Észak-Magyarország, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-30 / 124. szám

4 ESZAKMAGTARORSZAG Csütörtök, 1963. május 39. Az alkoholizmus ellen A Vöröskereszt miskolci szervezetének munkájából Tisztelt Bizottság! Kérem, hogy amennyiben le­hetséges, elvonókúrára küldeni szíveskedjenek. 1062. február 26 óta folyton iszom, a felesé­gemet az állandó részegségem­mel elüldöztem magamtól. Egy nagyon szép főbérleti lakáso­mat átadtam másnak, az árát már feléltem és megittam. Je­lenleg nem dolgozom sehol, mert leromlott szervezetem miatt nem tudok. Kérem a tisztelt bizottságot, hogy amennyiben az elvonókúrát végre lehet hajtani, zárt inté­zetben szíveskedjenek rajtam elvégezni, mert jelenleg oly gyenge az akaraterőm, hogy nem tudom megállni azt, hogy italbolt előtt el ne menjek és be ne térjek. Tisztelettel: B. 1. Miskolc." Ez a levél, amely a Vöröske­reszt Miskolc városi szerveze­tének alkoholizmus elleni tár­sadalmi bizottságához érkezett, megdöbbentően árulkodik az alkohol embert-roncsoló, zül- lesztő hatásáról. Ugyanakkor nyíltsága, őszinte segítségkéré­se is meglepő. Minden monda­tából érezzük: írója bizalom­mal fordul a címzetthez. Van, aki így, levélben, so­kan pedig személyesen kérnek segítséget tőlünk, — Sárvári Károlyné, a Vöröskereszt mis­kolci szervezetének titkára sok példát sorolhat fel erre. Tanácsadás : szerdánként 4-től 5 óráig Áz alkoholizmus ellen küzdő társadalmi bizottságot bárki felkeresheti minden szerdán délután 4-től 5 óráig Miskol­con, a Kossuth utca 11. szám alatt. Legtöbbször feleségek jön­nek panasszal: — Tíz éve iszákos a férjem.. Józanul egyébként rendes, dol­gos . . . — A rum miatt fegyelmivel A Borsodi Műszaki Hét ren­dezvényeként május 31-én dél­után 3 órakor az Építőipari Tudományos Egyesület mis­kolci csoportja előadást tart a MTESZ-klubban. „Miskolc város lakásépítési kérdései a városrendezési ter­vek tükrében” rímmel ifj. Horváth Béla építészmérnök, a Miskolci Tervező Vállalat igazgatója előadását hallhatják az érdeklődők. Beszél az előadó a második és harmadik ötéves terv lakás- építési programjának összeál­lításáról, a húsz éves távlati bocsátották el a munkahelyé­ről. Miből éljünk? . . . — Még csak ötéves a kislá­nyunk, de már reszket az ide­gességtől, ha meglátja a részeg apját . . . így panaszkodnak az asszo­nyok. De van olyan eset is, hogy az alkoholista ember testvére, apja, munkatársa, vagy szomszédja kéri a bi­zottság segítségét. És ez a se­gítség most már, végső soron a rendőrség közreműködésével, nem maradhat el. Kijózanító szoba A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1962. évi 18. számú rendelete megfelelő intézkedé­seket tartalmaz az alkoholis­ták ellen. A rendelet nagyon helyesen mutat rá, hogy a túl­zott alkoholfogyasztás nem­csak az egészségre, hanem a társadalomra is káros hatással van. Fel kell számolnunk te­hát az alkoholizmust. De ho­gyan? íme a rendelet egyik mondata: „El kell érni, hogy az alko­holizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedéseket le­hetőség szerint társadalmi rá­hatás eredményeként hajtsák végre és csak ennek ered­ménytelensége esetén kerüljön sor az állami szervek be­avatkozására . . .” Végső soron azonban az ál­lami szervek is beavatkozhat­nak. A rendelej 1. paragrafusa szerint „a nyilvános helyen botrányt okozó, vagy magával tehetetlen részeg személyt a rendőrség szervei kijózanító szobába szállítják.” A kijózanító szobában 24 óráig tartózkodhatnak a be­szállítottak és ellátásukért té­rítési díjat fizetnek. Kényszerelvonó kezelés — Akinek kényszerelvonó kezelését kéri a házastársa, fejlesztési terv lakásépítési fe­jezetének elkészítéséről, s az általános rendezési tervről. Foglalkozik továbbá referátu­mában a végrehajtott közvéle­ménykutatás anyagának össze­foglalásával, s azokkal a sza­nálási, használati, organizációs és technológiai kérdésekkel, amelyek figyelemre méltóak a miskolci lakásépítés szempont­jából. Befejezésül azokat a problémákat veti fel, amelyek a lakásépítkezés tervszerűbbé tétele érdekében még megol­dásra várnak. tartásra jogosult hozzátartozó­ja, a rendőrség, vagy más ál­lamigazgatási szerv; azzal kap­csolatban nyomban vizsgálatot indítunk és indokolt esetben elvonókúrára küldjük. A kényszerelvonókúra ingyenes, — hallottuk az alkoholizmus elleni bizottság egyik legtöb­bet dolgozó patronúlójától, dr. Adorján Imre városi üzemi főorvostól. Az utógondozás A mintegy két éve dolgozó társadalmi bizottság egyik legfontosabb célja az úgyneve­zett utógondozás. Az elvonó­kúrán résztvevők ugyanis rá­döbbennek arra, hogy helyte­len életmódot folytattak ed­dig, s meg akarnak változni. A régi barátok, „ivócimborák” azonban újra kezükbe adják a borral, vagy rummal telt po­harat. És egy-két pohár elég ahhoz, hogy újból az alkohol rabjai legyenek. Meggyőző el­beszélgetésekkel, jótanácsok­kal ezt akadályozzák meg a bizottság olyan lelkes tagjai, mint Oláh József, a Borsodi .■Szénbányászati Tröszt gépko­csifényezője, dr. Kubasi Lász­ló, Kerényi József mérnök, Tóth László nyugdíjas, Valká- nyi Jenő és még sok olyan dol­gozó. aki szívesen áldozza sza­bad idejét arra, hogy segítsen embertársának legyőzni egy átkos szenvedélyt. Ruttkay Anna ------o-----­A Miskolci Rádió műsora: (A 188 méteres hullámhosszon 18—18 óráig) Borsodi Hangos Újság. Látogatás Döbröczöni Kálmán festőművésznél. Alveriz: Legenda. Érdemes megnézni, elolvasni, meghallgatni! . .. Kulturális jegyzetek. A hétvége megyei sportműsora. Pénteken este ... Vidám, zenés műsor. Tanácstagok fogadóórái Megyei tanácstagok: Május 31: Bátor Sándorné, Ka­zincbarcika, városi tanács, 1G órakor; Benső László, Onga, ta- nócsháza, 37.30 órakor; Dezső Gyu­la, Ujcsanólos, tanácsháza, 13 óra­kor. Tanácstagi beszámoló, május 31: Papp Márton, Kejőpapi, tanácshá­za, 18 órakor. Miskolc városi tanácstagok: Május 31: dr. Dufek Rudolf, Mü. M. 100. sz. Intézet, Diósgyőrvas- gyár, 18 órakor; Garadnai Ferenc, Bodrogi Zs. u. 10., 18 órakor; ifj. Horváth Béla, Tervező Váll., Sza­badság tér 2., 18 órakor; dr. Koncz- wald Barna, III. kér. tnnácsháza, elnöki szoba, 16 órakor; Pásti La- josné, II., Irma u. 23., 17 órakor; Pásztory Józsefné, Tapolca, Mar­tos Flóra u. 11., orvosi rendelő, 17 órakor. Előadás Miskolc lakásépítési kérdéseiről Hajrá, Diósgyőr! • Művészek, sportolók, szúr- • kólók vidám, zenés találkozó- J ja — így lehetne meghatározni a egy mondatban a műsor jelle- • gét, amelyet Hajrá Diósgyőr! • rímmel az Országos Rendező ® Iroda rendez Miskolcon, júni- • us 10-én délután 5 órai leez- ® dettel a diósgyőri stadionban. • Neves művészek szórakoztat- • ják majd a közönséget; többek • között Bodrogi Gyula, Hollós • Ilona, Kabos László Koós Já- « nos, Korda György, Salamon • Béla, Sárái János és Fehér Ti- w bor, Szabó Rózsa, Sztankay • István. e A zenét két zenekar, a Bér- ® gendi és a Koltai—Papp együt- J tes szolgáltatja. A műsort dr. ® Hegedűs János konferálja. Kü- " lön érdekessége a rendezvény- ® nek, hogy neves sportolók is J fellépnek a közönség előtt, • mint például Pataki Ferenc J tomászbajnok. Ekkor kerül o sor a budapesti és a miskolci J művészek barátságos labdarú- 9 gó mérkőzésére is. J SZÍNHÁZ i NEMZETI SZÍNHÁZ Május 30: Volpone (7) Erkel-bér- let. Május 31: Havasi szerelem (7). Blaha-bérlet. :-----o— L illa néni V annak megállapítások, fordulatok, amelyek az évek során kissé megkoptak, annyit használtuk őket. Közhelynek számít immár azt emlegetni, hogy a pedagógus munka: hivatás. Természetes ez ma már: érzi, tudja min­denki, aki a jövő nemzedék tanítását, az ember nevelését tűzi ki céljául. És embert nevelni nem is olyan könnyű dolog. Tudta ezt Pataki Lilla is, mégis otthagyta a gimnáziumot, s be­iratkozott a képzőbe. Abban az időben még nagyon nehéz volt nőnek álláshoz jutnia. 1935-ben ott állt kezében a friss diplomával, de hiába kilincselt, hely nem volt számára sehol. Csak hat év múlva kezdhette meg a tanítást, de azóta is egyre nagyobb szeretettel, ügybuzgalommal csinálja. Több mint húsz éve már, hogy a barcikai szőke, barna fejecs­kékbe töltögeti a tudományt. Hol az egyszeregyet, a betű­vetést, máskor meg éppenséggel a spanyol folyókat vagy a tizedes törteket magyarázta, hiszen elsőtől a nyolcadikig minden osztályban tanított már. Négy éve csak elsősökkel foglalkozik. Őket szereti a legjobban. A legszebb dolog — vallja — a nyiladozó értelmű emberpalántákat vezetni,- hogy bátran tegyék meg az első lépéseket a tudás birodal­mába. Barcikán nemcsak egy új generáció nőtt fel — amit Pataki Lilla abból is észrevett, hogy régi tanítványai hozták kézenfogva gyermekeiket az osztályába —, hanem az utóbbi tíz évben felépült itt egy város is. Lakói egyre többen van­nak. de Pataki Lilla tanító nénit majdcsak mindenki is­meri. Ma is ott tanít a „kiserőmű” melletti iskolában, ahol kezdte annakidején. De ez az épület ma már csak néhány osztálynak ad otthont. Csak egy része a megye legnagyobb általános iskolájának, a kazincbarcikai központi iskolának, amelyben 1700 icisdiák tanul. — Az épület még a régi, de a mi munkánk egyre szebb lesz, s eredményesebb. Az új tanévben már életbelép a tan­tervreform, s mi igazán olyan gyerekeket nevelhetünk, akik méltóképpen állják meg helyüket korunkban — mondja. Ennyit tudtam meg Lilla néniről egy tanítási délelőtt után, s egy értekezlet előtt — a szünetben. Gy. K. Ünnepi Könyvhét 1963. Mai magyar költők új kötetei Pákolitz István: Esti dal 'A József Attila-díjas költő új kötetének legjelentősebb fe­jezetében, A berlini anziksz című ciklusban németországi utazásának lírai beszámolóját olvashatjuk. Lirailag újra éli a hitleri fasizmus okozta szen­vedéseket, megindultan követi nyomon a pusztulás emlékeit. E központi élménnyel és tema­tikával függ össze De profun- dis című szonettfüzére is, amely antifasiszta mondaniva­lójával, őszinte megrendültsé- gével a kötet kiemelkedő da­rabja. Rákos Sándor: Fák, viharban Ä József Attila-díjas költő válogatott verseinek új kiadá­sa végigvezeti az olvasót Rá­kos Sándor költői pályafutá­sénak minden egyes állomá­sán. Ez a kötet gazdag, sokré­tű lírával fejezi ki a költő szenvedélyes, mély életérzését, tiszta forrásokból táplálkozó emberségét, szigorú erkölcsi felelősségérzését. , , Tiszta szigorúság (Fiatal költők antológiája) Ez az antológia reprezenta­tív áttekintést ad fiatal köl­tőink munkásságáról. Szerzői: Baranyi Ferenc, Bede Anna, Bi­hari Sándor, Buda Ferenc, Csanádi János, Csoóri Sándor, Csukás István, Demény Ottó, Fodor András, Garai Gábor, Győré Imre, Gyurkovics Tibojr, Hárs György, Kalász Márton, Kiss Dénes, Ladányi Mihály, Maróti Lajos, Mezei "Andrási Nyerges András, Orbán Ottó, Papp Lajos, Simon Lajos, Soós Zoltán, Stctka Éva, Szécsy Margit, Székely Magda, Ta­kács íme, Ténagy Sándor, Tor­nai József, Tóth Judit és Váczi Mihály. Vas István: Összegyűjtött versek Három évtized jelentékeny költői termését gyűjti össze Vas István ebben a kötetben, melyhez Szántó Piroska készí­tett művészi illusztrációkat. Ma este lesz az Északmayyarország és az Állami Biztosító rejtvénypályázatának sorsolása Mint ismeretes, a korábbi hetekben 12 fordulós rejtvény­pályázatot indított az Észak- magyarország és az Állami Biztosító Borsod megyei igaz­gatósága. A helyes megfejtők között ma este tartunk sorso­lást Miskolcon, a Fórum Ifjú­sági Klubban. Ez alkalommal a klub vezetősége a rejtvény­pályázatot indító szervekkel együtt műsoros estet rendez. A műsor keretén belül fellép. Papp Mária, Flach Karolina, Nagy Mária, a 18 tagú KIS# tangóharmónika-együttes Já­nosi József vezetésével. A mű­sor keretén belül a KISZÖV és a Ruházati Bolt nyári ruhabe­mutatót tart. A sorsolás és a műsor este 7 órakor kezdődik. — Halló, itt a nagymama b,eszél- ^ fiatalok mind---------------'-----------------—-----------elmentek a magyar s züreti mulatságra. — Nagy öröm fogott el, amikor e magyar szavakat hallottam a telefonkagylóból a Sao Pauló-i tízegy­néhány emeletes felhőkarcolóban lévő szállodai szobámban. Az ismeretlen néni ízes tájszólással beszélt. Megígértem, hogy feltétlenül meglátogatom a családot, felírtam a magyar szüreti mulatság színhelyének címét, s máris taxiba ültem. Hosszú negyedórákon át haladtunk, s messze magunk mögött hagytuk Sao Paulo központját. Rosszul megvilágított, földszintes há­zakkal szegélyezett, külvárosi utcákban jártunk. A gépkocsi- vezető egyszer csak szenvedélyes szitkozódásokba tört ki. Kép­telen volt megtalálni a keresett házszámot. A brazil városok­ban ugyanis a házszámokat az határozza meg, hogy az épüle­tek hány méterre vannak egymástól, s így gyakori, hogy 10— 15-öt is ugranak a számok. Emellett a keskeny utcákban a forgalom egyirányú, s azt a rend, hogy az egymással párhu­zamos utcák közül minden másodikban azonos a közlekedés iránya. így a gépkocsivezetőnek nemegyszer fel kell becsülnie, hogy melyik az a keresztutca, amelyen befordulhat a keresett helyre. S ha pedig eltéveszti, újabb időt vesztegethet el a ke­reséssel. Most is ezért a nagy szitkozódás. Végre megérkeztünk a Lapá nevű városrész egyik emele­tes vendéglője elé. A nagyteremben már javában folyt a szü­reti mulatság. A Március 15. magyar klub vezetői nagy öröm­mel fogadtak. A girlandokkal feldíszített teremben, ahol stíl­szerűen lelógó szőlőfürtöket is erősítettek a mennyezethez, óriási volt a jókedv. A táncparketten brazil szambára táncoló fiatalok között kellett átpréselödniink az idősebb korosztályig. Magyar nótákat dalolgattak — mint később megjegyezték — „sajnos, csak brazil bor mellett”. Megismerkedtem a klub vezetőségével, köztük a főtitkár­ral, Radovan Dusánnál, egy Erdélyből ideszármazott egykori magyarral. Majd egy 55—60 év körüli férfi mutatkozott be Szabó néven, ölt — a legilletékesebbek — tájékoztattak a Sao Paulóban élő magyarok helyzetéről. Mintegy 50 — 55 ezer magyar bevándorolt él Sao----------—----------------------------------------- Paulóban, Ezek több c soportra oszlanak, politikai nézeteik szerint. Általában ele­gendő, ha valaki megmondja Braziliába érkezésének dátumát, s máris következtetni lehet politikai nézeteire. Az első cso­portba az „ősbevándoroltak”, vagy ahogy itt nevezik őket, a „húszasok” tartoznak. Nagy részük a huszas években, a Tanácsköztársaság leverése utáni időkben érkezett Braziliába. azok, akik legjobban megőrizték magyarságukat, és igye­keznek minél elevenebb kapcsolatot fenntartani az óhazával. Fiaikkal és leányaikkal együtt ők alkotják a Március 15. ma­MAGYAROK SAO PAULÓBAN gyár klub gerincét. Megőrizték haladó gondolkodásukat a Sao Pauló-i munkásmozgalom küzdelmeiben. Mint elmondották, nagy ünnep számukra, ha a klubjukban magyar filmet mu­tathatnak be. A másik nagyobb csoporthoz azok tartoznak, akik közvet­lenül a második világháború előtt vagy alatt vándoroltak ki Braziliába, elsősorban az antiszemita üldözések elől, ők az úgynevezett „harmincasok”. Nagy részük ma is meggyőző- déses antifasiszta, de távol tartja magát a brazil nép haladó mozgalmaitól. Csupán az utóbbi időben kezdtek el jobban érdeklődni a politika alakulása iránt, mert — mint egyik ve­zető képviselőjük, egy Sao Pauló-i üzletház tulajdonosa, egy későbbi beszélgetés során elmondta — aggasztja őket, hogy Brazíliában fasiszta csoportok az utóbbi időkben horogkeresz­teket mázolnak egyes házakra. Külön klubjuk van, az úgy­nevezett Sportklub, ahol ők is szívesen tekintenek meg ki­küldött magyar játékfilmeket. Az Ősbevándoroltak arca elkomorult, amikora ■-----------------------------------------------következő csoportról, a „negyvenötösökről” beszéltek. Sao Paulóba ugyanis köz­vetlenül a második világháború után olyan magyarok érkez­tek, akik joggal tartottak az itthoni felelősségrevonástól. Fe­lettük, úgy tűnik, megállt az idő, még mindig arra számíta­nak, hogy a fasizmus egyszer majd felülkerekedik... — jel­lemezték őket. A negyedik csoportról keveset tudnak a Sao Pauló-i ma­gyarok. Ezek a „negyvenhetesek”, vagyis azok a nagykeres­kedők és gyárosok, akik látva a magyarországi demokratikus fejlődést, még a fordulat éve előtt kivándoroltak kisíbolt tőkéikkel. Ök gyorsan beilleszkedtek a brazil üzleti életbe, s felégették a hidat maguk mögött Magyarország felé. Még a Sao Paulóban élő többi magyartól is távoltartják magukat. S végül az ötödik nagyobb csoport, az úgynevezett „ötven­hatosok”; az ellenforradalmi események után Brazíliába sod­ródott magyarok, rendkívül tarka képet mutatnak. Egy kis töredékük a „negyvenötösökhöz” csapódott, s eljár fasiszta összejöveteleikre. Mások megpróbálnak gyorsan brazilokká változni, de nagy nehézségeik vannak a portugál nyelvvel. Egy további részük teljes letargiába zuhant, s az önként vár lasztott, Magyarországtól eltérő új lakóhely forró éghajlati viszonyai és annyira idegen szokásai miatt sokat szenved, de mindezért egykori hazáját kárhoztatja. Sokuk az italboltban keres feledést. Az „ötvenhatosok” tekintélyes része azonban szeretne visszajutni hazájába, de mint fő akadályra, az úti­költségre hivatkozik. Valóban, nem könnyű előteremteni ma Brazíliában, az infláció közepette, még a legtakarékosabb életmód mellett sem, azt a hatalmas összeget, amely fedezne a hazautazás költségeit. Ez volt az a kép, amelyet a Március 15. magyar klub vezetői festettek a Sao Pauló-i magyarokról. Másnap vendégségbe voltam hivatalos Radovan —--------.r--------------—--------------------- Dusánnak, a ma­g yar klub főtitkárának otthonába. A házigazda, amikor meg­érkeztem, a televízió előtt ült és egy futballmeccset nézett- Mellé telepedtem és egy ideig együtt néztük a Santos—Per­nambuco mérkőzést. Egy régebbi mérkőzést néztünk, mert Braziliában akkor éppen nyári szünet volt a labdarúgásban- „Eléggé ki vagyunk már éhezve egy jó kis mérkőzésre”- tette hozzá nevetve, s elmagyarázta, hogy a brazil televíziós állomások (minden nagyobb városban több televíziós adó mű­ködik) általában nem adják „egyenesből” a labdarúgó-mér­kőzéseket, hanem csak később, filmről játsszák le azokat. lg? aztán nincsen verseny a stadionok és a televízió között. Amikor a közvetítés véget ért és házigazdám kikapcsolta a készüléket, megkérdezte tőlem: „Mikor játszik majd itt4 Sao Paulóban a magyar válogatott? Eljöhetnének ide, hiszen úgy éreznék itt magukat, mint a Népstadionban. Biztosra ve» szem, hogy sok itteni magyar menne el a mérkőzésre, s tálát lelkesebben zúgna a „Hajrá magyarok, mint sokszor otthon* Budapesten!” Közben Radovan Dusán német származású felesége pin' gát (cukornádból készült pálinkát) tett az asztalra,, s néhány percre át kellett váltanunk a beszélgetést, mert a háziasszony* csakúgy, mint a két gyerek, nem beszél magyarul, csak por­tugálul és németül. A nagymama viszont, aki az első San Pauló-i magyar volt, akivel telefonon beszéltem, boldog, ha magyarul beszélhet, mert a portugált és a németet is csaK töri. Az óhaza iránt igen nagy az érdeklődés a San Pauló-i magyarok körében. Az idő sebb korosztály tagjai közül különösen sokan akarnak haza­térni. A hazajövök először rendszerint csupán látogatóba jön­nek, hogy amolyan „terepszemlét” tartsanak. Nem egy haza' látogatót azonban olyan honvágy fog el — miután megismer­kedik újra az óhazával —, hogy visszatelepül Magyarországra. Árkus István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom