnél a drótokat lekapcsol­ják a tartóoszlopokról és a termést úgy szedik le. Most aznban a beérett termést, amely az egésznek hatoda, a valóságos zöld falat alkotó komlósorokat végigvizsgálva létrákról szedik le, s majd csak a második érésű tobozo­kat szedik a szokványos mó­don. A leszedett komlót a gazda­ságban épített szárító színek, ben kezelik és szeptemberben adják át a sörgyáraknak. Az idén, a rendkívül ritka, két­szeri érés ellenére is, mintegy 400 mázsás termést várnak* évenként mintegy 2 millió fo­rint takarítható meg. így a mű építésére fordított beruházási összeg két és fél év alatt meg­térül. A gazdaságosságot figyelem­be véve, a beruházók, terve­zők és kivitelező vállalatok úgy határoztak, hogy az új létesít­mény építését meggyorsítja!, és azt 1964. március í. helyett már az idén, novemberben át­adják rendeltetésének. Válla­lásukat szocialista szerződésbe foglalták és annak szellemében végzik munkájukat. így példá­ul az építők és szerelők egy­mást segítve a leghidegebb téli napokon is dolgoztak. A jó együttműködés eredménye­ként az üzem építése már be­fejezéshez közeledik és gyors ütemben folyik a törőberende­zések, körbuktatók, szállító- szalagok, valamint az elektro­mos részek szerelése. A mun­kák során az építők és a sze­relők öthónapos előnyt sze­reztek, és így minden lehető­ség megvan rá, hogy az új lé­tesítményben október 1-én megkezdhetik a próbaterme­lést. Rudabánya új gyárát elő­reláthatólag november 7-én adják át rendeltetésének. A nagy csata részvevői... Csaknem három héten út tartottak az Asztalos Lajos sakk-emlékverseny küzdelmei az SZMT székház színháztermében. Képünk a nagy csata részvevőit, a versenybíróság tag jait örökíti meg ... Foto: Szabó István líjúság és modernség lallcozunk „holmi modemes­kedéssel”. Természetesen ez a válasz nem elégítette ki az ifjúságot. Az ilyen és ehhez hasonló fe­leletek után a kérdezettek többségében hiányérzet ma­radt. fi másik „teóriát” maguké­■* nak vallók viszont éppen az ellenkezőjét állították, s igyekeztek bizonygatni saját igazukat. Ök azt mondták: adva van egy ol'yan kérdés, ami új. Vessük el haladó ha­gyományainkat. fordítsunk há­tat eszményképeinknek, s ál­lítsuk korunk ifjú nemzedéke elé példaképül, ideálként a modern embert. Sajnos hel'yel- közzel ilyen nézetek hirdetői­vel is találkozhatunk. Kétség­telen, hogy ezt nem lehet elfo­gadni. meid ez nem módéra, hanem egi/értclműen revizio­nista állásfoglalás. Végül adva van a harmadik tétel, amelv így hangzik: a fia­talok kérdeznek, nyilván ér­deklődnek egy téma iránt, igyekezzünk hát tudományo­san. megalapozottan, helyesen, céltudatosan válaszolni nekik. Vegyünk részt az elvan eszme­cserékben, ahol szót váltanak a modernségről, vitatkoznak azokról az összetevőkrő1. ame­lyeknek erednie meghatározza a modernség belső tartalmát és külső meeielenési formáját —■ névszóval konkretizálja a mo­dernség fogalmát. Nos, valahogy az utóbbi gon­dolatok jegyében jött létre az a „kerekasztal konferencia” is. amelyet a KISZ Borsod megyei Bizottsága és az Északmagyar- ország szerkesztősége kezde­ményezett a közelmúltban. N em valamiféle hivatalos tanácskozás, tudományos értekezés, vagy' vitadélelőtt volt ez — inkább beszélgetés. Beszélgetés, ahol mindenki el­mondta, mit ért modernségen, milyennek képzeli cl a modern embert, s hogyan neveljük a fiatalokat korunk modem em­bereivé. A téma sokoldalúságából fa­kadóan ezen a beszélgetésen is a* legkülönbözőbb nézetek, ál­láspontok hangzottak el. Jól­lehet, a társalgás középpontjá­ban mindvégig ez állt: milyen­nek képzeljük el a modern fia­talt? Persze, ez olyan átfogó kérdés, amelyen belül szó esett a világnézet és a modernség gondolatáról, e két kérdés összefüggéséről. S arról: van-e értelme foglalkozni ezzel, vagy eleve elutasíthatjuk. Azután természetesen arról is szó esett, hogy milyen negatív jelensé­gek tapasztal hatók a modern­ség értelmezése körül, az ifiú- ság és az idősebb korosztály körében. Melyek azok az em­beri jellemvonások, amelvek kialakítják a modern gondol­kodást és az ennek megfelelő magatartást. Most, hogy visszagondolok arra a vitára, amely e kérdé­sek körül kavargott, egy sáros­pataki középiskolás diák, Var­ga László szavai jutnak eszem­be. Valahogy így lehetne össze­foglalni mondanivalóját: Amint tudomást szereztem a mai vi­táról. ismerőseim, barátaim, rokonaim körében kerestem egy olyan embert, akire rá le­het mondani: modem. Akire ráillik az a rendkívüli sokrétű­ség. ismeretgazdagság, tájéko­zottság, amely a modern em­ber kritériuma.. Megmondom őszintén, nem találtam ilyet. Igaz, én mindezt egy közép- iskolás diák szemével vizsgál­tam. Németh László, a Lenin Ko­hászati Művek acélgyártója a munkásifjúság között élő em­ber szemszögéből reagált a ko­rábban említett kérdésekre, ö art fejtegette, hogy a modem ember fogalmát meg lehet kö­zelíteni a marxizmus—leniniz- mus tudományának felhaszná­lásával cs meg lehet közelíteni a kapitalista ideológia talajá­ról. Nyilván más lesz a két vé­lemény a modernséget illetően. A mi társadalmunkban a hala­dásért és az újért való fárado­zás jellemzi a modern embert. Ügy’ mondta ezt Németh elv­társ: azok a jelenségek és cse­lekedetek, amelyek az ember tevékenységét, munkáját ad­ják, megfelelnek-e a társada­lom előrehaladásának vagy sem. És ezek szerint a modem ember fogalmának találkozni kell azzal, aki felismeri a vi­lág rendjének, fejlődési irá­nyának, a haladásnak legfon­tosabb tényezőit — s igyekszik annak szelleméljen élni. A mi korunkban pedig a modernség alapvető ismérve, a korszerűség fő meghatározója, a kommunista eszmei tarta­lom, így érthető, hogy minden olyan tevékenység, amely en­nek az eszmének alapján nyug­szik. az egész emberi társada­lom fejlődését szolgálja. T évedés volna ebből olyan ■ következtetést levonni, bogy a modernség, a modem ember a XX. század szülötte, vagy a szocializmus terméke. Ha áttekintjük a történelmet, a társadalom fejlődését, szem­betűnik, hogy' minden korban voltak haladó eszmék, vagy ha úgy tetszik, modem emberek. Ezek előbbre vitték a társada­lom fejlődését, cselekedeteik­kel, alkotásaikkal, feltétlenül a társadalom, a tudomány, a technika és a művészet fejlő­dését szolgáltok. Gondoljunk arra, hogy a jelenkori kapita­lizmus némely művészeti alko­tásának, de különösen az élet­formájának semmi köze a mo­dernséghez, a haladáshoz. Vi­szont a technika és a tudo­mány' vonalán vannak olyan dolgaik, amelyek modeméit. Éppen ezért ezek felhaszná­lása, vagy ahogy' mondani szo­kás: átvétele — természetes* hiszen előbbre viszi a fejlő­dést, erősíti a szocialista nép­gazdaságot. Hozzátartozik a világ rendjének, a fejlődés irányának felismeréséhez, tu­dományban és technikában a haladás hű szolgálatához. Azonban a kapitalizmus társa­dalmi rendszerének, eszméinek és ezeknek az eszméltnek nyo­mán létrehozott „modern” al­kotásoknak már aligha van közük a hely'esen értelmezett modernséghez. C amikor modernségről és J az ifjúságról beszélünk, feltétlen szólni kell erről, mert itt is fellelhetők olyan néze­tek, hogy ami Nyugatról jön, az minden rossz, minden el­avult, vagy fordítva. Ezzel so­kat segíthetünk abban, hogy' 3 fiatalok megkülönböztethessék a modernséget a moderneske- déstől, hogy világosabban lás­sák, nem minden modern, ami új, vagy' újszerűnek tűnik. Panlovits Ágoston (Folytatjuk.) I. A modernség: a világ rendjének, fejlődési irá­nyának felismerése, és a haladás hű szolgálata. A modernség életszemlélet, gondolkodási mód és en­nek megfelelő gyakorlati tevékenység, magatar­tás”. (A KISZ KB nevelési irányelveiből.) I assan egy esztendeje lesz, hogy mintegy 200 propa­gandista jelenlétében valaki megkérdezte: mit értünk mo­dernségen, ki a modern em­ber? Nehéz volna visszaadni azt az élénk, sokfajta állásfog­lalással, véleménnyel tarkított vitát, amelyet e kérdés köve­tett. Egy délután tartott az eszmecsere e témát illetően, míg végül is tisztázódtak a modernség ismérvei, a modem ember jellemvonásai. Azóta a legkülönbözőbb fó­rumok kedvenc vitatkozás! té­mája lett a modernség. KISZ taggyűléseken, szemináriumo­kon. klubdélutánokon és osz­tályfőnöki órákon egyaránt szó esik a modernségről. Van, aki úgy akarta „elin­tézni” a választ: n modernség­gel nem, kell foalalkozni. mert az nem más. min* divatos ..hó­bort”. Olyan állásponttal is tatolkoztunk, hogy burzsoá esz­mei áramlatnak, nvuffnti ..be- szűremlésnek”. szóval afféle fölösleges rossznak tekintették a modernség körül csapkodó vita hullámokat. Ezek az em­berek kerek-perec kijelentet­ték: mi kommunista fiatalokat akarunk. nevelni, nekünk, ez a fő célkitűzésünk, mi nem fog­'Ä Sajó és a Szuha völgyé­ben települt bányászközsége­ket, valamint nagy ipari üze­meket, mint többek között a Borsodi Vegyikombinátot, a rudabányai vasércdúsítót, a Borsodi Hőerőművet a Ka­zincbarcikán működő Sajómén-; ti Vízművek látja el ipari- és: ivóvízzel. Az utóbbi hetek csa-! padékmentes, kánikulai mele-: gében a napi fogyasztás az át-: lagosnál csaknem 5 ezer: köbméterrel volt több. A lakó-; és ipartelepeknek szükséges: napi 17 ezer köbméter víz szol-; gáltatásához a Sajómenti Víz-: műnek 25 ezer köbméter vizet; kellett a kutakból kiemelnie. ! A rekord vízfogyasztást a; borsodsziráki kutaknál történt! vízdúsítással oldották meg. A; Boldva-patakból naponta 5—6| ezer köbméter vizet emeltek ki.; Ezt a vízmennyiséget kavics-} szűrőágyakon keresztül a föld-; be mélyesztett kutak vízgyűjtő: kavicsteraszaiba nyomták. Igv; annak vízhozamát feldűsítot-: ták, s a nap minden órájában; megfelelő mennyiségű, fertőt-; lenített vizet tudtak a kutak-: ból kiszivattyúzni. Ezzel az el-: járással elérték, hogy a rakacai! —o— ; A világ legkisebb ; hűtőgépe Leningrádban a hűtőgép mi-: niatürizálás újabb rekordját! állították fel. A gyűszűnél va-i lamivel nagyobb hűtőgép súlya: mindössze 15 gramm, mínusz: 50—60 fokra tud hűteni, s ezt: az alacsony hőmérsékletet kor-! látlan ideig tartja. A hűtőgép-! nek nincs szüksége villamos-: energiára, mert tervezői a gá-! zok hőcserementes terjedésé-: nek elvét használták fel. Isme-! retes, hogy a levegő összenyo-i máskor felmelegszik, kitérje-; déskor pedig lehűl. Szakembe-i rek véleménye szerint az új: hűtőgép az elektronikus tech-i nikában, az orvostudományban; és a mikrobiológiában talál al-i kalmazásra* Dúsítássá! bizíosílják a saiovölgyi lakó­ig ipartelepek vízellátását

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom