Észak-Magyarország, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-05 / 103. szám
Vasárnap, 1063. május S. ESZÄKMÄGTÄRORSZÄG 9 TUDOMÁNY - TECHNIKA jFí * U * IVT ® O * R DOOOOOOQOOOOOOOOOOQOOOOOQOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOC» Miért élnek a nők tovább. mint a férfiak? zik. Évezredek óta alig volt esztendő, hogy a Föld valamely pontján ne -lett volna ‘háború, s mivel a háború mindig „férfiak dolga” volt, természetesen az ő soraikat ritkította. Ha egy ország férfi lakossága közül százezrek estek el fiatalon a csatatereken, az érthető módon a nők átlagos életkorának statisztikai adatait emelte. Két látszat-problémát világítottunk meg; s még mindig fennmarad egy igazi: a nők valóban, fiatalabb házasodási korukat és a háborúkat is leszámítva, néhány évvel hosz- szabb életűek, mint a férfiak. Érdekes kérdés, amellyel kapcsolatban sok téves magyarázat lát napvilágot a nyugati sajtóban. Egyik ilyen elmélet: a férfi „teljes bevetéssel”, a nő pedig inkább magát kímélve dolgozik, esetleg visszaél női mivoltával. Mondanunk sem kell, hogy ha ilyesmi előfordul is, semmiképpen nem nevezhető általánosnak, A kapitalista viszonyok között dolgozó nők lelkiismeretességét is meg kell védenünk, még inkább állíthatjuk, hogy nálunk ) — Bácsi kérem, nem voltak még itt a # szüleim meg[esküdni?... t Szegő Gizi rajza No, ez is házasság volt! Régentc szokás volt a faln- ; ban, hogy temetésekre sirató > asszonyokat jogainak. Meghal egy gazda, és örzse I asszonyt is elszcgödtették si- ! rátának. Csakhál ö nem me- ; hetett. — Panna lelkem — szólt ét ! a szomszédasszonyhoz — ugyan ; men jen el helyettem a tame- ; tésre. Mosnivalóm van. Panna asszony tündöklő áb- ’ rázattal tekintett szomszédasz- iszonyára, asíán megrázta a je- | jót: — Nem mehetek, lelkem, éppen ma sehogyan sem me! hetek. Most halt meg az uram, nem bírnék én most sírni a világ minden pénzért sem... Közismert statisztikai adat: a civilizált országokban az utóbbi száz esztendő alatt két és félszeresére, 25 évről mintegy 65—67 évre emelkedett az átlagos életkor. Örvendetes jelenség, amely az orvostudomány fejlődésének, az életkörülmények és az egészség- ügyi ellátás általános javulásának köszönhető, De mi a magyarázata annak, hogy ezen a keretszámon belül a nők átlagos életkora mindig 3—4 évvel több, mint a férfiaké? Ezzel kapcsolatban több téves elképzelés, feltevés látott napvilágot az utóbbi időben. Az első „optikai csalódás” az, hogy sokkal több az özvegy asszony, mint az özvegy férfi. Ennek nyilvánvaló oka, hogy a házas társak közül általában a nő fiatalabb, tehát tovább is él a természet rendje szerint. Az özvegy asszonyok többsége tehát eleve nem szól a nők hosszabb élete mellett. A tévedések második forrását az „átlagos életkor” m'eg- határozásában találhatjuk. A szóhasználat ugyanis egy adott korszakra (nemzedékre vagy egyetlen évre) vonatkoOrszágos favágó verseny a Komárom megyei Császáron Az építkezőket érdekli: olcsóbbon építkezhetnek Hálánkban nagy az építkezési kedv. Az elmúlt évben az állami építkezések mellett, magánerőből — az eddigi rendelkezésre álló adatok szerint — az előirányzott 30 ezer helyett, mintegy 40—12 ezer lakást építettek. A lakásépítkezések kivitelezésénél a legnagyobb gondot kétségkívül a faanyag beszerzése jelenti. Az épületfát külföldről vásároljuk, így nagyon takarékoskodnunk kell vele. Egy építkezésnél a legtöbb fát a födémszerkezethez kell felhasználni. Nálunk évek óta forgalomban vannak már olyan vasbeton födémgerendák, beton béléstestck, amelyekből fa hijján jó födémszerkezet készíthető. Előnyük mellett ezeknek hátrányuk is van: súlyosak, sok vas kell. az elkészítésükhöz — mindezek természetesen kihatnak az építkezés költségeire Is. Az Építéstudományi Intézel, a Típuslorvezö Intézet és a Beton- elemgyártó Igazgatóság Budafoki úti- épületclcmgyúra hosszabb idő óta kísérletezett egy gazdaságosabb, főleg olcsóbb födémszerkezet előállításán. A kutatók munkájút siker koronázta. Ezentúl az eddigi 21—20—29 centiméter magas előregyártóit vasbeton födémgerendák helyett a jövőben 19 centiméter magas „E” jclti, feszített betongerendákat készítenek az építtetőknek. Az „E” jelű gerendákba vas helyett; feszített acélhuzalokat betonoznak be. Abból indultak ki, hogy például egy 10 mm átmérőjű acélhuzal rugalmassága, teherbírása sokszorosa az ugyanilyen méretű lágyvashuzalénak. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy egy betongerendába acélból kisebb méretű, kevesebb mennyiségű huzal kell, mint lágyvasból, — cs mégis elbírja az előirt terhelést. Az új eljárásnál jelentős az anyagmegtakaritás. Amíg egy feszített beton-födémgeronda acéligénye 3 kg körül van, addig a régi típusú, ennek mcgíelclö gerendába 18—20 kg lágyvasbetétet kellett felhasználni. Az „E” jelű feszített betongerenda lényeges előnye az is, hogy könnyebb az eddig alkalmazott, gerendáknál. A régi típusú, 4.20 méter támaszközre használt vasbeton gerendák 236—293 kg súlyúak voltak, az ugyanilyen hosszú és teherbírású „E” jelű gerenda pedig 174 kg. Tehát az utóbbi gerendát sokkal könnyebben lehet n helyére emelni, s ez meggyorsítja az építkezés menetét. A ícszített betongerendákkal készített födém olcsóbb is: négyzetmétere 241 forintba kerül, amíg a régi típusúaké 276—312 forint. Az építőipari tudósok és gyakorlati szakemberek az újtipusú födémszerkezet kidolgozásával jelentősen hozzájárultak az építési költségek csökkentéséhez.' Egy családi ház építési költsége toon—snoo forinttal kevesebbe kerül az új födém alkalmazása esetén. A TÜZEP Vállalat telepeit már az idén ellátják „E” jelű feszített beton-födém- gcrcndákkal. Mintegy 400 ezer folyóméter ilyen gerenda áll a családi ház építők rendelkezésére. ‘ magasfoku felelősségtudat jellemzi a nők munkáját. Másik feltevés: a félifi fanatikus szenvedéllyel csüng becsvágyán. vagy kedvtelésén (hobbyján), a nő pedig megnyugvást talál a reális lehetőségekben. Ebben van némi igazság, de nem szól a férfiak gyorsabb öregedése mellett, hanem ellenkezőleg: az odaadással végzett munka jó erőben tart, fiatalít. Az emésztő, beteges becsvágy pusztító lehet, de ez megint aránylag ritka kivétel, nem magyarázza meg a statisztikai tömegszámokat. Az igazi okot másutt kell keresnünk. Az öregkort megért férfiak és nők eltérő magatartásában, alkalmazkodási képességük különbözőségében. Az öregedés problémáival foglalkozó pszichológusok megfigyelték, hogy a nők jobban bírják például a nyugdíjazással együtt járó változásokat, nem hatalmasodik el rajtuk a tétlenség, a feleslegesséa érzése (lásd a szünet nélkül tevékeny nagymamákat!), számukra nem konfliktus, nem megrázkódtatás az öregedés. Nem, lesznek zárkózottak és mogorvák, mint sok öregedő férfi, nem veszítik el a kapcsolatot a környezettel, a társadalommal, az élettel. Férfiaknál sokkal gyakoribb az elszigetelődés. a betokosodás, a „nyugdíjbetegség” néven ismert gyors hanyatlás; gyakoribb az öreg férfiak között az öngyilkosság is. Röviden így foglalhatjuk össze a különbséget: a férfiak inkább azt látják, milyen sokan halnak meg, a nők pedig azt, hogy milyen sok gverek születik, s igazi, bensőséges örömmel tekintik az élet örök megújulását. Ennek a különbségnek nincs semmi misztikus,, vagy akár az élettani és lélektani adottságokban gyökerező oka. Ügy- szólván szokás és nevelés kérdése. S mivel az öregek problémája nálunk is az egész társadalom ügye, nem megoldhatatlan az idős férfiak foglalkoztatása. bevonásuk a társadalmi tevékenységbe, a korukhoz illő szórakozásokba. Sok minden történt már és történik ezen a területen (nyugdíjasok néhány napos munkája havonta, mellékfoglalkozása, nyugdíjasok klubjai stb.). Ezen az úton kell tovább haladni, s akkor feltehetően rövid idő alatt egyformán magas lesz a férfiak és a nők átlagos életkora. — Táncdalokkal is be lehet nevezni? Pülöp György rajza * I/adáciálc témává'Az alábbiakban rövid ízelítőt adunk a különböző országok humorából. Egy-egy viccből meg lehet ismerni az illető ország népének sajátos gondolatvilágát, humorérzékét. A gép magnetofonra hallgat Üvegezett nagy fémládában olyan berendezés látható, amelyet a zenekedvelők nagy része jól ismer: két forgó dob egyenletesen továbbít egy keskeny, barna szalagot. De erre a ládába szerelt magnetofonra nem szokás dalokat felvenni és egyáltalában nem jön ki belőle semmiféle zene. Azt a hangtalan melódiát, amely ebből a ládából kiárad, a mellette álló testes marógépnek szánták. Ugyanis a magnetofon szalagjára van ráírva az a munkaprogram, amelyet a gép teljesen önállóan valósít meg. A programvezérlésű MS—FY 41 marógép ez. Két lengyel tervező mérnök — Mierze- jewski Jerzy és Siekierewski Jacek — munkája. A kollégáik tréfásan pruszkówi „hangversenymestereknek” hívják őket. A Varsó melletti Pruszkówban van ugyanis a Szerszámgépek Tervezésének Központi Irodája* ahol ez a marógép megszületett. A programvezérlés lényege abban van, hogy a gép különböző programokat tudjon automatikusan megvalósítani. A program — vagyis azoknak a tevékenységeknek az előírása, amelyeket a gépnek el kell végeznie — különleges kód segítségével van rávezetve egy perforált papírszalagra, esetleg film vagy magnetofon tekercsre. Ilymódon a program megvalósítása egyszerűen a tekercset tartalmazó dob kicserélésében áll — mint a moziban. Ennél a szerszámgépnél a programirányftás lényegében négy egység együttműködésén alapszik. Hogy a munkadarab önműködő megmunkálása létrejöjjön, megfelelő mennyiségű utasítást kell bevezetni az együttesbe a végzendő munkát illetően. Megfelelő kód segítségével meg kell rögzíteni a magnetofon- szalagon azokat az adatokat, amelyek szabá$ JUGOSZLÁVIA i — Szervusz. Miért, vagy j ilyen szomorú? >, — Nagyon rosszul sikerült a házasságom. — Mi a hiba? — A feleségem egy fejjel magasabb nálam. — Az nem olyan nagy baj. — De látnád azt a fejet. AMERIKA — Hi, Jack, —• Hi, Joe. — Mi bajod van? — Rosszul sikerült a házasságom. A jeleségem egy jejjcl magasabb nálam. — Miért nem válsz el tőle? — Már elváltam, de az nem segített. — Hogyhogy? — Még mindig magasabb. SZICÍLIA — Hol voltál ilyen sokáig, Mario? — Most szabadultam ki a börtönből. — Mit követtél el? —- Nagyon rosszul sikerült a házasságom. A jeleségem egy jejjel magasabb volt nálam. — Na cs? — Levágtam. ARGENTÍNA — Miért adtad búnak a fejed, Domingo? — Rosszul sikerült a házasságom. A feleségem egy fejjel magasabb nálam. — Az még nem olyan nagy baj. — Az nem. De ver is. ANGLIA — Bocsánatát kérem, lordom, de az ön hangulata mintha. .. hm... fátyolozott lenne. — Valóban. Lady Patricia egy lábbal magasabb nálam. — Goddam, ez talán mégsem olyan nagy baj. — De látná azt a lábat! Guatemalái történet Äz United Fruit Co. egyik igazgatója megkérdez egy guatemalai munkást, hogy s mint megy a sora? — Ügy élünk mi. Mister — büszkélkedik a munkás — akár a mennyországban. Örült az igazgató, hogy nem panaszt hall, s tovább faggatta az embert: ; — Mindenetek megvan ; hát? ■ —- Minden, kivéve az ételt) ’ italt, meg a ruhát, deltát ezek a mennyországban sem : használatosak. Modern bútorok- Ülj már le! •— Nem, köszönöm, inkább állok — kényelmesen. • Főzőcske ! KOVACSNÉJ: Szivecském, mit főz- i zek holnap ebédre'’ ' KOVÁCS: Amit akarsz, drágám* &KOVACSNÉ: Csinálok gulyáslevest ö és lekváros palacsintát. »KOVÁCS: Kérlek, tudod jól, hogy 3 utálom a lekváros palacsintát. • KOVACSNÉ: Hát akkor mit fóz- J zok? ^KOVÁCS: Fiacskám, már mondái tam, hogy nekem teljesen mm- 9 degy. Találd ki. Ez » háziasszony ® dolga. »KOVACSNÉ: Csinálok egy jő % dísznópürkttltet. 9 KOVÁCS: Még csak az kéne! Is- ® mered a gyomromat. Az nekem « zsíros. e KOVACSNÉ: Hát akkor mit fözü zek? • KOVÁCS: Rád bízom, szivem. Az ® én elvem, hogy a férfi ne szól* © jón bele a háztartási dolgokba. •KOVACSNÉ: Tudom már. Csinálj lók egy jó marhapörköltet. Az « csak nem zsíros. «KOVÁCS: Az túl száraz nekem. A S gyomrom nem bírja. KOVACSNÉ: Dohát akkor mondd © meg végre, hogy mit főzzek Uol- * nap ebédre? ♦ KOVÁCS: Amit akarsz, szlvccs- ® kém. Amit te csinálsz, én azt 2 megeszem. Un már ilyen vagyok, ö nem mint azok a férjek, akik ha- o Iáira kínozzák a feleségüket az t# ebédért. • (És kezdődik az egész élőiről.) • • O Mese í Nyugat-Német országból e nírósáff olé került cry Gustl ne- *vű müncheni bárzonsorista. Azzal ■ vádoltak, hogy Münchenben, a faj- a gyűlölet ősi fészkében, annak ide- »jen uszító dalokkal szította a han- J gulatot. • Huszonegynéhany esztendő után 3 Gustl meglehetősen Idegesen ie- ! lent meg a 3 tagú bíróság előtt. « Személyi adatainak felvétele után 0 megkezdődött a kihallgatása. • — A vád szerint — mondotta az ® elnök — maga a bárban állandóan 5 játszotta a „Wir fahren gegen J Engellnnd" kezdetű harci dalt. gigaz ez? o — Igaz kérem. I — Játszotta a „Horst Wessel” ln- »dűlőt? » » — Játszottam. » » — Folyton játszott antiszemitiz! • musra, sőt pogromra úszítő dalokat? „ — Játszottam. » A bíró ezután cnunoiálta: s — a vádlott mindent beismert, s A bíróság ítélethozatalra vonul s vissza. » — A szünetben a védő nekiesett 1 a muzsikusnak: “ -V Mondja, maga szerencsétlen, ; megörült? Bevallotta, hogy foly- ! toh uszító dalokat játszott? , — Bevallottam, kérem. Igaz volt. , — Nos és aztán? Ec kellett volna j tagadni a bírák előtt. * A vádlott szomorúan válaszolta: i — Nem lehetett kérem. Ok rcn-' I deliek, nekik játszottam, i lyozzák a marás pályáját, meghatározzák a! mozgási sebességeket és a munkának még sokí más részletét. < Az első egységben különleges berendezések! olvassak le a programot az átvonuló szalag-« rol es a fény sebességével haladó elektromos* impulzusok segítségével továbbítják az int-! nyitó egységhez. Az ideérkezett impulzusok« — kellő desifrirozás után — utasítások for-J majában jutnak el a szerszámgép hajtó media-« nizmusaihoz, a gép pedig engedelmesen* hozzáfog a programban előirányzott tévé-, kenységének_végrehajtásához. Ugyanakkor az* irányítóegységhez — szintén impulzusok for-J májában — jelentések érkeznek az ellenőrző* egységből, amely megfelelő berendezések se-J gítségével, állandóan ellenőrzi a tárgy mére-« teil és a megmunkált felület minőségét. Ily-* módon a parancsoló impulzus „összeütközik”, a jelentő impulzussal: bekövetkezik a fényié-* ges adatok automatikus összehasonlítása aj programban előírtakkal, aminek következte-« ben a megmunkáló egységekhez korrigálój jelző impulzus érkezik. « Hogy egy ilyen gép például csak egy órán* keresztül megszakítás nélkül dolgozzék, ahhoz! 3 milliónál több információra van szüksége.* Óriási mennyiségű különböző adatot kell aj szerszámgéphez juttatnunk, ennek a meg-« könnyítésére olyan magnetofonszalagot hasz-J nálnak, amelyen öt párhuzamos vonalon: helyezkednek el a jelzések. * Olyan megmunkáláshoz, amely a szokásos| szerszámgépen 3 teljes órát vesz igénybe, az' MS—FY 41 marógépen alig van szükség —] 4 percre. A szerszámgép kezelése mindösszei abban áll, hogy egy gombnyomással megindít-' ják, ettől kezdve a gép teljesen önműködően, dolgozik, teljesen selej(mentesen. _ •
