Észak-Magyarország, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-05 / 103. szám

8 eszakmagyarokszäg Vasárnap, 1963. májtts 3. »'i'iimiiiíiiaaiiiiiiflMuiiiuiiiiiniiiiiiiiiii[iii[iiii|||||||[|)|h Huszonkilenc négytalálatos a lottón A 13. játékhétre 4 873 967 lot­tószelvényt küldtek be a foga­dók. Ötlalálalos nem volt, négy találatot 29 fogadó ért el. A nyereményösszeg egyenként 126 051 forint 25 fillér. Három találatot 3935 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 602 forint 50 fillér. A két talá- latos nyermények száma 93 036. ezekre egyenként 19 forint 60 fillért fizetnek. — A POSTA az idén „Nagy idők — nagy események” cím­mel több értékből álló bélyeg­sorozatot ad ki. A sorozat első értéke május 5-én jelenik meg. A bélyeget Batsányi János, a nagy magyar forradalmi költő születésének 200. évfordulója alkalmából a tapolcai Batsá- nyi-hét megnyitása napján hozzák forgalomba. A költő arcképét ábrázoló: 40 filléres bélyeg 1964. december 31-ig használható fel postai külde­mények bérmentesítésére. — MEGKEZDŐDÖTT az Irtis folyó vizét Karagandába. éljuttató csatorna építése. Ez a mesterséges folyónak is beillő 500 km,-es csatorna másodper­cenként 75 köbméter vizet szállít majd a rohamosan fej lödő ipari központba, Karagan­dába. — MÁJUS 8-ÄT világszerte a Nemzetközi Vöröskereszt napjaként tartják nyilván. Az idén ennek a dátumnak annyi­ban nagyobb a jelentősége, hogy a Nemzetközi Vöröske­reszt ebben az évben ünnepli fennállásának 100. évforduló­ját. — CSAK stílusosan! Alfred J. Hitchcock, a rémfilmek is­mert rendezője New York-ban nemrégiben fogadást rendezett. Az estélyen kitűnő vacsorát szolgáltak fel, habár az egyes fogások, az étlapot olvasva, nem lehettek túlságosan ét- vágygsrjésztőek. A sebészkö­penybe öltözött pincérek „tö­rött bordákat” és „véres gu­bást” szervíroztak. — A BÁNHIDAI erőművet új, száz megawattos üzemegy­séggel bővíti az Erőműberuhá­zási Vállalat. Ez lesz az első új erőmű az országban, amely­nek összes berendezését, gépét és épületét a magyar ipar ál­lítja elő. — A KANADAI Calgary vá­rosban egy banktisztviselő ki­lenc ezer dollárt sikkasztott a bankból, hogy modern Robin Hood-ot „játszhasson”, vagyis ,a gazdagok pénzét a szegé­nyeknek juttassa”. A sikkasz­tott pénz zömét arra fordította, hogy fiktív „bankkölcsönöket” nyújtott arra rászoruló szegé­nyeknek. — TIZENKÉTEZER közal­kalmazott tüntetett pénteken Párizs utcáin. A főváros és a peremvárosok tisztviselői és a közületi vállalatok munkásai azonnali drágasági segélyt és fizetésemelést követelnek. — PICASSO glyan szerkeze­tet dolgozott ki, amely szerinte forradalmasítani fogja az egész festőművészeiét. A gép billen­tyűzetét lenyomva egy vászon­ra egyidejűleg különféle színek és formák vetíthetők. — VARSÓBAN május 4-én aláírták a magyar és a lengyei írós2övétség közötti 1963. évi együttműködési munkatervet. Az okmányt magyar részről Tolnai Gábor, az írószövetség Külügyi Bizottságának vezető­je, lengyel részről Jerzy Put- rament alelnök írta alá. — EGY mexikói bíróság mondta ki a válást Jayne Mansfield és Mickey Hargitay bontóperében. A filmszínésznő­nek ítélték meg a házaspár két gyermekének, a 4 esztendős Miklósnak és a 2 éves Zoltán­nak a gondozását. ——o—— Budán adták ki a világ első polgári mérnöki okleveleit A Budapesti Műszaki Egye­tem őse az Institutum Geo- metricum néven ismert szer­vezet, amelyet II. József 1782 őszén alapított az akkor már Budán működő, volt nagy- szombati egyetem bölcsészeti karán. 1850-ig állt fenn ez, a világon elsőnek tekinthető egyetemi rangú polgári mér­nökképző intézet, amely több mint egy évtizeddel előzte meg az 1794-ben felállított párizsi Ecole Politechnique-t, hiszen első okleveleit már 1785-ben kiadta. Ezek voltak a világon az első, egyetemről származó polgári mérnöki oklevelek. II. Józsefnek a mérnökkép­zés megszerzéséről szóló leira­ta szerint az uralkodó elvan mérnökök képzését kívánta, akik folyókat szabályoznak, csa­tornákat, gátakat, malmokat építenek, mocsarakat csapolnak le. utakat, hidakat terveznek, épületeket emelnek, tehát nemcsak a földmérésben, ha­nem más matematikai tudo­mányokban is megfelelő jár­tasságot szereznek. A mérnök köket a bölcsészeti stúdiumok­ra támaszkodó 3 éves tanfolya­mon képezték. Tanáraik között olyan nevekkel találkozunk, mint Dugonics András, Jedlik Ányos, Petzval Ottó. és József. Az intézetben nagynevű mér­nökök egész sora kapott okleve­let, mint Vedres István, Hu­szár Mátyás, Beszédes • József. Vásárhelyi Pál, a nagy vrtém­tők és folyamszabályozók, Ren­ter Ferenc, az első magyar mérnök-építész, | VÍZSZINTES: 1. így fejezi Id Petőfi egyik költeményében édesanyja iránti szeretetét. (Folyt, a függ. 15. sorban). 12. Szőrme (—’) 13. Varrogat. 14. Gyümölcskocsonya. 15. Labda­játék. 18. Idény. 19. Tejtermék. 20. Indián nép Mexikóban. 24. Falevélnek van. 25. A szélein sima! 26. Igaz. 27. Páncélszek­rény. 29. M. S. 30. Kérdőszó. 32. Ütlegel. 33. Kötőszó. 35. Éneklő hang. 36. Élelmiszer. 38. Tova. 39. Azonos magán­hangzók. 40. Szemétgyűjtő. 41. Valaminek a modellje. 42. Bol­gár pénzegység. 43. Növény része. 44. Nagy költőnk név­jele. 46. Végtag. 47. Csontokat rögzít. 48. Fém. 49. Hevít. 50. Iratkapocs. 51. Sz. A. 53. Piaci árus. 56. Hint. 58. Tetejére. 59. Regényrészlet. 61. Festőművé­szünk. 63. Műveltető képző. 64. Célba veszi. 66. Borszívó. 67. Származó. 69. Tagadószó. 71. Francia fasor. FÜGGŐLEGES: 1. Virágto- lan növények szaporodására szolgál. 2. Borsodi község. 3. Szóösszetételekben „új”-at je­lent. 4. Y. M. 5. Gyarapszik. 6. Az ógörög mitológiában a tör­ténetírás múzsája. 7. Atom fele. 8. Mutatószó. 9. Kimon­dott kettősbetű. 10. Egzotikus állat. 11. Riadó. 16. Egyik ol­dal. 17. Színes fém. 20. Dunán­túli megye. 21. Olasz folyó. 22. Egymást előző betűk az ABC- ben. 23. Gabonaköteg. 26. Mes­terséges nemzetközi nyelv. 28. Építőművészeink. 31. Régi ve­lencei aranypénz. 34. Halkan szól. 36. Vízben él. 37. Sérülés. 39. Védelmező. 45. Határállo­másunk. 47. Orosz férfinév. ,62. F F Község a Velencei tó partján. 54. Élesít. 55. A fordítottjával együtt női név. 56. Kettősbetű. 57. Morajlik. 58. Hasad. 60. Lét. 62. Becsapás. 63. Hozzáad. 65. Kis Ödön. 66. Visszaáll. 68. Évszak. (Második kocka ket­tősbetű). 69. Tiltószó. 70. Ró­mai pénz. 71. A. M. Beküldendő a Petőfi-idézet megfejtése május 11-ig. A hi­bátlanul megfejtők között könyvjutalmat sorsolunk ki. A rejtvényben az o, ó, illetve az ö, ő, között nem teszünk különbséget. Az elmúlt heti számban közölt rejtvény meg­fejtése: Új századoknak' zengőn megéredt neszei hívnak: én is ott örüljek. Könyvjutalmat nyertek: Pusztai Lászlóné Miskolc, Munkácsy u. 19. Jelinek Fe­renc Miskolc, Szabadság tér l/II. Mihalccz Lajosné Miskolc, III. Színyei u. 19. A könyveket postán küldjük el. GYERMEKEKNEK Móricz Zsigmondi köszön tő 9 /£/ / Várható időjárás ma estig: feUiőátvouiUások, esők, he- íyéakiní zivatarok. Élénk szél, A nappali felmelegedés keleten gyengül, nyugaton kissé erősö- wtrEv. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet keleten 15— IS, nyugaton 10—14 fok között Három gyerek azon tanako dott. hogy mivel lepje meg édesanyját nevenapján. —- Virágot kellene hozni mondta az egyik. — De honnan? — kérdezte a másik. Józsika mindjárt készen volt a felelettel: — Felülök a lovamra, elvág­tatok a tündérek kertjébe és szedek ott anyámnak szép bokrétát. — Csakhogy a tündérek kertjébe nem juthatsz be — állította Sárika nénje. — Miért nem? — Mert kapujában ül a hét­fejű sárkány. Józsika nagyon csodálkozott, hogy Sári ezt akadálynak tart­ja. — Sebaj! — kiáltotta. —' Hát levágom a kardommal mind a hét fejét, s megvan! — Hja, ha te olyan nagy vi­téz vagy, hát csak ülj a lovad­ra és vágtass a tündérek kert­jébe. Hát te Aranka mit mű­velsz? A kislány azt felelte; — A kocsiba ülök és elhaj­totok a király kertjébe. — Minek? , — Ott szedek bokrétát anyámnak. — Jaj, de egy hegyes bajszú, haragos bácsi áll a király kert­je kapujában! Aki be akar menni, azt keresztüldöfi a ba­juszával. — Majd szépen megkérem a katona bácsit, hogy bocsás­son be. De olyan szépen ké­rem. mint apát, amikor cukor­ra fáj a fogam. . Sárika nevetett. — Ha te úgy le tudod venni lábáról a katona bácsit is mint apát, hát csak hajtass a király kertjébe. — Hát te honnan fogsz vi­rágot hozni? — kérdezte Jó­zsika és Aranka Sárikától. — Énnekem nincs paripám, hogy elvigyen a tündérek kert­jébe, nincs kocsim, hogy el­hajtassak a király kertjébe, hát csak a magam lábán elbal­lagok a kertészhez, s onnan hozok virágot. — Onnan is lehet hozni — mondta Józsika — ha nem is olyan szépet, mint a tündérek kertjéből. — Vagy a király kertjéből — tette hozzá Aranka. Felpattant hát Józsika a lo­vára. megsarkantyúzta és ezt kiáltozta: — Nyargaljunk lovacskám, egyenesen a tündérek kertjébe! Nyargalt a paripa. Fölágas­kodott két első lábával, kirú­gott két hátsó lábával, de ami a haladást illeti, hát negyed­óra múlva is csak azon a he­lyen' volt, amelyen akkor állt, amikor a hátára ült. Aranka is beült a kocsiba, amely elé egy nagyfülű csacsi volt fogva: — Vágtassunk csak a király kertjébe! De bizony csak nem moz­dult el a helyéről, pedig Aran­ka az ostorral is megcsípdeste. — így sohasem jutunk a tündérek kertjébe — aggódott Józsi. — A király kertjének még a tájékát se látjuk — gondolta leverten Aranka. _ Bezzeg eljutott Sárika a ker­tészhez, pedig csak gyalogszer­rel ment. Vett is szép cserepes virágot, sőt köttetett egy-egy bokrétát testvéreinek is. Mikor hazatért, Józsit és Arankát nagyon elkeseredet­ten találta. •— Lusta a lovam, nem akar a tündérek kertjébe nyargalni —- panaszkodott Józsi. — Csökönyös a csacsi, nem akar a helyéről kimozdulni — újságolta búsan Aranka. — No. majd mindjárt meg­indítom én őt — mondta Sári. Ezzel elkiáltotta magát: — Hipp-hopp! Nyargalj Jó­zsika lova! Vágtass Aranka csacsija! Hipp-hopp! Már meg is .érkeztek. ' Itt a bokréta a tündérek kertjéből, itt a másik a király kertjéből! • Ezzel átadta meglepett test­véreinek a bokrétákat. Bezzeg vígan sarkantyúzta most már a hintalovat Józsika, Aranka pedig cukorral kínálta a csacsit. De hát már be kell menni anyához. A gyermekek boldo­gan, szívdobogva közeledtek ahhoz a szobához, melyben anya tartózkodott. Ki mondja el először a kö­szöntőt? javában tanakodtak ezen, mikor Józsika egyszerre bero­hant a szobába, felugrott a zsámolyra és forrón megcsó­kolta anyát. _ Ez volt a legszebb köszöntő, még a tündérek bokrétájánál is szebb volt. De azért verset is mondott mind a három, mikor atadto a virágot. Ismered-e őket ? Hogy hívják Jókai Arany­emberét? (ülVMM -lVmU) Hogy hívják az Űj barázdát szánt az eke című Solohov-re- gény falura küldött pártmun­kását, a regény'főszereplőjét? (aoptana) Mi a rendes neve és mi a. rettegett neve a titokzatos rab-\ lóvezérnek Jókai: Szegény, gazdagok című regényében? ; fnxßBN níjvd 'pxnq nybäzsjpH)’ SUMM kl NEMZETI SZÍNHÁZ Május 5-én: Szént Johanna. B4r- letszíin. (3) Havasi szerelem. Ka­tona béri. (fél 8) Május 6: Nincs előadás. Május 7: Havasi szerelem (7). Szigligeti-bérlet. Május 8: Havasi szerelem (7). Ödry-bérlet. Május 0: Szent Johanna (7). Er- kei-bériet. Május 10: Bál a Savoyban (7). Bérletszünet. Május 11: Szent Johanna (3). József A. if j. bérlet. Május n: Bál a Savoyban (fél 8). Bérlet-szünet. Május 12: Denevér (3). Bérlet- szünet. Május 32: Szent Johanna (7). Bér- lctözünet. KAM A RASZINB AZ a KamaraS21nházban május hó­napban nincs ClŐádás. A Miskolc) Rádió műsora: (A 188 méteres nullámhösezon 18—19 óráig) Vasárnap: A Kazincbarcikai Vegyipari Technikumban, Zenés ajándékműsor a Kazinc­barcikai Vegyipari Technikurrnlak. Hétfő: Hírek, riportok, tudósítások. Köszöntő. Gershwin: Szerelmes lettem. Tudomány és gyakorlat: A hézag nélküli Vasút építéséről. A vasárnap megyei sporteredmé- nyei. zene mindenki kedvére.-------OQO-------» É RTESÍTÉS Május 0-án 19 órai kezdettél az Értelmiségi Klubban (Széchényi u. 16. sz.) ,.Á sütés-főzés művészete” címmel Megay Márta tart előadási. Minden érdeklődőt szeretettél vá­runk. TIT-HIREK Értesüljük a TIT országjárás-ve­zetői tanfolyamának hallgatóit, hogy az első foglalkozást Miskolc és Borsod megye története címmel május 7-én (kedden) du. 5 órakor tartjuk az Értelmiségi Klubban. Előadó: Marjalak! Kiss Lajos tör­ténész. Május fi-én (csütörtök) du. 5 órai kezdettel dr. Csorba Zoltán tanéi* Borsód irodalmi és kulturá­lis hagyományairól, 7 órakor dr. Bödgál Ferenc muzeológus me­gyénk néprajzi érdekességeiről tart színes, vetítettképes előadást..-----oOo----­A FILMKLUB MŰSORA A TIT Filmbaráti Kör rendezésé­ben május 5-én 14 órai kezdettel a Béke Filmszínházban a Londoni randevú című amerikai film kerül bemutatásra. hanem a kis együttes a do- % bogón, és az egyik útitár- v sunk a pincérnek, hogy van :j! még némi eladniValó szalá- mija, és végezetül az jutott ijí eszembe, hogy amilyen jó szándékkal Intonálja ez a * három cseh muzsikus ezt a % giccses, szirupos műdalt, az- # zal az erővel, fáradsággal * valami értékesebbet is pro- * dukálhatna —, ha az utazta- | tás gondját viselő IBUSZ il-' ír letékesei, vagy akár a Cse- * dók magyarokat kísérő ka- i? lauza, elmondanák nekik: jjj mű-magyar giccset kapunk otthon is, Prágában nem ra- * gaszkodunk hozzá. * De milyenek is vagyunk * ml emberek! Örömmel fo- * gadtuk a pacsirtát, amely % meghökkentő módon az aká- * cos út egyik fáján danolá- í£ szott nyári estén; volt, aki a * meghatottság könnyeit mór- $ zsolgatta szét a szeme csücs- * kében, s közben azt számol- jji gáttá, mennyi őrölt paprikát $ kellene még eladnia, hogy jj: megvehesse azt az ágynemű- i garnitúrát, amit már kinézett * a Hattyú Áruházban, * Az persze már nem lepett * meg, hogy az „Akácos út” íj? ritmusára többen táncolni # kezdtek, elsősorban magya- | rok, és amikor a ritmus fel- * gyorsult egy kicsit, olyan * twisztet csaptok a nyáresti í pacsirta-danászásból, hogy a jjj nótabeli vén cigány, ki ott, * kóborolt, bolyongott... szu- * perszónikus rakéta-hegedű- * vei sem tudta volna kísérni * őket. | LJát így esett ez a prágai í 1 1 éjszakában, a Lucerna- * bárban. A jó szándékkal ki- i* nált hazai művészet helyett, J az ajándékozók szándékától | függetlenül, hazai gicCset, a -j; művészet helyett talmi után- | zatot kaptunk. A sör ezzel ? szemben kitűnő volt. Igaz, j Pilzenben és nem csak pil- * zeni módra készült. jf (bm) | A „király fülei“ Drágában jártam a közel- * múltban egy IBUSZ társasutazás résztvevőjeként. Mint minden IBUSZ-csopor- tot, bennünket is" elvittek egy este a Lucerna-bárba va­csorázni. Nem tudni, honnan adódott ez a szokás, de ezen minden csoportnak át kell esni, — annak ellenére, hogy a Lucerna-bár nem vacso­rázóhely, hanem éjszakai lo­kál, és mint ilyenben, a va­csora bizonyára drágább is, mint, az éttermekben, de semmiképpen nem jobb, és maga a bár nem tartozik a turista által feltétlenül meg­nézendő nevezetességek közé semmiféle Vonatkozásban. De ha az IBUSZ Itt adja a va­csorát, ide kell menni. Becsülettel megettük a va­csorát, megittuk a kiszabott sört, sőt valamivel többet is, hallgattuk a zenekart, meg­néztük és udvariasan meg­tapsoltuk a műsort. A mi tapsunk ugyancsak, döntő Volt, hiszen a bár látogatói­nak mintegy nyolcvanöt szá­zaléka magyar volt. (A fenn­maradó tizenöt százalék prá­gai illetőségéről sem győzött meg semmi és senki.) A bár vezetői is ismerték a közönség nemzetiségi Össze­tételét, mert egyszercsak ki­vonult a nagy létszámú réz­fúvós tánczenekar, és a he­lyét egy hegedű, egy tangó­harmonika és a zongora fog­lalta el. majd néhány perc múlva feljajdult e különös összetételű kamaraegyüttes hangszerein a könnyzacskó- csiklandó mű-magyar zönge- mény: Akácos út, ha végig­megyek rajtad én... És így tovább, —- de nem egy régi szép regény jutott eszembe, és nem. nyár-este volt, és nem pacsirta szólt a fán, ha­nem hűvöskés tavaszi este, langyos eső permetezte a Vencel tér apró kőkockáit, és nem a pacsirta szólt a fán. ******#***###*#*«»##* A Földön minden második ember írástudatlan Az UNESCO legutóbbi sta­tisztikája szerint a világ 67 nem iparosított országa' közül tizennyolcnak a lakossága 99 százalékban írástudatlan. Afri­ka, Ázsia és Latin-Amerika 85 országában az analfabéták száma évente 25 millióval tiő. A nagy tudományos felfedezé­sek századában minden máso­dik ember írástudatlan. történetíró az időszámításunk; előtti I. évszázadban megírta,! hogy a perzsák már Kürosz ki-; rály alatt (i.e. mintegy 530 év-i vei) egymástól bizonyos távol-; Ságban, magaslatokon vagy őr-j tornyokban erős hangú embere-: két helyeztek el, akik egymás-; nak kiáltva, továbbították a: királyi, parancsokat. Diodórosz; jóvoltából, ennek a legősibb: telefonnak teljesítményét is' ismerjük: egy-egy nap alatt,í harmincnapi járóföldre továb-; bították a híreket. A jó torkúi és jó fülű hírközvetítőket a; „király fülei”~nek nevezték, s: számuk 30 000-re rúgott. ? Ebben a kezdetleges hírszol-’ gálatbari nem nehéz felismer-; ■rá. a mai hagy távolságú tele-? fon-összeköttetések erősítő ál-: lomásainalc elődeit. i A szó szerinti telefon (tele= messze, ion.—hang) sokkal ré­gibb, mintsem gondolnánk. Is­merték már két és félezer év­vel ezelőtt is, persze nem a mai telefonkészülék formájá­ban. Abban az időben a gyors hírszolgálat alakja a tovább- kiáltás volt. Hanem azért ez is „telefon” volt a maga egy­szerűségében, hiszen messzire vitte él a hangot. Arra hamar rájöttek ókori elődeink is, hogy a hang nem terjed a végtelen­ségig, sőt viszonylag elég rö­vid távolságon belül elhalkul, A megoldás kézenfekvő volt: „erősítő állomásokat” kell köz­beiktatni, s így a hanggal tet­szés szerinti távolságok is át­hidalhatók. Hogyan működtek ezek az „erősítők”? A szicíliai Diodórosz görög Magyar giccs a prágai éjszakában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom