Észak-Magyarország, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-14 / 137. szám

4 ESZAKMAGYARORSZAG Péntek, 1963. június 1 4­Csaknem kétezer holdon új öntözési (ehetőségek a Hernád völgyében Az Eszakmagyarországi Víz­ügyi Igazgatóság encsi foépi- tésvezetösége az elmúlt eszten­dőben a meglévő belvízleve­zető csatornák átépítésével és rendezésével lehetővé tette, hogy elsősorban Garadna, Vi­zsoly és Novajidrány határá­■■«u..,u.»nmmimnwiimlimlUIH»m»HIUI)4IIIUIirnlllllimmillimiHliumil|HI||IHHI (Becsület tíz forint éri — Megengedné, hogy bele­nézzek a zsebébe? — hang- í zott az udvarias, de határo- ' zott kérd,és. A kérdező a miskolci Szé­chenyi utca 58. alatti önki- szolgáló rendszerű fv.szer- csemcgebolt pcnzlárcsnöje \ volt, a megszólított pedig egy i felnőtt férfiú, aki kosarában i némi elemózsiával a pénztár \ elé járult, hogy fizessen. A kényelmetlen kérdést ez \ előzte meg: Június 12-én, este fél hét \ körül a fentebb már említett ! férfiú különböző' apróságokat ; vásárolt az ugyancsak emlí- : tett önkiszolgáló boltban és l azt szépen rendre berakta j a kosárkába, mint az illedel- ; mes önkiszolgálóhoz illik. Az j j édességekét kínáló „gondo- j ; Iák” (érthetőbb néven: pol- \ cok) mellett is elidőzött és \ négy darab csokoládészelet i (egyenként két forint ötvenbe ; kerül), nyerte meg a tetszé- j sét. Betette a tíz forint ér­tékű édességet a kosarába. Ezt a pénztárosnő látta, és p igencsak meglepődött, ami- I kor a férfi a pénztárhoz ért, j de a négy csokoládészelet \ 1 már nem volt az elszámo- | l landó áruk között. Ekkor jött : I a fenti határozott kérdés. | | A férfi egy pillanatra sem j I jött zavarba. Benyúlt a zse- • I bébe, felmutatta a négy cső- j I kóládét, és derűs arccal fize- | £ tett további tíz forintot, majd | = a tucatnyi más vásárló meg- ' | hökkent és megvető tekinte- | I tétöl kísérten távozott. A esi- § | pás megjegyzéseket (például: i | „Tíz forintra sem értékeli a | l saját becsületét.. .”) eien- | | gedte a füle mellett. Lehet, g I hogy nem notórius tolvaj, de ? [ amit altart, most nem sike- | I rült. | Kedves ismeretlen, gondol- f e kodiék el egy kicsit: Érdemes í I volt?... J íb) | ban mintegy másfélezer hol­don folytathassanak öntözéses gazdálkodást. Az idén az úgy­nevezett sebesvéri főcsatorna helyreállításával ismét jelentő­sen megjavul a Hemád-völgy vízgazdálkodása. A főcsatorna nemcsak arra lesz alkalmas, 1 hogy elvezesse a káros belvize- 1 két, hanem öntözővizet is tud 1 majd szállítani. A Bársonyos- | hói két zsilipen keresztül kap- i hat majd öntözővizet a sebes- | véri főcsatorna, s így .többek S között Hcmádcéce. Encs, Méra S és Gibárt határában kétezer s holdat vonhatnak be az öntö- ! zésbe. Az idén a már meglévő I csatornahálózat segítségével | mintegy ezer hold, nagyrészt I szántóföldi növényt és takar- I mányt öntöznek a Hernád völ- | gyében. & perecese általános iskolások ünnepi hete Jártamban — keltemben Az utolsó tanítási nap és az évzáró között ünnepi hetet ren­deznek a perecesi XIX. számú általános iskola növendékei és tanárai. A rendezvénysorozat vasárnap, június 9-én kezdő­dött. Délután 5 órakor nagy­számú érdeklődő előtt a repülő­modellező szakkör tagjai tar­tottak modell-versenyt. Másnap délután az óvodások és az alsó­tagozatosok műsorát a szabad­téri színpadon mintegy 1500-an nézték meg. Kedden a felső­tagozatos tanulók előadását a kedvezőtlen idő miatt a műve­lődési otthonban rendezték meg. Ugyancsak ezen a napon az iskola úttörőházában kiállí­tás nyílt a tanulók szakkörök­ben készített munkáiból. Szerdán érdekés pedagógiai előadást tartottak a szülőknek, csütörtökön MHS-bemutatót a fűzök — Szaporodik a fásán és a fogoly a IsorsoaSi apréwailas ferillefekeii i, darabra, becsülnek. A foglyok most költenek, s a mezőn dol­gozók különös gonddal óvják a szántóföldeken lévő fészkeket, veszik gondozásba a mezei munkák során talált fogoly­csibéket. Ügy vélik, hogy a gondoskodás eredményeként őszre az állomány mintegy 60 ezer darabra szaporodik. rendezték. Szombaton délelőtt tartják a tanévzáró ünnepsé­get, este műsoros tábortűzzel fejeződik be az iskolai év és a műsoros hét. Múlnak a hónapok, de gáz nine* A Petőfi utca 43. szám alatti miskolci lakosok panaszkodva közlik szerkesztőségünkkel, hogy a Gázművek nem állja szavát. Februárban kapták az értesítést, hogy a gázszolgálta­tás gázömlés miatt átmenetileg megszűnik, mert a zord időjá­rás miatt a munkához nem tud­nak hozzákezdeni. Szép türel­mesen vártak is, de a Gázmű­vek munkásai az idő jobbra- fordultával sem érkeztek meg. Már az ötödik hónap is letelik, még mindig nincs gáz. Pedig — mint írják: „a nyári hónapok­ban nagyon hiányzik, hiszen egyik lakó sem azért vezettette be a gázt. hogy a tűzhely dísz­nek álljon ott. Elbisszük, hogy a Gázmüveknek sok a mun­kája., sok gondot okoz az új bérházak beszerelése, de az sem helyes, hogy egy 12 laká-r sós bérházat immár hónapo­kon keresztül gáz nélkül hagy­nak.” Igazuk van a Petőfi utca 43. alatti lakóknak, s velük egvütt mi is. kíváncsian váriuk a Mis­kolci Gázmű válaszát. Erkel-ünnepség Moszkvában Június 15-én lesz hetven éve, hogy elhunyt Erkel Fe­renc, a magyar nemzeti zene nagy úttörője, akinek műveit a Szovjetunióban is ismerik és szeretik. Az évforduló alkalmából a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság és a Szovjet Zeneszer­zők Szövetsége a moszkvai Ba­rátság Házában csütörtökön ünnepi Erkel-estet rendezett. Ezen I. Martinov, a Szovjet Ze­neszerzők Szövetségének tit­kára méltatta Erkel életét és munkásságát. Az előadást követő hang­versenyen Erkel-, Liszt-, Bar­tók- és Kodály-művelcet adtak elő. ■ atiummniiiiiMiiiimimniuiiiuuiimuinujiiiil Qknvomnzás tisztasági ügyben Egyik, Miskolcon járó pesti némi iróniával jegyezte meg: — Egy csöppecskét azért lehetne még tisztább a város. Valóban, a ■ járdán itt is, ott is elhullajtott papírda­rabkák, villamos- rés autó- buszjegyek, cigarettavégek hevertek. Persze megállapí­tani könnyű, hogy piszkos a járda. Az a kérdés kezdett foglalkoztatni, mi lehet en­nek oka? Vajon naponta leg­alább egyszer letakarítják a járdákat, eltakarítják róluk a szemetet? Nem sajnáltam a fáradsá­got. Hajnalban — úgy fél 4 tájban — kiballagtam a fő­utcára. — „Ahá — állapítottam meg —, itt az ok! Nem taka­rítják a járdát. Hibásak a házfelügyelők, a MIK, a Köztisztasági Vállalat”. Alig gondoltam végig, a Széchenyi utca közepe táján a kapu alól egy ember lépett az utcára, s nagy lendülettel takarítani kezdett. „Ezt az embert megdicsé­rem” — határoztam el, s hogy tévedés ne történjék, el­ballagtam hozzá. A nevet nem, csak a házszámot je­gyeztem fel. A szemben lévő ' ház kapuján egy asszony lé­pett ki. Újabb szám került a jegyzetfüzetbe. Aztán mint­ha csak parancsszóra történt volna, minden ház előtt meg­jelent valaki, seprővel, lapát­tal felfegyverkezve. „Ezek az emberek — gon­doltam — megérdemlik az el­ismerést. A város még al­szik, s ők tiszta utcával kö­szöntik az ébredőket. Most már csak egy hiányzik: egy jó locsolás.”­És mintha csak megrende­lésre történne, az utca vé­gén megjelent egy lomhates­tű locsolóautó, s végigdöcö­gött a főutcán. Friss, üde, esőszagú lett a levegő. És mintha a napfényben min­den csillogott, ragyogott vol­na, mint a menyasszonyos ház, ahová a vőlegény érke­zését várják. Feljegyeztem készülő cikkem első monda-- tát: „Csoda történt. Soha nem volt még ilyen szép* ilyen tiszta ,a város .• . .” És elballagtam haza. Reggel 8 óra után ismét végighaladtam az utcán. Már nern volt olyan ünnepélyesen tiszta. És délben ... a jár­dán itt—ott elhullajtott papír- darabkák, villamos- és autó- buszjegyek . . . Vajon hogyan kerültek az utcára? A csofcoíátíépapfr Kicsit rátartian kopognak a tűsarkok. Fiatal, csinos, elegánsan öltözött mama halad a járdán kisfiával. A kisfiú únott arc­cal csokoládét majszol. Á burkolópapírt szórakozottan dobja a járdára. Az egyik kapu alatt idő­sebb asszony áll. — Kisfiam — mondja olyan nagyanyás kedvesség­gel—, nem illik eldobálni a papírost. Az ember így hiába takarít . . . A kisfiú zavartan lépne vissza, hogy a papírt bedob­ja a szemétgyűjtőije. A ma­ma dühösen visszarántja. — Attila, nem mégy seho­vá! Érted?! Azért van a ház- felügyelő, hogy takarítson! Az idősebb nő elfordult* mint akit pofonvágtak. Pe­dig csali tisztaságot akart (Cs. B.) irkirkirkirkickirk-k'kirk-k-kirkirkitick-kick'irkirkirkirk-kicklrkltiri Újjáépült a ház — a lakók vállalták szocialista megőrzését Á Petőfi tér 1. szám ház az évek hosszú során át Miskolc egyik legelhanyagoltabb épü­lete volt. Nemrég azonban le­kerültek róla áz állványok és újjávarázsolva a tér egyik dísze lett, szívesen megnézik az arra Ä városépítési tanácskozás Egy részvevő jegyzeteiből Á Parlament kongresszusi termét két napra a városépí­tés, az államigazgatás, a terve­ző és tudományos intézetek dolgozói töltötték, meg. Ha a megnyitó 524 részvevője nern is tartott ki végig, ha néhány hozzászóló időnként ismételi, vagy közhelyet hangoztatott is, mindez semmit sem von le a tanácskozás eredményéből és »ikeréből. Ez volt az első ilyen átfogó és széleskörű tanácskozás ha­zánkban. A bevezető és zár­szavakat, a referátumokat és korreferátumokat olyan közis­mert szaktekintélyek tartották, mint dr. Sarlós István, dr. He­rényi Imre, Lázár György, dr. Szabó János, dr. Kiss Albert, Bondor József, Jakab Sándor, Gonda György. A tanácskozással egy időbon a kupolacsarnok és a kong­resszusi terem között kiállítás is készült; kivonatos áttekinté­seként az elmúlt évek város- építési tevékenységének és ter­veinek. A Magyar Építőművészek Szövetsége, az Építőipari Tu­dományos Egyesület, a Magyar Tudományos Akadémia, a Mi­nisztertanács Tanácsszervek Osztálya és még több főható­ság által igen jól előkészített tanácskozás meghívójához té­ziseket is mellékeltek. A 31 té­zis áthatotta a tanácskozás hangulatát, a városképi, a vá- rosesztótikai feladatok háttér­be szorultak, és előtérbe a he­lyes területgazdálkodás, a terv­ellátottság, a közlekedés és a közművesítés problémái ke­rültek. Különös súlyt kapott ez utóbbi és méltán, hiszen ha­zánk közművesítés! helyzetét igen rossz és elhanyagolt álla­potban vettük át. Többször visszacsengett: „közművesíte- ni, közművesíteni, közművesí- teni.” A tanácskozás fő tézisét a lakásépítés megfelelő elvi és tudományos előkészítése ké­pezte, foglalkozott továbbá vá­rostervezésünk és beruházási tevékenységünk még meglévő hibáival. A megoldás helyes útját a decentralizálásban lát­ta, de annak végrehajtását a helyi erőforrások felhasználá­sában és a szervezett (beruhá­zó, kivitelező) koncentrálásban határozta meg. Figyelemre méltó megállapí­tások hangzottak el az építés-igazgatás és főépítészi szervezet egy, a jelenleginél célszerűbb működtetéséről. A tanácsok végrehajtó bizottságaiban java­solt műszaki elnökhelyettes — egyben főépítész — hatásköré­nek meghatározásából figye­lemreméltó perspektíva kör­vonalai rajzolódtak ki, és ha e megoldás révén a vállalati irá­nyítás (tanácsi vállalatok) operativ feladatai leválasztha­tók a jelenlegi építési, közle­kedési és közműépítéssel is fog­lalkozó osztályokról, úgy az jelentős lépés lenne előre. Meglévő városépítési rendel­kezéseinket felül kell vizsgál­ni. Az OÉSZ-re (Országos Épí­tésügyi Szabályzat) szükség volt, de merev alkalmazása or­szágszerte számos nehézséget okozott. A rendelkezéseknek valóban a rendezés és nem a merevltés irányában kell hat­niuk. A rendeletek közötti összhang, a Beruházási Kó­dex léte. az engedélyezési el­járások még meglévő bonyo­lultsága a vitaindító főreferá­tumon kívül érdekesen csen­gett vissza Gonda Györgynek, a Vas megyei Tanács vb-elnö- kének igen gondosan, alaposan és körültekintően felépített korreferátumában is. Szólt az utak, a gáz, a víz, a csatorna és más építési ágazatok főha­tósági (KPM, NIM, OVF, ÉM) koordinációja nehézségéről. A főváros és vidék fejleszté­se elgondolkoztató módon ala­kult. A tényleges szaporulat országos átlaga 0,77 százalék, Budapesté 1,24 százalék, a Bu­dapest környéki települések­nél 2,34 százalék. Az ország la­kosságának 21,2 százaléka él a fővárosban. Az ebből adódó feladatok is jelentősek. Buda­pest lakosságának felső hatá­rát az általános fejlesztési terv 2 300 000 lakosban hatá­rozta meg. A lakosok megfele­lő elhelyezésére két megoldás látszik reálisnak; a belterületi átépítés, vagy „alvó városok." létesítése a város körül. Az ér­dekeltek az átépítés mellett döntöttek. Városaink rekonstrukciójának az új igényekre alkalmassá té­telével, e feladat elméleti és gyakorlati szempontjainak; metodikai funkcionális köve­telményei biztosításával sokat kell foglalkoznunk. Városaink belső területe többnyire nem alkalmas a forgalom megnőve­járók. Az Ingatlankezelő Vál­lalat jelentős összeget fordított a tatarozásra és a lakók most szocialista megőrzésre átvették az újjávarázsolt szép házat — írja Zavarkó Gézáné. kedett igényeinek kielégítésé­re, a tartalmában új „city” az ember elhelyezkedésének kul­turális, szórakozó, kereskedel­mi, forgalmi funkciója kielé­gítése biztosítását az új telepí­tésekkel párhuzamosan kell végrehajtanunk. Ezen belül a foghíjépítkezések, városkép javítások, a város belső kis elemei egységes, nagyvonalú megoldása, a színezés és kör­nyezet-esztétika, a parkosítás szempontjainak tudatos és tervszerű érvényesítése nél­kül városaink nem tudják a városlakók életét szebbé, ott­honosabbá. meghittebbé tenni. Az elmúlt években a végre­hajtott rekonstrukció révén je­lentősen fejlődött városaink arculata. Pécs főutcája. Vác főtere, városépítészi kialakítá­sának javítása mintegy folyta­tása az általánosan elismert és a 30-as, 40-es években kiala­kult székesfehérvári példának. Érdemes mégis elgondolkozni, hogy más városok miért ma­radtak le ebben a városeszté­tikai versenyben. Az új és ré­gi Debrecen és Szeged adottsá­gai lenyűgözőek. Győr és Sop­ron műemléki együttesei és városképjavításai megállásra késztetnek látogató idegent és szakembert egyaránt. Áhhoz, hogy városépítési tevékenysé­günkkel lépést tudjunk tarta­ni, helyesebben behozzuk a már keletkezett lemaradást, a műszaki technika legújabb vív­mányaihoz sürgős feladatként jelentkezik meglévő városköz­pontjaink átépítése. A hozzászólók foglalkoztak a városkörnyék-tervezés, a regi­onális tervek hatékonysága, a népgazdasági és várostervezés összhangjának fokozottabb biztosításával. Érdekes megál­lapításokat tett a salgótarjáni városi pártbizottság titkára a SZÍNHÁZ NEMZETI SZÍNHÁZ« Június 14: Volpone (7). Schiller­bórlet. Június 15: Havasi szerelem (7). Egressy-bérlet. Június 16: Volpone (3). Bérletszü­net. Június 16: Bál a Savoyban (7). Bérletszünet. A Kamaraszínházban június hó­napban nincs előadás. Július 1-tól nyári szünet! hírek «MIIHIHIBllUlllllllllllllllllHIIIIUl||||Ull||HlllnilllH[)l|||l)K — CSERNELY községben ­nagyrészt társadalmi munkával — új tanterem és irodahelyi­ség épül. Az általános iskola bővítésének munkálataihoz már eddig is jelentős segítsé­get adtak a szülők. — A LOTTÓ 24. heti nyerő­számainak sorsolását június 14-én, pénteken délelőtt tíz órai kezdettel Romhányban tartja a Sportfogadási .és Lottó Igazgatóság. : — A DEBRECENI Csokonai Színház operaegyüttese Gou­nod Faust című négy felvond' sós operájával Miskolc és Ka' zincbarcika után június ló' én, szombaton este Ózdon, a Liszt Ferenc Művelődési Ház színpadán is vendégszerepei■ Az immár országos hírű ope- raegyüttes szereplése elé a vá­ros közönsége érdeklődéssel tekint. —■ A posíavezérigazgatósáff közli, hogy június 15-én a 10. Keszthelyi ifjúsági találkozó alkalmából — a Keszthelyi Helikon emlékművet ábrázoló — 40 filléres emlékbélyegét hoz forgalomba. Az új bélyeg 1064. december 31-ig hasz­nálható fel postai küldemé­nyek bérmentesítésére. — HELYESBÍTÉS. Lapunk íiprUt» 9-1 számában — az iskola kérésé^10 — közöltük a Felsőfokú Mező­gazdasági Technikum Állatte­nyésztési Szak (Pebrccen—Paliág) felvételi felhívását. A felhívásban az iskola igazgatósága helytelenül azt közölte, hogy „az iskola kató- nai szolgálat alól mentesít”. Ez » rész helyesen így hangzik: „Az is­kola katonai szolgálati halasztás* biztosít”. A téves közlésért az is- kola igazgatóságát terheli a fele­lősség.-----0O0—­i ao7ai*a$^ Várható Időjárás ma estig! i’elhősebb idő, főként az északi megyékben zivatarokkal. Mér' sékelt szél. Várható legmaga^ sabb nappali hőmérséklet 25-2# fok között, délkeleten 28 tol felett. városközpont építésére vonat kozóan, e munka gyakorlat: politikai és társadalmi voná salt hangoztatva. A tanácskozás felölelte a falu tervezési probSémáit is, mégis úgy érezzük, a legna gyobb bizonytalanság e tém; megoldása körül mutatkozik az általános tervek készítési során, annak folyamatos tér vezése és készítése a nagy el vi koncepciók meghagyás: mellett, de az élet szabta he lyes kiegészítéseivel még meg oldatlan várostervezési gya korlatunkban. Szóba került az elkészült vá­rosépítési tervek publikációja kiadványok, tájékoztatók meg­jelentetése és a városok- lapj; megalapítása. A tanácskozás záróülésén i résztvevők felhívást fogadtai el, megállapítva, hogy az elkö­vetkezőkben ■ az eddigiekné nagyobb feladatok hárulnak c várossal foglalkozó tervező él tudományos szervekre. Ezek c feladatok csak komplex módot értékelhetők és oldhatók meg A felhívás figyelmet szentel Budapest és hazánk többi vá­rosa arányosabb fejlesztésé, nek, a lakásépítési és lakáspo­litikai szemlélet helyes kiala­kításának, a korszerű váró: megalkotásának és a magár erőből folyó lakásépítkezések­nek. A tanácskozáson elhangzót: gondolatok valóra váltása éí realizálása az elkövetkező éVek feladata. Úgy véljük, hogy a borsodi régió területér is sok tennivaló adódik a ta­nácskozás szellemének megfe­lelő gyakorlat kialakításában Ifj. Horváth Béla, az ÉQSZI miskolci kutatási osztályának tud. osztályvezetője Borsodban mintegy félmillió holdra tehető az állami gazda­ságok, valamint a 17 vadász- társaság bérletében lévő apró- vadas terület. A Tisza-mentén, a Bodrogközben, valamint a dombokra húzódó szántófölde­ken hat fajta apróvad tenyé­szik nagy számban. Közülük értékben is kiemelkedik a Me- zőcsát, Gelej, Tiszabábolna al­földi jellegű vidék háromszögé­ben tenyésző túzok. Ebből a ritka, kiveszőfélben lévő szár­nyas madárból 110 darabot tar­tanak nyilván, s költése most fejeződött be. A vadászok az idén 40 szaporulatot várnak, s továbbra is vadászati tilalom­mal védik a teljes kipusztulás­tól. Hasonlóképpen értékes és kedvelt „vadászcsemege" a fá­cán is, amely elsősorban a Tisza-menti részeken, valamint a Bodrogközben tenyészik. A tavaszi vadszámlálás során mintegy 14 ezer darabot vettek „leltárba". A fácántyúkok most költik tojásaikat, s a becslések szerint az állomány mintegy 12 ezer darabbal növekszik majd az őszi idényre. Az utóbbi évek tervszerű vadgazdálkodásának eredményeként jelentős mér­tékben elszaporodott a mezők egyik leghasznosabb, emellett ízletes húsú apróvadja, a fo- joly, amelyet mintegy 40 ezer

Next

/
Oldalképek
Tartalom