Észak-Magyarország, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-07 / 131. szám

eszakmagtakohszag Péntek, 1963. június 7. 3 Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettesének látogatása Dr. Szekér Gyula, ' a nehéz­ipari miniszter első helyettese és Gór Nagy Sándor, a Nehéz­ipari Minisztérium Nehéz­vegyipari Főosztályának veze­tője meglátogatta a Berentei Vegyiműveket és a Borsodi Vegyikombinátot. A vendége­ket elkísérte Bárczi Béla, az MSZMP Borsod megyei Bizott­sága ipari osztályának veze­tője. A nehézipari miniszter első helyettese elismeréssel nyilatkozott a Berentei Vegyi­művek termékéről, a PVC-röl. Ezt követően hasznos eszme­csere alakult ki a Berentei Vegyiművek épülésének úgy­nevezett második lépcsőfoká­ról, amelynek megvalósítása után a jelenlegi hatezer tonna helyett 30 ezer tonna PVC-t gyárt a népgazdaság részére. A Borsodi Vegyikombinát megtekintése kapcsán szóba- kerültek azok a problémák, amelyek a két vegyiüzem egyesítésével kapcsolatosak. (Július 1-től a Berentei Vegyi­művek és a Borsodi, Vegyi­kombinát az utóbbi intéz-1 meny nevének meghagyása mellett egyesül.) Kiállítás az ózdi ipari tanulók vizsgamunkáiból Az ózdi Gábor Áron Ipari tanuló Intézetben gondosltod Tiak a helyi kohászati üzemek, vállalatok, szövetkezetek és környékbeli bányák szakmun­kás utánpótlásáról. Az idén 19 szakmából 175 fiatal tesz szakmunkásvizsgát. A képesítés egyik feltételeként a leendő szakmunkások, részben cso­portosan, részben egyenként már elkészítették vizsgamun­káikat, amelyeket kiállításon mutatnak be a város dolgozói­nak. A mintegy száz értékes vizsgaremeket tartalmazó ki­állítást szerdán ünnepélyesen nyitották meg az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Házban, Sri IEB-yizsgáSat lalom múlt évi alakulásáról Ä Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság igen alapos, minden­re kiterjedő, széleskörű vizsgá­latot folytatott 15 jelentős üzemnél, vállalatnál, az újítási mozgalom munkájával kapcso­latban. A NEB megvizsgálta milyen az újítások elbírálása és bevezetése. Az újítások ho gyan segítik népgazdasági cél­kitűzéseink megvalósítását. Ez a vizsgálat rendkívül komoly segítséget adott az üzemeknek és vállalatoknak, mert sok hi bára, hiányosságra is felhívta a figyelmet. Mindenekelőtt arra Gyorsabban kell elbírálni és bevezetni azokat az újításokat, amelyek elősegítik a műszaki színvonal emelését, a termelé­kenység növelését, a gazdasá gos termelést. A Népi Ellen­őrzési Bizottság vizsgálata meg­állapította: az edelényi, a sze­rencsi és a sátoraijúj helyi Népi Ellenőrzési Bizottságok útján, a 15 vállalatnál folytatott vizsgálat rendkívül eredményes volt Nézzük a tényeket. A tapasztalatok alapján meg­állapítható, hogy az újítómoz­galom a nagyobb ipari vállala­toknál — 1961. évhez viszo­•íiyítva — tartalmában is és minőségében is sokat fejlődött. Főleg a KGM, a NIM vállala­tok és a Szerencsi Csokoládé­gyár esetében. Gyorsabb lett az ügyintézés is, javult az el­bírálás, lerövidült a bevezetési idő. Ez pedig azt eredmé­nyezte, hogy emelkedett az újítások száma. Ott, ahol az újítási megbízottak jól dolgoz-a nak, jól dolgoznak az újítók is.” Nem mondható ez el a gép-» állomásokról és a helyiipari ® vállalatokról, sőt a ktsz-ek® egyrészéről sem. Ezeken a he-° lyeken gyenge az újítási prop a-® ganda, hiányos és szabálytalan® az ügyintézés. A vizsgálat fel-" tárta azokat, az okokat is, ame-e Jyek gátolják az újítómozgalom® még eredményesebb munkáját.® Például: hiányosság tapasztal-® ható a máshol is felhasznál-; ható újítások átadása, beveze-® tése terén. Nem kielégítő a la-* pasztalatcsere szervezése sem.® Nem minden esetben mondható J jónak a felügyeleti szervek ré-c széről történő irányítás. A NEB® előterjesztésében például ezt® olvashatjuk: „Fékezi az újításiJ mozgalmat, hogy a különösen® kisebb vállalatoknál megfelelő• újítási propaganda hiányábanJJ a dolgozók nem ismerik az űjí-e fásokra vonatlcazó rendelkező-” seket. Egyes, nem kellően át-e gondolt vállalati intézkedések ® pedig az újítási törekvésekre» fékezőleg hatnak”. A vizsgált® gépállomásoknál például teljesS az újítási propaganda hiánya.® így fordulhatott elő, hogy 1962-® ben a Szerencsi Gépállomáson® mindössze hat, a Sárospatakig Gépállomáson két újítási ja-® vaslatot nyújtottak be. A .Sá-° torai jaú jhelyi Gépállomáson * már évek óta nem tartanak® nyilván újítási javaslatot, sőtj még úiítási naplójuk sincs. „Ae Borsodi Szénbányászati Tröszt® egyes osztályai által kiadott® rendelkezések egyes témakörök® ibäolgozäsät megtiltják azzal ® »z indoklással, hogvi azokat* központilag kísérletezik ki.” * Az ügyintézési és adminiszt­rációs munkában is talált hibá­kat a NEB-vizsgálat. Példák egész sora mutatja, hogy még nem mindenütt bánnak lelkiismeretesen és szakszerűen az újításokkal Előfordul, hogy az újítások sorsa, s a megtett intézkedések sem az újítási naplóban, sem más helyen nincsenek rögzítve. Idézünk az előterjesztési jegy­zőkönyvből: „Sok hiba tapasz­talható a kalkuláció készítésé­ben is. E hibák miatt egyes esetekben meg ká ro sí tóttá k más esetekben pedig jogtalan többletösszeghez juttatták az újítót... Az újítómozgalom eredményességét befolyásolja az is, hogy a felügyeleti szer­vek az újítások ügyintézése te­rén nem gyakorolnak megfe­lelő segítő, irányító és ellen­őrző tevékenységet. Egyes ese­tekben pedig kifejezetten ká­ros módon avatkoznak bele a vállalat újítási ügyintézésébe. A KGM Vaskohászati Igazga­tóságán nincs függetlenített újítási megbízott, innen ellen­őrzést, irányítást a vállalatok nem kaptak. Ugyanez a hely­zet a Gépállomások Megyei Igazgatóságánál, valamint a Miskolc Városi Tanács ipari osztályánál és a KISZÖV-nél n A vizsgálat, amely az újítá­sok bevezetésére is kiterjedt, ezt állapította meg: A kisebb jelentőségű újításokat a válla­latok késedelem nélkül beveze­tik és a nagyobb jelentőségű újítások bevezetésénél sem ál­lapítható meg vétkes késede­lem. A bevezetés rendszerint vállalaton kívüli okok miatt késik. Az újításokat általában az önköltség terhére kivitele­zik. Sajnálatos azonban, hogy az újításokat kivitelező külön műhely csak az Ózdi Kohászati Üzemeknél és a Borsodnádasdi Lemezgyárnál található. Az OKÜ újítási műhelyének kapa­citása azonban csak 30 száza­lékig van leterhelve az újítá­sok kivitelezésében. Van tehát fejlődés, ered­mény és sok új színfolt az újítómozgalom munkájában. De sok még a hiányosság is, amelyeket elsősorban a fel­ügyeleti hatóságoknak kell megszüntetniük, jobban segít­ve a mozgalom fejlődését, a tapasztalatcseréket és a beve­zetett újítások széleskörű elter. jesztését. Mindezt a Népi El­lenőrzési Bizottság jelentése is megállapítja: ..Feltétlenül hat­hatós intézkedések szükségesek a korábbi években elfogadott újítási javaslatok folyamatos alkalmazásának biztosítása ér­dekében, mert enélkül az újí­tások gazdasági eredménye nem gyümölcsöztethető meg­felelően népgazdaságunk ja­vára. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a vizsgálati jegyző­könyvet eljuttatta a megvizs­gált vállalatokhoz, azok fel­ügyeleti hatóságaihoz, illetve az illetékes minisztériumokhoz. Ez igen hasznos módszer, mert elősegíti mind az újítók és úiítási előadók, mind. vedig n felettes szervek közötti jobb kapcsolat megteremtését, az úntómozgalom felvirágozta­tását. (szegedi) Törpevízmű Halmajnál a Bársonyos patakon Sft;í§tfWM' :^Á - M ú L __ F oto: Sz. Gy. Külföldi kutatók a miskolci múzeumban Egyre több külföldi kutató érkezik városunkba és keresi fel a miskolci Herman Ottó Múzeum gazdag gyűjteményét. A régészeti anyagot az utóbbi időben például a Bukarestből ittjárt D. Berciu, a román alca- démia alelnöke, s a prágai W. Moucha, a csehszlovák akadé­mia tagja tanulmányozta. Dr. Jan Pastor Kassáról, dr. J. Paulik és dr. Darina Bialeko- va a nyitrai régészeti intézet­ből jöttek, hogy megszemlél­jék a borsodi bronzkori lelete­ket. A Weimarból hozzánk érke­zett prof. Herman Weidhaas a középkori emlékanyag iránt érdeklődött, s elsősorban a di­ósgyőri leletek márvány farag­ványai kötötték le figyelmét. A bükki és a szeletai ősember­leleteket a napokban az erlan- geni egyetem két professzora, Lothar F. Z otz és Gisela Freund tekintették meg. s ké­szülő munkájukhoz — Európa őskorának történetéhez — vé­geztek összehasonlító tanulmá­nyokat a miskolci múzeum több tízezres leletet tartalmazó raktáranyagá ban. Üzemi lapjaink írják: 5500 tonna szén terven felül — Aktivaülés az egyetemen — A lemaradások felszámolásáért üzemeink, bányáink dolgozói a második negyed­éves terv teljesítésén, illetve túlteljesítésén fáradoznak. Versenyvállalások, kihívások, eredmények és gondok — ez tükröződik a június első nap­jaiban megjelent üzemi lapok hasábjain. S a cikkek többsé­ge a regisztráláson túlmenő­en, elemzően foglalkozik a műhelyekben, aknákban fel­lelhető gondokkal, azokkal a visszásságokkal, amelyek gá- to’ják a jobb, eredményesebb munkát és természetesen a dicsérő szavakkal sem fukar­kodnak ott, ahol ez indokolt. A Borsodi Bányász vezető helyen foglalkozik a széntröszt májusi munkájá­val. „5500 tonna szén terven felül”, olvashatjuk a címet, s utána szó van arról a nagy­szerű munkasikerről, amely­nek eredményeképpen a tröszt kollektívája a gondokat le­küzdve 101,4 százalékra telje­sítette esedékes tervfeladatát. Az üzemek között elsősorban a Bükkaljai Bányákban dol­goztak nagyszerűen, de jól munkálkodtak a miskolci üzemben is. hiszen 3000 tonna szenet adtak terven felül az utóbbi helyen. Örömmel je­lenthetjük azt is, hogy a ko­rábban szinte állandóan terv- lemaradásokkal küzdő Szuha- völgyi Bányaüzem is túltelje­sítette tervfeladatát.. Kedve­zően alakultak a termelé­kenységi mutatók is. A Mi Egyetemünk közepesnél valamivel magasabb, sárga micisapkás fiatalember baktat — kezében ócska vedrek­kel — az egyik felvonulási épület felé. — Mondja már — állítom meg —, hol lehet megtalálni a brigádvezetőt? — Melyiket? — Szlobodát. Mihályt. — Én vagyok az. — A nagy brigád vezetője? — Igen. Csodálkozva nézek rá. Itt, a Kilián- déli építkezésen működik a legnagyobb építőbrigád. 240 tagja van. Ennyi ember irányításához nem akármilyen ember kell. Valahogy másnak képzeltem el. Olyan tekintélyes megjelenésű ember­nek, mint mondjuk, a hatodik X-et ta­posó Cseh Béla, vagy mint a főépítés­vezető Uram József. De hogy ennyi em­bert egy ilyen fiatal ember' irányítson ... Nem, ebben valami csalafintaság lehet. Biztosan kieszeltek valamit az újságíró ugratására, s azért irányítottak az ócska vödrökkel baktató legény felé, aki leg­feljebb ifjú szakmunkás vagy éppen kezdő segédmunkás lehet. No, azért en­gem se ejtettek a fejem lágyára. Bele­mentem a „játékba”. — Régen dolgozik a szakmában? — kezdtem a faggatást. Bólint. — Már a törzsgárdához tartozom. — Hány éves? — Huszonkettő. — Hogyan lett kőműves? — Nagyon egyszerűen. Az apám meg­halt negyvenötben. A bátyám kőműves volt — (most Hejőcsabán lakik). — Hí­vott: „Gyere fiú, légy te is építő”. Ez hét éve történt. Eleinte furcsa volt, aztán megszoktam, megszerettem. Ma meg? Semmi sem okoz gondot. Pedig elhiheti, nem könnyű dolog. 12 épület tartozik itt a brigádhoz. Van hat kőműves, egy ács, egy kubikos csoport. Nézzen csak körül ezeken az épületeken — mutatja karjá­val az elkészült szövetkezeti lakásokat, amelyeknek teraszain virágok pompáz­nak — a homlokzatot mind mi csinál­tuk. Pedig tavaly csak 27-en voltunk. — Jól dolgozott a brigád? — Meghiszem azt. Gondolhatja, ml kerestünk a legjobban. Az meg a mun­kát mutatja ... Az éven meg elhatároz­ták, hogy létrehoznak kísérletképpen egy óriásbrigádot. A főépítésvezető — *>---------------------------------------rif I A brigádyezető fjrr------------------------------------------------­a z értekezleten, ahol ezt tárgyaltuk — két nevet mondott. Az emberek azt mondták, én kellek. Hát így történt. — És? Nem nehéz? — Néha egy kicsit keserves. Különö­sen hétfőn. Az emberek messziről jön­nek, fáradtak. A 240 között mindig akad 3—4, aki késve jön. Betegség, vo­natkésés, meg egyebek. Kedden már minden megy a rendes kerékvágás­ban ... Nagyon rendes gárda. Cseh Béla, Ráczkevei Sándor, Szepesi Mihály, Zovcsák Mihály, Mellik László, Posta Péter, Mocsai József. Nagyrészük „régi fiú”, de az újak is beválnak. Dobi Dezső alig egy éve szabadult fel, de nyugodtan rá lehet bírni bármilyen munkát.. Egyéb­ként a brigádban nagyon szeretjük a fia­talokat. Nemcsak azért, mert így illik, mert én vagyok a KISZ-titkár, hanem hát minden fiatalnak ki kell bontani valahol a szárnyait. A mi brigádunkban — ahol annyi jó szakmunkás van — igazán meg van rá a lehetőség. — Egyet nem értek. Miért kell ilyen nagy brigád? — így kívánja meg az építkezés. Itt egész városnegyedet építünk. Mindent nagyban csinálunk. Ehhez kell alkal­mazkodni a munkában is. Az apró bri­gádokkal elaprózódik a munka. Csak egy példa: ebbén az évben 60 ezer négy­zetméter területen kell vakolni. És aztán a tél... — Van sok gond miatta? — De még mennyi! Második hete, hogy a Cseh és a Ráczkevei csoport — két épületen — áttért a kétműszakos termelésre. így jobban kihasználjuk a gépeket, sok kieső időt takarítunk meg, és végeredményben egy hónap alatt két hónapra eső munkát végzünk el. Hogy az éjszakai műszak egy kicsit fárasztó? Azt mondják az emberek, „majd pihe­nünk télen”. Ilyen kétműszakos munkát végzünk a blokkos építkezésnél is. Itt új dolgot valósítanak meg: a na­pokban áttérnek a nagyblokkokra. Hogy jó lesz-e? Miért ne lenne jó! A nagy brigád szervezésének sok előnye van. Egyik, hogy a munka kívá­nalmai szerint úgy csoportosítják az em­bereket — rövid idő alatt —, ahogy éppen szükséges. A másik: megszünteti a bérfeszültséget. Előfordult ugyanis, hogy az egyik brigádnak olvan munka jutott, ami jól jövedelmezett, az örült, de a többi morgott. Most meg közös kasszára dolgoznak, s az egyéni teljesít­mények alapján kapják a fizetést. — Mi a gondjuk? — kérdezem Szlo­bodát. — Kevés az ember. Az építkezésre hiányzik vagy 90, nekünk meg 40—45. Ezért is kell kétműszakban dolgozni... Csak ennyi a beszélgetés. De ennyi is elég, hogy portrét adjon egy emberről, építőkről, akik városnegyedeket épí­tenek. (Csorba) több értékes írást közöl a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen folyó oktató-neve­lő munkáról és természete­sen a vizsgára készülő diákok életéről. Külön érdemes meg­említeni dr. Farkas Ottó írá­sát, A kohómérnöki kar re­form-terveinek és tantárgy­programjának társadalmi bí­rálata címmel. Értékes írás olvasható Vizsgák félé cím­mel, s az egyetemi KISZ aktívaülésen elhangzottakról készült jól összeállított tudó­sítás. Ez utóbbi cikkben ar­ról olvashatunk, hogy az egyetemi KISZ-szervezetek munkájának sokszínűsége nem képzelhető el másképp, mint­hogy segítik és szervezik az egyetem mindennapi tanul­mányi munkáját. Igen találó­an szó van arról is — éppen a közvetlen feladatoknál '—, hogy a KISZ nem lehet tótien és néma a tanév legfontosabb időszakában, a vizsgák idején. Eredményesen kell megszer­vezni a vizsgaidőszakot. A Diósgyőri Munkás értékes összeállítást közöl ar­ról, miként küzdenek a kohá­szati és gépgyártó üzemek a tél okozta elmaradások fel­számolásáért. Kókai István, a Lenin Kohászati Művek nagy- olvasztójának gyáregység- vezetője arról beszél nyilatko­zatában, hogy megfelelő össz­hangot kell biztosítani az üzemek között, tehát többet coll foglalkozni a belső koo­perációval. Gívscsák János, a Diósgyőri Gépgyár egyik üzemvezetője a mindennapi ermeléssel kapcsolatban fel­merülő problémákról nyilat­kozik. Színes, sokoldalú össze­állítás van a lap egyoldalas Művelődési Híradójában^ — pá —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom