Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-24 / 171. szám

ESZAKMAGYARORSZAO Szerda; 1953. július 24. saisEanasassaaiiaHiaaia a iioiilnrii! keddi ®lése Macmillan reméli, hogy a tárgyalások hamarosan kielégítő módon érnek véget — Nyugtalanság Bonnban és Párizsban A Szovjetunió, az Egyesült \llamok és Nagy-Britannia '-épviselői Moszkvában ked­den délután helyi idő szerint 5.00 órakor folytatták tanács­kozásaikat a nukleáris fegy- ' erlcísérletek eltiltását kimon­dó részleges egyezmény meg­kötéséről. A délelőtt folyamán a szö­vegező bizottság tartott ülést. A küldöttségek délutáni ülé­se másfél óra hosszat tartott, ojd a három küldöttség ve- ője, — Gromiko, Harriman és Bord Hailsham — egyórás különmegbeszélést tar­tott, akárcsak a hétfői ülés után. Hírügynökségi értesülések sze­rint a küldöttségek vezetői a feleket kölcsönösen érintői egyéb kérdésekről folytattak eszmecserét. A kedd. délutáni ülésről ki­adott közös közlemény hangsú­lyozza, hogy további haladást értek cl a levegőben, a világűrben és a víz alatt végzett nuk­leáris fegyverkísérletek el­tiltását kimondó szerződés megszövegezésében. Ezenkívül folytatták az eszme­cserét á feleket kölcsönösen érintő más kérdésekről is. A közlemény bejelenti, hogy szerdán újabb ülést tartanak. Nyugati hírügynökségek megállapítása szerint a há­romhatalmi atomcsend-tárgya- lásokon hétfőn újabb haladást értek el. Nyugati megfigyelők valószínűnek tartják, hogy né­hány napon belül megállapo­dás születik. Állítólag már készen is van a szerződéstervezet és Harriman, aki az amerikai küldöttséget vezeti, a hét második felében visszatér Washingtonba. Meg nem erősített hírek szerint Kennedy Rusk amerikai külügyminiszter vezetésé­vel az amerikai kongresz­szus néhány vezető tagját Moszkvába akarja küldeni, hogy jelen legyenek az egyezmény aláírásánál. Ennek az intézkedésnek az lenne a célja, hogy megnyerje a kongresszus demokrata és köztársaságpárti tagjait a szer­ződés ratifikálásához. Az atom­fegyverkísérletek beszünteté­sére vonatkozó egyezményt ugyanis az amerikai szenátus­nak kétharmados többséggel kell jóváhagynia és vannak olyan jelek, amelyek arra mu­tatnak, hogy e többség biztosí­tása nem lesz könnyű — állít­ják a kommentátorok. Macmillan angol miniszter- elnök az alsóház keddi ülésén kijelentette, hogy „készséggel részt vesz egy esetleges csúcsértekezleten, amennyiben az atomfegy- verkísérletek megszünteté­séről jelenleg folytatott moszkvai tárgyalások eredményhez vezetnek”. A miniszterelnök csak vála­szolt Henderson munkáspárti képviselő javaslatára, amely szerint Macmillannek kellene vezetni az angol küldöttséget az ENSZ következő közgyűlé­sén. Az angol miniszterelnök­nek így jó alkalma lenne a szokásos csúcstalálkozókat kí­sérő ünnepélyesség és feszült hangulat mellőzésével találkoz­nia Kennedyvel és Hruscsov- val. Macmillan hangoztatta, mindent kész megtenni, ami az ilyen találkozót előmozdíthatná, azonban a következő néhány nap dönti majd el, hogy sor kerül-e majd erre. A jelenlegi moszkvai tárgya- ] lásokról szólva, az angol mt- j niszterelnök a következőket j mondotta: j „remélem, a tárgyalások | hamarosan kielégítő módon érnek véget. Amennyiben így lesz, ez nagy lépést jelent előre: olyan lé­pést, amelyre már régóta vár­Nassüser Ibes^écle ... (Folytatás az 1. oldalról.) kuszi kormány nem azt a Szíriát képviseli, amellyel aláírtuk a hármas szövetség egyezményét. Az EAK és az Iraki Köztár­saság közötti kölcsönös vi­szonyról szólva Nasszer elnök megemlítette, hogy amikor az EAK kormányküldöttséget akart küldeni Irakba, hogy üd. vözölje az iraki forradalmat, az iraki forradalmi parancs­nokság nemzeti tanácsa min­den alkalommal csökönyösen halogatta ezt az utazást. Nem kételkedünk abban, hogy az egység elkerülhe­tetlen — folytatta Nasszer —, de itt is felül kellett vizsgálnunk néhány tételt. Eleinte valamennyi nemzet; párt együttműködése -mellett szálltunk síkra. Ez a koncep­ció azonban hibásnak. bizo­nyult. Most új álláspontokból kell előre tekinteni. Nem egyesíthetjük az arab országokat, ha mlndegyik­Esy mondattan JEKATYERINA FURCEVA asszony, szovjet művelődésügyi miniszter meghívására kedden elutazott Moszkvába Indira Gandhi, neves indiai közéleti személyiség, Nehru miniszter- elnök leánya. AZ OSZTRÁK Dunagőzhajó- zás igazgatója kedden köszöne­tét fejezte lei és ajándékoka* nyújtott át három szovjet ten­gerésznek, akik közreműköd­tek egy osztrák tartályhajón keletkezett tűz oltásában. ÉLETFOGYTIGLANI f egy­házra ítélte Globkét az NDK legfelsőbb bírósága kedden délelőtt hirdetett ítéletében. ben saját párt működik... ezért meg kell kezdenünk az arab nemzeti mozgal­mak egyesítését valameny- nyí arab országban. • Az arab egység megvalósítása érdekében létre kell hozni az egységes arab mozgal­mat, amely felölelné mindazokat, akik bíznak az arab egységben és az arab nemzeti érzésben. tunk”. A Spiegel hosszabb interjút közöl, amelyet Gordon Walker, a brit munkáspárt külpolitikai szóvivője adott a nyugatnémet hetilap munkatársának. Walker az interjú során állást foglalt az Odera- Neisse határ mellett, majd a Moszkvában folyó tár­gyalásokról szólva, kijelentette; „természetesen megértem az NSZK kormányának azt a fel­fogását, hogy egy meg nem tá­madási szerződés bizonyos mértékben a keletnémet rend­szer elismerését jelentené. Ez az elismerés azonban nem vol­na nagyon jelentős méretű. Ha meg tudunk állapodni az atomcsend-egyczmény- • ben, ami rendkívül fontos, nekünk is hajlékonyaknak kell mutatkoznunk és nem hihetem, hogy az NSZK kormánya ezzel az érvvel el­torlaszolhatná egy igazi atom- csend-egyezmény megkötésé­nek útját.” Több nyugatnémet lap ked­den arról cikkezik, hogy a moszkvai háromhatalmi tárgyalások sikeres hala­dásával párhuzamosan egy­re növekszik Bonnban a nyugtalanság. Feltűnő tartózkodást tanúsí­tanak Bonnban Hruscsov mi­niszterelnöknek azzal a javas­latával kapcsolatban, hogy köl­csönös ellenőrzéssel vágjanak elébe a meglepetésszerű táma­dás lehetőségénelc. Hivatalos helyről még nem foglaltak ál­lást a javaslattal kapcsolat­ban, csak azt hangoztatták, hogy az „gondos tanulmányo­zást igényel”. Közben azonban kormánykörökben cseppet sem titkolják, hogy aggódnak a ja. vaslatnak a világközvélemény­re gyakorolt hatása miatt,' ami megnehezíti, hogy az NSZK nyíltan állást foglaljon a né­met földön végrehajtandó köl­csönös katonai ellenőrzés gon­dolata ellen. A francia minisztertanács kedd délelőtt ülést tartott, amelyen De Gaulle nagy vona­lakban ismertette július 29-1 sajtóértekezletén elhangzó be­szédét. Peyrefitte tájékoztatás­ügyi miniszter azonban a kor­mányülés után mereven elzár­kózott az újságírók . kérdései elől és semmit sem árult el De Gaulle közléseiből. A Combat szerkesztőségi cikkében figyelmeztette a kormányt, hogy a nemzet­közi tárgyalóasztal tói való távolmaradásával teljesen elszigeteli Franciaorszá­got. A múlt két hét alatt — írja a lap — nagyot lépett a történe­lem, az enyhülés új távlatai nyiltak meg a nemzetközi po­litikában. A világ azt várja De Gaulle-tól, hogy válaszoljon a felmerült kérdésekre. A francia lapok a Moszk­vában lezajló nemzetközi politikai események jelen­tős mozzanataként emelik ki a kedden közzétett ma­gyar—szovjet nyilatkozatot. Az Humanité ismerteti a közös nyilatkozat főbb pontjait és kiemeli, hogy a szovjet és a magyar küldöttség egy sor ja­vaslatot tett a nemzetközi lég- ^ kör megjavítására, többek kő- $ zött atommentes övezetek lé- ^ tesítését javasolja Európában, £ a Földközi-tengeren és a világ ♦ más részein. A Combat Kádár János szavait idézve rámutat, j a magyar külpolitika legfőbb % célja, hogy a békét és a külön- böző társadalmi rendszerű or- <> szágok békés együttélését szol- 2 gálja. £ Tárlat a váróteremben A ki az elmúlt napokban Budapesten, a Nyugati Pálya­udvar környékén járt és a képzőművészetek iránt érdeklődik, feltétlenül megnézte az állomás kultúr- várótermében megrendezett XIII. Országos Vasutas Képző- művészeti Kiállítást, amelyet a nemrégiben megünnepelt XIII. Vasutasnap alkalmából rendeztek meg. Aid pedig jú­lius 29-ig fog arra járni, még megtekintheti az érdekes és értékes tárlati anyagot. , . E rövid jegyzetnek nem lehet feladata a száznál több festményt és grafikai munkát, közel húsz szobrot és nyolc iparművészeti alkotást, valamint több gyermekrajzot fel­ölelő tárlati anyagnak részletes elemzése, csupán néhány megjegyzésre szorítkozunk. Tudjuk, hogy nagy gond a megfelelő kiállítási terem, de a pályaudvari váróterem erre semmiképpen nem alkalmas. Rossz a megvilágítás, számos kiállított mű a káros fényhatá­sok folytán nem érvényesül, a váróterem plafon alatti freskói sincsenek jó hatással a kiállított művekre. Végül a nagy átmenő forgalom megnehezíti a művek tanulmányo­zását. ‘ A kiállítási anyag igen szélesrétűen mutatja be az or­szágban szerte folyó vasutas képzőművészeti munkát. Stílus, tematika, éppen ennélfogva igen változatos. Több helyen előbukkan a vasutastéma. Sajnálatos, hogy az erőszakoltság éppen ezeknél a témáknál érződik legjobban. (Például a Jelzőtáblák című kompozíció.) Természetesen igen nagy a megoszlás a fejlettségi fok tekintetében is. A tárlat egésze azt mutatja, hogy a vasutas képzőművé­szeti szakkörök tagjai igen szisztematikusan fejlesztik tudá­sukat, a körök jő munkája nyomán mind több lesz a művé­szetet kedvelő és értő vasutas dolgozó és vasutas családtag, de mutatja azt is, hogy a Vasutasok Szakszervezete sokat törődik a dolgozók kulturális fejlődésével. Örömmel láttuk, hogy a kiállításon három miskolci —• Csaba Katalin, Csáky István és Nagy Lajos — is szerepelt nyolc alkotással, sőt Nagy Lajos III. díjat is nyert, és a gyer­mekrajzok kategóriájában Nagy István is jutalomban része­sült rajzaiért <b) §er(ésliizlal᧠Kiesén lucernapéppel A BODROGKÖZ mindig hí­res volt állattenyésztéséről, hiszen a széna, a különféle kapásnövények és abraktakar­mányok egyaránt gazdagon megteremnek kövér földjein. Okosan gazdálkodó termelő- szövetkezetei azonban nem elé­gednek meg a kiváló termé­szeti adottságokkal, hanem fel­használják a korszerű mező- gazdaság legújabb eredménye­it is, amint ezt legfrissebben például a ricsei Űj Esztendő Tsz-ben tapasztalhatjuk. Mert nemcsak a környéken, hanem még megyénk határain túl is híre van, hogy a ricsei- elc a hagyományos etetéstől eltérően lucernapéppel hizlal­ják a sertéseket. A Földműve­lésügyi Minisztérium útján vá­sároltak egy villanymotor meghajtású, Mátyás-féle pépe- sítő gépet. A gép előtt forgó­dob működik, s ez a frissen kaszált, nedves zöldlucernát finom szecskára vágja, majd maga a gép, a kalapácsos da­ráló működéséhez hasonlóan péppé zúzza. — Májustól, vagyis a lucer­naszezon kezdetétől üzem­szerűen végezzük a péppel va­ló hizlalást — tájékoztat erről Puskás Lajos, az Üj Esztendő Tsz mezőgazdasági mérnöke. — A pép önmagában nem ele­gendő a sertések gyors fejlő­déséhez, ezért abraktakar­mánnyal, illetőleg táppal egé­szítjük ki. A leválasztott ma­lacoknál csak 10 százalék a pép, később azonban fokozato­san emeljük arányát, úgy, hogy a 80—90 kilogrammos falkák már 3 kilogramm pépet és 2—2,5 kilogramm kettes sertéstápot kapnak, — És az eredményről milyen tapasztalataik vannak? — A pép etetésének láváié vitamin- és étrendi hatása van. A télelői leválasztásból például maradtak gyengén fejlett malacaink. Ezeket kü­lön falkába fogtuk, s amikor megkezdtük péppel való eteté­süket, egy hónap alatt test­súlyuk 45 százalékával gyara­podtak a szokásos 30—-32 szá­zalékkal szemben. Eddig dara­értékesítésünk általában 20 százalékos volt, amióta lucer­napéppel keverve etetjük az abrakot, 28 százalékos az érté­kesítés, és az áprilisi 12 forint 60 fillér helyett, amikor tehát még nem használtuk a lucerna- pépet, május óta 8 forint 30 fillérbe kerül egy kilogramm sertéshús előállítása. Ha figye­lembe vesszük, hogy a napok­ban átadott hízók kilogramm­jáért a prémiummal együtt 17 forint 30 fillért kaptunk, kiderül, hogy kereken 9 forint a tiszta hasznunk minden kilogramm sertéshúson, így minden reményünk megvan rá; hogy az 1 millió 400 ezer fo­rintos bevételi tervünket könnyen és kellő időben tel­jesítjük; — Milyen előzményei voltak az újszerű hizlalási eljárás bevezetésének? — CSAK EZ ÉVBEN fog­tunk a péppel való hizlalás­hoz, mégpedig Máté János elvtársnak, a Földművelésügyi Minisztérium állattenyésztési főigazgatósága vezetőjének és dr. Mentler László elv-társ­nak, az Állattenyésztési Kuta­tó Intézet igazgatójának kez­deményezésére, akik azóta is értékes tanácsokkal segítenek bennünket ebben a munkában. Az Állattenyésztési Kutató In­tézettel állandó kapcsolatban vagyunk és időnként adatokat szolgáltatunk eredményeinkről a tudományos feldolgozások támogatása céljából (h. ).) A KGM Vaskohászati Igazgatóságának közleménye Robbanás LKM nagyolvasztónál A Lenin Kohászati Művek­nél 1963. július 23-án történt üzemzavarral kapcsolatos je­Borsod és Csongrád megye táj beli adottság­ban, gazdasági struktúrában jelentősen különbözik egymás­tól. A borsodi hegyek, erdők, vágtató patakok, bányák és kohók helyett az Alföld déli szélén sík róna, sárguló búza­táblák, nyugodtan ballagó Tisza és ritkuló magános ta­nyákat váltó nagyüzemi gazda­sági épületek fogadják az arra- járót. Itt nehézipar és erdő- gazdaság, ött könnyűipari üze­mek, gaboriatermö. állatte­nyésztő mezőgazdaság. Egyben azonban közös a két megye, különösen pedig két város, Miskolc és Vásárhely a?'ca: ez képzőművészeti éle­tük élénkségé, az űj magvar kóozőrríűvészeiben elfoglalt he­lyük jelentősége. Vásárhely régi hagyomá­nyokra támaszkodva újította meg a felszabadulás után kép­zőművészetét. elsősorban a festői véna hangsúlyával. A századfordulón indulnak el az akkori fiatalok Tornyai, Rud- nay, Medgyessy. Pásztor és Kallós. Egy régi huszárkaszár- nva elhagyott szobáit nevezték ki „művészteleppé”. Kevés tá­mogatással. de annál nagyobb lelkesedéssel festik és faragják műveiket, melyek a magvar képzőművészetét egv űi irány kialakításával, az alföldi rea­lizmussal gazdagítják. Ez a Vásárhelyi képzcímilyészeti kiállítás Sárospatakon művészet tovább erősödik a két világháború között: Koszta drámai izzású és Endre Béla halk, finom lírájú műveivel. A felszabadulás után új virág­zásnak indul Csongrád megye, ezen itt döntően Hódmezővá­sárhelyt kell értenünk, művé­szeti életét. Az .innen elszárma­zottak Budapesten (Kurucz D. István, Kamotsay István), az idetelepültek pedig (Kohón, Al- mási, Németh, Szalay, Kajári, Fekete stb.) helyben működve viszik tovább Tornyai és Koszta zászlaját. Mi az, amit ma is hasznosí­tani lehet ebből az örökségből? Elsősorban a valósághoz való hűséget, mely átkelti ugyan a világot, de nem áldozza fel formai játékként. Élő hagyo­mány Tornyai, Koszta és tár­saik mély néppzeretete és hu­manizmusa. Ezek az alapok ma is korszerűek és elevenen hat­nak, nem a forma, hanem a szemlélet útján. Formában ke­resik az újat. az egyénit. Ez alkotónként másként nyer ki­fejezést, megfogalmazást mű­veikben. Kohán dinamizmusa, széles ecsetkezelése jobban tá­maszkodik a hagyományra, mint Németh síkbaterített vi­lága és dekorativitásra törekvő színeinek összhangja. Szalay temperáinak művessége min­dig belső, érzelmi tartalmat fejez ki. Kajári szénrajzaiban a táj drámai feszültsége és portréiban a mély baráti, em­beri együttérzés nyer megfo­galmazást. Almási egyszerű, szárazabb pasztell technikája jól megfér Tokáesli meleg, barna tájainak realizmusával. A szerkezet izgatja Füstös Zoltánt és a fiatalok közül Hézsőt, Fodort. A színek gaz­dag áradása ragadja meg Lel­kest. Külön kedves, szinte gyermeki bájú, őszinte világot képvisel Tornyai egykori festő és élettársának, Kovács Máriá­nak (Mari) munkássága. Utoljára, de egyáltalán nem utolsó sorban szólnunk kell még á plasztikáról is, mely el­sősorban a gazdag, helyi, népi fazekasművészet formakincsé­re támaszkodva, a majolikn- gyár keretében adja a mai ma­gyar kerámia egyik legkarak­terisztikusabb arcát. Ebben fűként az idén Gorka Gézával megosztottan az év legszebb terméke díjat nyert Fekete Já­nos és Végvári Gyula tervező művészeké az érdem. Mindket­ten a dísztárgy kerámián túl eredményesen kísérleteznek már néhány éve az újjáéledő majolika freskóval is. A », „ „ „ : vidék városai borsodi közül a magyar művelődés történetében két év­századon át Sárospatak szel­lemi kisugárzása hatott legin­kább Vásárhely kulturális éle­tére. Ennek a régi kapcsolat­nak vonzóereje, kicsit a tör­lesztés kötelezettsége is, indí­totta a vásárhelyi képzőművé­szeket arra, hogy az idei megyei kiállítás anyagát néhány mű­vészi kerámiával bővítve be­mutassák Sárospatakon, a Rá­kóczi Múzeumban ma, 24-én du. fél 6 órakor megnyitásra kerülő tárlaton. A Csongrád megyei képző­művészek szeretettel hozták el műveiket Sárospatak művé­szetkedvelő közönsége részére és remélik, a tárlat a látogatók Szálpára is örömet és művészi élményt nyújt. Dömötör János, a vásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatója lentés szerint 1.55 perckor a Lenin Kohászati Művek 1. szá­mú nagyolvasztójánál qz anyagoszlop önzuhanása követ­keztében robbanás történt. Ez a kohó torokzáró szerkezetét teljesen tönkretette és a kire- pített tüzes koksz felgyújtotta az 1. és 2. számú kohó felvonó gépházát. A két kohó felvonó gépházának vasszerkezete iá tönkrement a tűz következté­ben. Mindkét kohó felvonó gépházának faburkolata a be­rendezésekkel és gépekkel együtt leégett. A robbanás következtében szétrepülő to­rokzáró berendezés megsértet­te a tiszta gázvezetéket és az 500-as főnyomó vízvezetéket. Egy ember, Labancz Károly, az égési sebekbe belehalt, kettő életveszélyesen megégett és öten rövid időn belül gyógyuló égési sebeket szenvedtek. A két életveszélyesen sérült közül Szabó Endre rakodómunkás a kórházba szállítása után sérü­lésébe belehalt. A robbanás okának kivizs­gálására szakértői bizottságot küldtünk ki. A károk elhárítá­sa érdekében a szükséges in­tézkedéseket megtettük. A Ganz-MÁVAG az elhárítási ■munkák azonnali közreműkö­désére utasította a Miskolc tér­ségében dolgozó vállalkozóit. Az elektroszervíz utasítást kapott a meghibásodott elek- troberenelőzések kijavítására. dr. Énekes Sándor, KGM Vaskohászati Igazgatóság vezetője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom