Észak-Magyarország, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-02 / 127. szám

4

ESZAKMAGYARÖRSZAQ

Vasárnap, 1963, .június t.

Ünnepi könyvhét 1963

Tanulmányok, önéletírások

o

4*

A dolgozók növekvő kulíúrigénye

Benedek Marcell: KÖNYV ÉS SZÍNHÁZ Tanulmányok

A progresszív polgári irodalomtörténetírás és irodalmi kritika egyik legkiemelkedőbb mesterének tanulmányai részben a múlt századi magyar irodalom, nagyobbrészt pedig a francia literatúra alkotásai? hoz kapcsolódnak: Diderot-ról. Balzac-ról. Stendhal-ról. Zoláról, R. Rolland-ról írott esz- széiben a társadalmi haladás követelményét és a valóság sokoldalú megjelenítésére való törekvést állítja a kortársak elé követendő példának. Nagy műveltség, széleskörű világirodalmi jártasság jellemzi a Kossuth-díjas szerzőt.

Hatvány Lajos: BESZÉLŐ TÄ.1AK

A szép kiállítású Beszélő házak folytatása ez a gyűjtemény. A Beszélő házak a magyar irodalom jeleseinek budapesti otthonába vezette el az olvasót, írók, irodalomtörténészek avatott írásai és Gink Károly művészi felvételei alapján. Az újabb gyűjtemény hasonló feladatot végez el vidéki vonatkozásban: kiváló íróink egykori szülőházába, iskoláiba, lakásaiba vezeti el az olvasót.

Illyés Gyula:

PETŐFI SÁNDOR

A Petőfi új, az eredetinél egyharmadával bővebb változata. melynek Petőfi Sándor a megkülönböztető címe először

nek és művészetének gyönyörű egységét, irányadó élményeinek lélektani és politikai hatását, műveinek szépségét és jelentőségét, sőt: még a fogantatás és az alkotás izgalmát és folyamatát is.

Nádass József:

NEHÉZ LELTÁR I—H.

Az író két. külön már megjelent kötetét, a Láng és korom, valamint a Kormos évek c. életrajzi regényeket tartalmazza e kiadás. Az első kötet*;

a szerző életútjának kezdetét; >

mutatja be, a 19 éves harcosét,,!

akinek a fél lábát ellőtték az:!

első világháborúban és a Ta-' •

< ►

nácsköztársasúgban való rész-> > vétel miatt hosszú emigrációra«« kényszerül. ]

A második kötetben norvég | giai, svédországi emigrációját.« > hazatérését bebörtönzését,« • majd a mauthauseni halállá-] ’ bor gyötrelmeit írja le. J |

Elégtétel

Gyermekeink gyakran morognak és elégedetlenkednek a sokszor ismétlődő megszorítás és figyelmeztetés miatt: „A filmet csak 18 éven felüliek tekinthetik meg.” — Tv- játék. „14 éven aluliaknak nem ajánlott.”

Nem tudom, vajon észre- vették-e: a fodrászipar most elégtételt szolgáltatott nekik. A miskolci Kazinczy utcában már korábban fodrászatot szerveztek kimondottan gyerekeknek. Kirakatában ez a felirat olvasható: „Csak 1-1 éven aluli vendégeket szolgálunk ki!” (s.)

tükröződik az Özdi Kohászati üzemeknél a szakszervezeti bizottság kultúrnevelési bizottságának szervezésében folyó „Olvass, tanulj, válaszolj!” ; »mozgalomban. Az üzemek 65 ] ^szocialista és általában mun< «kabrigádjának C66 tagja hete- \ Len át szorgalmasan készült, «»hogy a beszámolón kielégítő Rmodon feleljen három kérdés- 1 »csoport 50 kérdésére, melyek «»ideológiai, történeim', irodalomb művészeti és szakmai vo- «»natkozásúak. Most az utolsó ] ’ beszámolókon hangzanak a

< »komoly felkészülést tanúsító ] ^feleletek, ami azt mutatja,

< «hogy ez a mozgalom az iskoÉNEKLŐ BORSOD

francia fordításban jelent meg. A bővítésre a franciák tájékozódási igénye késztette Illyés Gyulát. A bővítés jelentős gazdagodást eredményezett. Még teljesebbé vált az a költői jellem és korkép, melyet Hívás Gyula 1936-ban rajzolt, elsősorban „a versek és ösztönei sugallata szerint”, s melyben az igazi Petőfit támasztotta fel, a költő szemével látva a nagy forradalmár költő életéA rendezés apróbb hiányai jobb szervezéssel megszüntethető és ez segítséget ad ahhoz is. hogy a kórusok külső megjelenése (poros cioők) a tartalomhoz méltó legyen.

Az énekkarok tagjainak lelkesedése. áldozatkészsége, tiszteletet érdemlő és íöltétlen azt kívánja, hogy ennek a lelkesedésnek arányában karnagyaik érdemben munkálkodjanak. Hivatalos szerveiknek meg kell keresni a karnagyok művészi továbbképzésének korszerű formáit.

Az impozáns Erdöbénye és a környék lakossága által nagy érdeklődéssel és örömmel kísért dalos ünnepet dr. Pusztai• Béla. a szerencsi járási tanács vb. elnökének színvonalas bevezetője nyitotta meg. Igen hatásos és felemelő volt a nyitó összkar szereplése, amelynek során a Marseillais-t és Kodály: Magyarokhoz című kánonját hallhattuk. Az előbbit P. Weszprémy Ilona szakiskolai, tanár, az utóbbit Puskás Károly vezényelte.

Srivpf gyönyörködtető.-------------örömteli és tanulságos találkozás részesei voltunk.

V. Zalán Irén

lánkívüli népművelésnek haté- kony, és a dolgozók által megkedvelt eszközévé válik. A kultúrnevelési bizottság gondosan összeállított tájékoztatója a kérdések feldolgozásához elolvasni ajánlatos irodalmat is tartalmazza. Eredmény: a negyvenötezer kötetes könyvtár forgalmának rohamos növekedése.

A mostani beszámolók után» a művelődési mozgalom második fordulójában a benevezettek majdnem teljes számban folytatják az egyéni és brigád- versenyt. Ezeknek az első beszámolóknak a tapasztalata az» hogy a résztvevők érdeklődése nagyon sok esetben nem szorítkozott csupán a feltett kérdésekre, hanem az azokat érintő, távolabbi ismeretanyagra is kiterjedt. Ez mutatja, hogy az ózdi dolgozókat ebben a nemes vetélkedésben nem csupán a kitűzött jutalmak elnyerése» hanem elsősorban örvendetesen növekvő művelődési igényük kielégítésének vágya sarkallja.

„Népszámlálás“ — faországban

Az erdészeti szakemberek számításai szerint, erdeinkben megközelítőleg öt-hat milliárd különböző korú fa van. A természetes szelekció és a ritkítás révén a fiatal (10—12 éves) erdők körülbelül 13 milliárdnyi farengetegéből a teljes kifejlődés idejére csupán 500—520 millió fa lesz. Az évi kitermelés megközelíti a 40 millió köbmétert.

Jelenleg még a tölgy ,az uralkodó fa-faj, amely 27M százalékkal szerepel, majd a esett következik a 18,3, s az akác a 15,8 százaléknyi arányával. A különösen értékes fenyő részaránya még mindig nem érte el a 8 százalékot. Fö törekvés most az, hogy a gyorsan növő nyárfa-féléket, terjesszék, főként a sík vidékeken.

Szabadtéri

ismeretterjesztő filmsorozat

A Pedagógus Szakszervezet miskolci művelődési otthona és a Megyei Népművelési Tanácsadó filmiára szabadtéri ismeretterjesztő filmsorozatában júniusban né^ előadást tartanak a Pedagógus Szakszervezet Kossuth utca 11. szám alatti székhazának udvarán. (Rossz idő esetén a nagyteremben). Június 7-én pénteken, a Barangolás a hegyvidéken című műsorban négy film, 14-én a Festészet és művészet című összeállításban ugyancsak négy film, 21-én pénteken, A természet titkai — címmel öt kisfilm» míg 28-án pénteken, Technika és tudomány — címszó alatt ugyancsak öt rövidfilm kerül vetítésre»

A hódító tv

— Nagyon la értem kérlek! A rádió féltékeny, mert alig nyitjuk ki mostauában...

niniiniiiinirniniiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniimnnmimiwiinimiiiiiiiiiiiminiHmi

I „Szereti ön Bonnt?"

luiiiiiniiiiiniiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiMiiiiiiiininiiniunnniiiiiiiui

próbálkozzanak. Kövessék az enesi járás példáját, amely azt tűzte ki..hogy legyen a járás éneklő járás. Dicséretre, méltó egy-egv járás művelődési otthona keretében vegyeskar létrehozása, hiszen ez a művelődési otthon is az egész járás életében kultúrmissziót tölthet be.

j . , , \ műsorválaszI A kórusok tása színvonalas. Régebbi mesterek műveit, madrigálokat, szép számban énekelnek, e mellett romantikus és magyar műveket. Dicséretre méltó igény az énekkari irodalom régi mestereinek megszólaltatása, de a hozzá vezető lépcsőként ajánlatos lenne több és könnyebb népdalfeldolgozás éneklése. Hangkultúrában, előadásban, zenei felfogásban, átélésben és nem egyszer a kórusok hangterjedelmében is a szükségesnél nagyobb problémát okoznak ezek a művek. A kórusvezetők lelkesek, és ez a lelkesedés olykor, túlbecsültét! velük énekkaruk teljesítő képességét. Többeknél még érvényesül az a felfogás, hogy a belső feszültséget, a mű mondanivalóját csak a hangerő állandó fokozásával lehet kifejezni. Ebből eredően sok az állandóan felfokozott dinamika. és ennek következménye, a puha éneklés hiánya és sokszor a szorító, préselő hangképzés. Egy-két ritmikai pontatlanság is zavarta a teljes élményt. Megoldatlanságot okozott a zongorakíséret hiánya. Jobb szervezés segíthet ezen. Az. egész szervezésben szép tennivalóit látjuk a megyei művelődési osztály által, régebben fenntartott és most feltétlen életre hivandó karnagyi klubnak.

Ügyes, ötletes |

a kazincbarcikai kórus szereplése. A választott kórusmű: Karai: Tolnai lakodalmas című műve ügyes alkalmat adott a helybeli népi zenekar szex-e- peltetésére. Mas énekkar is Eelhasználta magyar népdalok kisérésére ezt a mindenütt felhasználható lehetőséget. Csak ízlés és jó szervezés kell hoz- IÁ.

gyeskara találkozott, a járás még nem nagy múltú, de szép jövőjű kórusaival. A hangversenyen szerepelt az erdőbényei földművesszövetkezeti vegyeskar, a megyaszói földművesszövetkezeti és termelőszövetkezeti énekkar, a taktaszadai földművesszövetkezeti énekkar, a tállyai Lavotta kórus, a tokaji földművesszövetkezeti énekkar, a nekézsenyi földművesszövetkezeti leánykórus, a kazincbarcikai városi központi énekkar, az encsi járási művelődési otthon vegyeskara és a mezőkövesdi matyóegyüttes vegyeskara. A Heves megyei káli Bartók Béla férfikórust is örömmel hallottuk az énekkarok között. Üj énekkarokat köszönthettünk, és ez öröm. Még- inkább öröm, hogy a nemrégiben megalakult községi énekkarokban már fiatalok is találhatók szép számban. Öröm látni és hallani, hogy nem nagy lé- í lekszámú községek, mint Tak- ' taszada vagy Encs, jó teljesítő- 1 képességű vegyeskarok szervezésére voltak képesek. Az alkalom bizonyosan serkentő lesz arra is, hogy másutt hasonló ; szervezéssel és eredménnyel :

______________.. í

u

, - i I kulturális élete * i

Megyénk | eseményekben gazdag. Tömegméretében a Sárospataki Diákkulturális Napok kerültek az érdeklődés központjába, de emellett a járó- ; sainkban Is élénk kultúrálj s élet bontakozott ki és jelentős megmozdulások mutatják a ' művelődési vagy megnöveke- « dósét. Művészeti csoportok ad- j nak egymásnak találkozót, ta- , pasztalatokat cserélnek, írók, ! olvasók beszélgetnek, a művelődési és gazdasági élet veze- < tői keresik ankétokon a nép- i művelés korszerű formáit. A j kulturális rendezvények között szép és fontos feladatot tölte- ' nek be az énekkari hangverse- 1 nyék, dalos találkozók. Alig j így hónapja a Hernádmenti ( Kulturális Hónap keretében . íz encsi járás énekkarainak bemutatója hangzott el e jel- < gével: „Zengjen a bátrak or- i szagában újszerű ének”. Az el- < múlt vasárnap Erdőbényén a . VI. Hegyaljai Dalos-ünnep al- 1 iáiméból 12 énekkar, mintegy * (00 dalosa énekelte ünnepélyes 1 megnyitóként: „Szabad nép }

esz csuda dolgokat”. Sok n írom, hasznos tanulság és javításra váró jelenség megér- * lemli az esemény méltatását, t Nagy múltú énekkarok, mint 1 i Miskolci Vasutas Dolgozók z Drkel Ferenc Művelődési Ott- 1 ion férfikara, a Szerencsi Cu- a tor- és Csokoládégyár Ve- s

Néprajzi monográfia készül Kisgy őrről

lőivel is szeretnénk együttműködni. A kutatók az anyagot folyamatosan dolgozzák fel. s az adatközlések, tanulmányok helyi és országos szakfolyóiratokban jelennek meg. A kutatás előreláthatólag 5—6 évet vesz igénybe s az egyes témára vonatkozóóm összegyűjtjük a még feltalálható régi tárgyakat és egyéb emlékeket.

REMÉLJÜK, hogy a kutatásoknak a későbbiekben is meg lesz a szükséges anyagi és tudományos feltétele s a kisgyőri lakosok és mások részéről is megkapjuk e jelentős tudományos kutatómunkához a megfelelő támogatást.

Bodgál Ferenc

telcnül mutatja meg az új Thiele-produkció, hanem azért, mert a „Vénlázhegy” pőrére vetközteti a bonni politikai erkölcsöket. „Szereit ön Bonnt?” — így kezdődik a film egyik slágere és nine:, olyan jelenet a „Véna., - hegy”-ben, amelyben ne ler-‘ ne célzás a közelmúlt különböző bonni botrányaira, többek között, a saját duyájáöá dőlt erkölcscsösz, KapfÜtset atya ügyére.

Rolf Thiele új filmjéb&l^A- lágosan kiderül, hogy az érdekes tehetségű nyugatnémet rendező nem szereti 9 hiimtalos Bonnt, az álszentséget és, a. neofasizmust, ö sem csodálkozik hát rajta, hogy Adenauer sajtója megkezdte „erkölcsvcdö" támadó sát..— j ’

_

n

émet sajtó

szemébe, mennyire semmibeveszi véleményüket.

S mindennek megvan a maga jó oka. A nyugatnémet újságok — különösen Adenauer lapjai — annakidején „erkölcstelen”-nek bélyegezték a „Rosemarie” című filmet, amely megérdemelt világhírnevet szerzett Thielé- nek és felfedezettjének. Nadja Tillernek. A „Lnlu”-t viszont —, amely csak erotikus vonalát tekintve folytatása a „Rosemarie”-nak, művészileg azonban messze elmarad tőle — megdicsérték. A rutinból készült „Lulu"-ban nem fedezték fel a „bonni kritikus urak” az erkölcstelenség veszedelmét, mert az a film nem jelentett veszedelmet a sajátos bonni erkölcsökre. ,

Annál valószínűbbnek taresztendos kopaszodó, ám még mindig kamaszosan csúfondáras arckifcjezésű rendező nem először mondja a nyugat— Ha nevetni akarok, egyszerűen csak előveszem azokat a cikkeket, amelyeket a tisztelt bonni kritikus urak rólam és filmjeimről írtak ... A kitűnő nyugatnémet filmrendező, Rolf Thiele jelentette ki ezt. mégpedig legújabb filmje, a „Morál, 1963” alcímet viselő „Vénuszhegy” bemutatója után. A negyvenöt

o /i-V» /*/ y-\ „ L-t-,

tóttá azonban Thiele — még a „Vénuszhegy” bemutatása előtt —, hogy új filmjével kapcsolatban „minden sarokból egy erkölcscsösz bújik elő.” Több jel mutatja már, hogy a rendező aggodalma nem volt alaptalan. És távolról sem azért, mert Nadja Tillert és a film még több más női szereplőjét félig mezi intézmények kutatói — utaznak ki Kisgyőrbe. Lajtha László, Molnár Imre. Seemayer Vilmos fonográffal népdalokat gyűjtött. Gönyei Sándor, Visky Károly, Balogh Rudolf viseletre, építkezésre vonatkozó felvételeket készített, mások pedig az anyagi kultúra egyéb ágaira vonatkozóan kutattak. A gyűjtött anyag nagyrésze a Néprajzi Múzeumba került s Leszih Andornak a gyűjtőútról szóló beszámolóján kívül cikk. tanulmány e községről máig sem jelent meg.

1938 szeptemberében Simlcó József és Pollágh Tibor kutatott a faluban, s ők is a népi verselők anyagát írták össze, illetve néhány népdóil szövegét jegyezték le.

1951-ben Szoboszlainé viseletre, lakásbelsőre, lakodalomra, hiedelemre vonatkozóan kutatott. 1958-ban pedig e sorok írója tájékozódó kutatást végzett, illetve népi foglalkozásokra. betlehemezésre. stb. vonatkozó adatokat gyűjtött. 1962-ben Földes László állattartásra. építkezésre vonatkozóan pedig építészmérnökök kutattak, jómagam pedig a kovácsmesterség emlékeit jegyeztem le, illetve egy kováesmű- helyt vásároltam a miskolci múzeum számára.

Az. eddig összegyűjtött több ezer lapn.yi anyag, jelentős mennyiségű fénykép. rajz, tárgy alapján a kutatás kibö- víthető s minden remény megvan egy korszerű monográfia elkészítésére. A kutatás egyelőre három fő témára irányul: erdőmunka — fafaragás, állattartás és kismesterségek. Erdélyi Zoltánnal és Földes Lászlóval együtt a későbbiekben a kutatást .bővíteni szeretnénk. új munkatársat nyerni a szellemi élet kutatásához, illetve más tudományágait müveBORSOD MEGYÉBEN töbt mint másfél évszázada folyik néprajzi gyűjtés, s rendszerint a gyűjtők egyéni érdeklődésének megfelelően csupán egy- egy téma lejegyzésére, vagy feldolgozására törekedtek. Még e nagy múltú kutatás ellenére is sok olyan községünk van. ahol néprajzi kutatást egyáltalán nem, vagy csak keveset végeztek, egy falu monografikus feldolgozására máig sem került sor.

A Néprajzi Múzeum és a «miskolci múzeum munkatársaiból alakult kutatógárda elhatározta. hogy komplex módszerrel folyamatosan összegyűjti, majd feldolgozza Kis- győr község népélétét. anyagi, szellemi kultúráját. A választás azért esett erre a falura, mert itt a hegyektől körülzárva sokáig konzerválódott a hagyomány, illetve a korábban és többször végzett kutatás eredményeképpen az életforma változása jól megfigyelhető.

A községben először Klein Károly egri íőreáliskolai VII. osztályos tanuló gyűjtött 1913- 14-ben. ö 705 oldal terjedelemben irt le népdalokat, balladákat meséket, népies dalokat, rigmusokat stb. a Néprajzi Múzeum számára. Bár gyűjtése a mai napig kéziratban maradt, a lejegyzésekhez fűzött értékes megjegyzései az akkori népéletre is rávilágítanak. Különösen sok itt az Írogató, versel gető ember, ezek anyagából, multszázadi vőfélyversekből is sokat jegyez le. Jeles rigmusíró Horváth István, Virágh Lajos, s rajtuk kívül még sokan jegyezgetnek le érdekes verseket, történeteket. Megverselik a falu keletkezését, életüket, helyi eseményeket. stb.

1929-ben tíz tagú kollektíva ■” a Néprajzi Múzeum és más