Észak-Magyarország, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-30 / 151. szám
as ESZAKMAGYARORSZÁÖ Vasárnap, 1963. június 30. KULCSOK Bemutató és vizsgarendezés a Miskolci Nemzeti Színházban M indazok után, amiket Milan Kundara csehszlovák író szín művéről és darabja miskolci előadásának előkészületeit-; hallottam, az izgatott elsősorban, hogy a modern, formabontó színpadi keretek között a teljesen újszerű ábrázolásmóddal mit tud elmondani fiatal, első-darabos szerző második világháborúról. A választott ábrázolási keretek között mit tud még hozzátenni azokhoz az emlékezetes élményekhez, amelyeket ebben a témakörben különböző irodalmi megnyilvánulások kapcsán már kaptunk. És már az első jeleneteknél, a játéknak első mozzanataitól erősödött á meggyőződésünk: nagytehetsé- gü szerző művét látjuk. Olyanét, akinek e sokszor megírt téma kapcsán is van mondani valója és a legmodernebb szín padi megjelenítéseknél sem csúszik homályos szimbólumokba, a formát mindenkor alá tudja rendelni a mondanivalónak, amely a nagyszerű játékból kristálytisztán kicseng. Tagadhatatlan, hogy a Kulcsok nézése közben nehéz nem gondolni a szerző két honfitársának nagyszerű alkotásaira- Pavel Kohout: Ilyen nagy szerelem és Peter Karvas: Éjféli mise című drámáira, mert az előbbivel Kunodéra színművének formája, az ' utóbbival pedig a tartalma . mutat erős rokonságot, de a mű semmiképpen sem kelt erős Utánérzést, és éppen abban ad újat, hogy a háborúadta, igencsak kézzelfogható témát dolgozta fel ebben az érdekes formában. Amikor a szerzőről és darabjáról ezeket megállapítottuk, azonnal, ezzel egyidőben kellett azt is megállapítanunk, hogy Kapás Dezső most végző főiskolás jó- meglátású és jókezű rendező, aki Kundera színművét Balogh Géza fordításában úgy állította színpadra, hogy az első perctől feszült sodrású előadás a mű minden szépségét visszaadja, annak minden mozzanata a legjobban érvényesüljön. Ragyogó előadást alkotva tette emlékezetessé a miskolci színház évadzárását, első nagy rendezését. Lehetetlen külön választva beszélni műről és előadásról. A szerző munkáját méltatva minduntalan érintenünk kell a fiatal rendező munkásságát, hiszen a legjobban felépített színpadi mű is csak jó rendezéssel válhat értékes előadássá, a legjobb mondanivaló is elsikkadhat megfelelő rendezői koncepció hijján.\ Ez esetben igen szerencsés találkozás tanúi lehettünk. A darab mondanivalója világos: nem lehet elzárkózni a világ züjlása elől, nem lehet közömbösnek maradni, amikor népek, társadalmak léte, vagy nem léte forog kockán. Nem húzódhat Vissza Jirka, a munkásmozgalomban egykor tevékeny fiatal műszaki rajzoló sem a bezárt ajtajú polgári otthonba, mindig csak nyafogó, üresfejű felesége mellé, és bármennyire-; is igyekszik Krula nyugdíjas őrhegy kizárni lakásából a külvilágot, az betör oda részint a menekülő Vera, részinl az árulóvá lett házmester személyében. És mivel Jirka is Krutáék is máshonnan indultak, más ez egész alapállásuk másként is fordul sorsuk t külvilág behatása következtében: Jirka elindul az erdőb< társaihoz, a család pedig be zártan marad epv áruló hullájával és az ebből fakadó egyértelmű következményekkel Jirka, aki már-már az ellenállás renegátja, hőssé lesz. — mert nincs más választása meg kell ölnie az árulót, hogi a mozgalmat mentse. Valójában két játék folyik előttünk. Az egyik Krutáék fülledt levegőjű két szobájában egyszerre, a másik Jírká- nak sebesen száguldó gondolatait jeleníti meg a háttérber mesterien. Ez szerzőre és rendezőre (különösen a rendezőre!, egyaránt nagy feladatokat rótt Van rá eset, hogy a játék egyszerre három színen is folyik és a dialógusok soha nem keresztezik egymást, úgy peregnek, hogy egyik színen setr érződik megállás, játék-kiesés a másik színen folyó beszéc kivárása miatt. Friss, eleven lüktető az egész játék pergáse és különösen jól sikerültei ezek a több színen játszódó képek. Ezek közül is — szinte a primus inter pares alapján —• az első rész nagy „tetenire- hivc’j" jelenetét említenénk, amikor Jirka gondolataiban megjelennek elhagyott társai, valamint a második részben azt a remek megoldású jelenetet, amikor Alena gondtalanul cseveg a telefonban mindenféle csacskaságokat és sejtelme sincs, hogv két lépésnyire tőle életről és halálról van szó. A legköltőibbnek viszont azt a jelenetet tartjuk, amikor Vera és Jirka gondolatban találkoznak és felsejlik. hogy ez a két fiatal lelke mélyén több is egymásnak mint harcostárs, N incs a darabnak s az előadásnak egyetlen felesleges mozzanata. Minden mozdulatnak, minden szónak dramaturgiai funkciója van, mind motivál, előkészít valamire. Még a darab elején Alena hosszúnak tűnő kacérkodó meztelen kedése is azt hivatott az első percben tudatni: léha, üresfejű, értelmes gondolatok nélküli emberrel lesz dolgunk n darabban, mint az a játékban fokról fokra be is bizonyosodik. És ezt a funkciót szolgálják a darab címében emlegetett kulcsok is. A kulcsokhoz, a magánlakását nyitó és záró kulcsokhoz való beteges ragaszkodás szinte már rögeszméjévé lett Kruta őrnagynak, ennek a kisszerű, csak egészen apró tulajdoninál kérdésekre szorítkozó érdeklődésű kispolgárnak, aki ugyan számontartja a háborút, sőt nacionalizmusa valami halvány ellenállásra is sarkallja (csak egészen kisméretű náci zászlót tesz az ablakba és a főhelyre nem azt tűzi, hanem a nemzeti lobogót), de a legfontosabb számára mégis, hogy lenézett vejélől a lakáskulcsokat visszaszerezze és ezzel magántulaidnnosi jogait jobban biztosítsa. Régen láttunk a miskolci színházban ilyen jó ritmusú előadást, amelyben ennyire sallangmentesen, ennyi központosított céltudatossággal állí- lotta volna színpadra a rendező a darabot és kitűnő játékban, egészen modern ábrázolásban ennyire közérthetően csúcsosodott volna ki a mondanivaló. Szeretnénk hinni, hogy a sikeres vizsgarendezés után Kávás Dezső még sok szép előadással örvendeztet meg bennünket. A szerzői és rendezői elképzelések megvalósulását nnrtv- szerűen segítette We.genast Bábért díszlete. Különösen hatásosnak tartjuk a ..hátsó", vagy ..második" játék szinte csak jelzett és mégis íeen kifejező megoldásait. A lakáskén, n két szoba egyszerre történő Iá Hatása ügyes megoldás. Németh Ilona ruhái ízlésesek, célszerűek. Alena esetében jól Jellemzők. az SS-tisztnél igen jó megoldásúak. Igen kifejező volt a darab kísérőzenéje, Hollóssy Egon munkája: részben saját szerzeménye (elsősorban az összekötőzenéle és modern hangnláfcstósek), részben pedig korabeli dallamok villogó montázsa. szereplők közül elsőként Farkas Endrét, Kruta nyugalmazott őrnagy alakítóját kell említenünk, aki szinte a kispolgári szflk- látókörűség esszenciáját nyújtotta; sértődött, mert nyugdíjazták. haragvó a németekre, mert ő hivatalból jó hazafi, és úr akar lenni a maga elzárt világában: kisszerű a gondolkodása, és a háború zajlása közben teljes kielégülés számára. „élete diadala”, hogy visszakapja Vejétől a kulcsokat. Hosszú idő óta nem volt alkalma Farkas Endrének .jellemábrázoló készségének ilvcn mcgcsillogtatására. Vargha Irén Verája megfontolt, higgadt, Üldözöttségében is kemény mozgalmi vezető. Kemény harcos, de mindvégig belengi alakját, bogy a lelke mélyén szereti Jlrkát. és sajnálja Családi kötöttségeiért; ez a sejttetett vonzódás a már említett ,.gondolati” képben egészen lírai ábrázolást kap. Bátran sorolhatjuk alakítását az Optimista tragédia komisszárnője mellé. Dobránszky Zoltánra súlyos feladat hárult: Jirka sokrétűen összetett alakját igen becsületesen kellette életre, jól érzékeltetve a fiatal férfi szorult helyzetét, de egyben félelmét is, hiszen nem lehet őszinte családjához, mert azok nem értenék meg. Bizonyosfokú elfogódottság érződik a játékán a bemutató előadáson, és ez okozhatta, hogy nem bírta végig az egyenletes feszültséget, játékereje néha-néha alábbhagyott. Hihetőleg a későbbi előadásokon jobban feloldódik és adottságait, ismerve, maradéktalanul oldja meg feladatát. Pákozdy János igen rövid ideig van a színen, mégis kulcsfigurája a darabnak. SS- zsoldba szegődött házmestere félelmetes erővel idézte a gyilkosok segítőit. Kun Magda a felületes íe1eség, Alena szerepében különösen a második részben nyújtott hiteleset. Hamvay Lucy ICrutáné alakját töltötte meg tartalommal, a házmesterné csak felvillanó alakjában Csanádi/ llát láttuk. A „második” játékban ■ Gyarmatiig Ferenc. Szabados Ambrus és Kiss Gábor Jirka egy- -kori harcostársainak alakjában sokszor döbbenetes erővel jelenítette meg a mozgalmat, amelv visszavárja eltévedt fiait, de számon Is kéri tetteiket. Az SS-tiszt Polgár Géza formálásában kedélyesen, mosolyogva gyilkoló hóhérként kelt életre. 0 ** sszegezve: igen jó darab igen jó előadását láttuk az évad végén, Hisszük, hogy a következő évad műsorában méltó helyet kap ez a mű. Benedek Miklós • Afc-V- A*. Al.V.-V.-V- A» V «A. JA »* V «# u JA JA «ÜL-«A «• V A, N1TKES IMRE: Aknák a Vadász«patakban Vízfelszíri alatt megbúvó halál, fürge halakkul játszó borzalom, gyerokkezek simogatta talány, emlékekből felfakadó jajom! Iszonyú dörrenés gazdája, te, rémületet hozó sátáni kéz, undok testű koporsó, fekhelye százaknak, ezreknek, ó, hogyan néz s figyel rám, s milyen szelíden csobog körülötte a víz: maga a béke e táj! S csak ráütök, s robbanni fog, s a Napot elhomanyosítja fénye..; Tizennyolc éve már, tizennyolc éve, s még mindig megtalálható ítt-ott egy-egy adag halál, s jaj, lesz-e vége, s mondjátok, felelni érte ki fog ...? Alsóvadász, 1963. április-oOo*********************************■**********"** Mezőkövesdi táncosok az Elba partján. Húsz órát tartott az út, míg Mezőkövesdről Drezdába érkeztünk, ahol vendéglátóink: Werner Jtlhne, a grosshen- nersdorfi művelődési ház igazgatója, s Herbert Christoph körzeti népművelési vezető virágcsokorral fogadtak bennünket. Hogyan telik el a tíz nap? Mennyivel leszünk többek utána? Miként teszünk hasznos szolgálatot lépéseinkkel a két ország közötti barátság nagyszerű ügyének? — Ezek a kérdések motoznak mindannyiunk fejében ott, a drezdai főpályaudvaron, a, megérkezés pillanatában, s most igyekszem reájuk válaszolni, naplószerŰ- en, egy-cgy nap jelentős eseményéit kiragadva. A ssziklüszíubiízban Nemcsak mi szórakoztattunk, minket is pompás színházi élményben részesítettek vendéglátóink Rathenben. Szász-Svájc legcsodálatosabb színházában, sziklák és fenyvesek ölén láttuk Weber Bűvös vadászát. Még azok is élvezték, akik soha nem láttak operát. Ha másért nem, a káprázatos színpadképért, mely zömmel a természet ajándéka, a színes jelmezbe bújtatott népes statisztéria megkapó freskójáért, a négylovas hintóért, mely méltósággal átgördült a színpadon, s a táncért, mely a második felvonásban mindenki számára érthető formában szólott egy korról, beszélt egy népréteg nyelvén. S mindehhez mondjam el azt is: a nemzeti nyelv micsoda tisztelete áradt minden aktorból, minden énekesből! Kristálytisztán, szinte valamennyi hangzót kitnpintható- ön megformálva zengett a szó az országjáró operatársulat művészeinek ajkán, a muzsikán kívül külön élvezetet nyújtva mindazoknak, akik valamennyire is értik é nyelvet, szeretik a szép színpadi dilt- ciót. Virágok, háromszínű zászlók Grosshennersdorf, vendéglátóink otthona! A drezdai képtár minden sarokba utánad tekintő Slxtusi madonnája, Giorgone Alvó Venusa, Rembrandt Saskiás önarcképe, Mo- ritzburg barokk múzeuma, s kopogó jégeső után érkezünk a modern művelődési ház udvarára. * Micsoda fogadtatás! Mindannyiunk karjában halom Virág, a német pionírok kezében háromszínű magyar zászló, s amikor Heinz Polli, a Német Szocialista Egységpárt járási bizottságának első titkára befejezi üdvözlő beszédét, s meghatotlan köszönetét mondok érte a küldöttség vezetőjeként, vége nincs a baráti ölelésnek, mosolynak. Alig tudunk a színházterembe vergődni, oly szívélyes a fogadtatás. Előljárnak ebben azok a német lányok, fiúk, akik háom hole a ml vendégeink voltak Mezőkövesden. S mintha csuk túl akarnának tenni rajtunk, lesik még a gondolatunkat Is. A színházteremben piros és kéknyakkendős pionírok műsorral és nyakunkba kötött kendővel köszöntenek. Erre már válaszolni kell! Varga István, együttesünk jóhangú tenorlstája el is énekli a Bánk bán híres áriáját, moly után még nagyobb az ováció, még teljesebb a megértés, a barátság. Hasznos találkozók Grosshennersdorfban is fellépett táncegyüttesünk, s mondanom sem kell, műsorzáró matyó csárdásával aratta a leghatalmasabb sikert. Hogy a tomboló taps ellenére nemi tudtunk ismételni, az egyik táncoslányunk hirtelen rosz- szulléténuk tudható be. Hanem most ón inkább néhány találkozóról akarok szót ejteni. Először.a Friedensbanner Termelőszövetkezet, valamint a helyi gépjavító állomás dolgozóival jöttünk össze hasznos beszélgetésre, kipuhatolva e két kollektíva és üzem érdemes vonásait, majd az elkövetkező napon Löbnuban adott fogadást tiszteletünkre a járás vezetősége. Ezen ott volt Heinz Pohl, a Német Szocialista Egységpárt járási bizottságának első titkára, Karl-Heinz Luschnath kulturális osztályvezető, a járási tanács elnöke, a Nemzeti Front és a Szabad Német Ifjúság járási titkára, több tömegszervezeti vezető; Itt már nem annyira táncosaink kérdeztek, hanem küldöttségünk azon tagjai, akik a Német Demokratikus Köztársaság bolső életével, viszonyaival. a Német Szocialista Egységpárt harci módszereivel, a szocializmus útjára lépett német nép munkájának tapasztalataival kívántak megismerkedni. Galambos Lajos, a mezőkövesdi községi tanács vb.-elnöke a német tanácsap- pnrátus összetétele, munka- módszerei, dr. Györka Józsefi a Nemzeti Frontot alkotó pártok együttműködése felől. dr. Mohás Gúzáné népművelési felügyelő a kulturális munka társadalmasítása, dr. Baksa Ernő fontos egészségügyi problémák lránt érdeklődött. S egyetlen kérdés nem maradt válaszolotlanul. Szívélyes légkörben, kölcsönös ajándékozások közepette mintegy négy órát töltöttünk a járás vezetőivel, s az egész beszélgetésből summázásként azt tudom levonni: német barátaink igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a szocialista tábor egysége szempontjából az ilyen találkozóknak, s őszintén, sokasok figyelmességgel viszonoz- lizák a feléjük nyújtott baráti jj jobbot. Búcsú Hát ez ment a legnehezeb' ben! Legalábbis a búcsúzkodás! Különösen, hogy Oberzurt- nersdorf, majd Jonsdorf festői szépségű erdei színpadán oly meleg ünneplésben részesítettéit táncosainkat, közöttük a Székely pontozóval szólózó Kerekes Antalt, s tolmácsunkat, Lapp Endrét, a kövesdi gimnázium nyelvszakos tanárát, aki műsorszámnink konforálása közepette u humorról sem í^j ledkezett meg. Háromnegyed órába telt; amíg a társaságot betuszkolhattuk a Drezdáig szállító buszba. S akkor még vendég' látóink közül vagy hatan velünk jöttek száztíz kilométeren át. Közöttük Hardmulh Lángéi Grosshcnnersdorí polgármestere, akivel alig három órával előbb írtuk alá az újabb ba' rétsági, együttműködési szer' ződést, mely kölcsönösen rendezett kiállításokon, egymás zenei, irodalmi életét bemutató Hőadásokon kívül két delegá' rió cseréjére is kiterjed Mezőkövesd és Grosshennersdorf között. Moldvait Győzd, fajta letisztulást, filozófiai „körbepillantást”, horizon táli- sabb látásmódot. A fiatal költő megszabadult a „kötelező" poétikai misztifikációtól, élctkö- zelségbe került mindennapos dolgainkkal. A megváltozott időnek megfelelően távolabb lépett a „plakát” költészet formalizmusától; egy mélyebb, ignzabb forradalmiság uralkodott el versteremtő művészetén, az a fajta progresszivitás, amely nem barikád-hangulattal dörren-villnn, hanem „béke: időre” teremt rendet az emberi; agvakban, szívekben, ÖRÖMMEL FORGATJUK: ezt a legújabb Ladány[-kötetet,; mint annak bizonyítékát is,: hogy a költészet hatóereje nem1 kicsi, ha abban — akár több; nyelven is, akár többféle hnn-i goltságbnn is — az élet szólal> meg. örömeink és gondjaink: mellett (vallja Ladányi) műn-- kást és költőt egyaránt felemelj fáradékonyságából, csetlő-bot Jó! lépteiből, mindennapi haladd-' sunk szintézise: \ „a ml szívünk ad lüktetést > a század forró pulzusának”.? Párkány László ; lenül növekvők, a lelkisivar kövér-éhezők. OTT JÖNNEK a munkások is: bányászok, kohászok, lak- kozatlnnul, nehezen, de szívósan növekvő emberségükkel. S jönnek a föld fiai is, inkább homályos emlékképekkel, mint valóságosan, mert a parasztság újfajta rendjének költői vizsgálatához (ezt Ladányi is Jól tudja) nem elég a reminiszcencia. Gúnyoros versében csipkedi is a „gyolcsgatyöjú lelke- keV\ a „mezőgazdasági költőket”, akik a változás kellő felmérése nélkül „rándulnalc le” a paraszthoz. Es a család, a szerelem, az önproblémák tengere. Szintén jönnek szép sorjában. Átfogó igazsággal, Mikulánéra, Szabóra és Szabónéra és sok-sok ezer társára vetített érvényességgel. Nem izolált líra ez: önsebei- nck, kis-nagy örömeinek mu- : togatása, inkább a közösség kis-nagy gondjainak expresszív „kamara” világát érezzük „családi” verseiben. i A Mint a madarak Ladányi előző két kötete mellett a felnőtté érés korszakát jelzi. Egyűzésének, a „felhőtlenség” kijátszásának. Valaki uzt mondta egyszer néhány Lndányi- versre: Olyanok azok, mint a zárt bicska: kívül fényes, belül éles. Mosolyogtunk a „népies"’ aforizmán, de ha most újból és újból szemügyre vesszük a legújabb kötetbe szerkesztett verseit, akkor igazat kell adnunk e summázásnak. Valóban; tökéletes formakészség, legtöbb helyen idillikus indítás, majd ironikus fordulat vagy egyszerűen mennydörgés. Ladányi költői ereje legfőképpen ebben a kontraszt versépítésben rejlik. Híhetné az ember: ringató, altató sorokkal elődei nyomdokán „bájol”, amíg csak elő nem bukkan a szenvedélyes maiság; az illúzió és dezillúzió, a gondtalanság és a mindennapi gond. Előjönnek sorjában a papucsba bújt kispolgárok és azok, akik a problémák kirekesztésére feltalálták a kapukat és kapukulosökat. Előjönnek az ember kópét ostorozó „hideglelkűek”, a számítók, a „fenékben és csípőben’*, szünte: A KÖLTŐ, aki mind kevesebbet figyelt a „bölcsek” intő Jujjára, csak önnön lelkiismero- ítére hallgatva teremtette meg 'költői világképét — ma már a jleglgnzabbak elismerését, mend- ;hatja magáénak. A közönségét, [az irodalmi közfigyelmét, amely fiatalon juttatta korunk [egyik szép babérjához: a József :Attila-díjhoz. De túl minden [díjon: Ladányi verseinek leltekbe, értelmekbe kapaszkodó [volta a valódi, hamisítatlan ér- [ték. Az, hogy versei kellenek. ;Bár ő maga erről enervált per- [ceiben szigorú öniróniával az [ellenkezőjét vallja, mondván: a „költői mesterségen” röhög ?u traíikos, a házmester, a hivatalnok. S valójában csak né- jhány „holdvilágszemű bakfis” ifigyei fel a költői szóra. Ma [már Ladányi is tudja: Mint a [madarak kötetének megjelcnó- |se után egy héttel nagyon ne- iház volt fellelni kötetét, akár [Szolnokon, akár Miskolcon [vagy Sátoraljaújhelyen, : Minden bizonnyal ez nem [más: mint a lényegre-taplntás ijutalma. Jutalma az üresen ; csengő s,jólfésült szavak’* elMINT Ä MADARAK Ladányi Mihály legújabb verseskötete Betiltott könyvek í az USÄ-ban ! + Az Oregon egyetem kiállí-r tást rendezett azokból a /cíjny-J vekből, amelyeket az USA$ különféle államaiban az időké folyamán betiltottak. I Nehogy azt képzeljük, hogyr talán szennyirodalomról vanI szó. Felsorolunk egynéhányatf a „betiltott" könyvek közűl:z Huxley: Szép új világ, Stein-$ back: Érik a gyümölcs és* Édenlöl keletre, Mark Twain:} Huckleberry Finn, sőt Ander seri egyes meséi, amelyekéit 1054-ben Illinois államban he-1 lyeztek az ifjúság számára af tilos könyvek listájára. Wis-} consín államban agy középls-5 kólái tanárt letartóztattak,} amiért Camus egyik művét vastalta növendékeivel. I-Iárom¥ hónapi börtönre ítélték és fceí-f tőt már le is töltött, mire ai fellebvttali bíróság örvénylőié-u nif.p.t.t.e az ítéletet.