Észak-Magyarország, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-30 / 151. szám

ESZAKMAGVARORSZÄG HI RE K •WJIIIUIlIUllUIUIUllUIUUUHIIUUIIlUUUilllUlllIlIlilllllllllh 42 négytalálatos — 91 441 forint mindegyiknek A 26. játékhétre beérkezett 5 120 7J7 darab lottószelvény. Öttalálatos szelvény nem volt. Négy találatot 42 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyen­ként 91441 forint 25 fillér. Három találatot 4162 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 461 forint 25 fillér. A kéttaiálatos nyeremények száma 116 831. ezekre egyen­ként 16 forint 40 tikért fizet­nek. Július első napján, hétfőn reggel 9 órai kezdettel a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság Nádor utcai székházában rende­zik meg a júniusi tárgynyere­mény húzást. A sorsoláson a 23. játékhét szelvényei vesz­nek részt, amelyekre összesen 774 nyeremény jut. A főnyeremények száma ez­úttal is bőséges: 4 öröklakás — két-két egyszobás és kétszo'oa hallos —. valamint 5 személy- gépkocsi — 1—1 Skoda Octa- vja Super, Wartburg de luxe, Wartburg limousine és két Trabant combi — jut a legsze­rencsésebb lottózóknak. Nem új nyeremény ugyan, de a hő­ség főnyereményi rangra emelte a hűtőszekrényt. Bizo­nyára sláger lesz a 18 „Lehel” és a 6 „Saratov”. Ugyancsak értékes nyereménynek számít a 28 külföldi társasutazás, köztük most először nyugad, osztrák utazás is lesz. Újdon­ságként arany női karórákat, valamint filmfelvevő és vetí­tőgépet vettek fel a nyere­mény jegyzékre. Ezeken kívül többek között 20 teljes szoba­berendezést, lakberendezési utalványokat, két eredeti ke­leti perzsaszőnyeget, 11 export Varia szobabútort, 74 televíziót sorsolnak ki. — BORZALMAS tűzvész Rio de Janeiroban. A város üzleti negyedében pénteken délelőtt tűz ütött ki egy felhőkarcoló­ban, ahol három filmgyártó társaság irodái és raktárhelyi­ségei vannak. Rio de Janeiro egész tűzoltósága kivonult és több órás elkeseredett küzde­lem után sikerült csak a tüzet lokalizálni. Eddigi v jelentések szerint heten lelték''halálukat. Mintegy ötven ember sorsa még bizonytalan. — A MAGYAR HELIKON Könyvkiadó a napokban bo­csátotta a magyar olvasókör zönség elé Petronius: Satyrieon című művét, A közeljövőben jelenik meg Arisztotelész: Poé­tika című munkája, Az antik klasszikus sorozat harmadik, rövidesen megjelenő műve Senecg: Játék az isteni Clau­dius haláláról című szatírája. — A „FELNŐTTEK ISKO­LÁJA” c. tv-játék felvételeit befejezték. Nagibin szovjet író azonos című novellájából De­rne Gábor írta a forgatóköny­vet. A mai tárgyú .történet fő­szereplői Dómján Edit, Szemes Mari, Kopcz Gábor, Kőmíves Sándor és Kalló Flórián. Kánikula Ewrópa-szerte A pénteki hőhullám Olaszom szágbán 34 fokkal tetőzött. Ha­tását elsősorban az ország déli részén, valamint a fővárosban szenvedték meg. Már délelőtt 29 fokra emelkedett a hőmérő higanyszála. Rómában tízszer hívták ki a tűzoltókat öngyul­ladás okozta tűzesetekhez. A római telefonközpontban egy­más után ájultak el a hőségtől a kezelők. Szicíliában a nagy melegnek halálos áldozata is volt: napszúrást kapott egy munkás. A Csehszlovák Távi-: rati Iroda jelentése szerint pénteken Prágában is 35 fokos rekordmeleget mértek, Több min! hatezer diák kereste fel az elmúlt tanévben a Diósgyőri Kohászati Múzeumot A diósgyőri Központi Kohá­szati Múzeumot, amelyben több mint 2 ezer ipartörténeti emléket, a kohászkodás külön­böző időszakaira vonatkozó tárgyat, berendezést, doku­mentumot őriznek, évről évre sok ezer hazai és nem kis szá­mú külföldi érdeklődő keresi fel. Az utóbbi időben különö­sen megszaporodott a diák lá­togatók száma, akik tanáraik, oktatóik kíséretében mind többször keresik fel csoporto­san a múzeumot, hogy gyara­pítsák szakismereteiket. Az elmúlt tanévben a diós­győri, illetve miskolci, vala­mint az ország legkülönbö­zőbb részeiből ideérkezett diá­kokkal együtt, havonta átlago­san hat-hétszázan ismerkedtek meg a múzeum gazdag anya­gával, köztük a honfoglalásko- ri vasolvasztóval, a mai mo­dern kohó működtethető ki­csinyített másával, a különbö­ző népek és kor-szakok ko­hászkodását bemutató képek­kel, tablókkal, modellekkel. Így a most zárult tanévben jó­val több mint 6 ezren gazda­gították a kohászkodásra vo­natkozó ismereteiket, a múze­um megtekintésével. » v Két japán -közmondás ma­gyar fordítását közöljük a rejtvény vízszintes 1., illetve függőleges 15. sorában. Vízszintes; 12. Évben, latinul (—|— ’). 13. Tej mellékterméke. 14. Lu­das ... 15. Fordítva: .alma­fajta. 18. Német tagadószó. 19. Védelmező. 20. Tenorszerep a Traviata-ban. 24. L. N. C. 25. Fél sajt. 26. Gabonaféle. 27. Lángok martaléka lesz. 29. Ré­gi pénz. 30. Dohányzik. 32. Belső szerv. 33. Személynév­más. 35. Kettősbetű. 36. Víz­ben él. 38. Európai nép. 39. Angol nevek előtti rövidítés. 40. Zúdítani. 41. Régi orosz földesúr. 42. Névelős csík. 43. Ismeretlen. 44. Kifogástalan. 46. Égitest. 47. H. L. 48. Szol- mizációs hang. 49. A magasba. 50. Kis Ádám. 51. A szélein dús. 53. Női név. 56. Kiváló színművészünk volt. 58. Egy­mást követő betűk az ABC- ben. 59. Annak a tulajdona. 61. A görög zene mitikus megala­pítója. 63. Tetejére. 64. Régi íilmkomikus. 66. Királyi vár Becsben. 67. Közlekedési esz­köz. 69. Korszak. 71. Bordázat. Függőleges: 1. Rovarok fejletlen alakja. 2. Szövetség. 3. Szón páratlan betűi. 4. Állóvíz. 5. Téli sport. 6. Vezetékben kering. 7. Menj, angolul. 8. Római számmal 950. 9. Kínai mértékegység. 10. Női név. 11. Orosz nőnév. 16. Befed. 17. Egy. angolul. 20. Búzadara. 21. Egyiptomi nap­isten. 22. Állatszáliás. 23. Egyik évszaki. 26. A Távol Moszkvától című regény írója. 28. Ismert francia költő. 31. Vízi sporteszköz. 34. A Duná­f e j ír © [R <a> ba ömlik. 36. Haza. 37. Mocsár. 39. Hegyaljai község. 45. Szó- összetételekben olajra utal. 47. Fafajta. 52. Hintő, 54. Erek! 55. Félig apró! 56. O. E. 57. Felforgat. 58. Belátható terü­let. 60. Fordítva: kukorica tá­roló. 62. Hurcol. 63. Kacsa népnyelvi alakja. 65. Olyan, rövidebben. 66. Rag, hol kér­désre. 68. Mutatószó. 69. Nap­szak. 70. Régies felkiáltás. 71. R. L. Beküldendő a vízszintes 1. ós a függőleges 15. sor meg­fejtése július 6-ig. A hibátla­nul megfejtők között könyv- jutalmat sorsolunk ki. A rejt­vényben az o ó, illetve az ö ő között nem teszünk különbsé­get. Az elmúlt heti számban közölt rejtvény megfejtése: Ez az esemény büszkeséggel tölt el minden nőt a földkereksé­gen. Könyvjutalmat nyertek: Szalontai Zsuzsi, Miskolc, Bu­dai József u. 38. sz., Vincze József Domaháza, Dózsa Gy. U. 87. sz. Hankó Erzsébet Sa- jószentpéter. Béke tér 4. sz. A könyveket postán küldjük el. GYERMEKEKNEK r Árva Peti Élt egyszer Bodroghá- - „ , ton egy le­gény, úgy hívták: Árva Peti. Ez a legény szülők nélkül nőtt fel, nem ismerte se apját, se anyját. Mindkettőt olyan ko­rán elvesztette, hogy emléke sem maradt róluk. Alig hogy a világra jött. tilos favágáson érve, agyonlőtte apját a ke­rülő. Anyja pedig, épp, hogy elválasztotta, megfázott szap­panfőzéskor kupec Balogéknál. Egy hétre rá kiterítették. Hol ez, hol az a szomszéd meg koma vette magához az árvát. Ahogy íplcseperedett és bevált libapásztornak, meg disznópásztornak is, kupec Ba­log örökbe akarta fogadni, de az alvégiek nem hagyták. — Amíg , csak a baj volt vele, addig/ rá se nézett. Most ébredez benne a lelkiismeret? Amikor a fiú már nem fél a gúnártól. Maradt hát Peti az alvég gyereke. Dolgos, szelíd, jó- kedélyű legénykévé nőtt. Munkával hálálta meg a ke­nyeret és veszőejséget azoknak, akik gyermekkorában jók vol­tak hozzá. Fát vágott, fölásta a kertet, télen, hófúvás idején, amire fölébredt az alvég, már mind a két sor előtt elcsapta a havat. Szelídsége határtalan volt: eltűrte, hogy a gyerkő­cök rajta próbálják ki erejü­ket, és a legmérgesebb kutyák is kezes bárányként dörgölőd- tek hozzá. De a legcsodálatosabb az volt, hogy a mosoly mindig a szája körül bujkált, akármi történt is vele. Egyszer a két szomszéddal kiment a rétre kaszálni. Nagy idő jött rájuk. Hirtelen borult be, csak annyi idejük maradt, hogy egy eper­fa alá húzódjanak. Zengett, dörgött, vjllájnlott, hogy a föld is reszketett a talpuk alatt. Az egyik szomszéd bibliás ember volt, hát imádkozott, a másik sokáig szolgált a tüzéreknél, hát káromkodott. Egyszer csak szétszakadt a mennybolt, és akkorát csattant, hogy a negy­venkettes mozsárágyú ahhoz gyerektrombita. Az imádkozó szomszéd hanyattvágódott, a kezét sem volt ideje szétvenni, a káromkodósnak meg a csiz­mája sarkát csapta le a mennykő, épp, amikor a szent­sége.? szüzet emlegette. Ahogy elcsendesedett, meg­indultak hazafelé. A károm- kodós húzta a ballábát, a bib- liásnak nem tudták szavát ven­ni. A falu szélén Peti újból próbálkozott: — Szóljon már, szomszéd bácsi! Mit mond majd a szom­széd néni, ha nem pöröl vele többet? Erre jött meg a hangja a bibliásnak. Az első szava ez volt: — Te Peti, te akkor is mo­solyogtál, amikor a nyakunk körül sistergett az istennyila. A toronyban három kis ha­rang volt. . Senki se tudott azokkal olyan szépen haran­gozni, mint Peti. Reggelen­ként ő húzta, s akkor egészen másképp csengtek-bongtak azok a harangok, mint amikor az öreg sekrestyés rángatta őket. — Halljátok, Árva Petit? — kacsintottak össze reggel a lányok. De még üdős Madar Bálintnak, a százesztendős faluvénjének a kezében is megállt a fűrész és a pipáját kezdte tömködni, ahogy fel­csendült a reggeli dallam. Pe­dig ha valaki, ő nem volt lágyszívű ember. Az járta róla, hogy a padlásra jár nevetni, mert még mosolyogni se látta senki. Egyszer csak a reggeli ha­rangszó nőni kezdett, új meg új verssel bővült, napról nap­ra tovább csengett, és egyre vidámabbá lett a dallam. — Jól érti a mi fiunk •— mondogatták az emberek az alvégen. — Csúfot űz a faluból ez a kölyök — berzenkedett kupec Balog, mert irigyelte a szegé­nyektől ezt a kis mulatságot is. Egy verőfényes tavaszi reg­gelen csudálatosán szólt a ha­rang. Mint amikor az erdőben egyszerre énekelnek a mada­rak, annyi szín, báj, kacagó ritmus zsongott a levegőben. És nem akart végeszakadni. abbahagy­ták a mun­kát. Kiálltak a kiskapuba — Az alvégiek ki sajtárral, ki ásóval, ki fű­résszel —- és onnan néztek fel a zenélő toronyba. Kupec Ba­log meg rázörgetett a papra: — Ébredjen tisztelendő úr! Szétveri az a kölyök a haran­got, mi meg nem veszünk újat. Ezt is elég volt kifizetni. A pap mérges lett, hogy fel- költötték, ezért védte Petit. — Az Égnek harangozik, fiam. Ne sajnáld a Mennyei Atyától! ' De amikor felöltözött, és még akkor sem lett vége, mit volt mit tenni, fölkapaszkodott a toronyba. Peti észre sem vette, hogy mögéje állt a pap. Kacagva húzigálta a köteleket, és köz- be-közbe a libalegelő felé in­tegetett, ahol a lányok a ha­rangjáték dallamára táncoltak, karikáztak. A kör közepén a kertészék Erzsikéje járta, és ugyancsak dobálta a csókot a toronyba. — ördögfajzat! Megátalko­dott! Minek nézed Isten szer­számait? — korpázta a pap Petit, és eltiltotta a templom közeléből is. Peti nem tudta mitévő le­gyen. Tanácsot kért hát a ko­vácstól, aki bölcs ember híré­ben állott. — Eredj, fiam, addig, amíg megtalálod a legszegényebb le­gényt, aki a leggazdagabb. Ak­kor gyere vissza hozzám, mert magad is tudod majd, hogy mit kell tenned. Elindult Peti arra, amerre az országút kanyarodott. Elő­ször egy kétlovas szekérrel ta­lálkozott. Meg se szólította a bakon ülő legényt: akinek sze­kere meg két lova van, az nem a legszegényebb. Azután egy szamaras legény jött vele szemben. Ez se a legszegé­nyebb, van egy szamara. Kis­vártatva gyalogszerrel közele­dett egy legény. Ezt már meg­szólította: — Mi járatban vagy, cim­bora? — Nagy gondban vagyok — hangzott a válasz. — Van az apámnak egy telke, rám ma­rad ha meghal. Eladnám én azt a földecskét, csak találjak rá vevőt. — Ez az örökségét árulja, ez se a legszegényebb — gondol­ta Peti, és battyogolt tovább. Ismét gyalogossal találkozott. — Van-e valamid, egyko- mám? — köszönt rá hirtelen. — Hogy van-e? Bizony, hogy van! A bátyám kertjében van egy meddő diófám. Egyszer majd kivágom, fölfűrészelem, és jól pénzelek belőle. — Hát ez se a legszegényebb — ítélte meg Peti. mert van egy meddő diófája. Mikor ezt a legényt is út­jára engedte, már délre járt az idő. Megéhezett és meg­szomjazott. Nem messze folyt egy patak, oda tartott, hogy legalább a szomját elverje. ‘ Levetette az ingét, és a víz fölé hajolt. Abban a szempil­lantásban meglátta magát a patak tükrében. — Megvagy! — kiáltotta uj­jongva, és örömében megcsó­kolta a saját képmását. Még amiatt sem búslakodott, hogy az ingét a vizbe sodorta. Ki­halászta, kifacsarta, és vidá­man baktatott hazafelé. — Se vagyonom, se öröksé­gem, nálam nincs szegényebb legény a földön. De én va­gyok a leggazdagabb is. mert van egészségem, van jóked­vem és van munkabíró két erős karom. I I niár Árva Peti a I f1asnaP 1 kovácsműhelyben kalapálta a vasat. A faluban attól kezdve a kalapácscsen­gésben gyönyörködtek, nem a harangszóban. Erzsiké meg arra hajtotta a libáit, és bemosolygott az aj­tón. E. Kovács Kálmán Vasárnap; 1983. június 30. SZÍNHÁZ NEMZETI SZÍNHÁZI Június S0: Volpone (7). Bérlet- szünet. Évadzáró előadás. Július 1-től nyári szünet. A' Kamaraszínházban június hó­napban nincs előadás. Július 1-től nyári szünet! •-----oOo....­' i do/ai'űSj.^ Várható időjárás ma estig: kisebb felhőátvonulások, né­hány helyen záporeső, zivatar. Mérsékelt északi, északkeleti szél. A meleg keleten is kissé mérséklődik. Várható legma­gasabb nappali hőmérséklet 27—30 fok között. A Miskolci Rádió műsora: IA 188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig) Június 30. Vasárnap. Megyénk szövetkezeti életéből. — Zenés riportműsor. Bányászok között. Névreszólóan ... Tánczene. Hétfő: Hírek, riportok, tudósítások. Köszöntő. AJándékmuzsika. Tudomány és gyakorlat: Mi Is az az ultrahang? Ellessett pillanatok. A vasárnap megyei sporteredmé­nyei. Üj ritmusok.-----o-----­T anácstagok fogadóórái Miskolc városi tanácstagok: Július 1: Bacsó József, in. kér.. Erdélyi u. C„ fszt. 2., 16 óra­kor; Bodnár János, Kun Béla ut­cai általános iskola, 18 órakor; Csontos Mihály, Lillafüred. Zalka Máté laktanya, 16 órakor; Endrecll József, Takarékpénztár, Széchenyi U 15. sz., 17 órakor; Fenesik Imre- né, Matula L. u. 18. sz.. 17 órakor; Forgács Gizella. Baross G. u. 18. sz,. József A. pártszervezet, 18 óra­kor; Gplovics János. Szeles utcai általános iskola, 18 órakor; Kam- mel Lajosné. József-A. pártszerve­zet, Baross G. u. 18. sz., 18 órakor; Váradi János, Szirma. Vöröskatona u. 67. sz., reggel 8 órakor. Július 2: Karmon TCároly. 114. *?jr. Tp. Int.. Kilián-dél. 15 óraJ;or; Se­bő Ernő. Szövő u. 9. sz., 17 órakor; Tóth Józsefné. Déryné u. 6.. I. 2., in.30 órakor; Váradi Tsfván, Ságvá- ri utcai iskola, 18 órakor. Július 3: Cseh Gyula. Tapolca, Újjáépítési u. 8. sz., 16 órakor; Nádler Viktorné. Széchenyi u. 94. sz., 17 órakor; Pálinkás Istvánná, Cseresznyés u. 8. sz., 17 órakor. Tudod-e...? ,.. hogy hány barázda van egy mikrobarázdás lemez egy cen­timéteres távolságán? (Kilencven—száz.) ■.. hogy hogyan halt meg Bu­dai Nagy Antal, az 1437-es er­délyi parasztfelkelés vezetője? (Az egyik Kolozsvár melletti ütközetben hősi halált halt.) ... hogy hogyan nevezik az atomfizikában használt készü­léket, amely elektromosan töl­tött elemi részek gyorsítására szolgál? (Ciklotron.) ... hogy hol halt mag Bem apó? (Törökországban Aleppóban, 1850-ben.) E. KOVÁCS KALMAN: ESŐS NYÁR Jaj de furcsa július! Vigj'ázz, Ági, ki ne fuss! ömlik, szakad a zápor, Künn a kextben megázol. Lám, elbi'ijt a kismadár! Lám, a pillangó se száll! Méh se gyűjti a mézet, Kuksol most a természet. A szilvafa szomorú. Lombsátora alá hú. Csipkebokor szaladna, Ha gyökere nem volna. Hová lett a napocska? felhő elnyomta, A futóka levele-. Esőcseppel van tele. De nini, hogy kiderült, Eső, vihar hogy elült. Égenjáró lovacskák A felleget elvonták. Előbújt a napocska, Tündököl a sugara. Csivitel a kismadár, Lepke lepke után száll. Megszáradt a kertecske, A futóka levele. Bazsarózsa nyújtózik, Csipkebokor bogodzik. Uccu neki izibe, Ági, Laci, Tériké, Fussunk, fussunk, járjunk táncot, Kerítsük az Esztcrláncot! Lányanyák sorsát viszi filmre Germi Pietro Germi a Válás olasz módra című film rendezője is­mét Szicíliában forgatja kö­vetkező filmjét, amely a leány­anyák sorsának tragikomikus oldalait mutatja be, a problé­ma társadalmi hátterével együtt. Megkövesedett erdő Ozbekisztánban 150 millió éves erdő maradványaira buk­kantak a Turkesztán hegység északi lejtőjén. A föld felső rétegét óriási felhőszakadások mosták el és a környék lakói­nak legnagyobb meglepetésé­re százszámra tűntek elő óri­ási, sóval átitatott és meg­kövesedett fatörzsek. Tudósok megállapították, hogy a fák az úgynevezett Perm korszak, ban nőttek, amikor a Földön emberéletnek még nyoma sem volt. Matuzsálemek országa így nevezik Szovjet-Gruziát, ahol körülbelül 62 ezer nyolc­vanéves, vagy ennél idősebb korú ember él. A „Matuzsále­mek” kétharmada nő, egyhar- mada férfi. Grúziában jelenleg több ezer a 100 évnél idősebb em­berek száma. Érdekes, hogy a nagy életkort megért emberek csaknem mindegyike 70—80 éve házasságban él, sok gyer­meke, unokája és dédunoká­ja van. A legtöbb idős ember­nek jó az idegrendszere, az emlékezete. Túlnyomó többsé­gük úgyszólván sohasem volt beteg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom